István
EUR 410,88 Ft USD 394,78 Ft GBP 493,94 Ft BUX 79 493
-4 °C
5 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 8 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Masszív rakétacsapás érte Ukrajnát, Zelenszkij szerint ez volt az eddigi egyik legnagyobb

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Pataki István

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

  • Dózsa Gergő György

    Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke megtartotta a Legfelsőbb Főparancsnokság vezérkarának ülését, amelyen megvitatták Ukrajna légvédelmi rendszereinek hatékonyságát és energiarendszerének helyreállítását az egyik legnagyobb orosz támadás után, írta az Ukrajinszka Pravda.

    „Jelentést tett Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka, Ihor Klimenko, Ukrajna belügyminisztere, Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere és Volodimir Kudricskij, az Ukrenergo vezetője. Részletesen elemeztük a légvédelmi rendszerek és a rádióelektronikai hadviselési rendszerek, a mobil lövészcsoportok hatékonyságát, valamint minden régió mérnöki védelmét. Ennek megfelelő határozatokat fogadtunk el” − részletezte az ukrán elnök.

    Zelenszkij megjegyezte, hogy Oroszország az említett támadásban legalább 127 rakétát és 109 drónt indított Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy az energetikai létesítmények az orosz támadás következményeit kezelik, javítási munkálatokat és aknamentesítést végeznek. „Oroszország kazettás bombákkal támadott meg néhány polgári létesítményt. Az energetikai mérnökök előtt a tűzszerészek végezték munkájukat” − mondta Zelenszkij.

    Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka szintén beszámolt a műveleti helyzetről, elsősorban a Donyecki területen található Pokrovszk városának védelméről. Határozatot fogadtak el a pokrovszki front további megerősítéséről.

  • Kozics Júlia

    Helyi kormányzók kora délután arról számoltak be, hogy a hétfői orosz rakéta- és dróncsapásoknak az eddigi adatok szerint öt halálos áldozata és legalább 17 sérültje lett az ország különböző régióiban. Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon közölte, hogy

    Ukrajna megyéinek több mint felében, 15 régióban okozott pusztításokat és szedett polgári áldozatokat az orosz támadás.

    A kijevi katonai adminisztráció sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a főváros környékén két energetikai létesítményben és lakóházakban okozott károkat, eddig egy sérültről érkezett jelentés.

    A keleti Harkiv megyében – a helyi kormányzó közlése szerint – egy polgári vállalatot ért csapás, ott egy ember meghalt, ketten megsebesültek. A szomszédos Dnyipropetrovszk megyében, Nyikopol városát hétfőn az orosz erők tüzérséggel lőtték, egy férfi életét vesztette, hatan pedig megsérültek, köztük egy 14 éves lány – hozta nyilvánosságra a régió kormányzója.

    Az Ukrajna nyugati, Voliny megyéjében lévő Luck város polgármestere arról adott hírt, hogy egy többlakásos házat ért találat a településen, eddig egy halálos áldozatról érkezett hír. A szintén nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében egy infrastrukturális létesítményt találtak el az orosz erők, hárman sebesültek meg – mondta a megye kormányzója a Telegramon közzétett videóüzenetében.

  • Dózsa Gergő György

    A geilenkircheni NATO-légitámaszpontot fenyegető esetleges orosz szabotázsakcióval kapcsolatos hírszerzési információk miatt a múlt héten ideiglenesen megemelték a biztonsági szintet − jelentette hétfőn a dpa német sajtóügynökség német biztonsági forrásokra hivatkozva. Egy külföldi hírszerző szolgálat „komoly jelzést” adott egy, a NATO-bázis elleni, valószínűleg drónok bevetésével járó orosz szabotázsakciót előkészítő akcióról − jelentette a Tagesspiegel című német lap, melyet a Politicoközölt.

    A nyugati védelmi szövetség észak-rajna-vesztfáliai légi támaszpontján pénteken a második legmagasabb biztonsági szintet léptették életbe. A légi forgalmat nem zavarták meg, továbbra is megfelelően működött. Mivel a légi bázison nem történt semmilyen incidens, a biztonsági szintet péntek délután a korábbi szintre csökkentették. 

    Mintegy 1600 ember dolgozik a légi bázison, amely jelenleg elsősorban a NATO keleti hadszínterének légtérellenőrzésére használt speciális repülőgépeket állomásoztat − közölte a védelmi szövetség szóvivője. A bázis radarja több mint 400 kilométeres távolságban képes más repülőgépek lokalizálására és azonosítására. 

    A riasztási fokozat emelése a közelmúltban Németországban történt szabotázsfenyegetések következménye. Két héttel ezelőtt a geilenkircheni bázist és egy másik, a kölni repülőtér közelében lévő katonai bázist ideiglenesen lezárták, mivel a hatóságok egy lehetséges vízellátási szabotázs ügyében nyomoztak. A Köln-Wahn légi bázis a Németországban kiképzett ukrán katonák egyik fő közlekedési csomópontja.

    Korábban, júniusban orosz szabotőrök felgyújtották a Diehl védelmi vállalat egyik berlini fémgyárát. Nyugati biztonsági szakemberek szerint a szabotőrök célja az volt, hogy megzavarják az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányokat.

  • Kozics Júlia

    Az RBK-Ukrajina hírportál szerint a Reuters hírügynökség megerősítette, hogy a Donyeck megyében lévő Kramatorszk egyik szállodájára vasárnap mért orosz csapás következtében

    életét vesztette tudósítói csapatának egy tagja, a 38 éves Ryan Evans.

    Evens biztonsági tanácsadóként dolgozott náluk. További két munkatársuk sérülésekkel kórházba került.

    A hírügynökség korábban azt írtaközleményében, hogy a Hotel Sapphire szállodát, ahol a Reuters hatfős stábja tartózkodott, szombaton érte a csapás.

  • Kozics Júlia

    Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en kifejtette, hogy Ukrajna partnerei két döntéssel segíthetnek véget vetni az orosz támadásoknak.

    Két konkrét döntést hozhatnak partnereink annak érdekében, hogy gyorsan véget vessünk az orosz terrornak. Először is meg kell erősíteni Ukrajna jogát, hogy nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre minden legitim katonai célpontra Oroszország területén. Másodszor pedig partnereinknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy légvédelmi eszközeiket Ukrajna felhasználhassa a légteréhez közeledő rakéták és drónok lelövésére

    – szögezte le.

    Hangsúlyozta, hogy egyik döntés sem jelenti a háború súlyosbodását. „Éppen ellenkezőleg, elriasztják Oroszországot, segítenek mérsékelni a terrort, csökkenteni az orosz támadások számát, ezáltal a csapások okozta emberi áldozatok számát is” – fogalmazott a miniszter.

  • Kozics Júlia

    Oroszország több mint száz rakétával és mintegy száz csapásmérő Sahíd drónnal támadta meg hétfőre virradóan Ukrajna polgári és energetikai infrastruktúráját – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.

    Hangsúlyozta, hogy a háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta ez volt az egyik legnagyobb csapás, amely több régiót érintett, beleértve az ország nyugati részét is. Közölte, hogy nem lehetnek korlátozások Ukrajnával szemben a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése tekintetében, míg Oroszország mindenféle fegyvert bevet Ukrajna ellen, köztük észak-koreai gyártású ballisztikus rakétákat is.

    Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerek képesek segíteni a terror megállításában. Döntésekre van szükségünk

    – zárta szavait Zelenszkij.

  • Dózsa Gergő György

    Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a Telegram alapítója és vezérigazgatója, Pavel Durov párizsi őrizetbe vételének nincs politikai alapja, írta az Ukrajinszka Pravda.

    Az esetről szóló első hivatalos nyilatkozatában Macron kijelentette, hogy a Telegram alapítóját „egy folyamatban lévő igazságügyi vizsgálat részeként” vették őrizetbe. „Ez semmiképpen sem politikai döntés. A bíráknak kell dönteniük az ügyben” − tette hozzá.

    A francia elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország támogatja a véleménynyilvánítás szabadságát, de egy jogállamban a közösségi média szabadságát „jogi keretek között tartják fenn mind a közösségi médiában, mind a való életben, hogy megvédjék a polgárokat és tiszteletben tartsák alapvető jogaikat. Az igazságszolgáltatás feladata, hogy teljes függetlenségében érvényt szerezzen a törvényeknek” − tette hozzá Macron.

  • Dózsa Gergő György

    A Wagner zsoldosai csak Belaruszban és Afrikában tevékenykednek, és nem harcolnak az orosz hadsereg oldalán Ukrajnában − állította a Wagner-csoport augusztus 26-án a Telegramban közzétett nyilatkozatában, melyet közölt a The Kyiv Independent.

    A nyilatkozat, amelyet egy Wagnerhez köthető Telegram-csatornán tettek közzé, azt állította, hogy „a cégnek nincsenek beosztottjai sem az orosz Nemzeti Gárdában, sem az orosz védelmi minisztérium soraiban, sem máshol”. A Wagner harcosai „egyelőre” nem vesznek részt Oroszország ukrajnai inváziójában − közölte a csoport, azt állítva, hogy „ha a helyzet megváltozik, azt be fogják jelenteni”.

    A Wagner-egységek kulcsszerepet játszottak abban, hogy Oroszország 2023 májusában elfoglalta a Donyecki területen lévő Bahmutot. Becslések szerint a városért vívott harcban közel 20 000 zsoldos halt meg, akik közül sokan 2022 végén orosz foglyokból toborzott korábbi elítéltek voltak.

    Jevgenyij Prigozsin, a Wagner akkori vezetője 2023. augusztus 23-án egy rejtélyes repülőgép-szerencsétlenségben halt meg Oroszországban. A baleset két hónappal azután történt, hogy Prigozsin a Wagner-csapatok élén rövid ideig tartó lázadást szervezett a Kreml ellen. A jelentések szerint a Wagner-egységeket ezután beolvasztották a hivatalos orosz katonai szervezetbe, például a Nemzeti Gárdába. A csecsen Ahmat egység 2023 októberében azt állította, hogy „hatalmas” számú Wagner zsoldos csatlakozott soraihoz.

    Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának augusztus 23-i hírszerzési jelentése szerint jelenleg mindössze 5000 fős Wagner-csapat van Afrikában és Belaruszban, ami töredéke a 2023-as 50 ezres csúcslétszámhoz képest. Az ukrán külügyminisztérium augusztus 25-én arra figyelmeztetett, hogy Belarusz „jelentős számú” fegyvert és haderőt összpontosított az ukrán határon, köztük néhány korábbi Wagner-csapatot.

  • Kozics Júlia

    Az ukrajnai háború kezdete óta Lengyelország 12 milliárd zloty (1,1 ezer milliárd forint) értékű katonai támogatást nyújtott Kijevnek – közölte Andrzej Duda lengyel elnök a Kanal Zero nevű YouTube-csatornának adott, a lengyel sajtó által hétfőn ismertetett beszélgetésben.

    A lengyel államfő akkor nyilatkozott a Kanal Zero tévécsatornának, amikor szombaton, az Ukrajna függetlensége kikiáltásának 33. évfordulóján rendezett kijevi ünnepségekről utazott vissza vonaton Varsóba.

    A terjedelmes interjúban Duda az Ukrajnának a háború alatt nyújtott nyugati támogatásra vonatkozó kérdésre elmondta: Lengyelország részéről a humanitárius és a katonai segítségnyújtás összességében mintegy 100 milliárd zlotyt (9,2 ezer milliárd forintot) tesz ki. Ezenbelül a katonai támogatás értéke 12 milliárd zloty (1,1 ezer milliárd forint).

    „Odaadtuk a nehéz felszerelés több mint ezer darabját” – jelentette ki Andrzej Duda. Konkrétan a T–72-es, a PT–91 Twardy, illetve a Leopard harckocsikat említette, beszélt többfajta páncélozott harcjárműről, köztük a Rosomak típusúról, valamint a Krab önjáró tüzérségi lövegekről, „a még rendelkezésre álló rakétakilövőkről”, valamint tíz MiG–29-es vadászgépről és tíz helikopterről.

    Lengyelország „jó szomszédként viselkedett”

    „Lehetőségeinkhez képest valóban sokat adtunk Ukrajnának” – foglalta össze Duda. Úgy ítélte meg: Lengyelország „jó szomszédként viselkedett, és Ukrajnában értékelik ezt”. A lengyel segítségnyújtást gyakran méltatják az ukrán katonai vezetők, a politikai vezetők, valamint a közemberek is – mutatott rá a lengyel elnök.

    Az oroszországi Kurszki régióban augusztus eleje óta folytatott ukrán katonai művelettel kapcsolatban Andrzej Duda leszögezte: amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, „számítania kellett arra, hogy a […] megtámadott állam védekezni fog”. A támadónak „számítania kell arra, hogy a megtámadott pofon vágja”, és ez most történik, Ukrajna „behúz egyet Oroszországnak” – fogalmazott a lengyel elnök.

    Ma senki sem képes megmondani, milyenek és mennyire messzemenő következményei lesznek ennek – kommentálta Duda elnök az ukrán művelet esetleges stratégiai hatását az MTI beszámolója szerint.

  • Dózsa Gergő György

    A lengyel hadsereg számolt be arról, hogy augusztus 26-án reggel megsértették országuk légterét az Ukrajna elleni orosz rakéta- és dróntámadásban, írta meg az Ukrajinszka Pravda.

    A lengyel fegyveres erők operatív parancsnoksága közölte, hogy az ukrán városok elleni reggeli orosz légitámadásban egy „légi tárgy” lépett lengyel területre az ukrán Cservonohrad város közelében, amelyről kiderült, hogy nem egy orosz rakéta volt. A bejelentést lengyel idő szerint 13 órakor tették.

    Maciej Klisz tábornok arról számolt be, hogy valószínűleg arról a drónról van szó, amelyet még mindig keresnek lengyel területen. Feltételezte, hogy a drón a lengyel oldalon található Tyszowice város közelében zuhanhatott le, közel az ukrán Cservonohrad és Sokol településekhez. A város mintegy 30 kilométerre fekszik a lengyel–ukrán határvonaltól.

  • Mucsi Viktor

    Augusztus 26-án reggel az Oroszország által megtámadott erőművek egyike a Viszgorod közelében található kijevi vízerőmű volt – írta meg az Interfax.

    A károk mértéke egyelőre ismeretlen, gátszakadásról nincs szó. Egyelőre nem tudni, hogy voltak-e sérültek vagy halálos áldozatok a létesítményben

    – írja a kiadvány, hozzátéve, hogy közzétettek egy videót, amelyen állítólag a kijevi vízerőműben keletkezett tűz és pusztítás látható.

    Andrij Kovalenko, a dezinformáció elleni központ igazgatója a maga részéről azt írta a Telegram-csatornáján, hogy a kijevi vízerőműnél kialakult helyzet nem jelent veszélyt, bár az esetleges pusztításról nem közölt információkat.

    „A kijevi erőmű gátját nem fenyegeti semmilyen veszély. Nem lehet rakétákkal elpusztítani. Nem szabad a Herszon régióhoz hasonlítanunk – ott belülről történt robbanás. Az oroszok pánikot akarnak kelteni, ennyi az egész” – mondta nyilatkozatában.

  • Szatmári Noémi

    Jelentős csapást mértek az orosz fegyveres erők az ukrán energetikai infrastruktúra kritikus létesítményeire, amelyek az ukrán hadiipari komplexum működését biztosítják – adta hírül az MTI az orosz védelmi minisztérium közleményét.

    A tárca szerint az összes célpontot eltalálták a hétfőre virradóra végrehajtott támadás során.

    Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a csapások katonai célpontokat és energetikai infrastrukturális létesítményeket egyaránt érintettek Ivano-Frankivszk, Odessza, Kijev, Hmelnickij, Voliny, Ternopil, Poltava, Mikolajiv és Lviv környékén. 

    „Ivano-Frankivszkban találat ért egy hangárt, amelyben nemrég leszállított felszerelést tároltak. Az ellenállók jelentése szerint Ivano-Frankivszkban két F–16-ost rejtettek el. Éppen abban az irányban volt robbanás. Később megtudjuk” – mondta.

    Hozzátette, hogy Ivano-Frankivszkot később újabb találatok érték, az ellenállás forrásai szerint üzemanyagot és kenőanyagokat tartalmazó tartályok égnek.

    Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kurszk térségben újabb ukrán támadási kísérleteket hiúsítottak meg. A tárca szerint az ukrán hadsereg ebben az irányban egyebek között mintegy 400 katonát, 17 páncélozott harcjárművet, köztük egy harckocsit és egy sorozatvetőt veszített.

  • Mucsi Viktor

    Vitalij Bunecska, Zsitomir megye katonai kormányzója az Interfaxnak adott interjújában beszélt arról, hogy mindig is becsülettel végezte a munkáját, és nem tervez más, magasabb pozíciók érdekében jobbra vagy balra kilengeni. Végrehajtja az elnöki utasításokat, ahogy azt régen tanulta. Kitért arra is, hogy

    • az energiahelyzet nem könnyű, de teljesen kontroll alatt van, Harkivhoz képest nem panaszkodhatnak,
    • a szociális infrastruktúra 94 százaléka generátorokkal van ellátva, így az áramszüneteket ki tudják védeni egy ideig,
    • „jelenleg moratórium van érvényben a lakossági fogyasztói földgázelosztási szolgáltatások, valamint a hőenergia- és a melegvíz-szolgáltatás díjának emelésére minden fogyasztói kategória esetében. Bár regionális szinten három év alatt több mint 630 millió hrivnya adósság keletkezett a tarifák különbözetére, ez a kérdés állami szinten megoldódik”,
    • „99 százalékban készen állunk, hogy északról megvédjük a határt” – mondta Bunecska hozzátéve, hogy Zsitomiron keresztül nagyon kicsi az esélye egy esetleges támadásnak, nagyon magabiztosak a védelmi vonal mentén. Szerinte a beloruszok nem akarnak részt venni a háborúban,
    • toborzóik nemcsak harcosokat keresnek, hanem lakatosokat, szerelőket, sofőröket is. Ezek legalább annyira fontosak, mint a harcosok,
    • a veteránokat és a fogyatékkal élőket felszippantja a munkaerőpiac, ezzel is mutatva, hogy „az élet megy tovább”.
  • Domján Anikó

    Az Ukrenergo vészhelyzeti áramszünetet rendelt el az Oroszország által ma hajnalban Ukrajnára mért masszív rakétacsapás miatt – számolt be a Kárpáti Igaz Szó az RBK-Ukraine alapján.

    A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a rendkívüli áramszünetek idején az előre megjósolható menetrendek nem érvényesek. Hozzátették, hogy az energetikai szakemberek országszerte azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az áramszolgáltatást. 

  • Mucsi Viktor

    Csehország álláspontja Ukrajnával kapcsolatban változatlan. Prágának továbbra is legfőbb érdeke Ukrajna sokoldalú támogatása és az orosz agresszor megállítása – jelentette ki Petr Fiala miniszterelnök hétfőn Prágában a cseh nagykövetek hagyományos éves értekezletén elmondott beszédében – amelyet az MTI szemlézett.

    Nem számítunk a harctéri helyzet semmiféle jelentős módosulására, bár az ukrán erők jelenlegi tevékenysége orosz területen jelent bizonyos jelképes változást. El kell azonban ismernünk, hogy most alapvető fordulatot a konfliktusban nem várhatunk

    – mondta a kormányfő. Úgy vélte nem várható az sem, hogy gyengülne Oroszország agresszivitása. A Kreml változatlanul idegen területeket akar megszerezni, s céljai elérése érdekében hatalmas propagandát folytat világszerte.

    „Partnereinkkel együtt nem tudjuk elkerülni a mélyebb vitát arról, hogyan viszonyuljunk azokhoz az államokhoz, amelyekben az orosz befolyás már olyan szintre jutott, hogy nemcsak az Európai Unión és a NATO-n belüli egységet veszélyezteti, de az államok saját biztonságát is” – vélekedett a cseh miniszterelnök. 

    Tudatosítani kell, hogy nekünk mindig Csehország érdekeit kell szem előtt tartanunk, nem szabad engednünk valamiféle pillanatnyi frusztrációnak, amely talán érthető és helyénvaló. Mindig átgondolt lépésekkel, és nem jelképes gesztusokkal kell válaszolnunk a kihívásokra

    – mutatott rá Petr Fiala.

    Ukrajna folytatódó támogatásának szélesebb körű lényege az, hogy az ország működőképes és stabil maradjon, fokozatosan közelítsen az európai normákhoz, ami a jövőben elősegítené integrációját a nyugati szervezetekbe – fejtette ki a diplomaták előtt elmondott beszédében a cseh miniszterelnök.

  • Mucsi Viktor

    Balog István, Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a HVG-hez eljuttatott cikkében írt arról, hogy Ukrajna harminchárom éve kikiáltott függetlensége (1991. augusztus 24.) most sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint bármikor az elmúlt bő három évtized alatt. Kitért még arra is, hogy

    • lassan három éve terjesztette teljes körű háborúvá Oroszország a kettejük közt akkor csaknem nyolc éve tartó hibrid háborút,
    • a bucsai, irpinyi, mariupoli, kramtorszki, kremencsuki, dnyiprói, csernyihivi atrocitások válogatások nélkül érintették az addig békés városokat,
    • „Ukrajna egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, és újra és újra áldozatot hoz a szabadságáért”,
    • jó szívvel emlékeznek Antall Józsefre, kinek keze nyomát viseli a magyar–ukrán alapszerződés,
    • a magyar államfők mindvégig Ukrajna mellett álltak és buzdították, hogy ne adja fel a teljes EU-tagság iránti törekvéseit,
    • a svájci Békecsúcson több mint 80 ország írta alá azt a nyilatkozatot, amely minden állam, köztük Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának elveit támogatja. „Minden vitánk ellenére értékeljük, hogy a nyilatkozatot Magyarország részéről aláírta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is” – írta,
    • Ukrajnának nincs szüksége senki más földjére, ám mivel a kurszki régióból a nyár eleje óta Oroszország több mint 2000 csapást mért Ukrajnára, kénytelenek vagyunk katonai műveleteket végrehajtani a határainkkal szomszédos régiókban, hogy felszámoljuk a népünk elleni terrort fedező katonai kontingenseket,
    • „minél hamarabb elfogadja Oroszország, hogy helyreállítsa az igazságos békét és békén hagyja Ukrajnát, ahogyan azt a békeformulánk előírja, annál hamarabb megszűnnek az Ukrán Védelmi Erők támadásai orosz területen” – véli Balog,
    • továbbra is várják a partnerek nagy hatótávolságú csapásokkal kapcsolatos döntéseit, amelyeket ha előbb meghoznak, nem lett volna szükség arra, hogy az ukránok orosz földön támadjanak,
    • „Az Ukrajna védelmének és békediplomáciájának egyidejű támogatása fellépés Oroszország imperialista elképzeléseivel szemben, amely a hidegháború utáni idők legnagyobb fenyegetése egy olyan világra nézve, amelyet nem a nyers erő, hanem a jog szabályoz”

    – zárta cikkét Balog István.

  • Szatmári Noémi

    „Színes forradalmat″ készít elő Georgiában az Egyesült Államok – adta hírül az MTI az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) hétfőn kiadott közleményét.

    Az SZVR szerint a Fehér Ház rendkívül elégedetlen a helyzet alakulásával az október 26-án esedékes parlamenti választások előtt. Az orosz kémszolgálat által kiadott tájékoztatás értelmében emiatt Nyugat-barát civil szervezetek nagy számban önkénteseket toboroznak a szavazás megfigyelésére, azzal a feladattal, hogy kimutassák a kormányzati visszaéléseket, az „adminisztratív erőforrások” felhasználásánál.

    Az orosz ügynökség azt állította, hogy a „tbiliszi Majdan” arra készül, hogy nyilvánosságra hozza a választási csalás „bizonyítékait”, elutasítsa az eredmények elismerését, és hatalomváltást követeljen. A rendfenntartó erőket a tüntetések erőszakos elfojtására fogják provokálni.

    Az orosz titkosszolgálat úgy véli, hogy a kormányzó Georgiai Álom párt az október 26-i választásokon képes meggyőzően elnyerni a lakosság támogatását, mivel az ellenzék az amerikai erőfeszítések ellenére megosztott, a koalíciói nagyon törékenyek. Az SZVR szerint az Egyesült Államok attól tart, hogy a kormánypárt folytatja „szuverén irányvonalát", és el fogja utasítani a Georgia nemzeti érdekeivel ellentétes nyugati követelések teljesítését.

    „A Fehér Ház elfogadhatatlannak tartja ezt a forgatókönyvet. Az amerikaiak a választásokig hátralévő hetekben nagymértékben fokozni kívánják a georgiai hatóságokra történő nyomásgyakorlást, hogy minél jobban meggyengítsék a Georgiai Álom választási pozícióit” – hangoztatta az SZVR sajtóirodája.

  • Loksa Bence

    Hétfő kora reggel az orosz hadsereg az összes nagyobb ukrán csomópontot bombákkal és rakétákkal sújtotta, köztük Harkivot, Poltavát, Dnyiprót, Odesszát és Zaporizzsját is.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 100 rakétát és 100 drónt vetettek be, szövetségeseit pedig arra kéri, hogy támogassák Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel.

    Korábban a kabinetfőnöke arra kérte a Nyugatot, hogy engedélyezzék a kapott nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszországban mélyebben fekvő célpontokkal szemben.

    A Kreml ezzel együtt azt nyilatkozta, hogy értelmét vesztette a tűzszüneti tárgyalásokról beszélni, valamint figyelmeztette az ukránokat a kurszki térségben való további küzdelmek következményeiről – írja a Sky News.

  • Domján Anikó

    A férfiak Ukrajna területén egyre többször élnek rendhagyó módszerekkel, hogy elkerüljék a fokozódó mozgósítást. A Kárpáti Igaz Szó ezek között említi, hogy megváltoztatják a nemüket, a korukat, fiktív házasságot kötnek vagy elválnak, idősek gyámjává válnak, sőt újabban gyermekeket is örökbe fogadnak.

    A lap arról ír, hogy a háború kitörése óta az ukrán szociális szolgálatok szerint a háború előtti évekhez képest többszörösére nőtt az örökbe fogadni vagy gyermeket vállalni kívánók száma. Ezt azzal magyarázzák, hogy a törvény szerint a halasztáshoz elegendő egyetlen gyermeket örökbe fogadni vagy gondozni.

    A megyei gyermekvédelmi szolgálat szerint azonban az örökbefogadási eljárás összetett: számtalan dokumentumot kell összegyűjteni, vizsgálatokon kell átesni, ki kell várni a szociális szolgálat látogatását, és ez még csak az első szakasz, később képzésen is részt kell venniük a leendő szülőknek, ezután következik a gyermekek kiválasztása.

    Ráadásul az eljárás nem olyan gyors, mint szeretnék. Ügyvédek és pszichológusok dolgoznak a szülőkkel. Ha meggyanítják, hogy a szülők szándékai nem valódiak, akkor megtagadhatják az örökbefogadást – közölték. 

  • Loksa Bence

    Az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy 1140 orosz katonát öltek vagy sebesítettek meg, emellett 47 tüzérségi rendszert és 17 páncélozott járművet pusztítottak el vasárnap – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukránok által feljegyzett rossz veszteségek Ukrajna 2022-es megtámadása óta a következők:

    • megközelítőleg 608 820 – és a tegnapi 1140 – személy;
    • 8555 tank;
    • 16 665 páncélozott harckocsi;
    • 17 790 tüzérségi ágyú;
    • 938 légvédelmi rendszer;
    • 367 repülő;
    • 328 helikopter;
    • 14 173 drón;
    • 2444 cirkálórakéta;
    • 28 hajó;
    • 1 tengeralattjáró;
    • 23 635 üzemanyag-szállító és egyéb jármű;
    • 2954 speciális jármű és egyéb felszerelések.

    Oroszország nemrég nagyszabású támadást indított Ukrajna ellen, a teljes országban légvédelmi riadót rendeltek el.

  • Domján Anikó

    Egy orosz szárnyas rakétát lőtt le hétfőn reggel Kárpátalja légterében az ukrán légvédelem – közölte hivatalos Facebook-oldalán Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.

    Bejegyzésében Viktor Mikita közölte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők 650. számú Kárpátaljai Különálló Légvédelmi Géppuskás Zászlóalja lelőtt egy szárnyas rakétát a Lembergi (Lvivi) és Kárpátaljai terület határán.

    „A rakéta a mi régiónk felé tartott” – közölte Kárpátalja kormányzója, aki egy rövid videót is közzétett az esetről.

    A felvétel tanúsága szerint az esemény lakatlan területen történt, károkról nincs információ, a sikeres légvédelmi akció pontos helyét nem közölték.

    Az Unian hírügynökség Vitalij Glagola ungvári független internetes újságíró értesülésére hivatkozva azt közölte, hogy egy másik orosz rakétát is megsemmisített a légvédelem Kárpátalja felett.

  • Loksa Bence

    „Az ellenség eltalált egy ipari létesítményt Poltavában, melynek során öt ember megsérült” – írta Filip Pronin, a poltavai katonai közigazgatás vezetője, aki javasolta a polgároknak, hogy ne hagyják figyelmen kívül a riadókat és figyelmeztetéseket. Minderről az Ukrajinszka Pravda számolt be.

    Ahogy megírtuk, teljes Ukrajna készültségben áll a nagyszabású orosz légitámadások miatt. Drónokat, rakétákat és bombázórepülőket vetnek be, gyakorlatilag minden fontos város célpont lehet.

  • Loksa Bence

    Az ukrán légierő jelentése alapján az orosz hadsereg több rakétát indított az ország irányába, valamint hat Tu–22M3 bombázó is megkapta a felszállási engedélyt. Az orosz hadsereg Harkivot, Krivij Riht és Vinnijcát támadja a leghevesebben.

    Ihor Terehov, Harkiv polgármestere arról számolt be, hogy folyamatos robbanásokat lehet hallani a városban. Azt javasolta a polgároknak, hogy húzódjanak fedezékbe, valamint lezárta a dnyiprói vízerőmű környékét a rakéták veszélye miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Domján Anikó

    Nem mindennapi felvétel kering a közösségi médiában arról, ahogyan egy ukrán katona mozgó helikopterből, géppuskával lő ki egy iráni gyártású Sahíd kamikaze drónt – szúrta ki a Portfolio. 

    Az ukrán katona a felvételek tanúsága szerint egy Mi–8-as vagy Mi–17-es katonai helikopterből céloz az oroszok által használt, iráni gyártmányú Sahíd drónra egy géppuskával, amely feltehetően egy FN MAG, 7,62×51 milliméteres NATO kaliberű géppuska. 

    A felvételen az látható, ahogyan a kamikaze drón néhány sorozat leadása után találatot kap, majd lezuhan.

  • Domján Anikó

    Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az orosz hadsereg több bombázóról indított cirkálórakétát is kilőtt Ukrajnára vasárnap éjjel – számolt be az Unian.

    Míg a vadászbombázó repülőgépekről indított cirkálórakéták a nyugati régiókat támadták, addig a tengerről indított rakéták az északi és a középső területeket célozták. Robbanásokról számoltak be Vinnicja város térségéből, valamint Kropivnickijben és Krivij Rihben is. Támadások érték ezen kívül Dnyiprót, Zaporizzsját, Odesszát, Hmelnickijt és Zsitomírt is. 

    • Lutsz polgármestere egy többszintes lakóépület elleni rakétatámadásról számolt be. 
    • Az ukrán haditengerészet közlése szerint négy orosz hajó Kalibr cirkálórakétákat, összesen 28 rakétát lőtt ki a Fekete-tenger térségére a reggeli órákban.
    • A légierő pedig arról számolt be, hogy vasárnap éjjel óta pilóta nélküli repülőgépek (UAV-ok) repkednek több ukrán régió felett is a Fekete-tenger vizeitől déli irányba, köztük Voliny, Kijev, Zsitomir, Vinnicja, Szumi, Csernyihiv, Poltava, Mikolajiv, Cserkaszi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régiók felett. 
    • Szintén kora reggel 6 Tu–22M3 stratégiai bombázó repülőgép szállt fel a Kaluga régióban található Shajkovka repülőteréről. 
  • Loksa Bence

    Az orosz vezetés megállás nélkül csoportosítja erőit a front kevésbé aktív területeiről az Ukrajna által megtámadott Kurszk környékére. A Háborúkutatási Intézet szerint a 810-es, a 155-ös, a 11-es dandárok és az 51-es, illetve 56-os légideszant ezredek az ellentámadás térségéből tettek jelentéseket.

    Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban folytatott megbeszélést Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel és Szergej Rudszkij vezérezredessel a kurszki betörés esetleges orosz válaszairól.

    Az orosz katonai vezetés ellenáll a műveleti nyomásnak, egyelőre vonakodva csoportosítanak erőket a donyecki Pokrovszk elfoglalására hivatott csapatokból. Valószínűleg viszont a front többi részéről, az alacsonyabb prioritású területekről továbbra is átvezényelnek katonákat

    – írja az intézet szakértőinek közleménye alapján az Unian.

  • Loksa Bence

    Augusztus 26-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében jelentette be, hogy az országot elhagyó szökevények miatt hívja össze a rendvédelmi szervek és egyéb érintett hatóságok vezetőit.

    Államunknak világos válaszokat kell adnia az ellene munkálkodó személyekre, árulókra, akik segítették vagy igazolták az orosz agressziót, és akik elmenekültek a felelősség elől. Bárhol bujkálnak, bárhová futnak ezek az „elvtársak”, megkapják méltó büntetésüket

    – mondta Zelenszkij. Az egyeztetésen ott lesz többek között a titkosszolgálat, a Belügyminisztérium, a hírszerzés, a határvédelem és a legfőbb ügyészség képviselője is.

    Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint Artyem Dmitruk képviselő, aki nemrég a betiltott Moszkvai Patriarchátus Egyházat védte, augusztus 25-én illegálisan Moldovába utazott, ez indította el az államfő kezdeményezését.

  • Mucsi Viktor

    „Ne várjunk drámai változásokat a javulás irányába, ha Donald Trump volt amerikai elnök megnyeri a választásokat, mint ahogy azt sem várhatjuk, hogy teljesíti ígéretét, miszerint három nap alatt véget vet az ukrajnai konfliktusnak” – fogalmazott Szergej Sztepasin volt orosz miniszterelnök a TASZSZ állami hírügynökség szerint.

    „A kulcsszó az illúzió. Egyetértek Vlagyimir Putyin elnökkel, amikor Joe Bident azzal heccelte, hogy ő jobb, mint Trump. Mennyire lesz vajon független Trump, ha újra megnyeri a választásokat?” – jegyezte meg.

    Volt egy Kennedy, egy független. Ez egy csodálatos klán volt, erős emberek, nagyon gazdagok, akik képesek voltak dönteni a kérdésekben. Hogy mit tettek velük, tudjátok. Itt van a függetlenség mutatója a döntéshozatalban az Egyesült Államokban

    – hangsúlyozta az ügynökség beszélgetőpartnere.

    Szerinte még ha Donald Trump meg is nyeri a választást, az orosz–ukrán konfliktus megoldása meghaladja a hatalmát, ahogyan arról most biztosítja a választókat és a világot.

    „Amikor Trump azt mondja, hogy »megállítom a háborút«, az nem igaz. Nem tudja megtenni. Hogyan? Azt mondja, hogy »Putyin, vonja vissza a csapatokat«, vagy »Zelenszkij, osszuk két részre Ukrajnát«, mint Koreánál? Ez már nem lehetséges” – véli Sztepasin.

    Ami Kamala Harris demokrata elnökjelöltet illeti, úgy véli, hogy az „egyszerű” emberek, akiknek tetszik, hogy „hordoz valamit, nevet, beszél, mosolyog” és úgy néz ki, mint ők, rá fognak szavazni.

    Így természetesen nagyon nehéz lesz a küzdelem. Főleg, hogy szabályok nélkül harcolnak

    – zárta az ügynökség beszélgetőpartnere.

  • Szatmári Noémi

    Az ukrán–magyar határszakaszon 6967-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 13 308-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

    A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.