Volodimir Zelenszkij megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral az ukrán légvédelem megerősítéséről. Az ukrán elnök megnevezte azokat a légvédelmi rendszereket, amire szükségük van a háborúban – közölte az Interfax.
„Most beszéltem Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. Tegnap volt az Ukrajna–NATO Tanács ülése egy új ballisztikus rakéta Oroszország általi bevetésével kapcsolatban. Megbeszéltük Markkal a rendelkezésre álló válaszlehetőségeket, illetve Ukrajna légi megerősítését. Olyan légvédelmi rendszereket neveztem meg neki, amelyekre szükség van, és amelyek működhetnek” – fogalmazott Zelenszkij szerda este közzétett videóüzenetében.
Az ukrán elnök szerint a nyugati partnerek rendelkeznek az általa igényelt légvédelmi rendszerekkel. Kifejtette, hogy a NATO-csúcson döntés született a légvédelemről és a front egyéb utánpótlásairól, azonban ezek még nem teljesültek maradéktalanul. Ukrajna várja ezeket a fegyvereket, és ez jelentős hatással van a katonák motivációjára – tette hozzá.
Az Oroszországra nehezedő nyomást fenn kell tartani, és különböző szinteken növelni kell. Oroszországnak éreznie kell, hogy milyen a háború
– fogalmazott Zelenszkij az Egyesült Államok és Franciaország által megadott engedélyekre utalva, miszerint csapásokat mérhetnek nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területekre. Az ukrán elnök a videó végén elmondta, népe megérdemelné, hogy meghívják őket a NATO-ba.
Joe Biden kormányának nem lesz elég ideje arra, hogy a kongresszus által engedélyezett teljes pénzösszegből katonai segélyben részesítse Ukrajnát, mielőtt a hivatali idő 2025 januárjában lejár – állítja szerdai cikkében a The Wall Street Journal a Fehér Házból és az amerikai kongresszusból érkező forrásaira hivatkozva. Joe Biden kormányának január 20-ig több mint 6,5 milliárd dollár áll rendelkezésére, hogy az amerikai hadsereg készleteiből és raktáraiból fegyvereket szállítson Ukrajnába.
A Pentagon szerint azonban elérték azt a fegyvermennyiséget, amelyet havonta Ukrajnának adhatnak anélkül, hogy a saját harci képességüket feláldoznák, emellett logisztikai problémák vannak a lőszerek ukrán erőkhöz történő eljuttatásában.
Becslések szerint az Egyesült Államoknak naponta mintegy 110 millió dollár értékű fegyvert kellene szállítania Ukrajnának, vagyis decemberben és januárban közel 3 milliárd dollárt ahhoz, hogy az összes pénz elkölthető legyen. Kongresszusi források szerint „ez lehetetlen”. Egy Pentagon-forrás szerint Amerika a mostani ütemben havi 500-750 millió dollárt juttathat fegyverarzenáljából, mivel a nagyobb felszerelések szállítása hónapokig is eltarthat.
A határidő előtt fel nem használt pénz Donald Trump jövőbeli kormánya rendelkezésére áll majd. Az, hogy mit fog kezdeni az Ukrajnának szánt fegyverszállítmánnyal, még nem tudni.
A Biden-kormányzatnak több mint 2 milliárd dollárja van a Kijevnek szánt hosszú távú fegyverszállítási szerződések finanszírozására, amellett, hogy az amerikai hadsereg készleteiből finanszírozza a szállítmányokat. A Pentagon szerint január 20-ig „a lehető legtöbbet akarnak ebből a pénzből szerződni”. Emellett a kongresszus 5 milliárd dollárt különített el a Fehér Háznak további fegyverek beszerzésére, hogy feltöltse az amerikai készleteket.
Az ukrán kormány és Volodimir Zelenszkij elnök megállapodtak abban, hogy november 28-án aláírják az állami költségvetésről szóló törvényt – derül ki Ukrajna elnökének szerda esti videóbeszédéből.
Ma megbeszélést folytattam Denisz Smihal miniszterelnökkel, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel és a Verhovna Rada [az ukrán parlament – A szerk.] képviselőivel. Megvitattuk a jövő évi állami költségvetés legfontosabb paramétereit, az idei decemberi és a jövő évi pénzügyi felkészültségünket. Megállapodtunk abban, hogy holnap aláírom a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényt, amint a törvényt a Verhovna Rada átadja
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij. Az elnök hangsúlyozta, hogy a költségvetés legfontosabb része, hogy „Ukrajna minden pénzügyi szükséglete a közeljövőre és a következő évre biztosított”.
Az észak-európai és a balti országok, valamint Lengyelország a svédországi Harpsundban tartott szerdai csúcstalálkozójukon abban állapodtak meg, hogy az elkövetkező hónapokban fokozzák Ukrajna támogatását, ideértve a kijevi vezetés katonai segélyezését is további befektetésekkel a hadianyag-termelésbe.
Elkötelezettek vagyunk az elrettentés, védelmünk, ideértve a hagyományos és hibrid támadásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, valamint az Oroszország és az Oroszországot segítő államok elleni szankciók kiszélesítése mellett
– áll Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország vezetőinek közös nyilatkozatában, amelyet az MTI szemlézett.
„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért” – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A Kieli Világgazdasági Intézet szerint az országcsoport eddig összesen 24 milliárd euróval támogatta a kijevi vezetést.
Oroszország „masszív csapást” mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára – közölte az ország energiaügyi minisztere.
Herman Haluscsenko a Facebookon közölte, hogy az energetikai létesítmények elleni támadások „Ukrajna-szerte zajlanak”.
Csütörtökön kora reggel az ukrán légierő országos légiriadót adott ki rakétaveszély miatt.
A légierő további figyelmeztetést adott ki, miszerint rakéták és drónok tartanak az ország számos régiója felé, köztük Kijev, Rivne, Vinnyica, Kropivnyickij, Balta és Mikolajiv felé.
Harkiv polgármestere, Igor Terekhov azt mondta, hogy a városban egy polgári területet lőttek, míg Lutszk polgármestere, Ihor Polishchuk azt mondta, hogy több robbanást hallottak, és a város egy részében nincs áram.
A Zerkalo Tyzhnya helyi médium arról számolt be, hogy robbanásokat hallottak a kulcsfontosságú kikötővárosban, Odesszában, míg Oleg Kiper regionális kormányzó felszólította a lakosokat, hogy maradjanak biztonságos helyen. Szumi és Voliny régiók hatóságai szintén csapásokról számoltak be – írja a BBC.
Vlagyimir Putyin orosz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök megállapodott szerdai asztanai találkozóján arról, hogy a biztonsági szolgálatok révén szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni harcban.
A felek határozottan elítélik az Oroszországi Föderáció területén 2024-ben történt terrorcselekményeket, és megállapodtak abban, hogy a szakszolgálatok révén a terrorizmus elleni kíméletlen küzdelem céljából szorosra fűzik kapcsolatukat és intenzívebbé teszik az információcserét
– áll az MTI által idézett, megbeszélések végén kiadott zárónyilatkozatban. Egyúttal megerősítették a két ország stratégia partnerségét „az új globális rendre való tekintettel”. Moszkva és Asztana emellett folytatja „a korrupció elleni átfogó küzdelmet”.
A zárónyilatkozat szerint az elnökök egyetértenek abban, hogy az egyoldalúan bevezetett szankciók negatív hatással vannak a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági együttműködésre és az országok tartós fejlődésére. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a két ország érdekelt az energetikai együttműködés kiszélesítésében is, különösen ami a harmadik országoknak történő földgázszállítást illeti.
Volodimir Zelenszkij megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral az ukrán légvédelem megerősítéséről. Az ukrán elnök megnevezte azokat a légvédelmi rendszereket, amire szükségük van a háborúban – közölte az Interfax.
„Most beszéltem Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. Tegnap volt az Ukrajna–NATO Tanács ülése egy új ballisztikus rakéta Oroszország általi bevetésével kapcsolatban. Megbeszéltük Markkal a rendelkezésre álló válaszlehetőségeket, illetve Ukrajna légi megerősítését. Olyan légvédelmi rendszereket neveztem meg neki, amelyekre szükség van, és amelyek működhetnek” – fogalmazott Zelenszkij szerda este közzétett videóüzenetében.
Az ukrán elnök szerint a nyugati partnerek rendelkeznek az általa igényelt légvédelmi rendszerekkel. Kifejtette, hogy a NATO-csúcson döntés született a légvédelemről és a front egyéb utánpótlásairól, azonban ezek még nem teljesültek maradéktalanul. Ukrajna várja ezeket a fegyvereket, és ez jelentős hatással van a katonák motivációjára – tette hozzá.
Az Oroszországra nehezedő nyomást fenn kell tartani, és különböző szinteken növelni kell. Oroszországnak éreznie kell, hogy milyen a háború
– fogalmazott Zelenszkij az Egyesült Államok és Franciaország által megadott engedélyekre utalva, miszerint csapásokat mérhetnek nagy hatótávolságú rakétákkal orosz területekre. Az ukrán elnök a videó végén elmondta, népe megérdemelné, hogy meghívják őket a NATO-ba.
Magyarország területére 2024. november 27-én az ukrán–magyar határszakaszon 4422 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4000 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Joe Biden amerikai elnök kormánya sürgeti Ukrajnát, hogy módosítsa a sorkötelezettségről szóló törvényt, hogy már a 18 évnél fiatalabb férfiak is besorozhatóak legyenek, valamint gyorsítsa fel a fegyveres erők létszámának bővítését – írta az Associated Press hírügynökség szerdán a Biden-kormányzat egyik névtelenséget kérő tisztviselőjére hivatkozva.
Információk szerint a Fehér Házból hamarosan távozó demokrata kormányzat szorgalmazza, hogy Ukrajna 25-ről 18 évre csökkentse a behívási korhatárt, hogy bővítse a hadköteles férfiak körét. A tisztviselő szerint Ukrajna jelenlegi helyzetének „tiszta matematikája” az, hogy több csapatra van szüksége a háború folytatásához.
Az értesülések alapján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggodalmakkal néz szembe más nyugati szövetségesek részéről, akik szerint Ukrajna kihívása inkább a személyzeti hiányban, mintsem a fegyverhiányban rejlik. Korábban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy Ukrajna bár jelentős mennyiségű amerikai fegyvert kapott, de továbbra is gondokkal küzd a harctéren, a nehézségeket a mozgósítással kapcsolatos problémákra vezette vissza.
Nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években – jelentette ki Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén.
Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen
– hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. Szerinte „lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció”. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.
Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát. Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.
Kahl szerint a magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”. A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet:
Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni.
A lehetséges forgatókönyvek között említett Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen, vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá az MTI szerint.
Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!