Elkötelezett Orbán-párti és a kizárás mellett érvelő is vizsgálja a Fideszt

EPP-harom-bolcs
Orbán Viktor a néppárti felfüggesztő döntés után arról beszélt, hogy kompromisszumot kötöttek „az osztrák forgatókönyvvel”, vagyis a módszerrel, amit korábban Ausztriára is alkalmaztak. Ám nem csak a Fidesz esete más, a háromfős vizsgálóbizottság tagjainak névsora sem teszi egyértelművé az eredményt.

Három „bölcs” vizsgálhatja, hogy betartja-e a Fidesz a saját politikai családja, az Európai Néppárt követeléseit – döntött a csoport közgyűlése. Orbán Viktor az ülés után arról beszélt, hogy kompromisszumot kötöttek „az osztrák forgatókönyvvel”, vagyis a módszerrel, amit korábban Ausztriára is alkalmaztak. Noha a belföldi kormányzati kommunikáció igyekszik elhitetni, hogy éppen a Fidesz kezdeményezésére történik mindez, valójában alig egy hete még hallani sem akartak az eljárásról. Az eredmény ráadásul kétesélyes.

Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Herman van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke és Hans-Gert Pöttering, az EP volt elnöke alkotja a Fidesz európai néppárti tagságának ügyében eljáró „három bölcs" tanácsát.

Mindez egyébként korántsem szerdán dőlt el, a „három bölcs" alkotta tanács létrehozásának tervéről elsőként a Bild című német lap számolt be a hírportálján március 11-én. Azt írták, hogy

az elképzelést Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) vezető Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár, az ÖVP elnöke dolgozta ki, közös tervük a Fidesz EPP-tagsága megszüntetésének elkerülésére szolgált.

Érdekesség, hogy miközben Orbán Viktor a néppárti döntést magyarázó sajtótájékoztatóján arról beszélt, ez a Fidesz kérésére és kezdeményezésére történt így, a március első felében tett német és osztrák sajtónyilatkozatokat Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még lényegében visszautasította, akkor tehát úgy tűnt: a Fidesz nem kívánatosnak tartja a bölcsek tanácsának vizsgálatát. A véleményváltozásban persze több tényező, így akár az is szerepet játszhatott, hogy az Európai Néppárt végül kiket delegál a testületbe, amely valójában nemcsak az uniós pártcsaládban betöltött tagságról, hanem súlyos emberi jogi kérdésekről is ítéletet mond majd.

Ők hárman vannak benne

Szerda óta biztos: három, többé-kevésbé visszavonult néppárti politikusnak kell majd véleményt mondania tehát a Fideszről. Nem igazán találni róluk olyan esetet, hogy nyilvánosan összekülönböztek volna a magyar kormánypárttal, ugyanakkor van köztük olyan, aki már maga is a Fidesz kizárása mellett érvelt az elmúlt hetekben, és olyan is, aki viszont járt Orbán Viktoréhoz hasonló cipőben.

A belgiumi, flamand Herman Van Rompuy a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács első elnöke volt. Különösebb feltűnés nélkül tette a dolgát, nem sok mindent lehet róla megemlíteni azon kívül, hogy haikukat ír, és saját bevallása szerint az egyik kedvenc írója Márai Sándor. Ő azonban az a „bölcs”, akinek meggyőződése egyértelműen Orbán kizárásához vezethet, hiszen már február végén úgy nyilatkozott: ki kellene zárni az Európai Néppártból a Fideszt és a magyar miniszterelnököt.

A volt belga kormányfő nyíltan beszélt ugyanis arról,

egyértelmű, hogy amit Orbán csinál, az teljesen ellentétes az Európai Néppárt értékeivel. Úgy vélem, tartalmi okokból kétség sem fér hozzá, hogy ha Orbán folytatja, amit most csinál, akkor nincs helye az Európai Néppártban.

Van Rompuy ellentéteként kerülhetett a tanácsba  Wolfgang Schüssel, aki 2000-től 2007-ig volt osztrák kancellár, 2002-ben egy előrehozott választáson megszabadult az Osztrák Szabadságpárttól (FPÖ), amely miatt 1999-2000-ben őt magát is kizárás, sőt uniós osztrák tagságfelfüggesztés veszélyeztette. 2011-ben vonult vissza, miután az általa vezetett kormányok tagjaival szemben korrupciós vádak merültek fel. Magyarán sok szempontból nagyon is megérti Orbán jelenlegi helyzetét, ráadásul aligha feledheti el a magyar kormányfőnek, hogy az osztrák EU-tagság felfüggesztésekor is meghívta Budapestre és szolidaritásáról biztosította.

Ezt egyébként a gyakorlatilag Orbán 2010-es kétharmados hatalomra kerülése óta tartó, a magyar jogállamiságot érintő európai vitákban Schüssel alaposan meg is hálálta. 2012-ben például, miután az alaptörvény hatályba lépett, a volt osztrák kancellár a Fókuszban a nemzeti érdek című konferencián azt mondta: Magyarország nagyon is jó úton halad. 

„Ellentétben a kritikusok véleményével Orbán nem veszélyezteti a demokráciát", mondta Schüssel aki azt is állította, hogy az Orbán-kormány helyesen teszi, hogy kihasználja a parlamentben megszerzett kétharmados többségét.

A német Hans-Gert Pöttering Angela Merkel pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik tekintélyes veterán politikusa, 1999 és 2007 között az Európai Néppárt – Európai Demokraták (ENP-ED) frakcióvezetője, majd 2007 és 2009 között az Európai Parlament elnöke volt, 2010-től 2017-ig pedig a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítványt (KAS) vezette.

éppen az ő nevéhez fűződik a Fidesz bevitele az Európai Néppártba.

Nagyon sokáig védte a vele kifejezetten baráti kapcsolatot ápoló Orbán Viktort, ugyanakkor mindig is azon az állásponton volt, hogy az EU jogközösség, és a jogokat mindenkinek be kell tartania, nagy és kis államoknak egyaránt. Pöttering egyébként 2013-ban a Magyar Érdemrend nagykeresztjét is átvette Orbántól, rengeteg személyes és hivatalos találkozón fejezték ki egymás iránti szolidaritásukat, ugyanakkor az elmúlt hetekből nem találtunk a Fideszt érintő nyilatkozatot, amely egyértelműsítené, hogy jelenleg milyen állásponton van. 

Pöttering elkötelezett Európa-párti, valódi kereszténydemokrata, ugyanakkor sokáig pártolta Orbán Viktort és a Fideszt, éppen ezért ő lehet a mérleg nyelve a végső döntésben, amely minden bizonnyal kétharmados arányú lesz.

A terv most mindenesetre az, hogy a bölcsek tanácsa személyes tapasztalatokat és információkat gyűjtene Magyarországon, néhány hónap, legkésőbb fél év múlva pedig jelentést állítana össze a politikai helyzetről és a Fidesz tevékenységéről.

Volt már egy hasonló vizsgálat Ausztria ellen

Ugyanezt a megoldást, a „három bölcs" tanácsának megalakítását alkalmazta 2000-ben 14 EU-tagállam, amelyek szankciókat vezettek be Ausztria ellen azért, mert az ÖVP – éppen Wolfgang Schüssel vezetésével – koalícióra lépett az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). 2000-ben a „három bölcs" – Martti Ahtisaari volt finn államfő, Marcelino Oreja volt spanyol külügyminiszter és Jochen Frowein német nemzetközi jogász – végül arra a megállapításra jutott az ausztriai látogatás révén, hogy az ÖVP és az FPÖ koalíciós kormánya az EU értékeinek és normáinak megfelelően folytatja munkáját.

Az osztrákok 1999-ben találták magukat bajban. Az Osztrák Néppárton, az ÖVP-n (amely szintén az európai névrokonának tagja) kifogott a parlamenti matek, miután egy hajszállal, de a harmadik helyre taszította az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Utóbbi a nyugati, akkoriban újfajta szélsőjobboldal egyik első hírnöke volt, bevándorlásellenes, de melegbarát, amibe azért időnként belefértek olyan kijelentések, mint például a nácik és az SS dicsérete Jörg Haider akkori pártelnöktől.

Haider először Karintia tartományi kormányzója lett az ÖVP támogatásával. Az igazi áttörést az 1999-es választás hozta meg: sikerült a tartományi ÖVP–FPÖ-koalíciót országos szintre is átültetni. Bár a magasabb szavazatszám miatt elvileg Haider válhatott volna kancellárrá, helyette a jobbközép Wolfgang Schüssel vezethette az országot. A sors fintora, hogy a Fidesz ügyében épp őt tették meg a három bölcs egyikének (ezen Orbán Viktor is elszórakozott: „húsz év múlva én fogom a svéd és skandináv jogállamiságot vizsgálni”).

Még egy nem uniós szervet is bevontak

Onnan lehet látni, mennyire zavarban voltak a tagállamok, hogy a három bölcset nem közvetlenül, hanem az európai emberi jogi bíróság elnökén keresztül kérték fel. Ez a törvényszék egy nem uniós szervezethez, az Európa Tanácshoz kapcsolódik, aminek jóval több tagja van, mint az EU-nak (most 47, akkoriban 40). Ez egyébként nem zavarta a magyar kormányt abban, hogy többször is lebrüsszelezze a bíróságot – ahogy az sem, hogy Strasbourgban van.

A néhány éve megalakult Európai Unió többi tagállamát így is ledöbbentette az eredmény. Akkoriban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy EU-ellenes párt kormányra kerüljön, és nem is nagyon tudták, hogyan kezeljék a helyzetet. A tizennégy akkori tagország elsőre igyekezett elszigetelni Ausztriát, kisebb kétoldalú „szankciókat” hozott és három „bölcset” bízott meg vele, hogy mérjék fel, az osztrák kormány megfelel-e egyáltalán az uniós értékeknek.

Vagyis egy olyan megoldást húztak most rá a Fidesz esetére, ami nem egyszerűen a néppárti tagságról, hanem az európai emberi jogi és uniós kötelezettségekről szólt.

A „bölcsek” bevetése azért is furcsa, mert pont egy olyan eljárást előztek meg vele, ami Magyarország ellen már megy. Az osztrák koalíciókötés volt az első eset, amikor felmerült, hogy elindíthatják az alapjogok megsértését büntető „hetes cikk” szerinti eljárást, de a lépés akkor annyira erősnek tűnt, hogy inkább a bölcsekkel próbálták orvosolni a problémát. (A magyar kormánnyal szemben a lengyel után, tavaly kezdtek ilyen eljárást.)

A jelentést akkor az EU soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfőjének, Jacques Chiracnak adták át, és röviddel ezután a 14 tagország feloldotta az Ausztria elleni szankciókat. A végső jelentés ugyanis arra jutott, hogy az FPÖ ugyan még mindig egy „jobboldali populista párt szélsőséges véleményekkel”, de az osztrák jogszabályok néhány tekintetben még jobbak is, mint máshol és a kormányprogrammal se volt komolyabb bajuk. Azt javasolták, hogy a 14 másik tagállam oldja fel a büntetőintézkedéseket, mert az pont az ellenkezőjét érte el, mint akarták, felkorbácsolta a nemzeti indulatokat. Az uniós országok követték a tanácsot, az FPÖ pedig hamarosan kiesett a kormányból, hogy a népszerűsége visszaesése és egy pártszakadás után 2017 óta az ÖVP-vel közös koalícióban üljön. 

(Borítókép: balról-jobbra: Wolfgang Schüssel, Hans-Gert Pöttering, Herman Van Rompuy. Fotó: Christian Augustin / Mohai Balázs / Dursun Aydemir / Getty Images / MTI)