Az NBC News népszerű politikai elemzője, Steve Kornacki a TODAY műsorában elemezte a legfrissebb országos közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek szerint Kamala Harris és Donald Trump támogatottsága gyakorlatilag azonos szinten áll.
Különösen figyelemreméltó fordulat következett be Iowában, ahol Harris új lendületet vett, ami jelentős változást jelezhet a tradicionálisan republikánus államban, amely az elmúlt két választáson meggyőző fölénnyel szavazott a republikánus jelöltre.
Kornacki elemzése szerint a 2024-es elnökválasztás kimenetelét döntően befolyásolhatja a nemek közötti különbség.
A szakértő rámutatott, hogy a női szavazók preferenciái kulcsfontosságúak lehetnek, különösen azokban az ingadozó államokban, ahol szoros eredmény várható.
Iowa esete azért is érdekes, mert az állam politikai irányváltása jelezheti a vidéki területeken élő választók gondolkodásának átalakulását, ami országos szinten is hatással lehet a végeredményre.
Az újabb frissítések szerint az alábbi államok dőltek el:
Így a jelenlegi állás a New York Times becslése szerint 177-99-re változott Fontos: ezek közül egyik sem csatatérállam.
A választást hét billegő állam dönti majd el, közülük a következő háromban lesz eredmény a leghamarabb: Michiganben, Pennsylvaniában, valamint Georgiában. A részeredmények jelenleg pedig az alábbiak:
Tehát jelenleg továbbra is megjósolhatatlan a 2024-es választás eredménye.
(Forrás: The New York Times)
Óriási fordulat zajlott le idén a latino férfiak választási preferenciában – írja a Sky News az NBC egyik exit poljára hivatkozva.
Mint írták, a felmérés szerint
idén a latino férfiak 54 százaléka Donald Trumpra szavazott, míg 44 százalék támogatta Kamala Harris.
Az eredmény azért meglepő, mert négy éve 59 százalékuk még Joe Bident támogatta, Donald Trumpra pedig 36 százalékuk szavazott.
A Sky News adatelemzéssel foglalkozó újságírója górcső alá vette azokat a megyéket, amelyekben 90 százalék feletti a feldolgozottság.
Mint írta, ezeken a helyeken már össze lehet hasonlítani a voksokat a 2020-as eredményekkel. Az látszik, hogy a 111 megye közül – amelyek 5 különböző tagállamban helyezkednek el –:
„Ez még mindig nagyon kis hányadát jelenti a teljes lakosságnak, és mindez a keleti államokból származik, de Trump számára ez egyelőre jónak tűnik” – összegezte a Sky News munkatársa.
Újabb államok dőltek el az eddig megszámolt szavazatok, illetve a becslések alapján:
Az állás a The New York Times szerint 101-71-re módosult, azonban még egy billegő állam se dőlt el. (Egyes felületeken az adatok eltérhetnek egymástól, mert más becsléseken alapulnak, de az irányadó adatok megegyeznek.)
Kalifornia szeret úgy gondolni magára, mint ahol gyorsan megvannak a választási eredmények, de a szavazatszámlálásban idén döcögős lehet a tempó.
Ha a Képviselőház irányítása Kaliforniában több billegő körzetben dől el, az amerikaiaknak újabb csúszással kell szembenézniük, mert a szoros versenyek eredményeinek megállapítása hetekig is eltarthat − írja a The New York Times.
Ennek egyik fő oka, hogy Kalifornia minden regisztrált, aktív szavazónak levélben küldi ki a szavazólapokat. Mivel a választási dolgozóknak meg kell vizsgálniuk az aláírásokat és fel kell nyitniuk a borítékokat, minden egyes szavazólap feldolgozása viszonylag sok ideig tart.
Missouriban meghalt két, a választások felügyeletében részt vevő személy, miután kedden súlyos áradások sújtották az államot.
A hírt Wright megye jegyzői hivatala jelentette be. Mint írták, a tragédia Beaver Creek környékén történt, és egy pár – egy 70 éves férfi, valamint egy 73 éves nő – vesztette életét az áradásban. Mindketten Wright megyében vettek részt a választás felügyeletében.
Elkötelezett állampolgárok voltak, akik értékelték a tisztességes és becsületes választásokat. Hiányozni fognak
– írta a jegyzői hivatal a CNN szerint.
A szintén kulcsfontosságú Georgia államban már bezártak a szavazóhelyiségek. Georgia egyike annak a hét billegő államnak, amelyek el fogják dönteni az elnökválasztást.
A 11 milliós Georgia 16 elektorral rendelkezik. 2022 nyarán Joe Biden 13 ezer voks különbséggel nyerte meg az államot.
A felmérések szerint az államban Donald Trump 56,5 százalékon, Kamala Harris pedig 43 százalékon áll a szavazatok 37 százalékos feldolgozottsága mellett.
Az Egyesült Államok napfényövezetében fekvő, hagyományosan republikánus államban az elmúlt évtizedekben politikai változások történtek a demográfiai tényezők módosulása miatt. A georgiai szavazók több mint 30 százaléka afroamerikai, amely csoport gyakran szavaz a demokratákra.
A választók számára az államban a legfontosabb kérdések a gazdaság és az abortusz, mivel az állam a terhesség hatodik hete után a legtöbb esetben tiltja a terhességmegszakítást. Az állam a Fehér Házért folyó verseny egyik legfontosabb állama.
Pennsylvaniában is elkezdték a számolást, a fő csatatérállamban öt százalékos feldolgozottságnál Kamala Harris nagyon vezet: 276 ezer szavazatot kapott, amely az összes voks 76 százaléka. Itt rekordszintű lehetett a részvétel, amely a demokrata jelöltnek kedvezhetett. Aki ezt az államot viszi, óriási lépést tesz a Fehér Ház felé.
Bár Florida korábban billegő államnak számított, Donald Trump elnökségét követően már szinte mindenki Republikánus államnak tekintette.
Ennek megfelelően most is megnyerte Donald Trump, így újabb 30 elektort zsebelhetett be.
Továbbá, Oklahomát, Mississippit, Alabamát, Tennessee-t, Dél-Karolinát is elvitte Trump, azonban Harris megnyerte Marylandet, Massachusetts-t, valamint Connecticut-ot.
Így az eredmény 95-35-re változott, Trump javára.
(Forrás: The New York Times)
Donald Trump kampánycsapata hosszú éjszakára és reggelre készül, különösen a pennsylvaniai szavazóhelyiségek meghosszabbított nyitva tartását figyelembe véve – mondta az NBC Newsnak a republikánus jelölt csapatának egyik tagja.
A tanácsadó szerint jó hangulatban vannak, és olyan államokra tartanak főként szemmel, mint Virginia, New Jersey, New Hampshire és Új-Mexikó. Mint mondta,
Ha Donald Trump ezek közül akár csak egyet is meg tud nyerni, akkor az az egész elnökválasztást is eldöntheti a javára.
Hozzátette: úgy látják, hogy a rekordközeli részvétel is nekik kedvez.
Trump a hétvégén az NBC Newsnak azt mondta, hogy szerinte van esélye megnyerni Új-Mexikót. Akkor megjegyezte, hogy egy nemrégiben tartott ottani nagygyűlésen „elképesztő tömeg” gyűlt össze.
Drága republikánusok! Rendkívül jól állunk!
− mondta az X-re posztolt videójában Donald Trump.
„Felsorakoztunk egymás mellett, és maradjunk is így! Szavazzatok! Ezt nagyon meg fogjuk nyerni!” − fogalmazott.
HI REPUBLICANS! IF YOU’RE IN LINE—STAY IN LINE… pic.twitter.com/5vEA2kXZXU
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 6, 2024
Bár még nincs hivatalos adat, Nyugat-Virginiát (+4 elektor) nagy valószínűséggel megnyerte Donald Trump.
Így jelenleg 23-3 elektor szavazattal a republikánus elnökjelölt vezet.
Trump kampánycsapatának egyik tanácsadója a BBC tudósítójának nyilatkozva kétségbe vonta azokat a nemrég közzétett korai exit pollokat, amelyek szerint a demokrácia helyzete a legfontosabb kérdés a választók számára.
Azt sugallta, hogy a demokraták és a republikánusok preferenciáinak összesítése nem előnyös módja a közvélemény-kutatások értelmezésének. Miközben azt is felvetette, hogy szerinte a demokraták megalapozatlan önbizalomról tesznek tanúbizonyságot nyilatkozataikban – annak érdekében, hogy szavazóikat lendületben tartsák azokban a nyugati államokban, ahol még nyitva vannak a szavazóhelyiségek.
Trump kampánycsapata továbbra is hisz abban, hogy övék lesz a Fehér Ház – és úgy vélik, hogy a republikánusok a képviselőház feletti ellenőrzést is megtartják, továbbá visszaveszik a szenátust.
Az eddigi, viszonylag kis feldolgozottságon alapuló előrejelzések szerint Donald Trumpnak 19 elektori szavazatot jósolnak jelen állás szerint, Kamala Harrisnek pedig hármat.
Mint a BBC írta, Donald Trump várhatóan győzni fog Indianában (11 elektor) és Kentuckyban (8 elektor) is. Előbbi államban a The New York Times szerint 62-37 arányban, utóbbiban 72-27 arányban vezet.
Matematikailag mindkét helyen bőven lehetséges fordulat, miután nagyon kicsi a feldolgozottság még (15 és 10 százalék), de az előrejelzések alapján a legtöbb médium már kiosztotta ezeket a volt elnöknek. Eközben Harris a 3 elektorral rendelkező Vermontban győzhetett jó eséllyel: abban az államban 67-30 arányban vezet (5 százalékos feldolgozottságnál).
Sok államból még egyáltalán nincs részeredmény, de van több olyan keleti parti tagállam is, ahol szoros küzdelem látható:
Egy 103 éves asszony Kamala Harrisre adta le szavazatát Wisconsinban.
Az idős hölgy azt mondta: „Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik, soha”. Harrisről beszélve úgy fogalmazott: „Szerintem nagyon alkalmas.”
Wisconsin egyike annak a hét csatatér államnak, amelyek az elnökválasztáson döntő fontosságúak lehetnek. Joe Biden 2020-ban kevesebb mint 1 százalékkal nyert Wisconsinban – és az utóbbi két választást az a jelölt nyerte, aki Wisconsint is magáénak tudhatta – írta a Sky News.
Mint a Sky News írja, Kamala Harris a gyakorlatban egyszer már gyakorolhatta az Egyesült Államok elnökének jogköreit, noha csak rövid időre.
Mint emlékeztettek,
2021 novemberében Joe Biden rövid időre átadta a hatalmat az alelnöknek, miközben egy rutin egészségügyi vizsgálat alatt elaltatták vastagbéltükrözés miatt.
Akkor Kamala Harris 85 percre megbízott elnök lett, és ezzel ő volt az első nő, aki az Egyesült Államok történetében gyakorolhatta ezt a jogkört.
Milwaukee-ban több mint 30 000 levélszavazatot és korai szavazatot számolnak újra, miután a tisztviselők ma délután észrevették, hogy 13 szavazatszámláló gép nem volt megfelelően lezárva.
Jeff Fleming, a polgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón elmondta, hogy a döntést óvatosságból hozták meg. A tisztviselők nem feltételezik azt, hogy bármilyen manipuláció történt volna.
A gépeket lenullázzák, és a szavazólapokat újra lefuttatják. Ez késleltetni fogja Milwaukee jelentését. Azonban abszolút helyes döntés volt a részükről
– írta Ann Jacobs, a wisconsini választási bizottság elnöke az X-en.
Az újraszámlálás elrendelése előtt több mint 100 ezer levélszavazatot és korai szavazatot kellett volna éjfélig megszámolni itt, de az új feljelemény miatt mindez helyi idő szerint szerda kora reggelig elhúzódhat.
Hosszú éjszaka lesz. Egészen a hajnali órákig itt leszünk
– mondta George Christenson, Milwaukee megye jegyzője.
A palesztinbarát „Uncommitted” mozgalom társalapítója azt mondja, Harrisre fog szavazni.
Ez egy olyan pillanat, amikor nagyon világosan meg kell néznünk, mit tervez Donald Trump a közösségeinkkel, és különösen az arab és muszlim amerikaiakkal szemben
– nyilatkozta Abbas Alawieh majd hozzátette, hogy egykori kongresszusi munkatársként – 2021. január 6-án a Capitoliumban volt – „nem idegen Donald Trumptól az a fajta politikai erőszak, amelyet az országunkban akar szorgalmazni”.
Alawieh kiemelte, hogy bár Harrisre fog szavazni, reméli, hogy a szavazók „koalíciója”, köztük azok, akik Harrisre szavaztak, nyomást gyakorol majd „a következő kormányra, hogy szakítson azzal a politikával, amely feltétel nélkül fegyvereket küld, valamint finanszírozza az izraeli hadsereget”.
Harris kampánya nehezen tudta megszólítani az arab és muszlim amerikai szavazókat, akik kritikusak voltak – különösen az egyik csatatér államban, Michiganben – a Biden-Harris-kormánnyal szemben az Izrael és a Hamász közötti háború kezelése miatt.
Majdnem 20 százalékot emelkedtek Donald Trump médiaválallatának, a Trump Media & Technology Groupnak (DJT) a részvényei kedden. A kereskedési nap végére azonban minden növekmény elpárolgott, és mínuszba mentek át a papírok. A zárás utáni kereskedésben (after-hours trading) azonban megint emelkedni kezdett az értékük.
Keleti parti idő szerint kedd délelőtt jelentősen nőtt a papírok értéke. A Forbes szerint akkor
40,74 dollárig emelkedett a részvények értéke, ami jelentős, 18 százalékos növekedést jelentett a napon belül.
Ezután ingadozni kezdett a papírok értéke, majd ottani idő szerint 14.40 (magyar idő szerint 14.40) körül hirtelen egy hatalmas esés ment végbe: akkor 33 dollár környékére zuhantak vissza a papírok, és emiatt egy kis mínusszal zárták a napi kereskedést.
Az after-hours tradingben viszont megint beindult az emelkedés: cikkünk írásakor 36 dollár körül állt a DJT-részvények jegyzése. A nagy kérdés persze ilyenkor mindig az, hogy pontosan kik (és milyen információk birtokában) vásárolják vagy adják el a papírokat.
A 30 éves Lexi Harder több mint 1100 dollárt fizetett egy oda-vissza repülőjegyért, hogy kedden leadhassa szavazatát a Pennsylvania állambeli Montgomery megyében.
Harder, aki egy berlini egyetemi program résztvevője, azt mondta, hogy „összetört”, amikor szombaton postán visszakapta a kitöltött levélszavazatát. Ezután megvette a repjegyet, és vasárnap 15 órát utazott egy átszállásos járattal, hogy személyesen adja le szavazatát Kamala Harrisre korai szavazással.
Anatolij Wasserman orosz törvényhozó úgy véli: egyértelmű, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, és szerinte sok bajt fog hozni a világra.
A Moszkovszkij Komszomolecnek adott interjújában Wasserman úgy fogalmazott:
Trump megnyeri a közelgő választást, de Harrist fogják győztesnek nyilvánítani. Ugyanúgy fognak eljárni, mint 2020-ban, amikor Trump nyert, de hamis szavazólapokkal árasztották el [a választást].
Az orosz törvényhozó azt is hozzátette, hogy szerinte Oroszország számára előnyösebb, ha Kamala Harris nyer, mert „nagyon ügyesen és gyorsan fogja az Amerikai Egyesült Államokat legalább a szétesés közelébe juttatni”. Szerinte Harris győzelme sok problémát hozhat az egész világnak, és Oroszország számára sem lesz közömbös, mert Ukrajnát nagyobb mértékben fogja támogatni, mint Trump. De ezzel együtt úgy látja, hogy Harris Oroszországnak fog a legkevésbé ártani, amit azzal indokolt, hogy „már sok mindenen keresztülmentünk”.
Arizona állam Maricopa megyéjének phoenixi választási központjában jelenleg a korai szavazatok számlálása folyik. A központot acélkerítéssel és szögesdróttal erősítették meg, miután 2020-ban zavargások célpontja volt.
A választási tisztviselők a szavazólapokat számolják és bírálják el, miközben pártokhoz kötődő szavazóbiztosok figyetik a munkájukat. Az első eredményeket várhatóan helyi idő szerint este 8 órakor teszik közzé, miután a szavazóhelyiségek este 7 órakor bezártak.
Arizona egyike annak a hét csatatérállamnak, amely gyakorlatilag eldönti az amerikai elnökválasztást. Az arizonai eredmények pedig nagyrészt Maricopa megyében dőlnek el. Az állam 4,1 millió regisztrált választópolgárának közel 60 százaléka él itt. Ez ma Amerika legnagyobb ingadozó megyéje. 2020-ban Joe Biden lett az első demokrata elnökjelölt, aki Harry Truman 1948-as győzelme óta győzött Maricopában.
A választásokat lebonyolító tisztviselők lőgyakorlatokon vettek részt, illetve azt is gyakorolták, hogyan barikádozzák el magukat, vagy hogyan szorítsák vissza tűzoltótömlővel a fegyveres csőcseléket, ha arra kerül sor. Bekészítették az elsősegélycsomagokat, amelyek érszorítót és kötszereket tartalmaznak mellkasi sebek ellátására és súlyos vérzések elállítására.
Arizona a választási tisztviselők elleni fenyegetések egyik központja. Az államban azért ilyen a hangulat, mert Donald Trump évek óta tartó hamis állításokat tesz arról, hogy a 2020-as választásokat elcsalták, és támogatóinak arról beszélt, hogy ez újra megtörténhet. Arizona választási irodájának – egyébiránt republikánus – vezetője halálos fenyegetéseket kapott, amiért nem minősítették semmisnek a 2020-as eredményeket. Néhányan személyi védelmet is kaptak.
A Lehigh Egyetem közelében lévő szavazóhelyiségben 6 órás várakozás miatt kérik a szavazás meghosszabbítását. A fiatalok tömegesen jelentek meg kedd délután a Lehigh Egyetem (Pennsylvania) közelében lévő szavazóhelyiségben. Bethlehemben (szintén Pennsylvania) a diákok pedig több órán át vártak arra, hogy szavazhassanak – írta meg a The New York Times.
A Donald Trump által javasolt 10-20 százalékos vámok minden importra, valamint a Kínából származó importra kivetett 60-100 százalékos vámok összesen nagyjából 78 milliárd dollárnyi éves vásárlóerőbe kerülnének az amerikai fogyasztóknak a National Retail Federation vezérigazgatója, Matt Shay szerint.
Shay a CNBC „Money Movers” című műsorában beszélt erről, és úgy fogalmazott:
Végső soron a vámok az amerikai fogyasztókra kivetett adók.
„Tudjuk, hogy a külföldi országok, kereskedelmi partnereink megtorló intézkedéseket hoznának, és ez további negatív hatást gyakorolna az inflációra” – mondta Shay, aki szerint egy esetleges második Trump-kormányzatot „nagy kihívás” lenne az amerikai gazdaság számára.
Ez két alapvetően republikánus állam és szinte biztosan az is marad.
(Forrás: New York Times)
Donald Trump volt elnök azt tervezi, hogy valamikor ma este beszédet mond több ezer támogatójának, akik a Mar-a-Lago klubjától néhány mérföldre lévő Palm Beach Convention Centerben gyűltek össze – tudta meg a CNN.
Azonban azt, hogy ez mikor, illetve hogy bizotsan megtörténik-e nem tudni.
Trump korábban újságíróknak azt mondta, hogy nem véglegesek a tervei, és azt állította, hogy még nem írt beszédet. A források azonban arra számítanak, hogy ettől függetlenül beszélni fog.
Egy, a The Wall Street Journal (WSJ) által ismertetett felmérés előzetes adatai szerint a szavazók összetétele oly módon alakult át a 2020-as évhez képest, amely kedvezőtlen lehet Donald Trumpnak.
Mint írták,
idén a szavazóurnáknál nagyobb arányban képviseltették magukat a fiatalok és a nők, mint 2020-ban.
Adataik szerint a szavazók 54 százalék nevezte magát nőnek, míg a férfiak aránya 45 százalékos volt (1 százalék nembinárisnak vagy „másnak” vallotta magát). A WSJ szerint ez azt jelenti, hogy a nők aránya 1 százalékkal nőtt, a férfiaké pedig 2 százalékkal csökkent a 2020-as adathoz képest.
Mindeközben a 30 év alatti szavazók idén már 16 százalékot tettek ki – ez az előzőeknél is nagyobb, 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Ráadásul a 30 és 44 év közti korosztályban is nőtt 2 százalékkal a szavazók aránya. És ezek a választói rétegek jellemzően inkább a demokraták felé hajlanak.
Mindeközben a CNN újabb részleteket osztott meg azzal a korábban ismertetett felméréssel kapcsolatban, hogy a választók mely problémákat tartották a legfontosabbnak az országokban.
Mint megjegyezték, a válaszókból jól látszik a szavazótáborok megosztottsága. Kamala Harris szavazóinak nagy többsége (majdnem 60 százalék) mondta azt, hogy a demokrácia jelenti a legnagyobb gondot, és 20 százalék nevezte meg az abortuszt. Mindeközben Trump szavazóinak közel fele mondta a gazdaságot, és nagyjából 20 százalékuk válaszolta a bevándorlást.
Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy csak az összes választónak csupán egyharmada mondta azt, hogy a gazdaságot „jó vagy kitűnő állapotban van, miközben egy hasonló felmérésnél még a választók fele mondta ezt 2020-ban. 33 százalék azt mondta, hogy a gazdaság „nincs jó állapotban”, 33 százalék pedig egyenesen „rossznak” nevezte azt.
Ezzel összhangban a voksolóknak csak egynegyede mondta azt, hogy jobban áll anyagilag, mint négy éve. 45 százalék azt mondta, hogy rosszabbul áll, 30 százalék pedig azt mondta, hogy változatlan a helyzete (ezzel szemben 2020-ban 40 százalék állt jobban saját megítélése szerint az előző négy évhez képest, és csak 20 százalék mondta azt, hogy rosszabbul áll).
Ezen kívül az is kiderült a CNN szerint, hogy a válaszadók többségét elsősorban a saját jelöltjük támogatása motiválta, és nem az, hogy az ellenkező oldali vezetője „ellen szavazzanak. Donald Trump szavazóinál körülbelül 80 százalék mondta ezt, míg Harrisnél kétharmados volt az ő arányuk.
Rovataink a Facebookon