Az életéért küzd a futball Jézusa

Szerda hajnalban több FIFA-vezetőt tartóztattak le Zürichben, ahova a szervezet éves kongresszusára érkeztek. Csalás és pénzmosás a vád ellenük. Kicsit szimbolikus, hogy az elnökválasztásra is összehívott kongresszus balhéval indult, és ki tudja, hogy még ennél is nagyobb csattanóval zárul-e a kongresszus.

Sepp Blatter már 17 éve a világ futballjának a feje, és tavaly szeptemberig úgy tűnt, hogy nyugdíjba megy, és átadja a nemzetközi futballszövetség elnökségét, hiszen már 79 éves. De aztán olyan hírt közölt, aminek nagyon sokan nem örültek: ismét elindul a FIFA-elnökválasztáson.  

A svájci 1998 óta – sajátos módszerekkel – irányítja a világfutballt, de a legutóbb terminusa már annyira botrányosra sikerült, hogy érthető lett volna, ha nem erőlteti tovább az elnökösdit. 

A FIFA történetének egyik legnagyobb botránya a katari vb és az orosz vb kijelölésével indult 2010-ben, majd a következő években sorra jöttek a korrupciós vádak és a támadások a szervezet ellen, amit egy idő után már mindenki a svájci sportvezetővel mosott össze.   

Blatter hárított, cáfolt, és ragaszkodott hozzá, hogy 2018-ban Oroszországban és 2022-ben Katarban legyen a futball-vb. Közben levezényelt egy nagyjából színjátékkal felérő vizsgálatot a két világbajnokság ügyében, ennek az lett a vége, hogy a FIFA végrehajtó bizottsága által levont konklúzióval még a jelentést elkészítő ügyvéd sem értett egyet, és nyíltan kritizálta a vezetést.

Nem ez volt az egyetlen gond a leginkább vitatott 2022-es tornával:

• A munkakörülmények miatt számos emberjogi szervezet tiltakozott. 
• A nagy bajnokságok menetrendjét felborítja, mivel nem lehet nyáron megrendezni.

A katari világbajnokság lesz ugyanis az ókor óta a legmonumentálisabb sportesemény, amit rabszolgák munkájával mások szórakoztatására hoznak létre, csak éppen amíg elkészül, néhány ezer ember életét veszti az embertelen állapotok miatt.

Nemrég már a katariak is elismerték, hogy eddig legalább ezer ember halt meg az építkezéseken, de sokáig ezt is igyekeztek eltussolni. A rabszolgásdi egyébként a 2018-as vb-t szervező oroszoknak is megtetszett, mert a napokban olyan hírek érkeztek, hogy rabokkal építtetnék fel a tornát, mivel olcsó munkaerőről van szó, és Szocsi óta tudjuk, hogy mekkora költségvetésből hoznak ki egy világeseményt Oroszországban.

Hiába a támadások, a tornát már nem nagyon lehet megfúrni, ahogy – legalábbis tegnapig úgy tűnt – Blattert sem. 

A FIFA-elnök ugyanis hihetetlenül nagy túlélő.

Joao Havelange FIFA-elnök a sorozatos botrányok miatt akkor köszönt le, Blatter pedig az ő bizalmi embereként teljesen képben volt a szervezeten belüli állapotokról; a svájci élvezte a közel-keleti tagság támogatását, és éppen ezekből az országokból vesztegették meg a szavazásra jogosult afrikai tagokat fejenként ötvenezer dollárral, hogy szavazzanak rá.

A lapok még azokat a párizsi szállodákat is megnevezték, ahol a vádak szerint a lefizetések történtek. Blatter és tábora persze mindent tagadott, még tizenhárom évvel később, a 2011-es választáson is:

Fenntartom: mivel nem voltam ott, nem lehettem én.

A szomáliai futballszövetség vezetője azt állította, hogy a választáson százezer dollárral akarták megvesztegetni, de hiába szorgalmazták, nem indult vizsgálat, csak egy zseniális Blatter-bonmottal gazdagodott a világ, amikor a történtekről kérdezték:

A meccsnek vége, lefújták, a játékosok visszatértek az öltözőbe.

Ennek ellenére kemény évek következtek, vizsgálat indult a FIFA pénzügyei miatt, sőt Blattert a saját főtitkára is feljelentette a svájci hatóságoknál, azonban a 2002-es elnökválasztáson nagy többséggel újraválasztották a kameruni Issa Hayatou-val szemben. Aztán 2007-ban már kihívója sem akadt, ahogy legutóbb sem.

Pedig a 2011-es elnökválasztásra már a korábbi szövetségesei is ellene fordultak, köztük Mohamed bin Hammam katari sportvezető is, aki kénytelen volt visszalépni a választástól, mert vesztegetési botrányba keveredett, pénzért akart szavazatokat venni, úgyhogy eltávolították a FIFA-ból. Blatter ellen is vizsgálatot folytattak, de őt ártatlannak találták. Így végül senki nem indult ellene, és 203 tagból 186 megerősítette a svájci elnököt, negyedjére. 

Mindezek után már nem is annyira volt meglepetés, hogy tavaly szeptemberben, korábbi terveivel ellentétben bejelentette az indulását. Még az UEFA-elnök Michel Platini belement a támogatásába, miután Blatter 2011-ben azt kérte az európai szövetségektől, hogy álljanak mellé, és aztán az utolsó elnöksége kitöltése után távozik. Nem így lett, Platini pedig ezt nem felejtette el neki.

A francia UEFA-vezér szerint Blatter egyszerűen retteg a FIFA utáni élettől, hogy eljelentéktelenedik.

Blatter azonban így indokolta a folytatást: 

Az én küldetésem sosem ér véget. A 2014-es Sao Pauló-i kongresszus után az volt az érzésem, hogy a legtöbb tag támogatott, és a nemzeti szövetségek kérleltek: kérünk, folytasd, legyél az elnökünk a jövőben. 

Ha azt hiszi, kezdi kapiskálni, milyen abszurd állapotok uralkodnak a FIFA-n belül, akkor téved, ugyanis az idei elnökválasztáson is sikerült rátenni egy lapáttal a Blatter-kultuszra. Többen is elindultak, vagy csak indulni terveztek az 1998 óta irányító FIFA-vezér ellen, de a versenyben maradtak – köztük Luis Figo és Ali bin al-Husszein herceg – a CONCACAF-zóna kongresszusán azzal szembesültek, hogy teljesen felesleges és értelmetlen az egész. 

A kongresszuson, ahol az elnökválasztás is téma volt, Blatter ellenfelei nem kaptak szót, ehelyett több tagország vezetője is óriási Blatter-felszopásba kezdett:

A korábbi futballsztár Luis Figo ezután jelezte, ha egyesek beszélhetnek, másokat viszont elhallgattatnak, akkor a futball és a demokrácia veszít, holott a szavazásnak demokratikus folyamatnak kellene lennie. Figo vissza is lépett, ahogy nem maradt versenyben a holland Michael van Praag sem, igaz, ő Blatter kihívójának javára lépett vissza.

Ő lett végül Ali bin al-Husszein, az esélytelen kihívó a pénteki elnökválasztáson. Pontosabban, kedden, a svájci rendőrség razziája előtt még esélytelennek tűnt.

Szerinte sürgősen változtatni kell a FIFA-n belül uralkodó állapotokon, mert morálisan a béka segge alatt van a szervezet. A mélypontról egyébként korábban más FIFA-tagok is nyilatkoztak.  Ali herceg megemlítette, hogy a FIFA elveszítheti a legnagyobb szponzorait, ha Blatter marad az elnök, mert már a cégeknek is vállalhatatlan a svájci személye, és ez előbb-utóbb anyagi összeomláshoz vezethet.

Hogy a korrupció mennyire ráragadt a szervezetre és az elnökre, arra példa, hogy a hírek szerint Blatter nem mer az Egyesült Államokba utazni, mert ott azonnal letartóztatná az FBI.

Korábban felmerült az is, hogy Blatter álljon ki tévévitára a jelöltekkel szemben, de természetesen ezt az elnök nem vállalta, pedig az angol tévétársaságok még a Wembley-t is bedobták helyszínként. Az angol sajtó viszonya mondjuk az utóbbi években nagyon megromlott a Blatterrel, miután a 2018-as világbajnokságot az oroszok kapták Anglia helyett. A katari vb-pályázatról is az angol lapok közöltek több tényfeltáró anyagot, ám ezeket semmilyen FIFA-vizsgálatban nem vettek figyelembe.

Ali bin al-Husszeint nyíltan eddig csak az UEFA támogatta, de Blatter mögött már Afrika, Óceánia és a CONCACAF-zóna is felsorakozott, úgyhogy Michel Platini támogatása kevés lehet. Amúgy pont a mostani kongresszuson hozhat Európa-ellenes törvényt a Blatter vezette FIFA: kizárnák a kontinenst a 2026-os világbajnokság pályázói közül, hogy másoknak maradjon esélye. 

De mi Blatter titka? 

Blatterről sokan mondják, olyan magabiztossággal mozog a vezető politikusok körében, mintha ő maga is egy országvezető lenne, sokan úgy is kezelik. Nagyon megnyerő tud lenni a személyes beszélgetéseken, jó diplomáciai érzékkel rendelkezik. Ezt a tekintélyét igyekezett bevetni nemrég, amikor az izraeli miniszterelnökkel és a palesztin elnökkel is találkozott, mert a palesztinok megpróbálták kitúrni Izraelt a FIFA-ból. Az ügy a FIFA-kongresszus egyik napirendi pontja lesz. 

Blatter jól érzett rá arra is, hogy az elmaradottabb országok vezetőit mivel lehet maga mellé állítani. Afrikában a mai napig népszerű azoknak a programoknak köszönhetően, melyeket a szegényebb országok felzárkóztatásukra indított. A kétezres évek elején kezdődött Goal projekttel több afrikai ország futballját fejlesztették, edzőközpontok, pályák, stadionok épültek. A Blatter mellett nyilatkozó afrikai futballvezetők szerint ezt a mai napig nem felejtik neki. „Ez egy olyan dolog, amit az európaiak nem érthetnek" – fogalmazott Kwesi Nyantakyi, a ghánai futballszövetség elnöke. A Goal program folytatódott az elmaradott térségekre koncentrálva. 

És az is Blatter mellett szól, hogy a FIFA anyagilag sikeres. A FIFA-nak az elmúlt négy évben 5,7 milliárd dollár bevétele volt, a legtöbb pénz a világbajnokság tévés jogaiból folyt be. A bevételek révén tizenhárom százalékkal több pénzt oszthattak szét a 2014-es vb-n, mint a négy évvel korábbi tornán. Összességében 438 millió dollár profitot termelt a nemzetközi szövetség az elmúlt négy évben, és ezt az üzleti jelentésükben többször ki is domborítják. Közben a tartalék is 1,5 milliárd dollárra nőtt, nagyjából 100 millióval évenként. 

Ha Blattert megválasztják, akkor 83 éves koráig irányíthatja a világfutballt. Túlélte elnöksége legnagyobb botrányát, amit a katari világbajnokság hozott a nyakára, és leszerelte a korrupciós vádakat is egy belső vizsgálattal, aminek semmilyen következménye nem volt még. Elődjéhez, Havelange-hoz hasonlóan a FIFA nagy túlélője, mialatt többen is kibuktak alóla.

A 2018-as orosz világbajnokság után köszönhet le. Bár ilyesmit most már meg sem ígért. 

A zürichi FIFA-kongresszusról a helyszínről tudósít majd az Index.