Az orosz erők nemrég visszaszerezték elvesztett állásaikat Korenevótól keletre, a Kurszki területen szeptember 2-án folytatódó ukrán támadások közepette − írja napi jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A szeptember 2-án közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz erők nemrégiben visszaszerezték elvesztett állásaikat Olgovka közelében (Korenevótól keletre), és az ISW értékelése szerint az ukrán erők valószínűleg visszavonultak a településről.
Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy az ukránok kismértékben előretörtek Pogrebki és Malaja Loknya közelében, és az orosz erők korábban elhagyták az állásaikat ezeken a településeken belül, hogy elkerüljék a bekerítést.
Orosz források azt állították, hogy az ukránok szeptember 1-jén és 2-án támadó hadműveleteket hajtottak végre Korenevótól délnyugatra, Komarovka közelében; magának Korenevónak a közelében; Korenevótól keletre, Olgovka és Kremjanoje közelében; Szudzsától északnyugatra, Malaja Loknya közelében; Szudzsától északra, Cserkasszkoje Porecsnoje és Russzkoje Porecsnoje közelében; Szudzsától északkeletre, Boleszlotta Szoldatszkij és Martinyovka közelében; valamint Szudzsától délkeletre, Borki közelében.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és francia kollégája, Sébastien Lecornu megbeszélést folytatott Párizsban. A két védelmi miniszter megvitatta „a front helyzetének alakulását és a francia támogatás folytatását”, írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Rusztem Umerov részletesen beszámolt a találkozóról, megjegyezve, hogy elkísérte őt Volodimir Horbatjuk vezérőrnagy, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökének helyettese, Mikola Szevcov altábornagy, az Ukrán Fegyveres Erők logisztikai főosztályának vezetője és Olekszandr Balanuca, az európai integrációért felelős védelmiminiszter-helyettes.
„Párbeszédeink középpontjában a védelmi együttműködés megerősítése és az orosz agresszióval szembeni erőfeszítések összehangolása állt” − mondta az ukrán védelmi miniszter. Hangsúlyozta, hogy továbbra is a légvédelmi rendszerekre és nagy hatótávolságú fegyverekre, valamint harci repülőgépekre, elektronikus hadviselési eszközökre, pilóta nélküli légi járművekre, tüzérségre és lőszerekre van a legnagyobb szükség.
„Különös figyelmet fordítottunk az ukrán és a francia védelmi ipar közötti együttműködés fejlesztésére. Megvitattuk a közös vállalatok létrehozását és a gyártás társfinanszírozását. Konkrét projektjeink, cselekvési tervünk és határidőink vannak. Csapataink már aktívan dolgoznak ezen” − tette hozzá Umerov.
Újrakezdték az oroszok a Donyecki területen fekvő Vuhledar városának elfoglalására irányuló csapásokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz csapatok már a Vuhledar városához közeli bánya területére is behatoltak. A jelentések szerint a területen heves harcok folynak.
Az elemzők megjegyzik, hogy szeptember 2-án, hétfőn délelőtt két orosz haderő tartott Precsisztyivka területére. A közelben található faluba nyolc katonai jármű tudott bemenni.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5999 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7905 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Átnevezik Ukrajnában a kopijka váltópénzt, melyet a jövőben sahnak fognak hívni – írja az MTI az ukrán központi bankra hivatkozva.
„Az ukrán pénzforgalom történetét tanulmányozva arra a következtetésre jutottunk, hogy a kopijka elnevezés a moszkvai megszállás egyik szimbóluma” – hangoztatta Andrij Pisnij, az ukrán központi bank elnöke.
Oroszországban kopejkának nevezik a váltópénzt.
A megfelelő jogszabály-változtatásokat az ukrán központi bank közlése szerint már kidolgozták. A forgalomban lévő érmék kicserélését egyelőre nem tervezik, azok párhuzamosan forgalomban maradnának az újakkal.
A 2014-es majdani forradalom után Ukrajna törvényt fogadott el a szovjet időszakhoz kötődő emlékművek eltávolításáról és a földrajzi nevek megváltoztatásáról. A hatóságok különösen aktívan harcolnak minden olyan emlék ellen, amely Oroszországgal és a Szovjetunióval kapcsolatos. Országszerte műemlékeket romboltak le, orosz írók, művészek, tudósok és utazók nevét viselő utcák nevét változtatták meg.
Az orosz tisztviselők hajléktalanszállókon próbálnak új katonákat toborozni Szibéria és a Távol-Kelet-szerte – írja az Unian.
A lap szerint Moszkva így próbálja kielégíteni a szükségleteit, amelyek a Kurszki területen zajló ukrán offenzíva miatt jelentősen megnövekedtek.
A hajléktalanszállók önkéntesei és alkalmazottai szerint időről időre sor kerül a toborzási kampányra. Különösen az Irkutszki terület ipari városa, Angarszk külvárosában lévő egyik menhely önkéntese jegyezte meg, hogy 2023-ban a toborzók „szinte minden hónapban jöttek hozzánk szórólapokkal, amelyekben szerződéskötésre buzdították az embereket”.
„Természetesen ezeket a bolondokat elcsábította a szerződéses fizetés” – mondta, utalva a menhely hajléktalan lakóira.
Egy másik hajléktalanszálló önkéntese elmondta az újságíróknak, hogy a 2022 nyara óta eltűnt több mint 50 hajléktalan férfi közül csak ketten tértek vissza, mindketten pénz nélkül.
A menedékhely egy másik önkéntese viszont arról számolt be, hogy az intézmény egyik volt lakója telefonált, és elmondta, hogy az 50 fős csapatából csak ő és egy másik katona maradt életben. A hajléktalan férfi elmondása szerint, miután megtagadta, hogy „ágyútöltelék” legyen, egy „büntetőgödörbe” – a katonák rögtönzött börtönébe, pincékbe vagy földbe vájt lyukakba – dobták.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!