Teofil
EUR 413,22 Ft USD 396,25 Ft GBP 499,12 Ft BUX 78 742 OTP 21 470 Ft MOL 2 684 Ft
4 °C
6 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 5 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Vlagyimir Putyin: Hamarabb kellett volna támadást indítani Ukrajna ellen

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kuli Orsolya

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

  • Szatmári Noémi

    Az orosz hadsereg tisztjei meg vannak győződve arról, hogy Ukrajna elfoglalása után Oroszország más európai országokat is meghódít – idézte az Unian hírügynökség Maxim Butkevics emberi jogi aktivistát, aki több mint két évet töltött orosz fogságban.

    „A katonaság, és az orosz tisztek még a fogságba esésük után azt mondták nekünk, hogy Ukrajna csak egy színpad, és amikor azt mondják, ez a szakasz véget ér, Oroszország lesz a legharckészebb hadsereg az európai harcokban, valószínűleg Eurázsiában is” – mondta.

    Butkevics szerint Oroszország olyan valóságot akar teremteni, ahol semmit nem érnek a megállapodások. „Attól tartok, hogy ez nemcsak egy orosz–ukrán helyzet, hanem egy olyan nemzetközi helyzet, amely még mindig nem teljesen világos sok nemzetközi partnerünk számára, és ez szomorú” – mondta Butkevics.

  • Dózsa Gergő György

    Oroszországnak nem szabad felülkerekednie, ezért folytatni kell az orosz háborús képességek korlátozását célzó erőfeszítéseket − jelentette ki az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács csütörtökön, az egynapos brüsszeli csúcsértekezleten elfogadott zárónyilatkozat Ukrajnával foglalkozó fejezetében.

    Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az elfogadott zárónyilatkozat Ukrajna-fejezetében a tagállami vezetők közölték: az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, többek között további szankciók elfogadásával − tájékoztatott az MTI.

    Kijelentették: az orosz bankokban befagyasztott pénzeszközöknek mindaddig befagyasztva kell maradniuk, amíg Oroszország be nem szünteti Ukrajna elleni háborúját, és meg nem téríti az okozott károkat. Elítélték az unión kívüli országok által nyújtott támogatást, amely − mint írták − lehetővé teszi Oroszország számára, hogy folytassa a háborút.

    Az Európai Tanács minden országot sürget, hogy haladéktalanul szüntessen be minden közvetlen vagy közvetett segítségét Oroszország számára

    − fogalmaztak, majd elítélték Oroszország egyre intenzívebb támadásait Ukrajna energetikai és egyéb polgári infrastruktúrája ellen, aminek célja − mint kiemelték − a téli hideg fegyverként való felhasználása.

    Az uniós vezetők egyebek mellett megerősítették, hogy támogatják az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveken alapuló átfogó, igazságos és tartós békét, összhangban az ukrán békeformula kulcsfontosságú elveivel és célkitűzéseivel. Ukrajna nélkül semmiféle kezdeményezést nem lehet tenni Ukrajnával kapcsolatban − szögezték le.

    Zárónyilatkozatában az Európai Tanács a katonai támogatás „sürgős fokozására” szólított fel, különösen a légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták szállítása, valamint az ukrán dandárok számára szükséges képzés és felszerelés biztosítása terén. A tagállami vezetők felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy gyorsítsa fel az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának megerősítésére irányuló munkát.

    Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi partnerekkel egyeztetve támogassa Ukrajna helyreállítását és újjáépítését. Ebben az összefüggésben fontos lesz az Olaszország által 2025 júliusában megrendezni tervezett, ukrajnai helyreállítását célzó konferencia − írták.

    Az Európai Unió továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával, és támogatja reformtörekvéseit az európai integráció felé vezető úton − tették hozzá zárónyilatkozatukban az Európai Tanács tagjai.

  • Kuli Orsolya

    Ukrajna szerdán négy brit Storm Shadow rakétát lőtt Oroszország déli Rosztov régiójára – közölte az orosz védelmi minisztérium. Hozzátették, hogy emellett h at amerikai nagy hatótávolságú ATACM rakétát is kilőttek.

    Az orosz erők az összes ATACMS-t és három Storm Shadowt lelőtték.

    Ukrajna a múlt hónapban kezdte el lőni a nyugati rakétákat Oroszországra, miután engedélyt kapott az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától – ami Moszkva szerint ezeket az országokat a konfliktus közvetlen részeseivé teszi. 

  • Kuli Orsolya

    Dánia 2,1 milliárd dán koronát különített el Ukrajna légvédelmének megerősítésére – jelentette be Troels Lund Poulsen védelmi miniszter december 19-én.

    A bejelentésre az Ukrajna elleni fokozódó orosz támadások közepette került sor, beleértve az egyik legnagyobb légicsapást december 13-án, ami Ukrajna-szerte az energetikai infrastruktúrát célozta.

    A csomag magában foglalja az orosz légi célpontok elleni védekezésre használt ukrán F–16-os vadászgépek üzemeltetésének pénzügyi támogatását.

    „Ukrajna egyik legsürgetőbb szükséglete jelenleg az, hogy képes legyen megvédeni magát az orosz légicsapásokkal szemben. Ezért helyezzük előtérbe a légvédelem nagyobb mértékű támogatását” – mondta Poulsen a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

  • Kuli Orsolya

    Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Oroszországnak sokkal korábban kellett volna teljes körű inváziót indítania Ukrajnában, és jobban fel kellett volna készülnie a háborúra – írja a BBC.

    Putyin csütörtöki év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, utólag visszatekintve úgy gondolja, hogy „rendszerszintű előkészületeknek” kellett volna történnie a támadás megindítása előtt.

    Oroszország 2014-ben foglalta el Ukrajnától a Krímet, és az oroszbarát erők konfliktust kezdtek Kelet-Ukrajnában, de Putyin csak nyolc évvel később próbálta meg elfoglalni Kijevet.

    Putyin beszélt még Szíria megbuktatott vezetőjéről, Oroszország új nukleáris doktrínájáról, valamint olyan belpolitikai kérdésekről is, mint például a vaj ára.

  • Dózsa Gergő György

    Az Oroszországba vezényelt észak-koreai katonákat bevetették az ukrán fegyveres erők ellen orosz területen − közölte csütörtökön a brit védelmi minisztérium egyik magas beosztású tisztviselője.

    Luke Pollard, a fegyveres erőkért felelős védelmi államtitkár a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatásában közölte: a brit kormány adatai szerint a Kurszki területen jelenleg hozzávetőleg 11 ezer észak-koreai katona vesz részt támadó hadműveletekben − tájékoztatott az MTI.

    Pollard kijelentette: London a rendelkezésére álló adatok alapján nagyon valószínűnek tartja, hogy az észak-koreai alakulatok jelentős veszteségeket szenvedtek a hadműveletek során, ugyanakkor csak korlátozott hadszíntéri előrenyomulást tudtak elérni.

    A londoni védelmi tárca államtitkára szerint a brit kormány helyzetértékelése arra vall, hogy az ukrajnai háború kezdete óta 750 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg, és ez a szám várhatóan hat hónapon belül eléri az egymilliót.

    Pollard elmondta azt is, hogy Nagy-Britanniában eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben az Interflex művelet nevű nemzetközi program keretében, amiben 12 partnerország is részt vesz. Hozzátette: London folytatja ezt a kiképzési programot, és „rugalmasan alkalmazkodik” az ukrán fegyveres erők igényeihez.

    Egybehangzó csütörtöki londoni médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is nyújtson kiképzést az ukrán fegyveres erőknek.

    John Healey brit védelmi miniszter csütörtöki nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget, és a védelmi tárca is „kiterjesztett kiképzési programról” tett említést Healey előző napi kijevi látogatásáról közzétett csütörtöki tájékoztatásában. A minisztérium egyidejűleg csaknem negyedmilliárd font értékű új fegyverszállítási csomagot is bejelentett Ukrajna számára.

    Luke Pollard védelmi államtitkár csütörtöki alsóházi felszólalásában kijelentette azt is, hogy a brit kormány Kijevvel együttműködve segíti Ukrajna „visszafordíthatatlan” előrehaladását a NATO-tagság felé vezető úton.

  • Dózsa Gergő György

    Ukrajna több mint ötezer Phoenix Ghost drónt kapott az Egyesült Államoktól, aminek nyilvánosságra hozataláról a Forbes számolhatott be először – írja az Unian.

    Az eszközt az Aevex gyártja a floridai Tampában, amit Washington sokáig titkolt, mert tartottak attól, hogy Oroszország megzavarhatja a drónok gyártását.

    A Phoenix Ghost drónokat már két éve szállítják Ukrajnának, de harctéri bevetésükről még nem készültek felvételek. A Forbes újságíróinak viszont bemutatták az Aevex gyárát és a készülő drónokat. A cég 2022-ig nem foglalkozott dróngyártással, de részt vesznek az iparágban. A Pentagon ekkor kérte fel a vállalatot, hogy az ukrán igények kiszolgálására új típusú fegyvert készítsenek.

    Az Aevex a Tribe Aerospace-szel kezdte meg a program végrehajtását, melyben a Dagger nevű modell jól teljesített Ukrajnában. Egy ilyen típus olcsóbb, mint egy légvédelmi rakéta előállítása. Később a cég áttért a Disruptor és a Dominator gyártására, melyek már megfigyelő berendezések hordozására is alkalmasak.

  • Dózsa Gergő György

    Ukrajna az eddigi legkeményebb tél előtt áll, Kijev pedig az amerikai támogatás elvesztésére készül. A The Atlantic az ukrán fegyveres erők őrmesterével, Vitalij Ovcsarenkóval készített interjút, ezt a Unian szemlézte.

    Az őrmester szerint az ukrán haderő túl lassan kapott katonai támogatást a Biden-adminisztrációtól.

    Minden egyes golyó, ami nem ér célba, a barátaim halálát eredményezi. De a bizonytalanság a legnehezebb. A parancsnokság azt mondta, hogy az amerikai állásponttól függetlenül harcolni fog. De a katonák aggódtak, mert az amerikai politikusok alkut akarnak kötni. És mi tudjuk, hogy ez nem béke lesz – ez egy taktikai szünet lesz, ami lehetővé teszi az oroszoknak, hogy átcsoportosítsanak

    −  mondta a katonatiszt.

    Ugyanakkor az ukrán parlament védelmi és hírszerzési bizottságának vezetője, Roman Kosztenko ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának teljes körű biztonsági garanciákat kell nyújtani. Szerinte egy megállapodásnak tartalmaznia kell a védelmi struktúra felállítását a frontvonal mentén: „Hogy egy orosz támadás után órákon belül leállhassanak a katonai műveletek.” Enélkül a biztonsági garanciák nem fognak működni. 

    Több vezető európai politikus viszont úgy véli, nem tudják tovább támogatni katonailag Ukrajnát, hiszen a saját biztonságukra is gondolniuk kell, különösen a balti államoknak és Lengyelországnak. A cseh fegyvergyárak is növelték kapacitásukat, de nem tudnak annyi hadianyagot biztosítani, amellyel ellensúlyoznák az amerikai támogatás csökkenését, ezért Kijevnek saját termelésű fegyvergyártásra lesz szüksége.

  • Szatmári Noémi

    Oroszország és az őt támogató országok az ukrajnai háború befejezése után is további veszélyt jelentenek Európára – adta hírül az MTI Antti Hakkanen finn védelmi miniszter csütörtöki beszámolóját.

    „Oroszország és szövetségesei továbbra is Európa biztonságát fenyegető szereplők maradnak, és nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy katonai erővel próbálják megfenyegetni az európai országokat” – mondta Hakkanen a csütörtöki sajtótájékoztatón.

    A finn védelmi minisztérium csütörtökön tette közzé első védelempolitikai felülvizsgálatát, amióta 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.

  • Kuli Orsolya

    Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég karácsonyi tűzszünetet és fogolycserét javasolt Ukrajnában, amit én nem utasítottam el – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtöki, moszkvai, négy és fél órán át tartó évértékelő sajtótájékoztatóján.

    Ami a rövid távú tűzszüneteket illeti, ezzel a javaslattal fordult hozzám Magyarország miniszterelnöke, Orbán úr. Azt hiszem, Viktor nem fog rám haragudni azért, ha a beszélgetésünk egy részét nyilvánosságra hozom. Azt mondja: »Mibe kerül ez Önnek? Egy napra, két napra karácsonyi fegyverszünetet kihirdetni. Az ellenség ezalatt a két-három nap alatt semmit sem fog tudni csinálni«

    – mondta Putyin.

    Az orosz elnök elmondta, hogy nem utasította el a javaslatot, és indítványozta, hogy kérdeztessék meg a másik fél is, ám az mindezt kategorikusan elvetette.

  • Szatmári Noémi

    Motivációs szerződéseket kötne az ukrán fegyveres erők a 25 év alatti fiatalokkal – írja a Kárpáthír. 

    A 18 és 25 év közötti fiatalok jelenleg mentesülnek a kötelező mozgósítás alól, így önkéntes szolgálat választása esetén jelentős előnyöket kapnának a bevonulásukért. 

    A lap szerint az önkénteseknek lehetőségük lesz egyéves szolgálati szerződést kötni, ami másfél hónapos katonai alapkiképzést tartalmaz. Az újoncok kezdőfizetése 500 000 hrivnya, ami csaknem 5 millió forintnak felel meg. 

    Az önkéntesek emellett ingyenes felsőoktatást kapnak a szolgálat lejárta után, valamint kedvezményes hitelekhez és egyéb ösztönzőkhöz való hozzáférést.

  • Hargittai Éva

    Egybehangzó csütörtöki londoni médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen nyújtson kiképzést az ukrán fegyveres erőknek.

    John Healey brit védelmi miniszter csütörtöki nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget, és a védelmi tárca is „kiterjesztett kiképzési programról” tett említést nem sokkal későbbi tájékoztatásában. A minisztérium egyidejűleg csaknem negyedmilliárd fontos új fegyverszállítási csomagot is bejelentett Ukrajna számára.

    Healey, aki előző nap Kijevben tett látogatást, a BBC brit közszolgálati televíziónak adott csütörtöki nyilatkozatában pedig nem cáfolta a londoni védelmi tárca illetékeseitől származó információt, amely szerint van olyan elképzelés, hogy brit katonák még a háború időtartama alatt Ukrajnában is kiképzésben részesíthetnék az ukrán fegyveres erők tagjait.

    A miniszter ugyanakkor hozzátette: az ukrajnai katonák kiképzési programjának részleteit „nem szabad hozzáférhetővé tenni” Vlagyimir Putyin orosz elnök számára.

    A The Times című konzervatív brit napilapnak szintén Kijevben nyilatkozva Healey azt mondta: könnyebbé kell tenni az ukránok számára a hozzáférést a brit kiképzési programokhoz, és Londonnak Ukrajnával együttműködve hozzá kell járulnia még több katona toborzásához, ösztönzéséhez és mozgósításához.

    Nagy-Britanniában a háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben.

    A brit védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatásában úgy fogalmazott: London az eddigi kiképzési program sikerére építve a művelet „kiterjesztését” fogja felajánlani Kijevnek.

    Ennek részleteire a tárca nem tért ki, de egyidejűleg közölte, hogy a brit kormány újabb 225 millió font (113,5 milliárd forint) értékű katonai segélyben részesíti Ukrajnát.

    A csomagon belül Nagy-Britannia 92 millió font értékben kis méretű naszádokkal, felderítő és aknamentesítéshez használható drónokkal, személyzet nélküli vízfelszíni járművekkel látja el az ukrán haditengerészetet.

    London emellett 68 millió font értékű légvédelmi felszerelést, 26 millió font értékben a korábban szállított hadfelszereléshez szükséges alkatrészeket, 39 millió font értékben drónelhárító elektronikus hadviselési eszközöket szállít.

    Nagy-Britannia eddig 13 milliárd font (több mint 6500 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.

  • Molnár Gergő

    António Costa, az Európai Tanács elnöke csütörtökön az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen adott sajtónyilatkozatában figyelmeztetett, hogy többpólusú világrenddel kell számolni – közölte az MTI.

    Ukrajnára kitérve elmondta: az ország jövőjéről „Európában kell dönteni, nem máshol”.

    Ez a háború nem csupán Ukrajnáról szól, hanem a nemzetközi jogról is

    – fogalmazott.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hazája számára jelenleg az energiaszektor megerősítése a legfontosabb, kiemelve az atomerőműveket, amelyekkel kapcsoatban leszögezte, védelmük egész Európa érdeke. Mint mondta, Kijevnek nagyon fontos az EU-s, illetve az EU és az Egyesült Államok közötti egység. „Az Európai Unió és az Egyesült Államok csak együtt tudja legyőzni Vlagyimir Putyint, és megmenteni Ukrajnát” – jelentette ki.

    Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte, hogy „az egész világ figyeli”, miként lép fel az EU Ukrajna ügyében, ezért nagyon fontos erőt mutatni. „A szíriai fejlemények megmutatták, hogy Oroszország nem legyőzhetetlen” – tette hozzá. Elmondta, a csúcson a vezetők megvitatják Európa helyét a világban, és kiemelte, ahhoz, hogy az EU jelentős geopolitikai tényezővé váljon, az EU-n belüli egységre van szükség.

  • Kecső Richárd János

    Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin múlt heti telefonbeszélgetésén szó esett egy lehetséges ukrán–orosz karácsonyi tűzszünetről és fogolycseréről. Azt viszont, hogy a javaslatok az orosz ortodox egyház ünnepére vagy az Ukrajnában 2023-ban elfogadott decemberi karácsonyra vonatkoztak, sem a magyar miniszterelnök, sem az orosz vezetés nem tisztázta.

    Cikkünket teljes egészében ide kattintva olvashatja el.

  • Molnár Gergő

    Orosz rakétatámadások során lakóépületek rongálódtak meg az ukrajnai Szumi és Dnyipropetrovszk megyében, valamint az energiahálózatban is károk keletkeztek – közölte csütörtökön az ukrán hadsereg az MTI tájékoztatása szerint.

    Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 85 drónt indított a Dnyipropetrovszki és a Szumi régió ellen szerda éjjel, az eszközök közül 45-öt az ukrán légvédelem megsemmisített. Oroszország két Iszkander-M ballisztikus rakétát és egy H–59 típusú irányított rakétát is kilőtt – tették hozzá.

    A rakétatámadások lakóházakat és önkormányzati épületeket rongáltak meg Dnyipropetrovszk és Szumi megyében.

    Az ukrán hatóságok friss beszámolója szerint a dél-ukrajnai Krivij Rih városát is légitámadás érte, a becsapódás során egy kórház épületében károk keletkeztek, és többemeletes épületek is megrongálódtak. Krivij Rih az ukrán fővárostól 420 kilométerre fekszik délkeletre. „Hála Istennek, mindenki életben van” – közölte Olekszandr Vilkul közigazgatási vezető, Krivij Rih város védelmi tanácsának elnöke. Elmondása szerint a szerda esti támadás többemeletes épületekben okozott károkat, és áramkimaradásokat idézett elő a megtámadott területen. A vízügyi, energetikai és közlekedési vállalatok a támadás utóhatásaival foglalkoznak, az érintettek megsegítésére a legközelebbi iskolában támogatóközpontot hoztak létre – tette hozzá.

    Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy a támadásban az infrastruktúra mellett két lakóház, egy kórház és egy iskola is megrongálódott a megyében. Elmondása szerint a támadásnak nincsenek áldozatai. Az északkeleti Szumi megye elleni rakétatámadásban összesen kilenc magánlakás rongálódott meg – közölték a regionális hatóságok.

  • Molnár Gergő

    A nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük arra, hogy lelőjék az orosz Oresnyik hiperszonikus rakétákat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtökön megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy egy technológiai kísérletet, egy „XXI. századi high-tech párbajt” javasol ennek bebizonyítására.

    Határozzanak meg egy megsemmisítendő célpontot, mondjuk, Kijevben, összpontosítsák oda az összes légvédelmi és rakétavédelmi erőiket, mi pedig csapást mérünk oda az Oresnyikkel, és meglátjuk, mi történik. Készen állunk egy ilyen kísérletre. De vajon készen áll-e a másik oldal is?

    – mondta Oroszország államfője az új orosz fegyverrendszerrel kapcsolatban megfogalmazott nyugati szakértői véleményekre reagálva.

    Vlagyimir Putyin szerint a helyzet a „különleges hadművelet” övezetében kardinálisan változik, a teljes frontvonalon mozgás van folyamatban, az orosz hadsereg pedig naponta négyzetkilométer-számra foglal el területeket – írta az MTI.

  • Barta Lóránt

    December 19-én éjjel az orosz hadsereg 85 Sahíd támadó rakétával és más típusú drónokkal indított támadást Ukrajna ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Reggel 8:30-ig 45 Sahíd támadó drón és más típusú drónok lezuhanását erősítették meg

    – közölte az ukrán légvédelem.

    A jelentések szerint a támadásokat a Krímről és az orosz Rosztov területéről indították. 

  • Kecső Richárd János

    Oroszország 2022. február 24-i teljes körű inváziójának kezdete óta 768 220 katonát vesztett Ukrajnában – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

    Az elmúlt napon az ukránok által közölt adatok szerint az orosz hadsereg 1530 katonát veszített.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 9576 harckocsit, 19 799 páncélozott harcjárművet, 31 678 járművet és üzemanyagtartályt, 21 178 tüzérségi rendszert, 1256 többszörös rakétakilövő rendszert, 1026 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 20 521 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót is veszített már.

  • Molnár Gergő

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve a Reuters beszámolója szerint kijelentette, hogy az EU és az Egyesült Államok egysége szükséges ahhoz, hogy Ukrajnában békét teremtsenek.

    Számunkra nagyon fontos, különösen a jövő év elejétől, nagyon nagy egységre van szükségünk az Egyesült Államok és az EU, valamint Európa országai között

    – fogalmazott Ukrajna államfője.

    „Szükségünk van erre az egységre a béke eléréséhez. Úgy gondolom, hogy csak együtt – az Egyesült Államok és Európa – tudjuk igazán megállítani Putyint és megmenteni Ukrajnát” – tette hozzá az ukrán elnök.

  • Molnár Gergő

    Pal Jonson svéd védelmi miniszter nem zárta ki országa részvételét egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban – derül ki a tárcavezető The Kyiv Independentnek adott, december 18-án megjelent interjújából.

    Arra a kérdésre, hogy Svédország részt vesz-e egy ukrajnai békefenntartó misszióban egy esetleges tűzszünet megfigyelésére, Pal Jonson kijelentette, nem zárja ki ezt a lehetőséget.

    Kiemelte, hogy az ország már jelen van Ukrajnában védelmi beszerzési ügynökségén keresztül, amely együttműködik az ukrán kormánnyal a katonai felszerelések beszerzésében. Kitért arra is, hogy Svédország nyitott a lehetőségre, hogy Ukrajna területén hadgyakorlatokat tartsanak.

    Az utóbbi időben egyre nagyobb teret kapott az ukrajnai békefenntartó misszió ötlete. Korábban Kaja Kallas, az EU fődiplomatája kommentálta a javaslatot, amelyet Finnország elnöke és a holland külügyminiszter is megemlített. Elismerték azonban, hogy a koncepció még mindig a tervezési szakaszban van. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a brüsszeli találkozókon már szóba is került egy békefenntartó misszió ukrajnai telepítésének ötlete.

  • Molnár Gergő

    Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke csütörtökön Moszkvában nagyszabású sajtótájékoztató keretében évértékelőt tart a 2024-es év eseményeiről és eredményeiről. A rendezvényen az orosz államfő több kérdésre is válaszol, amelyeket a sajtó képviselői, valamint orosz polgárok is eljuttathattak az elnöknek a „Közvetlen vonal – 2024” kampány keretében. Az esemény várhatóan órákig tart, az orosz média szerint Vlagyimir Putyin mintegy kétmillió hívást, sms-t és üzenetet kapott.

    Vlagyimir Putyin első témakörként a gazdasági helyzettel kezdett, amely szavai szerint stabil, és tovább növekszik annak ellenére, amit „külső fenyegetésnek” nevezett. Az orosz elnök 3,9 százalékos növekedéssel tervez, azonban elismerte, hogy a 9 százalékot elérő infláció „riasztó jelzés”, de „összességében a helyzet stabil”. A Kreml vezetője a témában kérdéseket kapott az élelmiszerek, valamint az üzemanyagok árának növekedéséről, a jegybanki kamatokról és a nyugati szankciókról is.

    Két év alatt körülbelül nyolcszázalékos gazdasági növekedésünk volt. […] Az Egyesült Államokban ez öt-hat százalék, az eurózónában egy százalék volt. Az eurózóna vezető gazdaságában, Németországban nulla százalék, és minden jel szerint jövőre is nulla lesz

    – fogalmazott az orosz államfő, aki a kormány és a jegybank feladatát abban nevezte meg, hogy a túlfűtött gazdaság „lágy leszállást” hajtson végre. Mint mondta, a növekedésnek 2025-ben a becslések szerint 2-2,5 százalékosnak kell lennie.

    Következő témaként előkerült az orosz–ukrán háború, amellyel kapcsolatban kijelentette, hogy meglátása szerint a helyzet „drasztikusan változik”, és az orosz katonák mindennap négyzetkilométerenként „visszaszerzik területeiket”. „A hadviselés bonyolult, de egyre közelebb kerülünk a különleges hadművelet elsődleges feladatainak megoldásához” – mondta a hallgatóságnak. A kurszki régióban harcoló orosz fegyvereseket „hősöknek” nevezte, és győzelmet kívánt nekik. Jelenleg a háborúval kapcsolatos kérdések egész sorára igyekszik választ adni Oroszország vezetője.

  • Kecső Richárd János

    Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorában arról beszélt, szerinte az orosz katonai parancsnokot likvidáló személyek a támadás pillanatától nincsenek biztonságban.

    A biztonságpolitikai szakértő az elmúlt hét eseményeire reflektált: szóba került többek között, hogy egy pokolgépes merényletben meghalt a nukleáris védelemért felelős orosz katonai parancsnok, illetve az is, hogy közel százezer holttestet rejt az a szíriai tömegsír, amelyet nemrég fedeztek fel Damaszkusz külterületén.

  • Kecső Richárd János

    Donald Trump határozottan kijelentette, hogy békefenntartás céljából sem küld amerikai erőket Ukrajnába, ezt a feladatot majd Európának kell megoldania. Az európai vezetők már tárgyalásokat folytatnak arról, hogy milyen összetételű és mekkora méretű haderőt kellene bevetni Ukrajnában, miközben még arról sem tudtak megegyezni, hogy milyen célból küldjenek katonákat.

    A tárgyalásokat jól ismerő források beszéltek arról, hogy hol tart jelenleg a tárgyalás, amiből az is kiderül, leginkább mely országok vehetik ki részüket egy esetleges katonai misszióból.

    Cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.

  • Molnár Gergő

    Egybehangzó csütörtöki londoni médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen nyújtson kiképzést az ukrán fegyveres erőknek. John Healey brit védelmi miniszter csütörtöki nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget.

    A védelmi tárca vezetője szerdán Kijevben tett látogatást, majd kijelentette, hogy Nagy-Britannia az ukrán katonák kiképzésének minden szakaszát Ukrajnával és a szövetséges országokkal együtt dolgozza ki. Hozzátette, hogy ez 2025-ben is folytatódik.

    John Healey a BBC kérdésére válaszolva nem cáfolta a londoni védelmi tárca illetékeseitől származó információt, amely szerint

    van olyan elképzelés, hogy brit katonák még a háború időtartama alatt Ukrajnában is kiképzésben részesíthetnék az ukrán fegyveres erők tagjait.

    A miniszter úgy fogalmazott, hogy az ukrán katonák kiképzési programjának részleteit „nem szabad hozzáférhetővé tenni” Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. Hozzátette, Nagy-Britannia fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást és „a Putyinra gyakorolt nyomást”.

    A The Times című konzervatív brit napilapnak szintén Kijevben nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta, hogy Nagy-Britanniának úgy kell kialakítania a további kiképzési programot, hogy az még inkább megfeleljen Ukrajna igényeinek. Arra a kérdésre, hogy ez jelentheti-e az ukrán katonák brit kiképzését Ukrajnában, John Healey kijelentette, hogy London minden lehetséges módon igyekszik reagálni Ukrajna igényeire. Hozzátette, könnyebbé kell tenni az ukránok számára a hozzáférést a brit kiképzési programokhoz, és Londonnak Ukrajnával együttműködve hozzá kell járulnia még több katona toborzásához, ösztönzéséhez és mozgósításához.

    A brit védelmi minisztérium már korábban bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben jövőre is folytatódik az ukrán katonák brit kiképzése. A korábbi menetrend alapján a kiképzések idén véget értek volna, de döntés született arról, hogy a program legalább 2025 végéig folytatódik. Nagy-Britanniában a háború kezdete óta több mint 50 ezer ukrán katona részesült kiképzésben, London eddig 13 milliárd font (csaknem 6500 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.

  • Túri Csaba

    Az európai nemzetek fontos tárgyalások közepette igyekeznek megegyezni arról, hogy egy fegyverszünet vagy békemegállapodás esetén katonákat küldenek Ukrajnába, miután Donald Trump megválasztott elnök világossá tette, nem küld amerikai csapatokat a biztonság garantálása érdekében.

    Az Emmanuel Macron francia elnök irányította tárgyalások még a kezdeti szakaszban járnak, de máris megosztottságot szült a tárgyaló felek körében, ahogyan azt is felvetették többen, hogy nem feltétlenül bölcs döntés most felvetni a kérdést.

    A Reutersnek megszólaló magas rangú európai tisztviselők szerint az Ukrajnában bevetendő haderő zömét Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország adhatja, azonban a Reutersnek megszólaló források szerint már a tárgyalások kezdeti szakaszában is felmerült több vitás kérdés. 

    Egyelőre arról még nincs döntés, hogy kizárólag békemisszió keretében küldjenek európai haderőt Ukrajnába, vagy az orosz csapatok elrettentése céljából.

    A NATO főtitkára közben arról beszélt, hogy nem kellene ennyire nyilvánosan beszélni a témáról, mert ezzel csak Putyin kezére játszanak.

    Az európai hadsereg esetleges ukrán földön való bevetéséről szóló részletes cikkünk ide kattintva elérhető, amelyből kiderül, hogy egyes nemzetek milyen célokkal vetnék be a katonáikat, mekkora létszámmal kellene azt létrehozni, és egyáltalán mi szól ellene, vagy éppen mellette.

  • Kecső Richárd János

    Nagy-Britannia új, 225 millió font (112 milliárd forint) értékű katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A támogatási csomag a következőket tartalmazza:

    • 92 millió font (kb. 46 milliárd forint) az ukrán haditengerészeti erők megerősítését szolgáló felszerelésekre, többek között kishajókra, felderítődrónokra, felszíni pilóta nélküli hajókra, lőszeres drónokra és aknakereső drónokra;
    • 68 millió font (mintegy 34 milliárd forint) légvédelmi felszerelésekre, köztük radarokra, földi csalikra és pilóta nélküli légi járművek elleni elektronikus hadviselési rendszerekre;
    • 26 millió fontot (mintegy 13 milliárd forint) biztosít London a korábban Ukrajnának szállított rendszerek támogatására és pótalkatrészeinek biztosítására;
    • 39 millió fontot (mintegy 19 millió forint) szánnak több mint 1000, drónok elleni elektronikus hadviselési rendszer biztosítására, valamint az ukrán fegyveres erők védelmi képességeinek fokozását szolgáló légzőkészülékek és felszerelések közös beszerzésére.

    Ezen kívül Nagy-Britannia azt is közölte, hogy több hadgyakorlatot kínál Ukrajnának.

  • Kecső Richárd János

    A brüsszeli találkozón megvitatták egy békefenntartó misszió Ukrajnába történő telepítésének ötletét. Egyes vezetők részéről pozitív visszajelzések érkeztek ezzel a lépéssel kapcsolatban – mondta Volodimir Zelenszkij elnök a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón az Unian állami hírügynökség tudósítása szerint.

    Az elnök elmondta, hogy a lehetséges békefenntartó missziókkal kapcsolatos konzultációk folyamatban vannak. Amelyben Emmanuel Macron francia elnök is segít.

    Emmanuellel régóta húzódó elképzeléséről beszéltünk. Támogatjuk az Ukrajnát megerősítő elképzelést. Emmanuel kapcsolatban állt néhány vezetővel ezzel kapcsolatban. Még folyamatban vagyunk, de úgy látom, hogy néhány vezető részéről van pozitív hozzáállás

    – mondta Volodimir Zelenszkij.

    Az elnök ugyanakkor nem nyilatkozott a misszió lehetséges formátumáról, azzal magyarázva, hogy ez „kényes kérdés”. Zelenszkij hozzátette, hogy „itt a részletekről van szó, és ezeket a részleteket megvitatjuk”.

  • Molnár Szabina

    Ukrajna ebben a hónapban eddig több mint 200 ezer hazai gyártású drónt küldött a frontvonalakra – közölte az ország védelmi minisztere. Rusztem Umerov elmondta:

    A partnereinktől származó felszerelések mellett egyre több ukrán gyártmányú fegyvert vetünk be már a frontvonalakon – ez a védők és a gyártók közös erőfeszítése.

    Volodimir Zelenszkij elnök ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, Ukrajna célja, hogy jövőre legalább 30 ezer nagy hatótávolságú drónt állítson elő, amelyekkel orosz hadihajókat, haditengerészeti bázisokat, repülőtereket és olajfinomítókat lehet célba venni.

    Kijev a háborúban többször is a drónokra támaszkodott, hogy a frontvonalak mögötti orosz stratégiai és katonai célpontokat megkárosítsa – emlékeztet a Sky News.

  • Barta Lóránt

    Magyarország területére 2024. december 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5872 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5598 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.