A bostoni Tufts Egyetem kollégiumában nyolc terápiás kutya áll a hallgatók rendelkezésére, akik gyakran szoronganak vizsgáik előtt. A hallgatók gondoskodnak az ebekről - etetik, simogatják őket, játszanak velük - ez oldja a vizsgák előtti feszültséget. Michael Bliss, a kollégium igazgatója saját tapasztalatai alapján hozatta az intézménybe a négylábúakat, mivel tanulmányai során ő is részt vett egy hasonló programban. Szerinte a kutyák veleszületett vidámsága jut el a hallgatókhoz. Az első kutyás találkozóra száznál is több hallgató jött el - írja a Die Welt.

A terápiás kutyák egyetemen való foglalkoztatása újdonság, de más területeken, például bénulások és idegi megbetegedések kezelésében már régebben bizonyítanak. Az ember legjobb barátja természetes elfogulatlanságával és feltétel nélküli bizalmával éri el, hogy a beteg ellazuljon és megnyíljon.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a kutyákkal való testi érintkezés csökkenti a vér kortizonszintjét, és ennek következményeként a stresszt. A szétzilált családokban élő nagyvárosi fiatalokat pedig egy négylábú társ megóvhatja attól, hogy bűnözővé vagy drogfüggővé váljanak. "Régóta alkalmaznak terápiás kutyákat, hogy időseket és betegeket vidítsanak fel" - nyilatkozta Brian Van Brunt, az Amerikai Főiskolák Pszichológiai Tanácsadó Egyesületének elnöke. "Azonban egyre több egyetemnek is tetszik az ötlet".

"Akinek sikerül leszoknia a dohányzásról, boldogságot érez - fejtette ki a Rhode Island-i Brown Egyetem vizsgálatára hivatkozva Stefan Andreas kasseli tüdőgyógyász, a Német Pneumológiai és Tüdőgyógyászati Társaság (DGP) tagja. - Ugyanakkor az, akinek próbálkozása ellenére sem sikerül végleg letennie a cigarettát, akár sokkal depresszívebb hangulatba kerülhet, mint megelőzően, a dohányzás idején."

A vizsgálatban összesen 236 dohányos vett részt. A hangulatot elemző teszteken azok érték el a legmagasabb pontszámokat, akik a 28 héten át tartó tanulmány ideje alatt le tudtak mondani a cigarettáról. Azok voltak viszont a legboldogtalanabbak, akik a 28 hét leteltével szinte azonnal visszatértek a dohányzáshoz.

Minden résztvevő kapott nikotintapaszokat és orvosi tanácsokat, illetve időről időre tesztekkel vizsgálták az esetleges depresszív tüneteiket. "A kutatók a vizsgálat alapján meg vannak győződve arról, hogy a dohányzás abbahagyásával csökken a levertség érzete. Akinek sikerül letennie a cigarettát, megszabadulhat depresszív panaszairól. Aki viszont újra elkezd dohányozni, az nagyobb depresszióra számíthat, mint korábban" - hangsúlyozta Andreas.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutolsó jelentése szerint baleset következtében világszerte évente egymilliónál több ember hal meg az utakon, a sérültek száma pedig 20 millió. A hazai főutakon átlag 500 méterenként történik baleset, emiatt minden ötödik kilométernél valaki életét veszti.

A biztonsági öv a felére csökkenti a halálos balesetek számát, de ez még mindig igen sok. Az autógyárak is folyamatosan dolgoznak azon, hogy a kocsik minél biztonságosabbak legyenek. A törésteszteken használatos bábok azonban az átlagos testtömegű autóvezetőnek és utasnak felelnek meg, miközben a vezetők között egyre több a túlsúlyos vagy kövér. Éppen a súlytöbblet miatt nehezen mozgó emberek járnak már a legkisebb távolságra is autóval.

Dietrich Jehle traumatológus és munkatársai megvizsgálták, hogy a halálos balesetek végkimenetelében volt-e jelentősége az autóvezető testsúlyának is. Vizsgálatuk eredményeit az American Journal of Emergency Medicine közölte. A kutatók az amerikai statisztikai nyilvántartást (FARS) nézték át, melyben minden közúti balesetet nyilvántartanak.

A FARS adatbázis 2000-2005 között 168 049 halálos autóbaleset adatait tartalmazta. Ebből 155 584 eset felelt meg az értékelés szigorú követelményeinek, például tartalmazta az áldozatok testsúlyát és testmagasságát. A normál testtömegű autóvezető kockázatához képest már a mérsékelten elhízott sofőr 21 százalékkal nagyobb eséllyel hal meg az ütközéstben, míg a kórosan kövérek halálának esélye 56 százalékkal növekszik. Érdekes megfigyelés, hogy a sovány emberek halálos autóbalesetének kockázata is nagyobb, mint a normál súlyúaké.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az autógyáraknak figyelniük kellene a kocsik tervezésénél a mind súlyosabb vevőkre.

A genetikailag módosított egerek szervezete hajlamos hibát ejteni a DNS-másolás során, ezért esetükben könnyebben alakulnak ki génmutációk. A mutációk az evolúciók mozgatórugói. "A génmódosított egereket kereszteztük nemzedékeken keresztül, és figyeltük, hogy mi történik. Egyenként vizsgáltuk az újszülött egereket, s egyszer csak felfedeztünk egy madárként daloló egyedet" - magyarázta a kutatásokat irányító Ucsimura Arikuni, hozzátéve, hogy az éneklő egér a véletlennek köszönheti világra jöttét, ám ezt a tulajdonságát átörökíti utódaira.

Mint a kutató megjegyezte, meglepte, hogy a daloló egér látszatra ugyanolyan, mint közönséges fajtársai, azt várta volna ugyanis, hogy megváltozzon a rágcsáló fizikai megjelenése is. Ugyanakkor a kísérletek során születtek egerek rövid végtagokkal, s a dakszlira emlékeztető farokkal.

Jelenleg a laboratórium már 100 daloló egérrel rendelkezik. Hogy miért oly értékesek a csiripelő rágcsálók? A madarak egy sor hangelemet variálnak, amelyek olyan szerepet töltenek be, mint az emberi beszédben a szavak, és énekükben egyfajta lingvisztikai szabályok követhetők nyomon. Az egereket könnyebb tanulmányozni, mint a madarakat. Emlősök, így az agyi szerkezetükben és más biológiai tulajdonságaikban közelebb állnak az emberhez - mutatott rá Ucsimura.

Ismertetése szerint a kísérletek jelenlegi fázisában azt vizsgálják, hogy a csiripelő egerek miként hatnak a közönséges egerekre. Abból kiindulva, hogy a mutáns egerek hangosabban csiripelnek, ha ismeretlen környezetbe kerülnek, vagy amikor a hímek nőstények társaságába csöppennek, a kutató szerint a csiripelés az érzelmek egyfajta kifejezését jelenti.

A kutatások során arra is fény derült, hogy amikor közönséges egerek énekes fajtársaikkal együtt cseperedtek, a szokásosnál kevesebb ultrahangot bocsátottak ki. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kommunikációs módszerek a nyelvjáráshoz hasonlatosan terjednek a csoporton belül.

A 621 ember bevonásával készült tanulmányban úgy találták, hogy azok, akik kényszeres szexuális viselkedést mutattak, megpróbálják elkerülni, hogy érzelmileg túl szorosan kötődjenek másokhoz.

Mint Karen Faislander kutató elmondta, a szexfüggőség komplex állapot, amelyet még kevéssé tártak fel, például a drogfüggőséghez képest. Amerikai tanulmányok becslése szerint a lakosság 3-6 százalékát érintheti az állapot, az Egyesült Államokban már klinikák kínálják a szexfüggőknek leszoktató szolgáltatásaikat. Az utóbbi években ilyen klinikán kezelték például Tiger Woods golfjátékost vagy David Duchovny színészt.

Az emberi agy kevesebb mint negyedóra alatt képes megtanulni egy új szót - idézte szerdán brit idegtudósok megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.

Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy egy ország dinamikus gazdasági növekedése, ami a lakosság általános jólétének növekedésével jár, az emberek átlagos boldogságérzetét is növeli. Az új kutatás azonban bebizonyította, hogy ez csak nagyon rövid távon érvényes, hosszú, évtizedes távlatokban nem.

A kutatók 37 országból származó felmérések adatait vetették össze, ezek között volt gazdag és szegény, keleti és nyugati, ex-kommunista, és régi demokrácia egyaránt. Csak olyan országokat vettek bele az elemzésbe, ahol legalább tíz évre visszamenőleg rendelkezésre álltak adatok a lakosság jólétéről, és boldogságérzetéről, az átlagos időtartam, amin vizsgálták az elméletet, 22 év volt.

Az eredmények azt mutatták, hogy hosszú távon a pénz nem boldogít, és a rengeteg ellenpélda mellett egy olyan esetet sem találtak, ahol az emberek kimutathatóan és tartósan boldogabbak lettek volna attól, hogy jól futott az országuk gazdasága. A három legjellemzőbb példa Dél-Koreáé, Chiléé és Kínáé, ahol a húsz év alatt GDP megduplázódott, a lakosok elégedettségi mutatója azonban nem eközben enyhén csökkent.

A kutatók szerint minden azt jelenti, hogy az anyagi javak jóval kisebb hatással vannak a boldogságunkra, mint azt feltételeznénk, és inkább az egészség és a családi élet pozitív alakulása befolyásolja azt.

A soksejtű élőlényeknél a sejt öngyilkossága a szervezet egészét védi. Ha például beteg egy sejt, és a szervezet egészére káros lehet, kiváltódik az öngyilkossági program. A vízben sodródó, csak önmagáért felelős egysejtű alga esetében eddig csak sejteni lehetett hasonló folyamatot, jelek ugyanis utaltak rá.

A Salzburgi Egyetem kutatói a Micrasterias lápi zöldalgát választották vizsgálatuk tárgyául, mivel az viszonylag fejlett, és részben a magasabb rendű növények tulajdonságaival rendelkezik. Ursula Lütz-Meindl és csapata a környezeti körülmények megváltoztatásával öngyilkossági programok megindulását érték el az egysejtű algákban, ami azt jelenti, hogy a sejtek nem egyszerűen elhaltak, hanem olyan folyamatok indultak el, amelyek végül az alga feloldódásához vezettek.

Az egysejtűek öngyilkosságának okait egyelőre még csak találgatják a kutatók, ám lehetséges, hogy a mechanizmus a populáció túlélését szolgálja - vélte Lütz-Meindl, példaként hozzátéve: ha egy lápi pocsolyában rosszabbodnak a körülmények, az algák egy részének elhalása révén több tápanyag jut a maradéknak - enélkül mind elpusztulnának.

Cary Frydman, a Kaliforniai Technológiai Intézet (műszaki egyetem) kutatója és munkatársai már korábbi vizsgálatokból kiderítették, hogy összefüggés áll fenn bizonyos génváltozatok és a pénzügyi kockázatvállalás között. Most arra voltak kíváncsiak, hogy mi rejlik e mögött. Kilencven fiatal férfival játékos pénzügyleteket bonyolíttattak le. Mindegyikük kapott 25 dollár (durván 5250 forint) alaptőkét, amelynek egy részét "befektethette" 140 szimulált pénzügyletbe, vállalva a kockázatot - írta a Die Welt című német lap internetes kiadása.

A legtöbb résztvevő észrevette, ha egy üzlet nyereséggel kecsegtetett. A MAOA-L génvariánssal rendelkezők azonban 6,4 százalékkal többször döntöttek a nekik megérő kockázatos üzlet mellett, mint a MAOA-H változat hordozói. A kevésbé ígéretes kockázatokat mindkét csoport egyenlő arányú többsége utasította el.

Az L-variánssal rendelkezők tehát nem csupán vakmerőbbek vagy impulzívabbak, hanem kockázatos körülmények között tényleg jobb döntéseket tudnak hozni - fejtették ki a kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban. - Csak akkor vállalták gyakrabban a kockázatot, ha az megérte.

A MAOA gén egy olyan enzimet kódol, amely agyi jelátvivő anyagokat (neurotranszmittereket) bont le, mint például a szerotonin, a dopamin vagy a norepinefrin. Az L-változatot hordozók kevesebb enzimet termelnek, mint a H-változattal rendelkezők. Ezért előbbieknél az agyi jelátvivők nagyobb koncentrációban vannak jelen - ez adhat esetleg okot eltérő viselkedésükre.

Korábbi idegtudományi tanulmányok kimutatták például, hogy a norepinefrin magasabb koncentrációja az emberi agyban olyan döntés meghozatalához vezet, amely az azonnali legmagasabb jutalommal kecsegtet. Más kísérletek alapján úgy tűnik, hogy a magas dopaminkoncentráció is jobb döntéseket tesz lehetővé.

Az Allergy című szakfolyóiratban közzétett tanulmány támogatja azt az elképzelést, hogy a kórokozóktól egyre inkább mentesített környezet hozzájárulhatott az allergiák és az asztma világszerte tapasztalt terjedéséhez az elmúlt évtizedekben.

A higiénia hipotézisként ismert elmélete szerint a túlzásba vitt fertőtlenítés miatt a gyerekek korai életszakaszukban nem találkoznak elegendő mennyiségű vírussal, baktériummal és egyéb kórokozóval, ezért immunrendszerük az egyébként ártalmatlan anyagok felé fordul, azokkal kezd küzdelembe.

Johanna Feary, a Nottinghami Egyetem munkatársa 21 korábbi tanulmányt tekintett át, amelyek a gyerekek parazitafertőzése és allergiakockázata közötti összefüggést vizsgálták. A csaknem 29 ezer ember bevonásával készült tanulmányokat Dél-Amerikában, Afrikában, Kubában, Vietnamban és Törökországban folytatták le, olyan régiókban, ahol a bélparaziták elterjedtek. A fertőzések többségét a bélférgek okozták, köztük a horogféreg és az ostorgiliszta.

Az adatok metaelemzése megmutatta, hogy a parazitával fertőzött résztvevők 31 százalékkal kisebb valószínűséggel mutattak allergiás reakciókat, mint azok, akik mentesek voltak a parazitafertőzéstől.

A rágógumi a gyermekek egészségére és kognitív teljesítményére is jó hatással van - magyarázta a kísérletnek otthont adó Volkenschwand általános iskolájában Wolfgang Ellegast, a bajorországi oktatási minisztérium munkatársa.

Az iskola igazgatója, Siegfried Lehr szerint is jó ötlet a rágózás, ugyanis a jó hangulatú oktatási légkör megteremtésének előfeltétele, hogy a diákok ne rettegjenek az iskolától és tanulás közben is jól érezzék magukat. Éppen ezért a szünetekben és a tanórákon is szabad a rágózás - hangsúlyozta az igazgató.

A rágó bizonyítottan segíti a fogak tisztítását, különösen étkezés után, mikor nincs mindig idő a fogmosásra. Az engedmények azonban nem jelentenek anarchiát. A diákokat szigorú szabályok kötik: csak csukott szájjal és a használt rágó megfelelő módon való kezelésével engedélyezett a rágózás. A hulladék ártalmatlanítására minden padot dobozkákkal szereltek fel, ezeket a diákok maguk díszítették méhecskékkel, katicabogarakkal, csigákkal és hasonló figurákkal.

A teljes csoportban 33 százalékkal kisebb kockázatot regisztráltak a hosszú mutatóujjúaknál a rákra, és ez az esély megnövekedett a 60 év alattiaknál, és egyre jelentősebb volt, minél fiatalabb tesztalanyokat vizsgáltak.

A két ujj hossza közti különbség a születés előtt alakul ki, és ugyanazok a gének szabályozzák, amelyek a nemi hormonok szintjét a magzatban. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a magasabb tesztoszteronszint növeli a prosztatarák kockázatát.

A kutatók szerint a felfedezés egy nagyon egyszerű, mégis hatékony módszert nyújt arra, hogy megállapítsák, kinek érdemes rákszűrésre elmennie, főleg ha olyan közismert kockázati tényezőket is figyelembe vesznek mellé, mint a betegség előfordulása a családban.

William Tunstall-Pedoe, a híres cambridge-i egyetem kutatója az online keresőmotorok hatékonyságát javító algoritmusa teszteléseként kiszámoltatta a programjával, hogy melyik volt a XX. század legunalmasabb napja. Egy 300 millió történelmi adatot tartalmazó óriás adatbázist fésült át, és elemzett ki a True Knowlegde nevű kísérleti szoftver, és 1954 április 11-et adta ki végeredményként, mint a legeseménytelenebb nap 1900 óta.

A történelem legunalmasabb napja vasárnap volt, aznap választásokat tartottak Belgiumban, megszületett egy Abdullah Atalar nevű török akadémikus, és majdnem lázadás tört ki egy Yanaon nevű, apró francia kolónián Indiában, ezektől eltekintve viszont – a brit kutató programja szerint legalábbis – semmi olyasmi nem történt, amire érdemes lenne emlékeznie a történelemnek.

A Fülöp-szigetekről érkező déli gyümölcs egy héten át kap Mozart-kezelést a Tojoka Cu Szeika cég érlelő kamrájában. A vállalat határozottan állítja, hogy édesebbek a Mozartos banánok, mint a csendben érők és - ugyancsak a vállalat szóvivője szerint - a fogyasztók is megerősítik ezt a tapasztalatot.

A banánok zenei toplistájának élén Mozart egy vonósnégyese és egy - D-dúr - zongoraversenye áll. A zenei kínálatot lényegében a banánok tetszésindexe alapján állította össze a cég: Wolfgang Amadeus többek közt Bachot, Beethovent és a jazzt utasította maga mögé.

Ehhez három dimenzióban lemodellezett férfi és női fejeket használtak, amelyeket különféle szögekben megdöntve (mintha az illető éppen felfelé vagy lefelé nézne) mutattak meg a kísérleti alanyoknak, akiknek pontozniuk kellett, hogy mennyire tartják az adott arcot vonzónak, férfiasnak, illetve nőiesnek.

Az eredmények azt mutatták, hogy férfi arcoknál a vonzóság, és a maszkulinitás mutatója egyaránt akkor emelkedik, ha a fej kicsit hátrabillen, míg a női arcoknál az előrefelé billenőket tartották femininebbnek és szebbnek a kísérleti alanyok.

Az Evolutionary Psychology című szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók a jelenséget evolúciós okokra vezetik vissza: a férfiak tipikusan magasabbak mint a nők, így a férfiak a női arcokat jellemzően kicsit felülről, míg a nők a férfi arcokat kicsit alulról látják. A fej előre vagy hátrabillentésével ezt a perspektívát lehet szimulálni, vagy erősíteni, így az ellenkező nem képviselőiben a látvány tudat alatt fokozza a férfias vagy éppen nőies benyomást.

A kutatók a kísérlet folytatásában grafikus modellek után élő emberekkel szeretnék éles helyzetekben letesztelni, hogy a teóriájuk megállja-e a helyét a gyakorlatban is.

A Nature tudományos magazin munkatársai a PubMed nyilvános adatbázisba 2000 és 2009 között bekerült, illetve különböző hibák miatt onnan kivett tudományos tanulmányokat elemezték. Arra voltak kíváncsiak, melyik országokból származó tudósok buknak le leggyakrabban azon, hogy a tanulmányaikban tárgyi hibákat ejtenek, vagy ami még rosszabb, csaláson kapják őket. Ez általában azt takarja, hogy kísérletek és mérések helyett hasraütésszerű eredményeket írnak bele a tanulmányba, vagy egyszerűen lenyúlják azokat más kutatók munkáiból.

A toplista első pillantásra azt mutatja, hogy az amerikai kutatók munkáinál a legtöbb a problémás eset, utána a kínaiak, majd a japánok következnek. Ha azonban azt nézzük, hogy az elfogadott és visszautasított tanulmányok aránya milyen (vagyis hány korrekt tanulmányra jut egy csaló), India vezeti a szégyenlistát, szintén a kínaiak előtt.

A visszadobott tanulmányoknál egyébként gyakoribb ok a tárgyi tévedés, mint a szándékos csalás, és ezrelékes az arányuk a korrekt munkákhoz képest.

Frank Kachanof, a McGill Egyetem evolúciókutatója kísérletében azt próbálta bebizonyítani, hogy a nyers hús látványa felébreszti az emberben az ősidők vadászó életmódja által bevésett ösztönöket, a vérszomjat, és agressziót kelt az emberben.

A kísérletben 82 önkéntes vett részt, akiket két csoportba osztottak. Az egyik csoport feladata az volt, hogy fotókat rendezzen sorba, valamilyen előre meghatározott rendszer szerint, a másik csapat tagjai pedig ezt figyelték, és hibánál egy fülsértő, erős hang bekapcsolásával büntethettek, úgy, hogy a hang intenzitását maguk állíthatták.

A kutatók legnagyobb meglepetésére, amikor steakeket és egyéb nyers húsokat ábrázoló fotókkal dolgoztak a kísérleti alanyok, a büntetés átlagos hangereje alacsonyabb volt, mint a véletlenszerű képeknél – vagyis a hús látványa nem hogy nem idézett elő agresszív viselkedést, hanem éppen ellenkezőleg, megnyugtatta a teszt szereplőit.

Kachanoff szerint mindez azt mutatja, hogy az evolúció során a nyers hússal kapcsolatban nem a vadászat és a vérontás vésődött be asszociációként az emberbe, hanem az a megnyugtató érzés, amikor a család együtt elfogyasztotta a zsákmányt.

A macskák sokkal elegánsabban és tisztábban lefetyelnek, mint a kutyák, amelyek ivás után gyakran hagynak kisebb tócsát a padlón. A technikák eltérésének megfejtéséhez a kulcsot nagyon lassított felvételek adták: kiderült, hogy a macskák nyelvmozgását képtelen követni az emberi szem.

A lényeg: a kutyák kanalat formálnak nyelvükből iváshoz, a macskák viszont fordítva görbítik - lefelé, J-alakban - a nyelvüket és nem mártják a folyadékba, hanem annak csupán a felszínét érintik nyelvük hegyével, amelyet közben villámgyorsan mozgatnak, hogy szívóhatást keltsenek, legyűrve a gravitációt - mármint a folyadékot "visszavonzó" erőt. Mindeközben a szájukat is csukni-nyitni kell ugyanakkora másodpercrész alatt, mert ha nem, akkor visszacsurog a folyadék a tálkába, illetve megszűnik a szívóhatás.

A felvételek alapján kiderült, hogy a macskák ivási átlagsebessége 4 korty/másodperc. Egy-egy nyelvmozdulattal 0,1 milliliter folyadékot szívnak magukba. A nagymacskák ennél lassabban kortyolnak.

A felfedezésekhez a tekintélyes Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), a Virginia Tech és a Princeton Egyetem tudósai áldoztak idejükből, főként folyadékdinamikai szakértők.

Az amerikai orvosi irodalom gyakran idézi azt a texasi leírást, amely tájékoztatja a lakosságot, hogy a városi borbély nemcsak a hajat és a szakállt tartja rendben, de a fájós fog kihúzása végett is hozzá kell fordulni. A borbélyüzlet és az orvosi ellátás közötti, egykor szoros kapcsolat most megújult.

Az afroamerikaiak hajlamosabbak magasvérnyomás-betegségre, mint a fehér bőrű népesség tagjai, ugyanakkor orvoshoz ritkábban járnak. Ennek megfelelően körükben az agyi katasztrófa lényegesen gyakoribb. A feketék lakta városnegyedekben a fodrászüzlet sajátos klub: saját közönsége van, ahol baseballmeccsek eredményétől a politikáig mindent megbeszélnek. Ronald G. Victor és munkacsoportja Los Angeles szívgyógyászati központjában úgy gondolta, hogy a férfi hajszalonok a magas vérnyomásban szenvedők gondozásának is legjobb szinhelyét jelenthetnék.

A vizsgálatban részt vevő borbélyüzletekben minden vendégnek fölajánlották, hogy megmérik a vérnyomását. Ha az magasabb volt, mint a normál érték, a mért eredményt bemutató kártyával a vendéget az illetékes háziorvoshoz irányították, de elérhetők voltak szakképzett asszisztensek is az ellátás folytatására.

A vendégeknek adott kártya további adatok gyűjtésére alkalmas vérnyomásnapló volt. A kártyával ellátott vendégeknek ingyenes volt a hajvágás, de a tanulmányban részt vevő fodrászoknak is megérte az egészségügyi tevékenység.

A borbély a vérnyomás megméréséért három dollárt - 600 Ft - kapott, ha pedig a kártya kitöltésével az orvoshoz küldte a pácienst, az ötven dollárt (10 000 Ft) jelentett. A rendszeres vendégek magas vérnyomása tíz hónap alatt átlag nyolc higanymillimétert csökkent azokéhoz képest, akik csak a szokásos ellátást kapták, vagyis szórólapot, amely a magas vérnyomás kezelésének fontosságát ismertette. 

A Derby és a Cambridge Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a nagyobb here nem feltétlenül jár együtt az ondósejtek nagyobb termelésével.

Platycleis affinis

A brit tudományos akadémia Biology Letters című tudományos folyóiratában megjelent tanulmány szerint a púposhátú rétiszöcske (Platycleis affinis) hímjeinél a testsúly 14 százalékát a herék teszik ki. A gyümölcslegyeknél ez az arány 11 százalék, az embereknél alig egy ezrelék. "Tanulmányunk azt mutatja, hogy a nagyobb herék miatt nem feltétlenül lesz több ejakulátum, legalábbis ami a lombszöcskéket illeti" - fogalmazott Karim Vahed, a Derby Egyetem munkatársa.

A kutatók a lombszöcskék 21 faját vizsgálták, és arra jutottak, hogy a herék elsősorban azoknál a fajoknál nőtt nagyra, amelyeknél a nőstények több hímmel is párosodnak. A nőstény lombszöcskéknek két hónapig tartó felnőtt életük alatt akár 23 partnerük is lehet.

Karim Vahed egy preparált lombszöcskével

A vizsgálódás eredményei egybecsengenek a halakkal, madarakkal és rágcsálókkal végzett hasonló kutatások eredményeivel. Vagyis a lombszöcskék esetében is igaz, hogy minél szabadosabbak a nőstények, annál nagyobb a hímek heréje.

A biológusok mindeddig abból indultak ki, hogy a nagyobb herék az ondósejtek fokozottabb termelését szolgálják. Az elgondolás szerint az állatok így gondoskodnak arról, hogy a nőstény egyedek az ő, és ne a konkurens hímek örökítőanyagát hordozzák.

Hím és nőstény egyedekből állnak a szarvasgombák, és szexuális úton szaporodnak, fedezték fel olasz kutatók. Az ínyencfalatnak számító gomba igen ritka a természetben, termesztése, ember általi szaporítása eddig nem járt sikerrel.

Négymillió fontos (1,27 milliárd forint) befektetéssel nemibetegség-diagnosztizáló alkalmazást fejleszt okostelefonokra a brit Clinical Research Collaboration szervezet. A megoldás lényege egy csip, ami USB-n keresztül csatlakozik a telefonhoz (vagy opcionálisan a számítógéphez), és az azon futó programnak továbbítja a rá helyezett vizelet- vagy nyálminta elemzésének eredményét. Néhány perc szükséges csak az alkalmazásnak, és végigfuttatja az ismertebb nemibetegségek tesztjeit a mintán, majd közli az eredményt.

A fejlesztők szerint a brit fiatalok körében lehet főleg népszerű a mobiltelefonok mobildokivá alakítása, akik egyébként kínosnak érzik az orvoshoz fordulást, ha azt gyanítják, hogy nemi betegséget kaptak el, és gyakran csak nagyon későn kapnak szakszerű ellátást, amikorra az állapotuk már sokat súlyosbodott, és esetleg másokat is megfertőztek.

Bizonyos madarak azért repülnek neki az elektromos légvezetékeknek, mert azok sokáig látómezejük holtterében helyezkednek el, derítették ki a Birminghami Egyetem madártani központjának kutatói. Becslések szerint évente több millió madár esik áldozatul magasfeszültségű vezetékeknek világszerte, és a madarak halálozási rátája a vezetékek közelében annak ellenére sem csökkent, hogy az utóbbi években fényvisszaverőkkel és jól látható jelzésekkel próbálják szembetűnőbbé tenni azokat.

A Birminghami Egyetem madártani központjának kutatói az óriástúzokot (Ardeotis kori), a paradicsomdarut (Anthropoides paradisea) és a fehér gólyát (Ciconia ciconia) tanulmányozták közelebbről. A kutatók a Biological Conservation című szaklapban publikálták eredményeiket, miszerint mindhárom faj látóterében jelentős holtterek találhatók. A három madár táplálkozási stratégiája megegyezik: mindegyik a csőr irányát követve vadászik zsákmányára. Ez a technika viszont kiváló látást igényel a csőr végén, ezáltal a látótér leszűkül, a holtterek pedig megnőnek. Amennyiben a madár nem előre néz repülés közben, hanem lefelé, a repülés irányában gyakorlatilag megvakul, magyarázta Graham Martin, a Birminghami Egyetem professzora. A madarak repülés közben gyakran lefelé néznek fajtársakat, fészkelőhelyet vagy táplálkozóterületet keresve. A szűk látótér és a vészesen nagy holttér problémája biztosan érinti az összes daru-, és túzokfajt, és valószínűleg a nagy testű ragadozómadarakat, így a sasokat és keselyűket is, mondta a professzor a BBC-nek.

A brit tudósok új felfedezése a madarászokat és az elektronikai vállalatokat segíthetik abban, hogy minimalizálják az ütközések esélyét. Mivel az említett fajoknál nem ér sokat a vezetékek láthatóbbá tétele, a professzor szerint arra kell megoldást találni, hogyan lehet elcsalni a madarakat a légvezetékektől. A tanulmányozott afrikai madarak közül a paradicsomdaru a legveszélyeztetettebb az IUCN Vörös Könyve alapján: a természetvédők szerint pedig a magasfeszültségű vezetékek okolhatók elsősorban az állománycsökkenéséért. Hazánkban az érintett fajok közül a fokozottan védett túzok legsérülékenyebb, állománya európai szinten is jelentős. Hazánk kivételével csupán Spanyolországban és Oroszországban található jelentősebb populációja.

Egy három évig tartó kutatás kimutatta, hogy azok a fiatalok, akinek  14-15 éves koruk előtt orális élményekben volt részük, sokkal nagyobb eséllyel vesztették el a szüzességüket a gimnáziumban, mint azok, akik tökéletesen önmegtartóztató életet éltek. Ezeknek a fiataloknak a negyede már a kilencedik osztályban részt vesz az első közösülésben, felük meg a 11-ig elveszti szüzességét.

Rizikófaktor

Az orális szex tehát a közösülés előszobája a kutatók szerint. Ezt bizonyítja, hogy akik a 11-ik elejéig nem vettek még részt az ilyen kalandokban, azoknak mindössze 16 százaléka veszti el szüzességét az év végéig, szemben az ötven százalékos aránnyal.

Kimutatták továbbá azt is, hogy aki részt vesz orális szexben, az fél éven belül többnyire elveszti szüzességét.

Kutatók szerint ennek az eredménynek fontos szerepe lehet a megelőzésben. Eddig ugyanis csak általában beszéltek a szexről a szakértők, ha viszont az orális közösülést, mint rizikófaktort veszik figyelembe, könnyebb lesz felkészíteni a fiatalokat a veszélyekre.

Kiderültek még további érdekességek is: a 15-19 év közötti hajadon fiatalok negyede vett részt legalább egyszer valamilyen szexuális játékban. Egy másik, New Yorkban végzett tanulmány meg azt mutatta ki, hogy a fiatal fiúk négy, és a fiatal lányok kilenc százalékának volt már szexuális kapcsolata fiúkkal és lányokkal is.

A UC San Diego és a Harvard egyetemek közös kutatócsoportja egy 2000 tesztalanyt érintő kutatással bebizonyította, hogy a politikai nézetek és gondolkodásmód kialakulása nem csak szociális faktoroktól, a neveléstől, és az embert ért élményektől függ, de erős genetikai alapja is van.

A kutatók a kísérletben részt vevők genetikai adatait vetették össze a kapcsolati hálóikkal, és a politikai nézeteikkel. Azt találták, hogy a DRD4 kódnevű gén egy speciális variánsa, ami az agyban a dopamin hormon működését szabályozza, az átlagnál sokkal többször szerepelt a liberális elkötelezettségű emberekben. A génvariáció jellemzően akkor jelezte nagy biztonsággal az ideológiát, ha az adott tesztalany szociálisan aktív volt a kamaszkorában, vagyis sok barátja volt, élénk társasági életet élt.

A jelenség etnikumtól, kortól, nemtől, és kulturális háttértől függetlenül megfigyelhető volt.

Arra jutottak, hogy az ilyenkor az agyban lezajló biokémiai folyamatok mindössze két tizedmásodpercig tartanak, és nagyon hasonlítanak arra, amit kokain fogyasztásakor produkál az agy. A kutatók szerint ilyenkor 12 agyterület mutat aktivitást egyszerre, és nagy mennyiségben szabadulnak fel olyan hormonok, mint a dopamin, az oxitocin és adrenalin.

A kutatás azt is kimutatta, hogy más agyterületek dominánsak a szeretet különféle típusai esetében. A feltétel nélküli szeretet, ami például egy anya és a gyermeke között működik az agy középső területein jár kiemelkedő aktivitással, míg a szenvedélyes szerelemnél a hátsó agyterületek lépnek működésbe.

A Journal of Sexual Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint ha megértjük a bonyolult érzelmek hátterében álló agyi folyamatokat, az sokat segíthet például a depresszió kezelésében.

A KÉT KUTATÁS HASONLÓAN INDULT: 16 ÉVESEN MÉRTÉK FEL A TESZTALANYOK INTELLIGENCIÁJÁT, ÉS ÖT KATEGÓRIÁBA SOROLTÁK ŐKET ENNEK ALAPJÁN. AZ AMERIKAIAK HÉT ÉV MÚLVA TARTOTTAK EGY MÁSODIK FELMÉRÉST AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRÓL, A BRITEK PEDIG HÁROM ALKALOMMAL, A TESZTALANYOK 20, 30, ILLETVE 40 ÉVES KORÁBAN.

AZ EREDMÉNYEK MINDEN ALKALOMMAL UGYANAZT MUTATTÁK: AZ INTELLIGENSEBB CSOPORTOKBA TARTOZÓK FELNŐTTKORUKRA RENDSZERESEBBEN ÉS NAGYOBB MENNYISÉGBEN FOGYASZTOTTAK ALKOHOLT, MINT A TÖBBIEK. A KÜLÖNBSÉG AKKOR IS MEGMARADT, HA STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL KISZŰRTÉK AZ EREDMÉNYEKET POTENCIÁLISAN TORZÍTÓ DEMOGRÁFIAI HATÁSOKAT, MINT A CSALÁDI KÖRNYEZET, AZ ANYAGI KÖRÜLMÉNYEK VAGY A CSALÁDI ÁLLAPOT. A LEGOKOSABB ÉS A LEGBUTÁBB CSOPORTOK ÁTLAGOS ALKOHOLFOGYASZTÁSA KÖZÖTT 80 SZÁZALÉKOS VOLT A KÜLÖNBSÉG ELŐBBIEK JAVÁRA.

A PSYCHOLOGY TODAY SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TANULMÁNY SZERZŐI EVOLÚCIÓS OKOKAT SEJTENEK A JELENSÉG MÖGÖTT. AZ IHATÓ ALKOHOL ARÁNYLAG ÚJ TALÁLMÁNY, NAGYJÁBÓL 10 EZER ÉVE LÉTEZIK, AZELŐTT AZ EMBEREK TÚLÉRETT, ROTHADÓ GYÜMÖLCSÖKET ETTEK A BERÚGÁS ÉLMÉNYÉÉRT (MINT A VADÁLLATOK A SIVATAGI SHOW CÍMŰ FILM LEGENDÁS JELENETÉBEN). AZ INTELLIGENSEBB ŐSEINK HAMARABB ÁLLTAK ÁT A MODERNEBB, IHATÓ FORMÁTUMRA, AMI EVOLÚCIÓS ELŐNYT JELENTETT SZÁMUKRA, ÉS EZ A LESZÁRMAZOTTAIKNÁL MÁIG MEGJELENIK.

A nők jobban tetszenek a férfiaknak, ha piros ruhában vannak, mint ha más színűben - állítják amerikai pszichológusok. Tesztjük során férfiaknak egy "mérsékelten vonzó" nő fényképét mutatták két változatban: vörös és kék felsőruhában. A férfiak ösztönösen vonzóbbnak találták a piros "változatot". Az amerikai Rochester Egyetem kutatói megjegyzik, hogy az állatvilágban a piros gyakran jelzi azt az időszakot, amikor a nőstény a legtermékenyebb - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

A kutatók 10-20 százalékra becsülik a népességen belül azt a rész, akiknél ennek a génnek egy speciális verziója van meg: ők azok, akik nem bírják az italt, és már pár pohártól csúnyán berúgnak. Ennek az a következménye, hogy feltűnően kevés köztük az alkoholista, hiszen általában nagyon rosszak az első tapasztalataik az alkohollal, és emiatt nem is szoknak rá később.

Az amerikai kutatók szerint ennek a génnek a manipulálásával olyan szerek lesznek kifejleszthetők, amelyek felgyorsítják a kijózanodás folyamatát, illetve megóvják az említett, hibás génvariációval rendelkezőket attól, hogy rosszul legyenek a piától.

Az Alcoholism: Clinical and Experimental Research című szaklapban megjelent tanulmány szerzői óva intenek attól, hogy felfedezésüket az alkoholizmus gyógyításával tartsák egyenértékűnek. Mint írják, az alkoholizmus egy nagyon összetett betegség, rengeteg oka lehet annak, hogy valaki iszik, a génmanipuláció pedig csak tüneti kezelés – igaz, annak elég hatékony lehet.

A férfiaktól este hat óra körül érdemes kérni valamit, mert olyankor a legengedékenyebbek - derítette ki egy brit felmérés.

A legrosszabb időpont délután három, olyankor a legelutasítóbbak. Az ezer főre kiterjedő felmérést egy gyógyszergyár rendelte meg. Kiderült az is, hogy előléptetésért folyamodni legjobb délután egykor, nem pedig a nap kezdetén.

A megkérdezett 1019 ember 86 százaléka azt mondta, ismeri napi hangulathullámzását.

A Daily Telegraph című lap a jelenségről megkérdezte Evie Bentley bioritmus-szakértő pszichológust, aki megerősítette, hogy mindenki fizikai, szellemi, érzelmi közérzetét nagyban befolyásolja természetes bioritmusa