Ez a poszt a következő Percről percre része:
A német hírszerzés szerint Oroszország 2030-ra megtámadhatja a NATO-t
-
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint az orosz csapatok újrakezdték a támadó akciókat a Donyeck és a zaporizzsjai területek határán, és némi taktikai sikert elértek, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez egy nagyszabású operatív támadás része lenne – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezek a taktikai sikerek nem az orosz erők hirtelen vagy váratlan áttörésének eredményei
– állapították meg a szakértők.
Ukrán katonák a fronton, a Donyeck területen lévő Pokrovszk város közelében, Ukrajnában 2024. október 9-énFotó: RFE / RL / Serhii Nuzhnenko / ReutersA szakértők emlékeztettek rá, hogy október elején az orosz csapatok aktívabbá váltak a frontvonalon Zaporizzsja nyugati területein, Kamjanszke közelében, de ez a tevékenység eddig korlátozott volt, és csak kisebb taktikai előnyökhöz vezetett.
Ugyanakkor az oroszok ismét aktívabbá válhatnak a front kevésbé aktív déli részein, hogy eltereljék Ukrajna figyelmét a Donyecki területen zajló kiemelt orosz támadó műveletekről, valamint hogy rögzítsék az ukrán csapatokat a dél-ukrajnai front mentén és megakadályozzák az ukrán csapatok átcsoportosítását a Donyecki területre.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Már nem csak az oroszok ellen harcolnak Ukrajnában – Zelenszkij szerint észak-koreai katonák jelentek meg a fronton;
- Szakértők szerint Oroszország tevékenysége nem utal nagyszabású offenzívára Donyeck térségében;
- Nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot indított a NATO;
- Lecsapott az ukrán hadsereg, videón, ahogy elpusztul a legendás szovjet repülőgép;
- Az Egyesült Államok atomfegyverekről tárgyalna három országgal is;
- Negyvennyolc nap után először nem használtak Sahíd drónokat az oroszok Ukrajna ellen;
- A német hírszerzés szerint Oroszország 2030-ig megtámadhatja a NATO-t;
- Az oroszok megtámadták Odessza kikötőjét, egy ember meghalt és többen megsebesültek;
- Szeptemberben szedte a legtöbb civil áldozatát Ukrajnában a háború.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
-
Hollandia 46 darab Leopard 2A8 típusú páncélost vásárol Németországtól – jelentette be hétfőn a védelmi minisztérium Hágában az MTI szerint.
Mint közölték, az első harckocsik 2027-ben lesznek átadva,
és ezzel Hollandia 2030-tól ismét egy teljes harckocsizászlóaljjal fog rendelkezni
Hollandiának 2011 óta nem voltak saját páncélosai, az ukrajnai háború miatt a kormány azonban egy 500 fős páncéloszászlóalj létrehozásáról döntött, és erre 2,5 milliárd eurót tervez elkülöníteni. A tájékoztatás szerint jelenleg a berlini vezetéssel közösen vizsgálják annak lehetőségét, hogy a holland alakulat a németországi Bergen-Hohnéban állomásozhasson.
A korszerű harckocsikat az elképzelések szerint távirányított járművek, illetve drónok fogják támogatni. Hollandia emellett vételi jogot szerzett további hat páncélos beszerzésére.
Hollandia légvédelmét is erősíteni kívánja, amire további 2,5 milliárd eurót tervez költeni. A norvég gyártmányú fegyverrendszereket várhatóan 2028-tól fogják leszállítani.
A 2A8 változatúLeopardért tavaly a csehek isbejelentkeztek a németeknél. -
A civil áldozatok számát tekintve 2024 szeptemberében új negatív rekordot állított fel az ukrán háború. Ekkor 208 civil halt meg és 1220 megsebesült az oroszok támadásai következtében.
Derül ki az ENSZ ukrajnai megfigyelő missziójának szeptemberi jelentéséből. Megjegyzik, hogy a halottak között kilenc, a sebesültek között pedig 76 gyerek van. A legtöbb halott és sebesült az ukrán városok elleni rakéta- és bombatámadások után keletkezett.
„A pilóta nélküli légi járművek jelentős számú áldozatot okoztak, különösen a frontvonal közelében. Az ukrán ellenőrzés alatt álló Herszon régióban a civil áldozatok felét a dróntámadások okozták” – áll a jelentésben.
Összességében az áldozatok többsége (92 százalék), valamint az oktatási és egészségügyi létesítményekben keletkezett károk (96 százalék) az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken következtek be. Az orosz támadások 25 energetikai létesítményt rongáltak vagy semmisítettek meg.
Az előző negatív rekord 2024 júliusában született. Akkor az orosz támadások 219 civilt öltek meg, és további 1018-at megsebesítettek. Ez volt a legmagasabb szám 2022 októbere óta, amikor több százan vesztették életüket az orosz tömeges rakétatámadásokban – közölte a The Telegraph.
-
Elfoglalták Levadne települést a Zaporizzsjai régióban az Ukrajnában harcoló orosz erők – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint.
Mindeközben Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka hétfőn bejelentette a kurszki állami rádió- és televíziótársaságnak, hogy az orosz erők visszafoglalták az oroszországi, az ukrán határ menti Kurszki régióban augusztus óta ukrán ellenőrzés alá került területek felét.
A katonai tárca által hétfőn kiadott tájékoztatás a hat ukrajnai frontszakasz közül négynél számolt be orosz előretörésről, Ukrajnában 14, a Kurszki régióban pedig öt megkísérelt ellentámadás visszaverése mellett. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1750, Kurszk irányában pedig további több mint 300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy angolul beszélő külföldi, valamint ukrán tisztek vesztették életüket egy Odesszára mért orosz rakétacsapásban, amely haditechnikai eszközöket is üzemképtelenné tett.
-
Három személy megsebesült amikor a Donyecki terület Pokrovszki járásában található Szelidovo várost orosz tüzérségi támadás érte – jelentette az ukrán belügyminisztérium.
A jelentés szerint három civil megsérült, a helyi rendőrség Szelidovo lakosait evakuálta. A sérülteket orvosi ellátásban részesítették – írja az Interfax.
-
Az orosz hadsereg rakétatámadást mért az odesszai kikötőre. Egy ember meghalt, nyolcan pedig megsebesültek – írja a Sztrana.
Polgári tulajdonú hajókban keletkeztek károk, a sérültek mind a kikötő dolgozói voltak – számolt be Oleg Kiper, az odesszai tartomány vezetője.
-
Németország közvetlen konfrontációban áll Oroszországgal, és Moszkva agressziójának célpontjává válhat. A német hírszerzés szerint az orosz hadsereg 2030-ig megtámadhatja a NATO-országokat – erre figyelmeztetett Bruno Kahl, a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat vezetője hétfőn a Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságának nyilvános meghallgatásán az Ukrinform szerint.
„A Kreml ellenségként tekint a Német Szövetségi Köztársaságra. Mint az Ukrajnának nyújtott segélyek tekintetében második helyen álló ország, Moszkva szerint mi mindenképpen benne vagyunk (a konfliktusban – a szerk.). Akár tetszik, akár nem, közvetlen konfrontációban vagyunk Oroszországgal” – mondta Kahl.
A hírszerzés vezetője még azt sem zárja ki, hogy Németországot orosz katonai fenyegetés érheti.
„Az orosz fegyveres erők legkésőbb az évtized végére képesek lehetnek megtámadni a NATO-t” – figyelmeztetett Kahl, megjegyezve, hogy Putyin nemcsak Ukrajnával foglalkozik, hanem egy nagyobb céllal, egy új világrend létrehozásával.
Kahl szerint az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabbak. A német biztonsági szolgálatoknak ezekkel a kihívásokkal szemben további erőforrásokra van szükségük.
Thomas Galdenwang, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (kémelhárítás) elnöke egyetértett kollégájával. „Egyre nagyobb számban történik Németországban orosz eredetű kémkedés és szabotázs, mind minőségileg, mind mennyiségileg” – jelentette ki.
Martina Rosenberg, a német Szövetségi Katonai Elhárítási Hivatal elnöke a megbeszélésen arról tájékoztatott, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúrák elleni kémkedési kísérletek száma az utóbbi időben „riasztóan magas” lett, és fokozott éberséget igényel.
„A Bundeswehr reflektorfényben van. Legyen szó német fegyverek szállításáról Ukrajnába, kiképzési vagy fegyverkezési projektekről, vagy szabotázsakciókról, amelyek célja a bizonytalanság érzetének megteremtése” – mondta.
-
Az ukrán hadsereg több mint 300 embert és nyolc páncélozott harcjárművet veszített az elmúlt 24 órában Kurszk térségében – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A nap folyamán az ukrán fegyveres erők veszteségei több mint 300 embert tettek ki, nyolc páncélozott harcjármű, valamint három tüzérségi löveg, két aknavető és 11 jármű semmisült meg. Egy katona hadifogolyként megadta magát
– áll a RIA Novosztyi által közölt jelentésben.
-
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el hét iráni állampolgár és hét szervezet ellen, amiért rakétákat és drónokat szállítottak Oroszországnak – közölte a testület hétfőn.
A szankciós listán három iráni légitársaság – a Saha Airlines, Mahan Air és Iran Air – valamint két beszerző cég szerepel. Ezek a cégek felelősek az Iránban gyártott drónok és a kapcsolódó alkatrészek, technológiák transznacionális beszerzési hálózatokon keresztül történő átadásáért és szállításáért, amelyeket Moszkva Ukrajna elleni háborújában használ. A listán szerepel továbbá két olyan vállalat is, amelyik rakéták és azok indításához használt hajtóanyag gyártásával foglalkozik.
A tanács továbbá úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket rendel el Szejid Hamza Galandari, Irán védelmiminiszter-helyettese, a Forradalmi Gárda neves tisztviselői, valamint két iráni, katonai repülőgépeket gyártó nagyvállalat ügyvezető igazgatója ellen is.
A célszemélyekre vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom vonatkozik. Ezen túlmenően tilos a felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat biztosítani – közölte az MTI.
-
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által szeptember 20. és október 3. között végzett felmérés eredményeiből kiderült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben jelenleg az ukránok 59 százaléka bízik meg – írja az Ukrinform.
A szociológusok szerint a 2019-es választások után az ukránok 80 százaléka bízott meg Volodimir Zelenszkijben, de 2022 februárjára a bizalom szintje fokozatosan 37 százalékra csökkent, viszont a háború után az elnökbe vetett bizalom szintje 90 százalékra emelkedett.
A bizalom szintje 2023 decemberének végére 77 százalékra, 2024 februárjára 64 százalékra, 2024 májusára pedig 59 százalékra csökkent. Ugyanakkor 2024 májusa és szeptembere között a mutatók gyakorlatilag változatlanok maradtak.
Korábban a KMISZ közzétette ugyanennek a felmérésnek más eredményeit is, és ezek szerint az ukránok 54 százaléka úgy véli, hogy a Nyugat őszintén szeretne elfogadható eredményt elérni Ukrajna számára, míg 38 százalékuk ezzel szemben azt gondolja, hogy a Nyugat belefáradt a háborúba, és igazságtalan békére törekszik.
-
Andrij Demcsenko, Ukrajna Állami Határőrszolgálatának szóvivője közölte, hogy 20 százalékkal csökkent az államhatár illegális átlépésére tett kísérletek száma a nyári csúcsidőszakhoz képest – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A szóvivő szerint a rossz időjárási viszonyok miatt ez a szám még tovább fog csökkenni.
Hozzátette azt is, hogy az alapos határellenőrzések miatt valamelyest azok száma is kevesebb, akik hamis okmányokkal próbálják meg elhagyni az országot.
-
Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápa békekövete újabb misszióra utazott Moszkvába –adta hírül az MTI az Ansa olasz hírügynökség információját.
Mint írták, Zuppi bíboros a következő órákban érkezik meg az orosz fővárosba. Az Ansa információja szerint látogatás humanitárius kérdéseket érint.
Ferenc pápa pénteken fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Vatikánban. A témák között szerepelt az Oroszországba vitt ukrán civilek, felnőttek és gyermekek sorsa. A Szentszék több mint egy éve közvetít a fogolycserékben, valamint az ukrajnai gyermekek hazatérésében is igyekszik segítséget nyújtani.
Matteo Zuppi bolognai érseket, az olasz püspöki kar (Cei) elnökét a katolikus egyházfő 2023 májusában nevezte ki közvetítőnek.
-
Bruno Kahl, a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője úgy véli, hogy Oroszország legkésőbb az évtized végére készen áll arra, hogy megtámadja a NATO-t – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz erők legkésőbb az évtized végén olyan helyzetbe kerülnek, hogy képesek lesznek támadni a NATO-t
– fogalmazott a hírszerzés vezetője.
Arra is kitért, hogy a Kreml jelenleg is ellenségeként tekint Berlinre, a hibrid támadás pedig már megkezdődött Európa ellen, melynek fókuszpontja Németország.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak Ukrajnával van elfoglalva, hanem „valójában egy új világrend megteremtésével” foglalkozik, amelynek érdekében az orosz titkosszolgálatok egyre gátlástalanabbul vetik be valamennyi eszközüket.
„A helyzet további eszkalálódása nem valószínű” – figyelmeztetett a BND vezetője, hozzátéve, hogy a politikusoknak meg kell adniuk a német biztonsági szolgálatoknak az eszközöket és a felhatalmazást e veszélyek elhárítására.
-
Az orosz flotta már nem tudja érdemben befolyásolni a háború menetét − állítja Dmitro Pletencsuk kapitány, az ukrán haditengerészet szóvivője, akit az Ukrajinszka Pravda idézett.
Hírszerzőink szakszerűbb választ tudnak adni erre a kérdésre. Azt azonban elmondhatom, hogy függetlenül a készültségi foktól vagy az egységek számától, az orosz flotta nem tudja befolyásolni a háború menetét a hadszíntéren
– hangsúlyozta a kapitány.
Elmondása szerint bár egyes egységeket át lehetne telepíteni, ezt nem fogják megtenni, mert nem tudják hatékonyan kezelni a Fekete-tengeren hagyott egységeiket. A fekete-tengeri flotta lényegében megbénult az azovi–fekete-tengeri térségben. Ami a Földközi-tengert illeti, onnan ugyancsak nem tudnak elérni minket − nyilatkozta Pletencsuk.
-
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy döntött, hogy novembertől csökkenti díjait, amelyek befolyásolják az alapból finanszírozó programokkal rendelkező országok költségeit − írta az Ukrajinszka Pravda.
„A kihívásokkal teli globális környezetben és a magas kamatlábak idején tagságunk konszenzusra jutott egy olyan átfogó csomagról, amely jelentősen csökkenti a hitelfelvétel költségeit, ugyanakkor biztosítja az IMF pénzügyi kapacitását a rászoruló országok támogatására. A jóváhagyott intézkedések 36 százalékkal, azaz évente mintegy 1,2 milliárd dollárral csökkentik a tagok IMF-hitelfelvételi költségeit” − kommentálta a döntést Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója.
A 2026-os pénzügyi évben várhatóan 20-ról 13-ra csökken azon országok száma, amelyektől további díjakat szednek be. „Az IMF-források felhasználásával kapcsolatos éves kiadásaink mintegy 130 millió dollárral csökkennek. Figyelembe véve az IMF-től a jelenlegi program keretében érkező következő részleteket, a következő öt év során a hatás 650-700 millió amerikai dollár lesz” − mondta Vladiszlav Raszkovan, az IMF ukrajnai vezetője.
-
Az oroszországi titkosszolgálatok „agresszív tevékenységére” hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson − tájékoztatott az MTI.
Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a parlamenti ellenőrző testület (PKGr) ülésén elmondta, hogy „mennyiségileg és minőségileg” is nőtt az orosz szereplők által Németországban elkövetett kémtevékenység és a szabotázsok száma is.
A Kreml ellenségként tekint a Nyugatra, és így Németországra is
− hangsúlyozta Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
Martina Rosenberg, a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) elnöke pedig a német hadsereg elleni kémtevékenységekről tájékoztatta a testületet. Mint mondta: a külföldi hírszerző szolgálatok az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokról, a kiképzéssel vagy fegyverkezéssel kapcsolatos projektekről is igyekeznek információkat szerezni, illetve szabotázsakciókat is terveznek, hogy a bizonytalanság érzetét keltsék.
A Bundestag bizottsága általában zárt ajtók mögött ülésezik, az ott elhangzottak titkosak, a hivatalok vezetői azonban évente egyszer nyilvánosan válaszolnak a képviselők kérdéseire.
-
Orbán Viktor magyar kormányfő nem hajlandó jóváhagyni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását – írja a Politico.
A döntés a zárolt orosz vagyonból származó pénzügyi segély folyósítását érinti. Az uniós szabályok szerint ehhez mind a 27 tagállam jóváhagyása kellene.
A lap szerint a magyar miniszterelnök „politikai ajándékot” szeretne adni Donald Trumpnak. Úgy látják, hogy a republikánus elnökjelölt így felvázolhatná az amerikai választóknak, hogy megválasztása esetén „egy centet sem ad oda Ukrajnának”. -
Az ukrán légierő kommunikációs osztálya megerősítette, hogy az oroszok hétfőre virradóan nem támadták Ukrajnát Sahíd típusú drónokkal − írta az Ukrajinszka Pravda.
A légierő nem kommentálta, mi okozhatta az oroszok hirtelen leállását.
Október elején Jurij Ihnat azt mondta, hogy az orosz megszálló erők egyre inkább meghatározatlan típusú drónokat használnak, amelyeket az ukrán elhárító rendszerek gyakran elfognak, és emiatt a drónok használhatatlanná válnak.
-
Az ukrán külügyminisztérium felháborodottan reagált Jared Leto, a Thirty Seconds to Mars amerikai rockzenekar frontemberének szavain, szerintük sértés azok számára, akik életüket áldozzák a szabadságért − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A minisztérium azt is hozzátette, hogy Oroszországot nem lehet megnyugtatni, miközben továbbra is minden eszközzel Ukrajna létezésének „problémáját” szándékozik megoldani.
A frontember belgrádi koncertjén arról beszélt a közönségnek, hogy érzi az „orosz energiát”. Miközben a közönség tele volt orosz állampolgárokkal, Jared Leto emellett ígéretet tett, hogy amint vége lesz a háborúnak, ellátogat Moszkvába és Szentpétervárra is.
Jared Leto’s "feeling the Russian energy" and his wish to perform in Russia is an insult to those sacrificing lives to defend freedom.
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) October 13, 2024
There can be no appeasement for Russia when it continues its attempts to solve "problem" of Ukraine’s very existence.
📹 @United24media pic.twitter.com/XDUB7bBCjk -
Az Ukrán Fegyveres Erőknek sikerült megállítania az orosz előrenyomulást Szelidovo környékén. A város mellett már több települést is elfoglaltak az oroszok, de a „Kara-Dag” Nemzeti Gárda egyik dandárja sikeresen tartja a védelmet − írta a Bild, amit az Unian szemlézett.
Megjegyezték, hogy naponta támadja az orosz haderő az ukrán állásokat, és már többször elérte Szelidovo külterületét, de minden alkalommal visszavonult.
Megpróbálták átvenni a város északkeleti részén található szénbányákat. De az ukrán BTR–4-ek csatlakoztak a küzdelemhez, menekülésre kényszerítve az orosz fegyveres erőket
− mondta a megfigyelő.
„Mikolajivkában, Novohodovkában és Hrodovkában mindenhol az oroszok nagyon közel kerültek Pokrovszkhoz. Az egyetlen kivétel Szelidovo és környéke, ahol a Kara-Dag brigád nagyon jól tartja a védelmet. Az orosz hadsereg ott érte el a legkevesebb előrelépést” − írta a Bild újságírója, Julian Repke.
-
Egy ember meghalt, kettő pedig megsebesült a Belgorodi területen az ukrán támadás következtében − jelentette be Vjacseszlav Gladkov, a terület kormányzója Telegram-csatornáján. Nyolc településen tíz drónt lőttek le, ebből négyet az orosz légvédelem. A két sebesültet könnyebb sérülésekkel szállították kórházba − írta meg a Ria Novosztyi.
Egy hétvégén, lőtt sebbel kórházba kerülő civil azonban belehalt sérüléseibe.
A Belgorodi területen egy gránát két házat, egy szociális intézményt, egy vállalkozás épületét, valamint két autót rongált meg a kormányzó tájékoztatása szerint. Továbbá egy kétéves kislány is megsebesült az egyik ukrán támadásban.
-
A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy kész tárgyalni Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris arzenál csökkentéséről – írja a Sztrana.
A nyilatkozatot a Nobel-békedíjasoknak szentelték, akiknek gratulált az amerikai elnök. Az idei díjat a Japán Nukleáris Leszerelési Szervezet kapta.
Biden felidézte az 1945-ös hirosimai atomtámadást is. Mint mondta, „tovább kell haladnunk a nap felé, amikor végre és örökre megszabadíthatjuk a világot az atomfegyverektől”.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy előfeltételek nélkül tárgyaljon Oroszországgal, Kínával és Észak-Koreával a nukleáris fenyegetés csökkentése érdekében. Az amerikai elnök szerint a világnak semmi haszna nem származik abból, ha tovább halasztja a nukleáris arzenál csökkentését.
Oroszország a Fehér Ház közleményére reagálva kijelentette, hogy csak a Nyugattal fennálló konfliktus megoldásának tágabb kontextusában – többek között Ukrajna, a NATO európai infrastruktúrája és a szankciók feloldása kérdésében – készek tárgyalni erről a kérdésről.
-
Négy halálos áldozata volt a hétfői orosz támadásnak a donyecki területen, valamint további három ember sebesült meg – írja az ukrán sajtó.
Vadim Filaskin, a Donyecki regionális katonai közigazgatás vezetője a Facebookon jelentette be a hétfői áldozatok pontos számát, majd hangsúlyozta, hogy Mariupol és Volnovaha veszteségei nincsenek benne ebben az adatban.
Az Ukrinform tájékoztatása szerint október 13-án az orosz csapatok Krematorszkot is bombázták.
Füst Donyeck régióban 2024. július 3-ánFotó: Alina Smutko / Reuters -
Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországban megsemmisült egy Tu–134-es katonai szállító repülőgép – írja az Ukrinform.
Október 13-án éjjel Oroszországban leégett az Orosz Fegyveres Erők 117. katonai szállító repülőezredéhez tartozó Tu–134-es repülőgép. Pusztító tűz ütött ki az orosz Orenburg–2 katonai repülőtéren, ahol a Tu–134-es bázisa volt
– hangsúlyozta a Felderítő Főcsoportfőnökség (HUR).
Ezeket a szovjet gyártmányú repülőgépeket többek között az orosz védelmi minisztérium vezetőségének szállítására használják.
A HUR azt is hangsúlyozta, hogy minden, az ukrán nép ellen elkövetett bűncselekményt megfelelően meg fognak büntetni.
-
Steadfast Noon néven indított nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot hétfőn a NATO. A cél, hogy a katonaság az atomfegyverek használatát gyakorolja – írja az Ukrinform.
A katonai szövetség tájékoztatása szerint a gyakorlatokon a nyolc európai légitámaszponton állomásozó mintegy 2 ezer katona vesz részt. A következő két hétben Belgiumban, Hollandiában, az Északi-tenger vizei felett, valamint Nagy-Britannia és Dánia légterében tartanak kiképzést.
A gyakorlaton 13 NATO-ország több mint 60 repülőgépe is részt vesz, köztük az Európában állomásozó, amerikai atombombák szállítására alkalmas modern vadászgépek, a nagy hatótávolságú bombázók, továbbá a megfigyelő és üzemanyagtöltő repülőgépek.
A NATO nem tisztázta a gyakorlatok forgatókönyvének részleteit, de egyes katonai szakértők szerint a manőverek között szerepel az amerikai atomfegyverek föld alatti tárolókból repülőgépekre történő biztonságos szállítása és a fegyverek vadászgépek alá történő telepítésének gyakorlása.
-
Az orosz hadsereg vasárnap 177 alkalommal mért csapást Zaporizzsja megye 9 településére, továbbá 84 különböző drónnal támadták a városokat – köztük Lobkove, Huljajpole, Novoandriivka, Novodanyilivka, Robotyino, Mala Tokmacska, Malenyivka és Levadne településeket.
Az orosz csapatok összesen négy légicsapást hajtottak végre Temirivka ellen.
Ezenkívül hét orosz rakétavetőből indítottak támadást Lobkove, Novodanyilivka és Mala Tokmacska ellen – tájékoztatott erről az ukrán Pravda.
-
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint az orosz csapatok újrakezdték a támadó akciókat a Donyeck és a zaporizzsjai területek határán, és némi taktikai sikert elértek, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez egy nagyszabású operatív támadás része lenne – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezek a taktikai sikerek nem az orosz erők hirtelen vagy váratlan áttörésének eredményei
– állapították meg a szakértők.
Ukrán katonák a fronton, a Donyeck területen lévő Pokrovszk város közelében, Ukrajnában 2024. október 9-énFotó: RFE / RL / Serhii Nuzhnenko / ReutersA szakértők emlékeztettek rá, hogy október elején az orosz csapatok aktívabbá váltak a frontvonalon Zaporizzsja nyugati területein, Kamjanszke közelében, de ez a tevékenység eddig korlátozott volt, és csak kisebb taktikai előnyökhöz vezetett.
Ugyanakkor az oroszok ismét aktívabbá válhatnak a front kevésbé aktív déli részein, hogy eltereljék Ukrajna figyelmét a Donyecki területen zajló kiemelt orosz támadó műveletekről, valamint hogy rögzítsék az ukrán csapatokat a dél-ukrajnai front mentén és megakadályozzák az ukrán csapatok átcsoportosítását a Donyecki területre.
-
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy légvédelmük megsemmisített egy ukrán drónt Belgorod területe felett – írja a Ria Novosztyi.
„A légvédelem meghiúsította Kijev kísérletét arra, hogy dróntámadást hajtson végre Oroszország területén lévő objektumok ellen. Az ukrán pilóta nélküli légi járművet Belgorod területén semmisítették meg” – áll a közleményben.
-
Nem érkezett javaslat Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonos megbeszélésére, Moszkva többször is kinyilvánította nyitottságát a párbeszédre – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az Interfax-szal.
Nem, nem érkezett semmilyen javaslat. Többször kijelentettük, hogy Putyin továbbra is nyitott a kapcsolatfelvételre
– mondta a szóvivő.
Vlagyimir Putyin és Olaf Scholz 2022. február 15-énFotó: Anadolu / Getty Images Hungary -
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5268 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5592 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 27 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták a közleményben.