Óriási veszteséget szenvedett Ukrajna, és ez elgondolkoztatta a nyugati szövetségeseket

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszok támadtak egy nyugat ukrajnai városra, néhány kilométerre a lengyel határtól történt robbanás;
• Az ukrán főparancsnok elárulta a kurszki invázió mögötti stratégiát;
• Az orosz védelmi tárca szerint precíziós csapást mértek a Kurszknál állomásozó ukránokra;
• Ukrajna ismét zöld utat kért a nyugati fegyverek bevetésére;
• Zelenszkij: Oroszország 6000 katonát veszített Kurszkban, már nem fenyeget a Szumi elleni támadás veszélye;
• Orbán Viktor elmondta, hogyan lehetne béke Ukrajnában;
• Leváltották Kárpátalja kormányzóját;
• Az ukránok óriási vesztesége elgondolkodásra késztette a nyugati szövetségeseket;
• Oroszország újabb masszív támadásra készülhet Ukrajna ellen;
• A magyar külügy elítélte a Nyugat tervét, amellyel Ukrajnát segítenék.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

„Nem volt tervbe véve találkozó az ukrán elnökkel a Comói-tónál”  de „az élet nagy rendező” – válaszolta az ATV kérdésére Szijjártó Péter külügyminiszter.  Ugyanerről Orbán Viktort is kérdezték pénteken, s a miniszterelnök azt mondta: reméli, hogy Zelenszkij is jelen lesz az eseményen. 

Szijjártó Pétert egy budapesti sajtótájékoztatón kérdezte az ATV, erre válaszolta a fentieket. A külügyminiszter hozzátette: nem tudja, milyen helyzet állhat elő Olaszországban, mert ő Budapesten van. 

Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar békemisszió „folyamatos küldetés”, mert Magyarország folyamatosan a béke mellett foglal állást, „minden létező nemzetközi fórumon kifejtjük ezt az álláspontunkat”. Azt is elmondta, hogy ő már a külügyi tanácsüléseket is egy békemissziónak tekinti, és lassan nagybetűvel kellene írni a szót az ott uralkodó állapotok, hangnem miatt.

Mint mondta, reméli, hogy inkább előbb, mint utóbb sikerül az európai politikai vitákat is olyan irányba terelni, „hogy aki békéről merészel beszélni, azt nem bélyegzik meg azonnal orosz kémként”  – mondta Szijjártó Péter, de szerinte ez azokról egy szegénységi bizonyítvány, akik az ilyen megbélyegzéseket teszik. 

Péntek délután az orosz csapatok légicsapást mértek a Szumi terület határára, egy halottat és 4 sebesültet követelve – írja az Ukrajinszka Pravda.

A nyomozás szerint 2024. szeptember 6-án, 15 óra körül a megszállók a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva, az előzetes adatok szerint három irányított bombát dobtak le a Szumi járásbeli Krasznopillja falu polgári infrastruktúrájára

– számolt be a Szumi Területi Ügyészség.

A támadás következtében egy 66 éves nő a saját otthonában halt meg, négy másik személy, köztük egy 15 éves lány pedig megsebesült. Körülbelül 15 családi házban keletkezett kár.

A kormányfő Olaszországban, egy konferencián szólalt fel, és a sajtónak is nyilatkozott a kérdésről. Az eseményen történő felszólalását ebben a cikkben, a korábbi nyilatkozatát pedig itt foglaltuk össze.

Az Azov ezred közölte, hogy dandárja és más egységei egy ellentámadás során visszafoglalták a Donyecki területen lévő Nyú Jork egy részét.

A jelentések szerint az oroszok most aktívan támadják a területet, míg az ukrán fegyveres erők védekeznek, és „sikeres ellentámadásokat hajtanak végre”.

A Deep State térképe megerősíti Nyú Jork és Nelipovka egyes részeinek felszabadítását. Ugyanakkor az is jól látható, hogy az oroszok előrenyomulnak a település körüli részeken – írja a Sztrana.

A 39 éves Pavel Durov először szólalt meg, miután a francia hatóságok letartóztatták a Telegramon folytatott illegális tevékenységek miatt. A 2021-ben francia állampolgárságot szerző milliárdos elmondása szerint bár a platformja nem tökéletes, az azon folyó illegális tevékenységek miatt nem helyes, hogy őt büntetik.

Célunk az, hogy védjük az emberek alapjogait, kiváltképp azokon a helyeken, amelyek ezek rendszeresen sérülnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Telegram tökéletes, az, hogy a hatóságok nem találták meg, hol kéne felvenni velünk a kapcsolatot, mutatja, hogy még sokat kell fejlődnünk. Viszont az állítás, hogy a Telegram valami anarchistaparadicsom, egyszerűen nem igaz, napi szinten több millió káros fiókot törlünk

– mondta Durov. A végpontok közötti titkosítást használó közösségimédia-platform tényleg az egyik legbiztonságosabb, viszont a bűnözőket is védi. Az orosz–ukrán háború fő kommunikációs felületén szervezték például a southporti késelések utáni zavargásokat is.

Durov szerint azonban ebben az információs korszakban hiba a feltalálót büntetni azért, ami kreálmányával, rajta kívül álló okokból történik. Szerinte a többi vállalkozó nem fog új dolgokat létrehozni, ha tudják, felhasználóik miatt őket érheti jogi hátrány.

„A Telegram felhasználói hirtelen ugrottak 950 millióra, a növekedés miatt pedig a bűnözők könnyebben elbújhatnak. Ezért tettem a személyes célommá azt, hogy ezen a téren a lehető leggyorsabban fejlődjünk” – mondta Durov. 2022-ben 3,7 millió dollárra büntették a Telegramot Németországban, mivel nem felelt meg annak a követelménynek, hogy az illegális tartalmat a felhasználók tudják jelenteni – írja a Sky News.

Arra kérte Ukrajna szövetségeseit pénteken Ramsteinben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy hagyják figyelmen kívül Moszkva „vörös vonalakkal” kapcsolatos figyelmeztetéseit, és tegyék lehetővé Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket is bevessen orosz területek ellen.

Szükségünk van ezekre a nagy hatótávolságú képességekre, nemcsak Ukrajna területén, hanem orosz területen is, annak érdekében, hogy motiváltabbá tegyük Oroszországot a békére törekvésre

– mondta Zelenszkij a németországi Ramsteinben lévő amerikai légitámaszponton, az Ukrajna támogatására alakult nemzetközi kontaktcsoport ülésén.

„A világon rendelkezésre áll elegendő mennyiségű légvédelmi rendszer ahhoz, hogy garantálni lehessen az orosz terror kudarcát, és határozottan arra kérem önöket, működjenek közre aktívabban légvédelmünk megerősítésében” – tette hozzá az ukrán elnök az Ukrajnának fegyvereket szállító országok képviselői előtt.

A ramsteini tanácskozáson Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette: az Egyesült Államok újabb, 250 millió dolláros katonai támogatást nyújt Kijevnek, hogy hatékonyabban tudjanak igazodni a „változó igényekhez”.

Zelenszkij a nap folyamán Frankfurtba utazik tovább, hogy tárgyaljon Olaf Scholz német kancellárral, majd este részt vesz az észak-olaszországi Cernobbióban zajló gazdasági-politikai fórumon, és a tervek szerint megbeszélést folytat majd Giorgia Meloni olasz kormányfővel is.

Alekszej Csadajov orosz elemző azt nyilatkozta, hogy az új taktika egyik előnye, hogy a robbanószerkezetet az egység közvetlenül a harci feladatok teljesítésének helyszínén készíti el – írja a TASZSZ.

Az orosz csapatok elkezdték alkalmazni a drónok segítségével történő közúti bombázások taktikáját az ukrán fegyveresek páncélozott járműveinek megsemmisítésére Avgyijivka irányában.

„A nyugati felszerelés robusztus, és a legjobb módja a megsemmisítésüknek az, ha mozgásképtelenné teszik. Az álló járművek tökéletes célpontként szolgálnak a drónoknak. A katonaság vesz egy drónt, 3D nyomtatókon nyomtat hozzá egy akasztót a helyszínen, és éjszaka óvatosan aknázza az utakat, ahol az ukránok járművei közlekednek. Reggel, a lőszerszállításkor az akna felrobban, az ellátás leáll” – mondta Csadajov.

Volodimir Zelenszkij Facebook-posztjában jelentette be, hogy részt vesz az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülésén a Németországi Ramstein légibázison.

Kiemelte, hogy mennyire fontosnak tartja az európai országok támogatását: „Szükségünk van partnereink eltökéltségére és az eszközökre, hogy megállítsuk Oroszország légitámadásait. Alapvető fontosságú, hogy a már bejelentett támogatási csomagokból az összes fegyver végre eljusson a harcoló dandárokhoz. Szükségünk van partnereink határozott, hosszú távú döntéseire is, hogy közelebb hozzuk az általunk óhajtott igazságos békét.”

A találkozó során az ukrán elnök találkozni fog Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel és Boris Pistorius német védelmi miniszterrel. Továbbá külön megbeszélést fog folytatni Olaf Scholz kancellárral is.

Posztjában hozzáteszi, hogy részt fog venni az Ambrosetti Nemzetközi Gazdasági fórumon: „Ezt követően Olaszországba utazom az Ambrosetti Nemzetközi Gazdasági Fórumra, ahol találkozókat tervezek az olasz üzleti élet képviselőivel. Tárgyalásokra kerül sor az Olasz Köztársaság Minisztertanácsának elnökével, Giorgia Melonival is.”

Oroszország hackerek segítségével igyekszik megakadályozni, hogy a Nyugat katonai segítséget küldjön Ukrajnának – figyelmeztetett a holland katonai biztonsági szolgálat (MIVD), amelyet az NlTimes című holland hírportál idézett pénteken.

Az MIVD szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) kötelékében működő hackerek elsősorban kormányzati és kiemelten fontos infrastruktúrát támadnak.

Peter Reesink, az MVID vezetője elmondta, hogy bár Hollandiát egyelőre nem érte ilyen jellegű támadás, a hackerek igyekeznek megbénítani az Ukrajnának segítséget nyújtó, illetve az Ukrajnának küldendő segélyekben részt vevő országok logisztikai rendszerét, „Hollandia pedig fontos tranzitország”.

A hírportál idézte Ruben Brekelmans holland védelmi minisztert is, aki figyelmeztetett, hogy nem pusztán kormányok, de az Ukrajnának szánt katonai felszerelések előállítói és beszállítói is célponttá válhatnak, és aláhúzta: nagyon fontos, hogy az országok közösen lépjenek fel a hackertevékenység ellen.

Több nyugati ország hírszerzése a GRU 29 155-ös egységét vádolja az orosz katonai hírszerzés korábbi ezredese, a később kettős ügynökké vált Szergej Szkripal megmérgezésével is – írta az MTI.

Az Egyesült Államok csütörtökön szintén újabb vádakat hozott nyilvánosságra az orosz katonai hírszerzés öt tagja ellen. Eszerint a GRU tisztjei 26 NATO-tagállam – köztük az Egyesült Államok – számítógépes rendszere ellen intéztek támadást a WhisperGate nevű szoftverrel.

Oroszország 622 720 katonát vesztett a háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara péntek reggel. Az elmúlt napon 1170 főt veszítettek az oroszok. 

A jelentés szerint Oroszország emellett 8631 harckocsit, 16 878 páncélozott harcjárművet, 24 116 járművet és üzemanyagtartályt, 17 745 tüzérségi rendszert, 1178 többszörös rakétaindító rendszert, 941 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 14 732 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő meg van győződve arról, hogy a jelenlegi katonai körülmények között szükség van a cenzúrára, ennek ellenére a teljes szólásszabadság híve. „Úgy vélem, hogy lehetetlen korlátozni az információkat” – mondta a Kreml szóvivője a TASZSZ-nak. „Ha túljutunk az akut gyulladás időszakán, akkor természetesen továbbra is meg kell maradnia az információszabadságnak” – hangsúlyozta.

Abban a háborús állapotban, amelyben vagyunk, a korlátozások indokoltak, mint ahogy a cenzúra is indokolt – micsoda bűn! Háborús állapotban vagyunk. De amikor a háború véget ér – és minden háború békével ér véget –, akkor teljes információszabadságnak kell lennie

– magyarázta Peszkov.

„Napjainkban, amikor eljutottunk Oroszország kritikus konfrontációjának szintjére a kollektív Nyugat országaival, sajnos még a legtekintélyesebb nemzetközi média sem riad vissza gyakran a valótlanságok közlésétől. Ez pedig rossz. Ebben a tekintetben semmiképpen sem szabad olyanoknak lennünk, mint ők” – mondta a Kreml szóvivője.

Példaként a TASZSZ-t hozta fel: „A TASZSZ-nak meg kell őriznie az igazságot megalapozottan kimondó, és azt belföldön és külföldön egyaránt hordozó média márkáját.” A Kreml szóvivője felhívta a figyelmet az információs technológiák folyamatos fejlődésére, amelyek „ma már radikálisan különböznek azoktól a technológiáktól, amelyek a múlt század elején voltak”.

De minden tömegtájékoztatási eszköz munkájának lényege ugyanaz: az, hogy közvetítse országa polgárai, valamint más országok polgárai és kormányai számára a történések lényegét, a vezetés álláspontját, a politikai pártok helyzetét, beszámoljon a gazdasági folyamatokról

– tette hozzá.

Az elnöki szóvivő szerint „nagyon erős verseny” van a médiumok között. „Az információközvetítés eszközei valószínűleg 100 százalékban biztosítják a folyamatok globalizációját. És még hazánkban is a nemzetközi média versenyez a mi médiánkkal, mert ők képesek eljuttatni az információkat a polgárainkhoz” – magyarázta. „Itt nem taposhatjuk a földet, itt nem engedhetjük meg a technológiai lemaradást, a tartalmi lemaradást. Ezért a munka feltételei nagyon kemények” – figyelmeztetett Peszkov.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6896-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9340-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 42 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írják a közleményben.

Szeptember 6-án éjjel robbanást hallottak Harkivban – közölte az ukrán fegyveres erők légiereje az Ukrajinszka Pravda szerint. Sérültekről vagy áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Korábban a katonaság figyelmeztetett arra, hogy az oroszok ballisztikus rakétákkal is támadhatnak. Emellett folytatódik a Sahíd-drónos orosz támadás az ország ellen.

Őrizetbe vettek két taxisofőrt, akik segítettek az Ukrajnából illegálisan Moldovába érkező férfiaknak – írta az Ukrajinszka Pravda a moldovai szervezett bűnözés elleni és különleges ügyekkel foglalkozó ügyészségre hivatkozva.

A moldovai ügyészség szerint az őrizetbe vett taxisofőrök – 50 és 64 éves férfiak – segítettek ukrán férfiaknak illegálisan bejutni Moldovába a Dnyeszteren túli területen keresztül.

A taxisok fejenként 2000 dollárt (körülbelül 700 ezer forintot) kértek a határátlépéshez nyújtott segítségért. A nyomozás során az ügyészek lefoglaltak két, ukránok illegális szállítására használt taxit, mobiltelefonokat és egyéb bizonyítékokat. Az embercsempészek ellen büntetőeljárás indul.

Az amerikai hatóságok hat orosz ellen emeltek vádat Ukrajna és NATO-országok elleni kibertámadásokkal kapcsolatban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

A közlemény szerint az oroszok részt vettek egy összeesküvésben, amelynek célja az ukrán kormányhoz kapcsolódó számítógépekről szerzett információk feltörése, adatszerzés, információk kiszivárogtatásának megszervezése, valamint ukrán számítógépes rendszerek megrongálása volt.

A dokumentum szerint az oroszok állítólag a WhisperGate szoftverrel indítottak kibertámadást számos ukrán ügynökség számítógépes hálózata ellen, többek között Ukrajna pénzügyi, külpolitikai és energetikai szektorában.  

Kijev szerint „abszurd” lenne, ha az ENSZ által támogatott Nemzetközi Valutaalap (IMF) újra felvenné az együttműködést Oroszországgal, miután az IMF azt tervezi, hogy az ukrajnai invázió óta először küld missziót az országba − írta meg a Sky News.

Alekszej Mozsin, az IMF oroszországi képviselője a héten a Reutersnek azt mondta, hogy a misszió − az első 2019 óta − szeptember 16-án indul. Ez lesz az első nagy nemzetközi pénzügyi szervezet, amely hivatalos missziót küld Oroszországba azóta, hogy Moszkva ukrán földre küldte csapatait.

Kijev „aggódik” a jelentések miatt, és azt nyilatkozta, hogy „abszurd lenne, ha az ENSZ fő pénzügyi intézménye legitimálná a szörnyű atrocitásokat elkövető orosz rezsimet”. Az IMF-et több nyugati tagállam is bírálta a háború alatt, mert szerintük túlságosan optimista kilátást fogalmazott meg az orosz gazdaságról.