Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter elítélte, hogy Oroszország egy új kísérleti ballisztikus rakétával csapást mért Ukrajnára, és a támadást „a kétségbeesés megnyilvánulásának” nevezte az Amerika Hangjának adott interjúban – számolt be a Euorintegration.
Sikorskit arról kérdezték, hogy a háború eszkalációjának tartja-e a Dnyipro elleni, új ballisztikus rakétával végrehajtott legutóbbi orosz csapást. A lengyel külügyminiszter válaszában azt mondta, hogy „nagy a zaj akörül, hogy pontosan mi találta el Ukrajnát”.
Oroszország a háború során végig ballisztikus rakétákat használt. Ez természetesen egyrészt eszkaláció és jelzés lenne, másrészt pedig a kétségbeesés megnyilvánulása, mert Putyin nem tudja megnyerni ezt a háborút
– mondta.
Megjegyezte, hogy jelenleg azt tapasztalja, hogy „az orosz gazdaság stressz alatt áll”. A lengyel külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy az orosz katonák dezertálásáról kaptak jelentéseket, és hogy „az észak-koreai zsoldosok meghívása nem erőfitogtatás”.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte, hogy a november 21-én hajnalban Dnyipro ellen végrehajtott támadás során az oroszok egy közepes hatótávolságú Oresnyik rakétát használtak. A Pentagon pontosította, hogy Oroszország egy kísérleti közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Dnyipróra, amely az RS–26 Rubizs interkontinentális ballisztikus rakétán alapul.
Pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy „az elmúlt néhány tucat óra eseményei a globális konfliktus valós veszélyére” utalnak.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok újraválasztott elnökéhez közel álló egykori tábornok, Jack Keane azt mondta: nem biztos, hogy az orosz elnök hajlandó lesz tárgyalni, mert egész Ukrajnát el akarja foglalni. Minderről itt írtunk bővebben.
Angela Merkel volt német kancellár a Der Spiegelnek adott interjújában azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij „bűnbaknak” tette meg őt a 2008-as bukaresti NATO-csúcson hozott döntéseik miatt.
Az interjúban – amelyet a RIA Novosztyi szemlézett – Merkelt arról kérdezték, hogy úgy érzi-e, hogy bűnbakot csináltak belőle az ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása kapcsán.
Ez nem csak egy érzés, ez így van
– mondta erre Angela Merkel, majd hozzátette, hogy „Volodimir Zelenszkij meghívott engem és a volt francia elnököt, [Nicolas] Sarkozyt, hogy 2022-ben jöjjünk Bucsába”. Szerinte ez „egyértelműen azt jelenti”, hogy Zelenszkij álláspontja szerint az ő bukaresti állásfoglalásuk vezetett a bucsai eseményekhez.
Véleményem szerint meg kellett próbálni békésen megoldani az Oroszországgal fennálló konfliktusokat. Ugyanakkor a NATO kettős megoldási koncepciójához hasonlóan mi is megerősítettük az elrettentés elvét
– tette hozzá Angela Merkel a bukaresti találkozóról beszélve.
A német kancellár hamarosan egy új memoárban foglalja össze tapasztalatait – hogy abban mi hangzik el, arról már itt és itt írtunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 23-án, a holodomor emléknapja alkalmából emlékezett meg arról a (becslések szerint) három-öt millió ukrán emberről, akik 1932 és 33 közt meghaltak Joszif Sztálin diktatúrája alatt.
„El akartak pusztítani minket. Meg akartak ölni minket. Le akartak igázni minket. Nem sikerült nekik. El akarták rejteni az igazságot, és örökre elhallgatni a szörnyű bűnöket. Nem sikerült nekik. Össze akartak zavarni minket, félre akartak vezetni, kétségeket akartak bennünk ébreszteni – hogy felejtsünk, és a felejtés által megbocsássunk. Nem sikerült nekik” – írta Zelenszkij egy közösségi médiás posztban.
A The Kyiv Independent szerint Ukrajna több európai szövetségese is megemlékezett a holodomorról. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy „Európa csatlakozik az ukrán néphez, hogy emlékezzen és tisztelegjen (az áldozatok előtt)”.
Oroszország folytatja, amit 91 évvel ezelőtt elkezdett – megpróbálja eltörölni az ukrán nemzetet a föld színéről. Akkor ember okozta éhínséggel, ma rakétákkal, bombákkal, gyilkosságokkal, nemi erőszakkal, kikötők és energetikai létesítmények elleni támadásokkal
– ezt már Baiba Braze lett külügyminiszter írta, megjegyezve, hogy Lettország 2008-ban népirtásként ismerte el a holodomort.
Európa hosszan tartó fenyegetéssel néz szembe, miután az Ukrajna elleni orosz invázió „már nem egy regionális háború” – figyelmeztetett szombaton Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető rámutatott arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már jó ideje teljesen a háborúra állította át országa gazdaságát. Kiemelte, hogy Oroszország jelenleg annyi fegyvert és lőszert állít elő három hónap alatt, mint az egész Európai Unió egy év alatt.
A miniszter emlékeztetett Putyin egyik október végi beszédére, amelyben az orosz elnök egy „új világrendért” folyó „kibékíthetetlen harcról” beszélt, és amelyben magát már az Ukrajna elleni háború győzteseként láttatta.
Javában folyik eközben a hibrid hadviselés dezinformációkkal és álhírekkel
– jelentette ki Pistorius, aki az Észak-Rajna–Vesztfália tartományban lévő Arnsbergben beszélt egy olyan rendezvényen, amelyet a kormányzó Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány szervezett. „Biztonságunk sebezhető. Németországnak fokoznia kell a tempót, és többet befektetnie katonai képességeibe” – szögezte le a védelmi miniszter.
Az amerikai, a brit, a francia és a német nagykövetség munkatársai elhagyták Ukrajnát – állította szombaton egy ukrán újságíró, Anatolij Sarij.
A legtöbben Lengyelországban vannak, néhányan hazamentek. A kínai diplomaták, valamint Belgium, Hollandia és a skandináv országok képviselői szintén elhagyták Ukrajnát
– fogalmazott a bejegyzésében (bár azt nem tisztázta, hogy milyen forrásból értesült erről).
A poszt azért is érdekes, mert szerdán egy jelentős légitámadásra számítva az amerikai nagykövetséget bezárták Kijevben. A britek ezt követően jelezték, hogy ők nyitva maradnak, viszont a görög, a spanyol, az ír és az olasz sem nyitott ki aznap (az ír védelmi tárca vezetője a romló biztonsági helyzetre hivatkozott a döntéssel kapcsolatban).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap kifakadt azokra az országokra, amelyek bezárták a külképviseletüket. „A kormányoknak, az iparágaknak, a nagykövetségeknek, tehát mindenkinek egyformán kell dolgoznia, a titkosszolgálatoktól érkező releváns információkat el kell fogadnia, nem pedig szabadnapként értelmezni azokat” – mondta az ukrán elnök.
Pár héttel ezelőtt egyébként az észt nagykövet lakhelyét már eltalálta egy orosz csapás. A mostani bezárások azonban inkább a nyugati fegyverkorlátozások feloldásával, illetve az arra adott orosz válasszal lehetnek összefüggésben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az ukrajnai harcokban résztvevő katonák hiteltartozásainak elengedéséről szóló törvényt – írja a RIA Novosztyi állami hírügynökség egy orosz kormányzati honlapra hivatkozva.
A tartozásokat tízmillió rubelig (kb. 38 millió forint) engedik el. A törvény vonatkozik
A hiteltartozás elengedésének részeként akár a végrehajtási eljárás is megszűnhet az adósokkal szemben bizonyos esetekben. Ezen kívül egy 180 napos türelmi időt is bevezetnek azokkal a tartozásokkal kapcsolatban, amelyeket továbbra is meg kell fizetnie az Ukrajnában harcoló katonáknak. A rendelkezés december 1-jén lép életbe.
A törvény célja az lehet, hogy növelje az Ukrajnában harcoló orosz szerződésesek számát, és ne kelljen elrendelni egy újabb mozgósítási hullámot. A hadsereg toborzási törekvéseit jelentős, az átlagfizetéseket meghaladó pénzügyi kifizetésekkel támogatják már régóta.
A lépés azért is mondható jelentősnek, mert az orosz központi bank adatai azt mutatják, hogy a fogyasztói hitelek csúcson vannak a 2022-es invázió kezdete óta.
Oroszország idén mintegy 60 észak-koreai KN–23-as rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek csak azért képesek repülni, mert nyugati áramkörökkel működnek – közölték ukrán katonai tisztviselők a CNN-nel.
Az említett rakéták az Oroszországnak nyújtott észak-koreai támogatási megállapodásnak részét képezik, melynek keretein belül korábban a kurszki régióba telepítettek 10 ezer észak-koreai katonát.
Az észak-koreai rakétákban használt kulcsfontosságú alkatrészeket kilenc nyugati gyártó, köztük az Egyesült Államokban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban működő vállalatok gyártják – derül ki az ukrán civil szervezet, a Független Korrupcióellenes Bizottság (NAKO) nemrégiben kiadott jelentéséből.
Minden, ami a rakétát irányításra, repülésre készteti, külföldi alkatrész. Az összes elektronika külföldi. Semmi koreai nincs benne. Az egyetlen koreai dolog a fém, amely gyorsan rozsdásodik
– mondta Andrij Kulcsickij, a kijevi törvényszéki szakértői tudományos kutatóintézet katonai kutatólaboratóriumának vezetője.
A fegyvernyomkövető szakértők szerint nincsenek megbízható információk arról, hogy az alkatrészek pontosan hogyan jutnak el Észak-Koreába. De minden jel arra utal, hogy Kína a közvetítő állam. Hozzátették, hogy az alkatrészek egyes részei akár kínai hamisítványok is lehetnek.
A Conflict Armament Research oknyomozó szervezet szerint több mint 250 olyan vállalat van, amelynek alkatrészeit észak-koreai rakétákban azonosították. Az elektronikai cikkek többségét azonban öt fő forgalmazónak adják el, amelyek mindegyike az Egyesült Államokban és Kanadában található – írja a CNN.
Mark Rutte NATO-főtitkár pénteken először találkozott Donald Trumppal azóta, hogy a hónap elején megválasztották amerikai elnöknek – jelentette be a transzatlanti katonai szövetség szóvivője szombaton az MTI szerint.
A szóvivő, Farah Dakhlallah rövid nyilatkozata szerint a floridai Palm Beachben lezajlott találkozón a felek „a szövetség előtt álló globális biztonsági kérdéseket vitatták meg”.
A NATO honlapjára fölkerült információk szerint Mark Rutte és kísérete találkozott Mike Waltz kongresszusi képviselővel is, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója lesz, valamint a megválasztott elnök nemzetbiztonsági csapatának más tagjaival is.
Ruttét – aki október óta vezeti a NATO-t – széles körben az egyik olyan európai vezetőként tartják számon, aki jó munkakapcsolatot alakított ki Trumppal első elnöki ciklusa során, 2017–2021 között.
Brit vezetéssel tíz észak-európai NATO-tagország tartott közös hadgyakorlatot Lettországban. A londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatása szerint a gyakorlaton a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség tagjai vettek részt – írja az MTI.
Mint megjegyezték, a tárca szerint most első ízben ukrán katonatisztek is jelen voltak a JEF-hadgyakorlaton (más NATO-s gyakorlatokon egyébként már korábban is vettek részt ukrán katonák).
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására.
A brit védelmi tárca beszámolója szerint a tíz tagország fegyveres erői a most befejeződött egyhónapos lettországi hadgyakorlaton
a NATO keleti szárnyának gyors védelmi megerősítését gyakorolták, egyben demonstrálták, hogy a szövetség képes megvédeni Lettországot bármilyen fenyegetéstől.
A minisztérium ismertetése szerint a gyakorlatsorozat létfontosságú eleme volt annak tesztelése is, hogy a JEF-szövetség milyen gyorsan tud együttes bevetéseket végrehajtani európai területen rövid idő alatt kialakuló fenyegetésekkel szemben.
A részt vevő tíz ország fegyveres erői a mostani műveletsorozattal azt gyakorolták, hogy hazai bázisaikról indulva mennyi idő alatt tudnak lettországi helyszínekre felvonulni hadfelszereléseikkel együtt – áll a londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatásában.
A brit kormány nemrégiben bejelentette azt is, hogy a brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére, ugyancsak a NATO kelet-európai szárnyának megerősítése végett.
A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország több mint 18 milliárd dollárt (átszámítva körülbelül 7110 milliárd forintot) költött rakétatámadásokra és dróntámadásokra Ukrajna területén – írja az ukrán Dezinformáció Elleni Központ közleménye alapján az Interfax.
„Ezt a pénzt a régiók fejlesztésére, iskolák, kórházak és infrastruktúra építésére lehetett volna fordítani” – tették hozzá a közleményben.
Légicsapást mértek az orosz erők a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városra és térségére, a támadásban életét vesztette egy 55 éves férfi, egy 11 éves fiú pedig megsérült – közölte Ivan Fedorov, a megye kormányzója szombaton a Telegramon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy az utóbbi 24 órában az orosz csapatok 15 légicsapást mértek a régió településeire, köztük a megyeszékhelyre.
Egy másik régió, a Herszoni terület kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy az orosz erők tüzérségi és légitámadásokat intéztek a régió több települése, köztük Herszon város ellen. A támadásokban öt civil megsebesült, megrongálódott kilenc lakóház, egy raktárépület, egy garázs, egy trolibusz és több személygépkocsi.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 730 ezret. Az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett húsz orosz harckocsit, 24 tüzérségi fegyvert és 105 drónt – írja az MTI.
Roberta Metsola európai parlamenti elnök szerint Németországnak Taurus rakétákkal kellene ellátnia Ukrajnát, legalábbis igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétákkal ellátó országoknak engedélyezniük kell-e oroszországi bevetésüket – írja az RBK Ukraine.
Igen, ez az Európai Parlament álláspontja is. Széles körben támogatott ez a követelés. Meglátjuk, lesz-e ennek megfelelő változás a politikában a Bundestag-választások után
– fogalmazott.
A Taurus német–svéd nagy hatótávolságú levegő-föld cirkálórakéta, amelyet nagy pontosságot igénylő és fokozottan védett célpontok megsemmisítésére terveztek, kiküszöbölendő a hordozó repülőgép ellenséges légtérbe lépését.
Az ukránok 2023 óta kérik a Taurusok átadását, de Németország ebbe nem ment bele – bár nemrég a „Mini-Taurusok” átadásába beleegyeztek.
Energiatakarékosra cserélik Ukrajnában az utcai lámpákat, hogy javítsák a közösségek energetikai ellenálló képességét. Ezenkívül számos vízművet napenergiával működő rendszerekkel szerelnek fel – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Szerhij Szuhomlin, a közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési ügynökség vezetője elmondta, a program keretében várhatóan több mint 2 millió utcai lámpát cserélnek le energiatakarékos változatra.
Ez a projekt jelentős energiamegtakarítást eredményez majd, ami az ország jelenlegi energetikai helyzetében különösen fontos
– fejtette ki Szerhij Szuhomlin.
Oroszországban 45–50 speciális program működik az ideiglenesen megszállt ukrajnai területekről származó gyermekek agyának átprogramozására – mondta Vadim Szkibickij, Ukrajna védelmi hírszerzésének (DIU) helyettes vezetője.
„Oroszország területén legalább 45 vagy akár 50 olyan orosz projekt is működik, amely a mi megszállt területeinkről származó gyermekeket érinti. Vagyis folyamatosan növelik a gyermekeinket érintő műveletek számát” – mondta pénteken Az Orosz Föderáció népirtó gyakorlata Ukrajnában: a holodomortól az orosz–ukrán háborúig című beszélgetésen.
Az Interfax szemléje szerint Szkibickij megjegyezte, hogy az ukrán gyerekek deportálása az állítólagos gyógykezelés, rekreáció, oktatás ürügyén kezdődött, majd orosz családokhoz kerültek, hogy teljesen beolvasszák őket az orosz propagandába és az orosz társadalomba.
Ez egy nagyon bonyolult folyamat. Szó szerint csak néhányukat tudjuk visszahozni, minden gyereket ténylegesen ki kéne húzni ennek a háromfejű sárkánynak a karmai közül
– mondta a katonai hírszerzés helyettes vezetője.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán gyermekek Oroszországból való visszatérése nagyon bonyolult folyamat. A DIU összegyűjti az ukrán gyermekek elrablásával kapcsolatos összes tényt (a gyermekre vonatkozó adatoktól kezdve a gyermek Oroszországba történő elrablásának szervezőiig). Szkibickij megjegyezte, hogy a DIU szorosan együttműködik az ukrán ügynökségekkel is, köztük a Külügyminisztériummal, a Főügyészséggel és a Kulturális Minisztériummal, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtsék össze a gyermekekről.
Emellett a katonai attasék is aktívan dolgoznak, külföldi partnerekkel közösen különböző rendezvényeket szerveznek az Ukrajnából történő gyermekrablással kapcsolatban.
„Oroszország nem véletlenül dolgozik a gyerekekkel. Ez egy jól bevált gyakorlat. Higgyék el, mi megértjük, hogy miért csinálják. És nem vagyunk egyedül ezzel az állásponttal. Tudom, hogy Transznisztriában, ahol szintén az »orosz világ« ráerőltetése zajlott, az egész a gyerekeken keresztül kezdődött és zajlik ma is. Óvodák, iskolák, hazafias nevelés, oroszországi látogatások stb. Ez egy bonyolult kérdés. Mert minél tovább vannak megszállva a megszállt területek, annál nagyobb a hatás a gyerekekre” – hangsúlyozta Szkibickij.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy idén csaknem 4500 veteránnak és családtagjaiknak biztosítják a lakhatást, amely egyetlen támogatási program eredménye egy rekordszintű finanszírozásnak köszönhetően – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Smihal kiemelte, hogy a veteránok igénybe vehetik a kormány jeOszelja programját is, amely kedvezményes lakáshitel-lehetőséget biztosít számukra. Ez a program segít a lakhatási feltételek javításában, és hosszú távú stabilitást nyújt a veteránok számára. A kormányfő arról is tájékoztatott, hogy a jeRobota program keretében nyújtott támogatások révén több mint 1100 „veterán vállalkozás” indult el. Ezek a támogatások segítik a veteránokat a civil életbe való visszatérésben, miközben új munkahelyeket teremtenek. 2025-től teljes mértékben elindul a Veteránsegítő szolgáltatás, amely ezt a célt segíti majd.
Svájc megtiltotta a lőszerek exportját egy lengyel cégnek, miután kiderült, hogy a lőszerek Ukrajnába kerültek. Az AP szerint – melyet a Unian szemlézett – a svájci kormány arra a következtetésre jutott, hogy mintegy 645 ezer darab svájci gyártmányú kis kaliberű lőszer került Ukrajnába, megsértve ezzel a svájci törvényeket.
Megjegyzik, hogy a gazdasági államtitkárság azt követően indított vizsgálatot, hogy a Defense One amerikai hírportál tavaly novemberben arról számolt be, hogy Ukrajna 645 ezer, a SwissP Defense által gyártott páncéltörő lövedékkel ellátott puskapatront kapott a lengyel UMO cégtől.
A megállapodás értelmében a lengyel vállalat csak Lengyelországban volt jogosult a lőszerek továbbértékesítésére. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a lengyel cég nem teljesítette a svájci gyártóval szembeni szerződéses kötelezettségeit, és a lőszerek Ukrajnába kerültek
– tette hozzá a közlemény.
A gazdasági államtitkárság közölte, hogy a lengyel vállalat exportját betiltják, mert „az Ukrajnába történő továbbadás kockázatát túl magasnak” ítélték. A svájci törvények tiltják a svájci tulajdonú vagy svájci gyártású katonai felszerelések exportját konfliktusban lévő országokba.
Lengyel gazdák blokád alá vették a lengyel–ukrán határon lévő Medyka–Sehinyi ellenőrző pontot. A tiltakozó akció 48 órán át tart, és esetleg meghosszabbítható – számolt be a Unian.
November 23-án 10 óra körül lengyel tüntetők kezdték el blokkolni a Medika–Sehinyi ellenőrző pontot. Az előzetes információk szerint az akció 48 órán át fog tartani, esetleges meghosszabbítással
– áll az állambiztonsági szolgálat közleményében.
Ugyanakkor jelezték, hogy jelenleg az ellenőrző pont előtt az Ukrajnából való kijáratnál nem figyelhető meg a kamionok torlódása, a bejáratnál pedig mintegy 150 kamion várakozik.
Meg kell jegyezni, hogy a lengyelországi bejáratnál nem engedik be a 3,5 tonnánál nagyobb tömegű járműveket, a kijáratnál pedig óránként egy teherautót engednek csak át. A korlátozások nem vonatkoznak a személygépkocsikra és a buszokra.
Alekszandr Lukasenka belorusz elnök az egyetemi hallgatókkal folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy ha a 2020 augusztusi események, amikor az elnökválasztás után tömeges tüntetések törtek ki, megismétlődnek Belaruszban a 2025. január 26-án esedékes elnökválasztásnál, a hatóságok lekapcsolják az internetet. Erről az orosz TASZSZ hírügynökség számolt be pénteken a Teraz szemléje alapján.
Meg fogok szólalni. Az internet leállítását szinte mindig az én engedélyemmel hajtották végre. Amikor egyszerre két problémával szembesülsz, elkezded mérlegelni a lehetőségeidet. Akkor az ország jövője volt az első. Ha ez megismétlődik, akkor lekapcsoljuk
– idézte Lukasenkót a belorusz állami Pul Pervogo csatorna.
Belaruszban 2020-ban széles körű mobilinternet-kimaradással kellett megbirkózni az akkori elnökválasztás eredménye miatt országszerte kirobbant tüntetések következtében. Vlagyiszlav Zdolnyikov internetszakértő akkor az Echo Moszkva rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy ez összefüggésben állt a hatóságok azon törekvésével, hogy korlátozzák a „nem megfelelő weboldalakhoz” való hozzáférést. Ezek közé tartozott Zdolnikov szerint a YouTube, a Telegram és a Twitter.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter elítélte, hogy Oroszország egy új kísérleti ballisztikus rakétával csapást mért Ukrajnára, és a támadást „a kétségbeesés megnyilvánulásának” nevezte az Amerika Hangjának adott interjúban – számolt be a Euorintegration.
Sikorskit arról kérdezték, hogy a háború eszkalációjának tartja-e a Dnyipro elleni, új ballisztikus rakétával végrehajtott legutóbbi orosz csapást. A lengyel külügyminiszter válaszában azt mondta, hogy „nagy a zaj akörül, hogy pontosan mi találta el Ukrajnát”.
Oroszország a háború során végig ballisztikus rakétákat használt. Ez természetesen egyrészt eszkaláció és jelzés lenne, másrészt pedig a kétségbeesés megnyilvánulása, mert Putyin nem tudja megnyerni ezt a háborút
– mondta.
Megjegyezte, hogy jelenleg azt tapasztalja, hogy „az orosz gazdaság stressz alatt áll”. A lengyel külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy az orosz katonák dezertálásáról kaptak jelentéseket, és hogy „az észak-koreai zsoldosok meghívása nem erőfitogtatás”.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz államfő közölte, hogy a november 21-én hajnalban Dnyipro ellen végrehajtott támadás során az oroszok egy közepes hatótávolságú Oresnyik rakétát használtak. A Pentagon pontosította, hogy Oroszország egy kísérleti közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Dnyipróra, amely az RS–26 Rubizs interkontinentális ballisztikus rakétán alapul.
Pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy „az elmúlt néhány tucat óra eseményei a globális konfliktus valós veszélyére” utalnak.
Az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok teljes körű háborút indítottak Oroszország ellen, miután rakétáikkal a Kurszki és Brjanszki területeket támadták – állítja Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
A volt elnök szerint a fentiek annak a bizonyítékai, hogy „a NATO-blokk, Washington és e szövetség többi tagja valójában nem egy hibrid, hanem egy teljes körű háborúba lépett Oroszország ellen” – idézi a TASZSZ Medvegyevet, aki a nagy hatótávolságú nyugati rakéták Oroszország mélységi bevetéseiről fejtette ki a véleményét.
És ez nem marad következmények nélkül
– hangsúlyozta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, majd azzal egészítette ki mondandóját, hogy a már végrehajtott csapások sem maradnak következmények nélkül.
Oroszország 729 720 katonát vesztett Ukrajnában a háború kezdete, vagyis 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 23-án.
Ez a szám tartalmazza az orosz hadsereg mintegy 1420 fős élőerő veszteségét is, amelyet csak az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9 419 harckocsit, 19 192 páncélozott harcjárművet, 29 850 járművet és üzemanyagtartályt, 20 760 tüzérségi rendszert, 1254 rakéta sorozatvető rendszert, 1004 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 365 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Ukrajna és a Világbank 4,8 milliárd dollár értékű hitelmegállapodást írt alá, amelyet Kijev kiemelt költségvetési kiadásokra fordít – közölte a The Kyiv Independent.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Kevin Tomlinson, a Világbank kelet-európai műveleti vezetője pénteken írták alá a megállapodást a kölcsönről a PEACE projekt keretein belül. A pénz Ukrajna állami költségvetésébe kerül, és elsődlegesen a nyugdíjak kifizetésére, a belső menekültek támogatására, valamint a tanárok, elsősegélynyújtók és a sürgősségi szolgálatok személyzetének béreire fordítják.
A PEACE projekten keresztül a háború kitörése óta ezzel már 35,5 milliárd dollárt különítettek el Ukrajna megsegítésére.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár az ukrajnai helyzetről tárgyalt, megvitatták az ukrajnai helyzetet, és „megerősítették annak fontosságát, hogy az ország a lehető legerősebb pozícióban lépjen be a télbe” – közölte a Jevropejszka Pravda.
A találkozón kitértek a KNDK csapatainak közelmúltbeli oroszországi telepítésére is, és mindketten egyetértettek abban, hogy ez csak még inkább aláhúzza az euroatlanti és az indo-csendes-óceáni biztonság elválaszthatatlanságát.
Starmer hangsúlyozta, hogy valamennyi NATO-szövetségesnek fokozottabban kell támogatnia a kollektív védelmet.
Rutte a közeljövőben találkozik Donald Trump leendő amerikai elnökkel, hogy megvitassák az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megoldását célzó tárgyalási stratégiát.
Csütörtökön az ukrajnai Dnyipro városát orosz légicsapás érte, amelyet szemtanúk szokatlannak minősítettek, és három órán át tartó robbanásokról számoltak be. A támadások alkalmával egy olyan erős rakéta csapódott be, amelyről ukrán tisztviselők utólag azt mondták, hogy egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) jellemzőivel bírt.
Órákkal a csapás után Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós beszédében közölte, hogy Oroszország egy „új, hagyományos közepes hatótávolságú” rakétát indított, amelynek kódneve Oresnyik , ami oroszul mogyorófát jelent.
Arról, hogy mit kell tudni az Oresnyikről, ide kattintva írtunk részletesebben.
Magyarország területére 2024. november 22-én az ukrán-magyar határszakaszon 4944 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4344 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Az orosz hadsereg meghiúsította az ukrán fegyveres erők 2025-re tervezett hadjáratát – jelentette ki Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter, amikor pénteken felkereste az orosz Észak katonai csoportosítás vezetési pontját.
Az a harci munka, amelyet most itt elvégeztünk: a legjobb egységeik felőrlése és az a tény, hogy az előrenyomulás most felgyorsult (...), lényegében meghiúsította az egész 2025-ös hadjáratukat
– mondta Belouszov.
Az Alekszandr Lapin vezérezredes parancsnoksága alatt álló Északi csoportosítás katonái a belgorodi és brjanszki régió ukrajnai határai mentén, valamint a Kurszk megyében folyó összecsapásokban vesznek részt, továbbá az ukrajnai Harkiv és Szumi megyében harcolnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este elismerte, hogy a nap folyamán korábban az Észak egyik vezetési pontját brit Storm Shadow manőverező repülőgépekkel és amerikai HIMARS rakétákkal támadták, egy kombinált csapás keretében. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségének és kiszolgáló személyzetének körében voltak halottak és sebesültek, a parancsnoki és az operatív állományban viszont nem.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!