Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- film
- magyar film
- toplista
- x a rendszerből törölve
- suspiria - sóhajok
- egy nap
- rossz versek
- ami nem öl meg
- ruben brandt a gyűjtő
- a ház amit jack épített
- az úr hangja
- widows
Tíz film, amit látni kell év végéig
További Cinematrix cikkek
- Johnny Depp lánya sem menti meg a sírból visszarángatott vámpírfilmet
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
X - A rendszerből törölve (november 1.)
Ujj Mészáros Károly mindenkit meglepett pár éve a Liza, a rókatündérrel. Akkor egy semmihez sem hasonlítható, rejtélyes, vicces történetet kaptunk, így nem csoda, hogy mindenki várta az új filmjét. Az X - A rendszerből törölve egészen más lett, bár a főszerep ezúttal is Balsai Mónié. Ő játssza Évát, a súlyos magánéleti gondokkal, szorongással, pánikrohamokkal küzdő rendőrt. Mégis Éva lesz az, akinek feltűnik, hogy a szaporodó öngyilkossági esetek között összefüggés lehet, és valószínűleg nem is öngyilkosságok. Csakhogy a város választások előtt áll, az utcákon eluralkodik a káosz, a rendőrök nem érnek rá egy ilyen bizonyíthatatlan üggyel foglalkozni. Ekkor érkezik egy új rendőr, Péter (Schmied Zoltán) a csapatba, aki igazat ad Évának, és együtt erednek a gyilkos nyomába. Az X további érdekessége, hogy ez Kulka János visszatérése a mozivászonra, a betegsége után játszott első filmszerepe. (Kritikánk a filmről.)
Ami nem öl meg (november 8.)
Bármennyire is szerettük a David Fincher rendezte A tetovált lányt, bele kell törődnünk, hogy az a film nem folytatódik. Az Ami nem öl meg a Millenium-trilógia után játszódik, évekkel A tetovált lány sztorija után. Rooney Mara és Noomi Rapace után ezúttal A koronából ismert Claire Foy játssza Lisbeth Salandert. A film a 2015-ben, az eredeti regényeket író Stieg Larson halála után megjelentetett The Girl in the Spider's Web című könyv sztoriját dolgozza fel. (Ezt a történetet a szintén svéd David Lagercrantz írta.) Lisbeth már kisebbfajta hírnévre tett szert, mint a lány, aki megbünteti a férfiakat, akik nőket bántanak. Feltűnik viszont valaki (Sylvia Hoeks játssza a Szárnyas fejvadász 2049-ből), aki azt állítja, hogy neki nem segített, amikor kellett volna. Lisbeth most is együtt nyomoz Mikael Blomkvist újságíróval, akit ezúttal Sverrir Gudnason játszik, aki nagyszerű Borg volt a Borg/McEnroe-ban. De szerepel a filmben Vicky Krieps a Fantomszálból és Claes Bang A négyzetből is. A rendező Fede Alvarez, akinek Vaksötét című thriller-horrorja 2016 nagy meglepetéssikere volt.
Egy nap (november 8.)
Mi már láttuk, és nem győztük eleget dicsérni a Cannes-ban is díjazott Egy napot. Szilágyi Zsófia első filmje Anna (Szamosi Zsófia) a háromgyerekes, negyvenes nyelvtanárnő kicsivel több mint egy napját követi nyomon. Anna dolgozik, háztartást vezet, különórákra viszi a gyerekeket, ezer apró feladatban hullik darabokra. És eközben a férje (Füredi Leó) éppen megcsalni készül őt az egyik barátjukkal, Gabival (Láng Annamária). Anna tudja, hogy mi készül, de egyszerűen sem ereje, sem ideje nincs, hogy tegyen ellene. Az Egy nap tökéletes lenyomata annak, ahogy magyar nők milliói élnek. De eközben egy percig sem unalmas, és a terhek, a nyomasztó kötelességek mellett ott vannak benne az örömök és a humor is. Nagy kár, hogy éppen azoknak van a legkevesebb idejük moziba járni, akikről ez a film szól. Mégis azt mondjuk, hogy szakítsanak ki két órát az életükből, és nézzék meg az Egy napot. Olyan tükröt tart elénk, amibe ha belenéztünk, utána talán másképp intézzük a saját dolgainkat.
Sóhajok (november 8.)
A Szólíts a neveden rendezőjének új filmje a legendás olasz filmes, Dario Argento 1977-es horrorjának remake-je. A sztorit nem tették át a mába, 77-ben járunk, amikor egy fiatal amerikai táncos, Susie Bannion (Dakota Johnson) Berlinbe utazik, hogy csatlakozhasson a világhírű Markos Tanz Companyhoz. Megérkezésekor a társulat egyik tagja, Patricia (Chloë Grace Moretz) titokzatos körülmények között eltűnik. És miközben Susie úgy érzi, hogy szakmailag a legjobb helyen van, a társulat vezetője, Madame Blanc (Tilda Swinton) a lehető legjobb tanár, egyre nyomasztóbb élmények is érik. A társulat vezetése valami nagyon sötét titkot rejteget, a csapatban pedig senki nincs biztonságban. Dakota Johnsonnak állítólag pszichológus segítségére volt szüksége a szerep feldolgozásához, ami azért nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy ő már túl van három A szürke 50 árnyalata filmen is.
Lány (november 15.)
A Lány az idei cannes-i filmfesztivál egyik szenzációja volt, összesen négy díjat nyert, megkapta a filmkritikusok FIPRESCI-díját, az Arany Kamera-díjat, a Queen Pálmát és az Un Certain Regard versenyszekcióban a főszereplő, Victor Polster a legjobb színész díját. Ő játssza Larát, a 15 éves lányt, aki fiútestbe született. Lara balerinának készül, tehetséges, egy rangos belga táncakadémián tanulhat. (Úgy látszik, hogy a november ilyen táncakadémiás hónap lesz a mozikban.) A balett komoly megterhelés, ráadásul ott vannak a kamaszkor gyötrelmei is, de Larának még egy kihívással szembe kell néznie: nemátalakító műtétre készül, hogy végre teljesen lány lehessen. Lukas Dhont rendező elsőfilmes drámája Belgium Oscar-nevezettje az idegen nyelvű film kategóriában, nagyon komoly esélyekkel a legjobb ötbe kerülésre.
Ruben Brandt, a gyűjtő (november 15.)
És ha már Oscar esélyek: a magyar animáció, a Ruben Brandt, a gyűjtő nemrég bekerült a filmakadémia 25-ös válogatásába. Ebből a 25 filmből kerül majd ki az az öt, amiket a legjobb egész estés animációs film díjára jelölnek. A Ruben Brandt olyan filmekkel versenyez, mint A hihetetlen család 2, a Kutyák szigete vagy az Apróláb. Az animáció a szerb származású, de Magyarországon élő festő, látványtervező és animációs művész, Milorad Krstić filmje. Az egyedi technikával készült film egy rablóbanda utáni hajszáról szól. A történet főszereplője Ruben Brandt pszichoterapeuta (Rubens és Rembrandt után kapta a nevét), akit rémálmai arra kényszerítenek, hogy elraboljon 13 festményt a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből. A külföldi sajtó áradozik a filmről, és azt írják, hogy kifejezetten jók az esélyei, hogy bekerüljön a legjobb ötbe. Ha így lesz, akkor ez már zsinórban a negyedik Oscar-gála lesz, ahol magyaroknak szurkolhatunk.
Nyughatatlan özvegyek (november 22.)
A nyolcvanas évek végén a kedd volt a legjobb nap a tévében, ekkor adták ugyanis a legjobb sorozatokat. Na jó, nem mindegyik volt olyan nagyon jó, de a brit Özvegyek igen. Négy nőről szólt, akik balul sikerült akcióban elveszítik a férjeiket, akik amúgy bankrablók voltak. Az özvegyek jókora adósságot és a későbbre tervezett rablások részletes terveit is megöröklik, így nem marad más út, mint folytatni a férjeik által félbehagyott munkát. A részről részre komorabbá váló sorozatból Steve McQueen, a 12 év rabszolgaság és A szégyentelen rendezője készített filmváltozatot, a forgatókönyvet pedig a Holtodiglan szerzője, Gillian Flynn írta. A filmverzióban olyan sztárok játszanak, mint Viola Davis, Michelle Rodriguez, Elizabeth Debicki, Cynthia Erivo, Colin Farrell, Daniel Kaluuya, Jackie Weaver, Robert Duvall és Liam Neeson. Ha csak fele olyan jó lesz, mint a sorozat, már megérte.
A ház, amit Jack épített (november 29.)
A nézőkínzás bajnoka, a botrányhős Lars von Trier (Táncos a sötétben, Dogville, Antikrisztus, A nimfomániás) hírnevéhez méltó filmet készített. Legalábbis ami a botrányt illeti, az ugyanis már megvolt a A ház, amit Jack épített cannes-i bemutatóján. Először hatalmas taps fogadta a rendezőt a premieren, de a vetítés alatt tömegével hagyták ott a termet a nézők a brutális jelenetek miatt, melyekben nőket és gyerekeket kínoznak, ölnek meg. A ház, amit Jack épített-ben Matt Dillon egy sorozatgyilkost játszik, Uma Thurman és Riley Keough pedig az áldozatait. A film a gyilkos életének különböző meghatározó eseményeit meséli el egy a nézők által nem látott figurának (Bruno Ganz). A gyilkos a visszaemlékezések mellett monológokat ad elő életről, halálról, képzőművészetről, építészetről.
Az Úr hangja (december 20.)
Mindenki azt mondta, hogy megfilmesíthetetlen, Pálfi György rendező (Hukkle, Taxidermia) éppen ezért akarta annyira megfilmesíteni Az Úr hangja című Stanislaw Lem-regényt. A film főhőse Péter, aki a harmincas éveinek végén jár, családalapítás előtt áll. Egy balesetekről szóló dokumentumfilmben felismeri édesapját, aki még a hetvenes években disszidált. Amerikába utazik, ahol meg is találja a tudósként dolgozó apját. A találkozás mindkettejük életét felforgatja, de ennél sokkal többeket érint: ennek lesz köszönhető, hogy világ megtudja, az ember nincs egyedül az univerzumban. Az Úr hangja főbb szerepeit Polgár Csaba, Kiss Diána Magdolna és a Tiszta szívvel-ből ismert Fekete Ádám játsszák. Operatőre Pálfi állandó alkotótársa, Pohárnok Gergely. A sci-fi közel egymilliárd forintos költségvetésének nagyobb részét, 600 millió forintot a Nemzeti Filmalap állja, a többit pedig külföldi koproducer.
Rossz versek (december 27.)
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal berobbant Reisz Gábor új filmje a VAN-hoz hasonlóan önéletrajzi ihletésű, de fiktív történetet mesél el. A sztori főszereplője egy harmincas pasi, Tamás, akit a rendező alakít, és akivel épp most szakított a párizsi ösztöndíját töltő barátnője, Anna. Tamás ezért visszaköltözik Budapestre, ahol a múltjába révedve próbálja megfejteni, hogy hol csúszott ki a kezéből az élete. „Személyes film szerelemről, sportról és középszerűségről. Ugyanis én vízilabdáztam tíz évig, és nem voltam jó. És ezzel nem vagyok egyedül, mert gyakorlatilag 1000-ből 950 ember elég rossz. Én meg pont erről a 950-ről akarok filmet csinálni, nekik akarok filmet csinálni” – mondta korábban Reisz a Rossz versekről az Indexnek. Amíg a VAN a jelenben játszódott, a Rossz versek ugrál az időben. Tamást négyen alakítják, a felnőtt énjén kívül megismerjük a gyerek, a kiskamasz, és a majdnem felnőtt Tamást is. A szülei viszont nem változnak, őket minden jelenetben Takács Katalin és Kovács Zsolt alakítja, akik a VAN-ban is a főszereplő srác szülei voltak.
Rovataink a Facebookon