A brazíliai vándorpók a világ egyik legfélelmetesebb pókja. Nemcsak a kinézete és mérete miatt (a teste 2-5 centis, ehhez 13-15 centis lábak tartoznak), inkább a mérge teszi méltóvá erre a címre, ami hússzor erősebb a hírhedt fekete özvegyénél. A mérgéből 0,006 milligramm elég egy egér megöléséhez – ugyanez az adat a fekete özvegynél 0,110 mg. A pók Dél-Amerikában él, hálót is sző, de vadászik is, főként rágcsálókra és gyíkokra. becenevét – banánpók – arról a városi legendáról kapta, ami szerint rendszeresen banánszállítmányokkal érkezik Amerikába és Európába. Ez egyébként, ha nem is sűrűn, de valóban elő szokott fordulni. És van még egy városi legenda a pókkal kapcsolatba, ami szerint a csípése férfiaknál órákon át tartó erekciót okoz.

Ha van bármiféle tanulsága, erkölcsi mondanivalója az X-Men képregényeknek, az az, hogy nem a kromoszómáitól és génjeitől lesz ember az ember, hanem attól, ahogyan érez, gondolkodik és cselekszik. A képregények hősei a permanens világmegmentés mellett emberi problémákkal küzdenek, és azt üzenik, attól, hogy valaki kicsit másképp néz ki, és ijesztő képességei vannak, a lelke mélyén csak ugyanolyan, mint mi vagyunk.

Elgondolkozott már valaha azon, miért februárban van négyévente szökőnap, ahelyett, hogy logikusan az év végén lenne? Azért, mert ez így is volt az ókori római naptárban, ott február volt év vége. 

Teljesen véletlenül jutottak megdöbbentő következtetésre a tengeri élővilág és a terrorizmus közti kapcsolatról az Atlanti-óceán bálnapopulációját vizsgáló tudósok 2009-ben, nyolc évvel a szeptember 11-i terrortámadás után. A tengerbiológusok Kanada partjainál vett bálnaszékletminták összetételét, illetve annak változásait elemezték, évekre visszamenőleg. Azt vették észre, hogy 2001 őszén hirtelen lezuhant a mintákban egy hormon koncentrációja, ez a hormon pedig a bálnák szervezetében a stresszel van erős kapcsolatban.

2006-ban a világsajtó szűkszavúan számolt be arról, hogy Daniel Plaza spanyol gyalogló tízéves huzavona után a Legfelsőbb Bíróság előtt tisztázta magát a doppingvádak alól. Ez persze nem tette semmissé a kilencvenes években kapott kétéves eltiltását, és azt, hogy az 1992-es olimpiai bajnoki címét nem sikerült megismételnie, a visszatérése után ‘96-ban Atlantában csak 11. lett. Annál érdekesebb, hogy miért is tiltották el.

A dubaji Burdzs Kalifa a világ legmagasabb és legfényűzőbb felhőkarcolója, 828 méterre emelkedik a város és a sivatag fölé, fennen hirdetve az emirátus mérhetetlen gazdagságát. Azt már kevesebben tudják, hogy a 163 emeletes, 1,5 milliárd dollárból felhúzott épület nem csatlakozik a város csatornahálózatára, mivel az egyszerűen nem lenne képes kiszolgálni. A torony vécéin lehúzott, becslések szerint napi 15 tonna anyagot így folyamatosan kamionok szállítják egy szennyvízfeldolgozó telepre.

A Csipkerózsika az egyik legismertebb tündérmese, ami a Grimm-fivérek nevéhez fűződik. A híres német testvérpár az összes többi, hozzájuk kötött meséhez hasonlóan ezt a történetet is a népi folklórból gyűjtötte az 1800-as években. A mesét először egy francia író, Charles Perrault jegyezte fel és adta ki, 1697-ben (egyébként olyan klasszikusokkal együtt, mint a Piroska és a farkas és a Hamupipőke), a Histoires ou contes du temps passé című kötetében.

Annál nagyobb közhely, mint hogy az alkohol módszeresen elpusztítja az agysejteket, aligha létezik - és aki volt már részeg, vagy legalább látott részeg embert, nyilván egyetért abban, hogy az alkohol tényleg csinál valami olyasmit, ami nincs túl jó hatással az ember agyára. A valóság azonban az, hogy az alkohol egyáltalán nem öli meg az ember agysejtjeit.

Úgy néz ki, a hardcore Harry Potter-rajongóknak nem volt elég, hogy Rowling a hetedik könyv befejezése óta is Potter-történetmorzsákkal lepi meg rajongóit. 2005-ben a vermonti Middlebury-ben feltalálták a mugli kviddicset, ami azóta is úgy terjed, mint a vírus.

A francia kviddics csapat.

Elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy olyan mesebeli játékot, mint a kviddics, a való életbe átültessék. Ugyanis a regények szerint a játék a levegőben zajlik, és a repülő seprű egyik elengedhetetlen kelléke. Ezt a technikai problémát az alapítók azzal a frappáns megoldással oldották meg, hogy elnevezték az azóta hetedik világkupát is megélt új sportot mugli kviddicsnek, és természetesen a földön játsszák. A szabályok majdnem ugyanazok, mint a képzeletbeli játéké, és láthatóan a játékosokat nem zavarja, hogy egy seprűnyéllel szaladgálnak a lábuk között.

A 20. század legkegyetlenebb sorozatgyilkosának címe alighanem a kolumbiai Pedro Lópeznek jár: a férfi több mint 350 gyilkosságot vallott be, amikor elkapták. 110-et bizonyítottak rá, az áldozatai mind 9-12 éves lányok voltak. 53 áldozatának maradványait találták meg egy tömegsírban az Andokban. A történetét akkor ismerte meg a világ, amikor 1980-ban egy amerikai újságíró interjút készített vele a börtönben. És itt jön az ép ésszel nehezen felfogható csavar: Pedro Lópezt 1998-ben 50 dollárnak (kb. 12 ezer forint) megfelelő óvadék ellenében szabadon engedték, azóta ismeretlen helyen tartózkodik, de 2002 óta újra körözik egy friss gyilkosság miatt. Ha még él, most 65 éves.

Ed O'Neill amerikai színész ugyan az elmúlt években a Modern család című vígjátéksorozattal arat nagy sikereket és söpör be különféle díjakat, a magyar tévénézők számára örökre összeforrott a Rém rendes család című sorozat főszereplőjével, a balfék cipőboltos papucsférj Al Bundy alakjával. A sorozat az első nagy sikerű amerikai szitkom volt a kilencvenes években a magyar kereskedelmi tévékben, egyébként 11 évad, 259 epizód készült belőle.

A Guinness Rekordok Könyve szerint az első repülőgép-eltérítés a perui Arequipában történt 1931-ben, ahol az amerikai Byron Rickards Ford Trimotor típusú gépével landolt, majd az országban éppen dúló forradalom katonái rögtön foglyul is ejtették. Egyrészt milyen gépeltérítés már ez, hogy csak a földön térítik el a repülőt. Másrészt a perui forradalmárok legfeljebb harmadikak lehetnek csak a sorban, mert Guinness ide vagy oda, a magyar történelem két korábbi géprablót is ismer. Ráadásul egyik báró, másik király volt – ezek az arisztokraták nem bírtak magukkal a XX. század elején.

Fotó: Wikipedia

Az amerikai a világ legismertebb zászlaja, azt azonban kevesen tudják, hogy az amerikai függetlenség kikiáltása óta nem kevesebb, mint 28 verziója volt már a csillagos-sávos lobogónak. Az ok egyszerű: mivel a zászlón a csillagok egy-egy államot jelölnek (a sávok pedig a 13 kolóniát, ami elszakadt a britektől), minden egyes új állam belépésekor plusz csillagot kellett rajzolni rá. A mostani zászló az ötvenedik állam, Hawaii csatlakozásával, 1960-ban alakult ki, és egy akkor 17 éves diák, Robert G. Heft tervezte.

2007-ben, amikor a darfúri konfliktusban már több mint 400 ezer volt a halottak, és 2 millió az otthonukból elmenekültek száma, Szudán amerikai nagykövete sajtótájékoztatót hívott össze Washingtonban, hogy tisztázza a helyzetet. Ha nem az évtized legsúlyosabb humanitárius katasztrófájáról lenne szó, akár azt is mondhatnánk, hogy a konzul, Lueth Ukec előadása tragikomikus volt.

Minden idők legnagyobb tengeri hullámát regisztrálták 1958-ban Alaszka déli részén, a kanadai határhoz közeli Lituya-öbölben. A part menti növényzetben okozott pusztítás alapján a cunami hullámának magasságát legalább 524 méterre teszik. Az óriáshullám több ok miatt is egészen különleges, és ebből csak az egyik, hogy volt, aki egy csónakban ülve végignézte és túlélte az egészet.

Fotó: Heritage Images / Europress / Getty

1979-ben, amikor az amerikai Skylab űrállomás elért az életciklusa végére, a NASA-nak olyan problémával kellett szembenéznie, mint addig soha senkinek az emberiség történetében: egy 75 tonnás űrállomást kellett úgy visszavezetni a Föld légkörébe, hogy az óhatatlanul bekövetkező felrobbanása után maradó törmelék senkire ne essen rá. Bár mindent pontosan megterveztek és kiszámoltak, a Skylab roncsa a tervezettnél később szakadt szét, így a becsapódás sem ott történt meg, ahol szerették volna.

Fotó: Science Society Picture Librar / Europress / Getty

Az eredeti célpont Fokvárostól 1300 kilométerre délkeletre az Indiai-óceánon lett volna, biztonságos távolban minden lakott településtől, hajó- és repülőjárattól. A valóságban végül Ausztrália délnyugati csücske is kapott a maradványokból, és a látványos tűzijátékból. Személyi sérülés, komolyabb kár szerencsére így sem történt. Már nem tudni, hogy viccből, vagy mert tényleg ki akarták fizettetni a takarítás költségeit, a becsapódás után Esperance városkája 400 dolláros bírságot szabott ki az amerikai államra szemetelés címszóval. A büntetési csekket szabályosan elküldték a NASA-nak, ahol persze nem vették komolyan az egészet.

Mindenki tudja, hogy a középkorban az emberek – főként az egyház tanításának hatására – azt hitték, a Föld lapos, és Kolumbusz azért indult el nyugat felé Indiába, hogy bebizonyítsa, hogy gömbölyű. Aztán így fedezte fel az útban levő amerikai kontinenst. A helyzet az, hogy ez a mítosz egyáltalán nem igaz, a lapos föld teóriájában azóta nem hittek a tudósok (az egyháziak sem), hogy az ókori görögök bebizonyították, hogy gömbölyű. Az ötletet Pitagorasz vetette fel, Arisztotelész tett hozzá megfigyelései alapján bizonyítékokat, és Erasztotenész még a kerületét is kiszámolta, meghökkentő pontossággal.

Fotó: Wikipedia

Az Institute for Historical Review nevű hírhedt kaliforniai holokauszttagadó szervezet első konferenciáján, 1979-ben nagy port vert fel, amikor 50 ezer dollárt (mai értékén számolva 38 millió forint) ajánlott fel annak, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a náci koncentrációs táborokban valóban voltak tömeges kivégzésekre használt gázkamrák.

A CIA 1944-es légifotói

A gránit évezredek óta népszerű és jó drága építőanyag, manapság főleg burkolatokat készítenek belőle. Azon kívül hogy szép és időtálló, a kőzet természetes formájában radioaktív is, mivel kis mennyiségben uránt, kálium-40 izotópot, és néha tóriumot is tartalmaz, amelyek sugárzó anyagok. Ebből adódóan minden, ami gránitból van, extrém alacsony radioaktív sugárzást bocsát ki; ha nagyon sok gránitból, akkor ez a sugárzás már jól mérhetővé válik.

Fotó: Artur Debat / Europress / Getty

Adolf Hitler hírhedt könyve, a nácizmus ideológiai alapvetése, a Mein Kampf után 1928-ban megírta annak folytatását is, de az Zweites Buch (második könyv) munkacímen kiadatlan kézirat maradt csupán. Az ok: a könyvkiadó azt mondta, ha piacra kerülne, az tönkretenné az első könyv amúgy sem túl fényes eladásait. A Mein Kampf csak az 1930-as választás után lett igazi bestseller, de ekkor már Hitler már döntött úgy, hogy a második könyv túl sokat árulna el a terveiről a világnak, és jobb ha az asztalfiókban marad.

Köztudomású, hogy Bonaparte Napóleon, a francia császár és hadvezér nagyon alacsony növésű volt - olyannyira, hogy később el is nevezték róla a kisebbségi komplexus egyik alfaját, az alacsony emberekre jellemző Napóleon-komplexust. A probléma csak az, hogy Napóleon valójában nem is volt alacsony, a közhiedelem egy tévedésből, a brit propaganda hatékonyságából, és az elmúlt évszázadok átlagmagasság-növekedéséből adódik össze.

2011-ben, százéves korában halt meg Bill Haast, a floridai Miami Serpentarium Laboratories kígyóméreg-szérumokkal foglalkozó kutatólabor igazgatója. A labor szó talán túlzás, egy kígyófarmról van szó, ahol Haast rendszeresen kézzel fejte le a kígyók mérgét, hogy azt eladja szérumokat gyártó cégeknek. Hatvan év alatt 173-szor marta meg eközben halálos mérgű kígyó, de csak 20 alkalommal jutott el addig a dolog, hogy orvosi segítségre legyen szüksége.

Fotó: Photoshot / Europress / Getty

Haast titka az volt, hogy évtizedeken át minden nap egy különleges, 32 féle kígyóméregből álló koktélt injekciózott be magának, a dózist fokozatosan emelve az évek során, ezzel a szervezetének ellenálló képességét egyre jobban megnövelve. A vérében egy idő után már annyi antitest volt, hogy több tucatnyi alkalommal mentett meg egyébként halálraítélt kígyómarás-áldozatokat vérátömlesztéssel. A közreműködésével készült szérumok több ezer ember életét mentették meg.

Állítólag Benjamin Franklintől származik az idézet, hogy csak két dolog biztos ezen a világon: a halál és az adó. A vészhelyzetek menedzselésére alakult amerikai kormányügynökség valószínűleg túl komolyan vette az intelmet, amikor 1987-ben arra utasította az adóhivatalt, hogy dolgozzanak ki vészforgatókönyvet globális katasztrófák, háborúk esetére, hogy minden körülmények között rendben menjen az adók beszedése. Az IRS szót fogadott, és 1989-ben megjelent a belső használatra szánt kézikönyvük arról, hogyan kell nukleáris háború után adót szedni.

A ma használt hőmérők skáláját Anders Celsius svéd csillagász-matematikus találta ki az 1700-as évek közepén, az ő nevét is viseli a mértékegység a mai napig (a Fahrenheit- és Kelvin-sklálákba most ne menjünk bele). Celsius eredetileg úgy képzelte el a hőméről, hogy az annál nagyobb számot mutasson, minél hidegebb van. A svéd tudományos akadémia elé beterjesztett tanulmányában azt javasolta a hőmérsékletmérés szabványának, hogy a víz forráspontját nevezzék ki nulla, és a fagyáspontját száz foknak. Ezt az akadémia 1742-ben el is fogadta, és a skálát Celsiusról nevezték el.

Fotó: Science Society Picture Librar / Europress / Getty

A Mona Lisa a világ leghíresebb festménye, évszázadok óta kutatják, ki is lehetett a modell, mire utal a sejtelmes mosolya, és miért nincsen szemöldöke. A képet Leonardo halála után a tanítványa örökölte meg, aki eladta a francia királynak. A forradalom után került a Louvre-ba, ahonnan az elmúlt bő két évszázadban csak kétszer került ki. Először, amikor Napóleon átvitette a császári hálószobájába, és az ágya fölé akasztatta, másodszor pedig, amikor 1911-ben ellopták.

Fotó: Dominique Faget / AFP

Párizsban az évszázad botránya lett a híres festmény eltűnéséből, a rendőrség semmilyen épkézláb nyomot nem talált a múzeumban, amin elindulhatott volna, ezért azon a szálon indult el, hogy kinek volt indítéka. Így jutottak el a híres francia költőhöz, Apollinaire-hez, a szürrealizmus kiemelkedő alakjához, aki többször mondta nagy nyilvánosság előtt, hogy a Louvre-t porig kellene égetni. 

Az Eiffel-torony a világ egyik legismertebb építménye, a sziluettje örökre összeforrt Párizs városával. Pedig eredetileg nem is oda szánták. Gustave Eiffel, a torony megálmodója 1888-ban Barcelona városánál házalt a tervekkel, abban az évben ugyanis ott rendezték a világkiállítást, ami akkoriban óriási eseménynek számított, a rendező városnak muszáj volt valami hatalmas szenzációval előállni.

Egy Eiffel-torony replika Kínában

Fotó: Chinafotopress / Europress / Getty

A barcelonai városvezetés azonban hosszas viták után visszadobta az Eiffel-torony terveit, az indoklás az volt, hogy az építkezés túl drága lenne, a torony pedig nem illene bele a város látképébe. Voltak, akik nem finomkodtak ennyire, és kimondták, hogy a torony bizony úgy ronda, ahogy van.

Hogy vajon miért van mellbimbója a férfiaknak, ősi kérdés, talán még ősibb, mint hogy volt-e Ádámnak köldöke. Arisztotelész és Darwin is foglalkozott a témával, utóbbi egyébként azt a hibás választ adta rá, hogy őseink androgünek lehettek, vagyis mindkét nem képes volt a tej kiválasztására és az utódok szoptatására, ennek maradványa a férfi mellbimbó.

Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty

1994 végén, majdnem egy évvel a Toy Story premierje előtt a Pixar akkori agytrösztje összeült egy munkaebédre, hogy jó előre kitalálják, merre menjen tovább a stáb a világ első, egész estés, számítógépes animációval készült filmje után. Az asztalnál négyen ültek: Andrew Stanton, a nagyfőnök John Lasseter, Pete Docter és Joe Ranft. A megbeszélésen a visszaemlékezések szerint a következő ötletek hangzottak el:

Ugye megvolt az angol humor egyik klasszikus szkeccse a fickóval, aki folyton érdekes adatokkal terrorizálja embertársait? És tudta azt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben ez nem Monty Python-jelenet, hanem egy Peter Cook nevű brit humorista írta? Nem? Na, akkor ma is tanult valamit, és ez a lényeg. Indul az Index új rovata, a Ma is tanultam valamit, amiben csupa olyan érdekesség, kis színes, meghökkentő, viszont ellenőrzötten hiteles, és általában roppant tudományos tény és történet fog szembejönni, amelyekkel garantáltan ámulatba lehet ejteni tetszőleges társaságot azzal, hogy ön miket tud. Tudta például, hogy a világ fakitermelésének 1 százalékát az IKEA használja fel? Vagy hogy a harmincas években volt egy nap, amikor annyira nem voltak hírek, hogy a BBC egész nap zenét adott? Na ugye.

Mostantól mindennap újabb érdekes adatokkal jelentkezünk, addig is nyomogassa serényen ezt a nagy gombot itt lenn, vagy a két lapozgató sávot ott fenn, és olvasgassa el azokat, amiket eddig felhalmoztunk. És azt tudta, hogy az űrhajósok szerint súlytalanságban extrém sokat fingik az ember? Nem? Na, még szerencse, hogy itt vagyunk.

A Déli-sark az a pont, ahol a Föld forgástengelye átüti az Antarktisz felszínét, ide mutat az iránytű déli pólusa, ezt mindenki tudja. Ahogy az az “ezt mindenki tudja” típusú dolgoknál lenni szokott, a valóság kicsit bonyolultabb ennél, több különböző Déli-sark is van, és mind folyamatosan mozog.