Az amerikai Wake Forest University School of Medicine egyetem kutatói kísérletekkel bizonyították, hogy a vakarózás ugyanolyan ragadós, mint az ásítás, és egy vakarózó ember látványa is elég ahhoz, hogy a szemlélő szintén viszketést érezzen.

A kutatók 25 önkéntessel dolgoztak, akiknek ötperces kisfilmeket kellett megnézni, miközben kamerák rögzítették a viselkedésüket. Statisztikailag igazolható volt, hogy akik olyan bejátszásokat láttak, amelyeken emberek vakaróztak, öntudatlanul maguk is ezt tették, jóval gyakrabban, mint akik ilyen szempontból semleges filmet láttak.

A kísérlet folytatásában a tesztalanyok karjára olyan anyagot cseppentettek, ami irritációt és viszketést okoz, de meglepő módon a látvány felülbírálta a fizikai szükséget, és a kísérleti alanyok véletlenszerű helyeken vakaróztak, nem ott, ahol valóban viszketést éreztek.
A kutatók a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a vakarózás látványa az agyban olyan folyamatokat indít el, ami hiperérzékennyé tesz a viszketési ingerre, és az idegrendszer hamis riasztásokat küld arról, hogy éppen hol érez viszketést a test. Sőt, ehhez nem is kell feltétlenül látvány, elég ha csak ilyesmiről beszélnek az alanynak.

Ha az elmélet igaz, jó eséllyel ön is vakarózni kezdett a cikk olvasása közben.

Lewis Wolpert, a University College London professzora Nagyon jól nézel ki címmel most megjelent könyvében azt ecseteli, hogy az emberek átlagos mértékben boldogok tizenévesen, majd húszas éveikben is, ezt követően azonban visszaesik megelégedettségük foka, miközben karrierjüket építik és próbálják eltartani családjukat.

A felelősség csak a középkor éveinek végére csökken, amikor az érettség kombinálódik annak képességével, hogy élvezni tudják a dolgokat, és összpontosíthassanak is rájuk. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közzétett, 341 ezer ember részvételével lefolytatott tanulmányból az derült ki, hogy az emberek a negyvenes éveik végétől ismét fokozatosan elégedettebbek lesznek, és ez a megelégedettség 85 évesen tetőzik.

Mint Andrew Steptoe, a University College London pszichológusa hozzátette, a jó egészség és a biztonságot nyújtó bevétel nagyon fontos tényezők voltak az időseknél az elégedettség megítélésében. Kutatások arra is rámutattak, hogy az öregedéssel együtt jár ugyan néhány képesség romlása, ám más képességek, például a nyelv vagy a döntéshozás javulnak, ahogy az agy érettebbé válik.

Pszichológusok úgy vélik, idősebb korban jobban megválogatjuk, mivel és hogyan töltjük el időnket, többet fordítunk olyan dolgokra, amelyeket kedvelünk, és könnyebben zárunk ki nemszeretem dolgokat életünkből.

Philadelphiában a Thomas Jefferson Egyetem munkacsoportja azt vizsgálta, igazolható-e, hogy a doktor együttérzésének őszinte kimutatása szerepet játszhat a cukorbetegek kezelési eredményeiben. Kanadai kollégáik eredményei alapján láttak munkához, akik kimutatták, hogy a kezelőorvosok az esetek 90 százalékában nem képesek megfelelően reagálni a páciens betegségével kapcsolatos érzelmi reakcióira.

Az amerikai intézetben 29 családorvos kezelt 2006 és 2009 között 891 cukorbeteget. Valamennyi orvosnál megtörtént az egyetem kutatói által 2001-ben kidolgozott, igen részletes lélektani vizsgálat, ami a betegellátással kapcsolatos együttérzés képességének mérésére készült. Ez pontozás alapján véleményezte a vizsgált személy empatikus alkalmasságát.

Mohammad Reza Hojat, a munkacsoport vezetője a mérések eredményéről elmondta: a magasabb pontszámot elérő, betegeikkel jobb együttérzési képességű orvosok kezelte cukorbetegek vércukorértékei és vérkoleszterin-adatai mérhetően jobbak voltak, mint azon betegeké, akiknek kezelőorvosa a teszt során gyengébben szerepelt.
A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az orvos jobb együttérzése nagyobb bizalmat és eredményesebb együttműködési készséget hoz létre betegeiben és ez a folyamatos, közös figyelmet igénylő betegség kezelésében létfontosságú. Az így kezelt páciensek pontosabban szedték gyógyszereiket, a terápiahűségük lényegesen jobb volt és ez a klinikai eredményekben is megmutatkozott.

A pszichológiai szűrővizsgálat a felvételre jelentkező orvosok kiválasztásában, sőt már az orvosi pályára készülő fiatalok esetében is hasznos lehet - nyilatkozta Hojat professzor.

A bostoni Tufts Medical Center's Institute for Clinical Research and Health Policy Studies kutatóintézet tudósai 14 független tanulmány adatait elemezték ki, amelyek a nyolcvanas évek elejéig visszamenőleg tartalmaztak adatokat szívinfarktussal kórházba szállított betegekről. Arra jutottak, hogy míg alapállapotban egy egészséges 50 éves embernél minden egyes órában egy az egymillióhoz annak az esélye, hogy szívrohamot kap, intenzív edzés vagy szex után két órára ez a háromszorosára emelkedik, mind a nők, mind a férfiak esetében.

A megnövekedett kockázatot azonban eredményesen lehet mérsékelni azzal, ha rendszeresen végezzük az adott testmozgást, az edzésnél a halálos kimenetelű szívroham kockázata heti minden újabb rendszeres alkalomnál 45, szexnél 30 százalékkal csökken a statisztika szerint.

A kutatást vezető kardiológus professzor szerint az eredmények legfőbb tanulsága az, hogy egy szívinfarktus, vagy szívbetegség diagnosztizálása után hiba azt tanácsolni a páciensnek, hogy ritkábban éljen nemi életet.

Elkészült a tökéletes reggeli receptje. A hozzávalók: egy szelet 0,9 cm vastag fehérkenyér 7,1 gramm enyhén sós vajjal és 11,2 gramm lekvárral. A kenyeret 1 percig kell pirítani 220 fokon, majd megkenni vajjal és lekvárral.

„A hideg pírítós kihozza a lekvár bársonyos ízét és az élénkítő narancs zamata endorfint szabadít fel az agyban.” - állítja Professor Christopher Smith, a Manchester Food Research Center vezetője.

Professor Smith kutatásában hatvan tesztelő vett részt. A recept kulcsa a kenyérvastagságának, a vajnak és a lekvárnak az aránya: 9:1:2 az ideális aránypár. A lekvárban lévő héj mérete is fontos: másfél és négy milliméter között a legjobb.

A kutatás szerint Angliában az elmúlt évben a lekváreladás drasztikusan csökkent, de egyre több brit főz magának lekvárt.

A madarak körében ilyen viselkedést a kutatók eddig csak a különösen intelligensnek számító hollóknál figyeltek meg. Vizsgálatainak eredményeit Joanne Edgar, a Bristoli Egyetem munkatársa a Proceedings című szaklapban mutatta be.

A zoológus egy tyúkot és fiókáját két szomszédos, egymástól plexiüveglappal elválasztott ketrecbe helyezte. Rövid szoktatási időt követően apró léglökésekkel ingerelte vagy az anyaállatot, vagy a csibét, miközben megfigyelték a tyúk szemhőmérsékletét, pulzusát és viselkedését.

A tyúk mind a saját magát, mind a csibéjét érő léglökésekre fokozott figyelemmel, nyugtalansággal, pulzusnövekedéssel és hidegebbé váló szemekkel reagált. Ha viszont csak a légáramlat sziszegő hangját hallották, mindkét állat közömbös maradt. Edgar következtetése szerint mindez arra utal, hogy a tyúkok együtt éreznek utódaikkal, tehát képesek az empátiára. A tyúk a csibe stresszes csipogásának érzékelése nélkül is felismeri, hogy történik valami utódjával.

A vizsgálatok szerint a negyven év feletti szülők annál boldogabbak, minél több gyermekük van, a fiatal párok viszont annál elégedetlenebbek, minél több a gyerekük. A 86 országban élő, több mint kétszázezer nő és férfi részvételével készített tanulmány eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra.

Míg a harminc év alatti szülők boldogságának mértéke már az első gyermektől kezdve minden egyes újabb utóddal folyamatosan csökken, az ötven év feletti szülők minden esetben boldogabbak, mint gyermektelen kortársaik, függetlenül a gyerekek számától.

A fordulópont negyvenéves kornál érkezik el. A 30 és 39 év közötti szülők ugyanolyan boldogok, mint a gyermektelenek.

A rostocki Max Planck Intézet demográfiai kutatóközpontja és a Pennsylvaniai Egyetem közös tanulmánya elsőként igyekszik felderíteni az ellentmondást az elterjedt nézet között, miszerint a gyermek boldoggá tesz és a tény között, hogy eddig semmilyen összefüggést nem tártak fel a gyerekek számát és a boldogság mértékét illetően.

A szülői lét első időszakában a negatív tapasztalatok - kevés alvás, aggodalom a kicsik miatt és az anyagi korlátok - túlsúlyban vannak a pozitív tapasztalatokkal szemben. Minél idősebbek lesznek azonban az anyák és az apák, annál kevesebb terhet jelent számukra utódjuk, aki közben egyre idősebbé és önállóbbá válik - véli Myrskylä.

Az egykori szocialista országokban, mint Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban, ahol a fiatal szülők kevés támogatást kapnak, a gyerekek számának növekedésével arányosan csökken a fiatal anyák és apák elégedettsége. Ugyanakkor a negyvenedik évtől különösen erősen növekszik itt az elégedettség, mivel a szülők a gyenge szociális rendszerben fokozottabban saját gyermekeik anyagi támogatására vannak utalva.

A modern lovak ősei ötvenötmillió évvel ezelőtt leginkább puha gyümölcsöket fogyasztottak - derítették ki amerikai kutatók, akik a Science legújabb számában tették közzé tanulmányukat.

Két New York-i kutató - Matthew Mihlbacher és Nikos Solounias hetvennél több kihalt lófaj 222 populációjából 6500 egyed fosszilizálódott fogait vizsgálta meg, majd az így nyert adatokat összevetette az éghajlat változásaival Észak-Amerikában. A tudósok a nagyőrlők, azaz zápfogak alakját, éleit vizsgálták, ahogy elemezték a rajtuk látható kopásnyomokat is.

Drága dolgok vásárlása és fontos pénzügyi döntések előtt jó, ha megiszunk egy palack vizet. A holland Twente Egyetem kutatói szerint vizelési kényszer esetén az emberek visszatartják a fontos vagy pénzapasztó döntéseiket, ami azután megalapozottabb elhatározást eredményez.

A vizsgálódáshoz önkéntesekkel vizet itattak: az egyik csoporttal háromnegyed litert, a másikkal jóval kevesebbet. 40 perc múlva - amikorra a víz a hólyagba ért - rövid és hosszabb távú előnyök mérlegelése elé állították őket, egyebek közt azt kérdezték tőlük, hogy inkább 10 fontot szeretnének kapni már másnap, vagy 30-at öt hét múlva. A feszülők közül választották többen a későbbi, háromszoros összeget.

A hólyagfeszültséget ugyanaz az agyterület ellenőrzi, amely a vágy és a jutalom érzelmeit aktiválja. A Psychological Science című tudományos lap cikkének szerzői arra jutottak, hogy elég a vizeléssel kapcsolatos szavakra pusztán gondolni ahhoz, hogy kiváltódjon ugyanez a hatás. Észrevételeik ellentmondanak korábbi vizsgálatoknak, amelyek arra jutottak, hogy akinek vissza kell fognia a vizelését, nehezebben uralkodik magán más vonatkozásokban.

Mirjam Tuk, a holland kutatás vezetője szerint az agy önkontroll jelei nem konkrét tevékenységekhez kapcsolódnak, és a hólyagfeszültség révén akaratlanul általános fékezést parancsolnak.

A szakemberek több mint 160 olyan korábbi tanulmányból szűrték le a megszívlelendő tanulságot, amelyek a pozitív gondolkodás és az általános egészségi állapot, valamint az élettartam közötti kapcsolatot vizsgálták.

"Szinte sokkolt és határozottan meglepett, amikor megláttam az adatok közötti összefüggéseket" - hangoztatta Ed Diener, az Illinois Egyetem pszichológia professzora, aki a vizsgálatot vezette.

Tapasztalatairól beszámolva elmondta: a kutatások "túlnyomó többsége azt a végeredményt húzta alá, hogy a boldogság kapcsolatban áll az egészséggel és a hosszú élettel", bár akadt néhány olyan tanulmány, amely ennek ellenkezőjét bizonyította.

Az Applied Psychology: Health and Well-Being című folyóirat keddi számában publikált cikk több hosszú távú tanulmányt, valamint tudományos kísérletekről szóló írásokat is vizsgálat alá vett. Ezek között egy ötezer egyetemista életét több mint negyven éven át figyelemmel kísérő tanulmányból kiderült ki, hogy a legpesszimistább diákok rövidebb életűnek bizonyultak.

A laboratóriumi kutatások szerint a pozitív kedély csökkentette a stresszhormon szintet, viszont növelte az immunműködést és megerőltetés után segítette a szív működésének helyreállását.

Egy másik tanulmány szerint stresszes környezetben, például zsúfolt ketrecekben élő állatoknak gyengébbnek bizonyult az immunrendszere, hajlamosabbak voltak a szívbetegségekre, és rövidebb életet éltek, mint a kevésbé zsúfolt körülmények közé került társaik.

Diener megjegyezte: miközben manapság elsősorban az elhízásra, a dohányzásra, a táplálkozási szokásokra és a testedzésre koncentrálunk, ha az egészségről van szó, "talán itt lenne az ideje, hogy hozzátegyük a légy boldog és kerüld az állandó idegeskedést és depressziót a listához".

Kendall Eskine, a City University of New York munkatársa 57 önkéntest kért fel, hogy erkölcsi szempontból értékeljenek különböző bírósági eseteket egy egytől száz pontig terjedő skálán. A bűnügyi listán szerepelt többek közt egy férfi, aki megette a saját kutyáját és két másodunokatestvér, akik egymással létesítettek szexuális kapcsolatot. A résztvevők politikai beállítottságára is kíváncsiak voltak.

A kísérlet előtt és közben is különböző ízű italokat kellett fogyasztaniuk az alanyoknak. Egyesek keserű, mások édes italt, míg a kontrollcsoportba tartozók vizet kaptak.

A keserűek átlagosan 27 százalékkal hoztak keményebb ítéletet társaikénál. Érdekesség, hogy a konzervatívabb beállítottságú egyénekre erősebben hatott a keserű íz, mint a liberálisan gondolkodókra.

Bár az íz és az állítólagosan általa kiváltott magatartás közti kapcsolat még nem világos, a kutatást végzők szerint felmerül a kérdés, hogy vajon az esküdteknek kerülniük kellene-e a keserű ízű élelmiszerek fogyasztását, és vajon az étkezési szokások szerepet játszanak-e a politikai beállítottság kialakításában.

A Santa Cruz-i University of Carolina egyetem professzora, akinek fő kutatási területe az univerzum hosszú távú evolúciójának vizsgálata, megalkotott egy képletet, ami megadja az egyes bolygók elméleti értékét.

Hogy pontosan milyen adatokból, milyen matematikai műveletekkel, és miért pont azokkal határozható meg egy bolygó értéke, azt Dr. Laughlin nem árulta el, csak annyit, hogy a képlet figyelembe veszi a bolygó méretét, tömegét, korát, a felszíni hőmérsékletét, a légköre összetételét, és más, hasonló statisztikákat. Minél inkább alkalmas egy bolygó a földihez hasonló életre, annál magasabbra értékeli a képlet. A professzor egy évet dolgozott az egyenleten, az elsődleges célja az volt vele, hogy olyan rendszert hozzon létre, ami képes értékelni és fontosság szerint rendszerezni a NASA Kepler űrtávcsöve által felfedezett új bolygókat.

A képlettel eddig több mint 1200 bolygó értékét becsülték fel, az eredmények szerint a Naprendszeren belül a Mars a második legértékesebb bolygó a Föld után (tízezer font, vagyis 3,2 millió forint adódott rá), míg másik szomszédunk, a Vénusz a minimum értéket, egy pennyt kapott csak értékbecslésként. A Naprendszeren kívüli bolygók nagy része is az értéktelen kategóriába került, általában a légkör hiánya, vagy annak kedvezőtlen összetétele miatt. Ez húzta le a Földhöz leginkább hasonló ismert exobolygó, a Gliese 581c értékét rongyos száz fontra (32 ezer forint), és így lett a legértékesebb exobolygó a Kepler által nemrég felfedezett KOI 326.01, 150 ezer fontos (47,7 millió forint) árcédulával.

A kopaszodó, titkárnőjét döngető, családját elhagyó, szürke Mercedesből piros kabrióba átülő középkorú férfi régi jó kifogása a kapuzárási pánik (midlife crisis), amiről a közhiedelem azt tartja, hogy 40 körül, vagy később óhatatlanul bekövetkezik, és nincs ellene mit tenni.

Csakhogy a pszichológusok szerint a kapuzárási pánik egész egyszerűen nem létezik.

A Livescience több tudóst is megkérdezett, és ők egybehangzóan azt állítják, hogy a jelenség puszta mítosz, aminek nincs komolyan vehető tudományos háttere.

Margie Lachman, az amerikai Brandeis Egyetem pszichológusa szerint az ember életében bekövetkező válságokat kiváltó események szinte bármely életkorban felbukkanhatnak – az ok lehet karrierprobléma, közeli ismerősök halála vagy betegség. Az sem teljesen világos, mikor számít valaki középkorúnak; van, aki szerint 30-75, mások szerint 40-65 éves kor között lehet beszélni róla, bár egyes kultúrák nem is ismerik a középkor fogalmát.

„Lehetnek olyan időszakok, amikor a dolgok igen problematikus módon állnak össze, amikor az ember életében komoly gondok jelennek meg – mondta a portálnak Alexandra Freund, a Zürichi Egyetem kutatója. – Átéljük ezeket a fajta kríziseket, de egyáltalán nem  kötődnek az életkorhoz.”

Kanadában fogant

A fiatalok kezdetben küzdenek azzal, hogy megtalálják céljaikat, és kialakítsák értékrendjüket. A vonatkozó kutatások azonban azt mutatják, hogy a személyiség a felnőttkorban viszonylag stabil marad, ami szintén arra utal, hogy a kapuzárási pánik nem létezik.

Magát a fogalmat először 1965-ben írta le egy kanadai pszichológus, Elliot Jacques. A midlife crisis szerinte a középkorúak által átélt kétely, elbizonytalanodás, a fiatalság elmúlásának és az öregkor közeledtének érzete. A krízist kiváltó okok között lehetnek traumák, munkahelyi problémák, gyász, vagy akár a családi otthont elhagyó gyerekek. A Jacques által leírt önterápiás módszerek között szerepel a házasság vagy éppen a házasságon kívüli kapcsolat, a költekezés, esetleg az igény a külső megváltoztatására. A múlt század 80-as évei óta viszont a kutatók azt tartják, hogy a középkorúak többsége a közhiedelemmel ellentétben nem esik át kapuzárási pánikon. Egy tanulmány szerint például az amerikaiaknak kevesebb mint 10 százaléka szembesült kifejezetten az életkorhoz köthető krízishelyzettel.

A kutatásban rész vevőknek 16 éves korban mérték fel az IQ-ját, majd a huszas, harmincas, és negyvenes éveikben is részletes orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak vetették alá őket. Ennek része volt egy kérdőív az alkoholfogyasztási szokásokról.

Az eredmények következetesen arra mutattak, hogy akinek gyerekkorában magasabb volt az intelligenciája, az felnőttként többet, és gyakrabban iszik alkoholt. Az egyik kérdésnél nullától hatig terjedő skálán kellett megjelölni, hogy milyen gyakran iszik meg az adott tesztalany egy ültő helyében legalább öt italt, és milyen gyakran éri el a teljes részegséget. A legalacsonyabb (75 alatti) és a legmagasabb (125 feletti) gyerekkori IQ-t mutató csoportok között jelentős, 3-5-szörös különbséget mutattak az adatok.

Milyen sűrűn részegedik le? 0 - soha, 1 - évi egy-két alkalom, 2 - havonta, 3 - havi két-három alkalom, 4 - heti egy-két alkalom, 5 - heti három-öt alkalom, 6 - szinte minden nap

A jelenségre logikus magyarázat lenne, hogy az okosabb gyerekek nagyobb eséllyel jutnak el főiskolára, egyetemre, ahol az alkoholfogyasztás és a bulizás jellemző és gyakori, míg a kevésbé intelligensek valószínűleg kevesebbet is fognak keresni felnőttként, így nem engedhetik meg maguknak a sűrű italozást.

A statisztika azonban rácáfol erre, a magasabb alkoholfogyasztás kizárólag az IQ-val mutatott összefüggést, és a kutatók hosszasan sorolják, hogy mivel nem: életkor, nem, etnikum, vallás, családi állapot, iskolázottság, kereset, szexuális partnerek száma az elmúlt évben, a szülők iskolázottsága és keresete, politikai elkötelezettség.

Henry Bennet-Clark brit zoológus még 1967-ben jött rá arra, hogy a bolhák a katapultáláshoz szükséges energiát egy egyedülállóan rugalmas fehérjemolekulának, a rezilinnek köszönhetik, mintha egy összenyomott rugó működne a rovarok testében.

A kutatók egyetértettek abban, hogy inkább ez a rugó, mintsem a miniatűr izmok, röpíti a bolhákat a magasba. Ugyanakkor a tudósok véleménye megoszlott az ugrás mechanizmusát illetően: míg az egyik tábor szerint a rovar térdelő állásból rugaszkodik el, a másik úgy vélte, a rugó a hátsó végtagok ízületein keresztül érvényesíti hatását.

A tudósok szupergyors kamerával filmezték a bolhákat, és a legnehezebb feladatnak azt találták, hogy a megfelelő pillanatban késztessék a rovarokat ugrásra. Némi kísérletezgetés után rájöttek, hogy a rovarok sötétben mozdulatlanok, és csak akkor lendülnek mozgásba, ha rájuk vetül a fény. Így miután beállították a sötétben a kamerát, megvilágították a rovart, és lencsevégre kapták az ugrást.

A zoológusoknak így sikerült felvenni 10 felnőtt egyed 51 ugrását. Az esetek 90 százalékában a rovarok hátsó végtagjainak mind a lábfeje, mind a térde érintkezett a talajjal, mielőtt nekirugaszkodtak és a magasba emelkedtek volna. Az ugrások tíz százalékában csupán a lábfejből indították az ugrást.

A felvételek elemzése során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarok a levegőbe emelkedés során is gyorsultak, még akkor is, ha a térdeik segítsége nélkül rugaszkodtak neki.

A rovarok végtagjait az elektronmikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a bolhák lábfeje kapaszkodókarmokkal van ellátva. A térdük felülete viszont tökéletesen sima, vagyis nem képes kellőképp rögzülni, hogy megfelelő legyen a start. Matematikai modellezés segítségével kiszámították a bolhaugrások röppályáját, és azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy a rovarok torában lévő rugó energiáját az emeltyűként funkcionáló végtagjaikon keresztül hasznosítják, a lábfejükkel ellökve magukat a talajtól.

A University of Nebraska és Pennsylvania State University amerikai egyetemek közös kutatásában a tudósok arra keresték a választ, hogy a nők matematikai képességeit mennyire befolyásolják a külső körülmények. Kísérletükben 150 önként jelentkező egyetemista vett részt (67 nő és 83 férfi), akik úgy tudták, egy olyan kísérletben vesznek részt, ami a csoportban való tanulás hatékonyságát vizsgálja.

A tesztek során beépített emberek a kutatók által tárgyiasító tekintetnek nevezett nézéssel méregették a tesztalanyokat. Ezt jó előre betanították a tudósok a munkatársaknak, hogy pontosan ugyanolyan körülményeket teremtsenek a kísérleti alanyok számára.

Az eredmények azt mutatták, hogy a nők teszteredményei érezhetően romlottak, amikor a melleiket bámulta valaki - de azt is észrevették a kutatók, hogy ennek nem az az oka, hogy zavarba jönnének a méregetéstől, inkább az, hogy elvonja a figyelmüket. Megfigyelhető volt, hogy a teszt további részében a nők szívesebben beszélnek vagy kerülnek közelségbe azokkal, akik a feladatok közben bámulták őket.

Férfiak esetében ugyanezt a jelenséget nem sikerült kimutatni a kutatóknak. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Psychology of Women Quarterly című pszichológiai szaklapban jelent meg.

A sorozat első számú humorforrása az, hogy lehetetlenül kínos helyzetekbe hozza a szereplőit. Néhány ilyen jelenetet nézettek meg a kutatók 121 tesztalannyal. A csoport egyik fele 60 év felettiekből, a másik 18-35 év közöttiekből állt.

A filmnézés után kitöltött tesztből kiderült, hogy az idősebb korosztály tagjai jóval kevésbé tudták megítélni, hogy a főszereplő Ricky Gervais tettei és mondatai közül melyek voltak nem igazán helyénvalóak (és ezért a sorozat jellegzetes humorának forrásai), és jóval gyengébbnek bizonyultak a testbeszéd és a mimika olvasásában is mint a fiatalabbak.

A kutatás eredménye egyébként ellentmond a pszichológusok között általánosan elfogadott elméletnek, ami szerint az ember érzelmi intelligenciája a hatvanas éveiben éri el a legmagasabb szintet.

Királynak vagy királynőnek lenni kétszázszor életveszélyesebb volt, mint a világ jelenleg leggyilkosabb városában lakni, de még egy fronton szolgáló katonának is négyszer jobb ma az esélye a túlélésre, mint egy királynak volt természetes halálra - erre jutott egy brit kriminológus.

Manuel Eisner, a Cambridge-i Egyetem professzora több mint 1500 európai király és királynő élettörténetét vizsgálta, és a "végeredmény" szerint legalább húsz százalékuk erőszakos halállal halt. Jelenleg a mexikói Cuidad Juarez városában a legmagasabb az emberölési hányad, de még ott is kétszázszor biztonságosabb az élet, mint egy uralkodóé volt Európában a középkorban.

Eisner kimutatása szerint a legtöbb meggyilkolt uralkodóval vetélytársa végzett, hogy megkaparinthassa a trónt. A "fenséges haláltoplista" második helyén a csatamezők állnak (általában szomszédos királysággal vívott háborúkban lelték halálukat királyok), míg a harmadikon a bosszúállás. A nép köréből csak kevés zsarnokölő király- vagy királynőgyilkos "került ki". Nagyon ritkán előfordult halálos baleset is, például lovagi tornán.

A királygyilkosság sokszor egész sor királygyilkosságot szült. Skóciában például 889 és 1094 között 17 uralkodóból 15-öt öltek meg (köztük a királygyilkos Macbeth királyt), Northumbriában - a hajdani Anglia kisebb királyságaiból az egyikben - 15-ből 14 uralkodó lett gyilkosság áldozata.

"Nagyon veszélyes foglalkozás volt ez, jó hír viszont, hogy mára sokkal kevésbé az" - idézte a kutatót a The Daily Telegraph című brit lap.

A kormány becslései szerint ha a sziget mind a hatmillió sertése elkülönített helyre ürítene, az ólak tisztítására fordított napi mintegy 180 millió literes vízfogyasztás a felére esne, ráadásul a kinyerhető trágya is sűrűbbé, értékesebbé válna.

Az ígéretes kezdeti tapasztalatok után a kabinet az egész országban elterjesztené a gyakorlatot, és ehhez kész pénzügyi támogatást is biztosítani, ha a várható haszon önmagában nem győzne meg a gazdákat.

"A sertésürülék trágyaként való felhasználása nagyon jó kezdeményezés a zöld energia szellemében, sokkal jobb, mint hagyni, hogy elvesszen és beszennyezze a folyók vizét... Úgy gondolom, hogy ez sokat segíthet széndioxid-kibocsát.

A munkahét legstresszesebb időpontja: kedd, délelőtt 10 óra - erre jutottak egy brit tanulmány szerzői. Háromezer alkalmazottat kérdeztek meg munkahetük feszültségcsúcsának idejéről, és többségük a kedd délelőttöt említette - akkorra érzik úgy, hogy terhelésük túl nagy, és kezdenek összeomlani a nyomás alatt.

Hétfőn jobban forog az agyuk, felvillanyozzák őket a friss pletykák, a tévéműsorok "megvitatása". Keddre azonban visszatolakodik a valóság: szembesülnek a hétfőn át sem nézett emailek garmadájával, az egész hétre szóló munka tervezésével, a tennivalók töméntelen sokaságával, a főnök határidő-számonkéréséről már nem is beszélve.

Egy önként jelentkező diák, Josh Le 15 hónapon keresztül viselt egy farmert, minden nap, anélkül, hogy akár csak egyszer is kimosta volna. A tesztidőszak végén a kutatók megvizsgálták a farmer anyagát, megmérve a benne előforduló baktériumok mennyiségét. A vizsgálatot megismételték egy alapos mosás, majd egy újabb kéthetes hordási periódus után is.

A mérések azt a meglepő eredményt hozták, hogy sem a mosás, sem a több hónapos hordás nem befolyásolta érdemben a baktériumtenyészet nagyságát, az megmaradt a négyzetcentiméterenként 8500-10000 baktérium közötti szinten (jellemzően az ágyékrésznél volt a legmagasabb az érték). Le rendszeres orvosi vizsgálatokon is részt vett a kísérlet közben, és semmiféle egészségügyi problémát vagy bőrirritációt nem tapasztaltak nála.

Bár a mosás hiánya a kísérlet szerint nem jár egészségi kockázatokkal, azt maga a tesztalany is elismerte, hogy pár hónap után a nadrág szaga már eléggé taszító volt.

A vásárlási szokások elemzése azt mutatta, hogy azok az emberek, akiknek a vezetékneve az abc-ben hátul van, hajlamosabbak az impulzív vásárlásra, és általában többet is vásárolnak, mint az abc-ben elöl állók. A jelenség fokozatosan erősödik a betűk helyzetével, és a Z-vel, Y-nal és W-vel kezdődő neveknél a legnagyobb a hatása.

A hatás nem szűnik meg azoknál a nőknél, akik a házasságkötéskor felveszik a férjük nevét, és megváltozik a helyzetük az abc-ben, a kutatók ebből arra következtetnek, hogy gyerekkori beidegződés lehet a jelenség hátterében.

Az elméletük szerint az egészről az abc-sorrend túlzott iskolai használata tehet, amikor a hátul szereplő gyerekekben az rögzül, hogy ők alapvetően egy sorrendben a hátsó tartományban kezdenek, és aktívan tenniük kell azért, ha előrébb akarnak kerülni.

A betegséget először 2002-ben írták le az orvosi folyóiratokban. Az érintett férfiak közvetlenül ejakuláció után influenzaszerű tüneteket mutatnak: lázasodnak, folyik az orruk, erős fáradtságot éreznek és ég a szemük. A tünetek akár egy hétig is fennállhatnak.

Marcel Waldinger, a hollandiai Utrechti Egyetem szexuális pszichofarmakológiával foglalkozó professzora csoportjával két tanulmányt tett közzé a Journal of Sexual Medicine című szakfolyóiratban, melyekben azt vetik fel, hogy a szindrómával élő férfiak saját ondójukra allergiásak, és egy érzékenyítéses terápiát javasolnak a tünetek csökkentésére.

Waldinger hangsúlyozta, megállapításai ellentmondanak annak, hogy a panaszoknak pszichológiai oka lenne, eredményei szerinte azt mutatják, hogy a legnagyobb valószínűsége egy autoallergiás reakciónak van.

A tanulmányhoz Waldinger és munkatársai 45 holland férfi esetét elemezték, akik ezekkel a tünetekkel jelentkeztek. Nem érezték betegnek magukat, amikor ejakuláció nélkül maszturbáltak, de amint ondó is távozott, tüneteik jelentkeztek, néha már pár percen belül - magyarázta Waldinger.

A férfiak közül 33-an beleegyeztek a klasszikus allergiateszt elvégzésébe, amely során a bőrön ejtett apró karcolásra juttatnak a feltételezett allergénből, ebben az esetben saját - felhígított - ondójukból. A vizsgálatba bevont önkéntesek 88 százalékánál, vagyis 29 férfinál pozitív lett az allergiateszt.

A másik most közzétett tanulmányban arról számol be Waldinger és kutatócsoportja, hogy két önként jelentkező, POIS-ban szenvedő férfinál kipróbálták a hiposzenzitizáló terápiát a tünetek kezelésére. Először különösen nagy hígításban kaptak bőrinjekciókat az ondójukból, majd fokozatosan egyre kevésbé hígították a befecskendezésre használt spermát. Egy-három év elteltével az önkéntesek tünetei jelentősen csökkentek - állapították meg a tanulmányban.

A Nottinghami Egyetem állatorvosi osztályának kedden nyilvánosságra hozott vizsgálata szerint a szigetországban élő, magántenyésztésű lovak egyötöde túlsúlyos.

A tanulmány készítéséhez összesen 160, az állattartók által kitöltött kérdőívet elemeztek. Mivel a kutatók abból indultak ki, hogy a gazdák lovaik súlyát kisebbre becsülik a valóságosnál, némileg többre becsülték a túlsúlyos állatok számát.

Ahogy az embereknél, úgy a lovaknál is a túl kevés mozgás és a túl sok táplálék kettőse okozza a problémát. A túlsúlyos lovak gyakran szenvednek patairha-gyulladásban, ízületi betegségben és anyagcserezavarokban.

A túlsúly egyre növekvő, és fajokon átívelő probléma, hiszen nemcsak az embereket, hanem négylábú társaikat is érinti - fejtette ki Helen Stephenson kutató. A megvizsgált állatok fele csak öt vagy kevesebb órát mozog egy héten. Negyvenkét százalékuk 6-7 órán át aktív hetente.

Volker Schusdziarra, és a Müncheni Klinika munkatársi vizsgálatában résztvevő 380 személy napközben ugyanannyit fogyasztott, függetlenül attól, hogy reggelizett-e. Aki spórolni szeretne a kalóriákon, annak a reggelinél kell elkezdenie - fejtette ki Schusdziarra, aki 220 túlsúlyos és 100 normál súlyú résztvevő étkezési szokásait vizsgálta. Mindannyiuknak tíz napon keresztül pontosan fel kellett jegyezniük, mi mindent fogyasztottak.

A vizsgálat különlegességét az adta, hogy az egyes személyeket nem egymáshoz, hanem saját magukhoz viszonyították: összehasonlították azokat a napokat, amikor az egyes résztvevők reggeliztek és azokat, amikor nem.

A kutató óva inti a fogyni vágyókat attól, hogy kihagyják a reggelit. Sokkal fontosabbnak tartja a napi többszöri, de kevesebb mennyiségű étkezést.

A szupravezetés az a jelenség, amikor egy anyag elektromos ellenállása nullára csökken, vagyis tökéletes vezetővé válik. Ezt eddig jellemzően extrém alacsony, az abszolút nullánál csak pár fokkal magasabb hőmérsékleten sikerült csak elérni, Degucsi Keita és kollégái azonban új utakon kísérleteztek.

A japán tudósok azzal próbálkoztak, hogy az anyagok szupravezető 
tulajdonságát különféle folyadékokkal próbálták javítani. Víz és 
etanol különféle arányú keverékeiben tartották néhány órán át a 
szupravezető mintákat, és azt figyelték meg, hogy a felszívott 
folyadék valóban jó hatással volt a szupravazetésre, a legjobb 
eredmények 15 százalékos javulást hoztak a FeTe0.8S0.2 kódnevű 
kísérleti szupravezető anyag vezetőképességében.

A nagy áttörés azonban akkor következett be, amikor a tudósok a 
laborban bulit tartottak az eredményeik megünneplésére. Már homályba 
vész, hogy a kutatócsoport melyik tagja javasolta, hogy a 
kísérleteket ismételjék meg a partiról megmaradt alkoholos italokkal, 
elvégre azok is nagyrészt vízből és eltilalkoholból állnak.

Mindenki nagy meglepetésére a sörrel, whiskeyvel, szakéval és borral elvégzett kísérletek közül több is meghökkentően jó eredményeket produkált, a legjobbnak a vörösbor bizonyult, ami 62,4 százalékkal növelte a szupravezető képességet.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy rájöjjenek, a vörösbor melyik alkotóeleme okozta a látványos eredményt.

A legszegényebb országokban a legtöbb megvesztegetési ügy az építőiparban fordul elő - vélekedtek a tudósok tanulmányukban. Az összeomló épületek alatt halálukat lelő áldozatok 83 százalékát olyan országok számlálják, amelyek korruptabbak az egy főre jutó bevétel alapján várható mértéknél.

Roger Bilham, a coloradói Boulder Egyetem és Nicholas Ambraseys, a londoni Imperial College kutatója a korrupciót kutató Transparency International, valamint a Világbank adatait vették alapul vizsgálódásaiknál.

A kiértékelésre a 2010-es év két nagy, ámde végkimenetelében óriási mértékben eltérő földrengése, a haiti és az új-zélandi adott alkalmat. Bár a földmozgások ereje csaknem azonos volt, Új-Zélandon nem követelt halottakat, Haitin viszont legkevesebb 220 ezren vesztették életüket.

Azt ugyan nem lehet pontosan felmérni, hogy a szegénység és a korrupció mértéke mennyiben járul hozzá a halottak számához, de annyi bizonyos, hogy ahol elterjedt a korrupció az építőiparban, ott rosszabb minőségű anyagokat és eljárásokat alkalmaznak.

A tehetős államokban ezzel szemben jó képzésben részesülnek az emberek és jobb minőségű építőanyag áll rendelkezésre. Ekképp a kutatók a korrupció számlájára írják az olaszországi, görögországi és oroszországi földrengések halálos áldozatait is. Chilében és Új-Zélandon viszont a várhatónál alacsonyabb a korrupció mértéke, így kevesebb az összedőlő épületekben életüket vesztő emberek száma. Haiti és Irán kirívó példának számít az átlagosnál több földrengéssel és a korrupció mértékével.

A brit kutatók szerint a fogorvosnál tapasztalható szorongás és idegeskedés első számú kiváltó oka a fúró jellegzetes hangja, ami a páciensekben szorosan összekapcsolódott a kezeléssel járó kényelmetlenséggel és esetenként fájdalommal. A tíz év fejlesztés után elkészült fúrónémító prototípus működésének elve, hogy digitális mikrofonokkal rögzíti a fúró hangját, a jeleket elküldi a páciens fülhallgatójába, ahol egy hangcsip a fúró hangjával pont ellentétes hullámformájú hangot gerjeszt, és a kettő kioltja egymást. Így a fúró hangjából semmit nem hall, de ha az orvos szól hozzá, az eljut a füléig.

Az ötlet a luxusautók világából származik, ahol a zajszűrést arra alkalmazták először a Lotus mérnökei, hogy a forgalom zaját és a motor hangját úgy némítsák el az autóban ülők számára, hogy a fontos hangok (például dudálás vagy sziréna) azért eljussanak a sofőrig.

A fogorvosi félelemszűrő prototípusa a feltalálók szerint olcsó, és bármilyen mp3-lejátszóval kompatibilis (a páciens így zenét hallgathat, miközben a fogát fúrják). Jelenleg befektetőket keresnek, hogy elindíthassák a sorozatgyártást, és kereskedelmi forgalomba kerülhessen a kütyü.

A Weizmann Intézet kutatói szerint noha nincs megkülönböztethető illatuk, a könnyek olyan kémiai jeleket küldenek, amelyek csökkentik a tesztoszteron szintjét, ha a férfi elég közel volt ahhoz, hogy belélegezze a könny páráját.

A Science tudományos magazin legfrissebb számában megjelent tanulmány szerzői úgy vélik, bár ez az első olyan kémiai jeladás, amelyre rábukkantak, több hasonló is lehet a nőknél.

Az érzelmi könnyek kémiai összetétele eltér a reflexből kicsorduló könny összetételétől, amely akkor ered el, amikor például por száll a szembe. A biológusok sokáig töprengtek ennek az eltérésnek az okán, valódi élettani funkcióján. Az egerekről például tudták, hogy feromon tartalmú könnyeket termelnek. A feromon olyan szagtalan vegyület, amely sok állatban alapvető ösztönöket vált ki. Noam Sobel neurobiológus kutatócsoportja azt vizsgálta, vajon az emberi könnyek is hasonlóan közvetíthetnek-e tudatküszöb alatti kémiai jeleket az orron át.

Az eredmények szerint akinek a normál járási sebessége 1 m/s (3,6 km/óra) felett van, azok tovább élnek, mint akik átlagos (ami 0,8 m/s), vagy az alatti sebességgel sétálnak.

A kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy az ok-okozati összefüggés egyirányú, tehát hiába erőlteti valaki, hogy gyorsabban gyalogoljon, attól még nem fog tovább élni. A természetes tempójú gyaloglás sebessége egyszerűen egy hatékony és aránylag pontos kijelzője az ember általános egészségi állapotának, ami pedig szoros összefüggésben áll a várható élettartammal – magyarázta az MSNBC-nek a kutatás vezetője, Dr. Stephanie Studenski.

Érdekes, hogy az átlagos járási sebesség (amit egy négy méteres távon mértek a kísérletekben) a 75 év feletti korosztály kivételével minden korcsoportban és mindkét nemnél ugyanúgy 0,8 m/s körüli értéknek adódott. A kutatásról szóló tanulmány a Journal of the American Medical Association szaklapban jelent meg.