Luxemburg − csatlakozása keretében − mintegy hárommillió eurót ajánlott fel a nemzetközi drónkoalíciónak, amelynek célja, hogy Ukrajnát pilóta nélküli repülőgépekkel és azokhoz tartozó alkatrészekkel lássa el − közölte pénteken Yuriko Backes luxemburgi védelmi miniszter.
A védelmi minisztérium sajtóközleménye szerint a miniszter ezen a héten Észtországban és Lettországban tett látogatása során hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát és a 3 millió eurós felajánlást − tájékoztatott az MTI.
A nagyhercegséggel együtt 17 országot tömörítő drónkoalíciót az év elején hozták létre Lettország és az Egyesült Királyság vezetésével.
A formáció célja, hogy egymillió darab FPV-drónt, továbbá felderítő, csapásmérő illetve mesterséges intelligenciával felszerelt drónokat, valamint drónelhárító eszközöket biztosítson Ukrajnának. Júliusban a koalíció tagjai közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben bejelentették, hogy Hollandia, az Egyesült Királyság, Lettország, Új-Zéland és Svédország több mint 45 millió eurót ajánl fel a szállítmányok összeállítására és eljuttatására.
Yuriko Backes márciusban bejelentette, hogy országa csatlakozik az 52 országot tömörítő Ukrajna Védelmi Kontaktcsoporthoz. Luxemburg több millió géppuskalőszerrel és 275 éjjellátó szemüveggel járult hozzá az ukrán csapatok támogatásához, és idén összesen 73,5 millió euró értékben ígért és adományozott védelmi felszereléseket vagy szolgáltatásokat Ukrajnának, köztük egy májusban vásárolt 155 milliméteres L/52-es löveggel felszerelt Caesar önjáró tüzérségi eszközt.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
„Az ellenség több mint 20 alkalommal támadta Nyikopolt, elsősorban kamikaze drónokkal és tüzérséggel” – írja az Ukrinfom.
Erről a Dnyiproi Területi Katonai Adminisztráció főnöke, Szerhij Liszak számolt be a Telegramon.
Hozzátette, hogy a támadás következtében egy 46 éves férfi repeszsérüléseket szenvedett, egy magánházban tűz ütött ki, további három ház pedig megrongálódott.
Luxemburg − csatlakozása keretében − mintegy hárommillió eurót ajánlott fel a nemzetközi drónkoalíciónak, amelynek célja, hogy Ukrajnát pilóta nélküli repülőgépekkel és azokhoz tartozó alkatrészekkel lássa el − közölte pénteken Yuriko Backes luxemburgi védelmi miniszter.
A védelmi minisztérium sajtóközleménye szerint a miniszter ezen a héten Észtországban és Lettországban tett látogatása során hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát és a 3 millió eurós felajánlást − tájékoztatott az MTI.
A nagyhercegséggel együtt 17 országot tömörítő drónkoalíciót az év elején hozták létre Lettország és az Egyesült Királyság vezetésével.
A formáció célja, hogy egymillió darab FPV-drónt, továbbá felderítő, csapásmérő illetve mesterséges intelligenciával felszerelt drónokat, valamint drónelhárító eszközöket biztosítson Ukrajnának. Júliusban a koalíció tagjai közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben bejelentették, hogy Hollandia, az Egyesült Királyság, Lettország, Új-Zéland és Svédország több mint 45 millió eurót ajánl fel a szállítmányok összeállítására és eljuttatására.
Yuriko Backes márciusban bejelentette, hogy országa csatlakozik az 52 országot tömörítő Ukrajna Védelmi Kontaktcsoporthoz. Luxemburg több millió géppuskalőszerrel és 275 éjjellátó szemüveggel járult hozzá az ukrán csapatok támogatásához, és idén összesen 73,5 millió euró értékben ígért és adományozott védelmi felszereléseket vagy szolgáltatásokat Ukrajnának, köztük egy májusban vásárolt 155 milliméteres L/52-es löveggel felszerelt Caesar önjáró tüzérségi eszközt.
Az EU szankciócsomagot készül elfogadni Irán ellen, amiért Oroszországnak ballisztikus rakétákat szállított Ukrajna elleni támadásokhoz – jelentette a Bloomberg október 4-én, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
A szankciók nagyjából egy tucatnyi személyt és szervezetet érintenének, köztük a mérnöki, a fémipari és a légi közlekedési ágazatban tevékenykedő cégeket.
Az Egyesült Államok szeptemberben megerősítette, hogy Teherán rövid hatótávolságú Fath–360-as ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak, amit a „Moszkvával kötött növekvő katonai együttműködés újabb lépéseként” értékelt.
Ukrajna, az Egyesült Államok és más nyugati országok ezt követően újabb gazdasági korlátozásokat vezettek be Iránnal szemben, ami már így is súlyos szankciókkal néz szembe atomprogramja és a közel-keleti militáns csoportok támogatása miatt. A mostani lépést a hírek szerint a közelgő, október 16–18-ra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozón hagyhatják jóvá.
A The Times Roman Kosztenkóra, az ukrán parlament nemzetvédelmi bizottságának titkárára hivatkozva számolt be arról, hogy Ukrajna év végéig további 200 000 újoncot kíván mozgósítani, de ez valószínűleg nem valósul meg – írja a Kárpáthír.
A lap megjegyzi, hogy a NATO becslései szerint Oroszország havonta mintegy 30 ezer katonát toboroz, ezért egyre inkább szükséges a 200 ezres cél, viszont ezt egyre nehezebb is elérni.
Az egyik odesszai területi toborzóközpont munkatársa is arról beszélt, hogy az ő részlege messze elmarad a céltól. A férfi panaszkodott a korrupcióra és a rossz irányításra is.
„Még a szükséges mennyiség 20 százalékát sem tudjuk mozgósítani. Az Odesszai régió az egyik legrosszabb a listán” – mondta.
„A mai látogatásomat a Szumi régióban azzal kezdtem, hogy találkoztam a harcosainkkal – azokkal a srácokkal, akik a Kurszki régióban harcolnak, védik a határ menti területeinket és az egész államot – közölte Facebook-bejegyzésében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Az államfő a 82. dandárnál tett látogatást, ahol jelentést kapott a parancsnoktól, majd több katonát is kitüntetett.
Hálás vagyok a szolgálatukért és azért, hogy megvédik hazánkat. Köszönetet mondok minden parancsnoknak, őrmesternek és katonának a kurszki műveletért, amely nagyban segítette azok motivációját, akik fegyveres támogatással látnak el bennünket
– zárta posztját Volodmir Zelenszkij.
Az ukrán rendfenntartó erők információi szerint az orosz hadsereg 93 ukrán hadifoglyot végzett ki a harctéren – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Jurij Belousov, a főügyészség fegyveres konfliktusok során elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemmel foglalkozó főosztályának vezetője szerint az ukrán hadifoglyok kivégzéseinek 80 százalékát 2024-ben jegyezték fel.
A tendencia tavaly novemberben kezdett kirajzolódni, amikor rosszabbra fordult az orosz hadsereg hozzáállása a hadifoglyainkhoz
– mondta a főosztályvezető.
Elmondta azt is, hogy október 3-án ismét olyan információk láttak napvilágot, miszerint egy újabb ukrán hadifoglyot öltek meg. Az esetet azonnal regisztrálták, majd az ukrán Állambiztonsági Szolgálat büntetőeljárást indított.
Igor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon számolt be arról, hogy az orosz fegyveres erők két irányított légibombát dobtak le a városra – írja az Interfax.
„Tűz nem keletkezett. Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ” – nyilatkozta a polgármester.
Ukrajna pénteken felszólította a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságot (PCA), amely az ENSZ tengerészeti egyezményének Oroszország általi megsértésének ügyét vizsgálja, hogy kötelezze Oroszországot a jogellenesen felépített Kercsi (Krími) híd lebontására – adta hírül az MTI.
„Oroszország jogellenesen építette ezt a hidat, és most el kell távolítania, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa a vízi közlekedést a Kercsi-szoroson keresztül. Oroszországnak ezt az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján meg kell tennie, hogy eleget tegyen a tengeri környezet és a víz alatti kulturális örökség védelmére vonatkozó, a dokumentumba foglalt kötelezettségnek” – érvelt Okszana Zolotarjova, az ukrán külügyminisztérium jogi osztályának vezetője.
Arra kérjük a törvényszéket, hogy tartassa be Oroszországgal a tengerjogi egyezményben foglaltakat
– mondta, majd hozzátette, hogy Oroszországot emellett kötelezni kell annak szavatolására, hogy a jövőben nem ismétli meg a jogsértéseket.
A vezető azt is megjegyezte, hogy Oroszországot utasítani kell, számolja fel jogellenes cselekedeteinek következményeit az általa törvénytelenül lefoglalt és megváltoztatott lobogójú ukrán fúrótornyok Ukrajnának történő visszaadásával.
El kell rendelni, hogy Oroszország végezzen tanulmányokat a Kercsi-szorosban végrehajtott orosz építkezéseknek a tengeri környezetre gyakorolt hatásairól
– hangsúlyozta az ukrán jogi képviselő. Szavai szerint Oroszországot arra is kötelezni kell, hogy tegyen intézkedéseket az általa okozott környezeti károk felszámolására.
Október 3-án éjjel az Ukrán Védelmi Erők csapást mértek az oroszországi Voronyezsi területen lévő Anna falu közelében lévő „Annanefteprodukt” orosz üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázisra – erősítette meg az ukrán fegyveres erők (AFU) vezérkara.
Az Unian közölte: az Ukrán Biztonsági Szolgálat forrásai szerint az Annanefteprodukt olajraktárban 20 tartályban üzemanyagot és kenőanyagot tároltak. A helyiek öt erőteljes dróntámadásról írtak, ami után erős tűz keletkezett.
Az orosz repülőterek, rakétákat és KAB-okat tartalmazó raktárak elleni aktív munka mellett az ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SZBU) nem feledkezik meg az ellenséges területen lévő olajraktárakról sem. Ezek a hadviselés fontos logisztikai elemei
– mondta a biztonsági szolgálat egy jól értesült forrása.
A japán Kobe városában megnyitotta kapuit Ukrajna tiszteletbeli konzulátusa. Elnöke a Kobe Gakuin Egyetem professzora, Yoshihiko Okabe. A hírről Ukrajna külügyminisztériuma számolt be – írja az Ukrinform.
„A tiszteletbeli konzulátus megnyitása folytatása annak a politikának, amelyet Ukrajna külügyminisztériuma folytat, hogy bővítse jelenlétünket a világban, elősegítse a kulturális és oktatási cseréket, valamint erősítse a nemzetközi partnerekkel való kapcsolatokat” – jegyezte meg a külügyminisztérium.
Az ukrán külügyminisztérium hozzátette, hogy az egyetemi kampuszon működő konzulátus az Ukrajna és Japán közötti oktatási és kulturális együttműködés fontosságát hangsúlyozza.
Megkezdődött a Lengyelország területén élő ukrán állampolgárok toborzása az önkéntes ukrán légióba – közölte pénteki varsói sajtóértekezletén Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter. A lengyel hadsereg szeptember 1-től készen állt az ukránok kiképzésének elindítására, de akkor még nem jelentkezett elegendő számú önkéntes – mondta el Kosiniak-Kamysz.
Az eddig jelentkezők számát tudakoló újságírói kérdésre válaszolva a kormányfőhelyettes elmondta: korábban egy dandárnyi, vagyis több ezer főt számláló csoportról esett szó, ő azonban egyelőre sokkal alacsonyabb számadatról, háromszáz főről értesült − tájékoztatott az MTI.
A sajtóértekezleten szintén részt vevő Pawel Zalewski lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes elmondta: a kelet-lengyelországi Lublin városában működő ukrán konzulátus ezen a héten indított toborzást. A kiképzés azt követően kezdődik meg, hogy összeáll majd az első, több száz főből álló önkéntes csoport – jelezte Zalewski. Felidézte: egy másik, európai uniós program keretében Lengyelország korábban már több mint 20 ezer ukrán katonát képezett ki.
Az ukrán önkéntes légió lengyelországi felkészítéséről júliusban Donald Tusk lengyel kormányfő állapodott meg a Lengyelországba látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Akkori bejelentés szerint a kiképzés lehetővé tenné a Lengyelországban, valamint más európai országokban tartózkodó ukrán állampolgároknak, hogy részt vegyenek hazájuk védelmében.
Kosiniak-Kamysz a pénteki sajtókonferencián megerősítette: Lengyelország jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékát fordítja védelmi célokra, a lengyel hadsereg létszáma pedig az idei év végéig eléri a 207,5 ezret.
Szergej Dobrjak, a Pokrovszki Városi Katonai Adminisztráció vezetője számolt be arról, hogy az orosz hadsereg alig 7 kilométerre van Pokrovszk külvárosától – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elmondása szerint most alig több mint 13 ezer ember van a városban, viszont másfél hónappal ezelőtt ez a szám még 48 ezer volt. Hozzátette azt is, hogy a lakosok evakuálása folytatódik.
Szergej Dobrjak megjegyezte, hogy Oroszország folyamatosan támadja Pokrovszk városát.
„Fél tizenegykor a városközpontot találták el. Sajnos négy sebesültünk van. […] A város kritikus infrastruktúrája csaknem 80 százalékban megsérült vagy megsemmisült. Az ellenség világítás, víz, gáz nélkül hagy minket. Vagyis azt mondják, hogy „felkészítenek” minket a télre” – mondta.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szerint országa segíteni fog Ukrajnának a háború után – írja az Ukrajinszka Pravda.
Emellett azt is kijelentette, hogy szerinte az Egyesült Államok nem fog segíteni Ukrajnának, mert az új amerikai kormány „a saját országán belüli problémákkal lesz elfoglalva, és nem lesz ideje Ukrajnára”.
A belarusz elnök szerint Ukrajna vezetésének rá kell jönnie, hogy először az országot kell majd újjáépítenie „a hozzájuk közel álló emberek, különösen a belaruszok segítségével”.
Felix Baumann, Svájc ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy Svájc megfigyelőként vett részt az „ukrajnai béketervről” szóló Kína–Brazília találkozón, és nem írt alá semmilyen közleményt. Egyúttal egyértelművé tette, hogy Svájc álláspontja az orosz–ukrán háború békés rendezésével kapcsolatban változatlan − írta az Ukrajinszka Pravda.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy Svájc álláspontja „továbbra is teljesen egyértelmű: az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett teljes körű katonai agresszióra adott bármilyen megoldásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát, és különösen Ukrajna területi integritását és szuverenitását”.
Hozzátette azonban, hogy Svájc fontosnak tartja minden olyan béketerv megfontolását, amely tiszteletben tartja ezeket az alapelveket.
Az Európai Unió nem akarja, hogy a korábbi megállapodások a békeszerződések megszegését jelentsék. S pontosan ezt láttuk a júniusban Svájcban megrendezett, Ukrajnáért tartott első globális békecsúcs záróközleményében. Ez a csúcstalálkozó a korábbi megbeszélésekre épült, amelyek Ukrajna békeformuláján, és más, a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának megfelelő békejavaslatokon alapultak
– fogalmazott a nagykövet, aki kifejtette, hogy Svájc külügyminisztériuma ezért döntött úgy, hogy megfigyelőként részt vesz a Kína és Brazília által kezdeményezett találkozón.
„De Svájc álláspontja nem változott. Ukrajnáról pedig Ukrajna nélkül semmit sem szabad eldönteni” − zárta a diplomata.
Péntekre virradóan orosz tüzérségi támadás következtében egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült a Herszoni területen található Bilozerkában – írja az Ukrajinszka Pravda.
Éjszaka az orosz hadsereg tüzérséggel támadta Bilozerkát. Sajnos egy 1995-ben született férfi a lövések következtében halálos sérüléseket szenvedett
– közölte Olekszandr Prokugyin, a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció vezetője.
Prokugyin részvétét fejezte ki az elhunyt családjának és barátainak. Később a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció vezetője hozzátette, hogy Bilozerka éjszakai orosz támadásának következtében két áldozatot kórházba szállítottak.
A katonai közigazgatás vezetője szerint egy 58 éves nő és egy 61 éves férfi robbanás okozta sérüléseket és agyrázkódást szenvedett, ezért kórházi kezelésre szorulnak. A támadás idején az áldozatok egy házban tartózkodtak, amelynek udvarát ellenséges találat érte. Az orosz megszállók emellett legalább három lakóépületet rongáltak meg a faluban, míg egy másikat teljesen megsemmisítettek.
A világ egyre megosztottabbá válik, és „ami ma Ukrajna, az holnap Kelet-Ázsia lehet” – jelentette ki pénteken első politikai beszédében Isiba Sigeru, Japán új miniszterelnöke, aki a Japánban feljegyzett alacsony születésszámot „lopakodó veszélyhelyzetnek” nevezte.
Az MTI szerint a kormányfő feltette a kérdést, hogy miért nem működött az elrettentés Ukrajnában. „Ha a közel-keleti helyzetet is figyelembe vesszük, a nemzetközi közösség egyre megosztottabbá válik, és kész a konfrontációra” – jegyezte meg Isiba.
A miniszterelnök gazdasági elképzeléseiről szólva azt mondta: emelni kívánja a béreket egy új ösztönző programmal, valamint a helyi hatóságok és az alacsony jövedelmű háztartások támogatásával.
Isiba Sigeru elődje, Kisida Fumio azért vált népszerűtlenné, mert a kormányzó Liberális Demokrata Pártot korrupciós vádak érték, és az inflációt sem sikerült alacsonyan tartani az országban.
Bár az októberben tartandó választások esélyese továbbra is a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP), Isiba kormányának mindössze 51 százalékos a támogatottsága a japán lakosság körében a Nikkei napilap szerdán közzétett felmérése szerint, ami jóval alacsonyabb, mint elődje, Kisida Fumio első, 2021 végén hivatalba lépő kormányának mutatója.
Isiba most azt hangoztatta, hogy ebben az évtizedben az átlagos nemzeti minimálórabért 1500 jenre (3757 forint) akarja emelni, ami csaknem 43 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi 1050 jenes bérhez képest.
Japán számos ipari országhoz hasonlóan fenyegető demográfiai válsággal néz szembe. A Világbank szerint Monaco után Japánban él a világ legidősebb lakossága. Tavaly a születési ráta 1,2 volt, ami jóval kevesebb, mint ami a népesség fenntartásához szükséges. A miniszterelnök ezt lopakodó vészhelyzetnek nevezte, hozzátéve, hogy a kormány erősíti a családok támogatását célzó intézkedéseket, a többi között rugalmas munkaidő bevezetésével.
A Bloomberg szerint az Európai Unió szankciócsomagot tervez bevezetni Irán ellen, amiért ballisztikus rakétákat szállít Oroszországnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az interjúpartnerek szerint az első intézkedéscsomag mintegy tucatnyi természetes és jogi személyt érint, többek között gépgyártó, kohászati és repülőgépipari vállalatokat.
Ezek az uniós korlátozások lesznek az első válaszlépések az ország rakétaszállítására, ráadásul egyes források szerint már most a szankciós lista bővítését fontolgatják a háttérben.
Az egyik forrás megjegyezte, hogy az Egyesült Államok külön is tervez szankciókat bevezetni Irán ellen a közelmúltban Izrael ellen végrehajtott csapás miatt, és azt szeretné, ha szövetségesei is így tennének.
Az ukrán védelmi erők megtámadták az Annanaftoprodukt üzemanyag- és kenőanyagraktárat az oroszországi Voronyezsi területen. A támadás következtében az egyik tartályban tűz ütött ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
A létesítmény területén orosz légvédelmi rendszereket figyeltek meg. Megerősítették, hogy legalább az egyik függőleges tartályt találat érte. Tűz keletkezett
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága.
En #ruZia, en 2 sus regiones, en la de #Perm y la de #Voronezh, están ardiendo los almacenes de crudo🔥#LaGuerraEsUnJuegoDeDos pic.twitter.com/xNTJqGI9RR
— Anfisa Motora (@AnfisaMotora) October 4, 2024
A jelentés szerint a sikeres akciót az Ukrán Biztonsági Szolgálat erői és eszközei a védelmi erők más egységeivel együttműködve hajtották végre. A támadás következményei jelenleg is felmérés alatt állnak.
Október 3-án a francia–német KNDS védelmi vállalat aláírta a 12 Caesar-Haubitze szállításáról szóló szerződést, amit Ukrajna finanszíroz, jelentette be Sebastien Lecornu, Franciaország védelmi minisztere – közölte a The Kyiv Independent hírportál.
A hír néhány nappal azután érkezett, hogy a KNDS bejelentette, irodát nyitott Kijevben. Az új iroda célja, hogy támogassa Ukrajnát a szárazföldi rendszerek karbantartásában és javításában, valamint a tüzérségi lőszerek hazai gyártásában.
Védelmi iparunk termelési kapacitásának növelése hozzájárul Ukrajna támogatásához
– hangsúlyozta Lecornu.
Franciaország már korábban is szállított több tucat Caesar-rendszert Ukrajnának. Ez az önjáró tüzérségi rendszer akár 55 kilométer távolságra lévő célpontokat is képes eltalálni.
Az orosz megszállás alatt álló Enerhodarban felrobbantották a kollaboráns Andrij Korotkij, a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági vezetőjének autóját – írja az RBC-Ukrajina.
Andrey Korotkyy, the ‘head of physical security’ of ZNPP, exploded in his car in occupied Energodar
— NEXTA (@nexta_tv) October 4, 2024
The collaborator was involved in war crimes and repressions against civilians, the GUR said. pic.twitter.com/ynPBczGtAJ
A hírről Ukrajna Felderítő Főcsoportfőnöksége számolt be, azóta már az orosz média is megerősítette az értesülést.
Október 4-én 7 óra körül felrobbant egy autó, amelyben egy háborús bűnöst, a zaporizzsjai atomerőmű »fizikai biztonsági vezetőjét«, Andrij Korotkijt szállította
– áll az ukrán katonai hírszerzés közleményében.
Később az orosz média arról számolt be, hogy Korotkij belehalt sérüléseibe.
A lap szerint Korotkij kollaboráns, aki részt vett háborús bűnök szervezésében és végrehajtásában, valamint az ukránok elnyomásában az orosz megszállás alatt.
Az ukrán hírszerzés szerint a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalása után önként együttműködött az orosz megszállókkal, átadta az oroszoknak az üzem dolgozóinak listáit a személyes adataikkal, rámutatva az ukránbarát álláspontot képviselő állampolgárokra.
Részt vett az atomerőmű személyzetének elnyomásában, az ideiglenesen megszállt Enerhodar polgári lakossága elleni háborús bűncselekményekben. Folyamatosan az orosz megszálló hadsereg támogatására irányuló rendezvényeket szervezett. Putyin Egységes Oroszország pártjának tagjaként vezette az úgynevezett »képviselői tanácsot« Enerhodarban
– tette hozzá a hírszerzés.
A The Kyiv Independent írása szerint az ukrán hadifoglyokkal való bánásmódot felügyelő ukrán koordinációs központ közleménye szerint legalább 177 ukrán hadifogoly vesztette életét orosz fogságban Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta – jelentette ki Viktorija Csibaljuk, a központ képviselője.
Csibaljuk szerint a valós halálozási szám ennél is magasabb lehet, mivel a nemzetközi megfigyelők nem kapnak hozzáférést az orosz börtönökhöz. A foglyok egy jelentős részét a Vöröskereszt képviselői sem látogathatták meg fogságuk idején – ezt Dmytro Lubinets ombudsman erősítette meg még júliusban.
Az orosz hatóságok nem hajlandók megerősíteni több ezer ukrán hadifogoly fogságát vagy hollétét, ami tovább súlyosbítja a helyzetet – tette hozzá Csibaljuk.
„Sok esetben Oroszország nem adja vissza a fogságban elhunyt ukrán katonák holttestét, és nem is ismeri el, hogy ezek az emberek fogságban voltak” – hangsúlyozta. Több forrás is arról számolt be, hogy ukrán foglyokat kínoztak vagy kivégeztek az orosz börtönökben. Szeptemberben az ukrán főügyészség büntetőeljárást indított 84 ukrán hadifogoly kivégzése miatt.
Az ügyészség október 1-jén közölte, hogy az orosz erők valószínűleg további tizenhat ukrán hadifoglyot végeztek ki a frontvonalon, miután azok megadták magukat Pokrovszk közelében. Ez a legnagyobb dokumentált eset, amikor megadás után kivégeztek katonákat a harctéren.
Az invázió kezdete óta Ukrajna és Oroszország összesen 57 fogolycserét hajtott végre. Ennek eredményeképp 3672 ukrán katona térhetett vissza az orosz fogságból. Kijev célja, hogy minden foglyát visszaszerezze, amiről a június közepén Svájcban tartott ukrajnai békecsúcson is tárgyaltak.
A The Kyiv Independent hírportál közlése szerint október 4-én éjjel tűz ütött ki két olajraktárban, az oroszországi Voronyezsi és Permi területeken – jelentették a helyi hatóságok.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint légvédelmi egységeik hat ukrán drónt semmisítettek meg a Voronyezsi terület felett, további hatot a Belgorodi terület felett, egyet a Rosztovi terület felett és egyet az Azovi-tenger felett.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők támadást hajtottak végre az Annanefteprodukt üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázis ellen, amely a Voronyezsi területen található Anna falu közelében helyezkedik el. A jelentésben nem tisztázták, hogy milyen fegyvereket használtak a támadás során. „Megerősítették, hogy legalább egy függőleges tartály találatot kapott” – közölte az ukrán hadsereg.
Alekszandr Gusev, Voronyezs területi kormányzója azt állította, hogy a dróntámadásban egy üres olajtartályt találtak el, és a tüzet később eloltották.
Ezzel párhuzamosan egy másik, nagy méretű tűz ütött ki a Permi területen, Osentsy faluban található olajtelepen. A Permi terület mintegy 1800 kilométerre található Ukrajnától északkeletre. Az orosz vészhelyzetek minisztériuma szerint a tűz üzemanyagtartályokat borított lángba, és több mint 10 000 négyzetméteren terjedt el.
A tűzesetek során egyik régióban sem jelentettek áldozatokat. A The Kyiv Independent nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz állításokat.
In the Perm region of Russia an oil storage facility is burning, according to Shot 10 thousand square meters is on fire. No news of why 🤷
— Kvist.P 🇩🇰🇺🇦 (@kvistp) October 4, 2024
I think Ukrainian moped drones did it. pic.twitter.com/4IRL6FOx5E
Oroszország 657 940 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 4-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1230 áldozatát, akiket csak az elmúlt napban vesztettek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8908 harckocsit, 17 627 páncélozott harcjárművet, 25 820 járművet és üzemanyagtartályt, 18 965 tüzérségi rendszert, 1212 többszörös rakétaindító rendszert, 965 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 16 494 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Október 3-án Vadim Misnik, az ukrán Sziverszki Operatív Taktikai Csoport szóvivője a kijevi nemzeti televízióban bejelentette, hogy az orosz erők továbbra is támadják a Kurszki területen található településeket, még akkor is, amikor ukrán csapatok nincsenek a közelben.
Misnik elmondta, hogy a helyi lakosság nem érti, miért kerülnek támadás alá, hiszen az ukrán hadsereg nincs jelen a környéken. A civil lakók kénytelenek hosszú órákat a pincékben bujkálni, néha akár fél napot is eltöltenek ott a bombázások miatt.
Az ukrán vezérkar szerint az orosz terület ellen irányuló ukrán offenzíva augusztus eleje óta folyamatosan orosz rakétákkal és légitámadásokkal válaszol a Kurszki területen.
Ukrajna korábban felkérte az ENSZ-t és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy csatlakozzanak a humanitárius erőfeszítésekhez a Kurszki terület Kijev által ellenőrzött részein. Moszkva ezt a lépést provokációnak minősítette. Az ukrán hadsereg közben élelmiszert, vizet és gyógyszereket biztosít az ukrán ellenőrzés alatt álló Kurszk megyei lakosoknak. Misnik hozzátette, hogy igyekeznek helyreállítani a víz- és áramellátást is, generátorok használatával.
Mindez a (ukrán) hadsereg vállára nehezedik, mert megfelelünk a nemzetközi humanitárius jog követelményeinek, és mindent megadunk a helyi lakosságnak, amire szükségük van
– mondta Misnik.
Ukrajna augusztus 6-án indította el határ menti offenzíváját Oroszország Kurszki területén, és azt állítják, hogy körülbelül 100 települést és több mint 1300 négyzetkilométert (500 négyzetmérföld) foglaltak el. A támadás váratlanul érte Oroszországot, lehetővé téve az ukrán erők számára, hogy gyorsan átlépjék a határt és mélyen behatoljanak az orosz területre.
Románia hivatalosan átadott Ukrajnának egy Patriot légvédelmi rendszert – erősítette meg Constantin Spinu, a román védelmi minisztérium szóvivője október 3-án a Szabad Európa/Szabadság Rádióban.
Nagyon hálás vagyok minden országnak, amely légvédelmi eszközökkel segít minket, és különösen köszönöm Romániának a Patriot rendszert. Együtt hatékonyabban tudunk fellépni a Shahed drónok és rakéták megsemmisítésében, hogy véget vessünk az orosz terrortámadásoknak
– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nappal korábban, esti beszédében.
Románia eredetileg vonakodott a Patriot rendszer átadásától, de végül júniusban döntött az adományozásról. A román kormány hivatalosan szeptemberben rendelte el a rendszer leszállítását.
Kijev régóta szorgalmazza további légvédelmi rendszerek biztosítását, mivel Oroszország egyre fokozza támadásait az ukrán városok és energetikai infrastruktúrák ellen. A rendkívül fejlett Patriot rendszerek kulcsszerepet játszanak Ukrajna légvédelmében, hiszen képesek megsemmisíteni még a legmodernebb ballisztikus rakétákat is, például a Kinzhal rakétákat.
Ukrajna már három Patriot rendszert kapott Németországtól és egyet az Egyesült Államoktól, míg más országok, például Hollandia és Spanyolország, egyedi indítóállványokat és rakétákat biztosítottak. Az Egyesült Államok és Hollandia további egy-egy rendszert ígért júniusban, de ezek érkezéséről még nem érkezett hivatalos bejelentés.
Hollandia továbbra is keresi azokat a partnerországokat, amelyek segíteni tudnak az Ukrajnának ígért Patriot rendszerhez szükséges alkatrészek biztosításában – nyilatkozta Ruben Brekelmans, a holland védelmi miniszter szeptemberben.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációs központjának vezetője tagadta az orosz média állításait a kurszki atomerőmű elleni októberi ukrán támadási kísérletéről − írja a The Kyiv Independent.
Oroszország hamis információkat adott ki a kurszki atomerőmű elleni HIMARS-rakétatámadásról
− közölte Andrii Kovalenko a Telegram-csatornáján.
Az oroszok szerint a megtámadott üzem mintegy 40 kilométerre fekszik az ukránok által tartott területektől Kurszk vidékén.
Több orosz Telegram-csatorna és Mash híroldal is arról írt korábban, hogy robbanások rázták meg a közeli Kurcsatov várost, amely egy feltételezett ukrán támadási kísérlet része volt a kurszki üzem ellen.
A csatornák nem pontosították, hogy a támadásban HIMARS rakétákat használtak-e. A Mash négy rakéta és egyetlen drón bevetéséről írt, amelyek közül mindent elfogtak. A kurszki erőmű vezetői közölték, hogy a megfelelő üzemmódban működik és a sugárzási szintek is a normákon belül vannak.
Nyilvánvaló, hogy senki sem támadta meg az atomerőművet, nincs értelme. Oroszország láttatott valamiféle tüzérségi támadást Kurcsatovban és egy videót a robbanásról a földön
− mondta Kovalenko, hozzátéve, hogy a robbanásoknak semmi köze a kurszki erőmű elleni támadáshoz.
A Szuszpilne ukrán hírügynökség is azt írta, hogy az ukrán titkosszolgálatoknál lévő forrásai cáfolták az erőmű elleni csapásról szóló állításokat. A The Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni az állításokat. Az ukrán hírszerző szolgálatok a cikk megjelenésekor nem reagáltak a megkeresésre.
A Kreml korábban augusztus végén egyszer már megvádolta azzal Kijevet, hogy megtámadta az erőművet, és felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy ellenőrizze az erőmű biztonságát. Moszkva láthatóan csalódott volt a NAÜ-misszió következtetései miatt, mondván, hogy „objektívebb és világosabb álláspontot” remélt.
Oroszország 2022 márciusa óta tartja megszállás alatt az ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet. Kijev szerint Moszkva következetesen veszélyezteti az erőmű biztonságát, és nukleáris zsarolási eszközként használja.
Volodimir Zelenszkij elnök október 3-án kijelentette, hogy az ukrán hadsereg döntése, miszerint kivonul a frontvonalban lévő Vuhledar városból, „teljesen helyes” volt, mivel segített megmenteni az ukrán katonák életét – idézi a The Kyiv Independent az ukrán elnököt.
Megfelelő fegyverek nélkül nem tudjuk megállítani Oroszországot. Akkor, amikor lerombolják csapataink állásait, meg kell védenünk az életüket, mert ők fontosabbak, mint bármilyen épület
– mondta Zelenszkij egy újságírónak válaszolva Mark Rutte NATO-főtitkárral közös kijevi sajtótájékoztatóján.
A kijevi erők október 2-án jelentették be a kivonulást a Donyecki terület kulcsfontosságú településéről, miután az orosz erők ellepték a város szárnyait, és behatoltak Vuhledarba. A régió déli részén, a megszállt Donyecktől mintegy 50 kilométerre délnyugatra és a Zaporizzsjai területtel közös közigazgatási határtól nagyjából 40 kilométerre keletre fekvő Vuhledar 2022 óta súlyos orosz támadásnak van kitéve.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a védelmi ipar nemzetközi fórumán felszólalva bejelentette egy új ukrán ballisztikus rakéta sikeres tesztelését. A katonai és politikai konfliktusokat vizsgáló központ vezetője, Andrej Klinzevics arról értekezett az mk.ru orosz portál hasábjain, hogy vajon mindez csupán dezinformáció lehet azért, hogy a nyugati nagy hatótávolságú fegyverekkel végre mélységi támadásokat hajthassanak végre Oroszországban, vagy Kijevnek valóban sikerült megalkotnia saját „ballisztikus rakétáját”.
Az egész világ arra a következtetésre jutott, hogy nagy mennyiségű robbanóanyag szállítása olyan területre, ahol ellenséges légvédelem működik, csak közepes hatótávolságú rakétákkal lehetséges – mondja Andrej Klincevics.
President Zelensky announces Ukraines New Ballistic Missile has passed its flight test and can now become operational. pic.twitter.com/3ZTNn5ha7I
— Bricktop_NAFO (@Bricktop_NAFO) October 1, 2024
A szakértő szerint ugyan Ukrajnának még mindig vannak gyártó létesítményei és szakértő személyzete, mert a Szovjetunió idején ott szerelték össze a szovjet interkontinentális rakétákat, például a híres 200 tonnás RS–20-ast, amelyet Nyugaton „Sátánnak” becéztek.
Ahogy mondani szokták, készítsd el egy ilyen rakéta kicsinyített mását és kapsz egy közepes hatótávolságú rakétát
– állítja a szakértő.
Andrej Klincevics úgy véli, hogy az ukránok maximum a szovjet irányított légvédelmi rakéták módosítását eszközölik az S–200-as nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekhez, amelyek maguk is nagyon masszívak. Ez lehet a szovjet Tocska-U műveleti-taktikai rakéta felnagyított változata is.
A szakértő szerint szovjet technológia alapján készíthettek valamit az ukránok.
„Nem hiszem, hogy a mikroelektronikán, néhány gépen vagy berendezésen kívül a Nyugat bármivel is segítette volna őket. Szerinte nem kizárt, hogy Ukrajna próbaszerűen csinált valamit, de téves volna ezeket a rakétákat Grom–2-nek hívni. Kijev nem jelentette be az új rakéták nevét, de minden jel szerint kétezer kilométernél messzebbre repülő rakétákról van szó. Nehéz megmondani, hogy milyen robbanófejet hordoznak, de szerintem nem kevesebb mint 500 kilogramm” – ecsetelte Klincevics.
Az orosz erők október 3-án megtámadták a Csernyihivi terület egyik körzetét, és eltaláltak egy cseppfolyósított gázt szállító autót – írja a The Kyiv Independent Viacseszlav Csausz kormányzó beszámolója alapján.
Legalább három ember meghalt, köztük egy 6 éves gyerek, négy másik pedig sérüléseket szenvedett és kórházba került. Az előzetes adatok szerint a sérültek között volt egy 4 éves fiú és egy 13 éves lány is. Mindkét gyermek súlyos állapotban van.
A gépkocsiban szállított gázpalackok az orosz támadást követően felrobbantak. A tűz átterjedt a lakóépületekre.
Vajon az oroszok tudták, hogy hova csapnak le? Minden bizonnyal tudták. Ráadásul tisztában voltak az összes következménnyel. A bűnüldöző szerveknek jogi értékelést kell adniuk az ellenséges cselekményekről. A nemzetközi közösségnek reagálnia kell
– mondta Csausz.
So russia targeted a gas tanker with a drone carrying LPG ... which makes it even worse, if that's possible. And meanwhile idiots march in Germany for "peace" by surrender. They should be frogmarched to Chernihiv. Forced to see what their appeasement of terrorism does. pic.twitter.com/9QbPm0Fptb
— Jan Bird (@pictureladyjan) October 3, 2024
Ahogyan arról írtunk, egy korábbi, augusztus 19-én Csernyihivbe csapódó és hét civillel – köztük egy hatéves kislánnyal – végző Iszkander-K rakétában amerikai gyártású áramköröket találtak az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint – erről itt olvashat bővebben.