Egy Mi−2-es helikopter zuhant le egy Kirovi területen található erdőben, három ember meghalt − közölte az Orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma a Telegram-csatornáján. Később egy negyedik áldozat holttestének felfedezéséről is beszámolt a tárca − írta a Ria Novosztyi.
A Kirovi terület vezetője, Alekszandr Szokolov azt nyilatkozta: „A Mi−2-es repülőgép egy orvosokból álló csapattal dolgozott Darovszkijban. Este hat óra körül a helikopter visszarepült, majd néhány perccel később lezuhant. A fedélzeten nem voltak betegek. Az előzetes adatok szerint a pilótafülkében egy pilóta, egy orvos és két mentős volt” − írta.
A terület vezetője megjegyezte, hogy a helikopter lezuhanásának helyszínén az operatív szolgálatok teljesítenek szolgálatot. Dmitrij Kurdjumov, a Kirovi terület első miniszterelnök-helyettese és Alekszej Anikin, a Kirovi terület rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője Darovszkijba utazott az eset kivizsgálására.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!
Az ukrán írás és nyelv napjának alkalmából Volodimir Zelenszkij Facebook-oldalán tett közzé egy videót. Mint mondta,
ebben a háborúban egy olyan ellenséggel harcolunk, amely minden ukrán nyelvet el akar pusztítani Ukrajnában. Ezért minden tett nemzetünkért, minden eredmény, amely Ukrajnát erősíti, kiemelkedően fontos.
Erős detonációt és tüzet észleltek az Odessza területén lévő Zatoka településen – közölte a RIA Novosztyival Szergej Lebegyev, a mikolajivi oroszbarát ellenállás koordinátora.
Mint mondta, a támadás egy híd ellen irányult, amelyen keresztül – információi szerint – naponta lőszert és üzemanyagot szállítanak Romániából az ukránoknak. Lebegyev azt is megjegyezte, hogy az ukrán média hallgat az esetről.
A német Bild szerint az év eleje óta 5935 ukrán állampolgárt nem engedtek be Németországba. Ők lettek a külföldiek legnagyobb csoportja, akiktől a német hatóságok megtagadták a belépést – írja a Sztrana.
Az ukránok után a második helyen a szírek (4708 elutasítás), míg a harmadik helyen az afgánok (2396) állnak.
A RIA Novosztyi orosz híroldalnak megszólaló katona szerint fehér zászlót lengető civilekre nyitottak tüzet ukrán fegyveresek Csasziv Jarnál.
A lap azt állítja, hogy náluk vannak azok a felvételek, amelyeken az oroszok megkísérlik evakuálni a civileket Csaszov Jarból. A felvételeken állítólag egy hatfős csoport látható, akik fehér zászlót tűztek ki, és az orosz állások felé indultak. Akciójukat egy orosz drón rögzítette. Az utat követve több üres lövészárkon keresztül a csoport egy kereszteződéshez ér, ahol egy betonerődítmény található. A körülötte lévő területet tüzérségi lövedékek kráterei tarkítják.
„Az ukránok elkezdték őket lőni, ők pedig elbújtak a betonerődítmény alá” – tette hozzá a RIA Novosztyinak nyilatkozó katona.
A kanadai védelmi minisztérium bejelentette, hogy megérkeztek Ukrajnába az első támogatásként küldött páncálozott személyszállító járművek. A harci járművek pontos számát nem közölték – írja az Ukrinform.
A kanadai fegyveres erők Ukrajna biztonsági erőit támogató missziója X-bejegyzésben osztotta meg a hírt, mely szerint a járművek Németországból érkeztek, miután a legénység kiképzést kapott a jármű karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatban.
Az orosz hadsereg a Harkiv területén lévő Csugujev közelében lévő gabonát tároló hangárt támadták meg. Egy rakétatalálat következtében tűz keletkezett, ami teljesen megsemmisítette a több tonnányi gabonát – írja az Unian.
Szergej Bolvinov, az Országos Rendőrkapitányság Harkov megyei főigazgatóságának helyettes vezetője nyilatkozata szerint egy S–300-as légvédelmi rendszer fegyverrel támadhatták meg a tárolót, amelyben az összes környező gazda termését tárolták.
Az orosz légvédelmi erők megsemmisítettek négy ukrán drónt – írja a RIA Novosztyi az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Két ukrán, pilóta nélküli légi járművet a Brjanszki terület felett, kettőt pedig a Kalugai terület felett semmisített meg a légvédelem
– áll a közleményben.
Az orosz légierő vasárnap délután 15 csapást hajtott végre a Kurszki területen – írja az Interfax az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése alapján.
Az orosz csapatok Zaporizzsja területét Huliajpillia és Orihiv irányában is aktívan bombázták. „A térségben az oroszok 12 irányított és 40 nem irányított légi rakétával csaptak le” – áll a jelentésben.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, mikor tartják Ukrajnában az elnökválasztást, amelyet a hadiállapot miatt elhalasztottak. Eszerint csak a háború befejezése után következhet a voksolás. A hivatal vezetője ezt a Corriere della Serának adott interjúban nyilatkozta. Volodimir Zelenszkij is kijelentette, hogy csak a háború után lesz választás, mert azt akarja, hogy minden katona részt vehessen rajta, valamint a külföldre menekült ukrán állampolgárok is − írta meg a 24tv.ua.
Eredetileg 2024 márciusában kellett volna választást tartani Ukrajnában, azonban a hadiállapot miatt elhalasztották. Amennyiben hosszú ideig húzódik még a háború, akkor megoldást kell keresni, hogy a voksolást megtarthassák − közölte az ukrán elnök.
Vasárnap hajnalban két orosz drón is eltűnt Belarusz légterében, melyről belorusz megfigyelők számoltak be. Az első hajnali fél egy körül haladt északnyugati irányban − írta meg az Ukrinform.
Elemzők szerint ezeken kívül további két Sahíd típusú drón is megjelenhetett a belorusz légtérben, ennek ellenére a légierőt nem riasztották Minszkben. Nem ez volt az első alkalom, hogy orosz drónok kerültek Belaruszba, október 26-án is légitámadás érte Ukrajnát, de akkor is volt egy drón, amely Belarusz irányába repült.
Vlagyimir Putyin orosz elnök reméli, hogy a Nyugat meghallotta jelzéseit arról, miszerint Kijev rakétacsapásokat indíthat oroszországi területeken – hangzott el egy friss interjúban.
Erről nem mondtak semmit, de remélem, hallottak, mert természetesen nekünk is meg kell hoznunk néhány döntést
– mondta az államfő.
Putyin tisztázta, hogy a Honvédelmi Minisztérium különféle válaszlépéseket dolgoz ki és javasol a fenti eshetőségre. Továbbra is azt hangsúlyozta, hogy „az ukrán fegyveres erőket a NATO-tisztek keze mozgatja”.
Putyin még szeptember 12-én jelentette ki, hogy a NATO-országok nem csupán a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajna fegyveres erői általi bevetésének lehetőségéről tárgyalnak, hanem a konfliktusban való közvetlen részvételről is. Ekkor megjegyezte, hogy Kijev „már most is csapást mér orosz területre” drónokkal és egyéb eszközökkel. „Ami a nyugati gyártású, nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazását illeti, ilyen műveletekre csak NATO-országok tisztjeinek részvételével van lehetőség – csak ők léphetnek be a rakétarendszerekbe” – hozzátéve, hogy az ilyen csapások során műholdakról származó titkosszolgálati adatokat is felhasználnak, amelyekkel Ukrajna nem rendelkezik. Az elnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen eset azt jelentené, hogy a NATO-tagországok – az Egyesült Államok és az uniós országok – háborúban állnak Oroszországgal.
Moszkva az előtte megjelenő fenyegetések alapján fog döntéseket hozni – zárta szavait Putyin.
Az orosz hadsereg Lancet típusú drónnal semmisítette meg az ukrán hadsereg 240 mm-es „Tulipán” önjáró aknavetőjét Harkivban – írja a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján.
A régióban állomásozó oroszok egyik egységének légi felderítő berendezései az ukrán fegyveres erők „Tulipán” önjáró aknavetőjét fedezték fel egy erdősávban álcázva, ezt követően közvetlen találat érte a Lancet drónból és megsemmisült – áll a közleményben.
Alább az aknavető látható működés közben. A „Tulipán” olyan célpontokat is eltalál, ahová a drónok nem tudnak eljutni.
Смертоносные удары миномётов 2С4 «Тюльпан» поражают цели даже там, куда не могут пролететь дроны. pic.twitter.com/OdthZYheB2
— ВВМУПП-суперклуб (@chilim67) October 27, 2024
Lengyel önkéntesekből álló egység katonái készítettek látványos felvételt a Torecknél dúló harcokról. Ahogyan arról az Infostart részletesen beszámolt, előbb az oroszok támadták meg a lengyelek állásait, akik azonban hevesen verték vissza a rohamokat.
Ezt követően néhány pontos tűzcsapással még meghátrálásra is kényszerítették az oroszokat, mi több, az ukrán hadsereg 28. önálló gépesített lövész dandárjához tartozó lengyelek végül ellentámadást is indítottak.
Az oroszok nem tudták feltartóztatni a lengyelek rohamát, és miután két embert is vesztettek, kiürítették az állásaikat. Ezután a sebesültjeikkel menekülő oroszokra több dróncsapást is mértek, addig a lengyel egység elfoglalta az oroszok korábbi lövészárkait.
🇵🇱💪 A Polish volunteer on the Toretsk direction successfully repels an assault by Russian occupiers
— NEXTA (@nexta_tv) October 23, 2024
As a result of several accurate hits, the Polish warrior managed to leave two occupiers rotting in the trenches, while the rest were forced to retreat with wounds, under drone… pic.twitter.com/J6dahJUYhy
Lengyel önkéntesek szinte az Ukrajna elleni orosz támadás első napjaitól harcolnak az ukránok oldalán. Sokan közülük a reguláris ukrán hadsereg tagjai, míg mások az úgynevezett PDK (Polski Korpus Ochotniczy), vagyis a Lengyel Önkéntes Hadtest soraiban küzdenek az oroszok ellen. Utóbbi, vagyis a leghíresebb lengyel katonai alakulat katonái számos veszélyes akcióban részt vettek már.
Nagy-Britanniából érkező kiképzők az Interflex nemzetközi művelet keretében továbbra is az Egyesült Királyság területén oktatják az ukrán újoncokat a tűzoltóság alapjaira. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be a Facebookon, amelyhez egy látványos videót is csatoltak, írja az Ukrinform.
Az egyik alkalommal a katonák a tüzelést gyakorolták minden pozícióból, továbbá a mozgástaktikát és a különböző távolságokra célzást, de a pontos lövés tesztjén is megfeleltek
– áll a bejegyzésben.
A kiképzés lényeges eleme a csapatmunka is, amely lehetővé teszi a katonák számára, hogy jobban koordinálják, támogassák egymást, és hatékonyabban hajtsák végre a harci feladatokat.
Az Interflex művelet egy brit irányítású multinacionális kiképzési program, amely olyan ukrán katonáknak szól, akiknek korlátozott vagy semmilyen korábbi katonai tapasztalata nincs. A művelet keretében az Egyesült Királyság, Dánia, Ausztrália, Kanada, Litvánia, Hollandia, Észtország, Új-Zéland, Norvégia, Finnország és Svédország katonai oktatói végzik a kiképzést.
Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy október 26-án éjjel 51 ukrán drónt lőttek le, közülük 18-at a nyugati Tambovi terület felett fogtak el.
A drónok helyi idő szerint 0 óra 40 perc körül csapódtak be a régió Micsurinszkij körzetében, és tüzet okoztak, amelyet gyorsan eloltottak
– állította Makszim Egorov kormányzó a Telegram-csatornáján.
Az Astra Telegram-csatorna azt állította, hogy a tűz a Transznyefty Druzsba egyik irányítóállomásán tört ki Novonikolszkoje faluban. A The Kyiv Independent egyelőre nem tudta független forrásból ellenőrizni az állításokat.
A Transznyefty Druzsba Oroszország vezető állami olajvállalatának, a Transznyeftynek a leányvállalata. A vállalat működteti a Druzsba kőolajvezetéket, amelyet azért építettek, hogy az orosz kőolajat Belaruszon és Ukrajnán keresztül az európai országokba vezesse.
Novonikolszkoje faluban található a Micsurinszkij olajfinomító is.
Ukrajna nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtott végre orosz területen, gyakran olajfinomítók és raktárak ellen, hogy megszakítsa az orosz hadsereg üzemanyag-ellátását, és csökkentse Moszkva fosszilistüzelőanyag-exportból származó bevételeit, amelyek kulcsfontosságúak a háború finanszírozásához.
Oroszország azt állította, hogy erői 16 drónt lőttek le a Belgorodi terület felett, egyenként négyet a Brjanszki, Lipecki és Orjoli terület felett, hármat a Voronyezsi terület felett, egyet pedig a Kurszki terület felett. További ukrán drónokat állítólag az Azovi-tenger felett lőttek le.
Elina Valtonen finn külügyminiszter felszólította az európai országokat, hogy az Oroszország által jelentett fenyegetés elhárítása érdekében fektessenek többet a védelembe. Erről a DW számolt be az Ukrinform szemléje szerint.
Én kész vagyok bármit elvárni Putyintól. Itt az ideje, hogy felnőjünk. Putyin egy diktátor, aki csak az erőből ért
– jelentette ki Valtonen. Véleménye szerint jelenleg Németország és Franciaország a fő célpontja Oroszországnak a Nyugat elleni hibrid háborúban. Valtonen megjegyezte, hogy a Kreml arra összpontosít, hogy dezinformációt terjesszen ezekben az országokban, hogy csökkentse az Ukrajna iránti támogatást a helyi lakosság körében.
Valtonen úgy véli továbbá, hogy a jövőben az uniós országoknak többet kell majd költeniük a védelemre, mint a NATO által kitűzött, a GDP 2 százalékát kitevő célérték.
Senki sem akarja jobban a békét, mint Ukrajna. De ha valaki azt gondolja, hogy a háborút a fegyverszállítások leállításával lehet megállítani, akkor csak egyet mondhatok: ez nem a háború végéhez vezet, hanem Ukrajna végéhez
– hangsúlyozta a finn külügyminiszter, kiemelve Kijev támogatásának fontosságát.
Tartózkodott attól, hogy kommentálja Németország döntését, miszerint nem szállít Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket az orosz terület mélyén végrehajtott csapásokhoz, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az önvédelemre vonatkozó nemzetközi jog nem tiltja a saját határokon túli katonai célpontok elleni csapást.
Finnország még 2024 májusában engedélyezte az ukrán fegyveres erőknek, hogy a Helsinkitől kapott fegyvereket orosz területen lévő célpontok ellen használják.
A finn parlament elnöke, Jussi Halla-aho kijelentette, hogy a partnerországoknak hosszú távon jelentősen növelniük kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek Putyinnak, hogy a kimerítő háborúra vonatkozó számításai nem fognak beválni.
Vasárnap reggel az ukrán Energiaügyi Minisztérium jelentette, hogy orosz támadások miatt áramkimaradások voltak Dnyipro, Donyeck, Szumi, Harkiv és Hmelnyickij régiókban – írja Interfax.
A Hmelnyickij régióban egy légiriadó leállította az egyik alállomás berendezéseit, ami áramkimaradáshoz vezetett a háztartási és ipari fogyasztóknál. Az ellenőrzés alatt tüzet észleltek és eloltották. Az áramellátás a tartalékrendszer szerint helyreállt.
Dnyipróban leálltak a berendezések, és ideiglenesen megszűnt az áramellátás a háztartási fogyasztók és egy vízszolgáltató számára.
A Donyecki területen a felsővezetékek lekapcsoltak, az alállomás és a háztartási fogyasztók áramellátása szűnt meg.
A Szumi régióban egy dróntámadás miatti légiriadó következtében ideiglenesen megszűnt az áramellátás az alállomásokon, a háztartási fogyasztóknál két régióban, az energetikai létesítményekben és a helyi iparban.
Emellett az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatott a rendszerhibák műszaki okairól is.
A Donyecki területen lévő Kosztyantyinivka és Mikolajivka két lakosát ölték meg az oroszok szombaton, további kilenc lakos pedig megsebesült az elmúlt 24 órában – közölte Vadim Filascskin, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője az Interfax szerint.
A Kramatorszki járásban, Liman faluban egy házat, Zakitnében 3 házat rongáltak meg. Egy személy meghalt a Mikolajivka faluban, Malinyivkában egy ház és 3 jármű megrongálódott. Kosztyantyinivkában egy személy meghalt és 3 megsebesült, 10 magánház, 2 emeletes épület, 2 közigazgatási épület, 9 nem lakóépület, 26 gépkocsi, 2 gázvezeték és 2 elektromos vezeték sérült meg. Markove településen 4 ház sérült meg
– sorolta Filascskin a Telegram-csatornáján.
A Pokrovszk járásbeli Kurahovában a városközpontot és az ipari területet lőtték, két ember megsebesült, Szoncsivkában két közigazgatási épület megrongálódott, Uszpenivkában 11 ház és három közigazgatási épület rongálódott meg.
„Bahmut járásban, Toretszk városában egy személy megsebesült és egy ház megrongálódott. Csaszovojarszkban 10 magánház, 2 többszintes épület és 2 ipari épület sérült meg. Sziverszkben 2 közigazgatási épület és ipari létesítmény sérült meg, Szerebrjanka településen pedig egy ház rongálódott meg” – közölte a területi közigazgatás vezetője.
Összesen kilenc alkalommal támadták az oroszok a Donyecki terület településeit az elmúlt nap. Filascsin szerint szombaton 101 embert, köztük 16 gyermeket evakuáltak a Donyecki területről.
Oroszország második egymást követő éjszaka több hullámban támadta drónokkal Kijevet – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása, írja az MTI.
Úgy tűnik, hogy most minden éjszaka, hosszú szünetek nélkül, az orosz fegyveres erők támadják a békés Kijevet
– közölte Szerhij Popko, a katonai közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Elmondta, hogy Oroszország több hullámban, különböző irányokból és különböző magasságokból mintegy 10 drónt indított, de az ukrán légvédelmi egységek a város felé közeledő valamennyi eszközt megsemmisítették.
Sérültekről vagy nagyobb károkról nem érkezett jelentés.
Magyarország területére 2024. október 26-án az ukrán-magyar határszakaszon 7457 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7765 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – jelentette az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz-ukrán frontot megközelítő KNDK (Észak-Korea) hadsereg nem biztos, hogy Kim Dzsongun hadseregének legerősebb és legjobb katonáiból áll.
A videófelvételek és a hírszerzési információk szerint valószínűleg a tizenéves koruk végén és a húszas éveik elején járó fiatal férfiakról van szó, akik a katonai szolgálat korai szakaszában vannak. Katonai szakértők megjegyzik, hogy a katonák fizikailag gyengének és satnyának tűnnek, ami az országban elterjedt alultápláltságra utal – írja a The Wall Street Journal.
Az észak-koreai hadsereg speciális kiképzésében a hangsúlyt a szabotázsra és az infrastruktúra lerombolására helyezik a dél-koreai hegyvidéki terepen, nem pedig a harcra az ukrajnai sík terepen. Valószínűleg ezek a katonák korábban nem hagyták el Észak-Koreát, és a hadseregük elavult fegyverzetet használ.
Csak ágyútöltelékből készült zsoldosok
– nyilatkozta Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna becslése szerint ebben a hónapban mintegy 3000 észak-koreai katona érkezett Oroszországba. Orosz gyakorlótereken látták őket, és néhányan már a kurszki régióban is megjelentek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az első egységek már a napokban hadrendbe állhatnak.
Elemzők szerint Kim Dzsongun először kevésbé értékes katonákat küldhet, hogy felmérje a hazai reakciókat és a Kreml hozzáállását. James J. B. Park, egy volt dél-koreai biztonsági tisztviselő megjegyezte:
Ők fogják előkészíteni az utat a tapasztaltabbaknak.
Az még nem világos, hogy az észak-koreaiak milyen szerepet fognak játszani. Még ha nem is vesznek részt a harcokban, fontos tapasztalatokat szerezhetnek a drónok használatának és a katonai körülményeknek a megfigyelésével, különösen a lőszereik és rakétáik hatékonyságáról. Ha azonban harcba vonják őket, az jelentősen eszkalálná a több mint két és fél éve tartó konfliktust – jegyzik meg amerikai és NATO-partnerek.
Az oroszországi telepítés önmagában lehetővé tenné Phenjan számára, hogy azt állítsa, hogy egy szövetségesét segíti
– magyarázta Samuel Cranney-Evans, a londoni Royal United Services Institute kutatója.
Putyin pénteken azt mondta, hogy az észak-koreai erők bevonásáról Oroszország döntött. Ugyanezen a napon az észak-koreai külügyminisztérium közölte, hogy a csapatok telepítése, ha megtörténik, összhangban lesz a nemzetközi joggal.
Oroszország 689 040 katonát vesztett az ukrajnai háború kirobbanása, vagyis 2022. február 24 óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 27-én.
Ez a szám tartalmazza az orosz erők 1440 fős élőerő veszteségét is, amelyeket az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9 113 harckocsit, 18 355 páncélozott harcjárművet, 27 560 járművet és üzemanyagtartályt, 19 821 tüzérségi rendszert, 1240 rakéta sorozatvető rendszert, 984 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 799 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Oroszország óriási veszteségeket szenved a csatatéren – áll abban a jelentésben, amelyben az észt hírszerzés felbecsülte az ország várható veszteségeit.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint csak októberben Oroszország mintegy 40 ezer katonát veszíthetett el.
Az észt Védelmi Hírszerző Központ helyettes vezetője, Janek Kesselmann szerint ez lehet az orosz hadsereg legnagyobb vesztesége az ukrajnai háború kezdete óta.
A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az orosz erők kurszki előrenyomulását a hatalmas lövedékek, különösen aknavető, drónok és céltalan tűz tette lehetővé. Ugyanakkor szerinte jelentősek az oroszok veszteségei is – írja a Kárpátinfó.net.
Az oroszok folytatják a Herszon régió ágyúzását különböző típusú fegyverekkel, 17 települést és Herszont érte találat az éjjel, két ember meghalt, 8 megsebesült – tájékoztatott a következményekről Olekszandr Prokudin, a regionális katonai közigazgatás (OVA) vezetője az Interfax szerint.
Az orosz agresszió következtében két ember meghalt és 8 másik megsebesült. Az orosz hadsereg a régió településeinek lakott területeit lőtte, köztük 23 magánházat ért találat. A megszállók megrongáltak egy gázvezetéket és egy autót is
– részletezte Prokudin.
Ugyanakkor a jelentések szerint a légvédelmi erők megsemmisítettek 2 Sahíd–131/136 típusú támadó drónt a Herszon régió területe felett.
Németország sokat tett Ukrajna megsegítéséért, de „értelmetlen” fegyvereket adni, és azt mondani, hogy azokat csak Ukrajna területén lehet használni – mondta Marie-Agnes Straka-Zimmermann, az Európai Parlament külügyi bizottsága biztonsági és védelmi albizottságának elnöke.
Hozzátette, hogy Németország és az Egyesült Királyság katonai és biztonsági kérdésekben közel állnak egymáshoz. Jövő héten pedig találkozni fog a brit védelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel és beszél velük a témával kapcsolatban – írja az Interfax.
Az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka egy televíziós adásban beszélt arról, hogy „törjék el a gerincét” azoknak az ukrán férfiaknak, akik nem akarnak bevonulni a hadseregbe. Bírságot is szabjanak ki rájuk, amelyből drónokat vásárolhatna a hadsereg − olvasható a Telegramon.
Véleménye szerint előbb vagy utóbb „mindenkinek részt kell vennie a háborúban”. Az elmúlt 2,5 év alatt miért kellene az államnak pénzt költenie, hogy megtalálja, nyilvántartásba vegye, majd még idézéseket is küldjön azoknak, akik nem akarnak bevonulni − tette fel a kérdést a parancsnok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a legutóbbi orosz támadások, valamint a Dnyipróban, Kijevben, Konsztantyinivkában és Donyecki területen az áldozatok és sérültek száma az orosz agresszió fokozódására utal − írta meg az Interfax.
Szombat esti videójában közölte, hogy „minden egyes ilyen nap csak azt bizonyítja, hogy Moszkva eltökélten folytatja agresszióját. Semmi mást nem akarnak ott. Ezért próbálják növelni a védelmi kiadásaikat és kijátszani a szankciókat. Észak-Korea a szövetségesük, és katonáik bármelyik nap a csatatéren lehetnek Ukrajna ellen”.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy „Ukrajna kénytelen lesz ténylegesen harcolni Észak-Korea ellen Európában. Ezek olyan körülmények, amikor a partnerek Ukrajna támogatására vonatkozó határozott döntések hiánya csak arra ösztönzi Putyint, hogy tovább folytassa a terrort. A világ megállíthatja a háború kibontakozását. Ehhez nem elegendőek a szavak, konkrét lépésekre van szükség” − figyelmeztetett az ukrán elnök.
Az államfő szerint a győzelmi tervben minden szükséges lépés szerepel, valamint elvárja a nagyobb nyomásgyakorlást Oroszországra. Aktívan fognak együttműködni szövetségeseivel, hogy rákényszerítse Moszkvát a háború befejezésére.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik bevetéséről került ki egy videó az X-re. A felvételt a Donyecki területen, Pokrovszk és Szelidove város közelében rögzítették. A bejegyzés szerint a katonák a területen maradt fegyveres társaikat evakuálták.
Евакуація побратимів з оточення у місті Селідове, Покровський район, Донеччина
— Мисливець за зорями (@small10space) October 26, 2024
Відео від воїнів 15-ї бригади оперативного призначення НГУ "Кара-Даг" pic.twitter.com/1N4liAfqi3
Egy Mi−2-es helikopter zuhant le egy Kirovi területen található erdőben, három ember meghalt − közölte az Orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma a Telegram-csatornáján. Később egy negyedik áldozat holttestének felfedezéséről is beszámolt a tárca − írta a Ria Novosztyi.
A Kirovi terület vezetője, Alekszandr Szokolov azt nyilatkozta: „A Mi−2-es repülőgép egy orvosokból álló csapattal dolgozott Darovszkijban. Este hat óra körül a helikopter visszarepült, majd néhány perccel később lezuhant. A fedélzeten nem voltak betegek. Az előzetes adatok szerint a pilótafülkében egy pilóta, egy orvos és két mentős volt” − írta.
A terület vezetője megjegyezte, hogy a helikopter lezuhanásának helyszínén az operatív szolgálatok teljesítenek szolgálatot. Dmitrij Kurdjumov, a Kirovi terület első miniszterelnök-helyettese és Alekszej Anikin, a Kirovi terület rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője Darovszkijba utazott az eset kivizsgálására.