Miért a könyökbe tüsszentés a legjobb módszer járvány idején?
Sok helyen hangsúlyozzák, hogy a koronavírus-járvány terjedésének lassítására a két legjobb dolog, amit tehetünk a rendszeres kézmosás, valamint ha tüsszentünk, akkor azt a könyökhajlatukba tegyük, ha már muszáj közösségben tüsszentenünk.
De miért taknyoljuk össze a könyökhajlatunk, mire jó ez?
A mindenféle állítások valóságtartalmát letesztelő, mára megszűnt sorozat, a Mythbusters készítői alaposan megrágták ezt a témát kb. egy évtizeddel ezelőtt.
Azt nézték, hogy ha valaki tüsszent, akkor hogyan lehet elérni azt, hogy a lehető legkevesebb váladék jelenjen meg a tüsszentő emberen kívül, ezzel növelve a fertőzésveszélyt.
Arra jutottak, hogy a tenyérbe, kézhátra, zsebkendőbe tüsszentésnél is jobb megoldás a könyökhajlatba tüsszenteni, mert ugyan a könyök ilyenkor nagyon trutyis lesz, viszont konkrétan alig pár csepp fertőző anyag éri el a környezetet. Míg az összes többi megoldás esetén jóval nagyobb a fertőzésveszély.
Arról is volt egyébként adásuk, hogy milyen remekül végig tud fertőzni egy fertőző személy egy teljes vacsoratársaságot, még úgy is, hogy nagyjából odafigyelnek arra, hogyan viselkednek, és próbálják a minimálisra csökkenteni a fertőzésveszélyt. Az egyedüli ember, aki nem szedte össze a képzeletbeli fertőzést az a résztvevő volt, aki valójában fertőzésfóbiás volt, és nagy rutinnal került el minden olyan helyzetet, amiben érintkeznie kell másokkal.
De még egyszer a lényeg röviden:
- kézmosás
- könyökbe tüsszentés