Belarusz konzultációkat kezdeményez szövetségeseivel és nemzetközi szervezetekkel ukrán pilóta nélküli repülőeszközök légterébe történt behatolása miatt – közölte szombaton a minszki külügyminisztérium az MTI szerint.
A közlemény szerint a helyzet veszélye és globális kockázatai miatt a belorusz külügyminisztérium haladéktalanul részletes tájékoztatást ad az incidensről az ENSZ és az EBESZ megfelelő struktúráinak, valamint azoknak a nemzetközi szervezeteknek, melyekben tagságot visel.
A minszki külügy szerint a történtek „nagyon súlyos incidensnek” minősülnek, amely nem maradhat „szükséges és lényegi” értékelés nélkül.
A tárca az ukrán pilóta nélküli repülőeszközök berepülését a belorusz légtérbe arra tett kísérletnek minősíti, hogy a konfliktust az egész régióra kiterjesszék. Bele akarják rángatni a konfliktusba Belaruszt is, amely folyamatosan a válság rendezése és a vérontás beszüntetése mellett száll síkra – írták.
A szomszédos európai népekhez fordulunk: a konfliktus eszkalációja nyomán a tűz átterjed az egész régióra, ezen belül európai uniós országokra is. Győztesek nem lesznek! Hűtsétek le politikusaitok harci kedvét!
– figyelmeztetett a minszki külügyi tárca.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Több mint 76 ezer embert evakuáltak az Ukrajnával határos területekről az oroszországi Kurszki területen – idézte a TASZSZ hírügynökség a helyi sürgősségi minisztériumot, miután Ukrajna a héten betört a térségbe.
Oroszország intenzív harcokat vív több ezer ukrán katonával akár 20 kilométer mélyen is a Kurszki területen belül, miután Ukrajna a háború 2022-es kezdete óta a legnagyobb támadást intézte orosz terület ellen.
Júliusban legalább 219 civil halt meg és 1018 megsebesült Ukrajnában, ami 2022 októbere óta a „leghalálosabb hónap a civilek számára” – áll az ENSZ emberi jogi hivatalának augusztus 9-i jelentésében.
A jelentés szerint a civil áldozatokkal járó háborús cselekmények túlnyomó többsége (90 százalék) és az oktatási és egészségügyi létesítményekben keletkezett károk (86 százalék) júliusban is az Ukrajna által ellenőrzött területen következtek be – írta a The Kyiv Independent.
A háború 2022. február 24-i kitörésének kezdete óta az ENSZ becslése szerint legalább 11 520 civil halt meg és legalább 23 640 sebesült meg.
A közvetlenül a teljes körű háború kitörése utáni harcokban elhunytak és megsebesültek számát még nem sikerült teljes mértékben számba venni. Ahol 2022 elején a legsúlyosabb harcok folytak, még mindig orosz ellenőrzés alatt áll, ami szinte lehetetlenné teszi a külső megfigyelők számára a vizsgálatot – írják.
Az ukrán csapatok a jelek szerint behatoltak az oroszországi Belgorodba a Kurszki területen jelenleg is zajló harcokban – írta meg a The Kyiv Independent az ukrán média egy augusztus 10-én reggel közzétett videója alapján.
A videón öt egyenruhás, kék karszalaggal ellátott férfi áll az épület előtt, miközben egyikük azt mondja: „Egészséget kívánok, a 252. zászlóalj a Belgorodi terület Poroz falujában van. Dicsőség Ukrajnának!”
A videón látható katonák a zászlóalj lobogóját és egy georgiai zászlót tartanak a kezükben, a mögöttük lévő épületen pedig a „Porozovszkij falusi klub” felirat olvasható.
A Suspilne ukrán médium szerint a VoxCheck ukrán székhelyű tényellenőrző projekt megerősítette, hogy a videót az ukrán határtól három kilométerre fekvő Porozban forgatták.
A videó forgatásának időpontja nem ismert. Azt sem tudni, hogy ez egy rajtaütés volt-e, vagy a folyamatban lévő, határokon átnyúló oroszországi behatolás kiterjesztése – mondta Suspilne.
Míg az ukrán tisztviselők és a katonai parancsnokság eddig hivatalosan nem kommentálta a Kurszki területen zajló műveletet, a média az orosz Telegram-csatornákon terjesztett korlátozott és megkérdőjelezhető információkra, valamint az ukrán erők gyakran névtelenül felbukkanó videóira támaszkodik.
Belarusz konzultációkat kezdeményez szövetségeseivel és nemzetközi szervezetekkel ukrán pilóta nélküli repülőeszközök légterébe történt behatolása miatt – közölte szombaton a minszki külügyminisztérium az MTI szerint.
A közlemény szerint a helyzet veszélye és globális kockázatai miatt a belorusz külügyminisztérium haladéktalanul részletes tájékoztatást ad az incidensről az ENSZ és az EBESZ megfelelő struktúráinak, valamint azoknak a nemzetközi szervezeteknek, melyekben tagságot visel.
A minszki külügy szerint a történtek „nagyon súlyos incidensnek” minősülnek, amely nem maradhat „szükséges és lényegi” értékelés nélkül.
A tárca az ukrán pilóta nélküli repülőeszközök berepülését a belorusz légtérbe arra tett kísérletnek minősíti, hogy a konfliktust az egész régióra kiterjesszék. Bele akarják rángatni a konfliktusba Belaruszt is, amely folyamatosan a válság rendezése és a vérontás beszüntetése mellett száll síkra – írták.
A szomszédos európai népekhez fordulunk: a konfliktus eszkalációja nyomán a tűz átterjed az egész régióra, ezen belül európai uniós országokra is. Győztesek nem lesznek! Hűtsétek le politikusaitok harci kedvét!
– figyelmeztetett a minszki külügyi tárca.
Az ukrán haditengerészeti erők a hírszerzés főigazgatóságával együtt pénteken megtámadtak egy Fekete-tengeri gázfúrótornyot, ahová Oroszország előző nap több tucat katonát és felszerelést küldött.
Erről Dmitrij Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője számolt be, miután a közösségi médiában megosztottak egy videót a csapásról – írja az Unian.
Fél nappal a csapás előtt az ellenség felszerelést és katonákat küldött a területre. Civilek nem voltak ott
– jegyezte meg Pletencsuk.
A becsapódás után a toronyban tűz keletkezett. Mint írták, az oroszok a toronyra műszaki-felderítő berendezéseket helyeztek el.
Tovább folytatódtak a harcok az oroszországi Kurszki területen, miután az ukrán csapatok kedden meglepetésszerűen benyomultak a határ menti térségbe – közölték orosz katonai bloggerek szombaton.
Az ukrán erők kedden harckocsikkal és más páncélozott járművekkel törtek be az Ukrajnával határos dél-oroszországi területre, a harcok pedig már közelednek a térségben található kurszki atomerőműhöz a közlések szerint.
Az orosz védelmi minisztérium szombat reggel újabb videót tett közzé, amely fokozott katonai jelenlétet mutat a térségben. A felvételen látható, amint harckocsik pozíciókat foglalnak el, hogy megsemmisítsék az ukrán csapatokat. A minisztérium szerint az orosz erők számos ukrán dróntámadást is visszavertek a térségben.
„Jelenleg a helyzet stabilizálódott” – írta Alekszandr Harcsenko orosz katonai blogger a Rybar Telegram-csatornán közzétett helyzetjelentésében. Véleménye szerint az orosz egységek folytatják előrehaladásukat. „Szudzsa áll, a parancsnokság mindent megtesz, hogy megtisztítsák a várost az ellenségtől” – írta Harcsenko, utalva egy Kurszki területi helységre az ukrán határ közelében.
Ha az ellenség nem összpontosít váratlanul jelentős erőket egy helyre, akkor azt mondhatjuk, hogy a válság tetőpontján már túljutottunk
– írta az orosz katonai blogger az MTI beszámolója szerint.
Pénteken John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója közölte, hogy az orosz területen végrehajtott ukrán hadművelettel kapcsolatban az amerikai kormányzat képviselői már tárgyalnak az ukrán féllel annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak az ukrán szándékokról és arról, hogy mi zajlik pontosan.
Kirby azonban nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az ukrán műveletben amerikai fegyvereket használtak-e, de hozzátette, hogy az egyeztetések erről is szólnak.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról számolt be, hogy mintegy háromezer embert kimenekítettek, 1500-at pedig ideiglenes szállásokon helyeztek el.
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön bejelentette, hogy mindenkinek, aki lakóhelye elhagyására kényszerült, 10 ezer rubel egyszeri segélyt fizetnek ki, Mihail Misusztyin miniszterelnök pedig közölte, hogy aláírták a Kurszki terület lakosainak megsegítésére szánt 1,8 milliárd rubeles összeg elkülönítéséről szóló rendeletet.
Péntek este az orosz tüzérségi támadás miatt nagyszabású tűz ütött ki Herszon közelében, a városon kívüli nyílt területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az erős szél miatt a füst gyorsan terjedt, és szinte egész Herszon városát elnyelte. A tűzoltók mindent megtesznek a tűz eloltása érdekében
– közölte a Herszoni Katonai Közigazgatás.
A helyzetet bonyolítja, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy azok a területek, ahol a tűz tombol, még nem aknamentesítettek.
A levegő minőségének javulásáig azt tanácsolják a lakosoknak, hogy zárják be otthonaik ablakát, és ne menjenek ki a szabadba. Azt javasolják az embereknek, hogy igyanak sok vizet és viseljenek védőmaszkot.
Péntekre virradóan az ukrán védelmi hírszerzés 13-as csoportjának különleges egységének katonái megsemmisítettek egy KSZ–701 Tunec típusú gyorsjáratú hajót a Krím félsziget Csornomorszk falujának közelében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tájékoztatásuk szerint az orosz hajót egy MAGURA V5 tengeri csapásmérő robotrepülőgép találta el. A művelet eredményeként Oroszország három másik támadó hajója is megsérült. Típusuk megállapítása még folyamatban van.
Nem ez az első »Tunec«, amelyet a félsziget partjainál fogtak el: két ilyen típusú orosz hajót megsemmisítettek, további kettőt pedig megrongáltak idén májusban a felderítők
– áll a közleményben.
A lap szerint az oroszok a megszállt Krím félszigeten a KSZ–701-es típusú gyors szállító- és kétéltű támadóhajóit használták a vizek járőrözésére és logisztikára.
Szombat reggel óta az oroszok tömegesen támadják drónokkal a civileket a Herszon régió tengerparti területein, az áldozatok száma 6-ra emelkedett – írja az Interfax .
Erről Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás vezetője számolt be a Telegramon. Hozzátette, hogy olyan embereket vesznek célba, akik tömegközlekedési megállókban és üzletek közelében tartózkodnak.
Arra kérem a külvárosok, valamint a Dnyiprovszkij kerület lakóit, hogy ha lehet, ma maradjanak otthon. Ne menjenek ki, hacsak nem muszáj, hogy ne veszélyeztessék magukat
– írta a területi közigazgatás vezetője.
Az oroszországi kurszki régió területén zajló harcokban ukrán részről egykori elítéltek vesznek részt – írja az ukrán Sztrana egy „Alex” hívójelű ukrán tiszt Telegram-csatornáján megosztott információjára hivatkozva. Korábbi hírek szerint már több mint ötezer volt fogoly ment a frontra.
A katona állítása szerint az elítéltek „megjegyzés nélkül teljesítik a rájuk bízott feladatokat”. „Alex” arról is írt, hogy „most a srácok az elfoglalt utak és az általunk ellenőrzött határ közötti összes rést feltakarítják”.
Az ukrán blogokon egy videó – amely készítésének időpontja nem ismert – is kering a belgorodi területen található Poroz faluban állomásozó ukrán erőkről. A falu az orosz régió nyugati részén, közvetlenül az ukrán határ mellett található.
Aljakszandr Lukasenko belorusz elnök közölte, hogy a hadsereg péntek este Ukrajnából érkező légi célpontokat lőtt le Belarusz területe felett – írja a Jevropejszka Pravda.
Ukrajna fegyveres erői megsértették az összes magatartási szabályt és megsértették Belarusz légterét
– mondta az elnök. Hozzátette, hogy azt gyanítják, hogy ezek támadódrónok voltak, és utasította a hadsereget, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket Belarusz területének védelme érdekében.
„Nem értem, miért van erre szüksége Ukrajnának. Ki kell találnunk. De átadtuk nekik, hogy semmilyen provokáció nem marad válasz nélkül” – jegyezte meg. Egy közleményben később azt írták,
A fegyveres erők főparancsnoka utasítást adott a csapatok csoportosításának megerősítésére Gomel és Mozir területén. A különleges műveleti erők, a szárazföldi erők, a rakétaegységek, köztük a Polonez rakétarendszerek és az Iszkander rendszerek katonai egységei kaptak feladatot a kijelölt területekre való bevonulásra.
Aljakszandr Lukasenko szerint 19:04-kor több célpontot lőttek le az ország felett, a hadsereg most folytatja a lezuhant célpontok felkutatását.
Andrij Zagorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter a Financial Timesnak elmondta, hogy az ukrán hadműveletet a Kurszki területen már rég előkészítették, hogy az orosz csapatokat eltereljék a front más részeiről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A volt miniszter hozzátette, a másik cél az volt, hogy megmutassák, Oroszország képtelen megvédeni a saját határát, valamint hogy megpróbálják megakasztani a katonai kezdeményezést.
Egyes katonai elemzők megkérdőjelezik a kurszki hadművelet időzítését, miközben az ukrán fegyveres erőknek egyre nagyobb problémái vannak a fronton a donyecki régióban.
Nyugati elemzők úgy vélik, hogy az ukrán hadsereg művelete két feltétel mellett lesz sikeres: ha arra kényszeríti Oroszországot, hogy erőforrásokat vonjon el a donyecki térségből, és ha Ukrajna maga is meg tudja vetni a lábát a kurszki térségben.
Az Ukrán Nemzeti Bank az ország függetlenség 33. évfordulója apropóján módosított bankjegyeket mutatott be, amelyeken a „Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!” felirat szerepel – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A korábbi bankjegyek legtöbb eleme megmarad az új dizájnnal is, a változtatás az új szlogen és az pénzintézet vezetőjének, Andrij Pisnij aláírásának feltüntetését jelenti.
Augusztus 8-tól az 500 és 1000 hrivnyás, augusztus 23-tól az 50 hrivnyás, a kövekező években pedig a 20, a 100 és a 200 hrivnyás bankjegyek kerülnek forgalomba.
A bankjegyek törvényes fizetőeszközként lesznek használhatóak, miközben a régiek is forgalomban maradnak, nem kell őket beváltani. A 2014-2019-es elhasználódott bankókat az újak folyamatosan váltják majd fel, biztosítva a lakosság számára a minőségi készpénzellátást.
Nem látok katonai logikát, esetleg politikait – mondta Marinko Ogorec katonai elemző a horvát N1 csatorna hírportáljának, kifejtve véleményét Ukrajna kurszki akcióiról. A portál felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország 2022-es támadásától ezidáig Ukrajna csak időnként hajtott végre akciókat az ellenfele területén, most azonban váratlan lépésre szánták el magukat.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) által közzétett adatok szerint a négy napja tartó akcióban az ukrán erők rohamosan haladnak előre, és ezúttal akár harminc kilométer mélyre is behatoltak Oroszország területére. Az oroszok szükségállapotot hirdettek a kurszki régióban és megerősítették az atomerőmű védelmét.
Nincs katonai logika, nem látok katonai célokat, és nagyon nehéz megmondani, miért tették ezt. Talán csak bizonyos politikai céljai vannak, hogy végül megmutassák, Ukrajna nem térdel, és képes katonai támadást végrehajtani orosz területen, meglepve az orosz védelmet, ahogyan meg is tették
– fogalmazott a katonai szakértő, hozzátéve, hogy „kiderült, hogy az oroszoknak nincs elég haderejük azon a területen, és ezek az erők nem megfelelő minőségűek”.
Ez az offenzíva meglepte őket, de nem tudom, meddig tarthat majd a konszolidációjuk után
– mutat rá Marinko Ogorec, megismételve, hogy úgy tűnik, az ukrán hadművelet elsősorban politikai és pszichológiai célt szolgált. „Ezer katonáról és egy tucat harckocsiról beszélnek, ami tulajdonképpen elhanyagolható. Ha tényleg ilyen erővel indultak, akkor valószínűleg már többet értek el, mint amennyit elterveztek” – zárta gondolatait a szakértő.
Egy 80 éves nő és egy 24 éves férfi halt meg a harkivi területet éjszakai orosz ágyúzása következtében – közölte a harkivi regionális katonai bizottság Telegram-csatornáján.
Ugyanebben az időben Oroszország tüzérséggel támadta Ivaskij települést, megrongálva egy kétszintes lakóház tetejét. Az akcióban egy 32 éves férfi megsebesült. Zolocsivot is tűz alá vették éjfél körül. Nyolc magán lakóépület és egy kórház homlokzata sérült meg, valamint ott egy 35 éves férfi szenvedett sérüléseket.
Kalibr típusú cirkálórakétákat szállító orosz hajót észleltek a Fekete-tengeren – számolt be róla az RBC Ukraine az ukrán haditengerészet jelentése alapján. A szombat reggeli információk szerint ez az egyetlen vízi jármű, amelyet Oroszország riadókészültségbe helyezett.
Ukrajna hadserege szerint az orosz jármű akár négy rakétát is képes kilőni sortűzben, ami aggodalomra ad okot, ugyanakkor az Azovi-tengeren nem észleltek más ellenséges hajót.
Ezzel szemben két orosz hajó jelenlétét jelentették a Földközi-tengeren, amelyek közül egy szintén Kalibr rakétákat szállít.
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéssel sújtott több tucatnyi belorusz vállalkozást és magánszemélyt az Oroszország elleni szankciók megsértéséért – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium az MTI szerint. A közlemény szerint az intézkedést az Egyesült Királyság és Kanada kormányával összhangban hozták.
A washingtoni bejelentés alapján szankció hatálya alá került 19 magánszemély, valamint 14 vállalkozás és egy a szankciók kijátszásában részt vevő repülőgép.
A büntetőintézkedések indokai közé sorolják az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt kirótt szankciók kijátszása mellett azt is, hogy az érintettek anyagi előnyhöz segítettek Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök belső köréhez tartozó embereket.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma Kanadával, az Egyesült Királysággal és az Európai Unióval közös közleményben szólította fel a belorusz kormányt, hogy engedje el – a közlemény szerint – az országban politikai okokból bebörtönzött 1400 embert. A nyugati hatalmak nyilatkozata kilátásba helyez további büntetőintézkedéseket a demokratikus értékek megsértése miatt, és kifejezi az aláírók szolidaritását a belorusz emberek mellett, négy évvel az – a dokumentum megfogalmazása szerint – elcsalt elnökválasztást és az emberi jogok megdöbbentő mértékű megsértését követően.
Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok jelentései szerint 2022. február 24-től 2024. augusztus 10-ig megsemmisítettek összesen (zárójelben az elmúlt nap veszteségei):
A háború kitörése óta 589 700 orosz katona vesztette életét, csak az elmúlt napon 1160-an haltak vagy sebesültek meg az ukránok jelentései szerint.
Andrij Sztaskiv, az ukrán oktatási minisztérium helyettes minisztere közölte, hogy több mint 1500 ukrán iskola folytatja a távoktatást ősztől – számolt be a Kárpáti Igaz Szó. Mint mondta, ez az arány valamivel több, mint a középfokú oktatási intézmények teljes számának 10 százaléka.
A lap szerint ezek az iskolák nem rendelkeznek óvóhelyekkel, vagy olyan területeken találhatók, amelyeket ideiglenesen megszálltak, vagy ahol harci cselekmények folynak. Távoktatásban körülbelül félmillió iskolás tanul az országban.
Ha összehasonlítjuk a 2023/24-es tanévet a teljes körű háború kezdetével, akkor jelentősen javítottunk az offline tanulók számán
– jegyezte meg a miniszter.
Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban közölte, hogy mindaddig nem lesz vége a háborúnak, míg Ukrajna vissza nem állítja 1991-es határait a 2014-ben, Oroszország által annektált Krím félszigettel együtt – számolt be a Magyar Nemzet.
Jermak arról is beszélt, hogy ezen felül Kijev elvárja, hogy Oroszország jóvátételt fizessen. Továbbá mindenkit, beleértve a gyerekeket is hazaengedje, garantálja Ukrajna biztonságát és szuverenitását, valamint ítélje el az orosz háborús bűnösöket is.
Szerinte a győzelem azt jelenti, hogy új biztonsági architektúra épül ki Európában, amelyben Ukrajna vezető szerepet játszik majd. Mint mondta, a második békecsúcsra akkor kerülhet csak sor, ha lesz egy közös cselekvési terv, és meg kell határozni a konkrét lépéseket, megvalósulási időt stb. A második csúcson már részt vehet Oroszország is, és képviselőjének átadják a kidolgozott békejavaslatot.
Ugyanakkor hozzátette: szó nincs arról, hogy Oroszországgal tárgyalások fognak kezdődni, sőt. Szerinte a tárgyalások csak abban a felállásban lehetségesek, amelyben a fekete-tengeri gabonafolyosóban megegyeztek. Vagyis kizárólag Törökország és az ENSZ Ukrajna számára az elfogadható közvetítő.
Továbbá Jermak biztos benne, hogy ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást, továbbra is biztosítani fogja Ukrajna számára a támogatásokat, amit a közelmúltban zajlott Trump–Zelenszkij-telefonbeszélgetés is bebizonyított.
Megerősítette, hogy Trump tényleg azt mondta Zelenszkijnek, hogy ne vegye figyelembe azokat a híreszteléseket, amely szerint hajlandó lenne engedményeket tenni Putyin számára Ukrajna érdekei ellenében, csak, hogy a harcok véget érjenek.
Igen, ezt mondta. Nem kell figyelmet fordítani azokra az álhírekre, amelyek ezt terjesztették. Ő érti, hogy ez háború, és Amerika támogatta és támogatni fogja Ukrajnát. Ez nagyon fontos
– mondta Jermak, hozzátéve, hogy Ukrajnának és az Egyesült Államoknak valóban nagyon erős szövetségesi kapcsolataink vannak, és nem hisz abban, hogy bármilyen következő amerikai elnök más irányt választana.
Orbán Viktor kijevi látogatásával kapcsolatban azt mondta, jó hangulatú találkozó volt, és nem tudtak arról, hogy a magyar kormányfő ezután Moszkvába, majd Kínába utazik. Hozzátette: a magyar retorika nem mindig esik egybe az ukránokéval. Szerinte a cél az, hogy jó munkakapcsolat, szomszédok közötti együttműködés legyen a két ország között.
Egy 26 éves ember sérült meg, amikor az orosz hadsereg drónokkal támadta meg a herszoni Antonyivka települést. A robbanásban koponya- és gerincsérülések mellett az arcán is megsebesült az áldozat.
A mentők a közeli kórházba vitték, állapota egyelőre ismeretlen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke közölte, hogy Oroszország figyelmeztette az ország vezetését a „nyugati országok képviselői által szervezett tömeges zavargásokra” – írja a horvát Index.
„A mai napon hivatalos információkat kaptunk Oroszországtól, amelyet hivatalos csatornákon továbbítottak. Megkaptuk és foglalkozunk vele. A Biztonsági és Információs Ügynökség a felelős, az erre szakosodott szakemberek mind a szerb kormányban, mind azon kívül minden más helyen végzik munkájukat” – mondta a szerb elnök péntek este.
Aki arról álmodik, hogy erővel elér valamit, üzenem, nem fog. Szerbia fáradhatatlanul halad előre, és ezt nem tudják megállítani. És nem is fogják megállítani. Soha többé nem fogja megállítani senki. Ez az üzenetem mindenkinek, nem kell aggódniuk
– zárta beszédét a szerb államfő.
Korábban arról érkeztek hírek, hogy a szerbiai nyugatbarát ellenzék képviselői készek felhasználni az augusztus 10-re Belgrádba tervezett lítiumbánya elleni tiltakozásokat „az elnöki palota elfoglalására, az államfő likvidálására és az ukrán forgatókönyv elindítására”.
Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova kijelentette, hogy „egyes áldemokratikus körök a következményektől és kockázatoktól függetlenül cinikusan próbálják átalakítani tiltakozó mozgalomba az állampolgárok természetes környezettudatosságát”. „Az ilyen jellegű visszaélések, különösen a jelenlegi viharos körülmények között, közvetlen veszélyt jelentenek Szerbiára, megkérdőjelezik elnökének és kormányának az ország fenntartható fejlődésének és polgárai jólétének biztosítására irányuló erőfeszítéseit” – mondta az orosz szóvivő.
A német külügyminisztérium elismerte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelem az orosz Kurszk területén.
Ukrajnának joga van az önvédelemhez a nemzetközi jog szerint. Ez nem korlátozódik saját területére
– olvasható a német külügyminisztérium közleményében. A Ukrajinszka Pravda által szemlézett Politicónak adott nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a Kereszténydemokrata Unió több politikusa kifejezetten támogatta az ukrán offenzívát, valamint azt, hogy használják a német fegyvereket, amiket a támadás alatt álló ország kapott.
Roderich Kiesewetter, a német ellenzéki párt vezetője szerint azonban nincs szó német fegyverekről, hisz amint azok Ukrajnába kerülnek, már ukrán fegyverekről van szó.
A dél-oroszországi Kurszk–2 atomerőmű energiablokkjainak építkezésén dolgozók létszámának átmeneti csökkentéséről döntött a Roszatom a szövetségi szintű szükséghelyzet bevezetésével kapcsolatban, a munkálatok ugyanakkor az eredeti ütemterv szerint folynak – közölte pénteken Telegram-csatornáján az orosz atomerőműveket működtető vállalat mérnöki főosztálya.
A szövetségi szintű szükséghelyzetet augusztus 9-én rendelték el a Kurszki területen az ukrán hadsereg támadása következtében kialakult helyzet miatt.
A Roszatom azt közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel, hogy a Kurcsatov város közelében álló kurszki atomerőmű normális üzemmódban működik, a két energiablokk 2000 megawatt áramot termel. Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója pénteken bejelentette, hogy
egy ukrán drón roncsai csapódtak be a terület egyik transzformátor-alállomásába, és tűz keletkezett.
A 42 ezres lélekszámú Kurcsatov városban és több más településen emiatt szünetel az áramszolgáltatás. A kormányzó szerint a fogyasztók visszakapcsolása a hálózatra a tartalék rendszerek segítségével folyik. Az ukrán erők kedden törtek be meglepetésszerűen az Ukrajnával határos dél-oroszországi területre, a harcok közelednek az atomerőműhöz.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 7858 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8591 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Az ukrán rendőrség egy hét leforgása alatt hét olyan személyt vett őrizetbe, akik katonai járműveket és relészekrényeket gyújtottak fel. Az elfogottak között a bűnözői csoport szervezője, egy külföldi és három kiskorú is szerepel, utóbbiaknak az oroszok pénzt ajánlottak a merénylet elkövetéséért.
Öten vettek részt a gyújtogatásban, ketten pedig a vasúti szekrényeket vették célba, ezzel szabotázst követtek el. Az utasításokat a közösségi médiában kapták az oroszoktól, a bizonyítékot pedig telefonjaikra vették fel videó formájában.
A banda vezérét Hmelnickijnél vették őrizetbe, míg a külföldi állampolgárt Vinnicjánál kapták el. Az egyik 16 éves gyanúsítottnak az oroszok kriptót ígértek fizetségül, ám sosem kapta meg pénzt.
A szabotázst Kijevnél követték el, ha bűnösnek találják a vádlottakat, akkor akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphatnak.
Kijev legutóbbi offenzívája az oroszországi Kurszk térségében zöld utat kapott a szövetségesektől – írja a Politico.
Németország és Ukrajna más szövetségesei vonakodtak attól, hogy engedélyezzék Ukrajnának, hogy Oroszországra csapást mérjen, de a legutóbbi offenzíva megváltoztathatja a hozzáállást – írja a cikk, amely kiemeli,
nincs jele annak, hogy az ország nyugati szövetségesei nyomást gyakorolnának Kijevre, hogy állítsa le a kurszki régióban zajló offenzívát.
Egyelőre nem világos, hogy mik Ukrajna jelenlegi offenzívájának hosszú távú céljai, illetve hogy képes lesz-e megtartani az elfoglalt területeket. De négy nappal azután, hogy Kijev csapatokat vezényelt Oroszország kurszki régiójába, semmi jele az ellenségeskedések beszüntetésének.
Kijev eddig tartózkodott attól, hogy kommentálja a hadműveletet – írja a kiadvány.
Pénteken az ukrán 61. dandár 99. zászlóaljának tagjai videót tettek közzé a Kurszk régióban található Szudzsa városából. A közösségi médiában keringő videón ukrán katonák láthatók a Gazprom orosz energiaóriás irodája előtt.
Hírünk van – a város az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll
– mondta az egyik ukrán katonatiszt.
Ukrainian soldiers of 61st Brigade report that Sudzha, Kursk region, is under Ukrainian control pic.twitter.com/CvZpEaGjiQ
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) August 9, 2024
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!