Az oroszok a Kurszki régióban lelőttek 9 fogságba esett ukrán katonát, akik egyébként megadták magukat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, az oroszok még október 10-én csaptak le váratlanul az ukrán katonákra Kurszknál, akik bár végül megadták magukat, de ennek ellenére lelőtték őket.
„A támadódrón-kezelő személyzetnek komolyabban kell vennie az ellenséges áttörés lehetőségét pozíciójukon, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a biztonságot”– vonta le a parancsnokság a következtetést az esetből.Mint az Ukrajinszka Pravda megjegyezte: a magukat megadó katonák lelövése a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek minősül. Az ukránok szerint ezt a bűncselekményt több alkalommal is elkövette már az orosz fél.
A ukrán állami média jelentése szerint Irán két műholdját küldte Oroszországba, hogy orosz űrhajók pályára állítsák őket. Ezek a Kowsar nagy felbontású képalkotó műhold és a Hodhod nevű kis műhold – számolt be az RBK Ukrajina.
Az iráni média szerint a Kowsar felhasználható a mezőgazdaságban, a természeti erőforrások kezelésében, a környezeti megfigyelésben és a katasztrófaelhárításban is. A Hodhodot műholdas kommunikációra tervezték, használható távoli területeken, ahol nehéz hozzáférni a földi hálózatokhoz.
Oroszország már 2024 és 2022 februárjában is pályára állított iráni műholdakat. Akkoriban az Egyesült Államok aggódott az Oroszország és Irán közötti űrkutatási együttműködés miatt. Washington attól tartott, hogy a műholdak segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és lehetővé teszik Iránnak, hogy nyomon kövesse a lehetséges katonai célpontokat Izraelben és a Közel-Keleten.
Megjegyzendő, hogy Irán Oroszország talán legnagyobb katonai partnere. Teherán áthelyezte Moszkvába a Sahíd típusú kamikaze drónokat és azok gyártási technológiáját, de ballisztikus rakétákkal is ellátta Oroszországot. A nyugati partnerek attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris technológiai és fegyvergyártási erőforrásokat oszthat meg Teheránnal.
Az orosz hadsereg megsemmisített egy nyolcfős ukrán felderítő csoportot Harkiv irányában, és az egyik fegyveres egyenruháján amerikai zászlós felvarrót találtak – közölte a RIA Novosztyival egy katonai forrás.
Elmondása szerint az illetőnél nem voltak iratok, de lehetségesnek tartják, hogy hivatásos zsoldos és egykori amerikai katona volt. A megsemmisített felderítő csoportról helyszíni felvételek is eljutottak az orosz állami hírügynökséghez ezzel kapcsolatban.
Oroszország rendszeresen azt állítja, hogy Ukrajnában nagy számban harcolnak külföldi „zsoldosok” is az ukrán haderővel együtt. Alekszander Bortnyikov, az FSZB igazgatója nemrég azt állította, hogy Ukrajna nemzetközi légiójához 18 ezer ember csatlakozott 85 országból, és hogy a legnagyobb számban Franciaországból, Lengyelországból és Georgiából érkeztek fegyveresek. Mindeközben az orosz védelmi tárca azt állította, hogy több ezret már megöltek e zsoldosok közül (bár ezeket az állításokat független forrásból nem lehet megerősíteni).
A jelenlegi helyzet talán nem alakult volna ki akkor, ha a NATO 2021-ben megvitatta volna Oroszországgal a biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezetét – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a RIA Novosztyinak.
Az orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Szijjártó úgy fogalmazott: „Emlékszem azokra a napokra. Azt hiszem, ami hiányzott, az egy komoly párbeszéd volt”.
Sajnos erre a párbeszédre nem került sor. Azóta majdnem három év telt el. És lehet, hogy amit most mondok, annak nincs értelme, de szeretném, ha ezek a párbeszédek megtörténtek volna. Mert ha ezek megtörténtek volna, talán nem kerültünk volna a jelenlegi helyzetbe
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Oroszország 2021 végén tette közze egy, az Egyesült Államokkal és a NATO-val kötendő, biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezetét. A felek 2022. januárban, az ukrajnai invázió kezdete előtt hosszasan egyeztettek, de eredmény nélkül.
Oroszország nemcsak Ukrajnára és a NATO további bővítésére vonatkozóan fogalmazott meg követeléseket, hanem például azt is elvárták, hogy a szövetség vonja ki csapatait a keleti határon fekvő Romániából és Bulgáriából, és hogy térjenek vissza az 1997-es határokhoz.
Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes akkor az orosz kollégájával Genfben tartott tárgyalások lezárultával azt mondta: az Egyesült Államok határozottan elutasította az elfogadhatatlannak minősített orosz biztonsági javaslatokat. Azt is kiemelte, hogy nem a megszokott értelemben vett tárgyalás volt, hanem mindössze az álláspontok tisztázására szolgált.
Mindössze hét nap alatt az oroszok mintegy 900 irányított légibombát használtak Ukrajna ellen. A KAB-ok mellett Oroszország 40 rakétával és 400 különböző típusú támadó drónnal is csapásokat mért a térségre – derül ki Volodomir Zelenszkij legújabb videós bejelentkezéséből.
„Egyetlen nemzet sem menne keresztül ilyen eseményeken egyedül. A partnereknek lehetőségük van a szükséges mennyiségű és minőségű légvédelmi rendszer biztosítására, megfelelő hatótávolságunkra vonatkozó döntések meghozatalára” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Oroszország 668 ezer 930 katonát veszített az ukrajnai háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A jelentés alapján a The Kyiv Independent azt írja, hogy a teljes létszámból 1300 katonát szombaton veszített el az Orosz Föderáció.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8971 harckocsit, 17 876 páncélozott harcjárművet, 26 584 járművet és üzemanyagtartályt, 19 410 tüzérségi rendszert, 1231 rakéta-sorozatvető rendszert, 978 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 16 992 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Az oroszok a Kurszki régióban lelőttek 9 fogságba esett ukrán katonát, akik egyébként megadták magukat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, az oroszok még október 10-én csaptak le váratlanul az ukrán katonákra Kurszknál, akik bár végül megadták magukat, de ennek ellenére lelőtték őket.
„A támadódrón-kezelő személyzetnek komolyabban kell vennie az ellenséges áttörés lehetőségét pozíciójukon, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a biztonságot”– vonta le a parancsnokság a következtetést az esetből.Mint az Ukrajinszka Pravda megjegyezte: a magukat megadó katonák lelövése a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek minősül. Az ukránok szerint ezt a bűncselekményt több alkalommal is elkövette már az orosz fél.
Volodimir Zelenszkij elnök „napokon belül” nyilvánosan is bemutatja győzelmi tervét az ukránoknak – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a The Kyiv Independent szerint.
„A fő pontok már világosak, de még olyan részleteket fog hozzáfűzni, amelyekből világosan kiderül, hogy milyen nyomásgyakorló programról van szó, miért fontos és miért párhuzamos [az ukrán békeformulával]” – mondta Podoljak az egységesített ukrán televíziós háborús tévéhírfolyamban.
A The Kyiv Independent emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij ötpontos győzelmi terve katonai és diplomáciai elemeket tartalmaz, beleértve Ukrajna meghívását a NATO-ba, de a béke keretének teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra. A terv célja, hogy megerősítse Ukrajna jövőbeli tárgyalási pozícióját, és „igazságos békére” kényszerítse Oroszországot.
Az ukrán elnök – vegyes eredménnyel ugyan, de – már bemutatta a győzelmi tervet több nyugati vezetőnek, többek között Joe Biden amerikai elnöknek, Emmanuel Macron francia elnöknek, Keir Starmer brit miniszterelnöknek és Giorgia Meloni olasz kormányfőnek. A napokban azt ígérte, hogy a tervet hamarosan az ukrán közvélemény is megismerheti.
Ugyanakkor Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője még szeptember 29-én azt mondta, hogy a tervet néhány „érzékeny” részlet nélkül fogják bemutatni az ukránoknak, hogy megakadályozzák az információk kiszivárgását Oroszország felé.
Mindent, ami nyilvánosságra kerül, nemcsak nálunk, hanem az ellenségnél is meghallanak. Ezért a terv egyes részletei titkosak
– mondta akkor Jermak.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta mintegy 580-ra emelkedett a harci cselekmények következtében elhunyt gyerekek száma. Ezen felül 1644 gyerek sérült meg, 15 kiskorú pedig szexuális bántalmazás áldozata lett – közölte a childrenofwar ukrán kormányzati oldal legfrissebb adatai alapján a Kárpátalja.ma.
Az ukrán rendőrség adatai szerint jelenleg 1959 eltűnt gyereket keresnek Ukrajnában. Viszont a háború kitörése óta 33 712 kiskorút találtak meg.
Az ukrán információs iroda adatai szerint eddig 19 546 gyermeket deportáltak Oroszországba. Az orosz adatok szerint viszont 744 ezer gyermeket vittek el az Orosz Föderáció területére. Ezidáig a 18 éven aluliak közül 388 deportált térhetett vissza Ukrajnába. Ezek az adatok hónapok óta nem változtak.
Az ukrán légierő vasárnap reggel közölte: 68 orosz drón érkezett Ukrajna légterébe a szombaton késő este óta zajló orosz támadásban, ezek közül 31-et tudott lelőni a légvédelem.
A közlemény szerint számos ukrán régióban működésbe lépett a légvédelem. Az említett 31-en kívül 36 további drón eltűnt a radarjukról (ezek pozícióját – mint írták – elveszítették, többségük „feltételezhetően” a szintén a légvédelemben használt elektronikus hadviselés eredményeként zuhanhatott le). Egy további drónról azt írták, hogy még a levegőben volt a jelentés összeállításakor.
A drónok mellett azonban két Iszkander–M és két Kh–59-es rakéta is érkezett az éjjel, ezek közül egyet sem sikerült megsemmisíteni.
Poltava, Odessza, Szumi és Csernyihiv régiókat célozták meg a jelentés szerint. E régiókból egyelőre nem érkezett hír károkról, több más régióból viszont igen.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszoni régió kormányzója vasárnap reggel azt közölte, hogy kár keletkezett egy kritikus infrastrukturális létesítményben (további részleteket nem árult el). Továbbá Zaporizzsja kormányzója, Ivan Fedorov is azt írta vasárnap reggel, hogy az előző napi tüzérségi támadások következtében infrastrukturális létesítményekben keletkezett kár.
Mint az Ukrajinszka Pravda írta, a támadás helyi idő szerint szombat 19.18-kor kezdődött, és reggel 6.23-kor néhány orosz drón még biztosan a levegőben volt.
Magyarország területére október 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5531 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6965 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Mint megírtuk, az orosz közösségi oldalak szerint a minap lezuhant egy orosz Szu–34-es vadászbombázó. Az incidenssel kapcsolatban az a híresztelés is elterjedt, hogy egy ukrán F–16-os lőhette le a gépet. A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében reflektált a történtekre.
A kutatóintézet egyrészt közölte: független forrásból nem lehet ellenőrizni azt az állítást, miszerint egy ukrán F–16-os lőtte volna le az orosz vadászgépet. Utaltak a Fighterbomber csatorna posztjára is, valamint arra, hogy „egy neves orosz katonai blogger szintén megerősítette, hogy a Szu–34-es személyzete meghalt, de azt állította, hogy ez a veszteség nem az ukrán tevékenységhez kapcsolódik, más katonai bloggerek pedig azt találgatták, hogy a Szu–34-es műszaki vagy emberi hiba következtében zuhanhatott le”.
Hozzátették, hogy az F–16-os gépről szóló információt egy, az orosz légierő tisztjeihez köthető csatorna osztotta meg. Mint írták, ez a csatorna utóbb reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a Szu–34-es műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt is lezuhanhatott, megjegyezve, hogy ezek a feltevések az orosz légierő további problémáira világíthatnak rá, ha igazak.
Továbbá a csatorna azzal vádolta a Kremlhez kötődő katonai bloggereket,
hogy hazudnak a Szu–34-es lezuhanásáról, és megakadályozzák az orosz erőket abban, hogy az ukrán F–16-osok fenyegetésével szemben terveket dolgozzanak ki.
Az ISW végül megismételte: nem lehet ellenőrizni az állítást, miszerint egy F–16-os lőtte volna le az orosz gépet – de ha igaz a hír, akkor ez lehet az első eset, amikor egy orosz repülőgépet egy Ukrajnának adott nyugati géppel lőnek le.
A BRICS-szövetség nem volt és nem is lesz katonai szövetség – közölte az orosz külügyminisztérium közleménye alapján a RIA Novosztyi.
„A BRICS soha nem volt és nem is lesz katonai szövetség. Sőt, a BRICS nem is nemzetközi szervezet vagy integrációs struktúra, hanem egyenrangú résztvevők államközi szövetsége” – áll a minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatban.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a BRICS egy olyan multidiszciplináris stratégiai partnerséget jelent, amely három kulcsfontosságú „pilléren” alapul: politika és biztonság, gazdaság és pénzügy, kultúra és humanitárius kapcsolatok.
„A BRICS-partnerek közötti kapcsolatok az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet, a nyitottság, a pragmatizmus, a szolidaritás és (ami ebben az esetben a legfontosabb) a senki ellen való nem irányulás elveire épülnek” – hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Ezt a tézist a BRICS alapdokumentumai, köztük a tagállamok vezetőinek minden egyes közös nyilatkozata könnyen megerősíti – tette hozzá.
Az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok hatékonysága jelentősen megnőtt, amióta aktívan használják a Starlink műholdas rendszerét – számol be a The Washington Post cikke alapján az Unian.
Megjegyzik, hogy ezen terminálok szállítása Oroszországba az amerikai szankciók értelmében tilos. Oroszországban azonban létezik a Starlinkek feketepiaca.
Az ukrán katonák, akikkel a kiadvány szerzői beszéltek, személyesen Elon Muskot bírálták azért, hogy cége nem tesz eleget annak érdekében, hogy megakadályozza az oroszok Starlink-használatát.
Kételkednek abban, hogy az amerikai milliárdosnak valóban megvan az akarata a probléma megoldására.
Mint a lap megjegyzi, a háború kezdetén az orosz csapatok nagymértékben támaszkodtak a rádióra, hogy továbbítsák a csaták során látott történéseket. Az ukrán hadsereg ezzel szemben a Starlinkeken keresztüli internetes kommunikációra támaszkodott, és ez komoly előnyt jelentett. Most az oroszok másolják Ukrajnát azzal, hogy hasonló módon használják a Starlinket – nyilatkozták ukrán katonai tisztviselők.
Az ukrán hadsereg szerint az offenzívában lévő orosz erők most a Starlinket használják a támadások, valamint a tüzérségi és bombázó csapások összehangolására.
„Korábban az oroszok nem tudták irányítani egyes mozgásaikat, manővereiket, tüzérségüket, gyalogságukat” – mondta a 93. gépesített dandár egyik drónos szakaszparancsnoka. Ez a helyzet mostanra megváltozott – tette hozzá.
A lap saját elemzése kimutatta, hogy a Starlink szabadon beszerezhető Oroszországban ezer dolláros áron, ami nem sokkal drágább, mint más országokban. A terminálokat külföldi telefonszámokhoz és postafiókokhoz kötik, hogy elkerüljék a letiltást.
Az ilyen terminálokat árusító moszkvai üzletek „ügyfélszolgálati” csevegőszobáiban megszólalók szerint könnyű külföldön Starlink-készleteket vásárolni és regisztrálni. A legtöbbet Európában szerzik be, és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállítják. Az egyik beszállító szerint az Európai Unióban vásárolt készülékek 90 napos használat után blokkolhatók; erre megoldás az, ha ukrán adatokkal történik a regisztráció.
Mint a The Washington Post megjegyzi, a Starlink az azonosítószámuk alapján letilthatja az egyes készülékeket, vagy egész területeket blokkolhat a bolygó felszínén a jel vételétől. A Starlinket ismerő forrás a kiadvány szerzőjének elmondta, hogy a cég technikailag képes az aktív készülékek lokalizálására a műholdakra leadott pingjeik alapján, de nehéz lehet felismerni egy felhasználót a „harci zóna első vonalában”, ahol az ukrán és az orosz erők nagyon közel tevékenykednek egymáshoz.
Újságírói kérdésre a Pentagon és a SpaceX azt mondta, hogy küzdenek az orosz hadseregbeli Starlinks-problémával, de konkrétumokkal nem szolgáltak.
Elveszítettek az oroszok egy Szu–34-es nehéz vadászbombázó repülőgépet, a hírt egymástól függetlenül több orosz Telegram-csatornán is megerősítették.
A gép elvesztéséről többek közt a Fighterbomber nevű orosz katonai repülőgépes oldal is beszámolt.
⚡️Russian channels write that today's 🇷🇺Russian bomber-fighter Su-34 was shot down by a 🇺🇦Ukrainian fighter F-16 pic.twitter.com/AyAqC6ZlhN
— 🪖MilitaryNewsUA🇺🇦 (@front_ukrainian) October 12, 2024
Ugyanakkor arról keringtek információk az orosz közösségi médiában, hogy az ukránok egyike F–16-os vadászgépe lőtte le Oroszország területe felett, mintegy 50-60 kilométerről, amikor a vadászbombázó épp siklóbombát vetett volna. Az erről szóló Telegram-posztban úgy fogalmaztak:
Hamarosan még több ilyen veszteség lesz. A NATO kiküldte vadászni az F-16-osokat.
Azt viszont, hogy valóban egy F–16-os okozta volna a veszteséget, nem lehet megerősíteni. Ráadásul időközben egy felvétel is megjelent a közösségi médiában, amelyen sokak állítása szerint a most lezuhant gép látható, de az a videó valójában egy 2022-es felvétel egy Szu–35-ösről.
🚨A Russian SU-34 was shot down this morning about 50 km from the frontlines by an F-16 - Russian sources
— PS01 △ (@PStyle0ne1) October 12, 2024
According to Russian sources the SU-34 was dropping glide bomb when it was shot. The crew did not survive.
The same source claims that a Ukrainian F-16 intercepted the… pic.twitter.com/vCCzZbO9qu
Ami azonban az egymástól függetlenül megjelenő jelentésekből valószínűnek tűnik, az az, hogy az oroszok valóban elveszítettek egy Szu–34-est. Az Oryx katonai blog szerint (ami a nyílt forrásokból megerősíthető veszteségeket gyűjti össze) Oroszország a háború eleje óta 35 darabot veszíthetett ebből a gépből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az oroszok megpróbálták visszaszorítani az ukrán állásokat a Kurszki területen, de az ukrán erők tartják a pozícióikat – számolt be az Ukrajinszka Pravda szombaton.
Zelenszkij megjegyezte, hogy már Kijevben tartózkodik, és beszélt az ukrán haderő főparancsnokával, Olekszandr Szirszkijjel a kurszki hadműveletről, majd megemlítette, hogy általánosságban a Donyecki és a Zaporizzsjai terület van a legnehezebb helyzetben.
„Egységeink ellenálló képessége döntő fontosságú. Minden a kitartásunkon múlik” – tette hozzá az ukrán elnök.
Szombat este az ukránok északi irányból „ellenséges támadó drónok” mozgását észlelték. A légierő 19 óra 18 perckor jelentette, hogy az oroszok drónokat indítottak Szumi régiónál.
„19:30-kor az ellenséges támadó drónok Poltava és Csernyihiv régiók felé vették az irányt. 21 órakor pedig Csernyihiv régióban haladtak délnyugati irányba, de a Kijevi régiónál is észlelték az eszközöket” – írta az Ukrajinszka Pravda.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!