A múlt heti orosz kibertámadásban a hackerek adathalász szoftvereket használhattak, vagy megvesztegethették az alkalmazottakat, hogy feltörjék az igazságügyi minisztérium nyilvántartását – mondta Olekszandr Fedienko, a parlament kiberbiztonsági albizottságának vezetője a Szabad Európa Rádióban december 23-án.
Az adathalászat egy olyan technika, amely hackertámadást tesz lehetővé többek között azáltal, hogy a célszervezet alkalmazottját egy linkre való kattintásra vagy egy ártalmatlannak álcázott rosszindulatú fájl letöltésére készteti – írja a The Kyiv Independent.
A frontvonalon folyó ádáz harcok mögött Oroszország és Ukrajna kiberháborút is folytat, amelynek célpontjai kormányzati intézmények és stratégiailag fontos vállalatok.
Fedienko szerint a mostani kibertámadás jól szervezettnek tűnt, a támadók ismerték a szerverek belső felépítését, és a betörés egy felső szintű fióknál történt.
Mikola Kucserjavenko első igazságügyi miniszterhelyettes december 22-én azt mondta, hogy az igazságügyi minisztérium „komoly kihívásokkal” nézett szembe, miután az elmúlt hónapok legnagyobb kibertámadása az állami nyilvántartásokat vette célba.
Olha Sztefanisjna igazságügyi miniszter elmondta, hogy a december 19-i kibertámadás több kormányzati szolgáltatást, köztük az igazságügyi minisztérium által felügyelt állami nyilvántartásokat is célba vette. A tisztviselők szerint a kibertámadásra hónapok óta készültek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) december 20-án felvetette, hogy az ukrán kormányzati szolgáltatások elleni kibertámadás mögött az orosz katonai hírszerzés (GRU) állhat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Németország újabb katonai segélycsomagot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig pénzügyi támogatást küldött Ukrajnának – közölte hétfőn az MTI. Az ukrán védelmi minisztérium és a német kormány hétfői tájékoztatása szerint a katonai segélycsomag 15 darab Leopard 1 A5 harckocsit, 2 darab Gepard légvédelmi páncélost, 1 darab Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget, valamint 2 darab Iris-T légvédelmi rendszert és két Patriot-kilövőállást tartalmaz.
Berlin emellett 65 ezer darab lőszert is küld a Gepardokhoz, valamint további rakétákat az Iris-T-rendszerekhez. Szintén az átadott harceszközök listáján szerepelnek AIM-9L/I Sidewinder típusú légiharcrakéták, amelyekkel vadászgépek légi célokat semmisíthetnek meg. A csomag ezenfelül teherautókat, drónokat, radarokat és lőszereket is tartalmaz. Ukrán közlések szerint Kijev most a hatodik Iris-T-rendszert vehette át a német kormány által számára megrendelt 17-ből. Berlin eddig mintegy 28 milliárd euró katonai támogatást nyújtott a kijevi vezetésnek.
Az IMF hétfőn 1,1 milliárd dollár pénzügyi segélyt utalt át az ukrán állam bankszámláira a fontos költségvetési kiadások fedezésére – közölte Denisz Smihal. Az ukrán miniszterelnök Telegram-oldalán arról számolt be, hogy ez már a hatodik ilyen átutalás volt egy közös segélyprogram keretében, amelyben a kijevi vezetés eddig már 9,8 milliárd dollárt kapott. Denisz Smihal novemberben közölte, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Kijev több mint 100 milliárd dollár külföldi támogatáshoz jutott.
Nagy biztonsági kockázatot jelent Európa és Szlovákia számára is, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nem akarja megszüntetni hazája függőségét az orosz energiahordozóktól. Az MTI jelentése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azután hangsúlyozta ezt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Moszkvában találkozott Putyin elnökkel, majd közösségi oldalán azt közölte: a munkalátogatás reagálás volt arra, hogy az ukrán vezetés ellenzi az Európába – köztük Szlovákiába – irányuló orosz gáztranzitot.
Miért függ ennyire ez a vezető Moszkvától? Mit fizetnek neki, és ő mivel fizet?
– kérdezte Zelenszkij bejegyzésében.
Kijev már korábban bejelentette, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely a jövő év január elsején jár le. Szlovákia viszont hosszú távú gázszállítási megállapodással rendelkezik a Gazprom orosz gázipari vállalattal, s bár igyekszik az energiahordozót máshonnan is beszerezni, fájlalja, hogy ennek megnövekedett tranzitköltsége 220 millió euróval több volna számára.
Zelenszkij azt is hangoztatta, hogy Moszkva jelentős engedménnyel értékesíti a gázt Ficónak, Szlovákia pedig szuverenitásával és „homályos ügyletekkel” fizet érte. „Emiatt a szlovák rendvédelemnek és a különleges szolgálatoknak kellene aggódniuk” – tette hozzá az ukrán elnök.
Az ukrán katonák nagy-britanniai kiképzési programjának „finomításáról” tárgyalt hétfőn Sir Keir Starmer brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint Keir Starmer a telefonos megbeszélésen tájékoztatta az ukrán államfőt arról, hogy a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség tagjai Észtországban tartott minapi találkozójukon egységesen megerősítették annak elősegítésére irányuló elkötelezettségüket, hogy Ukrajna 2025-ben a lehető legerőteljesebb pozícióba kerüljön.
A csúcstalálkozó résztvevői hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy „a szavakat tettek kövessék”, beleértve a szankcionált nyersanyagokat szállító orosz „árnyékflotta” elleni további korlátozó intézkedéseket, az ukrajnai fegyverszállítások felgyorsítását, és az ukrán hadiipar támogatását. A londoni kormányfői hivatal illetékesének beszámolója szerint Starmer és Zelenszkij tárgyalt az Interflex nevű programról, amelynek keretében a háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén.
A brit kormányfő és az ukrán elnök egyetértett abban, hogy fontos a program „finomítása” Ukrajna hadszíntéri képességeinek további erősítése érdekében.
Azt, hogy a kiképzési program finomítása pontosan mit jelent, nem részletezték, de a londoni kormányforrásokból származó egybehangzó, napok óta visszatérő brit médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek. John Healey brit védelmi miniszter legutóbbi nyilatkozataiban nem zárta ki ezt a lehetőséget, és a londoni védelmi tárca is „kiterjesztett kiképzési programról” tett említést minapi tájékoztatásában – írta az MTI.
Ukrajnába indult a Lengyelországban megalakult és kiképzett, önkéntes ukrán katonákból álló Ukrán Légió első egysége – közölte Vaszil Bodnar, Ukrajna lengyelországi nagykövete december 23-án a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában.
A kezdeményezés célja az ukrán fegyveres erők megerősítése Lengyelországban és más uniós országokban élő ukrán férfiak toborzásával. A diplomata nem pontosította, hány katonát küldtek a frontra, de megjegyezte, hogy az első légiósok kiképzése az ukrán katonai területeken folytatódik.
Az önkéntesek következő csoportja a tervek szerint január 10-én ír alá szerződést az ukrán fegyveres erőkkel, és megkezdi a kiképzést Lengyelországban.
A nagykövet az orosz kritikák ellenére a projektet „sikertörténetnek” nevezte. „A polgáraink, akik csatlakoznak hozzá, elégedettek lesznek a jó képzéssel” – mondta Vaszil Bodnar, hangsúlyozva az egység önkéntes jellegét.
Júliusi indulása óta az Ukrán Légió több mint ezer jelentkezőt vonzott, az első toborzási központ októberben nyílt meg a lengyelországi lublini ukrán konzulátuson. Az egységet a lengyel fegyveres erők képzik ki az ukrajnai létszámhiány kezelésére.
A cseh kormánynak az orosz energiától való elszakadásról szóló döntése biztosította, hogy „nem kell egy tömeggyilkosnak kuncsorognunk” − mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter december 22-én, utalva Robert Fico szlovák miniszterelnök moszkvai látogatására − írja a The Kyiv Independent.
A cseh kormány volt az, amelyik biztosította az orosz energiaellátástól való függetlenséget, hogy ne kelljen egy tömeggyilkosnak kuncsorognunk
− mondta Lipavsky az X-en.
Fico december 22-én tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben, ami a harmadik látogatása volt egy uniós ország vezetőjének Oroszországban a 2022-es teljes körű háború kezdete óta. Karl Nehammer osztrák kancellár 2022 áprilisában találkozott Putyinnal, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig 2024 júliusában látogatott Moszkvába, hogy tárgyaljon a Kreml vezetőjével.
A szlovák miniszterelnök azt követően látogatott az orosz fővárosba, hogy Kijev közölte, nem hosszabbítja meg december 31-e után azt az egyezményt, amely megkönnyítette az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitját az európai országokba, így Szlovákiába is.
A múlt heti orosz kibertámadásban a hackerek adathalász szoftvereket használhattak, vagy megvesztegethették az alkalmazottakat, hogy feltörjék az igazságügyi minisztérium nyilvántartását – mondta Olekszandr Fedienko, a parlament kiberbiztonsági albizottságának vezetője a Szabad Európa Rádióban december 23-án.
Az adathalászat egy olyan technika, amely hackertámadást tesz lehetővé többek között azáltal, hogy a célszervezet alkalmazottját egy linkre való kattintásra vagy egy ártalmatlannak álcázott rosszindulatú fájl letöltésére készteti – írja a The Kyiv Independent.
A frontvonalon folyó ádáz harcok mögött Oroszország és Ukrajna kiberháborút is folytat, amelynek célpontjai kormányzati intézmények és stratégiailag fontos vállalatok.
Fedienko szerint a mostani kibertámadás jól szervezettnek tűnt, a támadók ismerték a szerverek belső felépítését, és a betörés egy felső szintű fióknál történt.
Mikola Kucserjavenko első igazságügyi miniszterhelyettes december 22-én azt mondta, hogy az igazságügyi minisztérium „komoly kihívásokkal” nézett szembe, miután az elmúlt hónapok legnagyobb kibertámadása az állami nyilvántartásokat vette célba.
Olha Sztefanisjna igazságügyi miniszter elmondta, hogy a december 19-i kibertámadás több kormányzati szolgáltatást, köztük az igazságügyi minisztérium által felügyelt állami nyilvántartásokat is célba vette. A tisztviselők szerint a kibertámadásra hónapok óta készültek.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) december 20-án felvetette, hogy az ukrán kormányzati szolgáltatások elleni kibertámadás mögött az orosz katonai hírszerzés (GRU) állhat.
47 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik készek támogatni Ukrajna NATO-csatlakozását, ha az ukrán területek egy része továbbra is Oroszország által megszállva marad. Másfél évvel ezelőtt a válaszadók 33 százaléka támogatta ezt az elképzelést.
Erről az RBC-Ukraina számolt be a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérésének adataira hivatkozva.
36 százalék nem hajlandó támogatni a NATO-hoz való csatlakozást, ha Ukrajna területének egy részét megszállják, ami 16 százalékponttal kevesebb, mint 2023 júniusában.
A következő válaszadók jelezték a legnagyobb valószínűséggel, hogy nem hajlandók támogatni a NATO-hoz való csatlakozást, ha az ukrán terület egy része megszállva marad: az 50 év feletti válaszadók (40 százalék); azok, akik a teljes körű invázió előtt a keleti (36 százalék), középső (38 százalék) és déli (48 százalék) régióban éltek; azok, akik a szegénységi küszöb alatt élnek (46 százalék); azok, akiknek rokonaik vannak az ideiglenesen megszállt területeken (42 százalék).
„Pusztító” tűz ütött ki az oroszországi Tatárföldön található Alabuga különleges gazdasági övezetben található Shahed drónraktárban, ahol 16 millió dollár értékű drónalkatrész semmisült meg − közölte az ukrán katonai hírszerzés (HUR) december 23-án − írta meg The Kyiv Independent.
Az Alabuga különleges gazdasági övezetben található a Jelabuga dróngyár, amely Shahed típusú drónokat gyárt az orosz hadsereg számára, és amely több mint 1300 kilométerre található az orosz–ukrán határtól.
A HUR szerint az érintett raktárban 65 drón támadótörzsét, valamint motorokat, navigációs rendszereket és hőkamerákat tároltak 400 Shahed típusú drón gyártásához.
A teljes körű háború kezdete óta az ukrán hírszerző ügynökségeket már korábban is számos merénylettel és szabotázsakcióval kapcsolatba hozták, mélyen az orosz hátországban.
A lap az értesülést független forrásból nem tudta ellenőrizni.
Ukrajna lakosságának 73 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az országnak legyen saját atomfegyvere, 20 százalék azonban nem tartja jó ötletnek, a maradék 7 százalék pedig bizonytalan – derül ki az Ukrajinszka Pravda által közzétett felmérés eredményeiből.
A felmérést végzők azonban hozzáteszik, a nukleáris fegyverkezés támogatóinak száma bizonyos feltételek mellett csökken. Ha például egy saját atomfegyverrel párhuzamosan Ukrajna elveszítené a Nyugat támogatását, akkor már csak 46 százalékuk mondja azt, hogy állítsák helyre az 1994-ben leszerelt nukleáris arzenált.
Azon feltételezés mellett, ha Ukrajnának lesz elegendő forrása ahhoz, hogy kitartson addig, amíg nem szerez máshonnan atomfegyvert, 58 százalék hajlandó lenne lemondani a nyugati támogatásról, 33 százalék pedig ebben az esetben is ellenzi azt. A felmérés szerint minden régióban többségben vannak az atomfegyverkezés támogatói.
Szerhij Lescsenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója közölte: a háború befejezését célzó tárgyalások elkerülhetetlenek, de Ukrajnának erős pozícióból kell megkezdenie azokat.
Véleménye szerint a legfontosabb előfeltétel az, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba, és biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól és Európától.
Ami a diplomáciai erőfeszítéseket illeti, azok elsősorban arról szólnak, hogy Ukrajnának 2025-ben mindene meglegyen ahhoz, hogy továbbra is megvédje a területét. Másrészt megértjük, hogy a tárgyalások elkerülhetetlenek, és ezeken a tárgyalásokon Ukrajnának erősnek kell lennie az asztalnál. Ez az elképzelés jelentős támogatásra talál partnereink körében
– fogalmazott.
Szerhij Lescsenko elárulta még, hogy Volodimr Zelenszkij azt szeretné az ukrán diplomatáktól, ha több időt, több erőfeszítést fektetnének a fenti munkába (az ukrán elnök a hétvégén számos nagykövetet kinevezett vagy leváltott).
A tanácsadó emellett elítélően kommentálta Robert Fico szlovák miniszterelnöknek Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett vasárnapi, moszkvai látogatását is, amelyet a saját erőfeszítéseikkel állított szembe.
De vannak, akik úgy vélik, hogy a moszkvai utazás a legjobb dolog, amit karácsony előtt a fővárosokban tehetnek
– fogalmazott a szlovák kormányfő látogatásáról Lescsenko az UNN ukrán híroldal szerint.
A brit hírszerzés elemezte az orosz drónok ukrán területek elleni novemberi tevékenységét. A feljegyzés szerint Oroszország az év utolsó előtti hónapjában 2300 pilóta nélküli rendszert indított ukrán területekre, ami a nyári adatokhoz képest nagyjából 200-zal több – írja az Ukrajinszka Pravda.
A jelentésből kiderül, hogy bár havi bontásban folyamatosan nő a drónok száma, a növekedés mértékében már csökkenés tapasztalható, a decemberi adatok például 850 indítást mutatnak. A brit hírszerzés szerint a decemberi számokat a kedvezőtlen időjárás befolyásolta,
Az orosz indítóállomásokra és a gyártásra gyakorolt befolyás hiányában valószínű, hogy Moszkva képes lesz havi 1500 felett tartani a dróncsapások számát.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának kritikus költségvetési kiadásainak finanszírozására – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn.
Az IMF a forrást az Ukrajnának tavaly megajánlott, négy évre szóló, 15,6 milliárd dolláros keretből utalta át. Ukrajnának eddig 9,8 milliárd dollárt szabadítottak fel ebből a keretből hat részletben.
A hétfőn bejelentett hitelrészlet átutalását megelőzően az IMF szakértői november közepén zárták le az Ukrajnára vonatkozó hitelprogram felülvizsgálatát, és arra jutottak, hogy a mintegy ezer napja tartó háború okozta pusztítás ellenére a gazdaság továbbra is ellenálló képességet mutat. Jelezték ugyanakkor, hogy
a kilátások továbbra is rendkívül bizonytalanok, Oroszország ukrajnai háborúja továbbra is súlyosan megviseli Ukrajna népét, gazdaságát és infrastruktúráját.
Az IMF szakértői szerint Ukrajna reál-GDP-növekedése 4 százalék lesz az idén, jövőre azonban 2,5-3,5 százalékra lassul a bővülés az energia-infrastruktúrában keletkezett komoly károk és a munkaerőhiány miatt – számolt be az MTI.
Magyarország mindent megtett, amit csak tudott, sőt még többet is az ukrajnai válság megoldása érdekében – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a RIA Novosztyinak adott interjúban.
„Mi, magyarok az elmúlt hónapokban békemisszión jártunk. Mindent megtettünk, amit lehetett. Találkoztunk a megválasztott amerikai elnökkel. Találkoztunk és telefonon beszéltünk az orosz elnökkel és kormánytisztviselőkkel, ukránokkal, törökökkel, a Vatikán képviselőivel. Szóval tényleg mindent megtettünk, amit csak tudtunk, sőt még annál is többet” – mondta Szijjártó Péter az orosz állami hírügynökségnek.
Mark Rutte NATO-főtitkár felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy hagyja abba Olaf Scholz német kancellár kritizálását – számolt be a RIA Novosztyi a német Tagesspiegel alapján.
Gyakran mondom Zelenszkijnek, hogy hagyja abba Scholz kritizálását, mert szerintem ez nem tisztességes
– idézték a NATO főtitkárát. Mint arra az orosz lap emlékeztet, az ukrán elnök az utóbbi időben gyakran fejezte ki nemtetszését a német vezetővel szemben többek között a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállításának megtagadása miatt.
Az MTI beszámolója szerint Rutte azt is hozzátette, hogy „amit Scholz tett Ukrajnáért, lenyűgöző". Mint mondta, a kancellár hozzájárult ahhoz, hogy Németország legyen az Egyesült Államok után a második ország, amely a legnagyobb katonai segítséget nyújtotta Ukrajnának.
Ez olyan eredmény, amelyért Kijev csak hálás lehet
– mondta Mark Rutte.
Ugyanakkor világossá tette, hogy Scholztól elérően ő szállítana hosszú hatótávolságú Taurus robotrepülőgépeket Kijevnek és nem korlátozná a felhasználásukat.„Mindnyájan tudjuk, hogy ez a fajta kapacitás nagyon fontos Ukrajnának" – mondta Rutte. Hozzátette azonban, hogy nincs beleszólása abba, mit szállítanak a szövetségesek.
„Sürgetjük az orosz kormányt, hogy teljes mértékben tartsa be a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit, beleértve a hadifoglyokkal kapcsolatos kötelezettségeit is” – fogalmazott Mark Dreyfus, Ausztrália külügyminisztere, miután napvilágot látott egy videó, amelyen orosz katonák a felvétel tanúsága szerint egy ausztrál férfit faggatnak oroszul, miközben többször is megütik.
Ausztrál vagyok. Oscar Jenkins. 32 éves. Biológiát tanulok
– mondja a férfi a videóban, aki a híresztelések szerint Ukrajna oldalán harcolt a háborúban, mielőtt elfogták volna az oroszok.
A The Guardian szerint Ausztrália szövetségi tisztviselői már dolgoznak a felvétel hitelességét illetően, mert ahogy mondják, „tudjuk, hogy az oroszok gyakran adnak ki helytelen információkat”. A videót először egy orosz újságíró osztotta meg.
Anthony Albanese miniszterelnök elmondta, hogy Oscar Jenkinsnek és a családjának minden támogatást megadnak, mert a „kormány mindig gondoskodik az ausztrálokról”.
Biology teacher Oscar Jenkins, 32, grew up in Melbourne, where he attended the prestigious Melbourne Grammar School
— Clown Down Under 🤡 (@clowndownunder) December 23, 2024
PM Anthony Albanese said the video was ‘concerning’ and that the Department of Foreign Affairs and Trade (DFAT) were investigating it pic.twitter.com/KEX5CRg8PI
Az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákkal próbálja támadni Donyeck városát – közölte a TASZSZ-szal egy helyi tisztviselő.
A lap beszámolója szerint a légvédelem működésbe lépett,
és legalább hat légi célpontot megsemmisítettek az orosz erők, de a támadás folytatódik.
A TASZSZ tudósítója szintén azt közölte, hogy hat robbanást hallottak Donyeck felett, beleértve a városközpontot is.
A dél-koreai hadsereg hírszerzési információkra hivatkozva közölte, hogy Észak-Korea további csapatokat és fegyvereket – főként kamikazedrónokat – küld Oroszországba – adta hírül a The Kyiv Independent.
„Több hírszerzési információ átfogó értékelése azt mutatja, Észak-Korea arra készül, hogy rotálja vagy növelje a csapatai létszámát, miközben 240 milliméteres rakétavetőket és 170 milliméteres önjáró tüzérséget is szállít” – közölte a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített vezérkara (JCS). Hozzátették, arra utaló jelek is vannak, hogy Kim Dzsongun öngyilkos drónok fejlesztésére és szállítására készül.
A JCS arról is beszélt, hogy Phenjan Moszkvával való katonai együttműködésének az elmélyítésével azt reméli, hogy gyakorlati harctéri tapasztalatokat szerezhet, és képes lesz modernizálni a fegyverrendszereit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő év januárjában külföldi utakat tervez – mondta Dmitrij Peszkov a RIA Novosztyinak.
A Kreml szóvivője nem pontosította, hogy pontosan hová tervezik a látogatásokat. Putyin legutóbb november végén utazott külföldre, akkor Kazahsztánban járt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) csúcstalálkozóján.
A rendőrség leleplezte azt a két férfit, akik egy kijevi bevásárlóközpont közelében koldultak pénzt, arra hivatkozva, hogy az ukrán fegyveres erőknél szolgáltak, de nem kapják meg a nekik járó segélyt – írja a Focus ukrán hírportál.
A közösségi médiában kezdett el terjedni egy videó, amelyen egy 34 és egy 39 éves férfi koldul. Egyikük egy jelvények nélküli katonai egyenruhát viselt, másikukon pedig rokkantság jelei voltak felfedezhetőek. A videót egy valódi veterán készítette, neki panaszkodnak arról, hogy „két hónapja nem kapnak semmilyen ellátást”.
A videó vírusként terjedt, több mint kétszázezer megtekintésnél járt, amikor a bűnüldöző szervek munkatársai azonosították a két herszoni férfit, akik nehéz anyagi helyzetbe kerültek, ezért úgy döntöttek, az ukrán fővárosban próbálnak meg kéregetéssel pénzhez jutni. A rendőrök az eset után felszólították a bloggereket és a médiaszemélyeket, hogy ellenőrizzék az információkat, mielőtt azt közzéteszik.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 8068 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4620 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A fogságba esett orosz katonák elégedetlenek az észak-koreai hadsereggel, amely részt vesz az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborújában – írja az Unian.
A foglyok az észak-koreai katonák szemtelen és vakmerő viselkedéséről számoltak be. Egyikük megjegyezte, hogy a katonáikat az oroszoktól elkülönítve tartják és képzik ki, szerinte a katonáknál „kevés az elmélet, de sok a gyakorlat”.
Megjegyezte, az észak-koreai katonák indulnak először csatába, őket követik az orosz katonák.
„Azt mondják [róluk], hogy fejetlenek, hogy nem érdekli őket, hogy hová mennek, mit csinálnak, őrült elvtársak
– mondta a katona.
Kijev „nem hagyományos módszerekkel” igyekszik megelőzni az energiaválságot az ellenőrzött területeken ezen a télen – írja a The New York Times.
Egy elavult litván erőművet teljes egészében Ukrajnába szállítanak, hogy annak elemeit felhasználva újjáépítsék a sérült hálózatot; úszó erőműveket béreltek Törökországtól; és még ENSZ-jelenlétet is kértek a kritikus alállomásoknál, remélve, hogy ezzel elriasztják az orosz támadásokat.
Ukrán tisztviselők azonban elismerték, hogy ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek az áramkimaradások megelőzésére. Ukrajna pedig nem biztos, hogy felkészült a januári komolyabb hideg időjárásra.
A megválasztott amerikai elnök szerint az ukrán konfliktus nem robbant volna ki, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke – írja a TASZSZ.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy várja a lehetőséget, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz államfővel az ukrajnai konfliktus rendezéséről.
Putyin elnök azt mondta, hogy minél hamarabb találkozni akar velem. Erre még várnunk kell, de véget kell vetnünk ennek a háborúnak
– mondta Trump az arizonai Phoenixben megrendezett AmericaFest konferencián.
December 19-én Putyin azt mondta, hogy bármikor kész tárgyalni Trumppal, és beleegyezett, hogy találkozzon vele.
Korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Moszkva kész a kapcsolatfelvételre Washingtonnal az ukrán válság megoldása érdekében, de még nem kapott komolyabb javaslatot Trump csapatától.
Ma Moszkvában munkamegbeszélésen vettem részt az Orosz Föderáció elnökével, Vlagyimir Putyinnal – tájékoztatott vasárnap késő este Robert Fico szlovák miniszterelnök közösségi oldalán.
Megismétlem, hogy szuverén politikát szorgalmazok mind a négy oldalon. Az uniós vezetők pénteken tájékoztatást kaptak utazásomról és annak céljáról. A mai találkozóm válasz volt az ukrán elnöknek, Volodimir Zelenszkijnek, aki csütörtöki személyes kérdésemre azt válaszolta, hogy ellenzi a gáz Ukrajnán keresztül történő bármilyen tranzitját a mi területünkre
– írta bejegyzésében a politikus.
Hozzátette, hogy „az ukrán elnök ugyanígy támogatja az Oroszország nukleáris programja elleni szankciókat. Ilyen hozzáállásával anyagilag károsítja Szlovákiát és veszélyezteti a szlovákiai atomerőművek áramtermelését, ami elfogadhatatlan.”
A szlovák miniszterelnök szerint Putyin „megerősítette az Orosz Föderáció készségét, hogy továbbra is szállít gázt a Nyugatnak és Szlovákiának, ami az ukrán elnök hozzáállása miatt 2025. január 1. után gyakorlatilag lehetetlen”.
A beszélgetésen szó esett ezen felül az ukrajnai háborúról, a konfliktus békés lezárásának lehetőségéről, illetve a kétoldalú kapcsolatokról is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlással fenyegette meg vasárnap a kijevi vezetést a kazanyi dróntámadásért – közölte az MTI.
Bárki, bárhogyan is próbálkozna nálunk valamit lerombolni, nagyságrendekkel nagyobb pusztítással fog szembenézni ezért saját magánál, és meg fogja bánni mindazt, amit nálunk, a mi országunkban akar tenni
– jelentette ki friss nyilatkozatában.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nemcsak helyre fogja állítani a károkat, de még nagyobb tempóban fogja fejleszteni úthálózatát és városait. Az orosz elnök rávilágított, hogy Kazany városa „olyan ütemben fejlődik, amire sokan több országban is irigykedhetnek”.
Szombatra virradóra hat ukrán drón csapódott be az ukrán határtól mintegy ezer kilométerre fekvő közép-oroszországi város lakóépületeibe, egy másik pilóta nélküli repülőeszköz pedig egy ipari létesítményre zuhant. Az orosz hatóságok szerint az ukrán támadásnak nem voltak sebesültjei.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!