Bíróság elé állítják az Oroszországban fogva tartott Evan Gerskovichot, a The Wall Street Journal riporterét – számolt be a BBC szerdán.
Mint arról az Index is írt, Evan Gerskovich 15 hónapja raboskodik az oroszországi Jekatyerinburgban. Az újságírót helyszíni tudósítás közben tartóztatta le a helyi rendőrség. A vád szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) megbízásából gyűjtött titkos adatokat egy orosz tankgyártó üzemről.
A vádlott, a WSJ és a CIA is visszautasítja az ügyészek kémkedésre vonatkozó állításait. Ha elítélik, akár 20 év börtönbüntetésre is számíthat.
Ez egy kamu eljárás. Felháborító és abszurd
– mondta Debora Ball, a WSJ európai, közel-keleti és afrikai tudósításaiért felelős főszerkesztő-helyettese, majd hozzátette: úgy tudja, munkatársa tárgyalása zárt ajtók mögött fog zajlani és titkos lesz.
Oroszországban a felmentési arány kevesebb mint 1 százalék. Nem számítunk arra, hogy esélye lesz a felmentésére
– tette hozzá Debora Ball.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
David Cameron brit külügyminiszter a telefonbetyárkodást magas fokon művelő két orosz humoristának, Vovannak (Vlagyimir Kuznyecovnak) és Lexusnak (Alekszej Sztoljarovnak) elárulta, hogy Ukrajna nem kap meghívást a NATO közelgő jubileumi csúcstalálkozójára – írja az MTI.
Az orosz sajtóban széles körben ismertetett beszélgetés során David Cameron – aki azt hitte, hogy Petro Porosenko volt ukrán államfővel beszél – azt mondta, hogy Kijevet azért nem fogják meghívni, mert hiányzik ehhez az amerikai támogatás, és ezzel kapcsolatban minden vita felesleges a csúcs előtt.
Alekszandr Fjodorov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) alelnöke elmondta, hogy 2014 óta az SZK mintegy ötezer büntetőeljárást indított több mint ezer személy ellen, beleértve Ukrajna katonai és politikai vezetőit, az ukrán hatóságok képviselőit, a nacionalista egyesületek tagjait és a „zsoldosokat” – írja az MTI.
Az orosz tisztségviselő szerint a több mint hetven országból
több mint 3000 „zsoldos” csatlakozott az ukrán oldalhoz.
Bejelentette, hogy az SZK 296 büntetőügyet küldött bíróságra az ukrán hadsereg több mint 400 katonája ellen. 250 esetben már ítéletet hirdettek, ami 32 esetben életfogytiglani szabadságvesztés volt.
Alekszandr Fjodorov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) alelnöke a Szentpétervári Nemzetközi Jogászfórumon közölte, hogy mekkora kárt okozott Ukrajna Oroszországnak – írja az MTI.
Az alelnök elmondta, hogy 734 milliárd rubelre (3122 milliárd forint) tehető az a kár, amelyet az ukrán hadsereg 2022-ben és 2023-ban a luhanszki és a donyecki „népköztársaságnak”, valamint további három, Ukrajnától Oroszországhoz csatolt régiónak okozott.
Az orosz hatóságok a kárbecslés alatt több mint 70 ezer házat és infrastrukturális létesítményt vizsgáltak meg.
Az orosz védelmi minisztérium több ukrán katonai célpont és haditechnikai eszköz megsemmisítéséről számolt be szerdán – írja az MTI.
Az orosz erők többek között egy drónösszeszerelő műhelyt, nyolc lőszerraktárt, két harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, köztük két Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin önjáró tarackot, HIMARS sorozatvetők két rakétáját, továbbá 76 drónt semmisítettek meg.
Az Egyesült Államok állítólag arra törekszik, hogy feloldja az amerikai katonai vállalkozók ukrajnai bevetésére vonatkozó tilalmat − állítja az ügyet jól ismerő amerikai tisztviselők egy csoportja a Sky News tudósítása szerint.
Az Egyesült Államok állítólag keresi a módját annak, hogyan lehetne felgyorsítani az ukrán fegyverrendszerek karbantartását és javítását.
A harcokban jelentős károkat szenvedett felszereléseket jelenleg Lengyelországba, Romániába vagy más NATO-országokba kell átszállítani javításra, ami időveszteséget okoz.
Az amerikai csapatok is rendelkezésre állnak, hogy segítsenek a karbantartásban és a logisztikában, bár ez csak távolról, videochaten vagy fedett telefonvonalakon keresztül történik.
Az amerikai HIMARS rakétarendszer három indítóállását, valamint egy hozzá tartozó szállító- és töltőjárművet semmisített meg az orosz hadsereg a fegyverzet használatát biztosító külföldi szakemberekkel együtt – írja az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az elmúlt nap folyamán az orosz fegyveres erők hatból négy frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, miközben 11 ukrán ellenrohamot vertek vissza, köztük kilencet a Donyecki régióban.
A tárca szerint az ukrán hadseregnek a frontvonalon több mint 1800 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Kína nem semleges az orosz–ukrán háborúban, Vlagyimir Putyin oldalára állt az Egyesült Államok pekingi nagykövete szerint − írta meg a Sky News. Nicholas Burns elmondta, hogy a semlegességre vonatkozó állításai ellenére Kína egy sor kettős felhasználású technológiát szállít Moszkvának, miközben a konfliktus alatt erős kereskedelmi kapcsolatokat is fenntart Oroszországgal.
A kínai pénzügyi központban, Sanghajban tartott beszédében azt mondta, hogy Oroszország immár harmadik éve tartó inváziója „egzisztenciális válsággá” vált Európában.
Úgy gondoljuk, nagy hiba megengedni, hogy kínai vállalatok ezrével küldjenek ennyi alkatrészt, technológiai elemet, mikroprocesszort (és) nitrocellulózt Oroszországba, hogy megerősítsék az Orosz Föderáció védelmi ipari bázisát ehhez a brutális háborúhoz
− mondta Burns.
Kína „nem semleges, hanem ténylegesen Oroszország oldalára állt ebben a háborúban” − tette hozzá a nagykövet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Pokrovszkba látogatott, ahol az ukrán egyesített erők új parancsnokát mutatta be – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A mai napot a donyecki régióban kezdtem katonáinkkal, Szirszkij főparancsnokkal és az ukrán egyesített erők új parancsnokával, Andrij Hnatov tábornokkal
– mondta Zelenszkij az X-oldalán közzétett videójában.
Az elnök szerint Hnatov olyan fiatal tábornok, akinek a frontvonalon szerzett tudására és tapasztalatára egyaránt nagy szükség van.
I visited the Donetsk region together with our warriors, Commander-in-Chief Syrskyi, and the new Commander of the Joint Forces, General Hnatov. Today, I officially introduced him to all those responsible for defense in the Donetsk region and received reports directly from… pic.twitter.com/q5tJjWhbh6
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 26, 2024
Az Európai Unió elítéli az orosz hatóságok döntését, amellyel több mint nyolcvan európai médiaszolgáltató elérhetőségét tették lehetetlenné Oroszországban – írja az MTI.
Az orosz külügyminisztérium kedden jelentette be, hogy korlátozásokat léptetett életbe számos, az ukrajnai különleges hadművelet menetéről nem hiteles információkat terjesztő, EU-tagállamokbeli médium és páneurópai médiaszolgáltató műsorszolgáltató forrásaihoz való hozzáférés tekintetében.
Josep Borrell, uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a közleményében hangsúlyozta, hogy az orosz döntés tovább korlátozza a szabad és független információhoz való hozzáférést, kiterjeszti a már amúgy is súlyos médiacenzúrát Oroszországban.
A betiltott európai médiumok a nemzetközileg elfogadott újságírói elvek és normák szerint működnek. Tényszerű információkat szolgáltatnak az orosz közönségnek is, egyebek között Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújáról
– mondta.
Hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás és a média szabadságának tiszteletben tartása az EU egyik alapértéke. Az unió továbbra is támogatni fogja a tényszerű információk elérhetőségét az oroszországi közönség számára is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Öt ember, köztük két gyermek is megsérült a Harkivi területen lévő Dergacsira mért orosz légicsapások következtében – írja az Interfax.
Erről Vjacseszlav Zadorenko, a város katonai közigazgatásának vezetője számolt be a Telegramon.
Eddig öt ember sérült meg a csapások következtében, egy idős férfi, két nő és két gyermek
– írta Zadorenko.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Moszkva nagyszabású szerződésen dolgozik Iránnal – írja a Sky News.
Az év elején jelentették, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak. Az iráni rezsim mintegy 400 rakétát szállított Oroszországnak Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű inváziója óta.
A lőszerek között számos rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta volt, amelyek 186 és 435 mérföld közötti hatótávolságú célpontok támadására alkalmasak.
Januárban az orosz külügyminisztérium közölte, hogy az orosz–iráni kapcsolatok példátlan fellendülését tükröző új államközi szerződés a végső fázisban van.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma június 21-i frissítés szerint 56 858 volt, ebből több mint 3600 tiszt, közülük 424 főtiszt, vagyis őrnagy vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a március 15-ig terjedő időszakban valószínűleg 85 ezer fő körül járhatott.
Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter június 20-án Vilniusban találkozott a litvániai Szvetlana Cihanouszkaja belorusz ellenzéki vezetővel, miközben az örmény–belorusz kapcsolatok folyamatosan romlanak − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Ani Badaljan örmény külügyminisztériumi szóvivő június 20-án képeket tett közzé a találkozóról az X-en (korábban Twitter). Cihanouszkaja sajtószolgálata arról számolt be, hogy ő és Mirzojan megvitatták a „belorusz demokratikus erők” és Örményország kormánya, parlamentje és civil társadalma közötti együttműködést.
Az emigráns belorusz vezető azt is kijelentette, hogy Örményország és Belarusz népe „megérdemel egy szabad, demokratikus és európai jövőt”.
Az örmény külügyminisztérium döntése, hogy nyilvánosságra hozza Mirzojan és Cihanouszkaja találkozóját, a belorusz intézkedések miatti örmény felháborodás nyilvános jele. Nikol Pashinjan örmény miniszterelnök május 22-én egyenesen azzal vádolta Belaruszt, hogy segítette Azerbajdzsánt a 2020-as hegyi-karabahi háború előkészítésében, miután Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök 2024 májusában Azerbajdzsánban tett állami látogatása alkalmával kijelentette, hogy ő és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a 2020-as hegyi-karabahi háború előtt beszélgetett, és arra a következtetésre jutottak, hogy Azerbajdzsán győztes lehet.
A Politico június 13-án kiszivárgott dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy Belarusz 2018 és 2022 között tüzérségi felszereléseket, elektronikus hadviselési rendszereket és drónokat szállított Azerbajdzsánnak, amelyeket az ország állítólag a közelmúltban a hegyi-karabahi és az Örményország elleni konfliktusokban használt.
Oroszország eddig dokumentáltan 16 568 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 11 960 megsemmisült, 751 megsérült, 946-ot a személyzete otthagyott a harctéren, 2911-et pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: A Russian T-72B obr. 2022 was destroyed by the Ukrainian army near Marinka, #Donetsk Oblast - this is the first confirmed loss of this new "modernization".
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) March 5, 2023
Another T-72B obr. 2022 was also damaged and abandoned nearby. pic.twitter.com/ZQnD2qfU0J
Az elveszített harcjárművek között 3160 tank van. A harckocsik közül 2133 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 352-t magára hagytak a harctéren, 517-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna eddig dokumentáltan 5999 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4212 megsemmisült, 510 megsérült, 258-at a személyzete otthagyott a harctéren, 1019-et pedig elfogtak az oroszok.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: For the first time, a Ukrainian Leopard 2A4 tank was destroyed by the Russian army during the recent Ukrainian attack near Novopokrovka, #Zaporizhzhia Oblast. pic.twitter.com/AwBWbId9sw
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) June 8, 2023
Az elveszített harcjárművek között 852 tank van. A harckocsik közül 579 megsemmisült, emellett 72 megsérült, 67-et magára hagytak a harctéren, 134 darab pedig az oroszok zsákmánya lett.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Újabb kárpátaljai katona halt meg az orosz–ukrán háborúban. Az ilonokújfalui (onoki) Vaszil Tonyi őrmester mindössze 21 éves volt.
Újabb tragikus hír, újabb fájdalom és újabb veszteség. Mély fájdalommal tudatjuk Önökkel, hogy 2024. június 20-án államunk területi integritásának védelmét szolgáló harci feladatainak végrehajtása közben, a Donyecki terület Kalinyivka települése közelében ellenséges tűz következtében elesett honfitársunk, a 2003. március 31-én született Vaszil Tonyi őrmester, határőr, drónkezelő, Ilonokújfalu lakója
– olvasható a Beregszászi Járási katonai Adminisztráció közleményében.
Egy orosz tisztviselő azt javasolta, hogy nyilvánosan korbácsolják meg az engedetlen oroszokat − írja a Sky News.
A The Daily Beast rovatvezetője, Julia Davis által megosztott klipben Andrej Szvincov, az Állami Duma képviselője arról beszélt, mit gondol azokról, akik a Kreml ellen szólalnak fel.
Akik megbánják tettüket, nyilvánosan kérjenek bocsánatot, és nyilvánosan kapjanak 20 korbácsütést a Vörös téren. Ezután folytathatnák vállalkozói tevékenységüket, de más adókulccsal
− mondta.
As Russia's descent into darkness continues, State Duma deputy Andrey Svintsov proposes public flogging of disobedient Russians in Red Square. https://t.co/SBQd3NNtXI
— Julia Davis (@JuliaDavisNews) June 26, 2024
Úgy folytatta, hogy ha az emberek az ország ellen szólalnak fel, akkor „hivatalosan” meg kell büntetni őket.
A korbácsolást muszáj bevezetni. Vissza kell hoznunk a fizikai büntetést
− mondta.
A brexit mögött álló euroszkeptikus jobboldali párt, a Reform UK alapítója, Nigel Farage szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek sürgősen békemegállapodást kellene kötnie Oroszországgal, „különben nem maradnak fiatal férfiak Ukrajnában”.
A The Guardian beszámolója szerint Nigel Farage kijelentette, hogy itt az ideje, hogy az ukrán elnök újragondolja azt a célját, hogy visszaszerezze az oroszok miatt elvesztett területeket, mivel egy ilyen küldetés „hihetetlenül nehéz”.
Mint írtuk, Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője elítélte Nigel Farage euroszkeptikus ukrajnai invázióval kapcsolatos megjegyzéseit. A jobboldali brit politikus szerint az EU és a NATO „provokálta” Oroszország ukrajnai invázióját azzal, hogy kelet felé terjeszkedett. Farage végül kedden, egy devoni tüntetésen tisztázta, hogy nem áll Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett, és mélyen elítéli, amit „Ukrajnában művelt”.
Ukrán tüzérségi lövések megsemmisítettek egy sugárzás-ellenőrző állomást a Zaporizzsjai területen lévő Velyka Znamjanka településen − jelentette az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű orosz igazgatósága.
A szakemberek számos kompenzációs intézkedést hajtottak végre a sugárzási helyzet ellenőrzésére a térségben
− közölte az igazgatóság.
A sugárzási szintek − tette hozzá az igazgatóság − nem haladják meg a biztonságos szintet − közölte a Sky News.
Moszkva és Kijev rutinszerűen vádolja egymást azzal, hogy veszélyeztetik az atomerőmű biztonságát.
A Pentagon figyelemmel fogja kísérni az észak-koreai csapatok esetleges oroszországi mozgását az ukrajnai háborúban való részvételük miatt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy ezek a csapatok a fegyveres erők „ágyútöltelékévé” válnak.
Azt hiszem, ha én lennék az észak-koreai katonai személyzet vezetője, megkérdőjelezném, hogy haderőimet ágyútöltelékként küldjem el egy Ukrajna elleni illegális háborúba
– mondta Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője, aki hozzátette: „láttuk az orosz csapatok veszteségeit”.
Rakétatámadást hajtott végre az orosz hadsereg szerda reggel a dél-ukrajnai Odessza városa ellen, aminek a civil infrastruktúra volt az elszenvedője − jelentette Oleh Kiper regionális kormányzó.
A támadás megrongált egy adminisztratív épületet az ipari szektorban − írja a Sky News.
Kiper elmondta, hogy a támadásnak nincsenek áldozatai. A hét elején egy orosz rakétacsapás megrongált egy raktárépületet a városban, három ember megsérült.
Oroszország tagadja, hogy civileket vagy polgári infrastruktúrát célzott volna.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán meglátogatta a Donyecki területen lévő csapatokat a keleti frontvonalon a legfelsőbb katonai vezetéssel közösen − írta meg a Sky News.
Zelenszkij a Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy részletes megbeszélést folytatott a katonai vezetőkkel a biztonságról, és számos kérdést érintett.
Kijevben külön beszélgetés lesz, különösen azokkal a tisztviselőkkel, akiknek itt kell lenniük, ahol az embereknek azonnali megoldásokra van szükségük. Olyan megoldásokra, amelyeket Kijevből egyszerűen nem lehet látni
− mondta.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának – adta hírül az MTI.
A témáról kiadott hivatalos közlemény szerint Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.
Finnország – amely az Egyesült Királyság és az EU irányítása alatt részt vesz az ukrán hadsereg kiképzési programjában – úgy döntött, hogy ezentúl saját területén is tart kiképzést – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség Antti Häkkänen finn védelmi miniszterre hivatkozva.
Voltak kisebb kiképzési rendezvényeink Finnországban. Gyakorlatilag konkrét felszerelésekkel kapcsolatos technikai képzés volt
– mondta a tárcavezető az STT hírügynökségnek adott interjújában.
Antti Häkkänen szerint ez a szokásos műveleti kiképzés része. A miniszter azonban nem volt hajlandó elárulni a kiképzés hosszát.
A finn elnöki hivatal május 17-én közölte, hogy Finnország továbbra is részt vesz a brit Interflex kiképzési programban, amelyet az ukrán hadsereg számára hoztak létre.
Az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az ukrán hadsereg jelentős sikereket ért el Vovcsanszkban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap az intézetre hivatkozva arról számolt be, hogy geolokációval ellátott felvételek alapján úgy tűnik, az ukrán állam védői a közelmúltban előrehaladást értek el a Szoborna utca mentén.
Az ukrán csapatok nemrégiben előrenyomultak Vovcsanszk (Harkivtól északkeletre) belterületén a Harkivi terület északi részén június 25-én folyó harcok közepette… a harcok Harkivtól északra Lipci és Hliboke közelében, valamint Harkivtól északkeletre, Vovcsanszk és Tikhij közelében folytatódtak
– közölték az elemzők.
Az oroszok május elején kezdtek aktív offenzívába Harkiv térségében, és sikerült több határ menti települést is elfoglalniuk. Június elején Nazar Voloscsin, a Horticja hadműveleti csoport szóvivője azt mondta, hogy az ukrán védők Vovcsanszk mintegy 70 százalékát ellenőrzik.
Később arról számoltak be, hogy az orosz erők csapdába estek a városban, de a DeepState társalapítója, Roman Pohorilij szerint nem tudni pontosan, hány megszálló esett csapdába.
A hazatért ukrán katonák egy része a csernobili atomerőműből elhurcolt fogoly volt – közölte az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Andrij Jermak elmondta, hogy az Oroszország által visszaadott 90 katona közül 52-t a dél-ukrajnai Azovsztal védelme közben fogtak el, míg másokat Csernobil elfoglalásakor ejtettek foglyul.
– mondtaaz ukrán elnöki hivatal vezetője.Köszönet a csapatunknak a munkájukért. Hálásak vagyunk az Egyesült Arab Emírségeknek a csere lebonyolításában nyújtott segítségükért
Június 26-án reggel az orosz csapatok FAB–500-as bombát dobtak a donyecki területen lévő Selydove városára, amely jelentős pusztítást okozott – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz csapatok folytatják Selydove község mindennapos bombázását. 2024.06.26-án, [helyi idő szerint – A szerk.] körülbelül 04:10-kor az orosz csapatok FAB–500-as bombát dobtak a városra
– közölte a város katonai közigazgatása a Telegramon.
Jelentések szerint az Állami Sürgősségi Szolgálat épülete, hat ötemeletes épület és 37 magán-lakóépület, valamint egy személygépkocsi szenvedett károkat. Információk alapján senki sem sérült meg a támadásban.
Nagyszabású reformokat hajtanak végre az orosz hadseregben – írja az Unian ukrán hírügynökség. A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetének (Institute for the Study of War) jelentése szerint Oroszország többek között egy új, kombinált fegyveres hadsereget alakíthat az ukrajnai frontvonalon.
A harkivi hadműveleti-taktikai csoport elnöke szerint az orosz hadsereg bizonyos egységeit Kelet-Ukrajna irányába mozgatja át. Hozzátette, hogy az oroszok Herszon régióból és más irányokból is áthelyezték az alakulataikat.
Magyarország területére június 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán – magyar határszakaszon 6250 fő lépett be, a román – magyar határszakaszon belépők közül pedig 4610 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség szerdán.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
