Vlagyimir Putyin orosz elnök arcképével kampányol Budapesten a European Movement (Európa Mozgalom). Az Európai Unióhoz köthető brüsszeli székhelyű civil szervezet X-oldalán tette közzé a fotót.
A képen az orosz elnök látható Orbán Viktor magyar miniszterelnök társaságában „Magyarország jobbat érdemel” felirattal.
A European Movement úgy fogalmazott a bejegyzésében, hogy világos üzenetet küldenek Orbán Viktornak arról, hogy „Putyin bábjának nincs helye Magyarország jövőjében”.
We are in Budapest today with a clear message for Orbán:
— European Movement (@EMInternational) November 28, 2024
𝗛𝘂𝗻𝗴𝗮𝗿𝗶𝗮𝗻𝘀 𝗱𝗲𝘀𝗲𝗿𝘃𝗲 𝗯𝗲𝘁𝘁𝗲𝗿! 🇭🇺
Putin’s puppet has no place in Hungary’s future.
➡️ https://t.co/THteHrAW0m pic.twitter.com/tHstLA373c
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, amelynek tárgya az volt, hogy Ukrajnát fel kell kérni a NATO-csatlakozásra – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Zelenszkij kitért a beszélgetésben arra, hogy Oroszország egy nap alatt több mint 90 rakétát és csaknem 100 drónt vetett be Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen.
A két vezető megvitatta a védelmi együttműködés folytatását, és megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak az európai vezetőkkel, hogy megbeszéljék azokat a lépéseket, amelyek biztosítják, hogy Ukrajna a lehető legerősebb helyzetben legyen.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ehhez Ukrajnának szüksége van a NATO-ba való meghívásra és a nagy hatótávolságú rendszerek kiépítésére.
Emellett a vezetők megállapodtak abban, hogy felgyorsítják az Ukrajna és az Egyesült Királyság közötti százéves partnerségről szóló megállapodás előkészítését.
A csütörtöki masszív orosz támadás eredményeként 12 találatot jegyeztek fel, főként az üzemanyag- és energiaszektor létesítményeire mértek csapást – írja az Ukrajinszka Pravda.
2024. november 28-ára virradóra az ellenség kritikus infrastruktúrát – elektromos alállomásokat – támadott Ukrajna különböző régióiban. Sajnos találatok is voltak
– közölte az ukrán légierő.
A közlemény szerint a Kalibr és az X–101 cirkálórakéták csaknem 90 százalékát lelőtték a légicsatában, továbbá három irányított rakétát és 35 ellenséges drónt is lelőttek. Összesen több, mint 60 támadást semmisített meg az ukrán légierő, ugyanakkor 12 találat is történt, melyek főként az üzemanyag- és energiaszektor létesítményeit érték.
November 28-án délután az oroszok csapást mértek Harkivra és a Harkivi járás egyik falujára, írja az Ukrajinszka Pravda.
Az előzetes információk szerint nincsenek áldozatok.
A jelentés szerint 12 óra 33 perc körül történt a harkivi támadás, 12:40-kor pedig a falut érte csapás. Valószínűleg itt a település egyik oktatási intézményének közelében történt a támadás.
Az oroszok öt ukrán hadifoglyot végeztek ki a zaporizzsjai Novodarivka közelében, írja az Ukrinform.
Az előzetes vizsgálatok szerint a háborús bűncselekmény november 24-én történt. Az orosz erők hat ukrán védőt ejtettek fogságba, akik közül ötöt később kivégeztek. A bűncselekményben valószínűleg részt vevő konkrét orosz katonai egységet azonosították, ellenük folyamatban van a nyomozás.
A nyomozók hozzájutottak egy videofelvételhez is, amely a kivégzést dokumentálja.
Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 2. része, 438. cikke alapján büntetőeljárás indult, amely a háborús törvények és szokások előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal kombinált megsértésével foglalkozik.
Az OGP hangsúlyozta, hogy a hadifoglyok kivégzése a genfi egyezmények súlyos megsértését jelenti, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter bejelentette a Patriot légvédelmi rendszerek Kijevbe történő szállítását – írja az Interfax.
„Az ukránok kemény téllel néznek szembe, mert [...] a légitámadások folytatódnak. Ezért szállítottunk nekik három Patriot légvédelmi rendszert” – írta a miniszter az X-en.
Októberben Brekelmans azt mondta, hogy Amszterdam leszállította az Ukrajnának ígért F–16-os vadászgépek első tételét. Novemberben vált ismertté, hogy Hollandia egy 18 darabos tételből két fennmaradó F–16-ost adott át Romániának, amelyeket az ukrán pilóták fognak használni.
Oroszország nukleáris retorikája jelenleg nem jelent valós fenyegetést, mivel ez az orosz–kínai kapcsolatok megszakadását jelentené – mondta az Interfaxnak az ukrán biztonsági és védelmi szektor egyik forrása.
„Jelen pillanatban nem hiszem, hogy Oroszország nukleáris retorikájának valós alapja lenne, mivel ez a Kínával való kapcsolatok megszakadását jelentené” – mondta a forrás. Hozzátette, hogy stratégiai és taktikai fegyverek alkalmazásának lehetőségéről van szó.
Általánosságban a szakértő elmondta, hogy Kína kulcsszerepet játszik a nemzetközi színtéren, és változatlanul az az álláspontja, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek használatát.
Andrij Jermak, Ukrajna elnöki hivatalának vezetője kijelentette, hogy Ukrajna készen áll arra, hogy a közeljövőben megrendezze a második békecsúcsot, írja az Interfax.
„Az Ukrajnának nyújtott támogatás földrajza tovább bővül. Észak-Amerikától Afrikáig, Európától Ázsiáig… A partnereinkkel folytatott aktív munkának köszönhetően már kidolgoztunk egy közös békekeretrendszert, amely a második békecsúcs alapja lesz, és Ukrajna készen áll arra, hogy a közeljövőben megrendezze azt” – mondta Jermak.
Szerinte Ukrajna készen áll arra, hogy a fejlődés stabilitásának „bástyája” legyen, és van mit kínálnia a világnak, elsősorban az informatika, a kiberbiztonság, a befektetési technológiák és más területeken.
„Bízunk abban, hogy partnereinkkel együtt megújítjuk országunkat, és a fenntarthatóság és a haladás új szimbólumává válunk” – tette hozzá Jermak.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Az MTI beszámolója szerint Herman Haluscsenko a Facebook-bejegyzésében megerősítette, hogy országszerte támadások érik az energetikai létesítményeket. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, tisztázni fogjuk a következményeket” – közölte.
A rakétatámadás Ukrajna nyugati régióit is érintette. Ihor Poliscsuk lucki polgármester a Telegramon arról tájékoztatott, hogy
Luckban leállt a trolibuszok közlekedése, a víz- és fűtési rendszereket pedig alternatív energiaforrásokra kapcsolják.
A városban november 28-án távoktatást vezettek be.
Lviv térségében több mint félmillió fogyasztó maradt áram nélkül – közölte Makszim Kozickij kormányzó. Az Unian hírügynökség jelentése szerint Zsitomirban és Rivnében is súlyos gondok adódtak az áramellátási rendszerben.
Az Ukrenerho nemzeti energetikai vállalat előrejelzése szerint a vészhelyzeti áramszünetek 20 óráig tarthatnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arcképével kampányol Budapesten a European Movement (Európa Mozgalom). Az Európai Unióhoz köthető brüsszeli székhelyű civil szervezet X-oldalán tette közzé a fotót.
A képen az orosz elnök látható Orbán Viktor magyar miniszterelnök társaságában „Magyarország jobbat érdemel” felirattal.
A European Movement úgy fogalmazott a bejegyzésében, hogy világos üzenetet küldenek Orbán Viktornak arról, hogy „Putyin bábjának nincs helye Magyarország jövőjében”.
We are in Budapest today with a clear message for Orbán:
— European Movement (@EMInternational) November 28, 2024
𝗛𝘂𝗻𝗴𝗮𝗿𝗶𝗮𝗻𝘀 𝗱𝗲𝘀𝗲𝗿𝘃𝗲 𝗯𝗲𝘁𝘁𝗲𝗿! 🇭🇺
Putin’s puppet has no place in Hungary’s future.
➡️ https://t.co/THteHrAW0m pic.twitter.com/tHstLA373c
Andrij Merezsko ukrán kormánypárti parlamenti képviselő Nobel-békedíjra jelölte Donald Trumpot, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő megválasztott elnökét. Döntését a korábbi amerikai államfő diplomáciai sikereivel, Ukrajna megerősítésével, valamint az orosz–ukrán háború lezárásának reményével indokolta. Közben Trump is egy Ukrajnának fontos személy jelöléséről döntött.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt egyik parlamenti képviselője a jövő évi Nobel-békedíjra jelölte Donald Trump megválasztott amerikai elnököt. Andrij Merezsko, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az Ukrinform ukrán hírügynökség szerdán megjelent cikke szerint a jelölőlevélben leírták azt is, hogy az Egyesült Államok leendő államfője volt az első, aki haditechnikával támogatta Ukrajnát. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Ukrajna több atomerőművi blokkot lekapcsolt a hálózatról az energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások közepette csütörtökön – közölte a BBC.
Ukrajna jelenleg négy atomerőművet üzemeltet 15 reaktorral.
2024. november 28-án éjjel az orosz megszállók különböző típusú rakétákkal és támadó drónokkal támadták Ukrajnát – jelentette az ukrán légierő parancsnoksága.
Összesen 188 támadó járművet észleltek a légierő rádiótechnikai csapatai
– közölték.
A légitámadást az ukrán légierő rakétaelhárító csapatai verték vissza – írja az Interfax.
Az orosz védelmi minisztérium megosztott egy friss felvételt, amelyen az orosz légierő Szu–34-es szuperszonikus vadászbombázója csapást mér Ukrajnára – írja a Sky News.
A támadást az ukrán erők ellen indították a kurszki régió határvidékén. A minisztérium szerint az orosz légierő az ukrán katonákra és több járműre is csapást mért.
🇷🇺 Russian Attack Aircraft in Action
— HotTakeChronicles (@itariqshah1) November 28, 2024
The Su-34 multifunctional supersonic fighter-bomber of the Russian Aerospace Forces carried out a precise strike on Ukrainian Armed Forces personnel, armored vehicles, and military equipment near the border in the Kursk region.
Using aerial… pic.twitter.com/MUf9WdmhwA
Mint írtuk, Ukrajna-szerte megszólaltak a támadásra figyelmeztető szirénák csütörtökön. A kijevi katonai adminisztráció vezetője szerint az ukrán fővárost is orosz rakétatámadás érte – írja a Sky News.
A támadás miatt az utcákra törmelék hullott, áldozatokról vagy a károkról egyelőre nincs megerősített információ.
Kijevben rengeteg ember menekült a metróállomások óvóhelyeire. Az ukrán lakosok gyermekeikkel és háziállataikkal vonultak fedezékbe.
🇷🇺🇺🇦 La gente se refugió en el metro de Kyiv durante los ataques rusos pic.twitter.com/QLQjjW32xW
— 𝐕𝐈𝐕𝐀 𝐄𝐋 𝐌𝐔𝐍𝐃𝐎 𝐋𝐈𝐁𝐑𝐄 (@vivalibre04) November 28, 2024
Vitalij Klicsko kijevi polgármester arra buzdította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyen. Szerhij Popko, a városi katonai közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján közölte, hogy továbbra is légiriadó van érvényben.
Overnight & this morning Russia launched a large-scale missile and drone attack on #Ukraine. Officials now say all missiles & drones which attacked Kyiv were shot down (people shelter in the Metro) - some damage from falling missile/drone debris. Several cities in Western Ukraine… pic.twitter.com/i6FNEPbFqF
— Glasnost Gone (@GlasnostGone) November 28, 2024
Joe Biden kormányának nem lesz elég ideje arra, hogy a kongresszus által engedélyezett teljes pénzösszegből katonai segélyben részesítse Ukrajnát, mielőtt a hivatali idő 2025 januárjában lejár – állítja szerdai cikkében a The Wall Street Journal a Fehér Házból és az amerikai kongresszusból érkező forrásaira hivatkozva. Joe Biden kormányának január 20-ig több mint 6,5 milliárd dollár áll rendelkezésére, hogy az amerikai hadsereg készleteiből és raktáraiból fegyvereket szállítson Ukrajnába.
A Pentagon szerint azonban elérték azt a fegyvermennyiséget, amelyet havonta Ukrajnának adhatnak anélkül, hogy a saját harci képességüket feláldoznák, emellett logisztikai problémák vannak a lőszerek ukrán erőkhöz történő eljuttatásában.
Becslések szerint az Egyesült Államoknak naponta mintegy 110 millió dollár értékű fegyvert kellene szállítania Ukrajnának, vagyis decemberben és januárban közel 3 milliárd dollárt ahhoz, hogy az összes pénz elkölthető legyen. Kongresszusi források szerint „ez lehetetlen”. Egy Pentagon-forrás szerint Amerika a mostani ütemben havi 500-750 millió dollárt juttathat fegyverarzenáljából, mivel a nagyobb felszerelések szállítása hónapokig is eltarthat.
A határidő előtt fel nem használt pénz Donald Trump jövőbeli kormánya rendelkezésére áll majd. Az, hogy mit fog kezdeni az Ukrajnának szánt fegyverszállítmánnyal, még nem tudni.
A Biden-kormányzatnak több mint 2 milliárd dollárja van a Kijevnek szánt hosszú távú fegyverszállítási szerződések finanszírozására, amellett, hogy az amerikai hadsereg készleteiből finanszírozza a szállítmányokat. A Pentagon szerint január 20-ig „a lehető legtöbbet akarnak ebből a pénzből szerződni”. Emellett a kongresszus 5 milliárd dollárt különített el a Fehér Háznak további fegyverek beszerzésére, hogy feltöltse az amerikai készleteket.
Az ukrán kormány és Volodimir Zelenszkij elnök megállapodtak abban, hogy november 28-án aláírják az állami költségvetésről szóló törvényt – derül ki Ukrajna elnökének szerda esti videóbeszédéből.
Ma megbeszélést folytattam Denisz Smihal miniszterelnökkel, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel és a Verhovna Rada [az ukrán parlament – A szerk.] képviselőivel. Megvitattuk a jövő évi állami költségvetés legfontosabb paramétereit, az idei decemberi és a jövő évi pénzügyi felkészültségünket. Megállapodtunk abban, hogy holnap aláírom a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényt, amint a törvényt a Verhovna Rada átadja
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Az elnök hangsúlyozta, hogy a költségvetés legfontosabb része, hogy „Ukrajna minden pénzügyi szükséglete a közeljövőre és a következő évre biztosított”.
Az észak-európai és a balti országok, valamint Lengyelország a svédországi Harpsundban tartott szerdai csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy az elkövetkező hónapokban fokozzák Ukrajna támogatását, ideértve a kijevi vezetés katonai segélyezését is további befektetésekkel a hadianyag-termelésbe.
Elkötelezettek vagyunk az elrettentés, védelmünk, ideértve a hagyományos és hibrid támadásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, valamint az Oroszország és az Oroszországot segítő államok elleni szankciók kiszélesítése mellett
– áll Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország vezetőinek közös nyilatkozatában, amelyet az MTI szemlézett.
„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért” – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint az országcsoport eddig összesen 24 milliárd euróval támogatta a kijevi vezetést.
Oroszország „masszív csapást” mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára – közölte az ország energiaügyi minisztere.
Herman Haluscsenko a Facebookon közölte, hogy az energetikai létesítmények elleni támadások „Ukrajna-szerte zajlanak”.
Csütörtökön kora reggel az ukrán légierő országos légiriadót adott ki rakétaveszély miatt.
A légierő további figyelmeztetést adott ki, miszerint rakéták és drónok tartanak az ország számos régiója felé, köztük Kijev, Rivne, Vinnyica, Kropivnyickij, Balta és Mikolajiv felé.
Harkiv polgármestere, Igor Terekhov azt mondta, hogy a városban egy polgári területet lőttek, míg Lutszk polgármestere, Ihor Polishchuk azt mondta, hogy több robbanást hallottak, és a város egy részében nincs áram.
A Zerkalo Tyzhnya helyi médium arról számolt be, hogy robbanásokat hallottak a kulcsfontosságú kikötővárosban, Odesszában, míg Oleg Kiper regionális kormányzó felszólította a lakosokat, hogy maradjanak biztonságos helyen. Szumi és Voliny régiók hatóságai szintén csapásokról számoltak be – írja a BBC.
Vlagyimir Putyin orosz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök megállapodott szerdai asztanai találkozóján arról, hogy a biztonsági szolgálatok révén szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni harcban.
A felek határozottan elítélik az Oroszországi Föderáció területén 2024-ben történt terrorcselekményeket, és megállapodtak abban, hogy a szakszolgálatok révén a terrorizmus elleni kíméletlen küzdelem céljából szorosra fűzik kapcsolatukat és intenzívebbé teszik az információcserét
– áll az MTI által idézett, megbeszélések végén kiadott zárónyilatkozatban. Egyúttal megerősítették a két ország stratégia partnerségét „az új globális rendre való tekintettel”. Moszkva és Asztana emellett folytatja „a korrupció elleni átfogó küzdelmet”.
A zárónyilatkozat szerint az elnökök egyetértenek abban, hogy az egyoldalúan bevezetett szankciók negatív hatással vannak a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági együttműködésre és az országok tartós fejlődésére. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a két ország érdekelt az energetikai együttműködés kiszélesítésében is, különösen ami a harmadik országoknak történő földgázszállítást illeti.
Volodimir Zelenszkij megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral az ukrán légvédelem megerősítéséről. Az ukrán elnök megnevezte azokat a légvédelmi rendszereket, amire szükségük van a háborúban – közölte az Interfax.
„Most beszéltem Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. Tegnap volt az Ukrajna–NATO Tanács ülése egy új ballisztikus rakéta Oroszország általi bevetésével kapcsolatban. Megbeszéltük Markkal a rendelkezésre álló válaszlehetőségeket, illetve Ukrajna légi megerősítését. Olyan légvédelmi rendszereket neveztem meg neki, amelyekre szükség van, és amelyek működhetnek” – fogalmazott Zelenszkij szerda este közzétett videóüzenetében.
Az ukrán elnök szerint a nyugati partnerek rendelkeznek az általa igényelt légvédelmi rendszerekkel. Kifejtette, hogy a NATO-csúcson döntés született a légvédelemről és a front egyéb utánpótlásairól, azonban ezek még nem teljesültek maradéktalanul. Ukrajna várja ezeket a fegyvereket, és ez jelentős hatással van a katonák motivációjára – tette hozzá.
Az Oroszországra nehezedő nyomást fenn kell tartani, és különböző szinteken növelni kell. Oroszországnak éreznie kell, hogy milyen a háború
– fogalmazott Zelenszkij az Egyesült Államok és Franciaország által megadott engedélyekre utalva, miszerint csapásokat mérhetnek nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területekre. Az ukrán elnök a videó végén elmondta, népe megérdemelné, hogy meghívják őket a NATO-ba.
Magyarország területére 2024. november 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4422 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4000 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Joe Biden amerikai elnök kormánya sürgeti Ukrajnát, hogy módosítsa a sorkötelezettségről szóló törvényt, hogy már a 18 évnél fiatalabb férfiak is besorozhatóak legyenek, valamint gyorsítsa fel a fegyveres erők létszámának bővítését – írta az Associated Press hírügynökség szerdán a Biden-kormányzat egyik névtelenséget kérő tisztviselőjére hivatkozva.
Információk szerint a Fehér Házból hamarosan távozó demokrata kormányzat szorgalmazza, hogy Ukrajna 25-ről 18 évre csökkentse a behívási korhatárt, hogy bővítse a hadköteles férfiak körét. A tisztviselő szerint Ukrajna jelenlegi helyzetének „tiszta matematikája” az, hogy több csapatra van szüksége a háború folytatásához.
Az értesülések alapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmakkal néz szembe más nyugati szövetségesek részéről, akik szerint Ukrajna kihívása inkább a személyzeti hiányban, mintsem a fegyverhiányban rejlik. Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy Ukrajna bár jelentős mennyiségű amerikai fegyvert kapott, de továbbra is gondokkal küzd a harctéren, a nehézségeket a mozgósítással kapcsolatos problémákra vezette vissza.
Nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években – jelentette ki Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén.
Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen
– hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. Szerinte „lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció”. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.
Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.
Kahl szerint a magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”. A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet:
Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni.
A lehetséges forgatókönyvek között említett Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen, vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá az MTI szerint.
Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!