Rohamra készül Moszkva, de az ukránok szerint valamivel nem számolnak

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A háború átlépheti Ukrajna határait, Oroszország szándékosan provokálja a NATO-t;
• Putyin megtette az első lépést: katonai szövetség jöhet létre Moszkva és Észak-Korea között;
• Pusztító drónzápor hullott Ukrajnára, többen is megsérültek;
• Pokolgép robbant Moszkvában, többen megsebesültek;
• Rohamra készül Moszkva, de az ukránok szerint valamivel nem számolnak.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedd esti videóbeszédében bejelentette, hogy országa október végére új szerződéseket köt védelmi iparának megerősítésére. Az ukrán államfő Facebook-bejegyzésében beszámolt Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentéséről is.

„Ami a frontvonalat illeti: a helyzet kihívást jelent, de tartjuk a pozíciónkat. És hálás vagyok minden dandárnak, minden katonának, őrmesternek és tisztnek, aki biztosítja a kitartásunkat. A kurszki hadműveletről külön is szó esett: folytatjuk a meghatározott feladatok végrehajtását” – fogalmazott az ukrán elnök.

„A védelmi miniszter ma jelentést tett a hazai ukrán fegyvergyártásunk finanszírozásának növelésére vonatkozó utasításaimról: drónok, elektronikus hadviselés, tüzérség, partnereink beruházásainak bevonása, képességeink” – tette hozzá.

E hónap végére konkrét új szerződésekkel fogunk rendelkezni ukrán védelmi termelésünkben. Ez az egyik legfontosabb prioritásunk. Bármi történjék is a világban, Ukrajna erős lesz

– zárta kedd esti beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A hat ukrajnai frontszakasz közül kedden négynél számolt be orosz előretörésről a moszkvai védelmi minisztérium – írja az MTI. A tárca tájékoztatása szerint az orosz erők Ukrajnában kilenc, a Kurszki régióban pedig nyolc ellentámadási kísérletet vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1600, Kurszk irányában pedig további több mint 200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között négy lőszerraktárt, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 43 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Donyeck régióbeli Horlivkában öt civil megsebesült. Az oroszországi Belgorod megyében ukrán pilóta nélküli repülőszerkezetek Lepesztok típusú taposóaknákat szórtak szét.

Az orosz hadsereg benyomult a Donyecki régióban lévő Toreck városába, ahol teljes kerületeket pusztít el tüzérségével – közölte Anasztaszija Bobovnyikova, a „Luhanszk” elnevezésű ukrán hadműveleti-taktikai csoport sajtótitkára egy keddi tévéműsorban, amelyet az MTI szemlézett.

A DeepState internetes portál ma frissítette a térképet, amely így már azt mutatja, hogy az ellenség előrenyomul Toreckben. Sajnos be kell vallanom, hogy ez igaz

– fogalmazott a sajtótitkár. Szavai szerint az orosz erők Toreckben is azt a taktikát alkalmazzák, hogy „megszállás közben tüzérséggel a földdel teszik egyenlővé az egész várost”.

Toreckben már egyetlen ép kerület sincs

– jegyezte meg Anasztaszija Bobovnyikova. Hozzáfűzte, hogy az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg igyekszik kihasználni a Donyecki régió száraz időjárását, és a tüzérség mellett drónokat is bevet annak érdekében, hogy még a fagyok beállta előtt elérje célját.

Daniel Kostoval volt védelmi miniszterhelyettes lesz a Cseh Köztársaság új moszkvai nagykövete – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az új nagykövet 2025 első hónapjaiban lép hivatalba. Az eddigi oroszországi cseh nagykövet, Vitezslav Pivonka május végén távozott posztjáról.

Az oroszországi nagykövetek olyan kulcsfontosságú országokból érkeznek, amelyek a Cseh Köztársaság stratégiai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok. Sok erőt kívánok a nagykövetnek ehhez a kihívást jelentő küldetéshez

– mondta Jan Lipavsky külügyminiszter.

Kostoval 1996 óta dolgozik a külügyminisztériumban mint a biztonságpolitikai főosztály igazgatója, az észak- és kelet-európai főosztály igazgatója és a nem európai országokért felelős főigazgató.

A diplomata 1998–2002 között a Cseh Köztársaság állandó NATO-képviseletén dolgozott. 2003-tól 2006-ig a moszkvai, majd a washingtoni nagykövetségen folytatta karrierjét. 2013-ban a védelmi miniszter első helyettese lett. Ezt követően 2018 végéig stratégiai, külkapcsolati és tervezési, majd fegyverzeti és beszerzési miniszterhelyettes volt.

Pivonka nagykövet 2018 óta dolgozott Oroszországban, 2022-től azonban Prágában tartózkodik, Csehországot azóta alacsonyabb szintű diplomaták képviselik. A nagykövetséget jelenleg Jan Ondrzejka ügyvivő vezeti.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke megerősítette, hogy a lakhatási támogatások fedezésére elegendő pénz áll rendelkezésre a téli időszakban – jelentette kedden a Kárpáti Igaz Szó. Az ukrán vezetés 2024 elmúlt kilenc hónapjában már 28,2 milliárd hrivnyát fordított ezekre a kifizetésekre.

Az ukrán kormányfő tájékoztatása szerint az idei fűtési szezonban a kifizetések automatikusan újraszámításra kerülnek a Nyugdíjalap által szubvencióban részesülők számára.

Denisz Smihal arról is beszélt, hogy a lakóépületek több mint 99 százaléka készen áll a télre, beleértve 18 ezer kazánházat és 4800 központi hőszolgáltató állomást, amelyek már készen állnak a fűtés biztosítására.

Belgium uniós nyomonkövetési rendszer bevezetését szorgalmazza az orosz cseppfolyósított földgázra (LNG), hogy az uniós szankciókat hatékonyabban lehessen alkalmazni – mondta Tinne Van der Straeten belga ügyvivő energiaügyi miniszter kedden Luxemburgban az MTI szerint.

Az EU által Oroszország ellen júniusban elfogadott 14. szankciócsomag többek között megtiltja orosz LNG átrakodását uniós kikötőkben. Belgiumot ez az intézkedés különösen érinti, mert a kereskedelmi útvonalak olyan terminálokba helyeződtek át, amelyek elegendő kapacitással rendelkeznek az uniós importhoz, mint például a zeebrugge-i, amely az északnyugat-európai és azon túli LNG-szállítások kapujaként szolgál.

Belgiumban az LNG-szállítmányok megduplázódtak. Ezek minden bizonnyal az európai ellátás biztonságát szolgálják, de nehézségekbe ütközünk a szankciócsomag végrehajtása során

– magyarázta a miniszter az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tanácskozására érkezve.

Belgium egy olyan rendszer bevezetését szorgalmazza, amely lehetővé teszi az orosz LNG nyomon követését, valamint az Európai Bizottság összehangolt megközelítését az LNG-t importáló tagállamok támogatására. „A szankcióknak hatékonyaknak kell lenniük, ha meg akarjuk állítani az orosz háborús gépezet táplálását” – hangsúlyozta miniszter.

Elina Valtonen finn külügyminiszter szerint a nyugati országok egyre kevésbé támogatják Ukrajnát, miközben Oroszország egyre erősödik. Hangsúlyozta, hogy fokozni kell a Kijev támogatására irányuló erőfeszítéseket, és hogy az Oroszországgal vívott háború még messze nem ért véget – számolt be az Unian. 

Valtonen szerint érezhető „a nyugati háborús fáradtság”, különösen a közel-keleti események fényében, amelyek elterelik a figyelmet Ukrajnáról. Sok ország reméli a konfliktus megoldását, különösen az olyan új kihívások miatt, mint a közel-keleti konfliktus, de – mint mondta – az orosz agresszió elleni küzdelmet nem szabad feladni. 

Több orosz portál is azt írja, hogy mérnökeik megjavítottak és hadrendbe állítottak egy megsérült és hátrahagyott M88A2 Hercules páncélozott műszaki mentőjárművet, amelyet az amerikaiaktól kaptak az ukránok – vette észre az Infostart. 

Kijev összesen 8 darab M88-as műszaki mentőjárművet kapott az Egyesült Államoktól tavalyi nyári offenzívája támogatására. Az M88-cal elsősorban a többi mozgásképtelenné vált harckocsit és más nehézjárművet vontatják.

Az ukrán erők eddig az eredeti állomány felét veszítették el: kettő megsemmisült, míg  egy az oroszoké lett, ahogyan a mellékelt ábra is mutatja, egynek pedig nyoma veszett.

A videón a frontvonalról kimentett M88A2-es, és az orosz gépészmérnökök által megjavították jármű látható, ami mostantól az orosz csapatokat támogatja.

Az Európai Unió tagállamai új javaslatot tálaltak annak érdekében, hogy kikerüljék Magyarországot, amely vétózza az Európai Békekeretből Ukrajnának folyósítandó támogatásokat – írja az Infostart.

A 2021 márciusában létrehozott Európai Békekeret (EPF) európai uniós alapnak – amelynek célja a konfliktusmegelőző képesség erősítése és a nemzetközi biztonság fokozása – Magyarország is tagja, és 2023 júniusa óta blokkolja az alapból Ukrajnának szánt 6,5 milliárd euró felszabadítását, mondván, az ukrán kormány korábban több magyar céget is szankciós listára vett. A kabinet azóta sem oldotta fel vétóját.

Ezzel Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is egyetérteni látszik, hiszen korábban kijelentette, hogy Magyarország nem ellenzi azt a javaslatot, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy önkéntesen fizessenek a fegyverszállítások kompenzációjáért.

Ezúttal a Munkácsi járásban gyászolnak. A háború következtében vesztette életét Ivan Levickij 1979-es születésű katona.

A bagolyházai férfi otthonában hunyt el, miután súlyosan megsebesült a harcokban.

A katonát október 15-én kísérik utolsó útjára szülőfalujában – írja a Kárpátalja.ma.

Október 14-én Ukrajna valamennyi régiójában kormányzati szervek, iskolák, üzleti központok, szállodák, médiumok, köztük az Ukrajinszka Pravda, nagykövetségek és más létesítmények és hivatalok e-mail-címeire tömegesen érkeztek üzenetek „terrortámadás veszélyéről” és „bombariadóról”.

A rendőrség valamennyi intézményt átvizsgálta, de robbanószerkezetet sehol sem találtak.

Az ilyen üzenetek az orosz különleges szolgálatok kézjegye, amelyek hibrid háborút folytatnak Ukrajna ellen, megpróbálnak tömeges pánikot kelteni, és kimeríteni az állami és rendvédelmi szervek rendszerét

– közölte az Ukrajinszka Pravda az ukrán rendőrség álláspontját.

A rendőrség jelentése szerint a hívások túlnyomó többsége orosz IP-címekről érkezett. Több mint 2000 hívást dolgoztak fel, többnyire közigazgatási épületek bányászatával kapcsolatos információkat.

Nagy eséllyel indul az egy év múlva tartandó parlamenti választásokon Németországban az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU. Kancellárjelöltje, Friedrich Merz megerősítette, hogy kampánytéma lesz Ukrajna támogatása és a hadsereg erősítése is. Kijelentette, hogy kancellárként a Taurusok szállítása mellett döntene, de – mint fogalmazott – bizonyos feltételekkel. Ennek jegyében sajátos kétlépcsős megoldást említett – idézi az Infostart. 

Az Ukrajna által régóta kért, több mint 500 kilométer hatótávolságú Taurusok átadását a kormány eddig azzal az indokkal utasította el, miszerint a rakétákkal Ukrajna területéről akár Moszkva is elérhető, ezáltal pedig Németország és a NATO közvetlenül belesodródhat a háborúba. A konzervatív politikus kijelentette az ARD közszolgálati televíziónak, hogy kancellárként a Taurusok szállítása mellett döntene, de – mint fogalmazott – bizonyos feltételekkel. Ennek jegyében sajátos kétlépcsős megoldást említett.

Ha Oroszország nem hagyna fel a bombázással, első lépésként feloldanám a hatótávolsággal kapcsolatos korlátozást

 – hangoztatta Merz, aki második lépésként a Taurusok tényleges szállításának engedélyezését említette. „Ebben az esetben Putyin kezében lesz a döntés, meddig akarja eszkalálni ezt a háborút” – jelentette ki.

A keresztény pártok kancellárjelöltje ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a Taurus-szállításokkal kapcsolatos döntést európai szinten kellene meghozni.

Az orosz erők illegális Starlink terminálokat használnak, hogy nagymértékben javítsák harci képességeiket a harctéren, az e technológia visszaszorítását célzó amerikai szankciók ellenére – jelentették a frontvonalon szolgáló ukrán katonák az Independent értesülései szerint.

A terminálok, amelyek drónokon keresztül élő harctéri képet és biztonságos kommunikációt biztosítanak, elszaporodtak a feketepiacon, eljutottak a frontvonalon lévő orosz csapatokhoz, és hozzájárultak a közelmúltbeli győzelmeikhez.

Az ukrán hadsereg nagymértékben támaszkodott a Starlink antennák tízezreire a műveletei támogatásához, kihasználva a műholdas internetet a digitális hadviseléshez. Az orosz erők azonban behozták ezt a technológiai lemaradást.

Egyszerűen legyőztek minket

– mondta a The Washington Postnak a 72. gépesített dandár egyik tisztje, kiemelve a Starlink hatását Vuhledar, egy kelet-ukrajnai város elestére, amelyet szeptemberben, több hónapos harcok után foglaltak el.

Az ukrán erők frusztrációja Elon Muskkal, a SpaceX vezérigazgatójával és a Starlink megalkotójával szemben azóta felerősödött. A katonák azzal vádolták Muskot, hogy nem tesz eleget a Starlinkkel való visszaélés megakadályozásáért, és megkérdőjelezték a segítő szándékát.

Fordult a „Starlink-kocka”

A SpaceX kezdetben ingyenes Starlink-kapcsolatot biztosított Ukrajnának Oroszország 2022-es inváziója után, de később a magas költségek miatt a szolgáltatások leállításával fenyegetett, és végül 14,1 millió dollárt (5,2 milliárd forint) számlázott a Pentagonnak hat hónapnyi szolgáltatásért.

A megbízható internetkapcsolat a Starlink révén átalakította az ukrán katonai műveleteket, a rádiókapcsolat percekig tartó kommunikációját másodpercekre csökkentette a digitális eszközökön.

Ez a kapcsolat lehetővé tette a vezetők számára, hogy élő dróntovábbítással irányítsák a támadásokat, és valós időben igazítsák a tüzérségi koordinátákat. Korábban az orosz csapatok a lassabb rádiókommunikációra támaszkodtak, de a Starlink segítségével hasonló taktikát alkalmaztak, ami hatékonyabbá tette a műveleteiket.

Elemzők gyakran említik a szankciók érvényesítésének nehézségeit és a Starlink-hálózathoz való hozzáférés megtagadásának technikai bonyolultságát anélkül, hogy az ukrán csapatokat érintené.

Az olyan erőfeszítések ellenére, mint a terminálok azonosítóinak összegyűjtése és a földrajzi korlátozások, a Starlink-terminálok elterjedése az orosz állásokban továbbra is jelentős kihívást jelent.

Háborúban virágzik igazán a feketekereskedelem

Kialakult a Starlink-terminálok feketepiaca, amelyet az orosz katonai erők és a magánvásárlók nagy kereslete tovább erősít. Számos orosz weboldal kínál közvetlen eladást ezekből az Európából közvetítőkön keresztül szállított terminálokból.

A folyamat során külföldi telefonszámokat, e-mail-címeket és bankszámlákat használnak a készülékek aktiválásához és a korlátozások megkerüléséhez.

A földön az ukrán katonák, amikor csak lehet, az ellenséges terminálokat veszik célba. A legutóbbi harcokban nagy méretű drónokat szereltek fel Starlink-terminálokkal, ami növeli a pontosságukat és alkalmazkodóképességüket.

A Starlinkkel való visszaélések visszaszorítására tett erőfeszítések ellenére e terminálok növekvő jelenléte az orosz hadműveletekben megerősíti, hogy erőteljesebb intézkedésekre van szükség a kihasználásuk megakadályozására.

Oroszország 671 400 katonát vesztett az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 15-én.

Ebben a számban benne van az orosz erők elmúlt nap mintegy 1210 élőerős vesztesége is.

A jelentés szerint Oroszország emellett 8988 harckocsit, 17 939 páncélozott harcjárművet, 26 654 járművet és üzemanyagtartályt, 19 430 tüzérségi rendszert, 1231 rakéta-sorozatvető rendszert, 978 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 019 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent. 

A kárpátaljai Jasnyánszka és Uszt-csernyánszka községek lakói nyilvánosan fordultak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz azzal a kéréssel, hogy utasítsa az illetékes szolgálatokat annak kivizsgálására, hogy kinek a hasznára válik Kárpátalja gazdaságának feldúlása. Megjegyezték, hogy a régió fejlődését célzó minden kezdeményezés blokkolásával szembesülnek – számolt be az RBC-Ukraina a két település tanácsának hivatalos honlapjára hivatkozva.

Már a háború előtt sem volt elég pénze a közösségeknek a szociális szféra, az orvostudomány és az oktatás fejlesztésére, most pedig még rosszabb a helyzet: a helyi költségvetéseket 79 százalékkal csökkentették.

Az egyetlen reményünk a változásra az, ha befektetőt vonzunk, aki az uniós országok hegyvidéki régióinak tapasztalatai alapján síközpontot épít

– olvasható a felhívásban.

„Hét éve küzdünk azért, hogy olyan befektetőt találjunk, aki megvalósít egy nagyszabású beruházási projektet, amely fejlődést ad a közösségeinknek. A közösségek elleni harcot egyrészt a helyi fűrészüzemek tulajdonosai folytatják, akik büntetlenül nem vághatnák ki továbbra is az erdőket a leendő üdülőhely területén” – teszik hozzá a helyi lakosok.

A tájékoztatás szerint a magukat környezetvédelmi aktivistáknak nevező emberek szintén megpróbálják lejáratni az üdülőhelyet. A régió beruházási környezetét akadályozó állami szervezetekről pedig azt állítják a helyiek, hogy részt vesznek az orosz biztonsági szolgálatok finanszírozásában.

Stratégiai logika van abban, hogy Ukrajnát politikailag és katonailag megerősítsük, azzal a céllal, hogy Oroszországot tárgyalásokra kényszerítsük, de be kell vallanom, hogy ez nagyon távoli kilátásnak tűnik – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxemburgban.

Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta: sok szó esik a békeformuláról és a katonai támogatásról, de a béke nem tévesztendő össze a kapitulációval. Mint hangsúlyozta, az ukrán civil áldozatok száma idén erőteljesen növekedett, ahogy a kikötők és a gabonaexport elleni orosz támadások is, továbbá az orosz elnök azt tervezi, hogy a télre sötétségbe és a hidegbe taszítja az ukrán lakosságot az energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal.

Felhívta a figyelmet, hogy szankciók kijátszása tartja működésben Oroszország hadigépezetét, ezért ezen a téren több előrelépésre van szükség.

Nyugati gyártású elektronikus elemek továbbra is működnek az orosz fegyverkezési gépezetben. Folytatnunk kell tehát a szankciók kijátszása elleni küzdelmet, ez azonban tagállami felelősség is. Fokozni kell a kritikus alkatrészeket harmadik országokba exportáló vállalatok kellő megfigyelését

– hangsúlyozta.

Borrell szerint több szankcióra van szükség az orosz árnyékflotta ellen, „mert az orosz szénhidrogének exportkapacitása hosszabbítja meg a háborút, és ez a flotta az, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy továbbra is exportáljon olajat”.

Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők nagy nyomás alatt vannak a frontvonal mentén, ezért továbbra is biztosítani kell védelmi kapacitásaikat, és bővíteni kell az uniós kiképzési missziót. Bejelentette, hogy az EU meghosszabbítja katonai segítségnyújtási missziójának mandátumát a következő két évre, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok hamarosan konszenzusra jutnak az Európai Békefenntartási Eszköz Ukrajna Támogatási Alapjának feloldására irányuló uniós javaslattal kapcsolatban is – írta az MTI. 

Az elmúlt héten az ukrán szárazföldi erők légvédelmi egységei 164 különböző típusú orosz drónt semmisítettek meg. Erről az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka, Olekszandr Pavliuk altábornagy írt a Telegramon – írja az Ukrinform.

„Az elmúlt héten a szárazföldi erők légvédelme 164 ellenséges légi felderítő- és támadójárművet semmisített meg” – áll a bejegyzésben.

Október 14-én éjjel 48 nap után először nem indítottak az orosz erők Shahed típusú támadó-repülőgépet Ukrajna ellen. Stratégiai légi közlekedésük nem vett részt semmilyen műveletben.

Az ukrán elnök a Telegramon írta, hogy Olekszandr Szirszkij főparancsnok a hétfői haditanácson tájékoztatást adott a legfrissebb harctéri helyzetről. Jelentése szerint a leghevesebb harcok változatlanul a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove településeknél dúlnak. Szirszkij kiemelte, hogy az orosz csapatok ötödik napja próbálják áttörni az ukrán védelmet a kurszki régióban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az ukrán katonák kitartanak, és ellentámadásba lendülnek – közölte az MTI.

Az ukrán vezérkar hétfőn a kora esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán 107 katonai összecsapás volt az ukrajnai frontvonalakon.

Az ukrán külügyminisztérium közleményében arról tájékoztatott, hogy hétfőn a tárca több osztálya és több mint hatvan ukrán külképviselet kapott névtelen bombafenyegetést. Napközben Ukrajna számos régiójában érkeztek oktatási intézményekhez és bíróságokhoz, valamint a kulturális minisztériumhoz és több más közigazgatási intézményhez is e-mailek arról, hogy robbanószerkezet van az épületükben. Az Ukrajinszka Pravda hírportál is kapott bombafenyegetést. A fenyegetések hamisnak bizonyultak.

Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4703 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4206 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.