Megint beárazták magukat a magyar kupacsapatok

Még csak két kör ment le az idei európai kupaszezonból, de érdemes rövid mérleget vonni abból a fejlesztésből, amelyet az UEFA 2016 augusztusában hagyott jóvá. Ennek első számú célja az európai sztárklubok védelme, mielőtt azok megalakították volna az évek óta tervezett saját szuperligájukat. Ennek megfelelően a legutóbbi 10-hez képest ebben a szezonban csak 6 klub juthat a kvalifikációk alapján a Bajnokok Ligája főtáblájára, viszont az onnan kiesettek az Európa Ligában kaphatnak még egy esélyt.

A BL-ben 79, az EL-ben 213, azaz az UEFA 55 tagállamából 292 klub vágott neki az idei szezonnak, tíz ország már augusztus elejére elvesztette az összes csapatát. Magyarország már csak a BL-ben érdekelt a Vidi révén, és három olyan, korábban hátrább rangsorolt ország is van (Örményország, Luxemburg, Litvánia), amelynél még két-két csapat várhatja a harmadik kört.

Magyarország a koefficiensek alapján a 33. helyről vágott neki a szezonnak, jelenleg úgy áll a 22. helyen, hogy mögöttünk még rengeteg olyan ország szerepel, amelynek csapatai túlnyomó része még be sem mutatkozott. Így például a két BL-főtáblás hellyel rendelkező Oroszország, vagy a belgák, a törökök, az ukránok, a csehek, a hollandok, vagy éppen a portugálok is.

A Vidi szereplésén múlik – amely a harmadik selejtező körben a svéd bajnok Malmö ellen játszik majd – hogy sikerül-e hozzárakni valamit az eddig megszerzett 1,625 ponthoz. A tavalyi szezont a 37. helyen zártuk, pontosan ennyit gyűjtöttek akkor csapataink, amelyek közül a Videoton csak az EL playoff-szakaszában bukott el.

Az első tanulság, hogy az új rendszer semmi előrelépést nem hozott a magyar futball számára. Tavaly egyből kiesett a bajnok Honvéd a BL-ből, a Vasas az EL-ből. A Ferencváros a lett Jelgava kiverésével még egy kört ment, de aztán kettős vereség a Midtjylland ellen, a Videoton pedig csak a negyedik körben állították meg. Tehát két kör után megint egyetlen csapatunk van versenyben, mint egy évvel ezelőtt.

A magyar klubcsapatok jövőre elveszítik a 2014/2015-ös idényben megszerzett 2,125 pontjukat.

Bár abból a szempontból teljesen mindegy, mivel mind az EL-ben, mind a BL-ben már az első selejtező körben kell kezdeni, de a kiemelés miatt talán fontos lenne. Ugyanakkor a második konklúzió az, hogy ez is teljesen mindegy, hiszen sikerült azoknak az országoknak a szintjére leromlani, amelyeket azért az utóbbi években nagy eséllyel verni szoktunk.

Talán ez lehet az első két kör legnagyobb tanulsága, hogy akadtak olyan nemezetek, amelyek csapatai éltek a lehetőségekkel. Kétszer is sikerült megtapasztalni a luxemburgi futball hihetetlen erejét. A Vidinek irtózatos mázli kellett, hogy ne egyből a BL első körében búcsúzzon. Ha a Dudelange elleni meccs utolsó percében csak egy nagyon picivel jobban összepontosítanak a vendégek, akkor a Vidi már csak az EL-ben vitézkedhetne. A Budapest Honvéd még ennél is rosszabbul járt. A Niederkorn ellen kevésnek bizonyult az itthon megszerzett előny és csúfos, 2-0-s vereség lett a vége.

Mivel a Dudelange az EL-ben továbbment, Luxemburgnak még mindig versenyben van két csapata, ahogy az örményeknek és a litvánoknak is. Csupa olyan ország, amely az európai kupákban gyakorlatilag semmit sem értek el eddig. Jelen pillanatban három olyan ország vezeti az európai koefficiens listát, amelyek az utóbbi időszakban rendre hamar búcsúztak. A szerbek, a skótok és a szlovákok is eddig egy csapatukat veszítették el, három-három van még versenyben.

A szerbeknél a Szpartak Subotica például azt a Sparta Prahát verte ki, amelynek 30 millió euróval többet ér a kerete és a szabadkaiak történetük során először érték meg a harmadik kört. A teljesség igénye nélkül, az EL harmadik selejtező körében olyan országok csapatai lehetnek ott még, mint finn, izlandi, grúz, litván, örmény. Az is biztos, hogy egy moldáv, vagy izlandi, illetve egy lett, vagy litván még a playoff körben is ott lesz. Magyar egy sem.

Gondoljunk csak bele, a lett bajnok, a Spartaks Jürmala, amely bajnoki ágon szerepel az EL-ben, csak hatodik hazája bajnokságában, szponzorként szinte csak a város támogatja a csapatot, amelynek összértéke mindössze 3,7 millió euró és akár az EL csoportköréért harcolhat, már garantáltan és minimum 220 ezer eurót – mintegy 72 millió forintot – keresett. A magyar csapatok azért így is 215-225 ezer euróval gazdagodtak, de az Európa Liga csoportköre 2,6 millió eurót ért volna, 850 millió forintért pedig megérné ennél többet tenni.

A Jürmala példája is jól mutatja, hogy az új rendszerben az Európa Liga csoportkör lehet elérhető álom, még a Mol Vidinek is, amely ha elbukja a Malmö elleni BL-selejtezőt, az EL playoff körében folytathatja, és csak a bajnokok ágáról kaphat ellenfelet. Azaz mostani 10 EL-párharc továbbjutója (akár a Jürmala is), illetve a BL harmadik köréből kieső hat vesztes. 

Ez lehet az út jövőre is, hiszen a BL-csoportkör hat szabad helyének egyikét elcsípni földöntúli bravúr lenne bármelyik magyar csapatnak is. Magyar bajnokként viszont nem lehetetlen az EL-csoportkör, de ahhoz nem ilyen gyászos produkció kell. Nem a júliusi felkészülés kezdetén kell ráébredni, hogy a nyár közepén már fontos kupameccsek jönnek, hanem azt jó előre meg kell tervezni, hiszen közel egymilliárd forint a tét. Az önbecsülésünkről már nem is beszélve.

Borítókép: Kovács István, a Vidi FC (b) és Natanael Batista Pimienta, a PFK Ludogorec Razgrad játékosa a labdarúgó Bajnokok Ligája második selejtezőkörének visszavágóján a felcsúti Pancho Arénában 2018. augusztus 1-jén. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI.