Verekedés tört ki mentősök és mozgósítást végző katonák között a dél-ukrajnai Odesszában a területi hadkiegészítő központnál – számolt be kedden a Dumszka odesszai hírportál.
Helyi újságírók arról adtak hírt, hogy egy mentőautó hívásra érkezett ki a hadkiegészítő központba. Az ott szolgáló katonák viszont bezárták a mentősöket, és azonnal mozgósítani akarták őket a hadseregbe. A Dumszka tudósítója szerint később több mentő érkezett szirénázva a helyszínre. A kiérkező mentősök tiltakozóakcióba kezdtek, ami közben többször összeverekedtek a hadkiegészítő központ katonáival. Az összetűzésről felvétel is kikerült a YouTube videómegosztó portálra. Nem sokkal ezután kiengedték a központból a bezárt mentősöket.
A mass brawl occurred in #Odesa. People in military uniforms fought with ambulance workers. The fight occurred near the city's Military Recruitment Center.
— NEXTA (@nexta_tv) June 11, 2024
The Odesa Military Recruitment Center, on whose territory the fight took place, reported that "the detailed circumstances… pic.twitter.com/gGY3cr8D3w
Az odesszai hadkiegészítő központ közleményt adott ki a Facebook-oldalán, amelyben közölte: az előzetes vizsgálatuk szerint a rendőrökkel együtt járőröző katonák egy férfit igazoltattak az utcán, aki nem volt hajlandó átadni az iratait, ezért bekísérték a hadkiegészítő központba katonai adatai felvételéhez.
Egy órával később orvosi ruhás emberek érkeztek, akik a férfit azonnal kórházba akarták szállítani olyan diagnózisra hivatkozva, amely nem szerepelt egészségügyi kartonján. A kiérkezők sem voltak hajlandók igazolni magukat, így felmerült a katonákban a gyanú, hogy a férfinak próbálnak segíteni a mozgósítás elkerülésében, ezért őket is őrizetbe vették.
Miután az őrizetbe vettek a segélyszámon riasztották a mentőket, elterjedt Telegram-csatornákon, hogy erőszakkal tartanak fogva mentősöket a hadkiegészítő központban. A mentőegységek mellett ismeretlen civilek is a helyszínre érkeztek, és verekedést provokáltak, amiben egy katona és több mentős megsérült – írta a hadkiegészítő központ.
Az Odessza megyei rendőrség a honlapján közölte, hogy vizsgálják az incidens körülményeit.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Szerda éjjel az ukrán védelmi erők ismét megtámadták azokat az orosz légvédelmi rakétarendszereket, amelyeket az oroszok a megszállásuk alatt tartott Krím félszigetre telepítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezúttal egy ellenséges SZ–300-as légvédelmi rakétaosztályra mért kazettásrakéta-csapást jelentettek Belbek közelében, valamint két SZ–400-as légvédelmi rakétaosztályra Belbek és Szevasztopol közelében
– írta az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A károk következtében az SZ–300 és az SZ–400 komplexum két radarja semmisült meg. A harmadik radarral kapcsolatban az információk tisztázása még folyamatban van. Ezenkívül mindhárom helyen robbanásokat regisztráltak ott, ahol az Orosz Föderáció légvédelmi rakétaosztályai találhatók. „Lesz még ilyen…” – ígérte az ukrán vezérkar.
„Magyarországon minden menekült biztonságban van” – nyilatkozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az atv.hu-nak.
A kormányfő helyettesét azzal összefüggésben kérdezte az ATV, hogy a magyar hatóság vizsgálja: jogosultak-e annak a teherautónak az utasai a kiadatás elleni védelemre, amelyik hétfőn áttört áttört a magyar–ukrán határon (az érintett személyeket a magyar határőrök őrizetbe vették).
Természetesen senkit sem küldünk vissza Ukrajnába, Magyarországon minden menekült biztonságban van
– szögezte le Semjén Zsolt.
A KDNP elnöke azt követően nyilatkozott erről, hogy kiderült: menekültügyi eljárást indítottak az ukrán határon áthatolt teherautó utasai ügyében. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére a magyar–ukrán határon áthatolt teherautó ügyében azt a tájékoztatást adta, hogy a hatóság menekültügyi eljárásban dönt a menedékkérő kérelmezők menekült vagy oltalmazott státuszáról.
Az eljárásban vizsgálják, hogy a kérelmezők jogosultak-e a visszaküldés, a kiadatás elleni védelemre.
Semjén Zsolt egyébként májusban már nyilatkozott arról, hogy Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülőket, függetlenül attól, hogy katonakötelesek-e vagy sem.
Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket
– mondta akkor.
Azóta szerdán egy újabb kisbuszt találtak a magyar–ukrán határon, és fennáll a gyanú, hogy 18 ember juthatott át illegálisan Ukrajnából Magyarországra, miután átvágták a határkerítést (ezzel kapcsolatban a magyar hatóságok egyelőre nem adtak tájékoztatást).
Robert Kalinak szlovák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a pozsonyi kormány szerdai ülése után bejelentette: feljelentést tesz az elődje által tavaly tavasszal Ukrajnának ajándékozott szlovák MiG–29-es vadászrepülők ügyében – írja az MTI.
Szlovákia 2023 márciusában, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának.
A döntést és Jaroslav Nad akkori védelmi minisztert is számos bírálat érte, részben az akkori ellenzéki pártok részéről, amelyek azt állították, hogy a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni. Az ügyben az akkori ellenzék több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.
Robert Kalinak a szerdán bejelentett feljelentéssel összefüggésben rámutatott, hogy Jaroslav Nad a vadászgépek elajándékozásával meggyengítette a szlovák fegyveres erőket, és ezzel az alkotmány rendelkezéseivel ellentétes döntést hozott.
Ilyen módon meggyengíteni a fegyveres erőket az alkotmánnyal szemben, ezt a mi politikai szótárunkban csak hazaárulásnak lehet nevezni
– szögezte le Robert Kalinak.
Az ügyben tervezett jogi lépések megtételéről szerdán a szlovák védelmi tárca is tájékoztatta a szlovák hírügynökséget, rámutatva, hogy az ügyvezető kormányként működő Heger-kabinetnek nem volt jogköre döntést hozni a vadászrepülők átadásáról.
A tárca államtitkára, Igor Melicher ezzel összefüggésben elmondta, hogy megpróbálták megtalálni a minisztérium dokumentumaiban azt az állítólagos jogi elemzést, amelyre a tárca akkori vezetője, Jaroslav Nad az ajándékozással kapcsolatban hivatkozott. A miniszter Facebook-oldalán közzétett ugyan egy dokumentumot, ám sem ezt nem találták, sem arra utaló iratot, hogy ilyen szakvéleményt megrendeltek vagy készítettek volna.
Kiderült, hogy a volt miniszter hazudott, amikor a MiG–29-es vadászrepülők Ukrajnának ajándékozása ügyében egy jogi elemzésre hivatkozott
– jelentette ki Igor Melicher.
Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be, hogy Oroszország szerda délután rakétatámadást indított Krivij Rih lakóövezeti része ellen.
Az orosz terror mindennap és minden órában bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet
– fogalmazott az államfő (aki egyébként maga is Krivij Rihből származik).
Szerda délután észlelték egy gyors célpont repülését Krivij Rih irányába. Nem sokkal később a helyi hatóságok már beszámoltak a város elleni támadásról, de részleteket nem közöltek.
Korábban a Belügyminisztérium nyolc halottról, 21 sérültről és 4 eltűntről számolt be, azonban a legfrisebb adatok szerint a számok tovább nőttek.
A minisztérium legújabb jelentése szerint már kilenc halottról és 29 sérültről van tudomásuk.
A sérültek között öt gyerek van. A mentőakció még mindig tart, így a fenti számok tovább emelkedhetnek – írták.
A közelmúltban nemcsak egy, hanem két orosz Szu–57-es repülőgépre is csapást mértek az ukrán erők az Orosz Föderáció területén – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ami a Szu–57-es megsemmisítését illeti az agresszor állam területén, közel 600 kilométerre van a határunk vonalától. Arról, hogy kinek a műveletéről van szó, hivatalosan nem nyilatkoztunk, de az elemzők saját feltételezéseikkel élhetnek. A károkat illetően elmondható, hogy az egyik Szu–57-es jelentős mértékben sérült, a másik könnyebben, valószínűleg ez gyorsabban helyreállítható
– mondta Andrij Juszov, a Felderítő Főcsoportfőnökség munkatársa.
Elmondása szerint először találtak el egyszerre két ilyen repülőgépet, melyek az orosz erők legújabb gépei. Ez a „russzista kozmikus erők” büszkesége – mondta.
A főcsoportfőnökség szerint az oroszoknak tíznél is kevesebb ilyen gépük van. A Szu–57 Moszkva legmodernebb vadászgépe, amellyel Kh–59 és Kh–69 rakétákat is lehet használni.
A német Rheinmetall fegyvergyártó cég és az ukrán kormány a berlini helyreállítási konferencián megállapodott abban, hogy még idén megkezdik a modern Lynx gyalogsági harcjárművek gyártását Ukrajnában – írja a Kyiv Independent.
Az első ilyen járművet Ukrajnában gyártják az év végéig
– mondta Olekszandr Kamisin ukrán stratégiai ipari miniszter.
A hír azt követően érkezett, hogy a Rheinmetall megnyitotta első üzemét Ukrajnában. A gyár az Ukroboronprom ukrán állami vállalattal közösen először javítja, majd később gyártja is a páncélozott járműveket.
A gyár létrehozása része Kijev azon erőfeszítéseinek, hogy lokalizálja a fegyvergyártást és egy függetlenebb fegyveripart hozzon létre.
Az üzem helyét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra. A Rheinmetall tavaly decemberben jelentette be, hogy 2024 nyarától Fuchs páncélozott szállítójárműveket, 2024 végétől pedig Lynx járműveket kíván gyártani Ukrajnában.
A Rheinmetall Lynxe először 2016-ban mutatkozott be moduláris felépítésű, azaz különböző fegyverzetekkel felszerelhető és használható gyalogsági harcjárműként, légelhárító platformként 30-35 mm-es fegyverrel, vagy akár a Leopard tankok 120 mm-es ütegével is üzemeltethető.
A lap kiemelte, hogy Ukrajnán kívül 2020-ban a magyar kormány is szerződést írt alá 218 Lynx gyalogsági harcjárműre.
A német Uniper közszolgáltató megnyert egy 14 milliárd dolláros választottbírósági eljárást korábbi hosszú távú beszállítója, a Gazprom ellen, ami lehetővé teszi a felfüggesztett gázszállítási szerződések felbomlását, és precedenst is teremthet hasonló esetekre − írja a Reuters.
Az ítélet mérföldkőnek számít az Uniper számára, amelyet 2022-ben a német kormánynak kellett megmentenie,
miután a Gazprom az invázió kezdetét követően először felfüggesztette, majd később leállította az Európa felé irányuló szállítást, és arra kényszerítette a cégcsoportot, hogy eget rengető áron vásároljon a kieső szállítmányokat helyettesítő gázt az azonnali piacon.
Oroszország a katonai parancsnokok kiváló nemzedékét nevelte fel minden szinten – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a RIA Novosztyi szerint.
Oroszország a katonai parancsnokok kiváló nemzedékét nevelte fel mind magas, mind alsó szinten. Tudják, a remény érzése támad fel, ahogy embereink mondják, amikor ilyen szintű és osztályú emberekkel kommunikálsz
– hangsúlyozta az elnök.
Szerdán a Kremlben olyan embereket tüntettek ki, akik a tudomány és technológia, az irodalom és a művészet területén, valamint az emberi jogok és a jótékonysági tevékenységek terén értek el kiemelkedő teljesítményt. Továbbá a Munka Hőse kitüntetéseket is szerdán adták át.
Putyin kedd este megbeszélést tartott a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök és a körzeti parancsnokok részvételével. A legfelsőbb főparancsnok tájékoztatást adott a különleges katonai művelet előrehaladásáról, valamint a hadműveletek folytatásának terveiről. A közös értekezlet után az elnök meghallgatta a rendezvény résztvevőit, külön megbeszélést tartott velük.
Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be, hogy Oroszország szerda délután rakétatámadást indított Krivij Rih lakóövezeti része ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz terror mindennap és minden órában bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet
– fogalmazott az államfő (aki egyébként maga is Krivij Rihből származik).
Elmondása szerint a modern légvédelmi rendszerek maximális védelmet nyújtanak az ukrán emberek, városok és pozíciók számára. „A lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – tette hozzá.
Szerda délután észlelték egy gyors célpont repülését Krivij Rih irányába. Nem sokkal később a helyi hatóságok már beszámoltak a város elleni támadásról, de részleteket nem közöltek.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a halálos áldozatok száma nyolc, legalább 21 ember megsérült, illetve további négy embert eltűntként tartanak nyilván.
Az északi flotta haditengerészeti csapásmérő csoportja – amely magába foglalja a Kazany atomtengeralattjárót és az Admiral Gorskov fregattot is – egy hadgyakorlatot követően befutott Havanna kikötőjébe – írja a RIA Novosztyi. Az orosz állami hírügynökség videót is közölt erről.
Mint írják, a havannai kikötőben egymás után két ünnepséget tartanak az orosz hajók fogadására – külön egyet a fregatt, és egyet a tengeralattjáró cirkáló számára. Június 12. és 17. között hivatalos látogatást tesz Havanna kikötőjében egy négy hajóból álló taktikai csoport. Olyan támogató hajók is szerepelnek közöttük, amelyek korábban precíziós irányítású rakéták használatát gyakorolták az Atlanti-óceánon.
Az orosz tengerészek tervei között szerepel a kubai haditengerészet parancsnokságával és Havanna kormányzójával való találkozás, valamint történelmi és kulturális helyek felkeresése.
Alekszandr Mojszejev, az orosz haditengerészet főparancsnoka a RIA Novosztyinak elmondta, hogy a kubai látogatás egy hosszú távú gyakorlatnak csupán egyik feladata, és Oroszország nemzetközi együttműködésének keretében valósul meg.
A kubai külügyminisztérium az orosz hajók látogatását kommentálva megjegyezte, hogy az megfelel a Havanna és Moszkva közötti baráti kapcsolatoknak, és szigorúan betartja a nemzetközi szabályokat. A minisztérium hangsúlyozta, hogy egyik hajó sem hordoz nukleáris fegyvert, tartózkodásuk nem jelent veszélyt a térségre.
Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök kijelentette, hogy az ország kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), de az időzítést még nem határozták meg. Februárban az örmény hatóságok bejelentették az ország tagságának befagyasztását, májusban pedig a szervezet tevékenységének finanszírozását tagadták meg – írta az orosz Kommerszant.
A lépésnek már az utóbbi hónapokban is voltak előjelei. A februári döntést követően Jereván értesítette Moszkvát, hogy az orosz határőröknek abba kell hagyniuk a munkát a jereváni Zvartnots repülőtéren.
Márciusban Pashinyan engedélyezte a kilépést a szövetségből, ha Jereván nem elégedett a partnerek elképzelésével arról, hogy hol található Örményország szuverén területe, és hol van a FÁK felelősségi köre.
Az örmény miniszterelnök május végén parlamenti beszédében elmondta, hogy tudomása van arról, hogy két tagország támogatta Azerbajdzsánt a 2020-as hegyi-karabahi hadműveletekben. Nem részletezte, mely országokról van szó. A FÁK-hoz Örményországon kívül Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán tartozik.
Nagyszabású orosz támadásról kerültek ki felvételek a közösségi médiába. A videón az látható, amint orosz Iszkander-M ballisztikus rakéták csapódnak be Mirhorod közelében a Poltavai területen.
New successful Russian DEAD Mission.
— WarVehicleTracker (@WarVehicle) June 12, 2024
Russians destroyed at least 3x Ukrainian 5P851A S-300PT-1A TELs, and a 5N63-1/5N66M Radar on a 40V6M Mast.
Likely Dniprovetsk Region, where today Russian Iskander-M Impacts were visible and recorded. pic.twitter.com/kLHsAc5I0n
A szovjet gyártmányú Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer Mirhorodtól mintegy 12 kilométerre állomásozott. Ez a frontvonaltól számítva 130 kilométert jelent. A távolság ellenére egy orosz felderítő drón mégis sikeresen felmérte a célpontokat, majd a felvétel alapján Moszkva több Iszkander–M típusú ballisztikus rakétát is kilőtt a falu melletti mezőn található rakétarendszerre.
A támadásban megsemmisült egy 5N66 NVO kis magasságú, mobil célfelderítő radar és három darab légvédelmi rakétaindító, illetve számos kiszolgálójármű.
Nem sokkal később a mirhorodi katonai légibázist is találat érte. A közösségi médiában fellelhető információk szerint a támadást követően egy Szu–27-es vadászbombázó semmisült meg.
Seems like we got confirmation for Mirgograd Airbase.
— WarVehicleTracker (@WarVehicle) June 12, 2024
Russians seem to have targeted a Ukrainian (decoy?) SU-27?, using Tornado-S/Iskander-M
📍 49.9314839, 33.6284111
Next to it, at 49.9307175, 33.6288087, there are destroyed airframes. https://t.co/GtebtiGVVd pic.twitter.com/l66NwS44ma
Hajó elleni rakéták kilövését gyakorolták a Kuba felé tartó orosz haditengerészeti műveleti csoport tagjai – közölte a US Naval Institute híroldala az orosz védelmi tárca közlésére hivatkozva.
A gyakorlatot, melynek során a Kazany atomtengeralattjáró és az Admiral Gorskov rakétás fregatt hajó elleni rakéták kilövését tesztelték egy körülbelül 600 kilométerre található célpontra, kedden tartották.
A teszt után az orosz hajók Kuba felé vették az irányt, miközben legalább három amerikai rombolóhajó és egy P-8A Poseidon tengeralattjáró elleni repülőgép követte őket.
A Pentagon nem kommentálta ezt a konkrét orosz akciót, viszont annyit elmondtak, hogy arra számítanak, több ehhez hasonló gyakorlatot tart majd a közeljövőben Oroszország nemzetközi vizeken.
Oroszország fokozott haditengerészeti és légi tevékenységet folytat az Egyesült Államok közelében. Ezek az akciók ősszel valószínűleg egy globális orosz haditengerészeti gyakorlatban csúcsosodnak ki. Arra számítunk, hogy Oroszország ideiglenesen hadihajókat küld a karibi térségbe, és ezek a hajók valószínűleg Kubában, esetleg Venezuelában ki is kötnek majd
– áll a közleményben.
A szervezet hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a gyakorlatok rutinszerűek, és nem jelentenek fenyegetést az Egyesült Államok biztonságára nézve.
A ukrán–magyar határ közelében, a kárpátaljai Hunyadi község külterületén a határőrök illegális határátkelés nyomait fedezték fel. Mint az Ukrajinszka Pravda írja, a hatóságok egy parkoló Volkswagen kisbuszt találtak, illetve felfedezték a kerítés sérülését is.
Az esetről Vitalij Hlahola újságíró számolt be elsőként. Elmondása szerint a határőrség drónkezelője a határellenőrzés során a határvonaltól nem messze egy dűlőúton észrevett egy kisbuszt.
A terület átvizsgálása során a rendfenntartók a határhoz vezető területen, a sorompókerítésnél és az ellenőrző sávon találtak nyomokat.
Az újságíró megjegyezte, hogy az elhagyott kisbuszból 18 ember léphetett át illegálisan a határon, ugyanakkor az információt a magyar fél még nem erősítette meg.
Leszja Fedorova, a munkácsi határőrség szóvivője elmondta, hogy jelenleg zajlik a körülmények tisztázása. Ellenőrzik az információkat is, különösen a szabálysértők számát illetően, akik illegálisan léphettek át a határon. Elmondása szerint a helyzetről tájékoztatták a magyar kollégákat is, ők azonban egyelőre nem adtak tájékoztatást, és nem erősítették meg a tiltott határátlépés tényét.
Az oroszok éjjel leromboltak egy tűzoltóállomást Harkiv régióban – írja az Ukrinform.
Erről az Állami Sürgősségi Szolgálat számolt be a Facebookon.
Tűz ütött ki. Szerencsére a személyzet nem sérült meg, és a berendezések sem károsodtak
– közölték. Hozzátették azt is, hogy a 2009-ben felújított tűzoltóállomás épületét már 2022-ben is lerombolták az oroszok.
Váratlanul lemondott hétfőn Musztafa Najjem, az ukrán helyreállítási és infrastruktúra-fejlesztési ügynökség vezetője, azt állítva, hogy az ukrán kormány aláássa ügynökségének erődítményekkel és logisztikai infrastruktúrával kapcsolatos munkáját.
Lemondását egy nappal az Oroszországgal vívott háború befejezése utáni, Ukrajna újjáépítésének nemzetközi támogatásáról szóló kétnapos berlini konferencia kezdete előtt jelentette be. Najjem egy Facebook-bejegyzésben hozta nyilvánosságra lemondását, „rendszerszintű akadályokra hivatkozva, amelyek akadályozzák abban, hogy hatékonyan lássa el munkáját” − írja a Kárpáthír.
Az utolsó csepp a pohárban Najjem számára az volt, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök lemondta részvételét a június 11–12-re tervezett berlini konferencián. A berlini összejövetelen a kijevi illetékesek megpróbálják rávenni külföldi kollégáikat és a magánbefektetőket, hogy finanszírozzák Ukrajna hosszú távú helyreállítását, és az orosz támadások özönével szembesülő ország energetikai infrastruktúrájának védelmét. Najjem lemondása egy hónappal azután következett be, hogy Olekszandr Kubrakov infrastrukturális minisztert a kormány átalakítása során felmentették.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium egy kárpátaljai származású katonatisztet nevezett ki a hadsereg személyzet nélküli légiereje parancsnokává − írja a Kárpáthír.
A vezérkartól származó tájékoztató szerint Vadim Szuharevszkij ezredes sorkatonaként a deszantos alakulatok egyikénél szolgált, majd 2004-ben Irakban a békefenntartók kötelékében teljesített feladatokat.
2014-ben ő volt az első ukrán katona, aki Luhanszk megyében tüzet nyitott az orosz erőkre.
Azóta komoly harci tapasztalatokra tett szert a keleti frontvonalon. A múlt évben Ukrajna Hőse címmel és Arany Csillag érdemrenddel tüntették ki. Idén februárban az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnok-helyettesévé nevezték ki.
Az Oslo Met közvélemény-kutatást tartott a Norvégiába menekült ukrán állampolgárok körében. Norvégiában jelenleg mintegy 65 ezer ukrán menekültet tartanak nyilván.
A kutatás arra volt kíváncsi, hogyan érzik ott magukat a háborús országból elmenekült emberek. A kontingens több mint fele még nem döntötte el, hogy haza fog-e valaha térni − írja a Kárpáthír.
34 SZÁZALÉKUK AZONBAN MÁR ELTÖKÉLTE, HOGY VÉGLEG A MENEDÉKET NYÚJTÓ ORSZÁGOT VÁLASZTJA ÚJ HAZÁJÁnak.
A bizonytalankodók többsége attól teszi függővé, hogy vissza fog-e térni, hogy milyen hosszú lesz a háború, és milyen lesz a háború utáni Ukrajna.
„Magyarország és a NATO-tagországok többsége egészen másként látja az ukrajnai háborút és a béke lehetőségét” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán. Azt írta, hogy a NATO most egy ukrajnai koordinációjú misszió megindítására készül, „mi ezt veszélyesnek és feleslegesnek tartjuk”.
Mivel azonban 31 NATO-tagállam ezt másként gondolja, ezt megakadályozni nem tudjuk
– tette hozzá.
A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra, hogy magyar katonáknak ne kelljen részt vennie ebben a misszióban, hogy magyar területen ne kerüljön sor semmilyen háborús történésre, és hogy magyar adófizetők pénzét ne használják fel a misszió finanszírozására.
Szijjártó Péter bejegyzése szerint a háborús eszkaláció veszélye súlyosabb, mint bármikor korábban. Hangsúlyozta: folyamatos küzdelemre kell számítani annak érdekében, hogy Magyarország biztonságát meg tudják őrizni, és hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból.
Vasárnap ehhez nagy megerősítést kaptunk, hiszen soha korábban egyetlen párt sem kapott annyi szavazatot az európai uniós parlamenti választásokon, mint amennyien a békepárti politikát támogatták vasárnap
– fogalmazott a miniszter.
Ukrajna eddig dokumentáltan 5924 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4158 megsemmisült, 504-ben károk keletkeztek, 246-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 1016-ot pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: A Ukrainian Leopard 2A6 tank was destroyed by Russian forces during fighting in #Zaporizhzhia Oblast. pic.twitter.com/XmcUbVkaUu
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) July 3, 2023
Az elveszített harcjárművek között 842 tank van. A harckocsik közül 576 megsemmisült, emellett 70 megsérült, 62-t magára hagytak a harctéren, 134-et pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
A Kreml hírügynöksége, a TASZSZ június 11-én jelentette, hogy az orosz védelmi minisztérium katonai akadémiájának korábbi vezetőjét, Grigorij Molcsanovot nevezték ki az orosz Biztonsági Tanács titkárhelyettesévé − írja az Institute for the Study of War.
Az RBK orosz hírügynökség szerint Molcsanov 1973 óta szolgál az orosz hadseregben, és megjegyezte, hogy ez az első új kinevezés a Biztonsági Tanácsban azóta, hogy Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter május 13-án a Biztonsági Tanács titkára lett.
Az RTVI orosz hírügynökség megjegyezte, hogy jelenleg Sojgun kívül nyolc titkárhelyettes és egy első titkárhelyettes van a grémiumban.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Magyarországra látogatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. Elsősorban az orosz–ukrán háborúról volt szó, de megvitatták a júliusban megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó napirendjét is. A felek később egy sajtótájékoztatót tartottak.
Orbán Viktor az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország álláspontja eltér a többiek álláspontjától. Mindezt azzal indokolta, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban eltérő véleményeket megváltoztassa.
Így nem kíván blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár
– jelentette ki Orbán Viktor.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig megbecsült tagja volt a NATO-nak, az ország ráadásul fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO a legfontosabb garantálója a tagországok biztonságának, Európa egészében biztosítva ezzel a jólétet. Megvitatták az ukrajnai helyzetet is, aminek keretében a főtitkár elmondása szerint Orbán Viktor egyértelművé tette: Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben, amit Jens Stoltenberg elfogadott.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a május 24-i frissítés szerint 54 185 volt, ebből több mint 3500 tiszt, közülük 414 főtiszt, vagyis alezredes vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a háború eleje óta valószínűleg sokkal magasabb.
Oroszország eddig dokumentáltan 16 351 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 766 megsemmisült, 742-ben károk keletkeztek, 935-öt a személyzete a harctéren hagyott, 2908-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: An annihilated Russian convoy in Kyslivka, #Kharkiv Oblast- including a valuable T-90M tank, which is the second one to be destroyed in Ukraine so far.
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) November 25, 2022
Two T-72B3 obr.2016 tanks, a BMP-2, cargo truck and IMR-2 military engineering vehicle were also destroyed there. pic.twitter.com/fRoFPCEmJ7
Az elveszített harcjárművek között 3129 tank van. A harckocsik közül 2108 megsemmisült, emellett 157 megsérült, 347-et magára hagytak a harctéren, 517-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Szerda hajnalban az ukrán légvédelem 30-ból 29 orosz rakétát és kamikazedrónt megsemmisített – közölte Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint az ellenséges légitámadás visszaverésében Ukrajna rakétaelhárító légvédelmi rendszerei, valamint az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai játszottak szerepet.
A légvédelmet Kijev, Dnyipro, Zaporizzsja, Poltava, Harkiv és Vinnyica régiókban vetették be.
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta egy újabb Patriot rakétarendszer Ukrajnába történő telepítését – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az elnök döntése a múlt héten született meg, miután egy sor magas szintű találkozó és belső vita folyt arról, hogyan lehetne kielégíteni Ukrajna sürgető igényét az erősebb légvédelemre.
A tisztviselők szerint a második amerikai Patriot rendszer Lengyelországból érkezik. A rendszer a következő napokban kerülhet a frontvonalra, attól függően, hogy milyen karbantartásra vagy módosításokra van szüksége.
Korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és más magas rangú Pentagon-tisztviselők felszólították az európai szövetségeseket, hogy adják át rendszereiket Ukrajnának.
Németország szövetségeseivel együtt 100 rakétát adományoz Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerekhez – ezt Boris Pistorius német védelmi miniszter jelentette be.
A német tárca vezetője megjegyezte, hogy amikor Odesszában járt legutóbb, sokkolták az orosz támadások következményei, ezért további katonai segítséget nyújtanak majd Ukrajnának.
„Miután láttam, hogy Ukrajna légvédelme a túlélésért küzd, örömömre szolgált bejelenteni a 100 rakéta adományozását” – mondta Boris Pistorius.
Június 12-én éjjel egész Ukrajnában légiriasztást adtak ki, a légierő jelentette, hogy orosz csapatok rakétákat indítottak, és Kijevben légvédelmi rendszerek működtek – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A légiriadót mostanra egyes régiókban megszüntették. Korábban a légierő arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Sahídeket indított Ukrajna felé.
Később a légierő rakétákat jelentett Szumi térségében, nyugat felé tartva.
„Az ellenség Kh–101/X-555/X–55 cirkálórakétákat lőtt ki Tu–95MS stratégiai bombázókról. Ezek a rakéták déli irányból több hullámban érkeztek Kijev felé. A fővárosra irányuló rakétákkal szinte egyidejűleg ugyanebből a déli irányból ellenséges támadódrónok mozogtak. E támadás során az előzetes adatok szerint az ellenség ballisztikus rakétákat is kilőtt a fővárosra” – jelentette a KMVA (Kijevi Városi Katonai Igazgatóság) az Unian szemléje szerint.
Ez a támadás ismét bebizonyította, hogy az agresszor nem adja fel Kijev rakétaterrorját. És a csapások hatékonysága érdekében az oroszok újabb és újabb kombinációkat fognak keresni, hogy áttörjék légvédelmünket. Ezért soha ne hagyjuk figyelmen kívül a légiriadók jelzéseit! Veszély esetén mindig legyenek óvóhelyeken! Vigyázzanak magukra és szeretteikre! És higgyenek a győzelmünkben!
– mondta Szergej Popko, a KMVA főnöke.
Június 11-én éjjel a légvédelmi erők 11 ellenséges Sahíd típusú drónt lőttek ki a Dnyipro régió felé. Az éjszakai dróntámadás következtében egy család, köztük egy 13 éves gyermek is megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Sajnos a megszállók támadása nem maradt következmények nélkül, egy család is megsérült (...) továbbá kilenc magánház megrongálódott
– közölte Szerhij Liszak, a Dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője Telegramon.