„Ostoba, skizofrén, neonáci” – Szergej Lavrov dührohamot kapott az ukránok miatt

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Index
2024.10.31. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

  • A hadköteles állampolgároknak frissíteniük kell személyes adataikat a toborzóközpontokban vagy a Reserve+ mobilalkalmazáson keresztül. Ha nem teszik meg, pénzbírsággal és akár vagyonelkobzással is számolhatnak – írja a Kárpáti Igaz Szó

    A mulasztóknak, amennyiben nem fizetik be a kiszabott pénzbírságot, további szankciókkal kell számolniuk. „Ha a bírságot igazságtalannak tartja, az értesítés kézhezvételétől számítva 10 nap áll rendelkezésére, hogy fellebbezzen ellene” – mondják a szakértők. 

    A fizetés elmulasztása esetén a végrehajtó szolgálatnak joga van lefoglalni az illető bankszámláit, ingó és ingatlan vagyonát.

    Ugyanakkor ha a bírság összege nem haladja meg a 160 ezer hrivnyát (mintegy másfél millió forintot), a lakást vagy telket nem lehet értékesíteni a tartozás fedezésére ebben az eljárásban. A számlák vagy ingatlanok lefoglalásának elkerülése érdekében az ügyvédek azt tanácsolják, hogy minden értesítésre figyeljenek oda az érintettek, és frissítsék adataikat.

    A katonai sorozóhivatalokat minden változásról tájékoztatni kell: a család összetételéről, a lakóhely változásáról, mobiltelefonszámról és e-mail-címről, a végzettségről, a munkahelyről, a beosztásról, az egészségi állapotról (ha fogyatékosságot állapítottak meg vagy a besorolási csoport megváltozott).

    Abban az esetben, ha az adatok nem időben történő frissítését észlelik, a polgárra a katonai nyilvántartás szabályainak megsértése miatt pénzbírságot szabnak ki.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között, amely „sok mindent tartalmaz a félreértések eloszlatására, illetve a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira való válaszadásra” – közölte az MTI.

    Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy ne merüljön fel a kisebbségek kérdése, majd pontosított: „a kérdést fel lehet vetni, de gyorsan meg kell oldani, hogy ne legyenek problémák államaink között. Nagyon pozitívan látjuk ezt a kérdést”. Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy a biztonsági kérdések részét képezik ennek a dokumentumnak.

    Az ukrán elnök csütörtökön Ungváron meglátogatta azt a klinikai központot, ahol az ukrajnai Donyeck, Harkiv és az oroszországi Kurszk megyei harcokban megsebesült ukrán katonák rehabilitációja történik, és állami kitüntetéseket adott át számukra.

  • Az Egyesült Államoknak arra utaló értesülései vannak, hogy „már mintegy 8000 észak-koreai katonát vezényelhettek az oroszországi Kurszk régióba – írja az MTI Robert Wood jelentése alapján, aki helyettes amerikai ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

    „Szeretném azonnal felhívni a figyelmet arra, hogy a minszki megállapodások forgatókönyvének semmiféle megismétlődése nem lesz, ahogy a frontvonalak befagyasztása sem annak érdekében, hogy Zelenszkij rezsimje nyalogathassa sebeit. Ugyanúgy nem jön létre Ukrajna NATO-csatlakozása, sem ilyen, sem olyan formában. A különleges katonai művelet minden célkitűzése, ideértve Ukrajna demilitarizálását és nácitlanítását, változatlanul érvényben marad” – szögezte le az orosz diplomata.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna a következő napokban katonai összecsapásra számít az észak-koreai hadsereg katonáival – derül ki az ukrán vezető KBS dél-koreai tévécsatornának adott interjújából.

    Ukrajna államfője hangsúlyozta, hogy Észak-Korea tapasztalatot szerez, amit szerinte Dél-Korea ellen fog használni. Az ukrán elnök elmondta, hogy az észak-koreai katonák bevetése az ukrajnai hadszíntéren

    napok, és nem hónapok kérdése

    – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.

    Interjújában kijelentette, hogy tudomása szerint jelenleg mintegy 3000 észak-koreai katona állomásozik egy orosz kiképzőtáborban, és a tervek szerint ez a létszám 12 ezerre emelkedhet.

    „Megállapodásokról is folynak tárgyalások Phenjan és Moszkva között, hogy mérnöki csapatokat és civileket küldjenek Oroszország katonai üzemeibe dolgozni” – tette hozzá. Ukrajna államfője úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin úgy próbál majd eredményeket elérni a harctéren, hogy több észak-koreai katonát toboroz, mint oroszt, „mivel maga a mozgósítás Oroszországban népszerűtlen”.

    Oroszország – úgy tudom – a hírszerzés szintjén más partnereknek megerősítette, hogy Észak-Korea részt vesz a háborúban. Megvitatták ezt a kérdést a Nyugattal, és megerősítette: igen, vannak észak-koreai katonák, harcolni fognak Ukrajnában 

    – jelentette ki Ukrajna államfője, hozzátéve, hogy országa hamarosan fegyverigényt nyújt be Szöulnak.

    Az elnök arról is beszélt, Ukrajna készen áll arra, hogy a háború végén a kurszki hadműveletet diplomáciai lépésekben használja fel, ha annak befolyásoló hatása lesz, valamint azt is elmondta, hogy győzelme esetén Donald Trump úgy akarja befejezni a háborút, hogy Ukrajnát területeinek átengedésére kényszeríti, de nem fog sikerülni neki.

  • Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a NATO engedélyezi Varsónak, hogy légvédelmi rendszereit az Ukrajna felett áthaladó orosz rakéták ellen használja, ha azok fenyegetést jelentenek Lengyelországra – közölte Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője az Ukrinform hírügynökséggel.

    A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a lengyel tárcavezető korábban már felszólította a NATO-erőket, vegyenek részt a Lengyelország felé tartó orosz rakéták elfogásában ukrán terület felett, de a minisztert „többször is bírálat érte a NATO-n belül” ezért az álláspontjáért.

    Mint tudjuk, a NATO-országok, maga a szervezet és az Egyesült Államok is negatívan nyilatkoztak erről a kezdeményezésről. Sikorski miniszter azonban arra számít, hogy ez az álláspont megváltozik

    – fogalmazott Pawel Wronski.

  • A kurszki hadművelet augusztusi kezdete óta az ukrán légvédelmi egységek több mint száz orosz légi támadó fegyvert semmisítettek meg, köztük három katonai helikoptert – közölte csütörtökön az ukrán fegyveres erők légideszant rohamcsapatainak sajtószolgálata az MTI tájékoztatása szerint.

    A közleményben kifejtették, hogy a légideszant rohamerők légvédelmi egységei eddig összesen 149 ellenséges légi célpontot semmisítettek meg az oroszországi kurszki területen, ebből két Ka–52 harci és egy Mi–8-as szállító-harci helikoptert, valamint 146 különböző típusú drónt.

    Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt 145 katonai összecsapást rögzítettek a fronton. Az orosz hadsereg 11 rakéta- és 83 légicsapást hajtott végre Ukrajna területén. A kijevi katonai vezetés közlése szerint a leghevesebb harcok változatlanul a Donyeck megyei Kurahove és Pokrovszk települések irányában zajlanak.

    A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelíti a 695 ezret, az ukrán erők szerdán egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 58 tüzérségi és nyolc légvédelmi fegyvert, valamint 84 drónt semmisítettek meg.

  • Oroszország vezető diplomatája minden ukránt „neonácinak”, az ukrán békeformulát pedig „ostobának nevezte” – idézi az orosz külügyminisztert az Unian

    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter skizofrénnek nevezte az ukrán elnök győzelmi tervét a második minszki nemzetközi eurázsiai biztonsági konferencián. Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajnában 2014 óta „következetesen elfogadott törvények” tiltják az orosz nyelvet az oktatásban, a médiában, a kultúrában, valamint az ukrán ortodox egyházban is.

    A Kreml illetékese ezzel kapcsolatban emlékeztetett az ENSZ emberi jogokról szóló chartájának 1. cikkére, amely fajra, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül vonatkozik az emberekre.

    Ezenkívül a politikus az ukrán kormányt „ruszofóbnak”, az ukrán békeformulát „ostobának”, Zelenszkij győzelmi tervét pedig „skizofrénnek” nevezte.

    A Nyugat továbbra is támogatja Zelenszkij zsákutcás, sőt azt mondanám, ostoba békeformuláját, amely Oroszországot megadásra szólítja fel. Néhány hete pedig ez a polgár egy ugyanilyen skizofrén győzelmi tervet mutatott be

    – áll a szó szerinti idézetben. 

    Kijelentette, hogy Oroszországnak nem áll szándékában leállítani katonai agresszióját, és világossá tette, hogy a Kreml minden lehetséges módon ellenezni fogja Ukrajna csatlakozását az Észak-atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz.  

    Természetesen semmilyen képlet, semmilyen terv, semmilyen fantazmagória, a Kijev által irányított Ukrajna tagsága, majd a NATO-ban, majd az Európai Unióban nem hozza közelebb a békét Európában. Az eurázsiai kontinens ezen részén a stabilitás csak hosszú távú, megbízható biztonsági garanciákkal érhető el. Például olyanokkal, amilyeneket a 2021 decemberi kezdeményezéseinkben felvázoltunk, és amilyeneket a Nyugat elutasított

    – mondta a külügyminiszter.  

    Lavrov ezenkívül „neonáciknak” nevezte a függetlenségüket védő ukránokat, az EBESZ-t pedig „marginális struktúrának”. A moszkvai diplomácia képviselője azt is hangsúlyozta, hogy állítólag a NATO „akciói” kényszerítették Oroszországot „kompenzációs intézkedésekre”, de egy szót sem szólt arról, hogy Oroszország ukrajnai inváziója civilek ezreit ölte meg, városokat és falvakat, infrastruktúrákat számolva fel. 

    Október 31. és november 1. között rendezik meg a második minszki nemzetközi eurázsiai biztonsági konferenciát. A belarusz külügyminisztérium állítása szerint mintegy 30 ország politikusai és elemzői vesznek részt rajta.  

  • A szakértő szerint az oroszok arra próbálják kényszeríteni Ukrajnát, hogy szétszórja SAM típusú rakétarendszereit – idézi az Unian ukrán lap Valerij Romanenko légvédelmi szakértőt, az Állami Repülőmúzeum vezető kutatóját. 

    A szakértő elmondta, hogy az oroszok rendszeresen változtatják a Sahíd136 iráni gyártású öngyilkos drónok bevetési irányát, hogy különböző irányokból csapódjanak be az ukrán városokba. 

    A programot úgy állították össze, hogy ezek a drónok bármilyen irányból berepüljenek Kijevbe. Például Zsitomir régióból is. Ez azt jelenti, hogy az ukrán csapatoknak és légvédelmi eszközöknek Ukrajna-szerte a fontos objektumok körül kell elhelyezkednünk, nem pedig a legvalószínűbb irány íve mentén

    – vélte Romanenko.

    A szakértő hozzátette, hogy az ilyen támadások visszaverése érdekében Ukrajnának több légvédelmi rendszerre van szüksége, amelyek minden irányból képesek lennének fedezni a sebezhető objektumokat.

    Mint mondta, Ukrajna a Shahídek új repülési programjainak kidolgozása miatt változtatott védelmi taktikáján. A szakértő szerint ez azt eredményezte, hogy az ukrán légvédelmi erőknek szét kell aprózódniuk, és légvédelmi rakétákat kell használniuk, miközben féltve őrzik és tartalékolják a SAM-rakétákat. 

  • Ukrajna nem küld a frontra a partnerországokból álló katonai kontingenst, annak ellenére sem, hogy észak-koreai katonák részvételéről számoltak be az Orosz Föderáció oldalán – tett ígéretet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akit az Interfax idézett cikkében. 

    Nagyon veszélyes felvetni ezt a kérdést, mert az ember elveszíthet minden más támogatást

    – nyilatkozta Zelenszkij a skandináv sajtónak. 

    Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy még említés szintjén is veszélyes felvetni annak a lehetőségét, hogy idegen katonai kontingens kerüljön az ukrajnai harctéren bevetésre.

    Nem kockáztathatjuk meg, hogy elveszítsük a már meglévő támogatásunkat

    – szögezte le Zelenszkij.

  • Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban fekvő Jaszna Poljana települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 19, a Kurszki régióban pedig négy ellentámadást vert vissza, valamint egy fegyveres határsértési kísérletet is, Novij Puty község közelében.

    A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

    Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több üzemanyag- és lőszerraktárt, két harckocsit és 14 páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és egy vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 95 repülőgép típusú drónt.

  • Finnország Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel vádolja az orosz neonáci Jan Petrovszkijt, írja az Ukrajinszka Pravda.

    Jan Petrovszkij a Wagner egyik alegységét, a neonáci Ruszics-csoportot vezette.

    Petrovszkij valószínűleg öt háborús bűnt követett el 2014 őszén. A vád szerint a hadviselés szabályait sértő akciókban vett részt.

    Az ügyészek tájékoztatása szerint Petrovszkijt és az egység tagjait összesen 22 ukrán katona megölésével és négy másik súlyos megsebesítésével vádolják. Emellett a katonai jog normáival ellentétes olyan cselekedetekkel is vádolják, amelyek a hadviselés módjára és a sebesült és megölt ellenséges katonákkal való bánásmódra vonatkoznak.

    Az újságírók megjegyezték, hogy Finnország történetében ez az első alkalom, hogy Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt vádat emelnek.

    A vádak Finnországban a finn jog szerint nemzetközi bűncselekménynek minősülnek.

    Az újságírók azt is hozzátették, hogy Petrovszkijt nem lehet kiadni Ukrajnának. Finnország büntetőjogi joghatóságának gyakorlására vonatkozó kötelezettsége elsőbbséget élvez a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságával szemben is.

  • Háromra  emelkedett a halálos áldozatok száma Harkivban, írja az Ukrajinszka Pravda.

    Korábban egy többemeletes lakóházra mértek légicsapást az oroszok. Most a 9 emeletes épület  romjai alól egy 15 éves fiú holttestét szabadították ki. További 36 ember megsérült.

    A sürgősségi mentési munkálatok és a romok eltávolítása folyamatban van.

     

  • Észak-Korea (KNDK) hatóságai több ezer katonát küldtek Oroszországba, akiket az orosz fegyveres erők keleti katonai körzetének öt gyakorlóterén képeznek ki. A kontingensben különösen az észak-koreai vezérkar három tábornoka – Sin-Gem Csol vezérőrnagy, a fő műveleti igazgatóság vezetője, Lee-Csang Ho vezérőrnagy, a hírszerzési igazgatóság helyettes vezetője és Kim Jong Bok vezérezredes, a különleges műveletekért felelős helyettes vezető – szerepel.

    Ezt az információt Szerhij Kiszlica, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője osztotta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésén – jelentette az Unian. Elmondása szerint Észak-Koreából akár 12 ezer katonát is felkészítenek az orosz kiképzőpályákon.

    A diplomata hozzátette, hogy később legalább öt, egyenként 2–3 ezer fős egységet vagy alakulatot terveznek kialakítani észak-koreai katonákból. 

    Kiszlica szerint egy ilyen egység egy motorizált lövészezrednek felel meg. „Az előrejelzések szerint a KNDK katonái orosz egyenruhát fognak viselni, és orosz személyazonossági okmányokkal lesznek ellátva” – zárta gondolatait.

  • Csütörtökön kora délután kettőre emelkedett az Oroszország által szerdán, késő este Harkivban, egy többemeletes lakóházra mért légicsapás halálos áldozatainak száma. Harminchatan megsebesültek, három embert kimentettek a romok alól – számolt be az Interfax a belügyminisztérium közleménye alapján.

    A Harkivi Regionális Ügyészség szóvivője, Dmitro Csubenko szerint a második áldozat egy 25-30 év körüli férfi. Holttestét az első emeleten találták meg a romok alatt.

    Rokonok vagy barátok nem nyilatkoztak róla. Személyazonosságának megállapítása folyamatban van

    – mondta Csubenko.

    A mentők továbbra is keresnek egy 15 éves tinédzsert a romok alatt. Korábban egy fiú halálát és 34 sebesültet jelentettek.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a NATO-val kötött megállapodás ellenére Lengyelország újabb okot talált arra, hogy ne adja át régi MiG–29-es vadászrepülőgépeit Kijevnek – írta meg a Unian.

    Nagyon szerettünk volna MiG-eket kapni Lengyelországtól, de nem tudták átadni nekünk, mert nem volt elég sajátjuk. Ezért megegyeztünk a NATO-val, hogy adnak nekik rendőri feladatot, mint a balti barátainknak. Ebben megegyeztünk. És mi történt ezután? Lengyelország adott nekünk repülőgépeket? Nem. Találtak más okot? Igen

    – mondta egy kárpátaljai sajtótájékoztatón.

    Az elnök azt is elmondta, hogy Ukrajna arra kérte Lengyelországot, hogy lője le az orosz rakétákat a Lemberg megyei Sztrij városában lévő gáztároló védelmében.

    „Az ország függ ettől a gázellátástól, az életünk… Mit csinálnak a lengyelek? Lelövik? Nem. A lengyelek azt mondták, hogy készek lelőni őket, ha nem egyedül vannak ebben a döntésben, ha a NATO támogatja őket” – mondta Zelenszkij. – „Amikor úgy döntöttek, hogy nem lövik le ezeket a rakétákat MiG-ekkel, megkértük őket, hogy adjanak nekünk MiG-eket, mi majd Nyugat-Ukrajnában lelőjük őket” – tette hozzá.

  • A donyecki régióban az elmúlt 24 órában öt ember meghalt és három megsebesült ellenséges támadásokban, és a regionális rendőrség orosz háborús bűncselekményeket dokumentált – írta meg az Interfax.

    Öt halott és három sebesült 24 óra alatt – a donyecki rendőrség dokumentálja az orosz háborús bűncselekményeket. Az orosz csapatok 3107 alkalommal csaptak le a frontvonalra és a lakott területekre

    – közölte csütörtökön közleményben az ukrán nemzeti rendőrség.

    A jelentés szerint a robbantások 15 különböző településen hallatszottak, „36 polgári objektum megrongálódott, köztük 15 lakóház” – áll a közleményben.

  • Az orosz csapatok elfoglalták Szelidove, Visnjevo és Zorjane településeket, és továbbnyomultak Novoukrajnka közelében, Novodmitrovkában és Kurahivkában – jelentette a Deepstate az Interfax szerint.

    Az ellenség elfoglalta Szelidove, Visnjevo, Zorjane településeket, és előrenyomult Novoukrajnka, Novodmitrivka és Kurahivka közelében

    – áll a honlap csütörtöki Telegram-bejegyzésében.

    Amint arról beszámoltak, az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint az elmúlt nap folyamán 145 harci cselekményt jegyeztek fel, ebből 69-et a Kurahove és Pokrovszk szektorokban. A Kurahove szektorban 41 harci összecsapásra került sor, a Kropivnyickij szektorban 28 támadás történt.

  • Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter kifejtette, miért kell meghívni Oroszország képviselőit a második békecsúcsra. Szerinte erre azért van szükség, hogy kidolgozzák a tartós béke alapelveit Ukrajnában. Az erről szóló nyilatkozatot Szibiga Montrealban a „békeformula” emberi dimenziójáról szóló miniszteri konferencián tette – számolt be a Unian.

    Támogatjuk Oroszország képviselőinek meghívását a második békecsúcsra, de soha nem fogjuk támogatni azokat a békekezdeményezéseket, amelyeket Ukrajna bevonása nélkül és a háta mögött dolgoznak ki. Soha nem fogjuk támogatni a békemegállapodásokat Ukrajna kárára. Soha nem fogunk olyan békemegállapodást támogatni, amely nem bünteti a jogsértőket

    – mondta.

    A miniszter hozzátette, hogy nehéz lenne találni még egy olyan nemzetet a világon, amely jobban törekszik a békére, mint az ukránok. „De a mindenáron való béke nem béke, hanem kapituláció, megszállás, deportálás és kínzás. Ebbe Ukrajna soha nem fog belemenni” – mondta Szibiga.

  • Ukrajna államadóssága idén több mint 20 százalékkal csökkent, 6,24 százalékról 4,88 százalékra – közölte az ukrán pénzügyminisztérium az RBK beszámolója szerint. 

    A pénzügyminisztérium jelentése szerint 2024. szeptember 30-án Ukrajna államadóssága és államilag garantált adóssága 6,409 billió hrivnyát, azaz 155,7 milliárd dollárt tett ki.

    A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint Ukrajna államadóssága 2024 végére valószínűleg eléri a GDP 95,6 százalékát, és a mutató 2025-től kezdődően meghaladja majd a GDP 100 százalékát. 

  • Ukrán kamikazedrónok támadták meg Berdjanszk kikötőjét – közölték a város hatóságai egy Telegram-csatornán, amit a RIA Novosztyi szemlézett.

    Ma reggel a bűnöző kijevi rezsim terrorista támadást hajtott végre a város kikötője ellen, feltehetően kamikazedrónok segítségével. Működött a légvédelem

    – áll a bejegyzésben.

    Minden ügyeleti és operatív szolgálat a helyén van és megkezdte a munkát – tették hozzá a hatóságok.

  • Kim Jonghjon dél-koreai védelmi miniszter szerint egyértelmű, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverkezés terén kér segítséget Oroszországtól, amiért katonákat küldtek az Ukrajna elleni háborúba – írja az Unian

    A Pentagonban tett látogatása alkalmával Kim rámutatott, hogy Észak-Korea fejleszteni szeretné az interkontinentális ballisztikus rakétáit, a nukleáris tengeralattjáróit és a felderítőműholdjait.

    A Fehér Ház szerint egy ilyen megállapodás nem lenne példa nélküli, ugyanis Oroszország Iránnal hasonló alkut kötött. Teherán nukleáris technológiáért cserébe fegyvereket és katonai támogatást nyújt Moszkvának.

  • Kedd este az orosz csapatok csapást mértek egy többszintes épületre Harkivban, két emeletet lerombolva. Egy 11 éves fiú és egy másik személy meghalt, 34 ember pedig megsérült, míg sokan a romok alatt rekedtek – közölte a Pravda.

    Partnereink nap mint nap látják, hogy mi történik. És ilyen körülmények között minden döntés, amit késleltetnek, legalább tucatnyi vagy akár száz ilyen orosz bombát jelent Ukrajna ellen. A döntéseik a mi népünk életét kockáztatják. Ezért együtt kell megállítanunk Oroszországot, és ezt minden lehetséges erővel meg kell tennünk

    – jelentette ki Volomigyir Zelenszkij ukrán elnök a támadás után.

    A mentési munkálatok még folynak, de egy illetékes szerint nehezíti a dolgukat, hogy a csapást ért épület szerkezete súlyosan megsérült és összedőlés fenyegeti.

  • Az ukrán–magyar határszakaszon 5838-an léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5256-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön.

    A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

  • Szerda este az orosz csapatok nagy erejű rakétatámadást indítottak az odesszai terület ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az orosz terroristák masszív rakétatámadást indítottak térségünk ellen

    – fogalmazott Oleh Kiper, az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy az ellenség mintegy tíz különböző típusú rakétát lőtt ki a területre.

  • Az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport, más néven a Ramstein-alakulat következő ülésére az elkövetkező hetekben kerül sor – mondta Volodimir Zelenszkij.

    Az ukrán elnök bejelentését megelőzően a Fehér Ház október 17-én közölte, hogy a Ramstein-alakulat következő találkozóját online novemberben tartják, de nem közölte az esemény pontos időpontját.

    Joe Biden amerikai elnök eredetileg október 12-én hívta volna össze Németországban az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport vezetői szintű ülését, de az amerikai Milton hurrikán miatt elhalasztotta azt.

    Nagyon fontos, hogy minden egyes támogatási csomagot maradéktalanul végrehajtsunk, és hogy a partnereinkkel való fellépésünk valóban összehangolt és a lehető leghatékonyabb legyen

    – hangsúlyozta Zelenszkij.

  • Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök gúnyosan mosolygott, amikor egy vlagyivosztoki gazdasági fórumon az amerikai elnökválasztásról kérdezték – írja az Euronews.

    A kelet-oroszországi fórumon Putyin szarkasztikusan utalt rá, hogy számára Joe Biden volt a „favorit” az amerikai elnökválasztásban, de mivel Biden már nincs versenyben, így Kamala Harris alelnök támogatását ajánlotta. Harris fertőző nevetését” emelte ki, amit pozitívumnak szánt, jelezve, hogy szerinte jól végzi a munkáját.

    Az oroszoknak rendkívül fontos az amerikai elnökválasztások végkimenetele, Putyin elnök pedig egy rossz és egy még rosszabb eredmény közül választhat, azonban szerinte nem lesz különbség Trump és Harris között, akik a kampány alatt egyszer sem hangoztatták, hogy helyrehoznák az amerikai–orosz diplomáciai kapcsolatot. 

  • Egy hét múlva Amerikában új elnököt választanak, az orosz–ukrán fronton még mindig kérdés az észak-koreai katonák érkezése, Izrael és Irán között pedig eszkalálódik a háborús helyzet. Az Index Frontvonal című műsorának legfrissebb adásában állandó szakértőnkkel, Tarjányi Péterrel beszélgettünk az elnökválasztás globális hatásairól és a háborús fejleményekről.

    A beszélgetés ide kattintva érhető el.

  • 2024-ben több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át Románia északi határát illegálisan, ami körülbelül háromszorosa a tavalyi év azonos időszaki adatainak – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Florin Coman, a román határrendészet máramarosszigeti regionális felügyelőségének vezetője elmondta, hogy a hatáskörükbe tartozó három megyében tavaly október végéig 3278 határsértőt fogtak el, idén azonban eddig összesen 10 700-at. Közülük 5869-en Máramaros, 3767-en Szucsáva, 1064-en pedig Szatmár megyében lépték át az ukrán–román határt.

    Sokan a Tisza hideg és örvénylő vizében vagy a Máramarosi-havasok több, helyenként 1900 méteres magasságot meghaladó részén próbáltak átjutni a határon, megfelelő felszerelés nélkül. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 25 ukrán állampolgárt találtunk holtan: 15-öt a Tisza román partján, tízet a Máramarosi-havasokban

    – mondta Florin Coman.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának kijevi drónirányító központja elleni csapás megtorlás az orosz különleges erők egyeteme elleni támadásért Gudermeszben – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az orosz védelmi minisztérium légiereje két csapást mért a geranyami központra.

    Ebből az épületből irányították azt a drónt, amely kedden Gudermest megtámadta

    – írta Kadirov a Telegram-csatornáján. A támadásban kilenc ember meghalt, 17 pedig megsebesült.