Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Döntött az egyik európai ország, fontos együttműködést szakít meg Zelenszkijékkel;
• Amerikai szakértők szerint a krími civilek az orosz légvédelem áldozatai voltak;
• Az amerikai külügyminisztérium szerint ez kell Ukrajna sikeréhez;
• Napvilágot látott az adat a háborúról, amit a Kreml nem tud kozmetikázni;
• Reagált a Kreml Trump tanácsadójának tervére;
• Ursula von der Leyen szerint kihívásokkal teli út vezet majd Moldova és Ukrajna csatlakozásához;
• Elfogatóparancsot adtak ki a volt orosz védelmi miniszter és a vezérkari főnök ellen;
• Oroszországban betiltották a 444-et;
• Moszkva szerint nyugati segítséggel készíthet piszkosbombákat Kijev;
• Szorul a hurok Putyin nyaka körül, elvesztette egyik legfontosabb európai szövetségesét.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Újabb fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével, összesen 180-an szabadulhattak a fogságból – közölték az orosz és az ukrán hatóságok.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán hadifogságba esett 90 orosz katona térhetett vissza hazájába, akiket 90 ukrán hadifogolyra cserélték ki.

Június 25-én tárgyalások eredményeként a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló területről 90 orosz katonát hoztak vissza, akiket a fogságban életveszély fenyegetett. Cserébe az ukrán hadsereg 90 katonáját adták át

– áll a közleményben, amely egyben felhívja a figyelmet az Egyesült Arab Emírségek humanitárius jellegű közvetítői szerepére a fogolycserében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén megerősítette, hogy 90 ukrán hadifogoly szabadulhatott ki orosz fogságból.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a most szabadult katonák között olyanok is vannak, akik 2022-ben a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt, illetve a csernobili atomerőmű rövid időre történt elfoglalásakor kerültek fogságba – írja az MTI.

Dánia nemrég még arról számolt be, hogy a dán légierő befejezi az ukrán katonák F–16-osokra történő kiképzését, később viszont már arról írt a dán külügyminisztérium, hogy több mint 20 millió euróval támogatnák Moldova és Ukrajna EU-s csatlakozásának felgyorsítását. Véleményük szerint az EU bővítése kulcsfontosságú szerepet játszik Európa biztonságának megőrzésében.

A Kárpáti Igaz Szó szerint a dánok 2030-ig biztosítanák a csatlakozó országok támogatását, hogy kiépítsék adminisztratív struktúráikat és szükséges jogszabályaikat. 

Örülök, hogy elkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Mindig is azt mondtuk, hogy az Európai Unió bővítése nem arról szól, hogy csökkentsük a csatlakozási követelményeket, hanem arról, hogy segítsünk a jelöltországoknak megfelelni a meghatározott követelményeknek. És pontosan ebben segítünk most Ukrajnának és Moldovának. Az EU sikeres bővítése létfontosságú Európa stabilitása szempontjából

– mondta Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője kedden bejelentette: Moszkva bizonyítani tudja, hogy az ukrán hadifoglyokat fogolycserére szállító orosz IL–76-os repülőgépet Belgorod közelében január 24-én amerikai Patriot rakétarendszerrel az ukrán hadsereg lőtte le.

Közölte, hogy a gép lezuhanásának helyszínén testrészeket és két Patriot irányított légvédelmi rakéta részeit találták meg.

Az első rakéta robbanótöltete a szóvivő beszámolója szerint mintegy négyezer méteres magasságban, a pilótafülke előtt, felülről, bal oldalon lépett működésbe. A második rakéta nem érte el a célt, és megsemmisítette magát. Petrenko szerint a nyomozás most a „terrorcselekményért” felelős konkrét személyek azonosítására összpontosít.

Hatból négy frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napon, miközben három ukrán ellenrohamot vert vissza a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. A minisztérium az elmúlt 24 órában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két haditechnika- és egy lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvető négy rakétáját, továbbá 79 drónt.

Az MTI tájékoztatása szerint a helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Rosztov megye légterében lelőttek egy Ukrajnában felbocsátott léggömböt.

„A mai nap történelmi jelentőségű, mivel tényleges, valódi tárgyalásokba kezdünk az Európai Unióval Ukrajna tagságáról” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán. Emlékeztetett, hogy a tagsági kérelmüket 2022. február 28-án, néhány nappal az orosz–ukrán háború kitörése után nyújtották be.

Közel két évvel ezelőtt, 2022 júniusában nyertük el a tagjelöltséget, és tavaly decemberben kaptuk meg a tárgyalásokról szóló politikai döntést. De mától kezdődik az európai uniós tagságunk: ma van az első kormányközi konferencia Ukrajna és az EU között

– fogalmazott X-bejegyzésében az ukrán államfő, aki hangsúlyozta, „soha nem fogunk letérni az egységes Európa, a közös otthonunk – az európai nemzetek – felé vezető útról”.

Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.

Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé.

Büszke pillanat ez mindkét nemzet számára, az EU számára pedig stratégiai lépés. Amikor a nép akaratát az előrelátó vezetés megvalósítja, és a demokráciát átülteti a gyakorlatba, akkor válik láthatóvá a fejlődés gyümölcse

– fogalmazott.

Az MTI tájékoztatása szerint az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük”.

A csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket igényel

Az uniós testület elnöke úgy véli, Ukrajna „csodálatra méltó erőfeszítéseket tett, és az ukránok rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot országuk szuverenitása és európai jövője védelmében. Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra”.

Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző elkötelezettséget” tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt. „A jogállamiság, a kormányzás és az igazságügyi rendszerek terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy ezen országok rendíthetetlenül törekszenek az európai családhoz való csatlakozásra” – hangoztatta.

Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.

Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek

– húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Az ukrán kormány 734-es számú rendelete szerint azokat a katonai szolgálatra alkalmas férfi egyetemi hallgatókat, akik megtagadják az alapvető katonai kiképzésben való részvételt, kizárják a felsőoktatási intézményekből – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó. 

A döntés értelmében a nappali vagy duális képzési formában tanuló férfiaknak kell elvégezniük a katonai alapkiképzést, és a katonai felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a képzésben részt vevő rendőrök is érintettek. 

A lap beszámolója szerint a képzést az oktatási programba építik be, és annak megvalósítását különböző állami intézmények és helyi önkormányzatok végzik. A cél, hogy felkészítsék a hallgatókat az alkotmány által előírt honvédelmi kötelezettség teljesítésére.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága felelősnek találta az orosz kormányt az emberi jogok megsértésének közigazgatási gyakorlatáért a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területén és Szevasztopol városában – írta meg az Unian.

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Telegramon közölte, hogy „ez egy történelmi döntés”. Emlékeztetett arra, hogy ez az első a három per közül, amelyet Ukrajna Oroszország ellen indított az Európai Bíróságon.

Ez 2014 óta húzódik, akkor nyújtotta be Ukrajna az első keresetet. A második és a harmadik 2015-ben, illetve 2018-ban volt. Ez a győzelem azt jelenti, hogy államunk bebizonyította az emberi jogok 2014 óta tartó rendszerszintű megsértését a Krími Autonóm Köztársaságban

– mondta Lubenic.

A következő dolgokról van szó:

• ukránok és krími tatárok illegális fogva tartása a félszigeten;
• állampolgáraink kényszerített útlevéllel való ellátása;
• békés gyülekezések és tüntetések betiltása;
• a krími tatárok diszkriminációja;
• a politikai foglyok jogainak megsértése, rossz bánásmód.

Az ombudsman szerint ez a döntés azt bizonyítja, hogy Oroszország alattomosan hazudik az emberi jogok betartásáról a megszállt Krímben. „Ez is az egyik lépés a bűnösök felelősségre vonása és az igazság helyreállítása felé” – mondta Lubinec.

Száz, tiltott határátlépésre készülő férfit fogtak el Odessza megyében az ukrán biztonsági erők. A férfiak az ellenőrző pontokat megkerülve akartak kijutni a háború sújtotta országból – írja az MTI.

Egy 47 férfiből álló, négy mikrobusszal a határ felé tartó csoportot pénteken állítottak meg Odessza megyében. További 53 férfit pedig akkor vettek őrizetbe, amikor a megszervezett találkozási hely felé tartottak. A férfiak gyalog akartak a szomszédos Moldovába illegálisan átjutni.

Az elfogottak közül a hadseregbe besorozható, 25 évnél idősebb férfiakat a helyi járási védelmi hivatalba szállították.

A szökésben segédkezőket, köztük egy rendőrtisztet, őrizetbe vették. Kilenc évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.

Peking kedden felszólította az Európai Uniót, hogy vonja vissza az Oroszország ellen a héten elfogadott tizennegyedik szankciós csomagjából azokat a büntetőintézkedéseket, amelyek a kínai vállalatokra is kiterjednek – adta hírül az MTI.

Az uniós külügyi tanács szankciós listáján szereplő 19 kínai céget azzal vádolják, hogy tevékenységükkel Oroszország Ukrajna elleni agresszióját támogatták. Az érintett cégekre mostantól szigorú korlátozások vonatkoznak kettős felhasználású, Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának megerősítésére felhasználható termékek és technológia értékesítése miatt.

Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a kínai és az orosz vállalkozások közötti normális cserekapcsolatok és együttműködés fejlesztése nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem, ezért Peking tiltakozik „a nemzetközi jogban megalapozatlan egyoldalú szankciók” ellen.

Megtesszük a szükséges intézkedéseket a kínai vállalkozások törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelmében

– hangsúlyozta.

Az Európai Unió Oroszország elleni új szankciócsomagja, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben, 61 újabb vállalattal bővítette az orosz hadiipar közvetlen támogatásával vádolt szervezetek listáját, így az összesen 675 céget érint.

Az unió szankciós listájára felvett 61 új szervezet mintegy felét oroszországi székhelyű vállalatok teszik ki, a 19 érintett kínai cég mellett kilenc törökországi, két kirgizisztáni, egy indiai, egy kazahsztáni és egy egyesült arab emírségekbeli vállalat is szerepel.

Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén kedden további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státust biztosító irányelv érvényességét – számolt be az MTI.

Közleményében az uniós tanács kedden emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára válaszul az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Az Európai Bizottság most azért javasolta a jogállás érvényességének meghosszabbítását, mert véleménye szerint a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadás miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába.

A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák

– fogalmaztak.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.

Kedden az orosz fegyveres erők csapást mértek egy lakóépületre Harkivban – közölte Igor Terekhov polgármester.

A csapás a várost egyik legnagyobb kerületében lévő lakóépületen érte. Egyelőre nincs információ sem halottakról, sem sérültekről. Lakóházak rongálódtak meg

– írta Terekhov a Telegram-csatornáján.

Donald Trump két kulcsfontosságú tanácsadója bemutatott neki egy tervet az ukrajnai háború befejezésére, amennyiben megnyeri az elnökválasztást. A Keith Kellogg és Fred Fleitz által készített terv előírja, hogy Ukrajna csak akkor kap több amerikai fegyvert, ha béketárgyalásokba kezd – írja a Reuters, amelyet az Unian szemlézett.

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy elmondta, hogy az Egyesült Államok figyelmeztetné Moszkvát, hogy a tárgyalások megtagadása Ukrajna támogatásának növeléséhez vezetne.

A terv szerint a béketárgyalások során az uralkodó harcvonalakon alapuló tűzszünet várható. Fleitz szerint a volt elnök kedvezően reagált egy ilyen stratégiára.

Nem mondom, hogy egyetértett vele, vagy minden szavával egyetértett, de örültünk a visszajelzéseknek, amelyeket kaptunk

– mondta.

Harkivban csaknem 800 oktatási intézmény teljesen vagy részben megsemmisült, ezért Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere levélben fordult António Guterres ENSZ-főtitkárhoz és Audrey Azoulayhoz, az UNESCO főigazgatójához, és arra kérte őket, hogy segítsenek megállítani a Harkiv régiót ért orosz támadásokat – írja az Ukrinform.

A levélben az áll, hogy Oroszország erőszakkal elégíti ki a vezetés ambícióit és teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot.

Az elmúlt évszázadban Harkiv világszerte a diákok és a kreatív értelmiség városaként vált ismertté, ahol számos oktatási és tudományos intézmény található. A teljes körű háború kitörése után azonban 796 oktatási intézmény, 271 kulturális intézmény, 52 sportlétesítmény, 34 park és tér teljesen vagy részben megsemmisült

– olvasható a levélben.

A polgármester megjegyezte azt is, hogy a gyerekek kénytelenek föld alatti iskolákban tanulni a bombázások miatt.

„Ukrajna területén az agresszor állam lehetetlenné teszi az ENSZ oktatási programjainak megvalósítását. Ami most Harkivban történik, az nem csak a harkivi lakosokat és nem csak Ukrajnát fenyegeti. Oroszország tettei kihívást jelentenek, fenyegetést jelentenek az egész emberiség jövőjére nézve” – hangsúlyozta a polgármester.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök találkozott Johan Forssell svéd nemzetközi fejlesztési együttműködési és külkereskedelmi miniszterrel és az üzleti élet képviselőivel, hogy megvitassák az ukrajnai beruházások növelését – írja az Ukrinform.

A következő ágazatokban van a legnagyobb potenciál Ukrajna növekedése szempontjából: energia, szállítás és logisztika, agrár-élelmiszeripar, kritikus anyagok, IT és digitalizáció, feldolgozóipar

– írta Denisz Smihal.

A miniszterelnök egyebek mellett megemlítette, hogy a több mint 40 nemzetközi piacon működő, a svéd vállalatok külföldi sikerét segítő Business Sweden szervezet Kijevben nyitotta meg képviseleti irodáját.

Denisz Smihal köszönetét fejezte ki Svédországnak az ukrán gazdaság támogatásáért, a munkahelyteremtésért és -megőrzésért.

A kereskedelmi képviselet megnyitása Kijevben nagyszerű lehetőség lesz a svéd vállalatok számára, hogy megismerjék az ukrajnai üzleti tevékenység kilátásait

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta Jurij Szodol tábornokot, az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnokát, a döntését nem indokolta. Helyére Andrij Hnatov dandártábornokot nevezte ki. Zelenszkij hétfői esti videóbeszédében közölte a döntését. 

A napokban Marjana Bezuhla parlamenti képviselő a közösségi oldalán egy fényképet tett közzé, amelyen Szodol tábornok egy odesszai bárban mulatozik abban az időintervallumban, amikor az oroszok előretörtek a Donyeck megyei Torecknél. Ezt követően valóságos médiakampány indult ellene.

A The Guardian azt írja, hogy Jurij Szodolt egy ismert katona, az ukránok által nagyra becsült Azov-ezred vezetője, Bohdan Krotevics azzal vádolta meg, hogy döntései „tömeges áldozatokat követeltek az Oroszországgal vívott háborúban”.

 Az esettel bővebben ebben az írásunkban foglalkoztunk. 

Magyarország területére 2024. június 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 6122 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5661 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – adta hírül az MTI. 

Az Egyesült Államok több mint hárommillió, Ukrajnának szánt tankönyvet segít kinyomtatni – számolt be hétfőn Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója.

A tankönyveket Ukrajnában állítják elő, és több mint 12 ezer iskolában osztják szét őket. Jake Sullivan elmondta, hogy az orosz légicsapásban elpusztult egyik észak-ukrajnai, harkivi nyomda a legnagyobbak között volt Európában.

A főtanácsadó hozzátette: a harkivi nyomdák – amelyek közül sok működésképtelenné vált az orosz támadások miatt – állítják elő az ukrajnai könyvek, köztük az iskolai tankönyvek jelentős részét.

Amikor ezeket a nyomdákat támadja, Oroszország az ukrajnai iskolarendszert támadja. Nem hagyjuk, hogy ez sikerüljön neki

– húzta alá a nemzetbiztonsági főtanácsadó az MTI szerint. 

Argentínának az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspontja nagyon közel áll Csehországéhoz, mindkét ország támogatja Ukrajnát – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő hétfőn Prágában újságírók előtt, miután tárgyalásokat folytatott Javier Milei argentin elnökkel.

Nagyon örülök, hogy az argentin elnök alapvetően ugyanazon az állásponton van, mint én, ami Ukrajna Argentína általi támogatásában nyilvánul meg. Ez nagyon fontos, mert Európának szüksége van szövetségesekre

– hangsúlyozta a cseh kormányfő.

Az argentin elnök hétfőn délben érkezett rövid látogatásra Prágába. Javier Mileit a Hradzsinban Petr Pavel cseh államfő  is fogadja.