Ukrán katonák megrohamoztak egy női börtönt, ahol orosz katonák lőállásokat alakítottak ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint az ukrán hadsereg a Kurszki területen való előrenyomulása alatt elérte a női börtönt, ahol jelenleg heves harcok folynak. Az ukrán határtól 14 kilométerre fekvő Mala Loknja faluban az orosz katonák erőddé alakították a 11. számú női büntetés-végrehajtási épületet, és heves ellenállást tanúsítanak az ukrán hadsereggel szemben. Állítólag még a börtön őrei is részt vesznek az intézmény védelmében.
2011 óta a telepen 203 elítélt női bűnözőt tartanak fogva, akiket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítéltek.
Az Ukrajinszka Pravda arról ír, hogy több tucat orosz katona sáncolta be magát a telep köré, barikádokat emeltek, a börtön őrtornyait pedig lőállásként, a hatalmas épületeket az ukrán támadások elleni védelemként használják.
Az ukrán hadsereg a maga részéről német gyártmányú Marder gyalogsági harcjárművekből lövi a védőket, valamint drónokkal támadja a női kolónia bejáratánál lévő őrtornyot.
Az orosz katonai bloggerek is megerősítették a hírt, miszerint Mala Loknját szinte teljesen körülzárták az ukrán egységek, de úgy tudják, az orosz fegyveres erők katonái továbbra is tartják az erődöt. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy az ukrán csapatok Mala Loknja elleni támadásait visszaverték.
Narendra Modi indiai miniszterelnök pénteki ukrajnai látogatásán négy területen is megállapodás született India és Ukrajna között – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Ma négy dokumentumban állapodtunk meg Ukrajna és India között Narendra Modi miniszterelnök történelmi látogatása során. Ezek a megállapodások kiterjednek az orvosi területre, a mezőgazdasági együttműködésre, a humanitárius kapcsolatokra és a kultúrára is
– jelentette Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Zelenszkij hozzátette, hogy közös nyilatkozat is készült „az országaink közötti stratégiai partnerség kiépítéséről, a nemzeteink közötti kereskedelemről, valamint védelmi és műszaki együttműködésről”. „Mindezt meg kell erősíteni” – fogalmazott Ukrajna államfője.
Túszokat ejtettek elítéltek a volgográdi régió 19. büntetőtelepén – közölte pénteken az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) sajtóirodája. A FSZIN szerint az incidens során, amely a telep fegyelmi bizottságának ülésén történt, a létesítmény több alkalmazottja megsebesült.
A túszok kiszabadítására akció indult. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ közlése szerint túszejtésnek legalább egy, az RT televízió szerint pedig két halottja volt. Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy három sebesültet intenzív kezelésre szállítottak. Az RBK hírportál azt közölte, hogy
az elkövetők az Iszlám Állam terrorszervezet követői.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a történtek miatt büntetőeljárást indított.
A 19. számú fegyház szigorú büntetőtelep Szurovikino város határában található, Volgográdtól mintegy 100 kilométerre. Hozzávetőleg 1200 őrizetes befogadására alkalmas.
Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin keményen megbünteti Ukrajnát a kurszki offenzíva miatt.
„Az elnök meghozta a döntést. Szilárd meggyőződésem, hogy mindenki keményen meg lesz büntetve azért, ami a Kurszki területen történt” – tette hozzá a nagykövet.
Miközben azonban Oroszország folyamatosan válaszlépéseket helyez kilátásba, Ukrajna megállás nélkül halad előre. Keddig 1250 négyzetkilométert és 92 orosz települést sikerült ellenőrzésük alá vonniuk. Szakértők szerint ezzel Ukrajna két hét alatt több területet foglalt el, mint amennyit Oroszország nyolc hónap alatt képes volt Ukrajnában megszállni.
Két civil meghalt és négy másik pedig megsebesült az északkeleti Szumi régiót ért orosz csapásokban csütörtökön – írja az Ukrinform.
„Az elmúlt 24 órában az ellenség 252 csapást mért a Szumi régióra. Negyvenkét lakott település került különböző típusú fegyverekből történő lövések alá. A csapásokban két civil meghalt és négy megsebesült” – áll régió rendőrségének posztjában.
A támadásban megrongálódott egy kritikus infrastrukturális létesítmény, két lakóház, hét magánház, egy közigazgatási épület, 14 jármű és egy benzinkút.
Stabilizációs intézkedések zajlanak az Ukrán Fegyveres Erők harmadik különálló rohamdandárjának ellentámadásának helyszínén, Harkiv térségében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Borodin, a dandár szóvivője elmondta, hogy a művelet súlyosan megrongálta az Orosz Föderáció 20. hadseregének állásait és logisztikáját.
„Jelenleg stabilizációs műveletek folynak. Általánosságban elmondható, hogy az állásokat megszilárdították. A helyzet meglehetősen stabil. Az egyik siker, hogy sikerült az orosz 20. hadsereget távol tartani a további tervektől és fejlesztési lehetőségektől” – közölte a szóvivő.
„Amennyire megértettük, egyrészt Makijivka felé akartak haladni. Másrészt pedig személyi állományt, erőket és eszközöket tudtak átcsoportosítani az ország más frontterületeire. Most megpróbálják helyreállítani pozícióik egyes részeit, megpróbálnak egy új védelmi vonalat kiépíteni” – folytatta Olekszandr Borodin.
Ez tehát katonai szempontból rendkívül fontos. Még fontosabb, mint a területek. Mert katonai szempontból az erők és eszközök megsemmisítése és a tervek megzavarása gyakran fontosabb siker, mint a területek felszabadítása
– értékelte a helyzetet.
Arra a kérdésre, hogy a harmadik rohamdandár művelete kapcsolatban áll-e az Ukrán Fegyveres Erők Kurszk térségében végrehajtott műveletével, azt mondta, hogy ez egy „összehangolt siker” volt.
A harmadik rohamdandár szóvivője azt is elmondta, hogy a veszteségek ellenére, beleértve a személyi állományt is, az orosz hadseregnek nagy tartalékai vannak ezen a területen, de a logisztikai károk miatt ezek nem biztos, hogy hatékonyak lesznek.
Az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészete hivatalosan is megerősítette, hogy az orosz Conroe Trader komphajó megsemmisült az Orosz Föderáció Krasznodari területének Kavkaz kikötőjében, írta meg az Unian.
Erről a „Radio Liberty” adásában nyilatkozott az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészetének szóvivője, Dmitrij Pletencsuk.
„Megerősíthetjük, hogy a célpontot a haditengerészet megsemmisítette. Sok részletezés nélkül megjegyezhetem, hogy ez a komp az orosz katonai logisztika egyik fontos láncszeme a megszálló erők ellátására. Elsősorban üzemanyagot és kenőanyagokat, de emellett természetesen fegyvereket is szállított” − mondta Pletencsuk.
Az orosz lehetőségeket ez alaposan csökkentette, azonban a haditengerészet szóvivője nem pontosította, hogy mivel találták el a Conroe Tradert.
Ukrán katonák megrohamoztak egy női börtönt, ahol orosz katonák lőállásokat alakítottak ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint az ukrán hadsereg a Kurszki területen való előrenyomulása alatt elérte a női börtönt, ahol jelenleg heves harcok folynak. Az ukrán határtól 14 kilométerre fekvő Mala Loknja faluban az orosz katonák erőddé alakították a 11. számú női büntetés-végrehajtási épületet, és heves ellenállást tanúsítanak az ukrán hadsereggel szemben. Állítólag még a börtön őrei is részt vesznek az intézmény védelmében.
2011 óta a telepen 203 elítélt női bűnözőt tartanak fogva, akiket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítéltek.
Az Ukrajinszka Pravda arról ír, hogy több tucat orosz katona sáncolta be magát a telep köré, barikádokat emeltek, a börtön őrtornyait pedig lőállásként, a hatalmas épületeket az ukrán támadások elleni védelemként használják.
Az ukrán hadsereg a maga részéről német gyártmányú Marder gyalogsági harcjárművekből lövi a védőket, valamint drónokkal támadja a női kolónia bejáratánál lévő őrtornyot.
Az orosz katonai bloggerek is megerősítették a hírt, miszerint Mala Loknját szinte teljesen körülzárták az ukrán egységek, de úgy tudják, az orosz fegyveres erők katonái továbbra is tartják az erődöt. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy az ukrán csapatok Mala Loknja elleni támadásait visszaverték.
Malgorzata Misiukiewicz, a NATO-zászlóaljjal együttműködő 15. gépesített lengyel dandár szóvivője közölte, hogy lövedék talált el egy lakóházat egy lengyelországi NATO-gyakorlat helyszínén, de senki nem sérült meg – írja az MTI.
Az eset az északkelet-lengyelországi Orzysz gyakorlótéren történt, Bemowo Piskie település szomszédságában. Egy román egység rutingyakorlat közben talált el egy emeletes panelházat. A lövedék típusáról a szóvivő nem szólt, de hozzátette, hogy a lengyel hadsereg megtéríti az okozott anyagi kárt.
Az eset körülményeit vizsgálja a katonai rendészet, és a helyszínre ment Bemowo Piskie polgármestere is. A Bemowo Piskiében 2016 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban amerikai, brit és horvát katonák is szolgálnak.
Az ukrán haditengerészet megerősítette, hogy csütörtökön a Krasznodari területen lévő Kavkaz kikötőben megsemmisült a Conro Trader orosz vasúti komphajó – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Megerősíthetjük azt az információt, hogy ezt a célpontot a haditengerészet megsemmisítette. Ez a komp az orosz katonai logisztika egyik fontos láncszeme a megszálló erők ellátására – elsősorban üzemanyaggal és kenőanyaggal, de természetesen fegyvereket is szállított. Ezért ez egy legitim célpont. És ennek megfelelően csökkentenie kell ellenségünk képességeinek potenciálját azokon a helyeken, ahol aktívan részt vesznek az ellenségeskedésben” – közölte Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Haditengerészet szóvivője.
Pletencsuk hozzátette, hogy a támadás következtében az orosz kikötő részben le van zárva, amíg az érintett hajót el nem távolítják a kikötőhelyről. Elmondása szerint a kikötő másik két vasúti kompja sem működik: az egyik javítás alatt áll, a másik, a korábban eltalált Szlavjanin pedig az Azovi-tengeren vár javításra.
A szóvivő hozzátette, hogy a Conro Trader elleni támadást a védelmi erők más alakulataival együttműködve hajtották végre.
A zaporizzsjai atomerőmű ismét a leállás szélén áll: orosz lövések megrongáltak egy külső felsővezetéket, amelyen keresztül az erőmű saját szükségleteihez kapott áramot az ukrán elektromos hálózatból – írja a Jevropejszka Pravda.
A zaporizzsjai atomerőmű jelenleg csak egy vezetékkel, az OHL-750kV-os Dnyiprovszka vezetékkel kapcsolódik az ukrán villamosenergia-rendszerhez. Ha ez megsérül, a reaktormagokat és az üzemanyagtartályokat hűtő szivattyúk külső áramellátásának elvesztése miatt vészhelyzet léphet fel.
„Az orosz megszállók »irányítása« alatt – akik az ideiglenesen megszállt zaporizzsjai atomerőműben tartózkodnak – a működés minden területén folyamatosan mélyül a romlás” – áll a közleményben.
Emellett a szakképzett személyzet hiánya és az erőmű katonai bázissá alakítása is nehezíti a zavartalan működést.
A sajtószolgálat hangsúlyozta, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek azonnal Ukrajna ellenőrzése alá kell kerülnie, az orosz katonáknak pedig el kell hagyniuk az erőművet. Ez az egyetlen módja annak, hogy Európában helyreálljon a nukleáris és sugárbiztonság.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy miután az oroszok pusztítást és romokat hoztak Ukrajnába, Ukrajnának joga van ezt viszonozni – írja az Unian.
Az ukrán elnök a nemzeti zászló napi ünnepségen mondott beszédében megjegyezte, hogy az ukránok most visszaszerzik Ukrajnának és az ukránoknak „a saját igazságukhoz, a szabadságukhoz, a nemzeti méltóságukhoz, a biztonságukhoz, a saját államukhoz való jogot”.
Az ukrán államfő kiemelte az ukrán egység fontosságát a zászló és az ország érdekében, valamint hangsúlyozta, hogy „Ukrajna számára meghatározó időszakot élünk”. „Megvédjük függetlenségünket a jövőben is. Kiszorítjuk a megszállót Ukrajnából, és nem hagyjuk nyugodni a trikolórjait” – mondta.
Kijevbe érkezett pénteken Narendra Modi indiai miniszterelnök, hogy megbeszéléseket folytasson Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – az MTI tájékoztatása szerint. Ez az első indiai miniszterelnöki látogatás Ukrajnában azóta, hogy Kijev 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól. Modi júliusban Moszkvában is tárgyalt.
„Várom a lehetőséget, hogy megosszuk egymással a folyamatban lévő ukrajnai konfliktus békés rendezésével kapcsolatos kilátásokat” − mondta Modi az utazás előtt. „Barátként és partnerként reméljük, hogy hamarosan visszatér a béke és a stabilitás a térségben.”
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Reuters hírügynökségnek kifejtette: Modi kijevi látogatása azért jelentős, mert Újdelhi „valóban rendelkezik bizonyos befolyással” Moszkvára. „Rendkívül fontos számunkra, hogy hatékonyan építsük a kapcsolatokat az ilyen országokkal, elmagyarázzuk, hogy mi lenne a háború helyes befejezése − és hogy ez az ő érdekükben is áll” − tette hozzá.
Az Egyesült Államok egy mintegy 125 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának − jelentette az Associated Press augusztus 22-én, amelyről a The Kyiv Independent is beszámolt.
Az új csomag új HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) és Javelin rakétákat, páncéltörő fegyvereket, drónok elleni védelmi rendszereket, valamint 155 milliméteres és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket tartalmaz majd − jelentette az Associated Press.
A csomagot várhatóan már augusztus 23-án bejelentik, Ukrajna szombati függetlenségi napja előtt.
Június 1-jén az Egyesült Államok engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy az amerikaiak által szállított fegyvereket, köztük HIMARS rakétákat használjon a Harkivi terület határához közeli oroszországi célpontok elleni támadásra, és az elmúlt hónapokban az ukrán fegyveres erők amerikai fegyvereket használtak Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra.
Washington továbbra is megtiltja Ukrajnának, hogy az ATACMS és más, az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú fegyvereket használjon Oroszország belső területeire irányuló csapásokhoz.
Az új katonai csomag az elnöki lehívási felhatalmazásból származik majd, amely lehetővé teszi az amerikai elnök számára, hogy fegyvereket szállítson a szövetségeseknek az amerikai készletekből. Ugyanilyen összegű segélycsomagot augusztus 9-én is elfogadott az Egyesült Államok.
Oroszország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Yaroslav Hunka 99 éves kanadai állampolgár, a Waffen–SS Galícia ukrán hadosztályának veteránja ellen – közölte csütörtökön az orosz főügyészség.
A kanadai külügyminisztérium 2024 februárjában jegyzékben tagadta meg Hunka kiadatását, miután az orosz főügyészség decemberben ezt kérte Ottawától. Az orosz belügyminisztérium tavaly októberben adott ki körözést a Waffen–SS-hadosztály egykori tagja ellen.
Eltekintve attól, hogy néhány ország nem kíván a nácizmus ellen harcolni, a főügyészségnek sikerült elérnie azt, hogy felvegyék az Interpol (nemzetközi rendőri szervezet) adatbázisába
– olvasható a vádhatóság közleményében, amely szerint amennyiben külföldön találják, kérni fogják az érintett országtól kiadatását.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint Hunka a Waffen–SS-hadosztály tagjaként „gyilkosságokat követett el”, és „súlyos egészségkárosodást okozott” a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen–SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg.
Anthony Rota egykori házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit „az oroszok elleni harc veteránjaként” mutatott be. Később kiderült, hogy a férfi a Waffen–SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról, és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt – írta az MTI.
Az orosz katonák Pokrovszk felé való előrenyomulása arra kényszerítette az Ukrán Fegyveres Erőket, hogy visszavonuljanak a várostól délkeletre lévő állásaikból – írja az Unian.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az augusztus 22-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az oroszok a közelmúltban elfoglalták a Pokrovszktól délkeletre található Pticsét és továbbhaladtak dél felé. Ez megerősíti az oroszok állításait, miszerint korábban elfoglalták a Karlivka víztározó keleti partjának maradék részét ezen a területen.
Az orosz erők előrenyomulása a T–0511-es (Ocseretine–Hrogyivka) úttól délre és délnyugatra kiegyenlítette a Pokrovszktól keletre és délkeletre lévő állásaikat, ahelyett, hogy megteremtette volna a védelmi erők bekerítésének feltételeit.
Az elmúlt hetekben azonban az oroszok bekerítették az Ukrán Fegyveres Erőket, miközben azok az E–50 (Donyeck–Pokrovszk) felé haladtak. A taktikai bekerítés veszélye visszavonulásra késztette a védőket. A térségben tevékenykedő ukrán dandár szóvivője elismerte, hogy a front kiegyenlítése és az állományuk életének megmentése érdekében kénytelenek voltak visszavonulni.
A Háborús Tanulmányok Intézete idézte az Associated Press cikkét, amely szerint a Pokrovszk szektorban a nemrég érkezett újoncok egyes esetekben visszavonultak állásaikból. Az intézet azonban nem figyelt meg olyan jelentéseket, amelyek az Ukrán Fegyveres Erők kaotikus visszavonulásáról szóltak volna. Elemzők szerint az oroszok gyors taktikai sikereinek elmaradása a front ezen részén arra utal, hogy a védelmi erőknek az elmúlt hetekben sikerült kivonulniuk a bekerített állásokból.
Az ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SBU) távollétében vádat emelt a megszállt Luhanszki területen a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának egyik papja ellen azzal, hogy együttműködött az orosz megszálló hatóságokkal a régióban. Ukrajna már régóta azzal vádolja a moszkvai patriarchátus ukrajnai képviselőit, hogy a Kreml háborús propagandájának egyik karjaként szolgálnak.
Néhány „rangidős” egyházi személyt is elítéltek az orosz csapatok közvetlen segítéséért – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ukrán parlament augusztus 20-án elfogadott egy sokat vitatott törvényt, amely megtiltja az Oroszországhoz kötődő vallási szervezetek tevékenységét. A jogszabály − amelyet a Kreml-barát szereplők tévesen „a kereszténység betiltásaként” tálalnak − elsősorban arra szolgál, hogy a Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának közösségeit arra kényszerítse, hogy végre megszakítsanak minden kapcsolatot az orosz ortodox egyházzal.
Az SBU nyomozói azt állították, hogy a pap, aki ékszerészként is dolgozik a megszállt Luhanszkban, „értékes arany- és ezüsttárgyakat szállított az egyházmegyék helyiségeinek díszítésére”. A vádlott állítólag ékszerjelvényeket is készít az orosz hadsereg, valamint az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) számára. A pap ellen augusztus 22-én emeltek vádat Ukrajna büntető törvénykönyve alapján „kollaboráns tevékenység” miatt.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7616-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8171-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek − tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért − áll a közleményben.
Csütörtökön rakéták csapódtak be a Szumi régióban található titkos bunkerbe, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával, Alekszandr Szirszkijjel tartott megbeszélést. Az mk.ru szerint erről augusztus 22-én este a „Katonai ügyek” távirati csatorna számolt be forrásokra hivatkozva.
Csütörtökön Zelenszkij a Telegram-csatornáján közölte, hogy a Szumi terület határvidékén járt, és megbeszélést folytatott Szirszkijjel.
Volodimir Zelenszkij elmondása szerint a főparancsnok beszámolt neki a hadműveleti helyzetről, valamint a védelem megerősítésére irányuló lépésekről is beszélt Toretszkij és Pokrovszkij irányban.
A bunker elleni csapásról egyelőre nem közöltek további részleteket. Az orosz védelmi minisztérium hivatalosan nem kommentálta ezeket az információkat.
Az ukrán hadsereg a jelek szerint csütörtökön első alkalommal ismerte be, hogy az ország keleti részében előrenyomuló orosz haderő kezére jutott Nju Jork mezőváros, és Toreck is egyre nagyobb veszélynek van kitéve.
Nju Jork státusza megváltozott az ukrán haderő vezérkarának csütörtöki helyzetjelentésében, ugyanis már nem szerepel a támadás alatt lévő települések listáján, ami feltehetően annak a beismerése, hogy a városka a Donyeck megyében előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alá került. Toreck iparváros, amely hosszú ideje heves orosz támadások célpontja, így még nagyobb veszélynek van kitéve.
Az ukrán hatóságok közlése szerint az orosz csapatok tíz kilométernyire vannak a kelet-ukrajnai Pokrovszk fontos közlekedési csomóponttól, és a héten megkezdték az idős lakosok és a gyermekek kimenekítését.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy a harcok folytatódnak a Torecktől keletre fekvő Pivnicsne és Zalizne településeken, valamint magában Toreckben – adta hírül az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön első ízben látogatott az északkeleti Szumi megyében az orosz–ukrán határ térségébe, amióta az ukrán erők augusztus 6-án betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, elfoglalva legkevesebb 92 települést, közöttük Szudzsa városát.
Az elnök kijelentette, hogy az ukrán erők újabb települést foglaltak el a Kurszki területen, és több orosz hadifoglyot ejtettek, akiket elfogott ukránokra szeretnének kicserélni.
Egy újabb Kurszki területi település van most ukrán ellenőrzés alatt, és feltöltöttük a cserealapot
– írta az X közösségi portálon az államfő az orosz hadifoglyokra utalva, miután meghallgatta Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a hadsereg parancsnokát.
A határtérségben járva – ahol az ukrán erők betörtek Oroszországba – az elnök nem lépett orosz területre, amit Moszkva provokációnak tekintett volna. Korábban Zelenszkij hangoztatta, hogy Ukrajna nem akarja tartósan megszállni a térséget, hanem ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a további Ukrajna elleni támadásokat a térségből.
Miután találkozott a helyi katonai hatóságokkal, Zelenszkij közölte, hogy a kurszki betörésnek köszönhetően csökkent az orosz tüzérségi tűz, és csökkent a polgári áldozatok száma Szumi megyében.
Csütörtökön egy orosz irányított bomba két embert ölt meg Szumi megyében – tudatta a megyei ügyészség a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményben. Ez utóbbi szerint az orosz csapatok két irányított bombát dobtak le polgári létesítményekre, egy harmadik ember megsebesült.
Zelenszkij később, egy kijevi rendezvényen csütörtökön azt mondta, hogy a kurszki offenzíva azoknak a rendszeres erőfeszítéseknek a része, amelyekkel Kijev szándékai szerint akarnak véget vetni a harminc hónapja tartó háborúnak.
Az augusztus 6-i betörés, valamint az Ukrajna keleti részében – ahol Oroszország az offenzíváját összpontosította – folyó ukrán védekezés része annak a módnak, „amellyel a független Ukrajna feltételei szerint akarnak véget vetni a háborúnak” – jelentette ki az ukrán elnök.
Üdvözöljük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap ezek voltak a legfontosabb történések:
Tartsanak velünk ma is!