Búcsú a bajnokok fotósától

2012. november 26., 12:35 Módosítva: 2012.11.26 12:35
389

Hemző Károly hivatásos fotóriporteri pályája a Honvéd Sport Egyesületnél kezdődött hatvan éve. A magyar sportfényképezés egyik megújítójaként több mint két évtizeden át követte kamerájával a magyar bajnokok ünnep- és hétköznapjait. A Magyar Sportmúzeumban még látható a sportképeiből rendezett kiállítása, Hódolat a bajnoknak címmel.

A Magyar Szemle című lapnál riporterként és képszerkesztőként fotográfus generációk számára jelentett zsinórmértéket igényes munkája a 70-es és 80-as években. Két könyvet publikált lovakról, s ezekkel új alapokra helyezte az állatok művészi fotografálását Magyarországon. Az elsők között kapott lehetőséget rá, hogy a Műcsarnokban fotóművészként megmutatkozzon 1976-ban. Újszerű és formabontó tárlata mára már legendává lett szakmai berkekben. Önmagukon túlmutató fotó-triptichonjait évekig elemezték az esztéták és művészettörténészek.

Életművének zömét a Magyar Nemzeti Múzeum vette gondozásba, művei megtalálhatók a Magyar Fotográfiai Múzeumban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében és az Országos Széchényi Könyvtárban is.

Hemző Károly húszéves kora óta élt együtt a halálos betegséggel. Csodaszámba ment, hogy a komoly fizikai állóképességet megkövetelő szakmáját ennek dacára milyen magas színvonalon és megérdemelt sikerrel művelte hat évtizeden keresztül.

Szarka Klára

Tekintse meg a további képeinket

Apokaliptikus képek a világ nagyvárosaiból

2012. november 10., 20:05 Módosítva: 2012.11.10 20:05
3093

A három évig készült sorozatot különböző fotográfiai technikákkal hozta létre a munkáiban rendszeresen a valóság és a fantasy határán mozgó francia-német szerzőpáros. Céljuk a zsúfolt utcaképek elnéptelenítése volt. Egyrészt a 19. századi fotográfiát idéző hosszú expozíciós időket használtak. Egy-egy fotó expozíciója több óráig tartott. Ezalatt minden mozgó és mozgatható dolog eltűnt a képről. Ehhez az asztrofotográfusok által is használt sötét szűrőt használtak, hogy megóvják a képeket a kiégéstől. Másrészről az elkészült fotókat számítógépes programokkal hetekig tökéletesítették, hogy azok, egy kattintással készült csendélet illuzióját keltsék. Végül minden képre utólag felkerült az ember is.

Tekintse meg a további képeinket