Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6423 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5447 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
A Kreml július 18-án azt közölte, hogy „realistának kell lenni”, amikor Donald Trump volt amerikai elnök azon állítását veszi figyelembe, hogy „24 órán belül” véget tud vetni az ukrajnai háborúnak, írta meg a The Kyiv Independent.
Trump azt ígérte, hogy megválasztása esetén egy napon belül véget vet Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának, de nyilvánosan nem fejtette ki, hogyan tervezi ezt elérni. Az egyik terv állítólag a területek Oroszországnak való átengedését tartalmazza.
„Láttuk a nyilatkozatokat. Trump azt mondta, hogy 24 órán belül megoldja a konfliktust, majd Trump újonnan megnevezett alelnökjelölt-aspiránsa, J.D. Vance azt nyilatkozta, hogy Kína nagyobb probléma az Egyesült Államok számára, mint az orosz–ukrán konfliktus” − mondta újságíróknak Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő a Reuters által ismertetett kommentárjában.
El kell különíteni a választások előtti retorikát a megfelelő hatáskörrel felruházott kormánytisztviselők nyilatkozataitól. Ha arról beszélünk, hogy lehetséges-e megoldani a konfliktust, legyünk realisták.
Zaharova Trump hivatali idejére is utalt, amikor azt mondta, hogy vannak megoldásai a közel-keleti konfliktusra. „Elég sokáig készültek az »évszázad üzletére«, de nem lett belőle semmi, Biden alatt pedig éppen ellenkezőleg, egy kolosszális történelmi tragédia történt” − közölte.
A hónap elején Volodimir Zelenszkij elnök arról beszélt, Trumpnak nyilvánosságra kellene hoznia tervét, hogy Kijev felkészülhessen az esetleges kockázatokra, amelyeket az magában hordozhat.
Ha Trump tudja, hogyan kell befejezni ezt a háborút, akkor még ma el kellene árulnia
− mondta Zelenszkij a Bloomberg Televíziónak egy július 3-án közzétett interjúban.
„Ha kockázatot jelent az ukrán függetlenségre nézve, ha elveszítjük az államiságot − arra fel akarunk készülni, tudni akarjuk… Értesülni akarunk arról, hogy novemberben meglesz-e az Amerikai Egyesült Államok erőteljes támogatása, vagy teljesen egyedül leszünk.”
London július 18-án újabb 11 olyan tartályhajó ellen vezetett be szankciókat, amelyekkel Oroszország olajat szállít harmadik országba − jelentette be az Egyesült Királyság kormánya.
Ez a lépés egy hónappal azután történt, hogy az Egyesült Királyság az első szankciókat az orosz árnyékflotta hajóira vetette ki, amelyet a nyugati szankciók kijátszására és az orosz olajkereskedelem folytatására használtak. A szankciós listára Gabon, Panama és a Cook-szigetek lobogója alatt közlekedő hajók kerültek fel − tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy több európai uniós tagállamhoz fordul, lépjenek fel az árnyékflotta ellen − jelentette július 15-én a Bloomberg nem nyilvános forrásokra és megszerzett dokumentumokra hivatkozva.
Az árnyékflotta olyan kiöregedett és nagyrészt nem biztosított olajszállító tartályhajókat foglal magában, amelyeket Oroszország a 60 dolláros hordónkénti árplafon feletti olaj szállítására használ, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és a G7 országai 2022 decemberében vezettek be Moszkva fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeinek csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként.
Oroszország egyik fő háborús finanszírozási forrását megcélozva Ukrajna összehangolt erőfeszítéseket tett, hogy nagy hatótávolságú dróncsapásokkal vegye célba az orosz olajipart. A Bloomberg márciusban arról számolt be, hogy a csapások az orosz olajfinomító kapacitás 12-14 százalékát zavarták meg.
Az orosz energetikai célpontok elleni csapások áprilisban bírálatot váltottak ki amerikai tisztviselők részéről. Washington közölte, hogy nem támogatja az ukrán olajfinomítók elleni támadásokat, arra hivatkozva, hogy ez veszélyeztetheti a globális energiapiacot.
Ukrajna július 18-án, az Európai Politikai Közösség negyedik csúcstalálkozóján, az Egyesült Királyságban 10 évre szóló kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Csehországgal és Szlovéniával − írta meg a The Kyiv Independent.
A két ország csatlakozott ahhoz a 23 államhoz, köztük az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Németországhoz és Franciaországhoz, amely hasonló kétoldalú szerződést írt alá, hogy segítse Kijevet az orosz agresszió visszaverésében. A megállapodások a G7 által tavaly júliusban tett ígéreten alapulnak.
Várhatóan további hét ilyen megállapodás aláírására kerül sor. Prága és Ljubljana a megállapodások értelmében hosszú távú katonai és nem katonai jellegű segítséget nyújt Ukrajnának.
Csehország és Ukrajna várhatóan fokozza együttműködését a haditechnika területén, beleértve a lőszerek, a kézifegyverek, valamint a drónok és nehézgépek gyártását. A két ország közös vállalatok létrehozását tervezi, és a megállapodás szerint folytatják az évente legfeljebb 4000 ukrán katona kiképzését.
Csehország megerősítette a Dnyipropetrovszki területtel való partnerségét az orosz háború által sújtott régió újjáépítése érdekében, és diplomáciai képviselet nyitását tervezi Dnyipro városában.
A dokumentum szerint Szlovénia további 5 millió eurót (5,4 millió dollár) biztosít humanitárius segélyre, gazdasági helyreállításra és a Gabona Ukrajnából programra. Ljubljana emellett megkönnyíti majd az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM) keretében történő kiképzést.
A két ország abban is megállapodott, hogy együttműködik az ukrán védelmi iparhoz kötődő projektek megvalósítását segítő források finanszírozásában.
Rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartsa Ukrajna támogatását, ami a saját biztonsága szempontjából is érdekében áll – közölte az AFP francia hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg – aki az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján vett részt az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban – a Donald Trump esetleges újraválasztásával kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban fontosnak nevezte, hogy „ebben az esetben a NATO európai tagországai és Kanada is nyújthatnának nagyobb támogatást, amit Észak-Amerika és Európa közös erőfeszítésével kellene megvalósítani”.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy „ha Oroszország nyerné meg a háborút, az nemcsak Ukrajna számára jelentene tragédiát, hanem az egész világot is sebezhetőbbé és veszélyesebbé tenné”; hozzátéve, hogy „Ukrajna szuverenitása és függetlensége csak akkor tartható fenn, ha az eddiginél is több támogatást kap”.
Arra a felvetésre reagálva, amely szerint a hatalomba visszatérő Trump leállítaná Ukrajna támogatását, és akár egy nap leforgása alatt megpróbálná rendezni a konfliktust, Jens Stoltenberg azt mondta: „az orosz elnököt Ukrajna további támogatásán keresztül kell meggyőzni arról, hogy mégsem nyerheti meg a háborút a csatamezőn; és ha ez sikerül, akkor kell majd leülni a tárgyalóasztalhoz”.
Oroszország nem zárja ki nukleáris rakéták újabb telepítését, válaszul a nagy hatótávolságú hagyományos fegyverek Németországba tervezett amerikai állomásoztatására − jelentette ki Szergej Rjabkov moszkvai külügyminiszter-helyettes, idézte a Sky News.
Oroszország rendszeresen fenyegeti Európát és az Egyesült Államokat a nukleáris háborúval.
Nem zárok ki semmilyen lehetőséget.
− mondta az Interfax hírügynökség szerint újságíróknak az orosz fővárosban, amikor arra kérték, hogy kommentálja az amerikai telepítési terveket.
Washington a múlt héten közölte, hogy 2026-tól megkezdi az SM–6, Tomahawk és új hiperszonikus rakétákat tartalmazó fegyverek telepítését Németországba, hogy demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét.
Az Interfax idézte Rjabkovot, aki azt nyilatkozta, hogy a NATO-tag Lengyelország és Litvánia közé ékelődött kalinyingrádi orosz terület védelme kiemelt figyelmet kap.
„Kalinyingrád sem kivétel a tekintetben, hogy százszázalékos elszántsággal mindent megteszünk, hogy visszaszorítsuk azokat, akik esetleg agresszív terveket táplálnak, és akik megpróbálnak minket bizonyos lépésekre provokálni, amelyek senki számára sem kívánatosak és további bonyodalmakkal járnak” − hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkivi régióban lévő Vovcsanszk városban a magasházak első sorát – jelentette ki Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka csütörtökön a Rosszija 1 televízióban.
Az elmúlt napokban a legnehezebb harcszakaszt a vovcsanszki magasépületek jelentették. Ezeknek a magasépületeknek az első sora már teljesen az orosz védelmi minisztérium alegységeinek ellenőrzése alatt áll. Alegységeink mindennap egy kicsit előrenyomulnak
– mondta a vezérőrnagy.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az elmúlt nap folyamán Ukrajnában az orosz erők a hatból négy frontszakaszon nyomultak előre – ezek között a harkivit nem említette meg –, miközben kilenc ellenrohamot vertek vissza.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1750 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett egyebek között 13 lőszer- és egy hadfelszerelés-raktárt, egy katonai reptér infrastruktúráját, egy MiG–29-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, három-három amerikai M777-es és brit FH–70-es, valamint egy ukrán Bohdana vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, hat amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 74 légi és tíz tengeri drónt.
Az orosz statisztika szerint meghaladta a 12 ezret az ukrán fegyveres erőknél a háború kezdete óta elveszített tüzérségi tábori lövegek és aknavetők száma, a gépkocsiké pedig elérte a 23 800-at.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyecket ismét kazettás lőszerrel támadták.
Jevgenyij Lisznyak, a Harkivi régió orosz katonai-polgári közigazgatásának védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője újságíróknak Luhanszkban kijelentette, hogy a területen több mint félszáz, külföldi „zsoldosok” által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítettek. Példaként említette, hogy az ukrán Kraken különleges alegység harcosai francia állampolgárokkal együtt rajtaütöttek Hluboke és Lukjancsi településen, ahol fosztogattak, nőket erőszakoltak meg és raboltak el.
A szentszéki államtitkárságot vezető Pietro Parolin bíboros Ferenc pápa képviseletében részt vesz a berdicsivi karmelita kolostor ünnepén, melynek keretében az ukrajnai egyházi és politikai vezetőkkel is találkozik péntektől.
Pietro Parolin az ukrajnai háború kirobbanása óta a Vatikán legmagasabb tisztségű képviselőjének számít, aki elutazik Ukrajnába.
A szentszéki államtitkárságot vezető bíborost Ferenc pápa bízta meg, hogy képviselje őt a latin rítusú ukrajnai katolikusok zarándoklatának zárószertartásain, amelyet vasárnap tartanak a berdicsivi Mária-kegyhelyen.
Az ukrajnai egyház számára „nagyon kedves helyen” de „a háborús erőszak szomorú és gyászos időszakában” zajlik a bíboros államtitkár látogatása, ahogyan ezt az egyházfő július 13-án közzétett levelében írta.
A Kijevtől száznyolcvan kilométerre található kegyhelyre Ukrajna számos részéből és más országokból is érkeznek katolikus hívők. A háború kezdete óta a zarándokok Szűz Mária közbenjárásáért imádkoznak a békéért.
Pietro Parolin a vatikáni diplomácia képviselőjeként Kijevben az ukrajnai politikai vezetőkkel is találkozik.
A háború 2022 februári kitörése óta Ferenc pápa többször felajánlotta a Vatikán közvetítését a háborús felek között. Ferenc pápa kezdettől fogva hangoztatja, hogy készen áll ellátogatni Kijevbe, ha Moszkvába is elutazhat. Erre egyelőre nem volt lehetőség.
A pápa 2023 májusában Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét békemisszióval bízta meg, melynek keretében a bíboros tavaly június és szeptember között Kijevben, Moszkvában, Washingtonban és Pekingben egyeztetett.
A Vatikán közvetítői szerepet vállalt az Oroszországba vitt ukrajnai gyerekek hazatérése érdekében, valamint részt vesz a fogolylisták továbbításában is a felek között.
Dmitro Lihovij, a délkeleti (Tavria) hadműveleti-stratégiai csoport szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy Herszon megyében az ukrán védelmi erők a vezérkar által meghatározott állásokban vannak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján.
A legfontosabb üzenetünk a következő: az ukrán védelmi erők továbbra is harci küldetéseket hajtanak végre a Dnyeper bal partján, beleértve Krinki település környékét is. Azonban az ukrán csapatok főbb állásai ebben a faluban teljesen megsemmisültek az intenzív, kombinált és hosszan tartó ellenséges tűz következtében. Maga a falu kőhalommá változott, az ellenséges lövedékek teljesen elpusztították. Ez már nem lakott terület, hanem egy olyan hely, ahol gyakorlatilag lehetetlen védekezni. Az ukrán védők azonban továbbra is bizonyos állásokban és hídfőkön jelen vannak a folyó bal partján, ahol megsemmisítik a behatoló ellenséges csapatokat, és jelentős veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek
– ismertette a helyzetet a szóvivő.
Ukrajna számára fontos, hogy Európa egységes maradjon, ami határozott döntésekhez vezet – mondta Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség negyedik csúcstalálkozójával kapcsolatban.
Pontosan ilyen, a közös biztonságunkat – minden európai ember biztonságát – szolgáló döntéseken dolgozunk ma az Európai Politikai Közösség negyedik csúcstalálkozóján az Egyesült Királyságban
– fogalmazott az ukrán államfő.
Úgy látja, hogy „Ukrajna légvédelme, nagy hatótávolságú fegyverek, az energiaszektor és népünk védelme” mind hozzájárulnak közös erőnkhöz.
Az ukrán védelmi erők kivonultak a Donyecki területen lévő Urozsajnoje faluból. Az orosz csapatok tulajdonképpen teljesen lerombolták azt, így nem maradt mit védeni –erről a Suspilne Donbas kommentárjában az ottani csapatok operatív-stratégiai irányításának képviselője, Nazar Voloscsin beszélt – írta meg az Unian.
A védelmi erők, mivel az ellenség szinte mindent megsemmisített Urozsajnojében, más állásokba vonultak vissza. Döntés született, hogy megőrizzük a katonáink életét és egészségét, akik ott látták el a védelmet
– magyarázta. A katonatiszt megjegyezte, hogy az orosz támadások mind az ukrán védők állásait, mind magát a falut megsemmisítették. Elmondása szerint a helyzet ebben az irányban most már az ukrán csapatok ellenőrzése alatt áll.
„Az elpusztított településeken és falvakban elért sikerek és egyes győzelmek érdekében az ellenség naponta jelentős veszteségeket szenved el. Több száz halott, és az eredmény egy lerombolt település, körülötte pedig egy halom orosz katona holtteste, akik már nem térnek vissza a családjukhoz” – mondta a szóvivő.
Összesen 15 orosz és 16 belorusz sportoló vesz részt semleges színekben a jövő pénteken kezdődő párizsi olimpián – írja az MTI.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csütörtökön hozta nyilvánosságra név szerint, hogy kik fogadták el a felkínált meghívást, a lista egy-egy fővel csökkent a múlt heti közléshez képest.
A 15 orosz sportoló közül hét teniszező, a legnagyobb sztár a US Open-győztes Danyiil Medvegyev, rajta kívül ott lesz a francia fővárosban a Roland Garroson elődöntős Mirra Andrejeva, valamint az éppen a budapesti tenisztornán szereplő Diana Snajder.
Teniszen kívül még kerékpározásban, kajak-kenuban, úszásban és tornában lesz orosz sportoló. Belarusz birkózásban, súlyemelésben és tekvandóban képviselteti majd magát az ötkarikás játékokon.
Az Ukrajnában zajló katonai invázió miatt Oroszország és Fehéroroszország a csapatsportágakban nem vehet részt az olimpián, és a két ország versenyzői az egyéni sportágakban is csak semlegesként indulhatnak. Minden kvalifikált sportolónak át kellett esnie a NOB által kijelölt háromtagú testület átvilágítási folyamatán. A kritériumok közé tartozott, hogy az illető sportoló nem támogatta nyíltan az ukrajnai háborút, és nincs kapcsolata semmilyen katonai vagy biztonsági szervezettel.
Három éve, Tokióban 330, illetve 104 fős volt a két ország ötkarikás delegációja.
Egy térfigyelő kamera kapta lencsevégre, ahogy egy farkas zsákmányul ejt egy kiskutyát a Perecsenyi kistérséghez tartozó Poroskő (Poroskovo) településen – írja a karpatalja.ma a Kárpátaljai Megyei Vadászok és Halászok Egyesületének beszámolója alapján.
A felvételen jól látszik, ahogy a farkas az udvarra merészkedik, majd zsákmányul ejti a kiskutyát.
Az egyesület elmondása szerint a teljes körű háború óta érvényben lévő ukrajnai vadászati tilalom következtében legalább négyszeresére nőtt a ragadozó állatok állománya a kárpátaljai erdőkben.
A farkasok, sakálok, rókák és más állatok egyre gyakrabban merészkednek az emberek közelébe élelem után kutatva. Ez nagyon veszélyes, mivel a ragadozók nemcsak támadhatnak, hanem számos fertőzést is hordozhatnak.
Az elmúlt két évben kárpátaljai szakemberek többször is megfigyelték a veszettséget és leptospirózist ragadozó állatoknál, valamint az afrikai vadsertéspestis kitörését is észlelték.
Az SZBU (Ukrán Biztonsági Szolgálat) tengeri és légi drónjai csapást mértek az orosz parti őrség bázisára a Krímben lévő Donuzlav-tónál. Erről egy jól értesült forrás számolt be az Uniannak.
Tegnap este Oroszország haderői gyakorlatot tartottak a krími Donuzlav-tó vízterületének védelme érdekében. Az SZBU drónjainak köszönhetően ezek a gyakorlatok kudarcba fulladtak, mert az oroszok még a bázisukat sem tudták megvédeni, nemhogy a tó vízterületét
– mondta a forrás. Hozzátette, hogy a parti őrség bázisát ért kombinált dróntámadás következtében számos létesítményt eltaláltak és működésképtelenné tettek. Különösen a parancsnokságról van szó az irányítóközponttal, valamint a lőszer- és felszerelésraktárról, elektromos alállomásról, műszaki létesítményekről és ellenséges lőállásokról.
Ugyanakkor azt is megjegyezte: ez egy újabb emlékeztető az ellenség számára, hogy az ukrán Krím olyan csapdává válik az oroszok számára, amelyben szisztematikusan megsemmisítik őket. Ugyanakkor emlékeztetett az SZBU vezetőjének, Vaszil Maljuknak a szavaira, miszerint „a halál az egyetlen kilátás, amit a megszállóknak kínálhatunk”.
„Az ideiglenesen megszállt Krímben nem maradtak orosz hadihajók” – közölte egy katonai szakértő, Vlagyiszlav Szeleznyev, az ukrán fegyveres erők ezredese – jelentette az Espreso hírügynökség, amelyet az Unian szemlézett. Elmondása szerint a krími javítóüzemekben vannak orosz nagy partraszálló hajók, de nem valószínű, hogy a közeljövőben üzemképesek lesznek.
A javítási munkálatok folyamatban vannak. Megjegyzendő, hogy a nagy partraszálló hajók bármilyen mozgása Szevasztopol felé vagy az ellenkező irányba bonyolult küldetéssé válik. De az is idő kérdése, mikor pusztulnak el, a »tengeri babáink« ugyanis folyamatosan dolgoznak
– jegyezte meg Szeleznyev.
Emlékeztetett arra is, hogy az oroszok folytatják a Rosztov-on-Don tengeralattjáró javítását a Krímben. „A külső burkolatot helyreállították, és folytatódik a munka, hogy vízre bocsássák. Csak idő kérdése, hogy ez a Varsavjanka típusú tengeralattjáró mikor válik ócskavashalmazzá” – tette hozzá.
A litván parlament csütörtökön megszavazta a kazettás lőszerek gyártását és felhasználását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépést. Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a szavazás előtt hangsúlyozta hogy az egyezményeknek akkor van súlya, ha minden ország betartja azokat. „Az a probléma, hogy Oroszország az Ukrajna elleni agressziójában nem tartja be” – tette hozzá az MTI szerint.
Hiba lenne, ha egy önmaga megvédésére készülő ország előre közölné, hogy milyen képességeket nem fog használni. A folytatódó tagság korlátozná védelmi képességünket és csökkentené az elrettentés hatékonyságát. Ezzel a szavazással erősebbé tesszük Litvánia védelmét
– mondta.
A 140-fős litván parlament 103 képviselője szavazott a kilépésre, egy ellene és hárman tartózkodtak – közölte a litván közszolgálati műsorszolgáltató (LRT) a honlapján. A törvényt Gitanas Nauseda államfőnek is alá kell írnia, ezt követően jelentik be az ENSZ főtitkárának Litvánia kilépését az egyezményből. A védelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az ország a bejelentéstől számított fél éven belül hagyja ott az egyezményt. Közben a döntésről az ENSZ Biztonsági Tanácsát is értesítik majd.
Az egyezményből való kilépéssel kapcsolatos litván terveket korábban bírálta a kazettás bombák használata ellen küzdő Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű, 350 aktivistacsoportot egyesítő londoni szervezet, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, valamint a brit székhelyű, aknákat, kazettás bombákat és UXO-kat megsemmisítő Mines Advisory Group nevű civil szervezet is.
A kazettás bombák használatát több mint száz ország tiltja, mert nagy területen szórnak szét repeszeket, amelyek a polgári lakosságot is fenyegethetik, a fel nem robbant bombák pedig akár évekkel később is veszélyesek lehetnek.
A bombákat a földről lövik ki vagy repülőgépekből dobják le, majd a levegőben felrobbannak, és kisebb „bombaszemeket” szórnak szét egy széles területen.
A használatukat betiltó 2008-as oslói egyezménynek nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok. Az Európai Unió legtöbb országa aláírta az egyezményt, az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos tagok közül azonban csak Litvánia. Az Oroszországgal határos NATO-országok közül csak Norvégia és Litvánia részese a megállapodásnak.
Ukrajna ezer tonna búzalisztet adományozott és szállított le a palesztin nép számára – jelentette be csütörtökön az ukrán külügyminisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
A közlemény szerint a szállítmányt a „Gabona Ukrajnából” humanitárius program keretében, egy három részre osztott adomány első részeként juttatták el „az Izrael és a Hamász gázai konfliktusa sújtotta” palesztinokhoz.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az X közösségi felületen azt írta, hogy az adományból több mint 100 ezer palesztin család részesedhet majd. Létfontosságúnak nevezte a segélyt „a bizonytalan ellátástól szenvedő és éhínség fenyegette ártatlan civilek számára”.
A 2022 februárjában indított orosz támadás komoly fennakadásokat okozott Ukrajna gabonatermelésében és -exportjában, és azt eredményezte, hogy az ukrán hajókat érő orosz fenyegetés miatt számos, az ukrajnai gabona hagyományos felvevőpiacának számító afrikai és közel-keleti ország búzaellátása került veszélybe. A világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számító Ukrajna végül tavaly nyáron tudta ismét használhatóvá tenni azt a fekete-tengeri útvonalat, amelyen át azóta ismét exportálni tudja gabonáját a távoli piacokra.
Volodimir Zelenszkij július 18-án reggel érkezett az Egyesült Királyságba. Az elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára érkezett – írta meg a 24tv. Zelenszkij kétoldalú találkozókat és új biztonsági megállapodások aláírását jelentette be. Különös figyelmet fordítanak az Ukrajna és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok fejlesztésére.
Az Európai Politikai Közösség negyedik csúcstalálkozóján, ahol az európai országok közös témáit és kihívásait vitatják meg, kétoldalú találkozókat terveznek a partnerekkel, és új biztonsági megállapodások aláírását is.
Találkozni fogok Őfelsége III. Károly királlyal, Keir Starmer miniszterelnökkel, tisztviselőkkel, védelmi vállalatok vezetőivel
– mondta Zelenszkij. Az elnök bejelentette továbbá, hogy kormányközi megállapodást írnak alá az ukrán védelmi ipar támogatásáról, és megvitatják a jövőbeni védelmi együttműködést, beleértve Ukrajna védelmi képességeinek bővítését.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a teljes körű invázió első napjai óta az Egyesült Királyság eltökéltséget tanúsított Ukrajna támogatásában. Ez az elszántság kulcsfontosságú az orosz terror megállítása és Ukrajna szuverenitásának védelme szempontjából.
Ma folytatódik a The Wall Street Journal riporterének, Evan Gershkovichnak a pere Oroszországban. A Sky News helyszíni tudósítója, Ivor Bennet élőben közvetíti az eseményeket.
Nem engedik be a sajtót, sem az amerikai kormány tagjait, sem a családtagokat – az egészet titokban tartják. Ezért nevezte a The Wall Street Journal, a munkaadója, ezt a tárgyalást »látszatpernek«
– írta. „Amit tudunk, az az, hogy 16 hosszú hónap telt el azóta, hogy letartóztatták a közép-oroszországi Jekatyerinburg városában, ahol a tárgyalást is tartják” – tette hozzá.
Az FSZB biztonsági szolgálatának tisztjei tavaly március 29-én tartóztatták le őt egy steakhouse-ban a Moszkvától csaknem 1450 kilométerre keletre fekvő városban. Azóta a moszkvai Lefortovo börtönben tartják fogva.
Azt állítja, hogy riportúton volt ott, de Oroszország azt állítja, hogy a CIA-nak kémkedett – azzal vádolják, hogy titkokat gyűjtött egy tankgyárról
– folytatta Bennet. „Kapcsolatba léptek Washingtonnal egy esetleges fogolycseréről, de a tárgyaláshoz hasonlóan mindezt titokban tartják, és ha elítélik, akár 20 évre is rács mögé kerülhet” – tudósított.
Két villamosenergia-ipari létesítmény berendezéseinek meghibásodása miatt csütörtökön reggel 8 és este 10 óra között négy áramszünet lesz érvényben Kijevben és a régióban, valamint Csernyihiv, Zsitomir, Harkiv, Poltava, Szumi, Zaporizzsja, Donyeck, Dnyipro és Kirovohrad régiókban – jelentette az NPC Ukrenergo, amit az Interfax szemlézett.
A többi régióban a meghirdetett menetrend szerint vannak érvényben a korlátozások 16 és 22 óra között
– közölte az NPC.
Az Ukrenergo szerint július 18-án reggel óta Kijev, Voliny, Zakarpatszka, Zsitomir, Szumi és Csernyihiv régiókban 374 település volt teljesen vagy részben áramellátás nélkül. Egyéb okok miatt 503 település maradt áram nélkül.
Az ukránok háromnegyede (75 százaléka) zárt határokat, vízumot és vámot szeretne Oroszországgal, míg csupán 12 százalék szeretné, ha az országok barátságban élnének tovább, nyitott határokkal, vízum és vám nélkül – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) február 17–23-án és május 16–22-én végzett felméréséből – amelyet az Interfax szemlézett.
Megjegyzik, hogy 2013-ban ezek az arányok 15 százalék, illetve 70 százalék voltak, és a válaszadók 12 százaléka szerette volna, ha egy államban egyesülnének (jelenleg a megkérdezettek 0,3 százaléka gondolja így).
Jelenleg az ukránok 94 százaléka negatívan vagy kritikusan viszonyul Oroszországhoz, míg mindössze 5 százalékuk pozitívan vagy semlegesen. Oroszország lakosait a megkérdezettek 80 százaléka negatívan vagy kritikusan, 6 százalékuk pozitívan vagy semlegesen ítéli meg, 14 százalék pedig bizonytalan.
Megjegyezzük, hogy 2022 februárjában, a teljes körű invázió előtt az ukránok 34 százaléka viszonyult jól Oroszországhoz, 2021 novemberében pedig 75 százalékuk mondta, hogy jól viszonyul az egyszerű oroszokhoz, Oroszország lakosaihoz.
Az ukránok túlnyomó többsége el akar szakadni Oroszországtól és az oroszoktól. 2020-ban az ukránok 57 százaléka hitt abban, hogy a jövőben Ukrajna képes lesz normalizálni a kapcsolatokat Oroszországgal, de most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ukránok túlnyomó többsége nem akar semmit sem kezdeni Oroszországgal és az oroszokkal, és még sokáig ellenségként fogja őket látni
– nyilatkozta Anton Grusetszkij, a KIIS ügyvezető igazgatója.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország megpróbálja egymás kölcsönös vádaskodását szítani, hogy az ukránokat egymás ellen fordítsa. „Az ukránok még mindig tudatában vannak az Oroszország által jelentett egzisztenciális fenyegetésnek (egy nemrégiben végzett felmérés szerint a többség megérti ezt, beleértve azt a 60%-ot, aki szerint Oroszország el akarja pusztítani az ukrán nemzetet, vagy fizikai népirtást akar elkövetni), bár bizonyos negatív tendenciák is megfigyelhetők a közhangulatban. Véleményünk szerint a hatóságoknak, az újságíróknak, a civil társadalom aktivistáinak és az egyszerű polgároknak a befogadó értelmezésekre kellene összpontosítaniuk, amelyeknek a modern ukrán polgári nemzet világképének alapját kellene képezniük” – mondta Grusetszki.
Csütörtök este az orosz fegyveres erők légicsapást mértek a Harkivi terület Kupjanszki járásában lévő Gluskivkára, egy nő meghalt, három másik megsebesült – közölte Oleg Szinyehubov, a regionális katonai közigazgatás vezetője – írta meg az Interfax.
Az ellenséges lövések következtében kigyulladt egy magánház. Egy 60 éves nő meghalt, egy 69 és egy 80 éves férfi pedig megsérült. Legalább 4 épület megrongálódott
– írta Szinyehubov a Telegram-csatornáján.
Elmondása szerint a megszállók egy bombát is ledobtak Petropavlivkára (egy civil megsebesült). Ezenkívül Kupjanszk szerdán ismételt ellenséges támadásoknak volt kitéve. Egy dróntámadás következtében megrongálódott egy autó, egy rendőrségi jármű pedig tüzérségi támadás következtében sérült meg.
Egy másik tűzeset nyílt területen okozott tüzet, de csak fű égett. Gluskivkában két melléképület 40 négyzetméteres területen gyulladt ki a lövések következtében.
Németország a tervek szerint jövőre a felére csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását – írj a Sky News. A lap szerint az ország mindezt annak ellenére lépheti meg, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás csökkenhet, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba.
A jövő évi költségvetés tervezete szerint a 2024-es 8 milliárd euróról 2025-re 4 milliárd euróra csökken az Ukrajnának nyújtott német támogatás. Berlin reméli, hogy Ukrajna képes lesz katonai kiadásainak nagy részét fedezni a G7-ek által jóváhagyott, befagyasztott orosz vagyonból származó 50 milliárd dolláros kölcsönből.
Oroszország beszámolója szerint visszaverték a Krím elleni kombinált támadást. A védelmi minisztérium elmondása alapján 33 drónt és 10 személyzet nélküli hajót lőttek le.
A Sztrana által Telegramon megosztott felvételein haditengerészeti drónok kilövése látható, azonban nem az egyetlen, amit a képsorok mutatnak. A videóból azt is ki lehet venni, hogy egyes drónok becsapódnak az orosz fennhatóság alatt álló területekbe, ezzel teljesítve küldetésüket – az orosz hadsereg tehát nem tudott megfékezni minden támadást.
Nagy felháborodást váltott ki Ukrajnában, hogy egy „utálatos román EP-képviselő” Ukrajna-ellenes kijelentéseket tett az Európai Parlamentben – derült ki az Ukrajinszka Pravda beszámolójából.
A szélsőjobboldali Diana Sosoace romániai EP-képviselő az Európai Parlamentbe való megválasztása utáni első felszólalásán azonnal ukránellenes kijelentéseket tett. A képviselő beszédében bírálta Ukrajnát, amiért állítólag „diszkriminálja” a román kisebbséget, amelynek szerinte „nincs joga románul beszélni”.
Nem tudom, tudják-e, de az Ukrajnában élő románoknak nincs joguk románul beszélni. Több mint egymillió román van ott, rosszul bánnak velük, 220 iskolából csak 8 román tannyelvű iskola van... Nem beszélhetnek és nem imádkozhatnak
– mondta a román képviselő.
Azzal vádolta az EU-t, hogy „tönkreteszi Romániát” és szegénységbe taszítja a románokat azzal, hogy „szüntelenül segíti az ukránokat”. Azt állítja, hogy memorandumot küldött az összes európai nagykövetségnek és intézménynek, amelyben az ukrajnai békére szólított fel, de az egyetlen nagykövetség, amely válaszolt, az orosz nagykövetség volt.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai szerint egyébként Ukrajnában 151 ezer állampolgár vallotta magát román nemzetiségűnek, illetve további 259 ezer moldávnak.
Az orosz bombázások következtében megsemmisült a Donyecki területen lévő Limanban a vasút igazgatási épülete, helyreállítása lehetetlen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrajinszka Zaliznicja (Ukrán Vasutak) tájékoztatása szerint más épületek is jelentős károkat szenvedtek.
A vasutasok elmondása szerint a korábbi bombázások után már megpróbálták helyreállítani őket, új ablakokat szereltek be és kozmetikai javításokat végeztek, azonban ezúttal a károk mértéke jelentősebb.
„Szerencsére sikerült elkerülni, hogy a vasúti dolgozók között ne legyenek áldozatok vagy sérültek, de ez nem mindig van így” – tették hozzá.
Az orosz állami média az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesének, Dmitrij Medvegyevnek a nyilatkozatát terjesztette, miszerint az ukrán állam 2034-ig nem fog létezni. A propaganda tehát egy hosszú ukrajnai háborúra készíti fel az oroszokat – számolt be az Unian.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint az orosz közvéleményt arról győzködik, hogy Oroszország tíz éven belül teljesíteni fogja célját,
az ukrán államiság megsemmisítését.
Konkrétan Medvegyev szerint „nem hiába” javasolta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Ukrajna a következő tíz évben csatlakozzon a szövetséghez. A politikus arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna „soha” nem fog csatlakozni a NATO-hoz, mivel a NATO vezetése 2034-re megváltozik, és ezért „nagyon is lehetséges, hogy a hírhedt »404-es ország« sem fog létezni”.
Elemzők megjegyezték, hogy Medvegyev nem mondta közvetlenül, hogy Ukrajna 2034-re megszűnik létezni, ez csak érintőlegesen következett a kijelentéséből, amelyet az orosz média azonnal közzé is tett „Medvegyev elismerte, hogy Ukrajna 2034-ben megszűnik létezni” és „Medvegyev 2034-re megjósolta Ukrajna eltűnését” címekkel.
Az a kifejezett utalás, hogy Oroszország 2034-re képes lesz „megsemmisíteni Ukrajnát”, az orosz közvéleménynek tett ígéret arra, hogy Oroszország egy évtizeden belül képes lesz megnyerni a háborút és megsemmisíteni az ukrán államiságot.
Ez óvatos tájékoztatási feltételeket és lakossági elvárásokat teremt egy olyan háborúval kapcsolatban, amely még egy évtizedig fog tartani, de amely az Oroszország által kívánt „győzelemmel” fog végződni.
Az elemzők emellett hangsúlyozzák, hogy ez az orosz narratíva közvetlenül és határozottan aláássa egyes Kreml-tisztviselők azon próbálkozásait is, amelyek azt sugallják, hogy Oroszország kész „tárgyalni a békéről” Ukrajnával, és tovább hangsúlyozza, hogy a Kreml egyetlen kívánt végcélja a háborúban az ukrán állam és nép teljes megsemmisítése.
Sem Ukrajna, sem a Nyugat nem számíthat Oroszországgal folytatott tárgyalásokra orosz feltételekkel, ha az orosz feltételek Ukrajna és népe elpusztulását vetítik előre a következő tíz évben
– állapították meg az elemzők.
Donald Trump elnöksége idején Moszkva és Washington a szankciók dacára párbeszédet folytatott – mondta Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere szerdán New Yorkban.
Trump alatt megsokasodtak a szankciók, a diplomáciai és a gazdasági jellegűek is. De abban az időben közöttünk magas szinten zajlott a párbeszéd. Mostanra már nincs ilyen párbeszéd
– hangsúlyozta Lavrov.
Közölte, hogy jelenleg Moszkva és Washington telefonon tartja a kapcsolatot különböző szinteken, de ezekben semmi tartalmi elemet sem tudnak felfedezni.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Oroszország hajlandó együttműködni az Egyesült Államok bármely megválasztott vezetőjével, aki kész az egyenrangú és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre.
Lavrov megemlítette azt is, hogy a 2022 áprilisában Isztambulban folytatott béketárgyalások sikere esetén Ukrajna megmaradt volna az 1991-es határain belül, leszámítva a Krím félszigetet és az orosz csapatok által akkor ellenőrzött területeket.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai rendezésnek figyelembe kell vennie az új tényeket, a többi között azt is, hogy az Oroszországi Föderációnak négy új régiója van. Úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak fel kell hagynia Ukrajna felfegyverzésével, mert akkor lehet a konfliktust gyorsan lezárni és „megoldást keresni”. „Természetesen olyan megoldást, amely köteles figyelembe venni a harctéren kialakult tényeket. Azonban nemcsak a harctéren, hanem a közéletben is” – jegyezte meg Lavrov.
A négy régióról szólva Lavrov kijelentette, hogy azok „Oroszország részeivé váltak”. „Ez rögzítve van az alkotmányunkban és erről nincs vita” – húzta alá.
Az elmúlt hónapokban az ukrán fegyveres erők jelentősen növelték az orosz tüzérség megsemmisítésének ütemét. Amennyiben ezek az információk igazak, akkor ez az egész háború fordulópontja lehet – írja a Forbes.
A lap szerint a tüzérség központi szerepet játszik az orosz háborús taktikákban. Vannak, akik az orosz szárazföldi erőket tüzérségi hadseregként írják le, amelynek egyszerűen sok tankja van.
„Egyszerűen fogalmazva, Oroszország a tüzérséget használja a halálozás elsődleges formájaként a mély- és közelharcban” – mondta a RUSI brit agytröszt egy 2023-as jelentésében.
A városok utcai harcokban való elfoglalásához magasan képzett és fegyelmezett gyalogságra van szükség, de ehelyett Oroszország egyszerűen használhatja tüzérségét, hogy egy várost háztömbönként szintbe hozzon.
Egy gyakran idézett adat szerint az orosz tüzérség volt a felelős az ukrán áldozatok mintegy 80 százalékáért. A háború teljes időtartama alatt Oroszországnak állandó számbeli előnye volt mind a tüzérségi csövek számában, mind a tüzérségi lövések számában.
De a dolgok drámaian megváltozhatnak, ha Ukrajna könnyen meg tudná találni és meg tudná semmisíteni az orosz tüzérséget. Fő fegyverétől megfosztva Oroszországot legyőznék. És ez talán már el is kezdődött
– írja a szerző.
Az orosz veszteségek statisztikáit, amelyeket az ukrán védelmi minisztérium naponta tesz közzé, elemzői körökben súlyosan túlbecsültnek vagy legalábbis „optimistának” tartják. Az orosz veszteségek e jelentésekben megfigyelt dinamikája azonban figyelemre méltó.
2023 májusában a megsemmisített orosz fegyverek száma az ukrán védelmi minisztérium szerint 553 volt. 2024 májusában ez a szám 1160-ra nőtt. Júniusban 1460 megsemmisült orosz fegyverrel megdőlt a rekord. Július közepéig az orosz tüzérség vesztesége már 769 egység volt, ami újabb rekordot vetít előre.
A Forbes hangsúlyozza, hogy az ukrán védelmi minisztérium által közölt abszolút számokat propagandacélokból felfújhatják. Sokatmondó azonban, hogy ezekben a jelentésekben az orosz tankok veszteségeinek statisztikái stabilak, miközben a tüzérség a veszteségek vágtató ütemű növekedését mutatja. Szerintük ez azt mutatja, hogy valami megváltozott.
Hogy pontosan mi okozta ezeket a változásokat, az vitatható kérdés. A lap megemlítette, hogy tavasszal Ukrajna bejelentette saját analógjának létrehozását az orosz Lancet kamikaze drónhoz. Ha Ukrajna képes lenne tömegesen gyártani Lancet megfelelőjét, az valóban véget vethet az orosz tüzérségnek
A Forbes szerint a veszteségek korábbi szintjén az orosz tüzérségi tartalékok 2025-ig tartanának. De ha a veszteségek szintje tovább növekszik, akkor Oroszországnak sokkal korábban, talán már az év végén problémái lesznek a tüzérséggel. Ez óriási hatással lenne Oroszország harci képességére. Drónok és cirkálóbombák pótolhatnák a hiányt, de tüzérségi hiány esetén Oroszország erősen korlátozva lenne mind a támadó, mind a védelmi műveletekben.
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos második békecsúcs megszervezéséről szóló vita olyan megközelítéseket tartalmaz, amelyek Oroszország és „sok más” állam számára elfogadhatatlanok – írja az Ukrajinszka Pravda az orosz tárcavezető július 17-i ENSZ-sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Az orosz külügyminiszter szerint „Zelenszkij formulája” áll a második békecsúcsról szóló megbeszélések középpontjában, és „mindenki régóta tisztában van annak elfogadhatatlanságával”.
„Arról beszélve, hogy ők mire készülnek, mindenki felsorolta azokat a megközelítéseket, amelyek számunkra és sok más, a békében őszintén érdekelt személy számára abszolút egyoldalúak és teljesen elfogadhatatlanok” – mondta Szergej Lavrov.