Magyarország után jelenleg Bulgáriában forog Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című nagyjátékfilmje, amelynek főbb szerepeit Ónodi Eszter, Gáspár Tibor, Básti Juli és a lengyel Danuta Szaflarska alakítja.

A rendező, akinek a nevéhez olyan díjnyertes alkotások fűződnek, mint a Karlovy Varyban a legjobb rendezés díját elnyert Chico vagy az Európa-díjas Bolse Vita, felidézte, hogy hat éve írta a film forgatókönyvét, amely édesanyja történetén alapul, aki 94 évet élt és ez alatt huszonhétszer költözött a történelem változásaira reagálva.

A film meséje fiktív, tele van kitalált vagy mások történeteiből vett eseményekkel, epizódokkal. "Négygenerációs családtörténetet forgatunk, amely az 1900-as évek legelejétől a 2000-es évek elejéig követi a főszereplők és a térség történetét" - mondta a rendező. 

Fekete szerint filmje műfaja nehezen meghatározható, sok minden keveredik benne: "lesz benne némafilm, burleszk, háborús film, komédia és reményeim szerint könnyes dráma is. A legfőbb cél, hogy szívet melengető mese legyen egy kicsit bolondos famíliáról az elmúlt évszázad viharai közepette".

A film két főszereplője Ónodi Eszter és Gáspár Tibor, Ónodi Eszter időskori szerepében a legendás lengyel színésznő, Danuta Szaflarska lesz látható, akivel két éve, 96 évesen forgatták le a jelenkori kerettörténetet. Ebben az idősíkban a lányát Básti Juli alakítja, aki egy másik korszakban saját nagymamájaként is megjelenik a filmben. A további szerepekben többek között Lengyel Ferenc, Csomós Mari, Cserna Antal, Kerekes Viktória, Szervét Tibor és Spolarits Andrea tűnik fel.

A 480 millió forint összköltségvetésű mozi magyar (CinemaFilm), német (NikoFilm) és bolgár (Kaboal Pictures) koprodukcióban készül a Magyar Nemzeti Filmalap 190 millió forintos támogatása mellett, a német MDM és a Bolgár Nemzeti Filmalap, illetve az előforgatás során az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium (ma: Emberi Erőforrások Minisztériuma) és a Nemzeti Kulturális Alap részvételével.

Hunyady Sándor A jókedvű örmény temetése című novellájából animációs film készült a Kecskemétfilm Stúdióban Szilágyi Varga Zoltán rendezésében - írja a Népszabadság. A százmillió forintos költségvetésű produkció finanszírozásába a világhálós erotikus szolgáltatásairól elhíresült Gattyán György cége, a Docler Holding szállt be, így tudták befejezni. A Docler Video Productions immár kulturális mecenatúrájáról is közismert, a cégnél támogatják a hazai animációt is, pénzelték többek között a 100 részes Magyar Népmesék-sorozat utolsó 11 epizódját is.

Docler Video

Mikulás Ferenc producer a lapnak elmondta, hogy fájlalja, hogy a közmédia nem szállt be partnerként a filmbe, így annak bemutatásáról egyelőre nincs szerződésük. A 25 perces, kézzel rajzolt mű - aminek forgatókönyve elnyerte a világ legnagyobb animációs filmfesztiváljának, az Annecy Animációs Filmfesztiválnak a nagydíját - egyelőre nemzetközi fesztiválokon fog szerepelni, először az amerikai Sundance-on. Itthon eddig Kecskeméten és Budapesten láthatták egy-egy alkalommal az érdeklődők.

A jókedvű örmény temetése egy erdélyi, utazó borkereskedőről szól, aki szeret iszogatni és énekelni, ahol éppen van, és előfordul, hogy akár egy egész napot késik a következő üzletkötésről, vagy éppen a saját temetéséről, ugyanis a hóviharban megreked a koporsóját szállító vonat. Népes családja a temetésre összegyülekezve egy hosszú estét és éjszakát kénytelen várakozni, felidézve közben a megboldogult emlékét, dalait. A gyász óráiban egyre jobban érzik magukat így együtt, ahogy még soha nem mulatoztak. Az örmény így holtában ajándékozza meg rokonságát az összetartozás, a szeretet és az öröm érzetével.

Tíz egészestés animáció és harminchárom rövidfilm lesz november 27. és december 1. között az Urániában az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. A nyitófilm A futurológiai kongresszus lesz a Libanoni keringő rendezőjétől, az izraeli származású Ari Folmantól. Ebben Sean Penn exfelesége, Robin Wright kezd el vadul szeretkezni egy bizarr rajzfilmvilágban.

Paul Bush brit alkotó Babeldom című animációja egy szerelmi történeten keresztül mutatja be  a jövő városát. Vetítik a szintén brit Phil Mulloy Fájdalom és szánalom című groteszk humorral teli munkáját, amely az alkotó híres Christie-trilógiájának záró epizódja. A Rio 2096: A szerelem és düh című brazil filmben a hatszáz évet megélt főszereplő a dél-amerikai ország négy különböző történelmi időszakát meséli el. A japán Hitosi Takekijo Éjfélkor az iskolában-jában a három főszereplő kísértetekkel találkozik az iskola laboratóriumában.

Támogatásokat osztott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács: 16  dokumentumfilmre 117 millió forintot, 9 ismeretterjesztő filmre 74 milliót adnak. 

Az Ember Judit dokumentumfilmes pályázaton 330 millió forint áll az alkotók rendelkezésére. Mészáros Márta családi történetet, édesanyja sorsát dolgozza fel dokumentumfilmjében, Kocsis Tibor pedig Hildebrand István (Hilda) Balázs Béla-díjas operatőr életét mutatja be, aki idén 85 éves. Bartal Csaba Rákosi Mátyás száműzetésben címmel készít filmet a kommunista vezér szovjet fogságban töltött 15 évéről.

A Kollányi Ágoston ismeretterjesztő filmes pályázaton idén 250 millió forintot oszt szét a Médiatanács. Itt lesznek történelmi és tudományos témákat feldolgozó alkotások, de készül ismeretterjesztő film Magyarország természeti és régészeti kincseiről, valamint veszélyeztetett fajokról is. Jankovics Marcell Boldog Gizella királyné és Szent Imre herceg életéről forgat, Gauder Áron, a Nyócker rendezője pedig a Természetfilm.hu csapatával forgatja le a Kőbaltás embert. Jelenczki István a régészprofesszor és képzőművész László Gyula munkásságáról készít ismeretterjesztő filmet, akinek leghíresebb elmélete a kettős honfoglalás volt. Mosonyi Szabolcs legújabb filmjében a magyarországi veszélyeztetett fajokkal foglalkozik.

Mókás videót találtunk a Geektyranton: a Szezám utca bábfigurái, az élükön Sütiszörnnyel (leánykori nevén: Cookie Monster), fergeteges stílusban röhögik ki Az éhezők viadala 2 izgalmasnak szánt, de hiperunalmas dzsungeljeleneteit. Van itt agresszív elnyomó rezsim, majdnem halállal végződő feladvány, gyilkos köd és agresszív majomhorda is, pont mint a filmben meg az eredeti regényben. A Jennifer Lawrence főszereplésével leforgatott blockbustert csütörtöktől vetítik a hazai mozik.

Szex, drog, rock&roll, piahegyek, Las Vegas! Újabb Másnaposok-klón készült, ezúttal a nyugger Michael Douglas nélkül: négy dögös nő (Desiree Hall, Samantha Colburn, Eddie Ritchard és Crista Flanagan) leánybúcsú ürügyén fejest ugrik a fekete chippendale fiúk és a bikinis iszapbirkózók őrült forgatagába a Best Night Ever című vígjátékban. Az őrült bulifilm egyébként a Spring Breakers négy símaszkos-bikinis rablója előtt is tiszteleg majd pár poénnal. OnDemand és iTunes-premier december 26-án, hagyományos mozibemutató január 31-én. (via Movieweb)

Robert De Niro túlságosan is magabiztosan adta elő magát a Keresztapa-castingon, így végül a James Caan kapta meg a pattogós maffiózócsemete, Sonny Corleone szerepét minden idők legjobb gengszterfilmjében, írja a Huffington Post. A történtekkel mondjuk De Niro járt jobban, mert így ő játszhatta a második részben a fiatal és ambiciózus Vito Corleonét, az alakításért pedig Oscar-díjat kapott a Filmakadémiától.

Íme a szemtelenül fiatal Robert De Niro a Keresztepa-castingon, a 70-es évek legelején:   

Ez pedig James Caan alakítása a jól ismert moziváltozatban:

A Skyfall zseniális Bond-gonosza, Javier Bardem lesz az új Pán Péter-előzményfilm ördögi kalózkapitánya, a popkultúrában egyre felkapottabb (lásd: Karib-tenger kalózai 4, Assassin's Creed 4) Feketeszakáll. Ebből a történetből a jól ismert Hook kapitányt már kidobták: Pán Péter itt még csak egy kis árva, aki elkeveredik a tündérek és indiánok lakta Sohaországba, és ott kirobbant egy lázadást a kalózok ellen. A film rendezője a Büszkeség és balítéletet, az Anna Kareninát és sok más kosztümös drámát jegyző Joe Wright lesz.

Fotó: Joblo / joblo.com

Fotó: Európai Filmakadémia

Idén a román Ada Solomon kapja az Európai Filmakadémia Európai Koprodukciós Díját. Solomon saját cége, a HiFilm megalapítása óta sok díjnyertes alkotás producere volt. Dolgozott többek között Melissa de Raaf és Razvan Radulescu Felíciáján, Paul Negoescu Egy hónap Thaiföldönjén és Alexandru Solomon dokumentumfilmjén, a Kapitalizmus: A mi titkos receptünkön.

Eurimages-támogatással készítette el Adrian Sitaru Legjobb szándék című filmjét, ami 2011-ben két díjat nyert a locarnói filmfesztiválon, de bezsebelt két román Gopos-díjat is. Radu Jude Mindenki a mennybe megy című filmje szintén nyert hat Gopos-díjat, valamint megkapta a Szarajevó Szíve 2012 elismerést.

Ada Solomon 20 éve dolgozik a filmiparban: ő a Parada Film forgalmazásért felelős vezetője és a NexT Nemzetközi Filmfesztivál Bukarest ügyvezető igazgatója. Számos díjat gyűjtött be Locarnóban, a Sundance-en, Berlinben és más neves filmfesztiválokon. Bukarestben tanít a Nemzeti Filmiskolában és Tudor Giurgiuval közösen üzemeltetnek három mini-plex mozit. Jelenleg egy dokumentarista sci-fit készít elő, Alexandru Solomon Tarzan's Testicles című alkotását, valamint Radu Jude harmadik, Aferim! című filmjét.

Az Európai Koprodukciós Díjat a december 7-én megrendezésre kerülő EFA-gálán adják át Berlinben. A díjkiosztót az HBO is közvetíti. 

Állítólag a Lost című tévésorozat közönségkedvenc kopasz öregembere, Terry O'Quinn fog gonoszkodni a Ben Affleck-féle Batman vs. Superman filmben, ami 2015. július 17-én fog mozikba kerülni. Amit még emellett tudni lehet: Henry Cavill lesz Superman, Amy Adams Lois Lane, Diane Lane Clark Kent nevelőanyja, Laurence Fishburne pedig a Daily Planet főszerkesztője, Perry White.

Rajongói kamukép a készülő Superman Vs. Batmanhez

A rendező, Zack Snyder egyébként megtartaná a Christopher Nolan-féle Batman-trilógia komorságát, sőt, rá is tenne pár denevérlapáttal: a kiindulási alapja állítólag Frank Miller kultikus képregénye, az 1986-os Dark Knight Returns, amiben az 55 éves Denevérember tíz év karosszékben üldögélés után újból előveszi a szekrényből a molyrágta denevérszerkót, mert Gotham Cityben végre meg kell állítani valakinek a bűnözést. Bruce Wayne itt már egy végképp megcsömörlött, cinikus önbíráskodó, aki még az ellene kivezényelt Supermannak is bepancsol. (via Geektyrant)

Sokkoló fejlemények derültek ki Brittany Murphy 2009-es haláláról: nem a tüdőgyulladás, hanem patkányméreg vagy rovarirtó végezhetett a 32 éves színésznővel. Az új információkat Brittany Murphy apja, Angelo Bertolotti közölte a médiával, miután beperelte a rendőrséget és a halottkémet, majd független szakértőkkel vetetett mintát a színésznő hajából, véréből és szöveteiből.

Bertolotti ugyanis nem akarta elhinni a bulvárújságok drogtúladagolós-anorexiás történeteit, és nem értette, a hatóságok miért nem kértek vegyi vizsgálatokat is. Különösen azután, hogy a színésznő halála után fél évvel a feleség vagyonából semmit sem öröklő férj, Simon Monjack is elhunyt (állítólag szívroham vagy tüdőgyulladás végzett vele, később viszont arról cikkeztek a lapok, hogy a penészes falú háza miatt halt meg).

Fotó: David Klein / Europress / Getty

Az új vizsgálat szerint összesen tíz olyan nehézfém került Britanny Murphy szervezetébe, ami az Egészségügyi Világszervezet szerint bizonyos határérték felett halálos is lehet. A vizsgálat szerint ezek az anyagok kétszer, sőt, nem egy esetben kilencszer nagyobb értéket mutattak a megengedettnél. Ez pedig az apa szerint csak egyet jelenthet: a mérgező anyagokat valaki direkt jutatta el a színésznő és a férje közelébe, vagyis az illető gyilkosságot követett el.

A halottkém 2010-es jelentése szerint viszont Britanny Murphy halálát tüdőgyulladás és gyógyszer-túladagolás okozta, de a vashiányos vérszegénysége is sokat rontott az állapotán. A bulvárlapok emellett a színésznő anorexiájáról és súlyos drogfüggőségéről is sokat cikkeztek, bár ezeket most az apa hivatalosan is cáfolta a Hollywood Reporter magazin egyik cikkében. Angelo Bertolotti szerint igazságot kell szolgáltatni Britanny Murphy és a férje halála ügyében, mert a nehézfémmérgezéssel járó fejfájás, szédülés, emésztési és légzési panaszok, hasgörcsök, remegés, izzadás és köhögés mind olyan tünet volt, ami mindkettejüknél jelentkezett, mégsem kért ezek miatt senki vegyi elemzést, ami kimutathatta volna a nehézfémmérgezést. (via Examiner)

Vannak olyan előzetesek, amikből minden, de tényleg MINDEN kiderül az adott filmről, és most nem a történet nagy vonalairól beszélünk, hanem a konkrét cselekményről, a fordulatokról és a befejezésról. A túlélő címen januárban érkező Lone Survivor előzetese pontosan ilyen, amin egyébként annyira nem is lehet csodálkozni, hiszen a címe elárul mindent ugyebár, és akkor az alapjául szolgáló regényről ne is beszéljünk. A trailer alapján egy korrekt Mark Whalberg-filmről beszélhetünk, ha valaki szereti az ilyet, ki ne hagyja.  

Fotó: Kevin Winter / Europress / Getty

Az első Vasemberben Tony Stark hű barátját és fegyverhordozóját, Rhodneyt, még Terence Howard alakította, akit viszont nem tisztázott okokból a Marvel Don Cheadle-re cserélt le a második és harmadik részre. Howard egészen mostanáig hallgatott arról, miként került messzire a zsírosbödöntől, de múlt héten egy talkshow-ban kiborította a bilit.

A Hustle and Flow című filmben zseniális stricit alakító színész azzal kezdte a mondandóját, hogy ha kinyitja a száját, naghy bajba kerül, de nem érdekli. "Az van, hogy az az ember, akit Vasember szerepéhez segítettem, lenyúlta a pénzem, és kigolyózott a szerepből" - mondta. A szerződése ugyanis három filmre szólt, az első filmre alacsonyabb, a másodikra magasabb, a harmadikra már egészen csinos fizetésért.

"A második rész előtt közölték velem, hogy a kialkudott összeg egynyolcadát kapom majd, mert a film nélkülem is működik. Erre felhívtam a barátomat, akit én juttattam be a filmhez, ő meg nem hívott vissza három hónapon át, viszont a gázsimat elfogadta a saját fizetéséhez." Most tessék okosnak lenni. 

Hogy Camilla Läckberg könyveiből eddig csak tévéfilmek készültek, az az Eltitkolt életeket moziban nézve érthető. Rejtélyes, kalandos történet, szimpatikus főszereplőkkel és sötét múltú gonoszokkal, csak valahogy az egész olyan hétköznap estére, otthonra, tévébe való.

Pedig a film alapjául szolgáló könyv szerzője, Camilla Läckberg a skandináv krimi egyik sztárja (jó, tudjuk, hogy tucatnyi sztárjuk van már), Fjällbacka-sorozatának hatalmas rajongótábora van, könyveit 33 nyelvre fordították le. Fjällbacka az a kisváros, ahol Läckberg hősei élnek, ahol, legyen bármilyen idilli is a felszín, időről időre szörnyű gyilkosságok történnek. (Camilla Läckberg nem titkolt példaképe Agatha Christie, könyvei emlékeztetnek is az írónő munkáira.)

A legjobb női alakítás díját nyerte el Helen Mirren a The Audience című, II. Erzsébetről szóló drámában nyújtott királynő-alakításáért a London Evening Standard színházi díjkiosztó gáláján. Mirren 2006-ban Oscar-díjat is kapott II. Erzsébet megformálásáért A királynő című filmben. A színésznő a ceremónián kijelentette: a díj legalább annyira a királynőt magát illeti, mint őt.

Fotó: David M. Benett / Europress / Getty

A legjobb színész díját megosztva Adrian Lester és Rory Kinnear vehette át, akik Shakespeare Othello című színművében Othello és Jágó szerepét alakították. Az estén Maggie Smith és Andrew Lloyd-Webber különdíjban részesült, Kevin Spacey a londoni Old Vic színházban végzett munkájáért kapott elismerést, David Williams pedig a Szentivánéji álom című darabban nyújtott játékáért.

A londoni Savoy Hotelben megrendezett díjátadó házigazdája Damian Lewis volt, a Homeland tévésorozat sztárja. A gálán a kulturális élet és a közélet számos jeles szereplője is megjelent, köztük volt David Attenborough televíziós személyiség, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, Boris Johnson londoni polgármester, Hugh Grant színész és Tori Amos énekes.

Teltházas előadáson, tapsoló közönség előtt vetíttették le vasárnap az Amerikai Filmintézet (AFI) washingtoni filmszínházában Szász János A nagy füzet című filmjét, amelyet a Magyarország az idegen nyelvű alkotások kategóriájában Oscar-díjra jelölt. A nagy füzetet először Torontóban mutatták be az észak-amerikai közönségnek, majd a múlt heti, 13. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon is láthatták az érdeklődők, akik között szép számmal voltak magyar származású nézők is.

Szász János rendező szerint jó jel, hogy a Los Angeles-i fesztivál egybeesett azzal az időszakkal, amikor az amerikai filmakadémia tagjai megtekintik az Oscarra jelölt idegen nyelvű filmeket, hiszen az alkotás további sorsa egyebek között attól is függ, hogy közülük hánynak van módja azt megnézni.

A washingtoni bemutatón a közönség nagy tapssal köszöntötte Molnár Piroskát, aki az ikerfiúk nagyanyját alakítja a filmben. Alakításáért a chicagói filmfesztivál nemzetközi zsűrije oklevéllel jutalmazta. Nem ez az egyetlen elismerés, amit Szász János filmje elnyert: júniusban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját, a Kristály Glóbuszt kapta meg,  de elismerő oklevelet kapott a haifai filmfesztiválon is.

Nem színésznői vagy rendezői kvalitásai, hanem humanitárius tevékenysége miatt jutalmazta az amerikai filmakadémia Oscar-szobrocskával Angelina Jolie színésznőt, aki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jószolgálati nagykövete. A Jean Hersholt dán származású színészről elnevezett díjat, amely valójában egy Oscar-szobrocska, a filmipar olyan szereplői kaphatják meg, akik humanitárius szerepvállalásukkal a szakma hitelét erősítik.

Angelina Jolie

Fotó: Mario Anzuoni

Angelina Jolie szombaton vehette át a díjat Hollywoodban George Lucastól. A színésznő azért kapta meg a díjat, mert jószolgálati nagykövetként 2012 óta világszerte már 40 helyszínen járt. "Amikor háborús áldozatokkal, éhezőkkel, megerőszakoltakkal találkoztam, akkor értettem meg, milyen az emberiség többségének az élete. Rájöttem, mennyire szerencsés vagyok, hogy van mit ennem, van tető a fejem felett, van egy hely, ahol biztonságban élhetek, és a családom egészséges" - mondta Angelina Jolie.

Egy kamionsofőr története, az olasz-horvát koprodukcióban készült Tir nyerte el a szombaton zárult 8. Római Filmfesztivál legjobb filmnek járó fődíját, az Arany Marcus Aureliust. Az olasz Alberto Fasulo rendezte dokumentumszerű játékfilm főhőse a horvát Branko, aki kamionsofőrként járja Európa útjait, mivel így háromszor annyit keres, mint eredeti szakmájában, tanárként.

A James Gray amerikai rendező, forgatókönyvíró vezette nemzetközi zsűri a legjobb rendezésért járó díjra a japán Kuroszava Kijosit találta érdemesnek az ipari kémkedésről szóló, Seventh Code (Hetedik kód) című akciófilmjéért. A legjobb férfi főszerepelőnek járó díjat az amerikai Matthew McConaughey kapta a Mielőtt meghaltam (Dallas Buyers Club) című életrajzi drámában nyújtott alakításáért, a legjobb női főszereplőnek az ugyancsak amerikai Scarlett Johanssont találták, noha Spike Jonze (John Malkovich menet) Her című romantikus vígjátékban a színésznőnek csak a hangja hallatszik.

A filmben Joaquin Phoenix alakította író elválik feleségétől (Rooney Mara), és vesz egy mesterséges intelligenciával rendelkező operációs rendszert, mely  Scarlett Johansson hangján beszél vele, az író pedig egyre inkább beleszeret a virtuális nőbe. A Her, amiben játszik még Amy Adams és Olivia Wilde is, jövő januárban kerül az amerikai mozikba.

A hetvenedik születésnapját októberben ünneplő Catherine Deneuve (születésnapi Nagyképünket itt nézhetik végig) nemrég arról panaszkodott, hogy alig kap jó forgatókönyveket. Hiába számít a francia, sőt az európai mozi legendájának, hiába kap még mindig sok felkérést, kevés közöttük az igazán izgalmas munka. Legújabb filmjét, a Bettie-mobilt elnézve érthető is ez a panasz, meg nem is.

A Bettie-mobil ugyanis nem rossz film, de messze nem olyan, amire évek múlva is emlékezni fogunk. Könnyed, keserédes: ezt a franciák nagyon tudják, de folyton ilyenekben játszani és folyton ilyeneket nézni azért unalmas. Márpedig Deneuve-nek az utóbbi időben főleg ilyen filmek jutottak, ahogy hozzánk is elsősorban ezek jutnak el a francia filmtermésből.

A péknek sem sikerülnek mindig egyformára a zsömlék, és a sebész sem varr össze minden sebet ugyanolyan szépen. Senki nem teljesít mindig ugyanolyan színvonalon, de amit a 76 éves rendező, Ridley Scott produkál, az így is nehezen érthető. A mester éppen most bukik akkorát, mint az ólajtó legújabb filmjével, A jogásszal. Pedig nem sokat bízott a véletlenre: a forgatókönyvet Cormac McCarthy írta, és még a kisebb szerepekben is világsztárokat láthatunk. De ezen a filmen Michael Fassbender, Brad Pitt, Javier Bardem és az egymást simogató Cameron Diaz és Penélope Cruz sem tudott segíteni. Nem ez az első érthetetlen Ridley Scott-rendezés: két zseniális, ezerszer újranézhető remekmű között mindig képes volt valami B rendezőknek is kínos szart összehozni. Magyarázat nincs, talán létezik egy ál-Ridley is, aki ugyanúgy ügyködik Hollywoodban, mint a valódi. Egy több mint 30 éves karrier csúcs- és mélypontjai.

A főszereplő és a barátnője fekszenek az ágyban.

"Mondj valami szexiset!"

"Nyúlj be a ruhám alá!"

"De hát tök meztelen vagy! Olyat mondj, ami értelmes is!"

Már a főcím előtt ezzel a párbeszéddel adja meg az alaphangot A jogász. És sajnos később sem lesz jobb. Pedig ezt a filmet Cormac McCarthy írta, a Véres délkörök és a Nem vénnek való vidék szerzője, a rendező meg Ridley Scott. A stáblistán szinte senki nincs, aki nem lenne nagyon híres, Michael Fassbender, Penélope Cruz, Cameron Diaz, Brad Pitt és Javier Bardem mellett még a kisebb, csak pár mondatos szerepekben is olyan sztárokat láthatunk, mint John Leguizamo, Goran Visnjic vagy Natalie Dormer. Ezek a sztárok lemondtak a szokásos gázsijukról, csak hogy ebben a filmben játszhassanak. Kár volt.

Végre nem egy cukimuki tündérlány, nagyokat pislogó sellő vagy futószalagon rajzolt hercegnő a főszereplője egy Disney-mesefilmnek, hanem maga Maleficent, azaz magyar keresztségben Demona, a Csipkerózsika-film főgonosza. Míg azonban a rajzfilmben és az annak alapul szolgáló mesében is Demona egy gonosz tündér, a Maleficentben hús vér nő, Angelina Jolie alakítja, és oka van arra, hogy rohadt szemét legyen mindenkivel, főleg Aurórával/Csipkerózsikával.

A fenti teaserrel megtámogatott sztoriban Demona tök rendes lányként élte mindennapjait egy erdei királyságban, amikor arra gonosz ellenség rontott, és kénytelen volt a honvédő háború élére állni. Aztán meg úgy elárulják, hogy a szíve kővá változik, és iszonyú gonosz lesz, az inváziós hadsereg királyának leszármazottaival meg ott tol ki, ahol tud, például megátkozza Aurórát. 

Az első képsorok alapján egy komor, CGI-trükkökkel alaposan megtámogatott filmről lesz szó, amiben Angelina Jolie olyan lassú mozdulatokkal gonoszkodik, mint egy elbaszott táncszínházas díva. Nem baj, megnézzük.

Netvilágra került - elnézést, péntek este van! - Az elveszett frigyláda fosztogatói-nak eredeti megjelenése. Az általunk a Huffington Post-on látott, amúgy nem új videoban a frigyládát lévita mezben kinyitó Belloq húspéppé robban, Spielberg azonban később a barátibb besorolás érdekében kicsit finomított a képen. A nem éppen filmtörténeti jelentőségű különbséget a videóban 3:40 körül lehet szemügyre venni.

Darren Aronofsky új filmje, a Noé a bibliai történetet meséli el újra. A forgatás tavaly nyáron volt, Noét Russell Crowe alakítja. (Aronofsky először Christian Bale-t szerette volna a szerepre, de Bale nem vállalta a feladatot.) A filmet állítólag több különböző vallású tesztközönségnek is levetítették és mindegyik csoport utálta. Most mindenki eldöntheti, hogy milyen lett a film, kijött ugyanis egy több mint két perces előzetes. 

Az amerikai premier 2014. március 28-ra van kitűzve.

A mindennapok elég sivár hely; néha szörnyű, olykor unalmas, sokszor frusztráló, de mindenképpen jó kiszakadni belőle. Az eszképizmus mindenkinek mást jelent: van, aki a sportba menekül, van, aki míves ólomfigurákat fest, van, aki karaokebárban tölti minden estéjét. És van, aki számítógépes játékokkal játszik. A gémerekről már többen próbáltak valamiféle korrajzot adni, általában elég szörnyű eredménnyel. 2006. december 11., Frei Tamás riportja a „negyedik dimenzió gyilkosairól”, never forget.

Szalay Péter Szekondlájf című dokumentumfilmjének tehát nem kellett magas lécet megugrania, de ez sem sikerült rendesen. De legalább nem fájdalmas nézni, ami a témában már erénynek számít. A film legnagyobb hibája, hogy túl nagyot akar meríteni. Van itt minden, Counter Strike-ozás (ejtsd: csézés), paintball, valami böngészőben játszható maffiás játék, online szerepjáték... a film szétforgácsolja a figyelmét ezek között (a címadó Second Life amúgy nem tűnik fel).

A Thor: Sötét világ londoni bemutatójára szervezett sajtónapon az Index is kapott egy helyet annál a kerekasztalnál, ahol egy rém rámenős, de angolul egy szót sem beszélő kínai kolléga tolmács segítségével kérdezte Chris Hemsworthot a szecsuáni konyháról, miközben egy ír rádiós igyekezett olyan mederbe tereli a beszélgetést, amit esetleg Dublinban is meghallgatnának. Az asztal mellett voltak még svédek, belgák és norvégok, no meg egy magyar is. És nem én voltam a legpofátlanabb, bármit is állítanak a sztereotípiák a szemtelen magyarokról. A legújabb Marvel-film főszereplőjétől azért sikerült egész sokat kérdezni.

Egy boldog ausztrál

A rém csinosan felöltözött kínai hölgy (kiskosztüm, blúz, körömcipő) hosszasan igazgatta a ruházatát miközben a Thort alakító ausztrál színészre vártunk. Akkor még nem sejtettem, miért nem vált egy szót sem a többi újságíróval, miért csak egy nála lényegesen szürkébb ruhában (Mao-kezeslábas, kék szövetmellény, vastag talpú műbőr cipő) feszengő, idősebb asszonnyal kommunikál, aztán amikor Hemsworth belépett a szobába, menten kibújt a szög a közmondásos zsákból. A nő ugyanis egy büdös szót nem tudott angolul, a kérdéseit előre leírta a kollégának, aki erős akcentusos angolsággal feltette azokat. Sorozatban hatot.

Hemsworth az életben nem sokkal alacsonyabb, mint amilyennek elképzelünk egy viking istent, a haja viszont csalódást keltően rövid és barna, sehol a filmben látott hosszú, szőke fürtök, amikbe a mellettem ülő szerb hölgy szeretett volna beletúrni. Mondta is Hemsworthnek, aki elmosolyodott, majd elmagyarázta, hogy a Thor 2 forgatásán látott lobonc javarészt az övé volt, csak pár tincs póthajat varrtak be hozzá, amitől viszont nem bánta, hogy megszabadult. „Az első filmben és a Bosszúállókban még rövid volt a hajam, ott parókát raktak a fejemre. Meleg volt alatta, és nagyon zavart is, a második filmre inkább megnövesztettem a hajam. Közben volt egy Rush-forgatás is, oda is kellett a hosszabb haj, mert James Hunt leginkább úgy nézett ki, mint egy huligán, nem mint egy autóversenyző.”

A Hajsza a győzelembe nem Marvel-film, és egy szuperhős sincs benne, legalábbis nem a szó képregényes értelmében, mert Hunt és Lauda azért nagy király volt annak idején. „Óriási arcok lehettek” – mondja Hemsworth, amikor a kínai tolmácsnő egy óvatlan pillanatban nagy levegőt vesz, és közbe lehet szúrni egy kérdést az előző filmjéről. „Hatalmas megtiszteltetés volt egy ilyen ikonikus autóversenyzőt megszemélyesíteni, azt a forgatást kifejezetten élveztem.” Az 1976-os Formula–1-es évadról, pontosabban a Lauda–Hunt-rivalizálásról szóló film munkálatai alatt a producer sikerrel szerezte be az eredeti versenyautókat, de ezeket a színészek nem vezethették.

„Meglehetősen frusztráló volt, hogy a rajtrácsra felállítják ezeket a csodálatos gépeket, és bele is ülhetsz, már ha beléjük férsz, de arról szó sem lehet, hogy beindítsd őket, vagy menj egy kört.” Érthető persze, tette hozzá mosolyogva Odin fia Thor, a biztosítótársaság emberei mindenkit letiltottak erről. „Csak a tulajdonosok vezethették az autókat, ha ők törik rommá a járgányt, az az ő bajuk.” A szerepet azért vállalta el, mert teljesen más volt, mint a kalapácsot lóbáló szuperhősé. „Marvel-filmekben játszani hatalmas megtiszteltetés, ráadásul létbiztonságot ad. A Bosszúállók a történelem egyik legsikeresebb filmje, miért ne lenne rá büszke az ember? A változatosság viszont gyönyörködtet, és ha egy olyan forgatókönyvvel találkozom, ami érdekel, elvállalom a szerepet, mert nem akarom, hogy beskatulyázzanak. Nem akarok az az ausztrál pali, lenni állandóan aki szuperhősfilmekben szerepel.”

Thor és Loki megtárgyalják a napi teendőket

Képregényfilmtől katartikus élményt, tanulságot, díjnyertes színészi játékot vagy mély drámát várni ostobaság, ez a műfaj nem erről szól. Lenyűgöző képsorokat, izgalmas történetet és vicces beszólásokat viszont joggal várhatunk, meg persze látványos világmegmentést, mert anélkül nincs értelme hülye pizsamába és farsangi jelmezbe öltöztetett, a kezében gumikalapáccsal rohangáló, nagydarab szőke faszikat bámulni. A Thor: Sötét világ ezzel szemben egy értelmetlen, pátoszos katyvasz, amit csak az egyik gonosz karaktere ment meg a teljes csődtől.

Úgy kezdődik a film, hogy Odin narrálásában meghallgatjuk a Sötét elfek tök érdektelen történetét, de rohadt hosszan, mert a CGI-ra elköltött pénzt igazolni kell gigantikus csatajelenetekkel meg lézerfegyverként használható sétabotokkal. Utána meg csend lesz, mert az elfeket legyőzték és elvették tőlük az Étert, ami egy nagyon gonosz és természetesen elpusztíthatatlan folyadék. Aztán jön Thor, akinek nagyon szarul telnek a napjai. A csaja a Földön éppen egy lúzerrel randizik, ő meg Asgardban szomorkodik, az orgonasípok és maníros öregemberek hazájában, túl egy, Az elveszett frigyláda fosztogatóiból nyúlt akciójeleneten, és ott van neki egy harcos, őzikeszemű barna csaj, aki semmit nem szeretne jobban, mint a kalapács helyett abban az erős marokban vergődni, de Thor inkább csak leszegi nagy, busa fejét, és néz maga elé búskomoran, nagyokat sóhajtva hozzá. Mert ő Jane-be szerelmes, az amerikai tudósnőbe, és mivel a Hegylakót az asgardi mozik nem vetítik, fogalma nincs róla mekkora szopás az, ha egy halhatatlan isten egy halandó nővel bandázik össze.

Ez csak az egyik baja Thornak, az igazi fejtörést az okozza neki, hogyan akadályozza meg a Sötét elfeket az Kilenc Világ elpusztításában. Hogy az elfek egészen pontosan ezt miért akarják abszolválni és utána, mármint a világméretű disztroj után hol akarnak élni, az nem derül ki a forgatókönyvből, aminek a kétórás film végére sincs az égvilágon semmi értelme. De ne is foglalkozzunk ilyen apróságokkal, a szuperhősfilmek nem azért népszerűek, mert arról akarják meggyőzni a filmesztétákat, hogy az egzisztencialista emberkép még pszeudoviking jelmezben is kivetül, hanem azért, mert két órán át vizuális rágógumit nyújtanak a popcornos vödörbe nyúlkáló nagyközönségnek.

A nézőt viszont csak egy ideig lehet megvezetni. A Thor-saga második felvonása tulajdonképpen nagyon lazán összefűzött akciójelenetek sorozata, amit a Trónok harca és több más tévésorozat mellől leigazolt tisztes iparos, Alan Taylor úgy pakolt össze, ahogy azt a Marvel megmondta neki. A képregényfilmes gyárból az elmúlt 13 évben mindössze három olyan munkadarab került ki (az első X-Men és Vasember, valamint a Bosszúállók) amit olyan forgatókönyvből készítettek, amit az írója nem akart a bemutató utáni percekben megtagadni. A Thor 2-ben hiába vannak néhol egészen lenyűgöző díszletek és trükkök, a történet logikai bakugrásai és a központi konfliktus súlytalansága miatt egy percig nem lehet komolyan venni a filmet.

A rendező (vagy a Marvel?) nem tud mit kezdeni a női karakterekkel: az egyik úgy nettó három percet szerepel, majd kap egy látványos temetést, Thor asgardi babája (Jaimie Alexander) a partvonal mellől csorgatja a nyálát a kockahasú főhősre (és a díszbemutatón borotvált nemi szervet kellett villantania, hogy nyomot hagyjon a sajtóban), Jane, a kalapácsos istenség földi nője csak azért van a filmben, hogy a sztori bizonyos pontjain történjen vele valami, amitől a szőke fickó a józan észnek ellentmondó, de kétségkívül látványos mozdulatokkal leamortizálja Londont (amiben, legalábbis a film tanulságai szerint, nem él senki). Ja, és Jane-nek van egy havernője, a két irdatlan nagy melle miatt előszeretettel castingolt Kat Dennings, akinek a képe a filmes szótárban a biodíszlet szócikk mellett szerepel.

A férfiak sem járnak sokkal jobban, Chris Hemsworth hiába bizonyította a Hajsza a győzelemért című sportfilmben, hogy tényleg komolyan vehető tehetséggel bír, itt csak mély hangon dörmög párat, és a kalapácsát hajigálja, Anthony Hopkins (Odin) láthatóan csak a fizetésére gondol, miközben idegesítően fennkölt és modoros dialógusait darálja, Stellan Skarsgard (Dr. Erik Selvig) szerepe pedig kimerül annyiban, hogy pucéron rohangál Stonehenge obeliszkjei között. A legkönnyebb dolga Idris Elbának (Heimdall) volt, csak áll egy helyben és sárga színű kontaktlencséjén át néz meredten maga elé.

 Egy színész menti meg a totális csődtől a filmet, Tom Hiddleston, aki Lokit, Thor áskálódó, ravasz öccsét alakítja. A karakter nagyon jól működött már az első Thor-filmben és a Bosszúállókban is, és ugyan eredetileg ebben a filmben alig szerepelt volna, menet közben a Marvelnél rájöttek, hogy Loki sokkal érdekesebb, mint Thor, Hiddlestone pedig olyan sokat hozzátesz az alapvetően nyomorult gyökér karakteréhez hogy a bemutató előtt két hónappal lázas utóforgatásba kezdtek és kibővítették a szerepét, sőt, olyan plusz jeleneteket forgattak a filmhez, amelyek a forgatókönyvben nem is szerepeltek. Ő az egyetlen olyan alak a filmben, aki több egy kartonból elnagyoltan kivágott figuránál. Ha a Marvelnek egy csepp esze is van, már írják a Loki-saga filmjeit.

A Thor 2 az első rész aranyos bugyutasága helyett egy komor, sötét, komolynak szánt film akart lenni, ehelyett egy zavaros, összefüggéstelen, rossz ritmusú és rosszul megcsinált kliséhalom lett, látványos CGI-díszletekkel és felismerhetetlenné sminkelt főgonosszal. Sőt, a 3D-s filmek első számú ökölszabályának megfelelően a kalapács legalább kétszer kirepül a vászonról. Van akinek viszont ez is elég - nekik készül a harmadik rész.

IMDb: 7,7
Rotten Tomatoes: 65%
Index: 4/10

A film főszereplőjével készült interjúnkat itt olvashatják, a film sajtóeseményéről szóló riportunkat pedig itt taláják.

Steve Martinnak és Angela Lansburynek, valamint Piero Tosi olasz jelmeztervezőnek is kijut az idei különdíjból, amit idén immáron ötödik éve adnak át az Oscar-gálát megelőzően, Hollywoodban. A Governors Awards elnevezésű ceremónián többek között Anthony Hopkins és Tom Hanks köszönti majd a díjazottakat.

Fotó: Fairfax Media

Angelina Jolie, aki jelenleg éppen Ausztráliában forgatja második rendezői filmjét, az Unbroken című második világháborús drámát, a Jean Hersholt Humanitárius Díjat kapja meg a filmakadémiától, amit korábban Oprah Winfrey, Elizabeth Taylor és Paul Newman is elnyert. Jolie egy sajtóközleményben fejezte ki meghatottságát, amiben azt is elárulta, hogy örömmel tölti el, ha tehet valamit a menekülésre kényszerülő és erőszak áldozatává vált gyerekek érdekében. 

Angela Lansbury, Steve Martin és Piero Tosi rendkívüli művészi pályafutásáért részesül az amerikai filmakadémia életműdíjában.

Úgy tűnik, az első Hobbit-filmmel elővetetett új technológia, a másodpercenként 48 képkockás vetítési sebesség nem jött be a nézőknek, és a szakma sem nagyon lelkesedik érte. Míg a 3D, úgy látszik, kiirthatatlan a mozikból, a leginkább videofelvételre hajazó, megemelt képkockájú vetítések inkább taszítják a nézőket ahelyett, hogy vonzanák őket.

Peter Jackson tavaly, A hobbit: Váratlan utazás című film bemutatója előtt azt nyilatkozta, hogy ez az a technológia, ami majd forradalmasítja a mozit, hiszen így a vásznon olyan képsorokat tud bemutatni, ami a legközelebb áll a valósághoz. A közönség erre fej- és szemfájással reagált, és mereven elutasították a hiperrealitást – úgy tűnik, az ember a moziban nem életszerű képsorokat, hanem filmet akar látni. Micsoda meglepetés.

A 48 képkockás technológiával Bryan Singer is kacérkodott az X-Men: Az eljövendő múlt napjai című film forgatása előtt, de attól tartott, bizonyos jelenetek nemhogy életszerűek, hanem nevetségesek lennének, így elvetette az ötletet, ráadásul ez a fajta felvétel sokat dobott volna a költségeken is.

Akad olyan filmes is, aki viszont nagyon megszerette a 48 képkockát: természetesen James Cameron, aki az Avatar folytatásait 48 vagy inkább 60 képkocka/másodperces formátumban képzeli el. Márpedig ha az előkészítés alatt levő három új Avatar-film így készül el, és a bevételek az elsőhöz hasonlóan gigásziak lesznek, akkor meg kell barátkoznunk a furcsán mozgó képsorokkal.

A vándorkomédiások, vásári mulattatók, a falusi forgatagok régi főszereplői, ha nem haltak ki teljesen, bele lettek masszívan gyúrva a tökipomposba és a városiaknak szóló vidéki giccsbe, gólyalábastul, Zámbó Jimmy-s arcképes tarsolylemezestül, rovásírásos ördögbotostul. Kis túlzással ezzel a prekoncepcióval ültem le Szalay Péter Nomád Pláza című dokumentumfilmjére, de csöpögős nosztalgia és bukolikus kapitalizmuskritika helyett egy mesélős, elgondolkodtatósan szórakoztató, kisebb döccenői ellenére is szépen összerakott dokumentumfilmet kaptam, amiben még a gipszoroszlánok is szimpatikusak voltak.