A Kreml állítólag rakétákat és más katonai felszereléseket akart átadni a jemeni húsziknak, de diplomáciai nyomásra nem adta át az eszközöket. Oroszország bejelentett terve rávilágít az Iránnal való növekvő katonai partnerségére, és arra utal, hogy Oroszország valószínűleg Irán megbízottjai segítségével közvetett módon szembeszállna a Nyugattal, és befolyásolja a nyugati döntéshozatalt. A CNN augusztus 2-án arról számolt be, hogy amerikai tisztviselők és más, az ügyet ismerő források szerint Oroszország 2024. július végén rakéták és más katonai felszerelések szállítására készült a húsziknak, de az amerikai és szaúdi diplomáciai közbelépést követően visszalépett a tervtől − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az amerikai tisztviselők azonban állítólag kijelentették, nem biztosak abban, hogy a szaúdi tiltakozás volt-e a döntő tényező a tervezett szállítás leállításában.
A CNN forrásai szerint legalább három orosz katonai tisztviselő utazott Jemenbe 2024. július végén, hogy tanácsokat adjon a húsziknak, és éleslövészeti gyakorlatokkal segítse a lázadókat, amiről azok később lemondtak.
Amerikai tisztviselők állítólag azt állították, hogy Oroszország a húszik felfegyverzését és a katonai tanácsadást megtorló intézkedésnek tekintette, amiért az Egyesült Államok feloldott néhány korlátozást, amely az Amerika által biztosított fegyverek Ukrajnában történő, Oroszországon belüli csapásokhoz való felhasználására vonatkozott.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index mai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük szépen egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszország hamis alkalmazásokat terjeszt, amelyek a Reserve+-t, vagyis az ukrán védelmi minisztérium hivatalos alkalmazását utánozzák a sorkatonák, a katonai szolgálatra kötelezettek és a tartalékosok számára, hogy személyes adatokat gyűjtsenek az ukrán állampolgárokról – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
„Oroszország olyan alkalmazásokat terjeszt, amelyeket úgy terveztek, hogy úgy nézzenek ki, mint a Reserve+. Az alkalmazásokat azért terjesztik Ukrajnában, hogy összegyűjtsék az állampolgárok személyes adatait. Tisztában vagyunk ezzel, és dolgozunk azon, hogy garantáljuk állampolgáraink biztonságát.
Kérjük, legyenek óvatosak, és ellenőrizzék a meglátogatott weboldalakat. Csak egy hivatalos Reserve+ weboldal létezik: reserveplus.mod.gov.ua. Ne kövessék a reserveplus.mod.gov.ua nevet utánzó, .top, .website, .org stb. végződésű linkeket. A Reserve+ alkalmazás letöltésekor győződjenek meg arról, hogy az ukrán védelmi minisztérium szerepel a fejlesztői listán
− hívta fel az ukrán állampolgárok figyelmét Katerina Csernohorenko, Ukrajna digitalizációért felelős védelmi miniszterhelyettese.
Georgia államban mondott beszédet Donald Trump, amelyben gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nyugati államokkal végrehajtott fogolycseréhez.
Trump – aki korábban is beszélt már arról, hogy szerinte az orosz elnök sikerét jelenti ez a fogolycsere – a legújabb beszédben úgy fogalmazott a The Kyiv Independent szerint: „Egyébként szeretnék gratulálni Vlagyimir Putyinnak, hogy újabb nagyszerű üzletet kötött. Látták az üzletet, amit kötöttünk?”
Majd (az oroszokról beszélve) azt mondta:
Kiszabadították néhányat a világ legnagyobb gyilkosai közül. A leggonoszabb gyilkosok közül néhányat. És mi is visszakaptuk ugyan a mieinket, de szörnyű, szörnyű alkukat kötöttünk. És szép azt mondani, hogy visszakaptuk őket, de nem teremt ez rossz precedenst?
Arról egyébként a külföldi sajtó is írt korábban, hogy az egyezség nem feltétlenül a legjobb üzenetet küldi az orosz elnöknek.
A luhanszki orosz hatóságok támadásokról számoltak be a város ellen. Artem Liszohor, a Luhanszki terület katonai közigazgatásának ukrán vezetője ezzel megközelítőleg egy időben számolt be róla, hogy tűz ütött ki egy gépgyártó üzem telephelyén, ahol az orosz erők katonai eszközöket javítanak és tárolnak – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Leonyid Pasecsnik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője azt állította, hogy „12 nyugati gyártású rakétát” lőttek ki az ukrán védelmi erők Luhanszkra, „valószínűleg nyolc ATACMS rakétát és négy Storm Shadow rakétát”. Elmondása szerint „a rakéták üzemanyagtartályokat tartalmazó raktárhelyiségeket és egy lakónegyedet találtak el”.
„Amint arról az orosz média beszámolt, ma délután 12 robbanás hallatszott a városban. Az orosz légvédelmi rendszer, amely csak a tévében és az interneten lő le mindent, nem működött megfelelően” − közölte Artem Liszohor.
Majd – feltehetőleg a csapás célpontjára utalva – hozzátette:
Luhanszkban azonban mindig történik valami. Újra tűz van a gépgyárban. A megszállók ott javítják és tartják a haditechnikai eszközöket.
Volodimir Zelenszkij elnök arra számít, hogy Ukrajna partnerei bővítik az ukrán pilóták és mérnökök F–16-os vadászgépekre való képzési lehetőségét – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A pozitívum az, hogy várjuk a további F–16-osok leszállítását, és hogy katonáink közül sokan erre képzik magukat. Hiszem, hogy a partnerek meg fogják találni a módját annak, hogy ezt kiterjesszék, vagyis a képzési platformot és a pilótáink képzését. És nemcsak a pilótákat, hanem a mérnököket is. Ez nagyon fontos számunkra
– fogalmazott.
Zelenszkij azt is kijelentette, hogy a partnerek által szállított modern nyugati repülőgépek és légvédelmi rendszerek fokozatosan erősítik az ukrán légi pajzsot az orosz támadásokkal szemben, így az az egyik legerősebbé válik Európában.
„A háború közel két és fél éve alatt légierőnk 22 ezer harci repülést hajtott végre, és folyamatosan növeljük repülőgépeink erejét. Ukrajna most már fejlett, hatékony légvédelmi rendszerekkel is rendelkezik. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy teljes mértékben megvédje az ukrán égboltot az orosz rakétáktól és drónoktól, de ma Ukrajna légvédelmi pajzsa az egyik legerősebb Európában” − mondta Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök utasította a diplomatákat, hogy az Ukrajna–NATO Tanács keretében vizsgálják meg a szomszédos államokból álló koalíció létrehozásának ötletét, amely segítene az Ukrajna feletti orosz rakéták lelövésében – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök szerint ez a döntés „valószínűleg nehéz a partnerek számára, mert mindig tartanak a túlzott eszkalációtól. De dolgozunk rajta, és folytatni fogjuk a munkát. Úgy gondolom, hogy jó Ukrajna–NATO Tanács működik. Megfelelő felelősséget ruháztam a diplomatáinkra, hogy a NATO-val együttműködjenek, hogy legyen egy ilyen találkozó, és hogy kidolgozzák azt az időpontot, amikor ezt a témát megvitathatjuk” − mondta Zelenszkij, hozzátéve:
Szeretném ezt a lehetőséget felhasználni, hogy a NATO-tagállamok megvitathassák azt az ötletet, hogy a szomszédos országokból egy koalíciót alakítsanak ki, hogy lelőjék az ellenséges rakétákat Ukrajna felett.
„Most határozottan hiányzik egy ilyen koalíció, mivel óriási felelősség egy szomszédos ország számára, hogy felelősséget vállaljon és segítsen nekünk a rakéták lelövésében. Úgy vélem azonban, hogy erre szükség volt, és lesz is egy ideig” – fogalmazott az ukrán elnök.
Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese vasárnap megfenyegette a nyugati–orosz fogolycsere keretében kiszabadult orosz ellenzékieket – számolt be az MTI.
Medvegyev a Telegramon azt írta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között létrejött megállapodás Moszkva előnyére vált, mivel segített hazahozni „nagy tetteket végrehajtó orosz hazafikat”, miközben Nyugatra távozhattak „a bűncselekményt elkövető külföldieken” kívül Oroszország „árulói”.
Mint írta, utóbbi személyi kör esetében „orosz állampolgárokról van szó, akik életcéljuknak tekintették saját országuk tönkretételét”. „Mondjuk ki egyenesen: árulók. Ha nem is a szó jogi, de erkölcsi értelmében” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy szerinte ők „alapvető fenyegetést jelentenek Oroszország számára”.
Dmitrij Medvegyev ezután burkoltan megfenyegette őket, szó szerint azt üzente nekik:
Nem szabad megfeledkezniük e világi mulandó létükről.
Medvegyev ezenfelül azt tanácsolta nekik, hogy „legyenek mindig körültekintőek”. Végül azt üzente nekik:
Égjenek a pokol tüzén.
Az augusztus elsejei fogolycsere révén nyolc bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista is kiszabadult, akik sorában ott volt Ilja Jasin, Andrej Pivovarov és Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus is. Többen közülük jelezték, hogy nem fognak felhagyni ellenzéki tevékenységükkel.
„Mindannyiunk nagy kívánsága, hogy olyanokként, akiket ténylegesen deportáltak, akiket kihajítottak az országból, visszatérhessünk” – mondta Andrej Pivovarov szombaton a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Ugyanakkor elismerte, hogy az orosz hatóságok ezt nem fogják nekik megengedni, ahogy az sem lehetséges, hogy Oroszországon belül ellenzéki koordinációs feladatokat végezzenek.
Volodimir Zeleszkij ukrán elnök megerősítette vasárnap, hogy megérkeztek az első F-16-os vadászgépek Ukrajnába – írja az MTI. A pilóták meg is kezdték a gépek használatát, amit látni is lehetett.
Az államfő ezt egy Kijev melletti repülőtéren jelentette be a légierő napja alkalmából. Az esemény résztvevői közben láthatták az F–16-osokat a földön, söt, még a levegőben is (az alábbi videóban 1:27-nél látható két repülő az égen, a felvétel későbbi részén pedig a felszállásról is vannak videórészletek).
President Zelensky published the first video of F-16 in Ukraine https://t.co/G2fnFfBKr3 pic.twitter.com/F49TUSKJuk
— Liveuamap (@Liveuamap) August 4, 2024
A háború kezdete óta beszélünk arról partnereinkkel, hogy le kell zárni a légterünket az orosz rakéták és repülőgépek elől. Több száz találkozót és tárgyalást tartottunk légierőnk, légvédelmünk, hadseregünk képességeinek megerősítése érdekében. Gyakran hallottuk azt a választ, hogy lehetetlen, de mi mégis valóra váltottuk
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Az államfő köszönetet mondott Ukrajna azon partnereinek, akik lehetővé tették azt, hogy országa F–16-os vadászgépeket kapjon. Kiemelte Dániát, Hollandiát és az Egyesült Államokat is.
A Donyecki területen a tisztviselők úgy döntöttek, hogy 744 gyermeket és családjukat négy kisebb hromadából páncélozott autókkal kitelepítik (a hromada egy város vagy falu és a hozzá tartozó terület közigazgatási egység) – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Vadim Filaskin, a donyecki katonai közigazgatás vezetője egy tanácskozáson számolt be a döntésről, amely a régió biztonsági helyzetéről szólt. Mint mondta, „az ellenség mindennap bombázza ezeknek a hromadáknak a városait és falvait, ezért úgy döntöttünk, hogy evakuáljuk a gyerekeket szüleikkel vagy más törvényes képviselőikkel együtt” az érintett hromadákból, településekről.
Összesen 744 gyermeket kell evakuálni családjukkal együtt négy hromadából Ukrajna biztonságosabb régióiba
– fogalmazott a kormányzó.
Filaskin ezenkívül kijelentette: utasítást adott arra, hogy a gyermekek evakuálása közben minden esetben páncélozott járműveket használjanak, mivel az oroszok gyakran dróntámadásokat hajtanak végre ezeken a területeken, és ezek veszélyeztethetik a civileket is.
Augusztus 3-4-én éjjel egy orosz támadásban megrongálódtak a vasúti sínek Poltava közelében, emiatt több Harkivba tartó vonat útvonalát megváltoztatták, és jelentős késésekkel közlekedtek. Az ukrán nemzeti vasúttársaság ezért folytatja az éjszakai orosz támadás okozta károk helyreállítását, körülbelül 11 vonat késik emiatt.
Az ukrán vasúttársaság megjegyzi, hogy online teljes kártérítést nyújt a megváltott jegyekért, valamint az utasok online nyomon követhetik a vonatok késési idejét – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna július 31-én kapta meg az első 10 darabot a várható 79 darab F-16-os vadászgépből, egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok engedélyezte az európai partnerek számára a szállítást – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda a The Economist értesülésére hivatkozva.
Mint írták,
Ukrajna 2024 végéig összesen 20 ilyen vadászgépet kaphat.
A The Economist szerint a fennmaradó mennyiséget, amelyet Dánia és Hollandia ígért, 2025-ig érkeznek meg
Ben Hodges, az európai amerikai erők korábbi parancsnoka szerint túlzott az elégedetlenség és a türelmetlenség, mennyi idő volt a gépek Ukrajnába juttatása. Állítása szerint az, hogy Ukrajna szövetségesei nem küldtek elég F–16-ost ahhoz, hogy gyorsan eredményt érjenek el a háborúban, „a kormányzat politikai döntése” volt, mert hiányos az ukrán pilóták kiképzése.
Az ukrán pilótákat kiválónak és harcedzettnek írják le, azonban még ezek a viszonylag régi F–16-osok is jelentősen különböznek az általuk megszokott szovjet korabeli MiG–29-esekhez és Szuhoj–27-esekhez képest, valamint nyelvi akadályok is fennállnak.
Oroszország külföldi önkénteseket toborzott az ukránok elleni harcra Harkivnál − jelentette augusztus 4-én az ukrán „Harkiv” operatív taktikai csoport. Vovcsanszkban az orosz haderő fokozta a légi felderítést drónokkal, és zsoldosokat mozgatott a térségbe − írta az ukrán hadsereg, melyet közölt a The Kyiv Independent.
Oroszország többek között Kubából, Kazahsztánból, Szomáliából és Nepálból is fogad fel zsoldosokat. Az ukrán hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja korábban arról számolt be, hogy Oroszország egyre inkább bevonja a „nehéz gazdasági helyzetben lévő” országokból származó külföldi zsoldosokat az orosz-ukrán háborúba.
Június végén egy fogságba esett nepáli hadifogoly az ukrán hatóságoknak elmondta, hogy több mint 3000 nepáli csatlakozhatott az orosz hadsereghez. Hozzátette, hogy a nepáliaknak a frontvonaltól távolabb ígérnek munkát, és olyan szerződést kapnak, amely 105 napos kiképzést ír elő, amit ő nem kapott meg. Oroszország „mindenféle nemzetiséget toboroz” − közölte a hadifogoly.
Szintén júniusban, a Szabad Európa Rádió kirgiz szolgálatának jelentése szerint egy kirgiz állampolgárt öt év börtönbüntetésre ítéltek, mert orosz zsoldosként harcolt. A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy Oroszország kubai állampolgárokat is felfogad az Orosz Fegyveres Erőkbe, mintegy havi 2000 dolláros fizetéssel, ráadásul a toborzást követően hónapokon belül orosz útlevelet kínálnak nekik, melyről a BBC számolt be.
A német és a svéd légierő augusztus 3-án NATO-vadászgépeket vetett be, miután két orosz repülőgépet észleltek a Balti-tenger felett a lett légtér felé tartva. Előbbi arról számolt be, hogy a NATO balti-tengeri légi rendészeti missziójának repülőgépei két orosz Szu-30-ast azonosítottak. Az orosz pilóták „nem működtek együtt, de nem is viselkedtek agresszíven” − közölte a német légierő a The Kyiv Independent szerint.
Mint írták, a Bild német hírportál szerint két német Eurofighter és két svéd repülőgép fogta el az orosz Szu-30-asokat. Az orosz repülőgépek egy gyakorlaton vettek részt, de a repülési tervüket nem közölték előre − mondta a német légierő szóvivője a Bildnek.
A jeladók ki voltak kapcsolva, és a pilóták nem reagáltak a rádión érkező kérdésekre
– tette hozzá a szóvivő.
A NATO repülőgépei június közepén 11 alkalommal vettek részt bevetésen, hogy azonosítsák és visszakísérjék a nemzetközi légtérben szabálytalanul repülő orosz repülőgépeket − jelentette a litván LRT hírügynökség. A jelentések szerint a legtöbb orosz repülőgép repülési terv nélkül repült, és a fedélzeti jeladójukat kikapcsolták.
Egy ukrán drón megölt egy nőt az oroszországi Belgorodi területen fekvő Szebekino városában − közölte vasárnap Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó a The Independent szerint.
A kormányzó által közölt információt a lap független forrásból nem tudta megerősíteni.
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta az ukrán légierő több mint nyolcezer orosz légi célpontot semmisített meg, beleértve több száz repülőgépet és helikoptert, több ezer manőverező robotrepülőgépet és drónt – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka vasárnap, a légierő napja alkalmából közzétett üzenetében.
A parancsok kiemelte, hogy az ukrán pilóták több mint húszezer harci küldetést teljesítettek. Szavai szerint „a modern nyugati fegyverek hatékony és ügyes használatával a légierő katonái nagy bátorságról, hősiességről, professzionalizmusról és találékonyságról tettek tanúbizonyságot”. Olescsuk hozzátette, hogy a háború kezdete óta a légierő 4475 katonája részesült állami kitüntetésben, közülük 47-en lettek Ukrajna hősei, 25-en a haláluk után kapták meg az elismerést.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala a Telegramon arról tájékoztatott vasárnap, hogy az előző napon végrehajtott orosz támadásokban a régió 15 lakosa sérült meg, köztük egy gyerek. A jelentés szerint az orosz hadsereg eltalált egyebek mellett egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt, egy üzletet, négy többszintes lakóépületet és 11 családi házat. Ezen felül megrongálódott egy gázvezeték, egy busz, egy mentőautó és több személygépkocsi is.
A légierő parancsoka a Telegramon közölte, hogy az éjjel az orosz erők négy rakétával és öt csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem mindegyik ellenséges drónt lelőtte.
Az ukrán állami vasúttársaság tájékoztatása szerint a közép-ukrajnai Poltava megyében az éjszakai orosz ágyúzások következtében megrongálódott a vasúti infrastruktúra. Hozzátették, hogy senki sem sérült meg a támadásokban.
Az északkeleti Szumi megyében – az északi műveleti parancsnokság közlése szerint - az orosz támadások következtében két, közelebbről nem megnevezett infrastrukturális létesítmény rongálódott meg.
Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 583 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 59 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 41 drónt – írja az MTI (e számokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
Az ukrán hadsereg által közzétett adatok szerint Oroszország 426 Sahíd típusú drónt lőtt ki Ukrajnára, Kijev pedig több mint 520 drónnal vágott vissza − írja az The Independent.
Ez azért történt, mert Oroszország az elmúlt hónapokban olajfinomítók és egyéb célpontok ellen indított pusztító támadásokkal nézett szembe, és kevésbé tűnt hatékonynak az ukrán rakéták elfogásában.
Az ukrán dróntámadások jelentősen meghaladták az előző két hónap mindegyikében végrehajtott 200 támadást.
Az ukrán hadsereg által közölt számokat lapunk független forrásból nem tudta ellenőrizni.
Az orosz erők augusztus 2-án és 3-án folytatták a támadó hadműveleteket Harkiv városától északra Hliboke közelében és Harkiv várostól északkeletre Vovcsanszk és Tihe közelében, de a frontvonalban nem történt hitelesített forrásokból megerősíthető változás − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az ukrán Harkivnál állomásozó szárazföldi erők szóvivője, Vitalij Szarancsev ezredes augusztus 3-án arról számolt be, hogy az orosz erők a megszállt Luhanszki Területről Sztaricsja (Harkiv várostól északkeletre és Vovcsanszktól délnyugatra) térségébe helyeznek át erőket, hogy előkészítsék a térségben a jövőbeni támadásokat.
Az orosz 83. légideszant dandár egységei állítólag Vovcsanszk közelében tevékenykednek.
A Kreml állítólag rakétákat és más katonai felszereléseket akart átadni a jemeni húsziknak, de diplomáciai nyomásra nem adta át az eszközöket. Oroszország bejelentett terve rávilágít az Iránnal való növekvő katonai partnerségére, és arra utal, hogy Oroszország valószínűleg Irán megbízottjai segítségével közvetett módon szembeszállna a Nyugattal, és befolyásolja a nyugati döntéshozatalt. A CNN augusztus 2-án arról számolt be, hogy amerikai tisztviselők és más, az ügyet ismerő források szerint Oroszország 2024. július végén rakéták és más katonai felszerelések szállítására készült a húsziknak, de az amerikai és szaúdi diplomáciai közbelépést követően visszalépett a tervtől − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az amerikai tisztviselők azonban állítólag kijelentették, nem biztosak abban, hogy a szaúdi tiltakozás volt-e a döntő tényező a tervezett szállítás leállításában.
A CNN forrásai szerint legalább három orosz katonai tisztviselő utazott Jemenbe 2024. július végén, hogy tanácsokat adjon a húsziknak, és éleslövészeti gyakorlatokkal segítse a lázadókat, amiről azok később lemondtak.
Amerikai tisztviselők állítólag azt állították, hogy Oroszország a húszik felfegyverzését és a katonai tanácsadást megtorló intézkedésnek tekintette, amiért az Egyesült Államok feloldott néhány korlátozást, amely az Amerika által biztosított fegyverek Ukrajnában történő, Oroszországon belüli csapásokhoz való felhasználására vonatkozott.
Az Oroszországba visszatért Roman Szeleznyev, akit még 2014. július 5-én vettek őrizetbe az amerikai hírszerzők adatbázisok feltörése miatt, majdnem elájult, amikor meglátta, hogy maga Vlagyimir Putyin várja őket a repülőtéren a fogolycsere alkalmával.
A Washington és Moszkva között lezajlott történelmi fogolycsere részeként hazatérő Roman Szeleznyev az észak-karolinai Butnerben töltötte börtönbüntetését 2014 óta.
Amikor megérkeztünk, Vlagyimir Putyin személyesen fogott velem kezet. Majdnem elájultam, amikor leszálltam a repülőgépről. Nem mondtak nekünk semmit arról, hogy ki találkozik velünk, mi történik majd. Megdöbbenve szálltam le a repülőgépről, amikor megláttam a vörös szőnyeget, a Nemzeti Gárdát, és hogy az elnökünk ott áll, és üdvözöl minket. Természetesen sokkot kaptam
– idézi Szeleznyevet a TASZSZ. Szeleznyev elmondta, hogy sokat jelentett neki az elnök személyes fogadása.
Ő egy nagybetűs ember
– lelkendezett a kiberbűnöző.
Today the United States, the Russian Federation, and Germany did a prisoner swap.
— vx-underground (@vxunderground) August 1, 2024
Most notably:
Roman Seleznev a/k/a Track2, is being returned to the Russian Federation. Seleznev was a prominent member of carder-dot-su. Seleznev developed automated systems for systemic identity… pic.twitter.com/0P36EKtoMB
Szeleznyevet 2014. július 5-én vették őrizetbe az amerikai hírszerzők a Maldív Köztársaság fővárosában, Male nemzetközi repülőterén. Ugyanezen a napon Guam szigetére szállították. A guami kerületi bíróság megtagadta az orosz szabadon bocsátását, és elrendelte kitoloncolását a washingtoni Seattle-be. 2016 augusztusában egy seattle-i esküdtszék 40 vádpontból 38-ban bűnösnek találta Szeleznyevet kibercsalásban, pontosabban mintegy 200 amerikai vállalat adatbázisának feltöréséért. Az oroszt 2017. április 21-én 27 év börtönbüntetésre és 170 millió dollár megfizetésére ítélték.
Az orosz erők nemrégiben Kreminnától északnyugatra előrenyomultak a Kupjanszk–Szvatove–Kreminna vonal mentén az orosz offenzív műveletek közepette. Augusztus 1-jén közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők nemrégiben továbbnyomultak előre Makiivka déli részén (Kreminnától északnyugatra) − írja napi jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az orosz erők augusztus 2-án és 3-án folytatták az offenzív hadműveleteket Kupjanszktól északkeletre Szinkivka közelében; Szvatovától északnyugatra Kolisinkivka, Novoszinovka, Hluskivka, Andrijivka, Beresztove és Sztelmahivka közelében; Kreminnától északnyugatra Makijivka közelében; és Kreminnától nyugatra Terni és Torszke közelében.
Az orosz 144. motorizált lövészhadosztály egységei a jelentések szerint Nevszke közelében (Kreminnától északnyugatra) tevékenykednek.
Oroszország eddig dokumentáltan 17 215 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 12 537 megsemmisült, 760-ban károk keletkeztek, 988-at a személyzete otthagyott a harctéren, 2930-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: Two Russian T-72B3 tanks and three BMP-2 infantry fighting vehicles were damaged by artillery, anti-tank launchers and landmines of the 72nd Mechanized Brigade near Pavlivka, #Donetsk Oblast. pic.twitter.com/MzORSa1BCg
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) November 7, 2022
Az elveszített harcjárművek között 3296 tank van. A harckocsik közül 2251 megsemmisült, emellett 156 megsérült, 367-et magára hagytak a harctéren, 522-t pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna eddig dokumentáltan 6211 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 4394 megsemmisült, 518-ban károk keletkeztek, 264-et a személyzete otthagyott a harctéren, 1035-öt pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: A Ukrainian Leopard 2A6 tank was destroyed by Russian forces during fighting in #Zaporizhzhia Oblast. pic.twitter.com/XmcUbVkaUu
— 🇺🇦 Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) July 3, 2023
Az elveszített harcjárművek között 880 tank van. A harckocsik közül 606 megsemmisült, emellett 73 megsérült, 65-öt magára hagytak a harctéren, 136-ot pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország az elmúlt héten több mint 600 irányított légibombát vetett be országa ellen − írja a The Independent.
Az orosz harci repülő eszközöket minden eszközzel meg kell semmisíten. Az is teljesen tisztességes, ha az orosz repülőtereket támadjuk. És szükségünk van erre a partnereinkkel közös megoldásra − írta Zelenszkij a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Az ukrán hadsereg korábban szombaton közölte, hogy az éjszaka folyamán megtámadta az oroszországi Morozovszk repülőterét, eltalálva egy lőszerraktárt, amelyben többek között irányított légibombákat tároltak.
Az ukrán elnök által közölt adatot lapunk nem tudta független forrásból megerősíteni.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma június 21-i frissítés szerint 59 725 volt, ebből több mint 3749 tiszt, közülük 437 alezredesi vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a július 5-ig terjedő időszakban valószínűleg 120 ezer fő körül járhatott.
Ukrajnának legalább egy dandárnyi amerikai F–16-os vadászgépre, azaz mintegy 40 repülőgépre van szüksége − mondta Roman Szvitan katonai szakértő, repülésoktató, az ukrán fegyveres erők tartalékos ezredese. Szerinte az F–16-osok hatékonysága a számuktól és az általuk használt fegyverektől függ majd, írta meg az Unian.
„A repülőgépek képességeinek bővítése érdekében növelni kell a számunkra átadott csapásmérő eszközök választékát, a páncéltörő rakétáktól kezdve a cirkálórakétákig” − tette hozzá. Ugyanakkor a szakértő elárulta, hogy most már akár egyetlen F–16-os is képes lesz komoly feladatot ellátni − nagyszámú rakétát vagy bombát hordozni.
Július 31-én született a döntés arról, hogy Ukrajna megkapta az F–16-os vadászrepülőgépek első tételét. Az amerikai katonai repülőgépek átadásának határideje július vége volt, és ezt be is tartotta az Egyesült Államok. Később arról is beszámoltak, hogy az F–16-osok már végrehajtották első harci bevetéseiket Ukrajnában. A modern harci gépeket eddig csak légvédelmi célokra használták.
Az ukrán kormány augusztus 2-án igyekezett eloszlatni a közvélemény felháborodását az Ohmatdit, az ország fő gyermekkórházát illetően Kijevben, amelyet a múlt hónap elején egy orosz rakétacsapás súlyosan megrongált – írja a The Kyiv Independent.
Viktor Ljasko egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a következő 7-16 napban új pályázatot írnak ki egy építőipari vállalat kiválasztására, miután a médiajelentések megkérdőjelezték egy korábbi pályázaton nyertes kivitelező képesítését.
Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ez a cég nem rendelkezik a szükséges felszereléssel a munka elvégzéséhez
– mondta Ljasko, utalva a Bud-Technologi vállalatra, amelyet a most törölt pályázat nyertesének választottak.
Az ukrán katonák több ezer orosz rakétát és drónt semmisítettek meg az ukrajnai háború kitörése óta. Ukrajna mindent megtesz, hogy a légierő még többet tudjon tenni – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének Napján.
Az államfő gratulált az ukrán védőknek is az ünnepnapon.
Ukrajna mindig hálás lesz mindenkinek, aki nap mint nap hűségesen szolgálja államunkat, és megvédi életünket az orosz terrortól
– jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna a háború első napjai óta ellenáll az orosz légicsapásoknak. Az ukrán katonák több ezer orosz rakétát és drónt, több száz orosz harci repülőgépet és helikoptert semmisítettek meg, amelyet az elnök jelentős eredményként definiált.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7149-en léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6539-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 76 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – olvasható a közleményben.
A Különleges Műveleti Erők tagjai egy orosz S–300-as föld-levegő rakétarendszert találtak el az ideiglenesen megszállt Berdjanszkban. A csapást július végén hajtották végre − jelentette az Unian. Hozzátette, hogy az ukrán védők egy drón segítségével derítették fel az orosz légvédelmet. Az ellenséges létesítményt Berdjanszktól nyugatra érte a légicsapás.
A találat és a lőszerek ezt követő felrobbanása után tűz keletkezett, amely mintegy 36 hektárnyi sztyeppét borított el
− áll a közleményben. Arról is beszámoltak, hogy az S–300-asok itteni állomásoztatása Berdjanszk megszállásának kezdete óta ismert. Az orosz légvédelmi egység a Novopetrovkában lévő katonai gyakorlóteret fedezte.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy aggasztják azok a hírek, amelyek szerint az orosz Wagner-csoport zsoldosait látták Venezuelában a Nicolas Maduro volt elnök által vezényelt állami csapatok mellett, aki annak ellenére hirdette ki győzelmét a közelmúltban lezajlott elnökválasztás után, hogy felmerült, hogy a választási eredményeket meghamisították, ami tüntetéshullámot váltott ki. Zelenszkij szerint ez példa arra, hogy Oroszország beavatkozik más országok ügyeibe.
„Aggasztóak azok a jelentések, amelyek szerint a kormányerők mellett orosz Wagner zsoldosok is jelen vannak Venezuelában. Bárhová is mennek ezek a gengszterek, halált és instabilitást hoznak. Ez érzékletes példája annak, hogy Oroszország szégyentelenül beavatkozik más országok ügyeibe, valamint a jól ismert stratégiájának, hogy káoszt hoz a világ minden tájára” − közölte az ukrán elnök.
Zelenszkij szerint az egyetlen kiút a venezuelai nehéz helyzetből „békés és demokratikus folyamatokon keresztül vezet, nem pedig gyilkosok küldése a helyzet további súlyosbítására”. „Elítéljük az erőszak alkalmazását a békés tüntetőkkel szemben, és mindenkit arra kérünk, hogy tartsa tiszteletben az emberek döntését. Az igazi vezetők nem bújnak zsoldosok háta mögé a saját népük elöl” − tweetelte Zelenszkij.