Krumplira vagy Magyarországra hasonlít a felcsúti mesterséges sziget
Mint a biliárdgolyók, úgy csapódtak egymásnak az autók a Chopokra vezető úton
Gázspray-vel oszlatta magát a bolgár rendőrség
Egy nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet a világ legismertebb magyar mémes arca
A Filatorigát HÉV-megállónál lévő falra került fel egy nagy Bud Spencer-graffiti a hétfőn meghalt színész emlékére. Az alkotója TakerOne, aki nem tervezett munkát tegnapra, aztán mégis elkészült ez az alkotás. Elég jól néz ki.
Igazi kuriózum lehet a képregényrajongóknak a magyarul nemrég megjelent Az Ezüst Utazó: Példabeszéd, ami egyszerre emlékezik meg a tavaly novemberben 95 éves korában meghalt Stan Lee-ről, a Marvel atyjáról, és Jean „Moebius" Giraud egykori ikonikus francia képregényrajzolóról.
Egy olyan, mindössze kétrészes, mégis nagy hatású miniszériáról van szó, amit egyszerűen az hívott életre 1988-89-ben, hogy a két alkotó összefutott, és együtt ebédelt egyet.
A magyarul azért mérsékelten ismert, de közben mégis az egyik legkomplexebb Marvel-karakter, az Ezüst Utazó (Silver Surfer) és egykori gazdája, a bolygófaló Galactus örök morális konfliktusát megint új oldalról megragadó történeten végig érezni, hogy maga Stan Lee írta, amit nagyon jól kiegészít Moebius egyedi, a megszokott Marvel-rajzolóktól eltérő stílusa. A magyar kiadásnál pedig arra is figyeltek, hogy megtartsák Moebius sajátos betűit,ő ugyanis a beírást is az alkotása részének tekintette.
Külön jó pont, hogy a képregény mellé Stan Lee és főleg Moebius oldaláról is kapunk egy „Így készült" részt is, ami egy sor érdekes háttérinfóval enged betekintést az egész projekt elkészülésébe.
A serpákról mindenki hallott már, olyannyira, hogy a legtöbben a népszerű félreértés révén ismerik őket. A serpa nem magashegyi vezetőt jelent, hanem egy nép elnevezése. A serpa nép a Himalájában él, leginkább Nepálban, és az Everestre induló expedíciók révén lettek híresek. Helyismeretük és magashegyi tapasztalatuk miatt a serpák közül fogadott fel hegyivezetőt és teherhordót a legtöbb klasszikus expedíció. Az Mount Everest csúcsát először elérő expedíció egyik tagja, Tenzing Norgay is serpa volt.
Azóta a nyugati utazók nagyjából mindenkit serpának hívnak, aki a Himalájában hegymászókat kalauzol, vagy számukra a terhet cipeli.
Kevesebben tudják, hogy serpa szónak létezik egy harmadik jelentése is. A Magas-Tátrában ugyanis serpának hívják azokat az embereket, akik a hegyi menedékházakba szállítják az élelmet és egyéb szükséges holmit. Nem valami öncélú és jópofa hobbiról van szó.
A Tátra menedékházai magasan a hegyek közé, gyakran meredek, szamarakkal járhatatlan sziklafalak fölé épültek. A szükséges felszerelés eljuttatására sokáig az volt tehát a legjobb módszer, ha valaki a hátára vette a csomagot, majd gyalog elkaptatott vele a felhasználási helyre. Míg az Alpok házaihoz a huszadik században drótkötélpályákat építettek, később pedig elterjedt a helikopteres teherszállítás, a Tátra máig megmaradt a maga érintetlenségében.
Azaz sok házba továbbra is emberi erővel viszik fel az összes szükséges cuccot a kenyértől a virslin át a becherovkáig és a gázolajig. Ezeket az embereket hívják serpáknak. Mivel módszereik és felszerelésük sem sokat változott az évszázadok alatt, könnyű felismerni őket.
Legutóbb a 2015 méteren fekvő Téry házba kaptatva láttuk egyiküket. Hátán fából ácsolt, vállhevederekkel ellátott keret van, erre rögzítik a szállítandó dobozokat. A Téry ház vezetője elmondta, hogy a serpák télen, amikor nehezebbek a körülmények, 50-70 kilót visznek. Nyáron viszont 80-100 kiló az átlagos teher.
A teljesítmény értékeléséhez tudni kell, hogy a Téry házba 3 óra gyaloglással jut el egy átlagos, mondjuk 5 kilós hátizsákot cipelő turista. Az út legvége, ahol fotóink is készültek, különösen meredek. Ez ekkora súlynál nem csak kellemetlenséget jelent, de veszélyes is: ha a serpa téli viszonyok közt ekkora súllyal elesik, akkor több száz métert is eshet.
A serpák télen 3-4 naponta, nyáron minden egyes nap megteszik ezt a távot, mesélte a menedékház vezetője.
A technika fejlődésével egyre több házba lehet dzsippel vagy hószánnal eljuttatni a felszerelést, de három tátrai házba – a Térybe, a Rabló házba és a Risy menedékházába - még ma is csak emberi erővel érkezik a felszerelés.
A serpák annyira hozzátartoznak a Tátra kultúrájához, hogy 1985 óta versenyük is van. A Serpa rallyn a férfiak 60, a nők 20 kilóval megrakva indulnak el a völgyből valamelyik menedékházba. A szerző évtizedekkel ezelőtt véletlenül belekeveredett egy késő nyáron, de pokoli időjárási viszonyok közt rendezett serpa versenybe. A havas eső elől a 2025 méterre épült Risy menedékházba húzódtunk be. Átázott ruháinkban remegve értetlenül szemléltük, ahogy félmeztelen serpa lányok, és hátukon elázott nagybőgőket cipelő serpa férfiak érkeztek, hogy aztán sramlizenélésbe és sörözésbe torkolljon a viharos verseny.
Majd vessen egy pillantást a gyönyörű szempillákra, a bolyhos homlokra, a szőrös kis szarvkezdeményekre, na meg erre a bölcs mosolyra:
Ugye, hogy most már sokkal jobb minden?
A képen egyébként a Debreceni Állatkert 20 napja született recés zsiráfcsikója látható, akit szerdán mutattak be az állatkertben. A szépségről itt nézhet meg még több képet.
Áder János rendszeresen járja az iskolákat, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődésre, sőt, tíz éve már Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsunk is van. Ők biztosan nem látták a XIII. kerületben a Szent István park új térkövezését. Íme:
A felszedett térköveket (balra) megszemlélve más bűnük nem nagyon van, mint hogy kilazultak, és kissé összepiszkolódtak. Ezért felszedték őket, és már meg is érkezett pótlásukra a vadonatúj adag (jobbra). Bár nem vagyunk nagyon otthon a térkövek specifikációjában, azért úgy gondoljuk, hogy egyszerűbb, olcsóbb, de mindenképpen környezettudatosabb megoldás lett volna megtisztítva visszatenni a régieket. Főleg, hogy újlipótvárosi szokás szerint az összesen csak parkoló autók állnak majd, mint eddig:
Rovataink a Facebookon