A „Szemtől szembe” küldetés keretében érkeznek plasztikai sebészek az Egyesült Államokból a nyugat-ukrajnai Lvivbe, hogy helyreállító műtétet hajtsanak végre a sebesült ukrán katonákon és civileken – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint már megkezdték a betegek toborzását az ingyenes műtétekre, melyre azok az ukrán katonák és civilek jelentkezhetnek, akik a háború következtében súlyos arcsérüléseket, illetve arccsont- és szemhéjhibákat szenvedtek el.
A projektet lebonyolító INgenius alapítója, Ivanka Nebor arról beszélt, hogy körülbelül 50 ember dolgozhat majd a misszión belül, de a pontos szám az esetek súlyosságától függ majd.
A kiválasztást amerikai sebészek ukrán kollégákkal közösen végzik. Ők választják ki a legsúlyosabb sérüléseket. Elsőbbséget élveznek az arccsont hibái, az alsó állkapocs hiánya, az orr és a szemhéj sérülései
– mondta Ivanka Nebor.
Mint írják, ez a negyedik, de korántsem az utolsó „Szemtől szembe” küldetés. Korábban mintegy 100 ukránt sikerült megműteni a projekt keretében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Újabb fogolycserét hajtott végre Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével, összesen 180-an szabadulhattak a fogságból – közölték az orosz és az ukrán hatóságok.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán hadifogságba esett 90 orosz katona térhetett vissza hazájába, akiket 90 ukrán hadifogolyra cserélték ki.
Június 25-én tárgyalások eredményeként a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló területről 90 orosz katonát hoztak vissza, akiket a fogságban életveszély fenyegetett. Cserébe az ukrán hadsereg 90 katonáját adták át
– áll a közleményben, amely egyben felhívja a figyelmet az Egyesült Arab Emírségek humanitárius jellegű közvetítői szerepére a fogolycserében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén megerősítette, hogy 90 ukrán hadifogoly szabadulhatott ki orosz fogságból.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a most szabadult katonák között olyanok is vannak, akik 2022-ben a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt, illetve a csernobili atomerőmű rövid időre történt elfoglalásakor kerültek fogságba – írja az MTI.
Dánia nemrég még arról számolt be, hogy a dán légierő befejezi az ukrán katonák F–16-osokra történő kiképzését, később viszont már arról írt a dán külügyminisztérium, hogy több mint 20 millió euróval támogatnák Moldova és Ukrajna EU-s csatlakozásának felgyorsítását. Véleményük szerint az EU bővítése kulcsfontosságú szerepet játszik Európa biztonságának megőrzésében.
A Kárpáti Igaz Szó szerint a dánok 2030-ig biztosítanák a csatlakozó országok támogatását, hogy kiépítsék adminisztratív struktúráikat és szükséges jogszabályaikat.
Örülök, hogy elkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Mindig is azt mondtuk, hogy az Európai Unió bővítése nem arról szól, hogy csökkentsük a csatlakozási követelményeket, hanem arról, hogy segítsünk a jelöltországoknak megfelelni a meghatározott követelményeknek. És pontosan ebben segítünk most Ukrajnának és Moldovának. Az EU sikeres bővítése létfontosságú Európa stabilitása szempontjából
– mondta Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.
Ő Putyin legfontosabb szövetségese Európában, de a fegyveripara a nap 24 órájában azon dolgozik, hogy Ukrajnát győzelemre vezesse Oroszország ellen – legalábbis a Bild szerint így írható le Szerbia elnöke, Aleksandar Vucsics, aki a cikk szerint a Nyugathoz való közeledést keresi.
Alekszandar Vucsics szerb elnök még márciusban figyelmeztetett egy harmadik világháborúra, ha a Nyugat továbbra is ragaszkodik Ukrajna katonai győzelméhez az orosz megszálló hadsereggel szemben – írja a lap.
Az egyik forgatókönyv az, hogy a Nyugat egy teljes körű konfliktus felé mozdul el Oroszországgal, mivel nem könnyű megállítani az orosz hadsereget a helyszínen
– magyarázta akkor a szerb elnök. Júniusban a Putyin közeli barátjának tartott politikus még ennél is tovább ment, és „valódi katasztrófára” figyelmeztetett, ha „a nagyhatalmak nem változtatják meg a véleményüket Ukrajnával kapcsolatban”.
Ezek olyan kijelentések, amelyeket a szakértők úgy értelmeztek, mint Oroszország inváziójának egyértelmű támogatását – és amelyek hangsúlyozták a klasszikus ellenségeskedést Szerbia vezetése és a NATO között.
Vucsics számára azonban úgy tűnik, a nyugati pénz és az Európai Unióhoz való csatlakozás kilátása többet számít, mint a sokat dicsért „szláv testvériség” – írja a portál –, amely külsőleg Oroszországot és Szerbiát évek óta, többek között katonai téren is jellemzi. A Financial Timesnak adott interjújában Vucsics elismerte, hogy Szerbia a háború kezdete óta több mint 800 millió euró értékben szállított szovjet fegyvereket, mindenekelőtt tüzérségi lövedékeket és rakétákat Ukrajnának.
Nem közvetlenül, de annak teljes tudatában, hogy ki a végső megrendelő.
„Ez része a gazdasági fellendülésünknek, és fontos számunkra. Igen, exportáljuk a lőszereinket. Ukrajnába vagy Oroszországba nem exportálhatunk, de sok szerződésünk van az amerikaiakkal, a spanyolokkal, a csehekkel és másokkal is. Az, hogy végül mit kezdenek velük, az rajtuk múlik” – mondta a kormányfő.
Egyszerűbben fogalmazva, Szerbia éppen azokba az országokba exportálja a posztszovjet lőszerét (ami Nyugaton ritkaság, de Ukrajnában feltétlenül szükséges), amelyek – Németország mellett – a legtöbb lövedéket szállítják Ukrajnának. A lap szerint
Ez a felfedezés sokkolta Oroszországot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Moszkvában így reagált: „láttuk és hallottuk Vucsics ezen kijelentéseit. A szerb barátainkkal való kapcsolatfelvétel során ki fogjuk vizsgálni ezt a kérdést” – nyilatkozta Peszkov.
Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője kedden bejelentette: Moszkva bizonyítani tudja, hogy az ukrán hadifoglyokat fogolycserére szállító orosz IL–76-os repülőgépet Belgorod közelében január 24-én amerikai Patriot rakétarendszerrel az ukrán hadsereg lőtte le.
Közölte, hogy a gép lezuhanásának helyszínén testrészeket és két Patriot irányított légvédelmi rakéta részeit találták meg.
Az első rakéta robbanótöltete a szóvivő beszámolója szerint mintegy négyezer méteres magasságban, a pilótafülke előtt, felülről, bal oldalon lépett működésbe. A második rakéta nem érte el a célt, és megsemmisítette magát. Petrenko szerint a nyomozás most a „terrorcselekményért” felelős konkrét személyek azonosítására összpontosít.
Igor Kirillov altábornagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka kedden videón közölt sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy a nyugati országok továbbra is szállítanak Ukrajnába „piszkosbomba” előállítására alkalmas radiokémiai anyagokat, amelyeket később „idegen zászló alatt” lehet majd felhasználni.
A tábornok szerint a fő szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezetnek, a logisztikai és pénzügyi kérdéseket pedig Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője személyesen felügyeli.
Hatból négy frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napon, miközben három ukrán ellenrohamot vert vissza a donyecki régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz összegzés szerint az ukrán hadseregnek több mint 2300 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. A minisztérium az elmúlt 24 órában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két haditechnika- és egy lőszerraktárt, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvető négy rakétáját, továbbá 79 drónt.
Az MTI tájékoztatása szerint a helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Rosztov megye légterében lelőttek egy Ukrajnában felbocsátott léggömböt.
„A mai nap történelmi jelentőségű, mivel tényleges, valódi tárgyalásokba kezdünk az Európai Unióval Ukrajna tagságáról” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán. Emlékeztetett, hogy a tagsági kérelmüket 2022. február 28-án, néhány nappal az orosz–ukrán háború kitörése után nyújtották be.
Közel két évvel ezelőtt, 2022 júniusában nyertük el a tagjelöltséget, és tavaly decemberben kaptuk meg a tárgyalásokról szóló politikai döntést. De mától kezdődik az európai uniós tagságunk: ma van az első kormányközi konferencia Ukrajna és az EU között
– fogalmazott X-bejegyzésében az ukrán államfő, aki hangsúlyozta, „soha nem fogunk letérni az egységes Európa, a közös otthonunk – az európai nemzetek – felé vezető útról”.
Сьогодні історичний день, коли ми переходимо до фактичних, реальних переговорів із Європейським Союзом щодо членства України. 28 лютого 2022 року, за кілька днів після початку повномасштабного вторгнення, ми підписали заявку на вступ.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 25, 2024
Майже два роки тому, у червні 2022-го, ми… pic.twitter.com/ZsFIft9G6G
Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.
Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé.
Büszke pillanat ez mindkét nemzet számára, az EU számára pedig stratégiai lépés. Amikor a nép akaratát az előrelátó vezetés megvalósítja, és a demokráciát átülteti a gyakorlatba, akkor válik láthatóvá a fejlődés gyümölcse
– fogalmazott.
Az MTI tájékoztatása szerint az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük”.
Az uniós testület elnöke úgy véli, Ukrajna „csodálatra méltó erőfeszítéseket tett, és az ukránok rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot országuk szuverenitása és európai jövője védelmében. Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra”.
Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző elkötelezettséget” tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt. „A jogállamiság, a kormányzás és az igazságügyi rendszerek terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy ezen országok rendíthetetlenül törekszenek az európai családhoz való csatlakozásra” – hangoztatta.
Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.
Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek
– húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Az ukrán kormány 734-es számú rendelete szerint azokat a katonai szolgálatra alkalmas férfi egyetemi hallgatókat, akik megtagadják az alapvető katonai kiképzésben való részvételt, kizárják a felsőoktatási intézményekből – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
A döntés értelmében a nappali vagy duális képzési formában tanuló férfiaknak kell elvégezniük a katonai alapkiképzést, és a katonai felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a képzésben részt vevő rendőrök is érintettek.
A lap beszámolója szerint a képzést az oktatási programba építik be, és annak megvalósítását különböző állami intézmények és helyi önkormányzatok végzik. A cél, hogy felkészítsék a hallgatókat az alkotmány által előírt honvédelmi kötelezettség teljesítésére.
Nyolcvanegy európai médiaszolgáltatóhoz korlátozták a hozzáférést Oroszországban, válaszul arra, hogy az Európai Unióban orosz tömegtájékoztatási eszközöket tiltottak be – közölte honlapján kedden az orosz külügyminisztérium, amelyet az MTI összegzett.
Az Európai Unió Tanácsának május 17-i, három orosz médium (a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta) »minden műsorszolgáltatási tevékenységének« betiltásáról szóló, június 25-én hatályba lépő határozatára való válaszintézkedéseként az Oroszországi Föderáció területén ellenkorlátozások lépnek életbe számos, a különleges hadművelet menetéről szisztematikusan nem hiteles információkat terjesztő, EU-tagállamokbeli médium és páneurópai médiaszolgáltató műsorszolgáltató forrásaihoz való hozzáférésben
– áll a közleményben.
Magyarországon az intézkedés a 444.hu hírporált érinti.
A moszkvai diplomáciai tárca emlékeztetett rá, hogy az orosz fél korábban többször és különböző szinteken megfogalmazta a figyelmeztetést, miszerint az orosz újságírók „politikai indíttatású zaklatása és az orosz médiumok indokolatlan betiltása az uniós térségben nem marad válasz nélkül”.
Ennek ellenére Brüsszel és a blokk tagállamainak fővárosai az eszkaláció útját választották, és Moszkvát újabb jogtalan betiltással kényszerítették tükör- és arányos ellenintézkedések meghozatalára. A felelősség ezért a fejleményért kizárólag az Európai Unió vezetését és a blokk azon országait terheli, amelyek támogatták ezt a döntést. Amennyiben az orosz médiát érintő korlátozásokat feloldják, az orosz fél is át fogja gondolni a döntését ezekkel a médiaszolgáltatókkal kapcsolatban
– hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Az orosz korlátozás több mint 20 uniós ország tömegtájékoztatási eszközeit érinti, köztük az osztrák ORF állami műsorszolgáltatót, a német Der Spiegel, Die Zeit és Frankfurter Allgemeine Zeitung lapokat, a spanyol El Mundo és El País lapokat, valamint az EFE hírügynökséget, az olasz La Stampa és La Repubblica lapokat, valamint a RAI köztelevíziót, a francia Le Monde és La Croix című lapokat, valamint az AFP hírügynökséget és a Radio France rádiót, a Politico és az EUObserver hírportált.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága felelősnek találta az orosz kormányt az emberi jogok megsértésének közigazgatási gyakorlatáért a Krími Autonóm Köztársaság ideiglenesen megszállt területén és Szevasztopol városában – írta meg az Unian.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Telegramon közölte, hogy „ez egy történelmi döntés”. Emlékeztetett arra, hogy ez az első a három per közül, amelyet Ukrajna Oroszország ellen indított az Európai Bíróságon.
Ez 2014 óta húzódik, akkor nyújtotta be Ukrajna az első keresetet. A második és a harmadik 2015-ben, illetve 2018-ban volt. Ez a győzelem azt jelenti, hogy államunk bebizonyította az emberi jogok 2014 óta tartó rendszerszintű megsértését a Krími Autonóm Köztársaságban
– mondta Lubenic.
A következő dolgokról van szó:
Az ombudsman szerint ez a döntés azt bizonyítja, hogy Oroszország alattomosan hazudik az emberi jogok betartásáról a megszállt Krímben. „Ez is az egyik lépés a bűnösök felelősségre vonása és az igazság helyreállítása felé” – mondta Lubinec.
Száz, tiltott határátlépésre készülő férfit fogtak el Odessza megyében az ukrán biztonsági erők. A férfiak az ellenőrző pontokat megkerülve akartak kijutni a háború sújtotta országból – írja az MTI.
Egy 47 férfiből álló, négy mikrobusszal a határ felé tartó csoportot pénteken állítottak meg Odessza megyében. További 53 férfit pedig akkor vettek őrizetbe, amikor a megszervezett találkozási hely felé tartottak. A férfiak gyalog akartak a szomszédos Moldovába illegálisan átjutni.
Az elfogottak közül a hadseregbe besorozható, 25 évnél idősebb férfiakat a helyi járási védelmi hivatalba szállították.
A szökésben segédkezőket, köztük egy rendőrtisztet, őrizetbe vették. Kilenc évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.
Peking kedden felszólította az Európai Uniót, hogy vonja vissza az Oroszország ellen a héten elfogadott tizennegyedik szankciós csomagjából azokat a büntetőintézkedéseket, amelyek a kínai vállalatokra is kiterjednek – adta hírül az MTI.
Az uniós külügyi tanács szankciós listáján szereplő 19 kínai céget azzal vádolják, hogy tevékenységükkel Oroszország Ukrajna elleni agresszióját támogatták. Az érintett cégekre mostantól szigorú korlátozások vonatkoznak kettős felhasználású, Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának megerősítésére felhasználható termékek és technológia értékesítése miatt.
Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy a kínai és az orosz vállalkozások közötti normális cserekapcsolatok és együttműködés fejlesztése nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem, ezért Peking tiltakozik „a nemzetközi jogban megalapozatlan egyoldalú szankciók” ellen.
Megtesszük a szükséges intézkedéseket a kínai vállalkozások törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelmében
– hangsúlyozta.
Az Európai Unió Oroszország elleni új szankciócsomagja, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben, 61 újabb vállalattal bővítette az orosz hadiipar közvetlen támogatásával vádolt szervezetek listáját, így az összesen 675 céget érint.
Az unió szankciós listájára felvett 61 új szervezet mintegy felét oroszországi székhelyű vállalatok teszik ki, a 19 érintett kínai cég mellett kilenc törökországi, két kirgizisztáni, egy indiai, egy kazahsztáni és egy egyesült arab emírségekbeli vállalat is szerepel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Oroszország volt védelmi minisztere és katonai vezérkari főnöke ellen, mert állítólag polgári célpontokat támadtak Ukrajnában – írja a Sky News.
A bíróság Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov tábornokot háborús bűnökkel és emberiség elleni embertelen cselekményekkel vádolja.
A bírák szerint megalapozottan feltételezhető, hogy a két férfi felelős „az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért” 2022. október 10-től legalább 2023. március 9-ig.
Ezen időszak alatt az orosz fegyveres erők számos elektromos erőmű és alállomások elleni nagyszámú csapást hajtottak végre Ukrajna több helyszínén
– tette hozzá a bíróság.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint lőszerraktárat gyújtottak fel az oroszországi Voronyezsi területen – írja a The Kyiv Independent.
A jelentések szerint az egységek felgyújtottak egy raktárat az oblasztyi Olkovatskij körzetben, amely mintegy 70 kilométerre található az ukrajnai Luhanszki területtel közös határtól. A tűz robbanáshoz vezetett, amely jelentések szerint 3500 négyzetméteres területre terjedt ki.
Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén kedden további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státust biztosító irányelv érvényességét – számolt be az MTI.
Közleményében az uniós tanács kedden emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára válaszul az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az Európai Bizottság most azért javasolta a jogállás érvényességének meghosszabbítását, mert véleménye szerint a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadás miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába.
A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák
– fogalmaztak.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.
„Gratulálunk Moldovának és Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X közösségi portálon.
A tárgyalásokról azt írta még a posztjában, hogy „ez nagyon jó hír Ukrajna, Moldova és az egész Európai Unió számára”.
Von der Leyen szerint kihívásokkal teli út következik.
Congratulations to Moldova and Ukraine on opening accession negotiations.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) June 25, 2024
This is very good news for the people of Ukraine, Moldova, and the entire European Union.
The path ahead will be challenging but full of opportunities.
Wishing you a successful start of the negotiations! pic.twitter.com/v0GTnyqOM8
Mint ismert, június 25-én hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Ukrajna, valamint Moldova között, ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Berliner Morgenpostnak adott interjújában Ukrajnával kapcsolatban azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy egy jelenleg háborúban álló országgal bővüljön az Európai Unió.
Hogy miről beszélt még Orbán Viktor az interjúban, arról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Kedden az orosz fegyveres erők csapást mértek egy lakóépületre Harkivban – közölte Igor Terekhov polgármester.
A csapás a várost egyik legnagyobb kerületében lévő lakóépületen érte. Egyelőre nincs információ sem halottakról, sem sérültekről. Lakóházak rongálódtak meg
– írta Terekhov a Telegram-csatornáján.
Dmitrij Peszkov kommentálta Donald Trump tanácsadóinak Ukrajnával kapcsolatos tervét – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Donald Trump tanácsadói tervet vázoltak fel az ukrajnai háború befejezésére, és ebben úgy vélik, hogy ha Trump megnyeri az idei elnökválasztást, a további katonai támogatásokhoz feltételül kell szabnia Ukrajnának, hogy kezdjen béketárgyalásokba Moszkvával.
„Minden terv értéke a részletekben rejlik, és abban, hogy figyelembe veszi-e a harctéri helyzetet” – mondta Dmitrij Peszkov a Keith Kellogg és Fred Fleitz által kidolgozott rendezési tervet kommentálva. Hozzátette:
Nem tudom, hogy melyik tervről van szó, és mi van benne lefektetve.
Donald Trump két kulcsfontosságú tanácsadója bemutatott neki egy tervet az ukrajnai háború befejezésére, amennyiben megnyeri az elnökválasztást. A Keith Kellogg és Fred Fleitz által készített terv előírja, hogy Ukrajna csak akkor kap több amerikai fegyvert, ha béketárgyalásokba kezd – írja a Reuters, amelyet az Unian szemlézett.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy elmondta, hogy az Egyesült Államok figyelmeztetné Moszkvát, hogy a tárgyalások megtagadása Ukrajna támogatásának növeléséhez vezetne.
A terv szerint a béketárgyalások során az uralkodó harcvonalakon alapuló tűzszünet várható. Fleitz szerint a volt elnök kedvezően reagált egy ilyen stratégiára.
Nem mondom, hogy egyetértett vele, vagy minden szavával egyetértett, de örültünk a visszajelzéseknek, amelyeket kaptunk
– mondta.
2022. február 24. óta tartó háborúban Oroszország 536 840 katonát veszített Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent.
Ez a szám tartalmazza az orosz erők által az elmúlt napban elszenvedett 1180 fős veszteséget is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8035 harckocsit, 15 431 páncélozott harcjárművet, 19 362 járművet és üzemanyagtartályt, 14 281 tüzérségi rendszert, 1108 többszörös rakétaindító rendszert, 863 légvédelmi rendszert, 359 repülőgépet, 326 helikoptert, 11 413 drónt, 28 hajót és hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Harkivban csaknem 800 oktatási intézmény teljesen vagy részben megsemmisült, ezért Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere levélben fordult António Guterres ENSZ-főtitkárhoz és Audrey Azoulayhoz, az UNESCO főigazgatójához, és arra kérte őket, hogy segítsenek megállítani a Harkiv régiót ért orosz támadásokat – írja az Ukrinform.
A levélben az áll, hogy Oroszország erőszakkal elégíti ki a vezetés ambícióit és teljesen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot.
Az elmúlt évszázadban Harkiv világszerte a diákok és a kreatív értelmiség városaként vált ismertté, ahol számos oktatási és tudományos intézmény található. A teljes körű háború kitörése után azonban 796 oktatási intézmény, 271 kulturális intézmény, 52 sportlétesítmény, 34 park és tér teljesen vagy részben megsemmisült
– olvasható a levélben.
A polgármester megjegyezte azt is, hogy a gyerekek kénytelenek föld alatti iskolákban tanulni a bombázások miatt.
„Ukrajna területén az agresszor állam lehetetlenné teszi az ENSZ oktatási programjainak megvalósítását. Ami most Harkivban történik, az nem csak a harkivi lakosokat és nem csak Ukrajnát fenyegeti. Oroszország tettei kihívást jelentenek, fenyegetést jelentenek az egész emberiség jövőjére nézve” – hangsúlyozta a polgármester.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök találkozott Johan Forssell svéd nemzetközi fejlesztési együttműködési és külkereskedelmi miniszterrel és az üzleti élet képviselőivel, hogy megvitassák az ukrajnai beruházások növelését – írja az Ukrinform.
A következő ágazatokban van a legnagyobb potenciál Ukrajna növekedése szempontjából: energia, szállítás és logisztika, agrár-élelmiszeripar, kritikus anyagok, IT és digitalizáció, feldolgozóipar
– írta Denisz Smihal.
A miniszterelnök egyebek mellett megemlítette, hogy a több mint 40 nemzetközi piacon működő, a svéd vállalatok külföldi sikerét segítő Business Sweden szervezet Kijevben nyitotta meg képviseleti irodáját.
Denisz Smihal köszönetét fejezte ki Svédországnak az ukrán gazdaság támogatásáért, a munkahelyteremtésért és -megőrzésért.
A kereskedelmi képviselet megnyitása Kijevben nagyszerű lehetőség lesz a svéd vállalatok számára, hogy megismerjék az ukrajnai üzleti tevékenység kilátásait
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta Jurij Szodol tábornokot, az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnokát, a döntését nem indokolta. Helyére Andrij Hnatov dandártábornokot nevezte ki. Zelenszkij hétfői esti videóbeszédében közölte a döntését.
A napokban Marjana Bezuhla parlamenti képviselő a közösségi oldalán egy fényképet tett közzé, amelyen Szodol tábornok egy odesszai bárban mulatozik abban az időintervallumban, amikor az oroszok előretörtek a Donyeck megyei Torecknél. Ezt követően valóságos médiakampány indult ellene.
A The Guardian azt írja, hogy Jurij Szodolt egy ismert katona, az ukránok által nagyra becsült Azov-ezred vezetője, Bohdan Krotevics azzal vádolta meg, hogy döntései „tömeges áldozatokat követeltek az Oroszországgal vívott háborúban”.
Az esettel bővebben ebben az írásunkban foglalkoztunk.
James O'Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyminisztere kijelentette, hogy az ukránok sikeréhez az első lépés az összecsapásban az, hogy megállítsák az ellenség áttörési kísérleteit államunk keleti részén – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A külügyminisztérium szerint az ukrán védőnknek elegendő légvédelmi és egyéb fegyverzetet kell biztosítani, ami szükséges a hosszú küzdelem folytatásához.
Amikor az ukrajnai siker stratégiájáról beszélek, az arról szól, hogy meg kell állítani Oroszország áttörési kísérleteit keleten. És ez az első lépés a sikerhez
– mondta.
A Krím elleni rakétatámadásra vonatkozó adatok elemzése után amerikai szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a polgári áldozatok az orosz légvédelmi rendszerek, nem pedig a rakéták célba juttatásának következményei – írja az Ukrajinszka Pravda.
Elemzők megjegyzik, hogy a Kercsi-szoros hídjára mért ukrán csapások a megszállt Krímben állomásozó orosz csapatok számára fontos kommunikációs vonalat szakítanának meg, és valószínűleg akadályoznák a félszigeten lévő megszállásuk és támaszpontjuk fenntartását.
A híd lerombolása arra kényszerítené az orosz hadsereget, hogy az Azovi-tenger északi partja mentén vezető hosszú útvonalra támaszkodjon, és növelné az ukrán erők sebezhetőségét Oroszország fő kontaktvonalán.
A Kreml információs művelete, amely összekapcsolja a dagesztáni és a krími eseményeket, értelmetlen, már csak azért is, mert a krími civil áldozatok egy Krím felé repülő rakéta orosz elfogásának következménye volt, nem pedig szándékos ukrán csapásé
– áll a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) jelentésében.
Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy egy orosz légvédelmi elfogórendszer miatt egy ukrán rakéta letért a repülési útvonaláról és felrobbant Szevasztopolnál.
Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő pedig arról beszélt a Reutersnek, hogy az orosz erők egy ATACMS rakétát fogtak el, amelyet egy orosz kilövőállomásra irányítottak, így robbant fel a rakéta és záporoztak a maradványai a szevasztopoli partra.
Magyarország területére 2024. június 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 6122 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5661 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – adta hírül az MTI.
Az Egyesült Államok több mint hárommillió, Ukrajnának szánt tankönyvet segít kinyomtatni – számolt be hétfőn Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója.
A tankönyveket Ukrajnában állítják elő, és több mint 12 ezer iskolában osztják szét őket. Jake Sullivan elmondta, hogy az orosz légicsapásban elpusztult egyik észak-ukrajnai, harkivi nyomda a legnagyobbak között volt Európában.
A főtanácsadó hozzátette: a harkivi nyomdák – amelyek közül sok működésképtelenné vált az orosz támadások miatt – állítják elő az ukrajnai könyvek, köztük az iskolai tankönyvek jelentős részét.
Amikor ezeket a nyomdákat támadja, Oroszország az ukrajnai iskolarendszert támadja. Nem hagyjuk, hogy ez sikerüljön neki
– húzta alá a nemzetbiztonsági főtanácsadó az MTI szerint.
Argentínának az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos álláspontja nagyon közel áll Csehországéhoz, mindkét ország támogatja Ukrajnát – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő hétfőn Prágában újságírók előtt, miután tárgyalásokat folytatott Javier Milei argentin elnökkel.
Nagyon örülök, hogy az argentin elnök alapvetően ugyanazon az állásponton van, mint én, ami Ukrajna Argentína általi támogatásában nyilvánul meg. Ez nagyon fontos, mert Európának szüksége van szövetségesekre
– hangsúlyozta a cseh kormányfő.
Az argentin elnök hétfőn délben érkezett rövid látogatásra Prágába. Javier Mileit a Hradzsinban Petr Pavel cseh államfő is fogadja.