Az Andok lokomotívja miatt a bicikliadót is eltörölték

A vasárnap véget ért 102. Giro d'Italiát az ecuadori Richard Carapaz nyerte meg, amivel hirtelen nemzeti hős lett hazájában, ami eléggé ki volt éhezve sportsikerekre. Carapaz jó hegyimenőnek számított, de győzelme váratlan volt az olasz kerékpáros körversenyen. Az ecuadori parasztgyerekből pár év alatt lett biciklis sztár.

A dél-amerika mércével mérve kicsinek számító Ecuador nem tartozik a leggazdagabb országok közé a kontinensen. Hiába rajonganak az ecuadoriak a sportokért, elsősorban persze a futballért, túlzottan nagy sikereik ott sincsenek.

A legismertebb sportolójuk, a futballista Antonio Valencia, aki már tíz éve a Manchester United játékosa. Válogatottjuk a venezuelai mellett a másik olyan, ami még nem tudta megnyerni a Copa Américát. Ecuador két érmet nyert az olimpiákon, mindkettőt ugyanaz az ember, Jefferson Pérez az 1996-os atlantai játékokon. 20 kilométeres gyaloglásban nyert aranyérmet, majd 12 évvel később, a pekingi olimpián ezüstérmes lett ugyanezen a távon. Emellett még van három világbajnoki címe is, így ő tekinthető az ország legsikeresebb sportolójának, most viszont feltűnt egy kerékpáros, aki talán az ő sikereit is elhomályosíthatja egyszer.

Richard Antonio Carapaz Montenegro 1993. május 29-én született Ecuador északi részén, Carchi tartomány Tulcán kantonjában. Tulcán a tengerszint felett 2950 méter magasan fekszik az Andokban, ezzel Ecuador legmagasabb lakott régiója. Carapaz itt, egy El Carmelo nevű hegyi faluban nőtt fel, közel a kolumbiai határhoz.

A családja földművelésből élt, amikor anyja rákos beteg volt, Richard gyerekként gyakran őrizte, etette és fejte a család megélhetését biztosító három tehenet. Hozzá kellett szoknia a kemény munkához.

Első kerékpárját nyolcévesen kapta. Apja egyszer egy nyereg, gumik és pedál nélküli géppel állított haza, és ezt a bringát még ma is őrzi a család.

15 évesen kezdett el komolyabban foglalkozni a bringázással, helyi amatőr versenyeken indult a Panavial csapat színeiben.

Az első komolyabb eredményt 2013-ban, a guatemalai körversenyen érte el, akkor már az RPM Ecuador csapatban versenyzett. Az összetettben a kilencedik helyen végzett, amivel megnyerte a fiatalok versenyét is. Még ebben az évben az ifjúsági pánamerikai bajnokságon is győzött.

Az eredményei felkeltették a kolumbiai masszőr, Édgar Gutiérrez figyelmét, aki beajánlotta Carapazt a Strongman–Campagnolo nevű kolumbiai csapathoz. Kolumbia az országúti kerékpározás dél-amerikai keltetője, az elmúlt években Kolumbia sorra ontja a jobbnál jobb versenyzőket, elsősorban a kiváló hegyimenőket. A magaslaton szerzett edzettség később is kifizetődik. A kolumbiaiak elég gyorsan átkerülhetnek Európába, mert a nagy csapatok kiterjedt megfigyelőhálózatot működtetnek Dél-Amerikában, a tehetségeket azonnal kiszúrják maguknak.

Közülük is kiemelkedik a legnagyobb spanyol csapat, a Movistar hálózata, ami sok dél-amerikai fiatalnak a legjobb hely, hogy Európában is megállja a helyét. A spanyol nyelvi környezet és kulturális háttér megkönnyíti nekik a beilleszkedést. Carapaz a Movistar előtt a Lizarte nevű klubnál volt, ahová úgy is leigazolt fél évre, hogy nem kapott semmilyen fizetést. Amikor 2016-ban Eusebio Unzué, a Movistar csapatvezetője felkereste Carapazt, hogy csatlakozzon a csapatához, a bringás azt hitte, hogy ez biztosan csak egy átverés lesz. De nem, az ajánlat teljesen komoly volt.

Unzué hatalmas név a kerékpársportban, már több évtizede irányítja a Movistart és a csapat jogelődjeit, és olyan bajnokokkal dolgozott együtt, mint az ötszörös Tour de France-győztes Miguel Indurain. A csapat segített Carapaznak lakást találni Pamplonában, és néhány hónappal később megnyerte az első kisebb versenyét, a Navarrai körversenyt.

A 2017-es szezonban már olyan nagy hagyományú versenyeken indult el, mint a Strade Bianche és a Critérium du Dauphiné, a csúcspont viszont a Vuelta a Espana volt. Az összetettben a 35. helyen végzett, több mint egy óra hátránnyal, de már azt is hatalmas sikerként élte meg, hogy egyáltalán befejezte élete első háromhetes versenyét.

A Movistarnál töltött idő alatt rengeteget fejlődött, főleg a taktika terén. Kolumbiában mindenki csak erőből versenyzett, kevesebb figyelmet fordítva a stratégiára és az előre tervezésre. Olyan csapattársaktól tanulhatott és leshetett el néhány dolgot, mint a Giro- és Vuelta-győztes kolumbiai, Nairo Quintana, vagy a később világbajnokságot nyerő spanyol legenda, Alejandro Valverde.

Az áttörést a tavalyi év hozta el neki, a Párizs–Nizzán 11. helyen végzett, majd jött a második háromhetes versenye, a Giro d'Italia, ahol 24 évesen ő lett a csapat kapitánya. A 8. szakaszon hegyi befutót nyert, a 19. szakaszon pedig második lett. Végül a negyedik helyen fejezte be a Girót, ami után a szélesebb közönség is végérvényesen megjegyezte a nevét.

Ennek ellenére az idei Girónak abszolút fekete lóként vágott neki, nem igazán említették a végső győzelemre esélyesek között. A Movistar az egyes rajtszámot Mikel Landának adta, jelezve, hogy őt tartják a csapat kapitányának. Az első szakaszon, a bolognai időfutamon Landa gyengén ment, ami után Carapaz lett a legjobb helyzetben lévő Movistar versenyző. A 4. szakaszon bizonyította is jó formáját, a frascati befutott megnyerte. A 14. szakaszon ismét nyert, amivel a rózsaszínű trikót is átvette, és a veronai célig már le sem adta magáról.

Míg a Giro közben a legtöbb riválisának formája inkább romlott, Carapaz a harmadik hétre lett egyre jobb. A hegyekben a riválisok megingatni sem tudták, úgy ment felfelé, mint a vonat. Erről is kapta új becenevét a versenyen, a Carchi Lokomotívot, de ezt Carapaz szerényen visszautasítja.

Nem, én egyszerűen csak Rich vagyok.

Megőrjítette az egész országot

Ecuadorban a verseny alatt valóságos népünnepély alakult ki, több városban nyílvános kivetítőkön közvetítették a szakaszokat. Az ecuadori államfő, a beszédes nevű, baloldali populista, Lenín Moreno igyekszik meglovagolni a történelmi sportsikert. Mikor nyilvánvaló lett, hogy Carapaznak lehet esélye az összetett győzelemre, elrendelte, hogy az utolsó szakaszokat ingyenesen fogható csatornán is közvetítsék Ecuador-szerte. Miután Carapaz nyert, azt jelentette be, hogy az ország eltörli az importált versenykerékpárok után fizetendő adót, hogy ezzel is népszerűsítse a sportágat hazájában.

A Giro díjátadóján, a veronai amfiteátrum egy része ecuadori színekben játszott sok szurkolója miatt, de szülei is eljöttek a befutóra, a dobogóra pedig két kisgyermekével lépett fel. A bringás sok versenyzőtársától eltérően nem költöztette át családját Európába.

Mikor Carapaz hazatér szülőfalujába, a kedvenc ételével, grillezett tengerimalaccal, burgonyával, babbal és az Andokban honos zöldséggel, mellocóval fogják várni. Carapaz egyébként már most gondol arra, hogy valamit visszaadjon régiójának, létrehozott egy kerékpáros iskolát is a környékbeli fiatalok számára. Nyolc és 16 év közöttiek tekernek ott, köztük néhány unokatestvére is.

Ha minden jól alakul, akkor a Giro d'Italia címvédőjét jövőre, a 2020-as budapesti rajtnál is láthatjuk majd.

(A cikk elkészítése során a Marca és a La Gazetta dello Sport írásaira támaszkodtunk.)