Műholdak rögzítették az ukrán fegyveres erők rakétatámadásának következményeit a Krímben lévő Szaki repülőtér ellen – írja az Ukrinform.
A július 28-án készített fotók azt mutatják, hogy sötét foltok jelentek meg a repülőtér egyik részén, ahol a Szu–30-as repülőgépek állomásoztak, ami tűzre, robbanásra utalhat.
Megjegyzik továbbá, hogy a műholdkép felbontása jelenleg nem teszi lehetővé a támadás következményeinek teljes körű értékelését.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Legalább négy civil meghalt és további három megsebesült a Donyecki területet ért orosz támadásban – írja az Ukrinform. Ezt Vagyim Filaskin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Telegramon.
Legalább három ember meghalt és további három megsebesült, ezek az előzetes információk a Toretszk elleni bombázás következményeiről. Az oroszok ma reggel ismét csapást mértek a városra… Ezenkívül egy ember meghalt Hladovkában is
– írta a területi kormányzó. Megjegyezte, hogy minden sebesültet orvosi ellátásban részesítettek, egyikük súlyos állapotban van.
A Donyecki régió rendelkezik a leghosszabb frontvonallal, mintegy 300 kilométerrel. A területet az orosz csapatok folyamatosan támadják, szinte mindennap civileket ölnek és sebesítenek meg, valamint épületeket rombolnak le.
Volodimir Zelenszkij, az ukrán katonaság főparancsnokával, Olekszandr Szirszkijjel együtt Harkiv területére látogatott.
A látogatás során az államfő kitüntette a katonákat és megbeszélést tartott, melyet egy orosz dróntámadás szakított meg, ezért – ahogy a videón látható – egy földalatti bunkerben tartották meg az eseményt – írja az mk.ru.
Az ukrán fegyveres erők május óta próbálják kiszorítani az orosz egységeket Volcsanszkból – emlékeztet a lap.
A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna a fegyverszállítás miatt zsarolja Magyarországot.
Menczer Tamás a felvételen arról beszélt: bár az ukránok azt mondták, nem zsarolás az, hogy nem engedik át a Magyarországnak szánt kőolaj jelentős részét, egy ukrán képviselő „kiállt és bevallotta”, hogy „a fegyverszállítás miatt zsarolnak bennünket”.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója szerint azért is egyértelmű, hogy zsarolásról van szó, mert ez éppen a két békepárti országgal, Magyarországgal és Szlovákiával történik, Csehországgal pedig nem. Menczer Tamás fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem akar rosszat a cseheknek, csak „tényszerűen” jegyezte ezt meg.
Úgy fogalmazott, hogy ez teljesen jogszerűtlen és törvénytelen, és az EU–Ukrajna társulási megállapodással is ellentétes, amelyben „feketén-fehéren benne van”, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti egy uniós tagállam energiaellátását.
Itt egy háborúpárti összejátszást látunk – jelentette ki.
Ukrajna pedig mindezt akkor és olyan körülmények között teszi, amikor Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciójával segít, ami azt jelenti, hogy az áram több mint 40 százalékát Magyarország felől kapják, a földgáz több mint 10 százaléka, a gázolajvezetéken keresztüli szállításnak szintén több mint 10 százaléka Magyarország felől érkezik Ukrajnába – mondta, hozzátéve, hogy 5000, Ukrajnából menekült gyermek jár 1500 magyar óvodába és iskolába.
A firenzei adóhatóság a kijevi Korrupcióellenes Speciális Ügyészség kérésére 41 millió euró értékű vagyont foglalt le egy orosz üzletembertől – írja az Ukrinform. A lefoglalt vagyontárgyak között ingatlanok és cégrészvények is szerepelnek, amelyeket pénzmosás útján szereztek.
Mint megjegyezték, a meg nem nevezett orosz üzletember ellen Ukrajnában elkövetett, köztisztviselők megvesztegetésével, 60 millió euró értékű csalással és pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények miatt folyik nyomozás.
A lefoglalt vagyontárgyak között a bűnüldözési források szerint 3 millió euró névértékű részvény és négy, közel 38 millió euró értékű ingatlan is volt.
Egyéb részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkiv megyében tett munkalátogatása során megbeszélést folytatott a helyi hatóságokkal a régió biztonsági és energetikai helyzetéről – írta meg az Interfax.
Harkiv megye. Tanácskozás a biztonsági és energetikai helyzetről. A fő hangsúly Harkiv és a régió felkészítése a fűtési szezonra
– írta Zelenszkij a Telegram-csatornáján. Az államfő elmondása szerint különösen az ipari helyzetről, az energiaszektor létesítményeinek védelméről, az energiahiány leküzdéséről, valamint az őszi és téli hő- és villamosenergia-ellátásról hallgatott beszámolókat.
Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy világos tervet vár a harkivi régió égboltjának védelmére és az energetikai infrastruktúra helyreállítására – közölte sajtószolgálata.
Ugyanakkor az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij és az ukrán fegyveres egyesített erők parancsnoka, Andrij Hnatov beszámolt az elnöknek a Harkivi területen és a csoport felelősségi területén kialakult műveleti helyzetről.
Volodimir Kudrickij, a PrJSC Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke az energiaszektor létesítményeinek mérnöki védelmében elért eredményeiről beszélt, és bejelentette a régió energiahiányának leküzdésére vonatkozó időkeretet.
Olekszij Csernyiszov, az ukrán Naftogaz igazgatótanácsának elnöke szintén beszámolt az energia decentralizációjáról és a kapcsolt energiatermelő egységek bekapcsolásáról.
Herszonban dróntámadás következtében megsérült egy férfi, aki egy kávézóban tartózkodott – írja a helyi média a herszoni területi katonai közigazgatásra hivatkozva.
A 42 éves férfit az alsó lábszárán találták el repeszek – írja az Ukrinform.
Július 30-án, kedden nem alkalmazzák az óránkénti áramszünetek menetrendjét – közölte hétfőn a közösségi médiában a DTEK energiaholding és a Mikolajivoblenerho, amelyet az Intefax szemlézett.
A DTEK szerint ez Kijev, Dnyipro, Odessza és Donyeck régiókra vonatkozik, ahol a DTEK elosztórendszer-üzemeltetői működnek. A Mikolajivoblenerho is hasonló információkat tett közzé.
„Július 30-án nem lesz gázellátási szünet” – közölte az NPC Ukrenerho. „Nem akarjuk megfosztani magunkat és önöket a jó hírektől, de ne feledjék, hogy a helyzet változhat – nem lazítunk” – áll a szolgáltató közleményében.
Hétfőn is csak két esti órára terveznek üzemszünetet: 20 és 22 óra között.
Őrizetbe vettek az oroszok által ideiglenesen elfoglalt Krímben egy férfit, aki állítólag másodszor is megsértette Putyint, és beleegyezett, hogy segít az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) – írja az Ukrinform.
Megjegyzik, hogy Vlagyimir Poplavszkijról van szó, akit először azután vettek őrizetbe, hogy a közösségi médiában élőben közölte, hogy kész együttműködni az SZBU-val. Később kénytelen volt bocsánatot kérni ezért.
Egy hónappal az eset után a férfi megismételte oroszellenes álláspontját, és „megsértette az Orosz Föderáció elnökét”.
A férfit őrizetbe vették és fogdába szállították.
Hétfőn délután orosz csapatok támadták meg a Harkivi területen található Csuhujiv járást – írja az Ukrinform. A történtekről a harkivi állami katasztrófavédelmi főigazgatósága számolt be a Facebookon.
Ma délután az ellenség megtámadta Vovcsanszk községet. A támadás következtében magánházak és melléképületek semmisültek meg
– áll a közleményben.
A támadás miatt több tűz is keletkezett, melyeket sikerült eloltani, és a lángok nem terjedtek át lakóépületekre. „Szerencsére a helyi lakosok között nem voltak áldozatok. A tűz azonban több mint 100 baromfi elpusztulásához vezetett” – közölték.
Roman Cservinszkij informátor, aki a kanatovai repülőtér bombázásával és 100 ezer dolláros kenőpénz elfogadásával kapcsolatos ügyekben gyanúsított, nem zárja ki, hogy a politikai karrierbe kezdjen.
Ha politikába kell betennem a lábam, hogy megvédjem a feleségemet, a gyermekeimet vagy személyesen önöket, készen állok. Nem is kell, hogy belerángassanak, magam megyek
– mondta egy interjúban Cservinszkij.
Roman Cservinszkij ezredes, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kémelhárítási osztály 5. igazgatóságának volt a vezetője. Neve és arca 2021 decemberében vált ismertté a nagyközönség előtt, amikor úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a Wagner militánsok egy csoportjának letartóztatására irányuló nagyszabású művelet sikertelen kimenetelét.
Cservinszkij egyike volt azoknak, akik ezt előkészítették. Elmondása szerint miután a biztonsági erők jelentették terveiket az elnöki hivatalnak, a különleges művelet kudarcot vallott.
A hírszerző tiszt ebben az elnöki hivatal vezetőjének, Andrij Jermaknak és Volodimir Zelenszkij elnöknek a személyes felelősségét látta, és tetteiket hazaárulásnak nevezte.
Később, 2023-ban Cservinszkijt a kanatovai repülőtéren végrehajtott különleges művelet során elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. Egy szökésben lévő orosz pilótának egy orosz katonai repülőgépet kellett volna Ukrajnába szállítania, ám a nyomozás szerint ehelyett – Cservinszkij miatt – ellenséges rakétákkal támadták meg a repteret, amelyek megsebesítették az ukrán katonákat, megölték az egység parancsnokát, tönkretették a kifutópályát és a felszerelést. Cservinszkij tagadja ezeket a vádakat.
Július 17-én Cservinszkijt kiengedték az előzetes letartóztatásból, miután az Európai Szolidaritás párt vezetőjének, Petro Porosenko parlamenti képviselőnek a jótékonysági alapítványa több mint 9 millió hrivnya óvadékot tett le érte. Az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában Cservinszkij tagadta, hogy bármilyen megállapodása lett volna Porosenkóval.
Az egész videó itt nézhető meg, azonban ukrán nyelvtudás szükséges hozzá:
Az orosz hadsereg a háború kitörése óta most először indított egyszerre három, cirkálórakétákat szállító tengeralattjárót – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenség először indított egyszerre három, cirkálórakétákat szállító tengeralattjárót. Valójában ezek mindegyike az azovi-fekete-tengeri régióban van
– írta Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője Facebook-oldalán.
„Néha a Fekete-tengeri Flottát tengeralattjáróflottának nevezték. Ez most valósággá vált” – zárta gondolatait.
Műholdak rögzítették az ukrán fegyveres erők rakétatámadásának következményeit a Krímben lévő Szaki repülőtér ellen – írja az Ukrinform.
A július 28-án készített fotók azt mutatják, hogy sötét foltok jelentek meg a repülőtér egyik részén, ahol a Szu–30-as repülőgépek állomásoztak, ami tűzre, robbanásra utalhat.
Megjegyzik továbbá, hogy a műholdkép felbontása jelenleg nem teszi lehetővé a támadás következményeinek teljes körű értékelését.
Toretszk július 29-i orosz ágyúzása következtében három ember meghalt, míg három másik megsebesült, Hrodivkában pedig 1 ember halt meg – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Vadim Filascsin, a regionális katonai közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján közölte: minden sebesültet orvosi ellátásban részesítettek, egy személy súlyos állapotban van.
Filascsin szerint az áldozatokról és a károkról a végleges információk később állnak majd rendelkezésre.
Egyre gyakoribbak az ukrán katonák körében a stresszel összefüggő idegrendszeri megbetegedések, amelyek 29 százaléka poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) – idézi Okszana Szuhorukova, a védelmi minisztérium egészségügyi osztályának vezetőjét a Kárpáti Igaz Szó.
Szuhorukova arról beszélt, hogy a PTSD-s diagnózissal rendelkező katonák száma a jövőben várhatóan növekedni fog, de a minisztérium aktívan dolgozik egy pszichológiai támogatási rendszer kialakításán az ukrán katonák számára, különös figyelmet fordítva a fogságból hazatérő katonák és családjaik támogatására.
Kötelességünk támogatni a családokat a teljes folyamat során: az eltűnésről szóló értesítéstől kezdve a keresésen és a várakozáson át a szabadulásig
– hangsúlyozta Szuhorukova.
A Jevropejszka Pravda számolt be arról, hogy egy mikrohitelekkel foglalkozó szervezet vezetői orosz állampolgárok, fiuk pedig az Egységes Oroszország képviselője a Krím félszigeten. Ez amellett, hogy sérti az Ukrán Nemzeti Bank tilalmát, nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.
A Skhemy nevű oknyomozó-újságírói projekt vizsgálata alapján több ezer adós adatai kerülhettek az orosz titkosszolgálat birtokába. Elmondásuk szerint ez kapcsolódik ahhoz, hogy egyre több ukrán katona autóját gyújtják fel, amiért gyakran a mikrohitelcégek csapdáiba eső személyek a felelősek.
A több vállalatot is magába foglaló cég a nyilvántartások alapján két ukrán állampolgáré, Andrij Manucsarové és Jevhenij Sliusarté, akik 90:10 százalékban birtokolják a céget. Manucsarov viszont 2014 óta az Orosz Föderáció állampolgára, aki a kormányban is állást kapott:
a Roszmorport szövetségi vállalat vezérigazgatójának tanácsadója volt.
A férfi főleg krími ügyekkel foglalkozott, valamint 1992-ben Szevasztopolban is szolgált, elmondása szerint egy nukleáris tengeralattjáró parancsnoka volt. Fia, Iván Manucsarov az Egységes Oroszország krími orosz parlamentjének képviselője.
A Skhemy beszámolója szerint az Ukrán Nemzeti Bank egyelőre nem rendelkezik olyan információval, amely arra utalna, hogy Andrij Manucsarov orosz állampolgár lenne, azonban az újságírók által közölt információk miatt megkeresést küld az Ukrajnai Biztonsági Szolgálatnak és a hírszerzésnek.
Ukrajnában nemrég 90 nappal meghosszabbították a hadiállapotot és az általános mozgósítást, így ezek november 9-ig érvényben lesznek a Legfelső Tanács rendelkezése alapján. Augusztus 1-től továbbra is behívják a hadköteles férfiakat, az új törvények értelmében pedig a fogyatékkal élők nagy részének katonai felülvizsgálatban kell részt venniük.
A május 18-án életbe lépett ukrán mozgósítási törvény szerint a fogyatékkal élő férfiak nem kötelezhetőek katonai szolgálatra, míg a 2. és 3. csoportba tartozók önkéntesen részt vehetnek a háborúban – azonban ismét igazolniuk kell állapotukat vizsgálaton való részvétel során.
Az 1. csoportba tartozó, súlyos fogyatékossággal rendelkezők mozgósítására nem kerül sor, ám a 2. és 3. csoportba tartozóknál viszont előfordulhat a behívás. Olyan esetekben elkerülhetik a felülvizsgálatot, hogyha a fogyatékosság a végtagok vagy egy páros szerv hiánya, vagy például rák, intellektuális zavarok, mentális betegségek vagy cerebrális parézis és hasonló bénulásos szindrómák miatt került megállapításra.
A Kiev24-nek adott nyilatkozatában Kirill Szazonov arról számolt be, hogy az orosz csapatok még mindig nem adták fel Pokrovszk elfoglalását, és folyamatosan a város felé nyomulnak. Az Unian értesülései szerint az ukrán vezetés attól tart, hogy az oroszok áttörhetik a frontot.
Mindaddig, amíg az Ukrán Fegyveres Erők tartják a frontot, addig nem lesz ellenséges áttörés
– mondta Kirill Szazonov, aki szerint az oroszok a Pokrovszk-Konstantinovka autópályáig szeretnének előrenyomulni.
Oleh Szinyebuhov, a harkivi régió hadi adminisztrációjának vezetője a Telegramon közölte a hírt, miszerint hétfőn hajnalban orosz rakéták találták el Kupjanszk városát. A szteckovkai lakóházakat egy belső nézetes drónnal támadták. A támadások következtében az áramvezetékek is megsérültek – számolt be az Ukrinform.
Július 28-án egy infrastrukturális létesítményt talált el egy orosz lövedék Harkivban.
Egyre kevesebben térnének vissza a hazájukba a Csehországban élő ukrán menekültek közül a háború befejeztével. Míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka tért volna haza a körülmények rendeződésével, 2023-ban már csak az ötven százalékuk – írja az Infostart.
A prágai Károly Egyetem szakemberei által készített felmérés szerint 2023-ban a Csehországba menekült ukránok tizenöt százaléka térne vissza biztosan a hazájába, amint azt a körülmények lehetővé tennék, míg 35 százalékuk azt válaszolta, hogy inkább hazamenne, mint nem.
Lakosságarányosan Csehországban a legmagasabb az ukrán menekültek száma Európában, jelenleg csaknem 365 ezer ukrán menekült él az országban.
Az érintettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot, és vissza kellene térniük Ukrajnába.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az ukrán rendőrséggel együtt hat fiatalt vett őrizetbe Odesszában. Azzal vádolják őket, hogy felgyújtottak egy, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által megrendelt védelmi járművet – írja az RBK Ukraine.
Az SZBU közlése szerint a támadók több mint 15 hivatalos terepjárót próbáltak meg megsemmisíteni. A különleges akció eredményeként őrizetbe vették a 18 és 24 év közötti odesszai lakosokat, akik futárként dolgoztak egy népszerű ételfuvarozónál.
Az SZBU szerint a fiatalok Telegram-csatornák aktív felhasználóiként kerültek az FSZB látókörébe, amely felületeken pénzszerzés céljából az önéletrajzaikat is otthagyták. Az egyik ilyen beszélgetésen az orosz különleges szolgálat képviselője válaszolt nekik, és pénzt ajánlott fel az ukrán katonák autóinak megsemmisítéséért cserébe.
Ezt követően a fiatalok az FSZB parancsára éjszaka a katonai járművek parkolóhelyeire érkeztek, leöntötték őket gyúlékony folyadékkal, majd felgyújtották.
A fogvatartottaktól házilag készített gyújtókeverékeket és mobiltelefonokat tulajdonítottak el. Mind a hat vádlott ellen feljelentést tettek az Ukrán Fegyveres Erők és más katonai alakulatok törvényes tevékenységének akadályozása miatt. Őrizetben vannak, és 8 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NHK japán csatornának adott interjújában beszélt arról, hogy a háború igazságos befejezésének szerinte három tényezője van, köztük a türelem, Ukrajna támogatása és az Oroszországra gyakorolt diplomáciai nyomás – írja az Ukrinform.
A türelem, a támogatás és a diplomáciai nyomás a háború igazságos befejezésének három tényezője. Ha az Egyesült Államok és az európai nemzetek fenntartják az egységet, az további nyomást jelent, és megmutatja Moszkvának, hogy nincs esélye
– mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy addig nem reagál a tűzszüneti felhívásokra, amíg Oroszország ukrán területeket tart megszállva. Megjegyezte, hogy Kijev részletes megbeszéléseket kezd az érintett országokkal a területi integritásról és más kérdésekről. Elmondta, hogy november végéig cselekvési tervvel is előállnak a béke érdekében.
Zelenszkij elárulta, hogy egy telefonbeszélgetés alkalmával meghívta Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy látogasson el hazájába.
Ha Trump úr szeretne megtudni valamit Ukrajnáról, jöjjön el, és nézze meg a saját szemével, vagy kérdezzen meg engem. Trump azt mondta nekem, hogy bármilyen kérdéssel kapcsolatban rendelkezésre áll, és megvan a telefonszáma
– mondta Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta Japán támogatásának fontosságát is.
Japán a Hetek csoportjának képviselője, és gazdasági, humanitárius, valamint technikai támogatást nyújtott nekünk. Nagyon gyorsan a segítségünkre siettek. Ez volt az első nem NATO-ország, amely biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával
– fejtette ki, majd reményét fejezte ki, hogy Japán a csendes-óceáni térség vezető országaként gyakorolja befolyását más országokra, és együttműködést biztosít Ukrajna újjáépítéséhez.
Az ukrán hadsereg beszámolói szerint július 29-én, hétfő hajnalban kilenc orosz Sahíd típusú drónt és egy Kh-59/Kh-69 rakétát lőttek ki Herszon, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk felett.
A híradások szerint a drónokat Donyeck közeléből, a rakétákat pedig a Krím félszigetről indították.
A The Telegraph információi szerint mindössze hat ukrán pilóta fejezte be a kiképzési programot az F–16-os vadászgépek vezetésére, miközben a gépeket augusztusban szállítják Ukrajnának – írja a Unian ukrán hírügynökség.
Ukrajna idén egy századnyi F–16-ost kap, amely mintegy 20 vadászgépet jelent, ez jóval kevesebb, mint amit remélt. Emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és ukrán katonai tisztviselők hangot is adtak csalódottságuknak, megjegyezve, hogy amikor az F–16-osok végre megérkeznek Ukrajnába, nem lesznek olyan meghatározó tényezők, mint remélték.
Ennek egyik oka, hogy védelmi célokra fogják bevetni őket, mivel az Orosz Föderáció továbbra is ellenőrzi a légteret, és a teljes frontvonal mentén légvédelmi rendszereket telepített, amely veszélyezteti az F–16-osokat.
A The Telegraph arról is ír a cikkében, hogy a repülésre szakosodott Fighterbomber orosz propaganda Telegram-csatorna máris elterjesztette, hogy hat pilótával Ukrajna egyszerre csak két vadászgépet tud bevetni, mert „egy pilóta nem tud éjjel-nappal dolgozni”.
Az ukrán hatóságok két éve kérik nyugati szövetségeseiktől az F–16-os vadászgépeket, hogy ellensúlyozzák az orosz dominanciát a légtérben.
Dánia, Hollandia, Norvégia és Belgium összesen 80 darab F–16-os vadászgépet ígért Ukrajnának. Szállításuk ügye azonban olyan régóta húzódik, hogy azok használhatatlanná válhatnak, pedig korábban nagy reményeket fűztek hozzájuk. Egyes katonai szakértők még azt is megjósolták, hogy ezeknek a vadászgépeknek a bevetése megfordíthatja a háború menetét.
Az ukrán üzleti szféra aggasztó helyzetéről számolt be a Kárpáti Igaz Szó. Mint írják, a vállalkozók többsége pesszimista a jövőt illetően a folyamatos energiahiány miatt, amely nemcsak a keleti és déli régiókat, hanem Kárpátalját is súlyosan érinti, akadályozva a folyamatos termelést és szolgáltatást.
Bár Kárpátalja földrajzi helyzete miatt kevésbé kitett a közvetlen katonai támadásoknak, az energiaellátási problémák és a munkaerőhiány nagyon is érezhető. A helyzet miatt a kisebb cégek kerültek különösen aggasztó helyzetbe, mert kisebb tartalékaik és kevesebb erőforrásuk van alternatív energiaforrások beszerzésére.
A meleg és az áramhiány miatt sajnos nem tudunk folyamatosan nyitva tartani, mint ahogyan azt megszokták a vásárlóink. Emiatt tehát a sertésfelvásárlás is akadozik
– számolt be a lapnak egy nagydobronyi húsüzlet házaspár tulajdonosa, akik elmondták, van olyan gazda, aki már 1 hónapja várja, hogy elhozzák a jószágát, ám a hőség miatt és áram nélkül nem tudják a szokásos mennyiségben feldolgozni a húst.
A vállalkozók azt mondják, a nehezített körülmények miatt minden csúszik és alternatív megoldásokat használnak – úgymint fejlámpa vagy generátor – arra, hogy a munka folyamatos legyen, az áramkimaradások ne kössék meg teljesen a kezüket.
Az üzleti szféra jelenlegi állapota aggasztó, és az energiaellátás instabilitása tovább rontja a helyzetet. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) felmérése jól tükrözi a vállalkozók problémáit, amelyek közül kiemelkedik az energiaellátás bizonytalansága, a munkaerőhiány és a csökkenő kereslet.
A kereskedelmi ágazatban a hangulatindex 46,4 pontra csökkent a májusi 47,7 pontról. A kereskedők fő problémái közé tartozik a csökkenő vásárlói kereslet és az emelkedő beszerzési költségek. Az ipar tekintetében a hangulatindex 45,5 pontra esett a májusi 48,8 pontról. A fő kihívások közé tartozik az energiaellátás bizonytalansága, a növekvő termelési költségek és a munkaerőhiány.
Az építőiparban a 49,8 pontról 43 pontra esett vissza a mutató, amit a pangó kereslettel, az új megrendelések csökkenésével és a nyersanyagok drágulásával magyaráznak. A szolgáltatási ágazat az elmúlt 12 hónap legrosszabb mutatóját produkálta, a májusi 47,2 pont 39,7 pontra zsugorodott. A fő problémák közé a munkaerőhiány és az energiaellátás bizonytalansága került.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a haditengerészet napi ünnepségeket arra használta fel, hogy megpróbáljon Nyugat-ellenes koalíciót létrehozni számos ázsiai és közel-keleti országból – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) tanulmánya szerint a szentpétervári parádén Kína, Algéria és India hadihajói is részt vettek. Azonban 31 ország volt jelen, köztük Azerbajdzsán, Venezuela, Vietnám, Kuba, Líbia, Mianmar, Szíria, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és az Afrika déli részén lévő országok.
Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy Alekszandr Fomin orosz védelmiminiszter-helyettes találkozott a kínai hadsereg haditengerészetének parancsnokával, Hu Csongminggal, és megvitatták az országok közötti együttműködést a haditengerészeti szférában.
Hasonló megbeszélést folytatott a mianmari haditengerészet parancsnokával, Win Hteinnel is. Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Kuala Lumpurban találkozott Muhammad Hasan malajziai külügyminiszterrel, és megállapodtak az orosz–malajziai diplomáciai kapcsolatok bővítéséről.
„Oroszország az utóbbi időben Venezuelával, Kubával, Indiával és Vietnámmal is fokozta az együttműködést” – tették hozzá a szakértők.
Az orosz haditengerészet tiszteletére rendezett felvonuláson egyik hajó sem vett részt, amely az ukrán hadsereg nyilatkozata szerint az elmúlt évben az ukrajnai háború során megsérült vagy megsemmisült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A haditengerészet napjának tiszteletére rendezett fő haditengerészeti felvonulás közvetítése során a Fekete-tengeri Flotta mindössze két hajóját mutatták be. Ezek a „Merkurij” korvett, amely 2024 óta a szíriai tartúszi orosz katonai bázison lát el feladatokat, valamint az „Admiral Grigorovics” fregatt voltak.
Idén a közvetítésben először Szentpéterváron, Baltijszkban, Vlagyivosztokban, Szeveromorszkban, a Kaszpi-tengeren és a szíriai tartúszi orosz bázison egyesítették az adást. Szentpéterváron a felvonulás házigazdája Vlagyimir Putyin orosz elnök volt.
Ugyanakkor magát a Fekete-tengeri Flottát kétszer is megemlítették a flották parancsnokainak a haditengerészet főparancsnokához intézett jelentései során.
2022 óta az ukrán hadsereg több mint 20 orosz hajót támadott meg.
Magyarország területére 2024. július 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 7220 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8167 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A háborúnak mindenképpen vége lesz, és ez egy természetes folyamat – mondta Kirilo Budanov, a Felderítő Főcsoportfőnökség vezetője az Unian szerint.
Budanov szerint ezt követően azonban Ukrajnának más feladatokkal kell szembenéznie, amelyek „nem kevésbé fontosak és nem kevésbé nehezek”. Szerinte ez mindig akkor történik, amikor „egy nemzet úgy dönt, hogy a saját, járatlan útját követi”, és ezt normálisnak tartja.
Minden előrehaladás ellenállásba ütközik. Amikor tehát ellenállást érzünk, amikor nehéz, az azt jelenti, hogy helyesen cselekszünk. Mi így vagyunk és mindig is így leszünk. És le fogunk győzni minden ellenséget. Ne feledjétek, mindig az elsőnek, az első számúnak kell lennetek
– hangsúlyozta Budanov.
Ezzel kapcsolatban George Patton amerikai tábornok, a két világháború hősének szavait idézte fel: „Ne állj meg. Valakinek elsőnek kell lennie, miért ne lehetnél te az?”
„A sors kiválasztott minket – rendkívüli korban élünk és tanulunk. Éppen most és éppen itt, Ukrajnában, a mi részvételünkkel olyan globális kérdések kerülnek megoldásra, amelyek döntő következményekkel járnak országunk történelmére és az egész emberiségre nézve. Az ukrán nemzet új generációjának segítenie kell a világot abban, hogy választ találjon ezekre a kérdésekre” – zárta gondolatait Budanov.
A Kreml hatalmas offenzívájának véget kellett volna vetnie a háborúnak, de nem történt jelentős áttörés, és Ukrajna összeomlása az orosz várakozásokkal szemben elmaradt – írja a Telegraph.
Mivel Ukrajnának nem volt elegendő katonája, lőszere és lövészárka, Oroszország idén tavasszal megkezdte eddigi legnagyobb offenzív hadműveletét.
Hiába voltak ugyanakkor nagy várakozásai az oroszoknak, a nyárból már eltelt két hónap, de nem sikerült elérniük a legambiciózusabb céljaikat. Az orosz hadsereg térnyerése fájdalmasan lassan zajlott és óriási költségekkel járt. A brit védelmi minisztérium a múlt héten azt közölte, hogy Oroszország májusban és júniusban napi 1262, illetve 1162 áldozatot szenvedett el, amelyek a konfliktus kezdete óta a legnagyobb számok.
Az orosz erők azonban továbbra is előrenyomulnak, néha riasztó ütemben. Szerdán Jurij Butoszov ukrán újságíró riadót fújt egy „kritikus helyzet” miatt Pokrovszk közelében, ahol azt mondta, hogy az oroszoknak több mint hat kilométert sikerült megtenniük egy hét alatt.
Mirnohrad városa 14 kilométerre van. Összesen 14. Ha az ellenséget beengedik Mirnohradba, akkor koncentrációs és felhalmozási zónát kapnak, és képesek lesznek Pokrovszkot is megtámadni. A Pokrovszk–Mirnohrad agglomeráció az utolsó védelmi terület a Dnyipropetrovszki terület előtt
– közölte az újságíró.
A Deep State ukrán háborús blog arról számolt be, hogy ugyanezen a területen az egyik gyalogos dandár „kaotikus visszavonulása” a 31. önálló gépesített dandár majdnem bekerítéséhez vezetett Prohresz falu közelében.
„A legrosszabb forgatókönyvet valószínűleg sikerült elkerülni, de a helyzet még mindig negatív pályán van” – mondta Michael Koffman, a Carnegie Endowment vezető munkatársa, aki nemrég tért vissza egy, a frontvonalakon tett kutatóútról. „Ukrajna az elkövetkező hónapokban egyre több területet fog elveszíteni” – tette hozzá az elemző.