Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a fronton a helyzet most meglehetősen bonyolult, és szerinte ez még legalább egy hónapig így is marad – írja az Unian.
A jó hír az, hogy nem lesz Armageddon. A rossz hír az, hogy a helyzet meglehetősen bonyolult. Legalább egy hónapig így is marad, és nem lesz könnyebb
– mondta a The Philadelphia Inquirernek adott interjújában.
Köztudott, hogy a teljes körű háború kezdete óta Oroszország megpróbálja átvenni az ellenőrzést a teljes keleti Donbász felett, de Kirilo Budanov szerint Ukrajna mindent meg fog tenni, hogy ezt megakadályozza, és minimalizálja Oroszország sikerét.
Elmondta azt is, hogy a fegyverszállítások most gyorsabbak, mint néhány hónappal ezelőtt, de Ukrajna szükségletei nagyon nagyok, ezért stratégiailag fontos a szállítások folytatása.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban, és ezt az év végéig további egymilliárd euróval egészítik majd ki – jelentette be este Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxemburgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Borrell hangsúlyozta: ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Mint mondta, egy tagállam (Magyarország) nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs is joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.
Andrzej Duda lengyel elnök Pekingben reményét fejezte ki, hogy Kína segíthet a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló béke megteremtésében Ukrajnában – írja az MTI.
Ismertettem az európai, valamint globális biztonsági helyzettel kapcsolatos álláspontunkat, különösen ami Európának azt a részét illeti, ami a miénk – mondta Duda újságíróknak nyilatkozva, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Remélem, hogy Kína… támogatni fogja a békés rendezés iránti erőfeszítéseket Oroszország Ukrajnában vívott háborújában
– mondta a lengyel elnök, majd hozzátette, hogy egy ilyen békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és Ukrajna nemzetközileg elismert határait.
Hszi közölte, hogy Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely az ukrajnai konfliktus békés lezárását szolgálja, illetve továbbra is hajlandó ebben szerepet vállalni.
Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn nemzetközi körözést adott ki Pavlo Petrenko volt ukrán igazságügyi miniszter és Jurij Sztec volt ukrán információpolitikai miniszter ellen egy tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával kapcsolatos ügyben – írja az MTI.
A testület távollétében elrendelte a két volt tárcavezető előzetes letartóztatását.
Petrenko 2012–2014 között az ukrán parlament tagja volt, majd lemondott mandátumáról, és 2016-ig az ország igazságügyi minisztériumát vezette. Sztec 2007 és 2014 között volt képviselő, 2014 és 2015 között pedig Ukrajna tájékoztatási politikájáért felelős minisztere.
Megsemmisítette az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők egyik nagy logisztikai központját, ahol fegyvert, egyebek mellett nyugati országok által szállított rakétákat tároltak és osztottak szét – írja az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium a csapás helyszínét nem nevezte meg. A hétfői moszkvai hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg hatból négy frontszakaszon előrenyomult Ukrajnában, miközben hét ukrán ellenrohamot vert vissza. Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon.
A minisztérium a nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy tüzérségi és hét tábori lőszerraktárt, három harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, két német Panzerhaubitze–2000-es önjáró, valamint két amerikai M777-es és két brit FH–70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, négy amerikai Patriot légvédelmi rakétát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 10 rakétáját, továbbá 176 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A III. ukrán önálló rohamdandár védői videón mutatták be, hogyan semmisítettek meg májusban 180 megszállót a Harkivi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
További 180 megsemmisített és foglyul ejtett orosz, akik előrenyomultak és megtámadták a rohamdandár állásait. És itt csak dokumentáltunk. Néhányukból csak csontok maradtak. Mások pedig ott rohadnak az ukrán Szlobozsanszk földjén
– áll a dandár közleményében.
A lap szerint ez a második ilyen videó, amit a III. önálló rohamdandár tett közzé. Június 19-én a dandár már közölt bizonyítékot 250 megszálló likvidálásáról. Ezeken a felvételeken a rohamdandár kötelékébe tartozó I. gépesített zászlóaljat mutatták be.
A német kormány elutasította a munkanélküli ukrán menekültek kitoloncolásának ötletét – írja az Ukrajinszka Pravda.
A német külügyminisztérium szóvivője azzal magyarázta a kitoloncolások lehetetlenségét, hogy Oroszország nap mint nap támad objektumokat Ukrajnában, és megpróbálja tönkretenni az ország nyugati részén lévő infrastruktúrát.
Ezért nem tudom, hol kellene biztonságos helynek lennie Ukrajnában
– reagált a Bajor Keresztényszociális Unió politikusának, Alexander Dobrindt megszólalására.
Dobrindt korábban azzal az ötlettel állt elő, hogy két évvel a háború kitörése után Németország változtasson a menekültpolitikáján. „Több mint két évvel a háború kezdete után most alkalmazni kell azt az elvet, hogy vagy munkát szereznek Németországban, vagy térjenek vissza Nyugat-Ukrajna biztonságos területeire” –fogalmazott a politikus.
Ukrajna arra kéri nyugati szövetségeseit, hogy engedélyezzék az általuk adományozott fegyverek használatát az Oroszországra mért mélyebb területi csapásokhoz. A kérés arra reflektál, hogy az orosz erők továbbra is súlyos károkat okoznak ukrán területeken az orosz harci gépekről ledobott bombákkal. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap azt mondta, hogy a partnereknek tovább kellene enyhíteniük a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat, hogy a kijevi erők célba vehessék az orosz légibázisokat és megbéníthassák azok légierejét.
Bár konkrét országokat nem említett, az ukrán vezető az Egyesült Államokra célozhatott, amely a hírek szerint még mindig korlátozza az általa adományozott fegyverek Oroszországon belüli célpontok elleni használatát. Washington már engedélyezte Kijevnek, hogy amerikai gyártmányú rakétákkal csapást mérjen Oroszországra, de csak olyan határ menti területekre, ahol Moszkva csapatai gyülekeznek és támadásokat indítanak.
Elég elszántsággal rendelkezünk ahhoz, hogy a terroristákat a területükön semmisítsük meg – ez a tisztességes –, és ugyanilyen elszántságra van szükségünk partnereink részéről is
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Ukrajna nagyrészt a saját gyártású kamikaze drónjaira támaszkodik az orosz légi támaszpontok támadásakor. A The New York Times beszámolója szerint – amelyet a The Defense Post szemlézett – a Nyugat döntése, hogy nagyobb szabadságot adott Ukrajnának, azonnali hatást gyakorolt az ellenfélre.
Kijev állítólag képes volt meghiúsítani Moszkva közelmúltbeli offenzíváját Harkiv északi részén, és lelassította a város bombázását. Az ukrán erők az orosz állásokat is visszaszorították, értékes időt nyerve saját pozícióik megerősítésére. Vasárnap az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy amerikaiak által szállított taktikai rakétarendszer (ATACMS) megtámadta Szevasztopol városát, négy ember halálát okozva.
Sajnos még mindig nem tudjuk elérni a repülőtereket és a repülőgépeiket. Ez a probléma. Ezért kérjük, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú rakéták korlátozott katonai célpontok elleni használatára vonatkozó korlátozásokat Oroszország területén
– mondta Jehor Csernyev ukrán politikus.
Hétfő délután az orosz hadsereg tűzérségi támadást indított a herszoni területen lévő Havrilivka falu ellen, aminek következtében egy 71 éves nő a házában meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy ellenséges támadás következtében vesztette életét egy 71 éves nő a saját otthonában
– közölte Olekszandr Prokudin, a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció elnöke, majd részvétét fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak.
Hat orosz hekkerrel szemben vezetett be szankciókat a tagállamok és Ukrajna ellen elkövetett, rossz szándékú kibertevékenységek miatt az Európai Unió – közölte az Európai Unió Külügyek Tanácsa.
A közlemény szerint az érintettek részt vettek a tagállamok és Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját, valamint minősített adatok tárolásával és feldolgozásával foglalkozó, illetve kormányzati vészhelyzetet elhárító rendszereket érintő kibertámadásokban.
Kiemelték: ez az első alkalom, hogy az EU korlátozó intézkedéseket vezet be olyan kiberbűnözőkkel szemben, akik zsaroló- vagy más rosszindulatú vírusokkal elkövetett káros tevékenységet folytatnak alapvető szolgáltatások, például az egészségügy és a banki szolgáltatások ellen.
Az unió listájára a Callisto nevű orosz hackercsoport két tagja, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által támogatott Armageddon hackercsoport két tagja, valamint a rosszindulatú kém- és zsarolóprogramok működtetéséért felelős Wizard Spider-csoport tagjai kerültek fel.
A büntetőintézkedések vagyonbefagyasztást jelentenek, valamint azt, hogy uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket bocsátaniuk a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az orosz csapatok a Krímben katonai célpontokat próbálnak elrejteni a civil lakosság közelében – közölte Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Telegram-csatornáján, amit az Unian szemlézett.
A Krímben nincsenek és nem is lehetnek strandok, turisztikai zónák és a békés élet egyéb fiktív jelei. A Krím egyértelműen egy Oroszország által megszállt idegen terület, ahol ellenségeskedés folyik, teljes körű háború zajlik. Az a háború, amelyet Oroszország kizárólag népirtási és inváziós céllal robbantott ki. A Krím egy nagy katonai tábor és raktár is, több száz közvetlen katonai célponttal, amit az oroszok cinikusan próbálnak elfedni és eltakarni a civilekkel
– írta Podoljak.
Mint arról beszámoltunk, vasárnap az orosz légvédelem lelőtt egy rakétát a szevasztopoli tengerpart felett. A legfrissebb adatok szerint a légvédelmi rakéta darabjai 4 ember halálát okozták, további 151 pedig megsebesült.
A nyugati médiumok arról számoltak be, hogy az ukrán diákokat iskolán kívül, csoportokban képzik katonai feladatokra. A Deutsche Welle és az Euronews a nyugat-ukrajnai Sepetovkában működő iskola utáni csoportról forgatta tudósítását, amelyről a Sztrana készített összefoglalót.
A sepetovkai csoport hetente háromszor találkozik, hogy felkészítse a gyerekeket a háborús országban való életre. Még 2015-ben alapította Elena Dracsuk altiszt, és „a 2022-es orosz invázió után vált fontossá” – mondták az újságírók.
Miközben az idősebb gyerekek katonai ismereteket tanítanak a fiatalabbaknak – például egy Kalasnyikov támadófegyver összeszerelését –, Dracsuk figyeli őket. A gyerekek fapuskák segítségével gyakorolják a különböző harci készséget.
A gyerekek taktikai technikákat is tanulnak, és fizikai gyakorlatokat végeznek.
Egy Daniel nevű kisfiú kijelentette, hogy kész a frontvonalban harcolni. Szerinte a csoportban elsajátított készségek „segítenek majd elűzni az ellenséget a földünkről”. Egy másik, fiatalabb fiú, Stepan szintén azt mondta, hogy katona lesz.
Újságírók szerint Ukrajnában több száz ilyen ifjúsági csoport alakult a kormány támogatásával. Országszerte 74 ezer fiatal vesz részt bennük.
Az orosz külügyminisztérium behívatta az Egyesült Államok nagykövetét, hogy közölje vele: Moszkva Kijevet és Washingtont egyformán hibáztatja a krími Szevasztopol városa elleni halálos rakétatámadásért – írja a The Guardian.
Washington ilyen lépései nem maradnak válasz nélkül. Biztosan lesznek válaszintézkedések
– áll a minisztérium közleményében.
Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte, hogy amerikai kémműholdak információi alapján határozták meg az Atacms rakéták repülési koordinátáit, ebből pedig a Kreml szerint az következik, hogy Washington közvetlenül felelős a történtekért.
Volodimir Zelenszkij utasította az Ukrán Állambiztonsági Hivatal új parancsnokát, hogy tisztítsa meg a testületet az árulóktól. A múlt hónapban letartóztattak két ezredest, akiket azzal vádolnak, hogy együttműködtek az oroszokkal és Zelenszkij, valamint magas rangú ukrán katonai vezetők elleni merényleteket terveztek.
Az állambiztonságiak feladata, hogy védelmet nyújtsanak a magasrangú állami vezetőknek.
A Guardian szerint a célpontok között volt Kirilo Budanov is, aki az ukrán katonai hírszerzés feje. Olekszij Morozov ezredes lett a testület új vezetője, akit arra is kért az elnök, hogy csak olyanokat alkalmazzon, akik elkötelezettek Ukrajna és a testület iránt. Morozov elődjét Zelenszkij májusban váltotta le két nappal azután, hogy őrizetbe vették a merényletkísérlettel gyanúsított tiszteket.
A Szociáldemokrata Párt (SDP) csökkenő népszerűsége azzal függ össze, hogy a választók egy része ellenzi a párt Ukrajnának nyújtott támogatását – idézi Olaf Scholz német kancellárt a The Guardian.
A kancellár a Tagesschau német televíziós műsornak adott interjújában kifejtette, a támogatások mellett sokan az Oroszország ellen bevezetett szankciókat sem támogatják, amit a „választási eredmények is tükröznek”. Ugyanakkor leszögezte, hogy a német kormánynak nincs „más alternatívája az ukrajnai politikával kapcsolatban”.
Mint ismeretes, a júniusi európai választásokon az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt támogatása a 2019-es 11 százalékról 14,2 százalékra ugrott, míg az SDP 14,6 százalékra csúszott vissza.
Az orosz erők két Iszkander–M rakétát lőttek ki Pokrovszkra. Az Ukrajinszka Pravda szerint eddig 4 halottról és 34 sebesültről van hír, de a számok a következő órákban tovább nőhetnek.
Legalább 4 ember meghalt és 34-en megsérültek – ezek a Pokrovszk elleni támadás előzetes következményei. A sebesültek között van egy 12 és egy 13 éves gyerek
– közölte Vadim Filaskin, a Donyecki Területi Katonai Adminisztráció elnöke.
🚀🔥4 morts et 34 blessés (dont 2 enfants) à Pokrovsk, Donbass, après une double frappe 🇷🇺 (Iskander-M) à 30 min d'intervallehttps://t.co/rDrESR7QBh
— Emmanuel Grynszpan (@EmGryn) June 24, 2024
Vadim Filaskin arról számolt be, hogy a rendőrség, a katasztrófavédelem és a helyi hatóságok képviselői dolgoznak a támadás helyszínén. Az orosz Iszkander–M rakéták egy családi házat teljesen megsemmisítettek, tizenhatot pedig megrongáltak.
Nem sokkal később a Donyecki Területi Ügyészség is megszólalt. Elmondásuk szerint az oroszok hétfő délben indítottak támadást Pokrovszk ellen, majd fél óra múlva ismét lecsaptak a frontvonalbeli városra. A pusztító eszközök csapása lakóövezetet és civil infrastruktúrát ért.
Vadim Filaskin szerint ez volt az utóbbi időszak legnagyobb, civilek ellen irányuló támadása. „Végső következményeit még nem állapították meg” – tette hozzá.
The Russians fired two “Iskander-M” missiles at the city of #Pokrovsk in #Donetsk region. They destroyed a private house and damaged another 16.https://t.co/wg2tNr8e8i pic.twitter.com/PGlah7T4kv
— Babel.ua: Ukraine at war (@UaBabel) June 24, 2024
„Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül” – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.
„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.
Ukrajnának még mindig több légvédelmi rendszerre van szüksége, különösen Patriot rakétákra, ezért a Nyugatnak fel kell gyorsítania a katonai segélynyújtást – idézi az RBK UkraineDmitrij Kuleba ukrán külügyminisztert, aki az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának ülésén szólalt fel.
Kuleba szerint Ukrajnának több Patriot és SAMP/T légvédelmi rendszerre, légvédelmi rakétákra, tüzérségi rendszerekre és lövedékekre, nagy hatótávolságú rakétákra, drónokra és elektronikus hadviselési rendszerek folyamatos ellátására van szüksége.
Külön megjegyeztem, hogy fel kell gyorsítani a katonai segítségnyújtást, különös tekintettel a légvédelemre, és növelni kell a védelmi ipar termelését. Le tudjuk és le kell győzni az orosz agressziót Ukrajna földjén, hogy Európa-szerte biztosítsuk a hosszú távú békét és stabilitást
– mondta Kuleba.
Legkevesebb hárman sebesültek meg hétfőn reggel Odessza városában, amikor orosz rakétatámadás ért egy polgári infrastrukturális létesítményt – közölte Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója.
A légicsapás célpontja egy raktárépületet volt, ahol ötvenen dolgoztak. Kiper a Telegramon arról számolt be, hogy három embert, köztük egy 19 éves fiút kórházba vittek. Az ukrán belügyminisztérium által közzétett fotókon a helyszínen lángokkal küzdő tűzoltók láthatók.
A rakétabecsapódás miatt mintegy 5000 négyzetméternyi területen keletkezett kár, és háromezer négyzetméterre terjedtek ki a lángok – mondta el Kiper az állami televízióban. Az ukrán légierő jelentése szerint a célpont felé tartó két rakéta egyikét megsemmisítették.
Szerbia több száz millió dollár értékben adott el lőszert olyan nyugati országoknak, amelyek segíthették Ukrajna Oroszország elleni harcát – idézi Alekszandar Vucsics szerb elnök Financial Timesnak adott interjúját az Euronews.
A lap úgy fogalmaz, hogy Oroszország és Szerbia hiába áll egymáshoz „hagyományosan közel”, utóbbi a harmadik országokon keresztül Ukrajnába exportált lőszereinek becsült értéke mintegy 800 millió euróra tehető.
A szerb elnök elismerte és nagyjából pontosnak nevezte az összeget.
Ez a gazdasági fellendülésünk része és fontos számunkra. Igen, exportáljuk a lőszereinket
– mondta Alekszandar Vucsics.
„Ukrajnába vagy Oroszországba nem tudunk exportálni, de sok szerződésünk volt amerikaiakkal, spanyolokkal, csehekkel és másokkal. Hogy végül mit kezdenek vele, az az ő dolguk”– tette hozzá.
Ahogyan arról beszámoltunk, a Kreml az Egyesült Államokat hibáztatja a Krím félsziget elleni ukrán ATACMS-rakétákkal végrehajtott támadásért, amelyben a hírek szerint legalább négy ember, köztük két gyermek meghalt, és további 151-en megsebesültek. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megszólalt a támadásról – írja a The Guardian.
Peszkov „abszolút barbárnak” nevezte a támadást, és kijelentette, hogy Moszkva reagálni fog az Egyesült Államok részvételére.
Ezt a szóvivő arra reagálva jelentette ki, hogy a moszkvai védelmi minisztérium közölte: amerikai szakemberek amerikai kémműholdak információi alapján határozták meg az ATACMS rakéták koordinátáit, ami azt jelenti, hogy „Washington közvetlenül felelős”.
A múlt hónapban Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy egyesült államokbeli fegyvereket használjon az orosz határ egy része felett, hogy Kijev erői védekezhessenek a Harkiv városát célzó offenzíva ellen. A tisztviselők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereinek, például a hadsereg taktikai rakétarendszerének (ATAMCS) használatára vonatkozó korlátozások továbbra is érvényben maradnak.
Vasárnap éjszaka a Krím félszigeten az orosz hadsereg űrkommunikációs központját is találatok érték. Ezennel ez már a második csapás Oroszország űrinfrastruktúrájára – írja a Unian.
A helyi Telegram-csatornák szerint erős robbanások hallatszódtak Vitino faluban, a beszámolókból pedig kiderül, hogy később több mentőautó is érkezett a helyszínre.
Ezenkívül a Crimean Wind nyilvános műholdfelvételeket tett közzé, amelyek tüzeket jeleztek az űrkommunikációs központ területén. A műholdak a jelentés szerint két tüzet is észleltek a komplexum közelében.
Az orosz hadsereg a félsziget annektálásakor foglalta el a létesítményt, majd 2014-ben átadta a komplexumot a légi közlekedés védelmi erőiknek, és megkezdte a modernizálását. 2017-ben Oroszország hatalmas összegeket költött a létesítmény modernizálására.
Mint ismert, június 23-án az orosz légvédelem lelőtt egy rakétát Szevasztopolra irányított rakétát. Ennek eredményeként 152 ember megsérült, és további 5 ember meghalt. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ATACAMS rakétákkal támadták őket. Az Orosz Föderáció nemcsak Ukrajnát vádolta meg a támadással, hanem az Egyesült Államokat is, mondván, szándékosan törnek a polgári lakosságra.
A Szevasztopol elleni támadást követően az orosz turisták elkezdték lemondani a megszállt Krím félszigetre foglalt utazásaikat, arra panaszkodtak ugyanis, hogy amikor a rakétát kilőtték, a város még légiriadót sem adott ki.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.
Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.
Az MTI tájékoztatása szerint ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
Moszkva vasárnap hivatalosan is kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok a felelős az Ukrajna által a Krím félszigeten végrehajtott rakétatámadásért, amelyben civilek is meghalhattak – írja az Infostart.
A moszkvai védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán erők öt darab ATACMS rakétát használtak a támadásban.
Az orosz védelmi tárca szerint az amerikai szakemberek segítettek meghatározni a rakéták célpontjait amerikai kémműholdaktól származó információk alapján. Erről kiadtak egy közleményt is, amelyben azt írják, hogy „a szevasztopoli civilek elleni szándékos rakétatámadásért mindenekelőtt Washingtont terheli a felelősség”.
Az orosz állami média szerint a hétvégén lezajlott rakétatámadásban négy civil, köztük két gyerek vesztette életét és csaknem 150 ember pedig kórházba került.
A hadiállapot bevezetése óta Ukrajnában a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiak – néhány kivétellel – nem hagyhatják el Ukrajna területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak kiszökni az országból: hol a Tiszát próbálják átúszni, hol nekivágnak az ismeretlen Kárpátoknak, és ezek sokszor tragédiába fulladnak. A hadköteles korú férfiak ezért igyekeznek egyre találékonyabb módszerekkel előállni – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az utóbbi több mint két évben a helyi bűnözők pénzért egyre gyakrabban segítik az illegális határátlépőket. Naponta buknak le kisebb-nagyobb csoportok, amelyek a zöldhatáron keresztül próbálnak külföldre jutni.
Két hónapra pszichiátriai intézetbe helyezték azt nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megrongálta Ukrajna elesett védőinek sírját Kijevben – közölte az Unian.
A vinnicjai származású nőt a térfigyelő kamerák segítségével sikerült azonosítani. A vandalizmussal vádolt nő Dmitro Kocjubajl, Andrij Pilscsikov és Pavlo Petricsenko elesett ukrán katonák sírjait rongálta meg.
A nő semmilyen módon nem fejti ki cselekményének indítékait. Viselkedését és az általa elkövetett cselekményt figyelembe véve okunk van azt hinni, hogy bizonyos egészségi zavarai vannak. Ezért a megindított büntetőeljárás keretében igazságügyi pszichiátriai szakorvosi vizsgálatot rendelünk el, amely megállapítja, hogy elítélhető-e, tisztában volt-e tetteivel
– mondta Anna Sztrasok, a kijevi rendőrség kommunikációs osztályának helyettes vezetője.
A gyanúsított legalább augusztus 19-ig marad a pszichiátriai intézet vendége.
A német kormány vizsgálja Oroszország felelősségét a Diehl német védelmi vállalat berlin-lichterfeldei üzemében történt robbanásban – írja a Bild.
A lap a The Wall Street Journal információira hivatkozva azt írja, hogy a biztonsági apparátus egyik tisztviselője egy szabotázsakció lehetőségét sem zárja ki.
Bár a nyomozók kezdetben „rossz nyomon indultak el”, balesetet feltételezve, a nyugati biztonsági tisztviselők most úgy vélik, hogy a tüzet orosz szabotőrök okozták.
Céljuk pedig az volt az akcióval, hogy megakadályozzák a fegyver- és lőszerszállítást Ukrajnába.
Egy, az amerikai lap által idézett biztonsági tisztviselő szerint a Diehl gyárban keletkezett tűz valószínűleg egy olyan területen tört ki, ahová csak néhány embernek volt bejárása. A férfi ráadásul ismeri a nyomozás részleteit is.
Maga a vállalat pénteken még műszaki problémát jelölt meg a tűz okaként a hivatalos közleményében, de a vállalat képviselője ugyanezen a napon hozzátette, nem kizárt egy szabotázsakció lehetősége.
Brand bei Rüstungskonzern #Diehl – Hat #Putin in #Berlin zugeschlagen?https://t.co/BpTPNiaNuO
— BZ Berlin B.Z. (@bzberlin) June 24, 2024
Az idézett tisztviselők szerint a gyár elleni gyújtogatásos támadás valószínűleg tapasztalt „profik” műve volt. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy Oroszország gyakran használ civileket ilyen műveletekhez, előfordul például, hogy kifejezetten bűnözőket toboroznak a közösségi hálózatokon – köztük a Telegramon – keresztül, és kriptovalutával fizetnek nekik. Ők gyakran nem is tudják, hogy egy Kreml-akcióhoz használják fel őket.
Az elkövetőket úgy toborozzák, mint az Uber-sofőröket, de a hatás gyakran ugyanaz, mint amikor profikat alkalmaznak
– idéz a lap egy magas rangú nyugati biztonsági tisztviselőt.
Egy újabb kárpátaljai áldozata van az orosz–ukrán háborúnak – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Szerhij Dzjamko 2005-ben született, a Munkácsi járásban található Malmos (Sztrojno) településről származott. Az alig 19 éves katona az oroszokkal szemben folytatott harcok közben hunyt el. Halálának pontos körülményei eddig ismeretlenek.
A zaporizzsjai atomerőműhöz közeli Enerhodar város elleni támadások leállítására szólított fel vasárnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az MTI szerint.
Rafael Grossi az ENSZ-ügynökség honlapján megjelent közleményben úgy fogalmazott: „Akárki van is a támadások mögött, le kell állnia.” Hozzátette, hogy az erőművet és környékét egyre gyakrabban éri fenyegetés.
Az erőmű jelenleg az orosz erők ellenőrzése alatt áll. Ők Ukrajnát vádolták azzal, hogy dróntámadásokat intézett a térségben, és legutóbb például megsemmisített egy elosztóközpontot Enerhodarnál, egy időre megfosztva az áramellátástól a környéken lakókat. Kijev nem kommentálta ezeket a közléseket.
Grossi elfogadhatatlannak nevezte a támadásokat, és közölte, hogy azok szemben állnak az egyhangúlag jóváhagyott nemzetközi biztonsági alapszabályokkal. Hozzáfűzte, hogy az erőműben zajló munkát az incidensek egyelőre nem érintették.
Az erőmű üzemeltetői hangsúlyozták, hogy a nukleáris biztonsági intézkedések sem kerültek veszélybe.
Aljakszandr Azarov, a BYPOL belorusz ellenálló szervezet vezetője, az ország volt miniszterelnöke gyenge politikai figurának nevezte Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt – írja a TASZSZ.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyenge politikai figura, bár vannak ambíciói. A kijevi rezsim 100 százalékban az USA-tól függ
– jelentette ki Azarov.
Azt is hozzátette, hogy Zelenszkij elnöksége hiába tart hatodik éve, ez idő alatt nem történtek komoly változások a gazdaságban.
Azarov szerint Zelenszkij gyengesége az, ami lehetővé teszi, hogy Andrij Jermak, Ukrajna elnöki hivatalának vezetőjének politikai súlya legyen.
Mivel Zelenszkij abszolút nem képvisel semmit önmagából, még egy olyan átlagos ember is, mint amilyen valószínűleg Jermak, megpróbálja meghatározni az ország kül- és belpolitikáját
– kommentálta a politikus a nyugati sajtóban az elnöki hivatal vezetőjéről megjelent cikkeket. Sajtóbeszámolók szerint Zelenszkij környezetét aggasztja Jermak növekvő befolyása, aki egyre több hatalmat összpontosít a kezében.
Azarov szerint a kijevi rezsim a Nyugat pénzügyi és katonai segítsége nélkül megbukna.