Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára tanácskozott a tagországok védelmi minisztereivel, a kétnapos szeánsz első munkanapját követően közölte, az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszú távú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén – közölte az MTI.
A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszú távú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében
– emelte ki.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük kitüntetett figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Tizenkilenc csapást hajtott végre az orosz hadsereg légi és földi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán hadiipari komplexumaira és energetikai létesítményeire – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium a június 8–14. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében.
A tárca szerint támadás ért emellett katonai repülőtereket, Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket, valamint légi eszközöket tároló helyeket, lőszer- és robbanóanyag-raktárakat, csapásmérő drónokat gyártó és személyzet nélküli hajókat felkészítő objektumokat, valamint ukrán alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat frontszakasz közül ötben előrenyomult, és három települést elfoglalt, miközben 79 ukrán ellenrohamot vert vissza. Továbbá az ukrán hadseregnek ebben az időszakban csaknem 12 800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén, 46 katonája pedig megadta magát.
A minisztérium a héten megsemmisített ukrán katonai haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy MiG–29-es, egy Szu–25-ös és egy Szu–27-es repülőgépet, két Mi-8-as helikoptert, két harckocsit, 31 páncélozott harcjárművet – köztük négy amerikai Bradley és két német Marder gyalogsági harcjárművet –, 17 amerikai M777–es vontatott tarackot, két cseh Vampire sorozatvetőt, kilenc elektronikai hadviselési állomást, 13 ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai Patriot légvédelmi rendszerek három rakétáját, két Neptun hajóelhárító rakétát, két HARM radarelhárító rakétát, nyolc amerikai JDAM és francia MAMMER irányított légibombát, különböző sorozatvetők 46 rakétáját, továbbá 465 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz légvédelem csak az éjszaka folyamán 87 távirányítású repülőszerkezetet lőtt le, közülük hetvenet a Rosztovi régió légterében.
A Belgorod megyében lévő Sebekinóban tüzérségi csapás következtében beomlott egy négyemeletes lakóépület lépcsőháza és 15 lakás. Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerint legkevesebb heten megsebesültek, és több lakót maga alá temetett a törmelék. A Kurszk megyei Szudzsában egy civil életét vesztette.
Alekszej Ivlijev, az orosz NTV tévécsatorna haditudósítója, aki csütörtökön ukrán ágyútűzbe került a Donyecki régióban lévő Horlivkában, a televízió Telegram-csatornáján közölte, hogy az egyik karját elvesztette. Munkatársa, Valerij Kozsin operatőr életét nem tudták megmenteni az orvosok. Halála ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.
Az orosz déli körzeti katonai bíróság terrorszervezetnek minősítette a Georgiai Nemzeti Légiót. A döntésről az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálatának pénteken kiadott közleménye számolt be. Eszerint a 2014-ben az ukrán katonai hírszerzés segítségével létrejött csoport tagjai az ukrán fegyveres erők oldalán részt vesznek a harci cselekményekben, terrortámadásokat szerveztek Oroszországban, valamint hadifoglyokat és civileket kínoztak és gyilkoltak meg.
Észak-Korea csaknem ötmillió tüzérségi lövedéket szállíthatott már Oroszországnak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még további szállítmányokat fog kérni közelgő phenjani látogatásán – írja az MTI.
Szöul annyit észlelt, hogy legkevesebb tízezer konténer érkezett Észak-Koreából Oroszországba, ezek 4,8 millió olyan lövedéket tartalmazhattak, amelyet az orosz erők az Ukrajna elleni támadásokhoz használnak.
Sin Vonsik dél-koreai védelmi miniszter szerint Észak-Korea több tucat ballisztikus rakétát is eljuttatott orosz partnerének. A lőszerekért cserébe Moszkva harckocsikat és harci repülőgépeket küldött Phenjannak, illetve olyan technológiát is átadott, amely segítheti az észak-koreaiak kémműhold-telepítési programját.
Az orosz elnök tavaly szeptemberben tárgyalt Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Oroszországban, aminek következtében fellendült a kereskedelem a két szomszédos ország között. A azóta Phenjantól Moszkvának küldött lőszerek mennyisége feltehetően jelentősen meghaladta azt, amennyivel az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatta Ukrajnát ebben az időszakban.
Sin Vonsik elmondta, hogy Phenjan hatalmas összegeket fordít rakétaprogramjára, tavaly a rakétakísérletekre mintegy egymilliárd dollárt költöttek.
Észak-Korea nem vesz tudomást az országban élők nehézségeiről, hogy végrehajthassa a rakétakísérletekkel kapcsolatos provokációit. Az erre fordított összeg elegendő lenne arra, hogy egy éven keresztül kiküszöböljék az élelmiszerhiányt
– fogalmazott a dél-koreai miniszter.
A Donga Ilbo című dél-koreai napilap értesülése szerint Vlagyimir Putyin jövő héten utazik el ismét Phenjanba. A 38 North nevű, Észak-Koreával foglalkozó elemzőintézet kedden azt közölte, műholdfelvételeken látszik, hogy Phenjan készül az orosz elnök látogatására. Feltehetően katonai díszszemlét előkészítő építkezések folynak Phenjan belvárosában, a Kim Ir Szen egykori elnökről elnevezett téren, és a főváros fő repülőterén is láthatóan felszabadítottak helyet Putyin fogadására.
Az Ukrajinszka Pravda az orosz sajtót szemlézve arról számolt be, hogy az orosz csapatok kudarcát követően Vlagyimir Putyin most arról próbál meggyőzni mindenkit, hogy 2022-ben Ukrajna teljes körű fegyveres inváziója során nem akarta „megrohamozni” Kijevet.
Külön kiemelték a RIA Novosztyi bejegyzését, amelyben az áll, hogy hiába álltak az orosz csapatok Kijev közelében, nem volt szó az ukrán főváros megrohamozásáról. A lap szó szerint idézte Vlagyimir Putyint, aki a következőképp fogalmazott:
Nem volt politikai döntés a hárommilliós város megrohanásáról, ez egy béke kikényszerítésére irányuló hadművelet volt.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett, hogy Oroszország 2014-ben megszállta és elfoglalta a Krím félszigetet és Donbász egy részét, majd 2022-ben teljes körű inváziót indítottak Ukrajna ellen. Ekkor az orosz propagandában folyamatosan olyan kijelentések jelentek meg, hogy „Oroszország három napon belül beveszi Kijevet”, a Kijev felé nyomuló orosz katonák pedig egyenruhát vittek magukkal, hogy a három nap után felvonulást tarthassanak Kijev híres sugárútján, a Hrescsatikon.
A lap szerint Oroszország – érzékelve, hogy nem tud győzelmet aratni –, elkezdte hirdetni az „állítólagos békés tárgyalások gondolatát”, melyek révén arra törekszik, hogy megtartsa a megszállás alatt álló területeket. Ennek ellenére azonban az orosz csapatok továbbra is terrorizálják Ukrajnát, folyamatosan csapást mérnek az energetikai és polgári infrastruktúrára, valamint a lakóépületekre.
Kína kihagyja ugyan a következő napokban megrendezett svájci békekonferenciát, de közben több kormányzatnál lobbizik egy alternatív béketervvel kapcsolatban – írja exkluzív anyagában a Reuters.
A hírügynökségnek 10 diplomata nyilatkozott minderről. Egyikük azt mondta: Peking ezzel gyakorlatilag „finoman bojkottálta” a svájci találkozót, amelyen 90 állam és szervezet vesz rész, és amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulája lesz a kiindulópont (Oroszország nem vesz részt az eseményen).
Miután Kína közölte, hogy nem megy el a luzerni csúcstalálkozóra, Zelenszkij azzal vádolta Pekinget, hogy segít Moszkvának aláásni a találkozót (amit a kínai külügyminisztérium cáfolt). A Reuters szerint Ukrajna, az Egyesült Államok és más nyugati kormányok keményen lobbiztak azért, hogy Kína is részt vegyen a tárgyalásokon, mivel ezáltal legitimitást akartak szerezni a csúcstalálkozónak, és széles körű konszenzust a jövőbeli békefolyamat útitervéhez.
Mindeközben Kína – több, a hírügynökségnek nyilatkozó diplomata szerint – a fejlődő országokkal folytatott megbeszélései során nem bírálta nyíltan a svájci csúcstalálkozót, és nem kérte közvetlenül az országokat a távolmaradásra. Ugyanakkor a diplomaták egyike azt mondta, hogy Kína bizonyos esetben azt közölte ezekkel az államokkal,
hogy ez a csúcstalálkozó csak meghosszabbítja a háborút,
míg két diplomata szerint Kína azt közölte egyes nyugati országokkal is, hogy sok fejlődő ország egyetért velük a találkozóval kapcsolatban.
A Reuters a diplomaták által elmondottakról megkérdezte a kínai külügyet, akik azt válaszolták: Kínának a svájci konferenciával kapcsolatos álláspontja „fair, igazságos és nyitott”. „Kína szoros kapcsolatban áll az érintett felekkel, köztük Svájccal és Ukrajnával, és bátorítja az összes fél egyenlő részvételét a konferencián, valamint az összes terv tisztességes megvitatását” – mondta Lin Csin szóvivő pénteken egy sajtótájékoztatón a hírügynökség kérdésére válaszolva.
Az orosz tőzsdén péntek reggel ideiglenesen leállt a kereskedés a legújabb nyugati szankciók miatt.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint az orosz jegybank még csütörtökön jelentette be, hogy péntek reggel felfüggesztik a kereskedést. A lépés hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok június 12-én bővítette az Oroszország elleni szankciókat.
Emiatt az oroszok csütörtökön felfüggesztették az amerikai dollárban, euróban és hongkongi dollárban lebonyolított tranzakciókat.
A The Moscow Times szerint az amerikaiakat nem sokkal később az Egyesült Királyság is követte: a britek csütörtökön jelentettek be 50 új korlátozást, amelyeket a G7 tagországaival is egyeztettek, és amelyek az orosz pénzügyi rendszer (és közvetve a hadiipar) ellen irányulnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „veszítenie kell, és az elhúzódó konfliktus finanszírozására való képességének ellehetetlenítése elengedhetetlenül fontos ehhez” – idézte a lap Rishi Sunak brit kormányfő közleményét a lépésekkel kapcsolatban.
A dél-ukrajnai Odesszai területen szolgáló határőrök feltartóztattak egy teherautót csütörtök este, amelynek pótkocsijában 41 férfit találtak, akik a moldovai határhoz próbáltak eljutni – hozta nyilvánosságra pénteken Andrij Demcsenko, az ukrán állami határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban.
A járművet a határtól néhány kilométerre állították meg
– mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy nagy valószínűséggel az embercsempészek később kisebb csoportokban készültek ezeket a férfiakat átjuttatni a határon.
Elmondta, hogy jelenleg ellenőrzik a szabálysértők személyazonosságát. A határőrök a helyszínre hívták a rendőröket is, hogy a tiltott határátlépés megszervezése miatt eljárást indíthassanak a teherautó sofőrje ellen.
Az állami határőrség a honlapján kiadott közleményben hozzátette, hogy a Renault típusú teherautót Novoszelszke település közelében állították meg. Az Odesszai területi Bolhrad környékén lakó sofőr gabona helyett 41 (18 és 60 év közötti) férfit szállított a határra egy pótkocsin. Az utasok a határőrség tájékoztatása szerint Ukrajna több régiójából (Kijev, Odessza, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon, Harkiv, Kirovohrad, Csernyihiv, Zsitomir, Cserkaszi és Voliny) területéről érkeztek.
Demcsenko szavai szerint naponta történnek illegális határátlépési kísérletek, és a szervezők egyre merészebbek. Kiemelte, hogy ezek az emberek mindenekelőtt határsértők, és nem feltétlenül a mozgósítás elkerülése érdekében kísérlik meg az illegális határátlépést. Néhányan közülük nem tartoznak abba a kategóriába, például azok, akik 25 évesnél fiatalabbak, nem is mozgósíthatók.
Mint írtuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy beszédében ismertette, hogy milyen feltételek mellett lenne hajlandó békét kötni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy közösségi médiás bejegyzésben reagált szavaira.
„Oroszország részéről nincsenek új »békejavaslatok«. A Putyin-szerű entitás csak a már sokszor hallott »szokásos agresszív készletet« hangoztatta. Ennek tartalma meglehetősen konkrét, a nemzetközi jogot erősen sérti, és ékesszólóan jelzi, hogy a jelenlegi orosz vezetés képtelen a realitások megfelelő felmérésére” – írta Podoljak, majd közölte, hogy saját értelmezése szerint mit jelentenének Putyin javaslatai:
„Természetesen ebben nincs semmi újdonság, nincsenek valódi békejavaslatok, és nincs szándék a háború befejezésére. De van egy olyan vágy, hogy ne fizessenek ezért a háborúért, és hogy új formában folytathassák azt. Ez az egész egy totális szemfényvesztés. Ezért – még egyszer – szabaduljunk meg az illúzióktól, és ne vegyük komolyan a józan észt sértő »orosz javaslatokat«!” – írta Mihajlo Podoljak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta, Oroszország milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről Ukrajnával.
Az orosz vezető szerint ahhoz, hogy megszülessen a béke, az ukrán csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről. Ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy Ukrajnának hivatalosan be kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást.
Amint Kijev készen áll a csapatok tényleges kivonására, valamint kijelenti, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást, azonnal tűzszünetet rendelünk el, és megkezdjük a tárgyalásokat
– hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy pénteki moszkvai megbeszélésen, az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A vezető hozzátette: „a békés rendezésre vonatkozó megállapodásokat nemzetközi szerződésekben kell rögzíteni, amelyek az Oroszország elleni szankciók eltörlését is feltételezik”.
Az orosz elnök végezetül aláhúzta: „ezek nem a háború befagyasztásának feltételei, hanem a végleges befejezésének”.
Szlovénia titokban különféle katonai eszközöket adott át Ukrajnának abban az időszakban, amikor az Egyesült Államok forráshiány miatt nem tudta támogatni Ukrajnát – közölte nemrég a 24UR nevű szlovén nap a The Kyiv Independent szerint.
A szlovén lap szerint az ország kormánya ezt a támogatást nem jelentette be korábban, és ők is csak bennfentes forrásokból értesültek róla. Állításuk szerint a kormányzat titokban
Ezenkívül a szlovén kormányzat (bejelentett módon) kézi lőfegyverekkel, sisakokkal is lőszerrel támogatta Ukrajnát ebben az időszakban, és csatlakozott a csehek által indított lőszerbeszerzéshez is.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta több mint 100 különböző típusú lőszermintát hagytak jóvá, ezek közel felét 2024 eleje óta – jelentette az ukrán védelmi minisztérium az Interfax szemléje szerint.
A különböző típusú APCS-lőszerek, valamint a hozzájuk tartozó gyújtószerkezetek mintegy 60 mintáját hagyták jóvá használatra. Ezek mindegyikét hazai vállalatoknál fejlesztették ki. A listán kombinált hatású, nagy robbanóerejű repeszlövedék, és több, egyéb célú lőszer szerepel
– áll a minisztérium pénteki közleményében.
A védelmi minisztérium szerint a hazai gyártású fegyverek és haditechnikai eszközök mintájának kodifikálása és utólagos jóváhagyása a NATO-nómenklatúraszám hozzárendelésével történő üzemeltetésre lehetővé teszi, hogy az állami költségvetés terhére vásárolják meg az ukrán védelmi erők egységei számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz külügyminisztériumban tartott megbeszélésén felvázolta azokat a feltételeket, amelyek mellett hajlandó lenne tárgyalni Ukrajnával a háború befejezéséről – írta meg a BBC.
Az ukrán csapatokat teljesen ki kell vonni a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről – és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknek a régióknak a teljes területéről, azok közigazgatási határain belülről, amelyek az Ukrajnához való csatlakozásuk idején léteztek
– mondta Putyin.
Az orosz vezető szerint amint az ukrán kormány „megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból”, és hivatalosan bejelenti, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást, Oroszország „tűzszüneti parancsot hirdet és tárgyalásokat kezd”.
Putyin az Oroszország elleni nyugati szankciók feloldását is követeli.
A finn határőrség pénteken közölte, hogy négy, feltehetően orosz katonai repülő sértette meg Finnország légterét június 10-én. A finn védelmi minisztérium hétfőn tett jelentést arról, hogy egy gyaníthatóan orosz katonai gép körülbelül két percig tartózkodott hétfőn hajnalban az ország légterében – írta meg az MTI.
A határőrség pénteki közleménye szerint a határsértést követő vizsgálat megállapította, hogy aznap további három gép repült be finn területre. Hozzátették, hogy a négy határsértő közül kettő bombázó, kettő pedig vadászrepülő volt.
A hétfői incidenst megelőzően legutóbb 2022 augusztusában sértették meg a finn légteret orosz vadászgépek
– emlékeztetett rá a védelmi minisztérium.
Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és immár a NATO tagja, vagyis ha támadás éri, az az egész szövetség elleni támadásnak számít.
A hazatelepítési intézkedések eredményeként 254 elesett honvédet küldtek vissza Ukrajnába – jelentette a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja az Interfax szemléje alapján.
A repatriálási intézkedések eredményeként 254 elesett honvéd került vissza Ukrajnába. Különösen a donyecki szektorban harcoló 221 honvéd, a zaporizzsjai szektorban elesett 25 katona, a luhanszki szektorból négy elesett honvéd és még négy halott katona holttestét sikerült hazaszállítani az oroszországi hullaházakból
– közölte a koordinációs központ pénteken a Telegram-csatornáján közzétett közleményében.
A holttestek hazaszállítása a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központjának, a reintegrációs minisztériumnak, az eltűnt személyek biztosának közreműködésével, az ukrán biztonsági szolgálat közös központjával, Ukrajna fegyveres erőivel, más rendvédelmi szervekkel, hivatalokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködve történt.
Megjegyzendő, hogy Ukrajna fegyveres erői továbbítják a hazaszállított holttesteket és maradványokat a kijelölt állami intézményekbe. A bűnüldöző szervek képviselői és törvényszéki szakértők fogják azonosítani az áldozatokat. „Az azonosítás után a honvédjeink holttestét átadják a családjuknak, hogy méltó módon eltemessék őket” – tették hozzá.
Az ukrán hírszerző szolgálat (SZBU) őrizetbe vette a hmelnickiji Városi Tanács egyik osztályvezetőjét, aki az orosz FSZB-nek dolgozott – írta meg az Interfax.
A megszállók utasítására a tisztviselő információkat gyűjtött az ukrán katonák bevetési pontjairól és tartózkodási helyeiről a régióban. Az ellenséget leginkább az SZBU-ról és az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erőiről szóló hírszerzési információk érdekelték
– közölte pénteken az SZBU.
Az ukrán hírszerző szolgálat szerint a gyanúsított az ukrán dróngyártó létesítmények címeit is megpróbálta megállapítani. A megszállók ezeket az információkat rakétacsapások, valamint esetleges szabotázs- és terrortámadások előkészítésére tervezték felhasználni.
Harmadik napja oltják el az ellenséges támadás következtében keletkezett tüzet egy Kijev környéki ipari vállalatnál – jelentette az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat (SES), amit az Interfax szemlézett.
Folytatódik a tűzoltás egy Kijev megyei ipari vállalatnál, ami orosz fegyveres támadás következtében keletkezett. A helyszínen összesen 221 főnyi személyzet, 76 egységnyi felszerelés és öt tűzoltóvonat dolgozik
– közölte a SES pénteken a Telegram-csatornáján közzétett közleményében.
Korábban arról számoltak be, hogy rakétákkal és drónokkal végrehajtott ellenséges támadás következtében június 12-én éjjel tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari létesítményben.
Rescuers are extinguishing a fire in the Kyiv region caused by falling debris during an enemy attack, according to the State Emergency Service (SES). Additionally, a private house, a gas station, and a garage were damaged. In another location, a warehouse caught fire. pic.twitter.com/BBhkS5rMqQ
— KyivPost (@KyivPost) June 12, 2024
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy éjjel 70 drónt lőttek le a Rosztovi terület felett. Vaszilij Golubev kormányzó közölte, hogy a tömeges támadást visszaverték. Ugyanakkor szerinte a Morozovszkij körzetben a drónok miatt megszakadt az áramszolgáltatás, fennakadások voltak több településen – írta meg a Sztrana.
Megjegyzendő, hogy Morozovszkban egy katonai repülőtér található. A rosztovi közlönyök felvételeket mutattak a reptér területén történt állítólagos tűzről, valamint a rosztovi légvédelem munkájáról és a robbanásokról készült videót is.
Állítólag összesen 87 drónt ért találat. A rosztovi területen kívül Belgorod és Volgográd területén egyenként két-két drónt, Voronyezs és Kurszk régiók felett egyenként hatot, a Krím felett pedig egyet-egyet lőttek le.
A Voronyezsi területen drónok egy olajraktárat találtak el – jelentette a helyi média. A kár állítólag jelentéktelen, egy használaton kívüli tartály sérült meg.
В Морозовске Ростовской обл. был атакован аэродром, на котором находилось до 20 Су-34, способных нести КАБы pic.twitter.com/8YuypFejP3
— Vladimir Kartsovnik 🇺🇦 (@VovkaKartsovnik) April 5, 2024
Egy héten belül további öt atomerőművi blokkot vonnak ki javításra Ukrajnában – ezt Sztanyiszlav Ignatyev, az Ukrán Megújuló Energia Szövetség igazgatótanácsának vezetője mondta a Kijev 24 hír- és elemző honlap adásában. Ez jelentősen ronthatja az áramellátást Ukrajnában – szemlézte a Sztrana.
Ignatyev szerint tavaly az atomerőművek hasonló tömeges javítását részben napenergia-termeléssel kompenzálták, most azonban a felhős időjárás miatt 20 százalékkal csökkent erre a lehetőség.
Megjegyezte továbbá, hogy az ukránok elkezdtek takarékoskodni az árammal. Emellett a hűvösebb időjárás is segített, mivel csökkent a légkondicionálók használata.
A tényezők ezen kombinációja lehetővé tette, hogy az elmúlt napokat a háztartási fogyasztók jelentős korlátozása nélkül vészeljük át
– tette hozzá Ignatyev.
Emlékeztetnek arra is, hogy az Enerhoatom bejelentette, hogy az egyik erőműegységet a következő napokban kiveszik javításra. Most viszont kiderült Ignatyev szerint, hogy ezt követően még öt egységet vonnak ki a működésből.
Az orosz csapatok második napja nyomulnak előre a Donyecki területen lévő Szeversztől délre. Erről az ukrán Deep State számolt be, amit a Sztrana szemlézett.
Tegnap estétől kezdve megközelítették Vjemka falut (az ott futó vasútvonal mentén), ma pedig Razdolovka felé (a Bahmutból Szeverszkbe vezető út mellett) nyomultak előre
– írták. A vezérkar, legutóbbi közleményében kommentálva az ez irányú eseményeket, nem tér ki a Szeversztől délre kialakult helyzetre. Megemlíti azonban, hogy a várostól keletre – Vernekamenszkoje térségében – végrehajtott támadásokat visszaverték.
Viszont az orosz hadsereg elfoglalta Novopokrovszkijt Pokrovszkij irányában – írja a Deep State. Az elfoglalásról korábban csak orosz blogok számoltak be.
Donald Trump amerikai elnökjelölt bírálta az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot. Az ügynökség szerint ez az elnökjelölt republikánus kongresszusi képviselőkkel folytatott találkozóján történt a Capitol Hillen – írta meg a Sztrana.
Azt kérdezte: ha Ukrajna nyer, mi lesz a haszna?
– mesélte Don Bacon, a Republikánus Párt szóvivője.
Trump az Impaulsive YouTube-csatornának adott interjúban azt is elárulta, hogy „keményen” viselkedett Vlagyimir Putyinnal, annak ellenére, hogy összességében „nagyon jó” a kapcsolatuk. Ugyanakkor „elképzelhetetlennek” nevezte orosz hadihajók érkezését a Floridához közeli Havannába.
Látni akarjuk, hogy a fegyveres erőink erősek, hogy a pénzt nem pazaroljuk el a világban. Nem akarunk orosz hajókat látni Florida partjainál, ahol most is vannak. Ez elképzelhetetlen
– mondta az amerikai elnökjelölt. Trump emellett azt mondta, hogy a Biden alatti államokat „az egész világon kinevetik”, „sok tekintetben már nem tisztelik”, és ha ő lesz az elnök, visszaszerzi a tiszteletet.
Megemlítette azt is, hogy megígérte az ukrajnai háború leállítását Kabib Nurmagomedov dagesztáni MMA-harcosnak. Trump és Nurmagomedov június elején találkozott az amerikai Newarkban rendezett UFC-tornán.
Június 13-án az oroszországi Belgorodi területen fekvő Szebekinóban felrobbant a Szolncsepek nehéztüzérségi rendszer üzemanyaga. Ennek következtében három orosz katona meghalt – jelentette az Unian a régió mentőszolgálatának forrásaira hivatkozva.
Előző este erős robbanás hallatszott a Belgorodi területen található Szebekinóban, a helyi média azt írta, hogy orosz bomba hullhatott a városra. Később a kormányzó azt írta, hogy »robbanás történt Szebekino város külterületén. Az incidens okainak megállapítása folyamatban van«. Adatai szerint senki sem sérült meg, 10 magánházban és egy autóban keletkezett kárról tudni
– áll a jelentésben.
Ugyanakkor a források szerint a „Szolncsepek” orosz nehéztüzérségi rendszer üzemanyaga robbant fel Szebekino külvárosában. „A robbanásban legalább három orosz katona meghalt. A robbanás okai ismeretlenek, de az előzetes jelentések szerint »spontán« robbanás történt” – írták.
Kilenc lakos megsebesült Donyeck térségében az ágyúzások következtében – közölte Vadim Filascskin, a donyecki területi közigazgatás (JAC) vezetője egy napi jelentésben.
Június 13-án az oroszok 9 donyecki lakost sebesítettek meg: 6 Szelidove, 1 Toretszk, Kurahove és Krasznohorivka településeken
– írta távirati csatornáján.
A JAC szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta a Donyecki területen 1996 lakos halt meg és 5018 megsebesült. A Donyecki területen az orosz áldozatok teljes száma nem tartalmazza Mariupolt és Volnovakát – írta meg az Interfax.
A Mirovkai Druzsba labdarúgócsapata, bár a 2023/24-es kiírásban a második liga élén végzett, nem folytatja az első ligában – jelentette be Ihor Gyehtyarenko, a futballklub igazgatója a Tribunának, a Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint.
Elmondása szerint az egyesület ideiglenesen felfüggeszti professzionális státuszát, és nem indul a bajnokságban.
„Nem tudjuk biztosítani az embereink számára a mentességet, nincsenek ilyen lehetőségeink. E téren a labdarúgó-szövetség semmit nem tett” – közölte az igazgató, hozzátéve, hogy „nincs mit tenni, háború van, a csapat kulcsjátékosait bármikor mozgósíthatják”.
Dmitrij Gordon újságíró és műsorvezető úgy véli, hogy az ukrajnai háború 2024-ben ér véget, és a Krím a következő öt hónapban elesik – erről a TSN ukrán hírportálnak adott interjúban beszélt.
Nem vagyok Vanga, nem vagyok Aresztovics, nem vagyok próféta, tisztánlátó vagy egyáltalán rendkívüli képességekkel rendelkező személy. Sajnos nincsenek olyan rendkívüli képességekkel rendelkező emberek, akik bármit meg tudnak jósolni. Nem jósolok a műsoraim során, nem jósolok kávézaccból – hangosan gondolkodom
– mondta Gordon.
Az újságíró szerint ő egyszerűen csak bemutatja azokat az információkat, amelyekkel rendelkezik.
„Sok forrásból származó információval rendelkezem. Ezek az ország vezetésében lévő források, a nyugati országok nagyon magas szintű forrásai, a fegyveres erőink, az orosz távirati csatornák és a világsajtó. Mindent átadva magamnak, hangosan gondolkodom, és azt mondom, hogy véleményem szerint a háború még ebben az évben véget ér. Véleményem szerint öt hónapon belül a Krím elesik” – mondta Dmitrij Gordon.
A G7-ek megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz vagyonból 50 milliárd dollárt különítenek el Ukrajna számára, hogy segítsék az orosz erők elleni harcot – írja a BBC.
Joe Biden amerikai elnök szerint ez egy újabb emlékeztető Oroszország számára, „hogy nem hátrálunk meg”, de Moszkva „rendkívül fájdalmas” megtorló intézkedésekkel fenyegetett.
A pénz várhatóan csak az év végén érkezik meg, de hosszabb távú megoldásnak tekintik, hogy támogassák Ukrajna háborús erőfeszítéseit és gazdaságát.
Az olaszországi G7-csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Biden aláírta az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti 10 évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást, amelyet Kijev „történelmi jelentőségűnek” nevezett.
A megállapodás amerikai katonai és kiképzési támogatást irányoz elő Ukrajnának, de nem kötelezi Washingtont arra, hogy csapatokat küldjön az országba harcolni.
A nyugati szövetségesek és a Balti-tenger menti államok egyesíteni fogják erőiket, hogy szembeszálljanak az orosz provokációkkal – jelentette ki a finnországi Porvoóban Annalena Baerbock német külügyminiszter az MTI tájékoztatása szerint.
Ha Oroszország a megosztásunkra tesz kísérleteket, mi szorosabbra zárjuk sorainkat
– mondta Baerbock a Balti-tengeri Államok Tanácsának csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása előtt, majd hozzátette: a térség biztonsága Oroszországgal szembeni, nem pedig vele való biztonságot jelent.
A tanácsot 1992-ben hozták létre, hogy támogassa a térség politikai és gazdasági átalakulását. Nyolc, a Balti-tenger mentén fekvő ország a tagja, valamint Izland és Norvégia. Oroszország tagságát 2022 márciusában felfüggesztették Ukrajna megtámadása után, és Moszkva májusban kilépett a tanácsból.
Baerbock rámutatott, hogy a térségben sűrű adatkábel-hálózatok, hajózási útvonalak és szélturbinarendszerek találhatók. „A tanács demokratikus országai fellépnek a hibrid fenyegetések ellen, a GPS-jelek zavarásától a közösségi médián belüli dezinformáción át a tenger alatti kábelek elleni szabotázsokig” – mondta a német külügyminiszter.
Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy 10 évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, amelynek célja Kijev védelmi képességeinek megerősítése – közölte az MTI.
A G7 csoportjának olaszországi csúcstalálkozóján született megállapodás értelmében az Egyesült Államok támogatja, illetve megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának katonai védelmét az orosz agresszióval szemben. Az egyezmény ugyanakkor a kelet-európai ország esetleges NATO-csatlakozása felé tett lépésnek is tekinthető.
Ukrajna biztonságának garantálása érdekében mindkét fél elismeri, hogy Ukrajnának jelentős katonai erőre, szilárd képességekre és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) normáival összhangban lévő, védelmi ipari bázisába történő folyamatos beruházásokra van szüksége
– áll a szerződés szövegében.
Ukrajnában a munkaképes lakosság száma 2024-ben 2021-hez képest 40 százalékkal csökkent a demográfiai folyamatok következtében – jelentette ki Olha Piscsulina, a Razumkov Központ szociális és gender programjainak vezető szakértője a KISZó beszámolója szerint.
A szakember szerint az álláshirdető platformoktól származó információk azt mutatják, hogy a betöltetlen állások és az önéletrajzok aránya eléri a kritikus szintet. Hozzátette, hogy a legfrissebb adatok szerint 62 ezer betöltetlen állásra 67 ezer önéletrajz van.
Piscsulina megjegyezte, hogy több mint 4,5 millió dolgozó polgárra van szükség Ukrajna gazdaságának helyreállításához, hozzátéve, hogy a demográfiai folyamatok és a regionális specifikáció nagyban befolyásolja a foglalkoztatási szektor fejlődését.
Jelenleg a nyugdíjaskorúak száma növekszik, ami kihat a gazdaság szerkezetére és a meglévő munkaerőpiacra. A lakosság elvándorlása miatt Ukrajna keleti részén csökkent a nehézipari tevékenység, a déli mezőgazdasági szektor pedig elveszítette potenciálját. A vállalkozások áttelepültek Ukrajna nyugati régióiba, ám rendkívül nehéz ipari komplexumot létrehozni nyugaton, mert ott eddig nem voltak nagy ipari cégek, és nincs olyan »ipari és műszaki kultúra«, ami a termelés megszervezéséhez szükséges
– fogalmazott a szakértő.
Oroszország nem lesz ott (nincs meghívva), Kína pedig vitatottan széles körben kihagyja a találkozót. Az a nyomás, hogy Kínát sürgetik a részvételre, úgy tűnik, csak még mélyebbre sodorta Oroszország karjaiba – írta meg a Sky News.
Június 2-án a Shangri-La Párbeszéden felszólalt Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij, és azzal vádolta Kínát, hogy „keményen dolgozik” azon, hogy megakadályozza az országok részvételét a svájci csúcstalálkozón.
Kína visszavágott. A külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning újságíróknak azt nyilatkozta:
Az, hogy nem veszünk részt rajta, nem jelenti azt, hogy nem támogatjuk a békét.
Ukrajna úgy véli, hogy Kínának befolyása van Oroszországra, és feltételeket szabhatna, hogy rákényszerítse Vlagyimir Putyint a háború befejezésére. Kína számára azonban ez az elvárás túl nagy, ezért inkább „elsétált”.
Az országot már korábban is éles bírálatok érték a Nyugat részéről, amiért Oroszországot támogatja. Kína Oroszországgal folytatott virágzó kereskedelme nélkül – amely tavaly 60 százalékkal, 240 milliárd dollárra nőtt – Putyin elnök nem tudná folytatni ukrajnai háborúját.
Jelentések szerint az orosz elit mandarinórákat szervez gyermekeinek, és kelet felé fordul, miközben a nyugati szankciók Oroszországot erőddé teszik. Az Egyesült Államoknak két háborúval kell foglalkoznia – Ukrajnában és Gázában –, és képtelen Ázsiára összpontosítani. Ez Kína előnyére válhat.
Kína új barátságokat köt a globális dél országaival, és sokan közülük másképp látják a világot. Ahogy India külügyminisztere, S. Jaishankar két évvel ezelőtt mondta: „Európának ki kell nőnie abból a gondolkodásmódból, hogy az ő problémái a világ problémái.”
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára tanácskozott a tagországok védelmi minisztereivel, a kétnapos szeánsz első munkanapját követően közölte, az észak-atlanti szövetségnek kiszámíthatóságot kell biztosítania Kijev számára azzal, hogy azonnali és hosszú távú támogatás mellett kötelezi el magát úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatás terén – közölte az MTI.
A tagállamoknak fenn kell tartaniuk az ukrajnai háború kezdete óta biztosított hozzájárulásuk mértékét, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 40 milliárd euró éves támogatást kell szavatolniuk Ukrajna számára a hosszú távú kiszámíthatóság és a szavahihetőség megőrzése érdekében
– emelte ki.
