Helyi lakosoktól származó információk szerint eddig már több mint háromezer észak-koreai katonát vezényeltek képzésre az oroszországi kurszki területre – tette közzé az MTI az ukrán különleges erők égisze alatt működő Nemzeti Ellenállási Központ (CNSZ) nyomán.
A közlemény szerint az észak-koreai katonákat különböző gyakorlótereken képzik tovább, főleg az éjszakai órákban. Velük együtt érkeztek a gyakorlóterekre a kommunista ország nagykövetségének munkatársai, akik fordítóként dolgoznak, illetve figyelik a katonák viselkedését.
Egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban. A katonák tartózkodási helye azonban ismert
– tudatta a CNSZ.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja közölte, hogy tizenhárom és fél évi fegyházra és 300 ezer rubel (1,15 millió forint) bírságra ítélt a moszkvai városi bíróság egy informatikai szakembert, aki államtitkot próbált meg átadni az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), írja az MTI.
A tájékoztatás szerint az elítélt, az 1977-es születésű Firuz Dadobojev, az orosz főváros egyik kereskedelmi cégének kettős állampolgársággal rendelkező informatikusa az Egyesült Államok javára elkövetett hazaárulásban találtatott bűnösnek.
A nyomozás megállapította, hogy Dadobojev törvénytelenül került államtitkot képező információk birtokába, és ezeket át szándékozott adni az amerikai hírszerzés egyik képviselőjének. Ennek érdekében kapcsolatot létesített a CIA-vel.
Dadobojevet az FSZB 2022 októberében vette őrizetbe, miközben megpróbálta átadni az összegyűjtött titkos anyagokat.
Az orosz katonai vezetés úgy döntött, hogy a hepatitis B, illetve C fertőzésben szenvedő elítéltekből rohamegységeket hoz létre, és hadba küldi őket Ukrajna ellen – állította honlapján az ukrán katonai hírszerzés az MTI tájékoztatása szerint.
A hivatal azt írta: Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter október 10-én hozott 610-es számú rendeletével törölte a hepatitist azon betegségek listájáról, amelyek kizárják a katonai szolgálatban való részvételt. A hepatitisszel fertőzötteket „C kontingens” címkével látták el a dokumentumban.
Ukrajna és Dél-Korea kedden állapodott meg abban, hogy minden szinten tovább mélyítik kapcsolataikat, valamint fokozzák a hírszerzéseik közötti együttműködést és információcserét, aminek az a különleges oka, hogy észak-koreai katonák Oroszország oldalán feltehetőleg részt fognak venni az Ukrajna elleni háborúban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az ukrán államfő erről azután írt közösségi oldalain, hogy telefonon beszélt dél-koreai hivatali partnerével, Jun Szogjol elnökkel.
Megvitattuk az észak-koreai hadsereg részvételét az ukrajnai orosz invázióban. Csupán egy következtetés vonható le ebből: ez a háború nemzetközivé válik, és túlterjed a két állam, Oroszország és Ukrajna határain
– közölte Zelenszkij. Beszámolt a dél-koreai elnöknek arról, hogy friss adatok szerint háromezer észak-koreai katonát szállítottak át a harci övezethez közeli orosz gyakorlóterekre, és a közeljövőben létszámuk várhatóan mintegy 12 ezerre fog növekedni.
„Megállapodtunk a kapcsolatok elmélyítésében minden szinten annak érdekében, hogy a helyzet súlyosbodása esetén ki tudjuk dolgozni a cselekvési stratégiát és a szükséges ellenintézkedéseket, valamint közös partnereket vonhassunk be az együttműködésbe. A megállapodás részeként Ukrajna és a Koreai Köztársaság hamarosan delegációkat küld egymáshoz lépéseink összehangolása érdekében” – fejtette ki az ukrán elnök.
Egyúttal köszönetet mondott a dél-koreai elnöknek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának következetes támogatásáért, valamint a már eddig nyújtott, illetve bejelentett pénzügyi és humanitárius segítségért – adta hírül az MTI.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden kijelentette, hogy szerinte legitim katonai célpont az orosz hadsereg számára a Rheinmetall német hadiipari cég Ukrajnába telepített üzeme, írja az MTI.
A páncélozott járművek gyártására és javítására szakosodott ukrajnai üzem beindítását korábban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója jelentette be. Közölte, hogy a német vállalat lőpor- és lőszergyár, valamint légvédelmi rendszereket gyártó üzemek építését is tervezi.
Peszkov az Oroszországba vezényelt észak-koreai katonákkal kapcsolatban azt mondta, „nincs mit hozzátenni ahhoz, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltbeli BRICS-csúcstalálkozót követő záró sajtótájékoztatón mondott ebben a kérdésben”.
Peszkov kedden kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megtámadni, ha a Finnországban lévő ingatlanjait elkoboznák egy Ukrajna által indított per eredményeképpen, és meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.
Alaptalannak nevezte az Oroszországot és Kínát ért vádakat, miszerint Moszkva és Peking a hurrikánokra való reagálás kapcsán lejáratja az amerikai hatóságokat.
„E vádak irigylésre méltó rendszeressége és változatossága egyre inkább arra késztet bennünket, hogy iróniával kezeljük őket” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Az orosz külügyminisztérium kedden határozatlan időre megtiltotta az országba való beutazást 131 ausztrál állampolgárnak, amit az ausztrál kormány politikai indíttatásúnak tartott szankcióival indokolt, írja az MTI.
„Válaszul az ausztrál kormány által az orosz magán- és jogi személyek ellen politikai okból bevezetett szankciókra, amelyek a »kollektív Nyugat« ruszofób kampányának részei, az Oroszországi Föderáció határozatlan időre megtiltja a területére való beutazást további 131 olyan ausztrál állampolgár számára, akik az oroszellenességet napirenden tartják abban az országban, nevezetesen katonai-ipari komplexumok képviselői, újságírók és közéleti személyiségek” – nyilatkozták.
Az orosz diplomáciai tárca kilátásba helyezte, hogy mivel Canberra nem szándékozik felhagyni az oroszellenes kurzussal, és továbbra is új korlátozásokat vezet be, az orosz stoplista frissülni fog.
Az orosz fegyveres erők közelednek Kupjanszk felé – közölte a RIA Novosztyival Vitalij Gancsev, a Harkivi terület orosz közigazgatásának vezetője.
Kupjanszk irányában katonáinknak sikerült több kedvező pozíciót elfoglalniuk, ami javította az ellenőrzést a kupjanszki front több fontos szakasza felett. Közeledünk Kupjanszkhoz
– mondta Gancsev, hozzátéve, hogy előretörésük következtében az ukránok várhatóan hamarosan feladják állásaikat.
Ramzan Kadirov csecsen vezető bosszút ígért egy, a dél-oroszországi régióban lévő katonai kiképzőakadémián tüzet okozó dróntámadásért – írja a Reuters.
Ukrajna a háború alatt gyakran csapott le drónokkal Oroszországra, de a keddi támadás volt az első Csecsenföld ellen.
„Megharaptak minket, elpusztítjuk őket” – mondta Kadirov újságíróknak egy videóban, amelyet a RIA orosz állami hírügynökség tett közzé.
A háború kezdete óta csaknem 7000 korrupt tisztviselőt ítéltek el Ukrajnában, viszont az ügyek mindössze 1,5 százalékában kaptak végül börtönbüntetést a vádlottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Erről az Opendatabot számol be a korrupciót vagy a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeket elkövető személyek egységes állami nyilvántartásának adataira hivatkozva.
2022 óta összesen 6877 ítéletet hoztak, ami lényegesen kevesebb, mint a háború előtt, mivel az invázió kezdetén a nyilatkozatok benyújtása önkéntes volt, illetve nem ellenőrizte a NAPC.
„Az orosz erők behatoltak Szelidove városába, Donyecktől nyugatra, és hamarosan teljesen elfoglalják. Az ukrán keleti front Donyeckben tulajdonképpen összeomlott. A katonák elfáradtak, nem tudják lefedni a teljes frontvonalat, ahol állomásoznak” –ismerte el a horvát Index szerint Dmitro Marcsenko ukrán tábornok, aki a háború elején a dél-ukrajnai Mikolajiv és Herszon sikeres védelmével szerzett hírnevet.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a város az orosz erők kezére került. Ukrajna hivatalosan még nem kommentálta ezeket az állításokat, független elemzők azonban megerősítették Marcsenko szavait, miszerint Szelidove elveszett.
A város bukása nagyobb károkat is okozhat még az ukránoknak, ugyanis 18 kilométerre északnyugatra található Pokrovszk. A város az ukrán fegyveres erők fő logisztikai bázisa és közlekedési csomópontja, ahol több út és vasútvonal metszi egymást. Az oroszok számára ezért fontos a város bevétele, hiszen így mindössze 20 kilométerre közelítik meg Donyeck megye közigazgatási határát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy „elrettentő nukleáris gyakorlatokat” hajtanak végre cirkáló és ballisztikus rakéták indításával – írja az Ukrajinszka Pravda.
Putyin szerint a gyakorlatokra „a növekvő geopolitikai feszültségek, az új külső fenyegetések és kockázatok megjelenése” miatt kerül sor. Szerinte „Oroszország számára fontos, hogy modern stratégiai erőkkel rendelkezzen, amelyek folyamatosan készen állnak a harci bevetésre”.
Putyin azt állítja, hogy „a nukleáris triász továbbra is Oroszország szuverenitásának garanciája”, és „a nukleáris fegyverek lehetővé teszik Oroszország számára a paritás és az erőegyensúly fenntartását a világban”.
Emellett kijelentette, hogy az orosz nukleáris arzenál felszereltsége modern fegyverekkel elérte a mintegy 94 százalékot.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter számolt be arról Putyinnak, hogy „gyakorolták az ellenséges atomcsapásra válaszul végrehajtandó nagy erejű nukleáris csapást”. Valerij Geraszimov, a fegyveres erők vezérkari főnöke beszámolt a lebonyolítás menetéről, Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pedig pontosította, hogy az eddigi manőverek rendszeres és tervezett eseménynek számítanak – írja a RIA.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Szelidove és Hirnik várost, valamint Katerinyivka és Dobrovillja községet – jelentette be a moszkvai védelmi minisztérium.
Hirnik (oroszul: Gornyik) Szelidovétől 11 kilométerre délkeletre, Kurahovétől pedig 17 kilométerre északkeletre található, vasútvonal halad át rajta, amelynek jelentősége van a Donyec-medencében harcoló ukrán erők ellátása szempontjából. A háború előtt még tízezres helység körzetében több nagy szénbánya található.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője egy hétfői nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Hirnik magaslaton fekszik, emiatt az ukrán fegyveres erők felállítottak ott egy átjátszótornyot. Ezt katonai célok mellett az orosz tévé- és rádióadások zavarására használták.
A keddi orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 18, a Kurszki régióban pedig öt ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint négyszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) kedden üdvözölte, hogy Norvégia 127 millió dollárral segíti Romániát egy Patriot típusú föld-levegő légvédelmi rakétarendszer beszerzésében.
Az erről szóló közlemény szerint az oslói kormány 1,4 milliárd norvég koronát (48 milliárd forint) ajánlott fel erre a célra, amit az Északi Tanács hétfőn elkezdődött reykjavíki ülésén jelentettek be. A bukaresti tárca hozzátette: a pénzügyi hozzájárulás a Németország által koordinált Azonnali Légvédelmi Kezdeményezés része, és lehetővé teszi Románia számára, hogy légvédelmi képességeinek megújításával és bővítésével erősítse az euro-atlanti térség biztonságát és védelmét.
Ezzel a jelentős hozzájárulással Norvégia nemcsak Románia határozott támogatását, hanem a szövetség biztonsága iránti elkötelezettségét is bizonyítja. Továbbra is kitartunk Ukrajna mellett ezekben a kritikus pillanatokban
– mondta Angel Tilvar román védelmi miniszter.
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül eddig kettőt vett át és üzemelt be. A másodikat júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett nemzetközi hadgyakorlat keretében – írta az MTI.
Egy 71 éves férfi meghalt egy orosz rakétatámadásban Odessza régióban – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Oleh Kiper, az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője elmondta, hogy az orosz hadsereg kedden két X–31P irányított rakétával támadta Odessza régiót, amelyek célt tévesztettek.
A rakétákat egy orosz Szu–30-as vadászgép indította a Fekete-tenger felől.
Annak ellenére, hogy a rakéták stratégiai pontokat nem találtak el, az egyik szilánkja megölt egy 71 éves – a tenger közelében tartózkodó – férfit.
A térségben helyi idő szerint 12.30 óra körül körül robbanások hallatszottak. Az első robbanást Csornomorszk városában és Odessza egyik kerületében hallották. A másodikat a régióközpont lakói is észlelték.
„Sz*rvihar, szó szerint” – írta Anton Gerascsenko, Ukrajna korábbi belügyminiszter-helyettese közösségi oldalán ahhoz a videóhoz, amelyet a Moszkva egyik kerületét elöntő, szökőkútszerűen feltörő fekáliáról készítettek helyiek.
Valószínűleg csőtörés történhetett a helyi szennyvízelvezető rendszerben, a videóban látható, föld alól feltörő szennyvízoszlop méretéből legalábbis erre lehet következtetni: a fekália-szökőkút a felvételen látható többemeletes panelházak magasságát is lekörözi.
Moscow Telegram channels report that the sewage system in Moscow broke down.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) October 28, 2024
A "fountain" the height of a residential building is seen in one of Moscow's districts.
A sh*t show, literally. pic.twitter.com/n8K30uAnJz
Senki sem tudja, hogyan lehet visszaállítani Ukrajna 1991-es határait, ezért nincs ilyen pont a „győzelmi tervben” – mondta Dmitro Kuharcsuk ukrán parancsnok, aki azt is megkérdőjelezte, hogy az 1991-es határokért kell harcolni.
Nem számít, hol vannak Ukrajna határai, ha nem lesznek ukránok ebben az országban. Valószínűleg senkinek sincs válasza arra a kérdésre, hogyan lehet visszaszerezni az elveszített területeket
– fogalmaz a parancsnok. Mint mondta, szerinte két forgatókönyv lehetséges:
Az elmúlt napokban 149 harci cselekményre került sor a frontvonalon, ebből 48 orosz támadásra a Kurakhove szektorban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A harkivi szektorban négy ellenséges kezdeményezésű tűzharcra került sor. A harcok Vovcsanszk térségében zajlottak. A kupjanszki szektorban az elmúlt napon a harci cselekmények száma elérte a 13-at. A védelmi erők Kolisnyikovka, Szinkivka, Krugljakivka, Pershotravneve és Lozova térségében visszaverték a támadásokat.
A Liman szektorban az ukrán csapatok 15 ellenséges támadást állítottak meg Hrekivka, Zaricsne, Terny és Torske térségében. A kramatorszki szektorban az ukrán csapatok három ellenséges kísérletet semmisítettek meg, hogy áttörjék a védelmünket a Donyecki területen lévő Csaszovij Jar és Sztupocski területeken
– közölte a vezérkar.
A Norvégia által biztosított pénzeszközökért Ukrajna 80 megawattos energiatermelő berendezést kap, amely további kapacitást biztosít az ukrán villamosenergia-hálózatnak – közölte az Eurointegration.
Már megkötötték azt a megállapodást, amelynek értelmében a gyártó a norvég kormány által nyújtott támogatásból és az UNDP szervezeti részvételével 80 MW többletkapacitást biztosító áramtermelő berendezéseket szállít az ukrán villamosenergia-hálózatnak.
A vállalat szerint ezzel Ukrajna „egyik régiójának” lakói számára további áram- és hőtermelést biztosítanak.
Október elején jelentették be, hogy Norvégia az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatási tervének részeként 3 milliárd norvég koronára (102,7 milliárd forint) növelte a támogatást, hogy a közelgő tél beállta előtt támogassa az energiaágazatot.
Az ukrán szabotázs- és felderítőcsoport (DRG), amely megpróbált betörni a Brjanszki területre, 10 főből állt – közölte a TASZSZ Orosz állami hírügynökség.
Az ellenséges gyalogos DRG-t a Klimovszkij körzetben légi felderítés során időben észlelte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrizeti osztálya, a Rosgvardia és az orosz védelmi minisztérium. A mintegy 10 fős DRG-re a védelmi minisztérium tüzérsége és a Rosgvardia FPV-drónjai csapást mértek
– áll a jelentésben.
Nagyot futott a háborús bloggerek Telegram-csatornáin a videó, amelyen egy orosz Kamov Ka–52-es helikopter lő le egy drónt.
A „légi harc”, amely azt bizonyítja, hogy bizonyos esetekben a harci helikopterek is lehetnek ideális drónvadászok. A lassabb sebességgel repülő drónok ellen feltétlenül, ráadásul a Ka–52-es (mint több modern harci helikopter) vihet magával kifejezetten légi harcra alkalmas rakétákat (az Igla ilyen változatát), de gépágyút is használhat.
„Na persze használata ilyen célra jóval drágább, mint a terepjárók platójára hegesztett géppuskáké, illetve más feladatokról kellene elvonni őket” – jegyzi meg a videót elemző csatorna.
Вертолет Ка-52 сбивает украинский дрон в небе над Калужской областью.
— миллиард казахстанцев (@S8gy2AEgVRHyS2Q) October 28, 2024
Кадры: @warhistoryalconafter pic.twitter.com/dGxjRTW2vN
Oleh Szinyebuhov szerint egy FAB–500-as (500 kg súlyú) irányított bomba találta el a Derzsprom irodaházat, ami legalább kilenc ember sérülését okozta. Az 1928-ban átadott, konstruktivista stílusban épült, hatalmas ház volt az egykori Szovjetunió legelső felhőkarcolója, és az UNESCO már korábban fel is vette a világörökségi helyszínek előzetes listájára – szúrta ki az Infostart a The Kyiv Independent cikkét.
Volodimir Zelenszkij az X-en azt írta a támadásról, hogy „a megbékélés soha nem hoz békét, inkább táplálja az agresszor étvágyát, ezért növelni kell a ránehezedő nyomást”.
A Derzspromot a második világháború harcai sem tudták romba dönteni, de most az oroszok félig lerombolták
– nyilatkozta Harkiv rendőrfőnöke, Volodimir Tyimosko.
Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát az invázió kezdete óta sorozatosan támadják az oroszok. Néhány hónapra sikerült is elfoglalniuk, de a 2022 őszén indított ellentámadás eredményeként az ukrán csapatok visszafoglalták, ezért az oroszok azóta is folyamatosan támadják Harkivot.
Egy dél-koreai delegáció látogat Ukrajnába a hét második felében, hogy információkat osszanak meg Észak-Korea oroszországi csapatairól, és megvitassák az együttműködés lehetőségét – idézi Jun Szogjol dél-koreai elnököt a The Kyiv Independent.
Jun megjegyzései nem sokkal azután érkeztek, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár október 28-án megerősítette: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba.
Remélem, hogy Rutte főtitkár vezetése alatt a NATO megkettőzi erőfeszítéseit az Oroszország és Észak-Korea közötti illegális eszmecserék megfigyelésére és blokkolására a szolidaritás és koordináció jegyében
– fogalmazott az elnök.
Észak-Korea és Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta megerősítette kapcsolatait, beleértve az új kölcsönös védelmi egyezmény aláírását is. Ukrajna és a nyugati kormányok korábban azzal vádolták Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak – akkor még Phenjan és Moszkva is tagadta a vádakat.
Az, hogy Észak-Korea csapatokat küldhet Moszkvába, heves vitákat váltott ki Dél-Koreában. A dél-koreai elnök közölte, hogy kedden tárgyal az Európai Unió politikai és biztonsági bizottságával, majd Ukrajnába utazik, és a helyi hírszerzés vezetőivel, valamint a védelmi tisztviselőkkel folytat megbeszéléseket. Főként hadszíntéri információkat cserélnek majd, de vizsgálják az együttműködési lehetőségeket is.
Súlyos helyzet, amikor az észak-koreai csapatok tényleges bevetése az ukrajnai frontvonalaknál a vártnál hamarabb megtörténhet
– kommentálta a helyzetet a dél-koreai államfő.
Először támadtak drónok csecsen területet, egészen pontosan a gudermesi Orosz Különleges Erők Egyetemét (RUS) érte támadás – közölte Ramzan Kadirov köztársasági vezető az Unian szemléje szerint.
Elmondása szerint a támadásra reggel fél hétkor került sor, és ennek következtében az oktatási intézmény „területén lévő egyik üres épület teteje” kigyulladt. Kadirov hozzátette, hogy a tüzet már eloltották, áldozatok és sérültek nincsenek.
A nyomozó szervek megkezdték a történtek kivizsgálását, és azonosították a bűncselekményben érintetteket. Az iskola tevékenységét nem függesztették fel, minden szolgáltatás a megszokott rendben működik
– zárta nyilatkozatát a csecsen vezető.
Az egyetem egy magánoktatási intézmény, amely különleges egységeket és önkénteseket képez ki az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. Az egyetemet 2013-ban hozták létre Ramzan Kadirov javaslatára. Az oktatási intézménynek 2024. február 20-án Vlagyimir Putyin elnök adta a nevét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reméli, hogy Donald Trump nem fogja leállítani az Ukrajnának nyújtott segélyeket, ha megnyeri a november 5-i elnökválasztást az Egyesült Államokban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A negyedik Ukrajna–Észak-Európa-csúcstalálkozó résztvevőinek sajtótájékoztatóján az ukrán államfő elmondta, hogy nem hallott Trump részéről olyan szavakat, amelyek az Ukrajnának nyújtott támogatás leállításáról szóltak volna. Ugyanakkor hozzátette, hogy Kijev tisztában van minden lehetséges kockázattal. Ezek közül a legnagyobb a washingtoni Ukrajna-politika megváltozása.
Ez nem Ukrajna támogatásáról szól. Tudják, ha ez megtörténik, az nagy győzelem lesz Putyin számára. És nagy veszteség a Nyugatnak, a demokráciának és a szabadságjogoknak. Nem hiszem, hogy Trump, ha elnök lesz, tényleg veszíteni akar
– fogalmazott Zelenszkij.
Ukrajna pontosan tudja, hogy hol vannak az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák: az ukrán állami Nemzeti Ellenállás Központ (NRC) arról adott jelentést, hogy Kurszk megyében vannak Phenjan harcosai, akiknek a létszáma a Pentagon szerint összesen 10 ezer fő – írja a Portfolio.
A phenjani katonák állítólag Kurszk megyében, orosz katonai létesítményekben folytatnak jelenleg „helyszíni tréninget”. Az NRC azt állítja, hogy pontos ismereteik vannak az Ukrajnával határos régióban tartózkodó katonák koordinátáiról.
Közben a Pentagon arról számolt be, hogy Észak-Korea összesen 10 ezer katonát küld Oroszországba, akik képzéseken vesznek majd részt, és „potenciálisan” az ukrajnai frontra kerülhetnek. Hangsúlyozták, hogy az ázsiai harcosok csak támogató feladatokat látnak majd el, de ettől függetlenül legitim katonai célpontnak minősülnek.
Az Egyesült Államok nem fog új korlátozásokat bevezetni Ukrajna számára az amerikai fegyverek használatára vonatkozóan, ha Észak-Korea csatlakozik Oroszország háborújához – adta hírül hétfőn a Pentagon, miután a NATO közölte, hogy észak-koreai katonai egységeket telepítettek az oroszországi Kurszk térségébe.
Az észak-koreai egységek bevetése felszítja a nyugati aggodalmakat, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai konfliktus kiszélesedhet még akkor is, ha a figyelem a Közel-Keletre terelődik. Ez jelezheti, hogy Oroszország miként reméli ellensúlyozni a növekvő harctéri veszteségeket, és folytatni a lassú, folyamatos térnyerést Kelet-Ukrajnában – hozta a Reuters.
Az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése veszélyt jelent mind az indo-csendes-óceáni, mind az euroatlanti biztonságra
– mondta Mark Rutte NATO-főtitkár újságíróknak, miután megbeszélést folytatott egy dél-koreai delegációval az észak-koreai telepítésekről.
Joe Biden amerikai elnök „nagyon veszélyesnek” nevezte a fejleményt. A Pentagon becslése szerint 10 ezer észak-koreai katonát telepítettek Kelet-Oroszországba kiképzés céljából, szemben a múlt szerdai 3 ezer fős becsléssel.
Ezeknek a katonáknak egy része már közelebb költözött Ukrajnához, és egyre inkább aggódunk amiatt, hogy Oroszország ezeket a katonákat harcban vagy az ukrán erők elleni harci műveletek támogatására kívánja felhasználni az ukrán határhoz közeli oroszországi Kurszki területen
– mondta Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője.
A Kreml kezdetben „álhírként” utasította el az észak-koreaiak bevetéséről szóló jelentéseket. Putyin csütörtökön azonban nem tagadta, hogy észak-koreai csapatok vannak Oroszországban, és azt mondta, hogy Moszkva dolga, hogyan hajtja végre a Phenjannal kötött partnerségi szerződést.
Az orosz vezető a hétvégén azt is kijelentette, hogy Moszkva ennek megfelelően fog válaszolni: ha az Egyesült Államok és szövetségesei segítenek Ukrajnának mélyen Oroszország területén lecsapni,
Moszkva a Nyugat esetleges jóváhagyását a NATO „közvetlen bevonásának” tekinti a háborúba.
Az Egyesült Államok azonban nem adta jelét annak, hogy jóváhagyná Ukrajna mélycsapás-kérelmét. Az észak-koreai külügyminisztérium egyik tisztségviselője nem erősítette meg az oroszországi csapatok bevetéséről szóló médiajelentéseket, de azt mondta, hogy ha Phenjan ilyen lépésre szánná el magát, akkor szerinte az összhangban lenne a nemzetközi normákkal. Ugyanerről beszélt az orosz külügyminisztérium is.
Az ukrán katonai hírszerzés csütörtökön közölte, hogy észlelték az első észak-koreai egységeket a kurszki határvidéken, ahol az ukrán csapatok az augusztusi nagyszabású bevonulás óta tevékenykednek. A Pentagon azonban egyelőre nem erősítette meg, hogy az észak-koreai erők már Kurszkban vannak.
„Valószínű, hogy abban az irányban haladnak Kurszk felé. De több részletet még nem tudok” – mondta Singh. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a lépés Oroszország eszkalációja. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy Kijev hetek óta figyelmeztetett a bevetésre, és azzal vádolta a szövetségeseket, hogy nem adtak határozott választ.
A lényeg: hallgassanak Ukrajnára. A megoldás: oldják fel az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásaink korlátozását most
– mondta az X-en. Véleménye szerint mióta vezetőik tavaly az orosz Távol-Keleten találkoztak, Észak-Korea és Oroszország felértékelte katonai kapcsolatait. Júniusban ismét találkoztak, hogy átfogó stratégiai partnerséget írjanak alá, amely kölcsönös védelmi paktumot is tartalmaz. Ezt követően magas rangú tisztviselők kétoldalú látogatásai következtek a két ország között, Csö Szon Hui észak-koreai külügyminiszter hétfőn indult el Phenjanból, hogy hat héten belül másodszor is Oroszországba utazzon.
Rutte szerint az észak-koreai csapatok bevetése a „növekvő kétségbeesés” jele Putyin részéről.
Több mint 600 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg Putyin háborújában, és külföldi támogatás nélkül képtelen fenntartani az Ukrajna elleni támadását
– mondta Rutte. Az ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak szerint a szankciók önmagukban nem lennének elegendőek válaszként az észak-koreai szerepvállalásra. Hozzátette, hogy Kijevnek „fegyverekre és világos tervre van szüksége Észak-Korea kiterjesztett szerepvállalásának megakadályozására”. „Az ellenség megérti az erőt. Szövetségeseink rendelkeznek ezzel az erővel” – mondta Jermak az X-en.
Október 28-án, hétfőn az orosz csapatok csapást mértek a Dnyipropetrovszki területen lévő Krivij Rihre. Az ellenséges támadás következtében megrongálódott egy háromemeletes lakóház.
Sajnos egy 39 éves férfi meghalt, mivel nagyon súlyos nyílt fejsérülést szenvedett. Az orvosok mindent megtettek, amit tudtak. Részvétem a családnak és a barátoknak
– írta a Unian a város Védelmi Tanácsának elnöke, Oleksandr Vilkul közleménye alapján.
„Jelenleg 12 sebesült van, hárman a műtőben, közülük két férfi nagyon súlyos sérülésekkel. A legközelebbi iskolában (a lakosok tudják, hol van) telepítjük a főhadiszállást – építőanyagokkal segítünk, közüzemi csapatok érkeznek, és segítséget kapunk a kitelepítésben is” – áll az üzenetben.
Elmondása szerint a lakóházon kívül találatot kapott az orvosi központ, egy autó és egy gázvezeték is. Az ellenséges csapás helyszínén minden szolgálat dolgozik.
Oroszország 692 080 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara október 29-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1360 fős élőerős veszteségét is, amelyet az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9129 harckocsit, 18 404 páncélozott harcjárművet, 27 749 járművet és üzemanyagtartályt, 19 917 tüzérségi rendszert, 1241 rakéta-sorozatvető rendszert, 984 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 17 939 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Ukrajnában újra meghosszabbítják a hadiállapotot és az ezzel járó általános mozgósítást. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot az államfő már be is nyújtotta a parlamenthez – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A tervezet értelmében a mozgósítást és a hadiállapotot újabb 90 nappal, 2025. február 7-ig hosszabbítják meg. A jelenlegi szigorú hadiállapotos szabályozás november 9-ig van érvényben. Az ukrajnai háború kezdete óta ez lesz a 13. alkalom, hogy meghosszabbítják az általános mozgósítást és a hadiállapot, ami egyúttal a határok lezárását is jelenti a hadköteles korú férfiak számára.
Kijev Szolomjanszkij és Szvjatoscsinszkij kerületében orosz drónok törmelékei csapódtak be, amelynek következtében tűz ütött ki, és 5 ember megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kijevben hétfőn éjszaka kétszer hirdettek légiriadót, amely összesen több mint 4 órán át tartott. Az orosz hadsereg drónjai különböző irányokból repültek a főváros felé, de a légvédelmi erők és eszközök időben észlelték és semlegesítették őket, ám Kijev Szolomjanszkij és Szvjatoscsinszkij kerületében törmelékek hullottak le, emiatt legalább öt civil megsebesült.