Oroszország 701 650 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 5-én.
Ebben a számban benne van az oroszok mintegy 1260 fős élőerő-vesztesége is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9208 harckocsit, 18 581 páncélozott harcjárművet, 28 278 járművet és üzemanyagtartályt, 20 150 tüzérségi rendszert, 1245 rakéta-sorozatvető rendszert, 996 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18 309 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Egy háromhavonta egyszer kötelezően befizetendő adó hatására októberben jócskán megugrott az orosz költségvetés olaj- és gázbevétele szeptemberhez képest, de így is jelentősen elmaradt tavaly októberhez viszonyítva.
Az olaj- és gázbevétel 1211 milliárd rubel (12,35 milliárd dollár, 1 rubel=3,81 forint) volt októberben, 57 százalékkal felülmúlta a szeptemberit, ami a negyedévente egyszer fizetendő nyereségalapú olajadónak köszönhető. Az MTI közlése szerint az októberi olaj- és gázbevétel meghaladta a várt 1170 milliárd rubelt, de elmaradt a tavaly októberi 1630 milliárd rubeltől.
Az olaj- és gázbevételek az orosz költségvetés legfontosabb bevételi forrásai voltak az elmúlt évtizedben, arányát tekintve harmadát/felét adták. Az idei évre a költségvetés 10,7 ezer milliárd rubel olaj- és gázbevételt irányzott elő, ami 21 százalékkal több tavalyhoz képest, amikor az alacsonyabb olajárak és a gázexport visszaesése miatt 24 százalékkal csökkent a bevétel.
Volodimir Zelenszkij elnök megpróbálja bevonni Varsót a háborúba azzal, hogy Lengyelországot arra kéri, lőjön le orosz rakétákat Ukrajna felett – idézi a The Kyiv Independent Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettest.
Gawkowski megjegyzései a Kijev és Varsó közötti növekvő diplomáciai viszályt érintve hangzottak el egy helyi rádióban.
Zelenszkij azt akarja, hogy Lengyelország rakétákat lőjön ki Ukrajna fölé, ami azt jelenti, hogy azt akarja, Lengyelország lépjen be a háborúba, de akkor Lengyelország hadban állna Oroszországgal
– mondta Gawkowski, aki szerint „a kijelentéseivel Zelenszkij bele akarja vonni Lengyelországot az Oroszországgal vívott háborúba”.
Zelenszkij a közelmúltban bírálta Lengyelországot, amiért az a korábbi megállapodások ellenére még nem adta át megmaradt MiG–29-es vadászgépeit, de az elnök arról is beszélt, miszerint „folyamatosan kérte” Lengyelországot, hogy lője le az ország irányába repülő orosz rakétákat, különösen a Lembergi területen az ott található gáztároló védelme miatt.
Harkivban ketten megsebesültek egy bombatalálat következtében, Kijevben kilenc órán át tartott a légiriadó – közölte kedd reggel az ukrán védelem.
A Telegramon közzétett jelentés szerint Harkivot ismét bombatámadás érte. Ihor Terehov polgármester közölte, hogy az egyik bomba egy erdősávba csapódott be, azonban
három közeli toronyház ablakai betörtek, és az egyik homlokzata is megrongálódott. Két nőt üvegszilánkok sebesítettek meg.
Az orosz erők éjszaka két levegő-föld rakétát indítottak Odessza megye irányába, de az ukrán légvédelem állítása szerint mindkettőt megsemmisítették. Ezenkívül 79 drónt indítottak az oroszországi Brjanszk, Kurszk és Orjol térségéből Ukrajna légterébe. Az ukrán légvédelem 48 drón lelövéséről számolt be, a jelentés szerint további 30 célpont eltűnt a radarokról, egy drón pedig visszafordult az orosz légtérbe.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közlése szerint Kijevben és környékén több mint kilenc órán át tartott a légiriadó. Az eddigi információk szerint a légvédelem az összes orosz drónt lelőtte, sebesültekről, károkról nem érkezett jelentés.
Oroszország 701 650 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 5-én.
Ebben a számban benne van az oroszok mintegy 1260 fős élőerő-vesztesége is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9208 harckocsit, 18 581 páncélozott harcjárművet, 28 278 járművet és üzemanyagtartályt, 20 150 tüzérségi rendszert, 1245 rakéta-sorozatvető rendszert, 996 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 18 309 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Kijevben napi 8–20 órás áramszünetek várhatók az orosz támadások miatt. Az ukrajnai háború kitörése óta a hazájukban maradóknak már két hullámban is drasztikus áramkimaradásokkal kellett számolniuk, de a közeljövőben súlyosabbá válhat a helyzet. A szakértők szerint Ukrajna az eddigi legkeményebb téllel néz szembe a háború kitörése óta, mivel nagy energiahiány fenyegeti – írja a Kárpáti Igaz Szó a Politico cikke alapján.
A brüsszeli lap szerint ukránok ezrei versenyeznek az idővel, hogy újjáépítsék, megvédjék és fejlesszék azt az energiarendszert, amely elvesztette energiatermelő kapacitásának felét. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Ukrajna nukleáris infrastruktúrája védtelen Oroszország légitámadásai ellen és nem marad elég idő a javításra.
A szakértők már most is olyan energiaadagolást jósolnak, amely miatt az emberek a nap nagy részében áram nélkül maradnának. Ha hozzávesszük a hideget és az atomenergia-rendszert érő lehetséges csapásokat, Ukrajnában akár napi 20 órás áramszünet is lehet
– mondta el Olekszandr Harcsenko, az ukrán kormány energiaügyi tanácsadója.
Ez azt jelenti, hogy nincs fűtés az otthonokban, nincs áram a háborúhoz nélkülözhetetlen gyárakban. A következő szezon több hónapig tartó, az ország energetikai infrastruktúrájára mért orosz légicsapás-sorozat után köszönt majd be a szakértők szerint.
Augusztus végén Moszkva több mint kétszáz rakétát és drónt lőtt ki az ország energiatermelő létesítményeire, mintegy kilenc gigawattal csökkentette Ukrajna villamosenergia-termelési kapacitását. Megsemmisült nyolc erőmű és nyolcszáz fűtéssegítő létesítmény.
Ameddig tart a háború, addig az ukrán főváros sem érezheti magát biztonságban –erről beszélt Denis Popovics katonai megfigyelő az Unian közlése szerint.
Popovics arra reagált, hogy a jelenleg katonai felszereléseket gyártó, korábbi veterán Martin Brest azt mondta, hogy Kijevnek fel kell készülnie a védekezésre, annak ellenére, hogy szerinte belátható időn belül nem érheti támadás a fővárost.
Popovics szerint most elsősorban a zaporizzsjai és a dnyipropetrovszki régiókat kell minél jobban felkészíteni a védekezésre.
„Pokrovszk nagyon közel van a dnyipropetrovszki régióhoz, az ellenség már közvetlenül a zaporizzsjai területen tartózkodik, egyre nagyobb rohamokra készülnek. Az a lényeg, hogy megerősítsük azon területek védelmét, amelyeknél nagy a fenyegetettség” – mondta a katonai megfigyelő.
Joe Biden amerikai elnök és Annalena Baerbock német külügyminiszter gratulált hétfőn Maia Sandunak a moldovai elnökválasztáson aratott győzelméhez, majd kijelentették, hogy Oroszország megpróbált beleavatkozni a választásba, írja az MTI.
A szavazók megvesztegetése, a választások előestéjén történt manipulációk és a szavazóhelyiségek elleni bombafenyegetések – amelyekre még Németországban is volt példa – az európai demokrácia szívét vették célba
– írta Baerbock az X-en. Megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök eszerint „semmitől sem riad vissza”.
A Fehér Ház által kiadott közleményben Biden azt hangsúlyozta, hogy a moldovaiak Sandu elnöknek a biztonságos, virágzó és demokratikus Moldováról alkotott jövőképe mellett szavaztak.
Oroszország hónapokig igyekezett aláásni Moldova demokratikus intézményeit és választási folyamatait, de kudarcot vallott
– jelentette ki az amerikai elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgyszintén az X-en gratulált Sandunak a győzelméhez. „Ukrajna támogatja a moldovai nép európai választását, és kész együttműködni partnerségünk megerősítésén” – emelte ki az államfő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a második békecsúcs megszervezésében való további együttműködésről és a védelmi támogatásról tárgyaltak. Zelenszkij ezt az X-en közölte, írja az Ukrinform.
„Beszéltem Kanada miniszterelnökével. Hálás vagyok Justin Trudeau-nak, csapatának és minden érintettnek, amiért sikeresen megrendezték a békeformula negyedik pontjáról szóló tematikus konferenciát, amelyet október 30–31-én tartottak Montrealban. A következő lépésnek egy végleges dokumentum, a Béketerv elkészítésének kell lennie, amely összefoglalja az összes tematikus konferencia eredményeit” – írta Zelenszkij.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy megbeszélést folytattak a második békecsúcs megszervezésében való további együttműködésről, valamint a globális dél országainak bevonásáról is.
„Emellett a miniszterelnök bejelentette, hogy Kanada elküldi az első NASAMS légvédelmi rendszert, amelyet Ukrajna számára rendelt. Várhatóan az év végéig megkapjuk” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Észak-Koreának az ukrajnai háborúba történő beavatkozására adandó „határozott válasz” szükségességéről tárgyalt hétfőn Kijevben Andrij Szibiha ukrán és Annalena Baerbock német külügyminiszter – közölte az ukrán diplomácia vezetője.
Sürgettük Európát, hogy értse meg: a KNDK katonái agresszív háborút folytatnak Európában egy szuverén európai állam ellen
– jelentette ki Szihiba német kollégájával Kijevben tartott sajtótájékoztatóján.
Az Egyesült Államok szerint Phenjan katonák ezreit küldi Oroszországba, és részt akar venni az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán.
Annalena Baerbock Kijevben további 200 millió eurós támogatást jelentett be Ukrajna számára a harmadik háborús télre. A segélyből a fronthoz közel található, áramszolgáltatás nélküli házakat látják el fűtőanyagokkal, az ukránok számára pedig takarókat és télikabátokat biztosítanak – közölte a német külügyminiszter.
Így a legutóbbi felajánlással 390 millió euróra nő az Ukrajnának nyújtott német humanitárius segítség. Ez Annalena Baerbock nyolcadik ukrajnai látogatása az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdete óta – írta az MTI.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4838 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4659 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint 11 ezer észak-koreai katonát telepítettek az Ukrajnával határos Kurszki területre – írja az Ukrinform.
„Ma külön jelentés érkezett az ukrán védelmi hírszerzés és a Külföldi Hírszerző Szolgálat részéről is az Oroszország területén lévő észak-koreai csapatokról. A kurszki területen már 11 ezren vannak. Az észak-koreaiak számának növekedését tapasztaljuk, de sajnos a partnereink továbbra sem reagáltak a történtekre” – mondta Zelenszkij.
Beszámolt arról, hogy megbeszélést folytatott Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnokával, Olekszandr Szirszkij tábornokkal és Anatolij Barhilevics vezérkari főnökkel is.
Észtország meg akarja vonni az országban élő oroszoktól és beloruszoktól az önkormányzati választásokon való szavazati jogot, megakadályozandó, hogy Moszkva és Minszk beavatkozhasson a jövő évi helyhatósági választásokba – írja az MTI.
Több mint 80 ezer, lakhatási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár, valamint jelentős létszámú orosz kisebbség él az 1991-ben függetlenné vált, 1,3 millió lakosú volt szovjet köztársaságban.
Ma (hétfőn) a koalíciós tanácsban megállapodtunk, hogy sürgős alkotmánymódosítást javasoltunk parlamenti frakcióinknak, hogy az agresszor államok állampolgárai ne jussanak döntő szerephez a helyi választásokon
– közölte Kristen Michal észt miniszterelnök az ERR közszolgálati televízióban.
Az észt alkotmány szerint az állandó lakhellyel rendelkező külföldiek szavazhatnak az önkormányzati választásokon azon a településen, ahol élnek.
Ukrajna orosz megtámadása óta több észt politikai párt javasolta az orosz és belorusz állampolgárok, illetve időnként az Észtországban élő hontalanok szavazati jogtól való megfosztását attól tartva, hogy beavatkozás történik a választásokba.
A kormánykoalíció reméli, hogy minél előbb sikerül módosítani az alkotmányt, hogy „az agresszor államok állampolgárai és a hontalanok ne szavazhassanak a jövő októberi választásokon” – jelentette ki Helir-Valdor Seeder, a konzervatív Haza (Isamaa) párt frakcióvezetője közleményében.
A módosítási javaslat várhatóan csütörtökre készül el, hogy benyújtsák a parlamentben.
Az ukrán fegyveres erők először csaptak le a Kurszki területre érkezett észak-koreai csapatokra. Ezt az információt az ukrán hírszerzés egyik tárgyalópartnere erősítette meg a Financial Timesnak, írja az Unian.
Az észak-koreai katonákra mért csapásról hétfő reggel Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformáció elleni központjának vezetője számolt be.
Mint azt a Financial Times megjegyzi, ukrán tisztviselőkben és katonai elemzőkben már korábban is kérdések merültek fel az észak-koreai csapatok minőségével és harcképességével kapcsolatban, a tagjaik többségét tapasztalatlan, alacsony rangú katonáknak írják le.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
