A marketing első szabálya: ne feltételezz semmilyen alapvető tudást a fogyasztóról. Drágán tanulta meg ezt a leckét az amerikai A&W gyorsétteremlánc a nyolcvanas években, amikor egy új burger bevezetésével megpróbáltak nekimenni a McDonald'snak. Az esetet azóta tanítják reklámosoknak, és riogatják vele az amerikai oktatás gyatra állapotával riogatható tömegeket.

Egy új, sérthetetlen lényt akarok, ami érzéketlen a fájdalomra, jó az ellenálló képessége, és nem érdekli, milyen minőségű ételt eszik.

– mondta Sztálin, írták a moszkvai újságok, vette át a Scotsman, és írt róla helyes kis történetet. A sztori alapján szépen kibontakozik a kép, ahogy a grúz diktátor a Vörös Hadseregből egyfajta Majmok bolygója-utánérzést farag, és ahogy húsz évvel később a felszabaduláskor elözönlik a majmok Budapestet, és ellopkodják a civilek óráját.

A bunkó texasi parasztja - mondogatták George W. Bushról, akiről köztudott volt, hogy elnökké választása előtt csak egyszer volt külföldön – akkor is Mexikóban –, és az angolon kívül egy nyelvet sem beszél. Ez egyébként nem teljesen igaz – Bush tűrhetően beszél spanyolul –, de tény: Roosevelt volt az utolsó amerikai elnök, aki folyékonyan beszélt legalább egy idegen nyelven (ő konkrétan németül és franciául).

Fotó: Gerard Cerles / AFP

Ki gondolta volna, hogy a békét hirdető katolikus egyház miniállama a legcsúnyább eredményeket produkálja a bűnügyi statisztikákban? Akik tudják, hogy a Vatikánváros területe csupán 0,44 négyzetkilométer, és 575 lakosa van, sejthetik, hogy itt az egy főre eső bűncselekmények számáról lehet szó.

A Földön úgy számoljuk az év és a nap hosszát, hogy megfigyeljük a bolygó tengely körüli, és a csillaga körüli forgási idejét, és így van ez más bolygókkal is. A Föld 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül, és 365 nap alatt kerüli meg a Napot.

Fotó: Hindustan Times

Nem így a Vénusz. Az Uránuszt leszámítva ez az egyetlen bolygó a Naprendszerben, ami nem az óramutató járásával ellentétesen, hanem azzal megegyező irányban forog. Ha még nem lenne elég: a Vénusz hamarabb kerüli meg a Napot, mint hogy megfordulna a saját tengelye körül.

Az állatorvosi egyetemeken is így tanítják, és az állatorvosok sem mondhatnak mást: a lovak nem tudnak hányni. Ennek az az oka, hogy a nyelőcsövük és a gyomruk közötti záróizom annyira szorosan zár, hogy a megrágott és lenyelt étel nem szabadulhat ki a gyomorból.

Olyan, mint megnyalni a napot – ezzel a mondattal jellemezte egy szakértő a világ egyik legcsípősebb erős paprikáját. Vajon mit mondott volna, ha nem paprikát, hanem egy kis RTX-et kóstol?

A műszőrzetek, borotvák, kencék, púderek, festékek és parfümök világában kevés férfi mozog otthonosan, de valószínűleg a szakavatott kozmetikusokat is zavarba hozná, ha egyszer döglött egérre bukkannának a neszesszerükben. Pedig az egérbőr valaha, a XVIII. század elején népszerű kiegészítője volt a sminknek:

A franciáknak csak egy Emberi és polgári jogok nyilatkozatára futotta, de az állatokat már nem vették számításba. 200 évnek kellett eltelnie, hogy ez megváltozzon: ma már egy macska is kaphat kitüntetést, ha odaadóan szolgálja a brit koronát.

1962-ben tört ki a tanganyikai nevetőjárvány. A jelenséget nem egy betegség vagy vírus okozta: a kutatók ma tömegpszichózisként értelmezik a történteket. Mi más magyarázat lenne arra, hogy az iskolás diákok minden ok nélkül órákig tartó nevetésben törtek ki?

Arnold Sommerfeld német elméleti fizikust a kvantumfizika egyik atyjaként, az atomfizika kiemelkedő alakjaként, a röntgenhullámok elméletének egyik kidolgozójaként ismeri a tudománytörténet. Ő vezette be a fizikába a második és negyedik kvantumszámot, és a finomszerkezeti állandót, és most elegánsan lépjünk is túl azon, hogy ezek mit jelentenek, maradjunk annyiban, hogy a XX. század első felének egyik kiemelkedő fizikusa volt.

A rövidlátók aránya a világ népességében nagyjából 10 százalék körül van. Bizonyos csoportokban (például egyetemistáknál) magasabb, másoknál alacsonyabb. Ez a jó ideje állandó arány most felborulni látszik, ugyanis Kínában és Kelet-Ázsia több más országában is valóságos járvány lett a rövidlátásból. A hatéves gyerekek körében 40, a 18 éveseknél már 80 százalék a rövidlátók aránya, nagyvárosokban még ennél is magasabb, 90 százalék feletti. Vannak iskolák, ahol igazi különlegességnek számít, ha egy diák nem szemüveges.

A rövidlátás elterjedtsége csak az elmúlt pár évtizedben lett ennyire drámai. Az Economist és a New Scientist két felmérést idéz, az egyik az 1970-es évekből való (akkor a 16-18 évesek között 25 százalék körül mozgott a szemüvegesek aránya), a másik 2000-ből, amikor a 6 évesek között minden ötödik volt rövidlátó. Ma ugyanennyi a súlyos, mínusz hat dioptriánál erősebb lencsével korrigálható esetek aránya. De mi lehet ennek a hátterében?

Mindenki ismeri Kalkuttai Teréz anyát: úttörő karitatív munkája, töpörödött, fejkendős alakja miatt már életében katolikus ikonná vált, 1997-es halála után pedig az egyház hamar felfedezte néhány csodatételét, melyekre hivatkozva előbb boldoggá, majd szentté tudták avatni.

Fotó: Terry Fincher

Azt azonban szinte senki nem tudja, hogy az egyik legjelentősebb modern szent életének nagy részében súlyos kételyekkel vívódott Isten létével kapcsolatban, sőt, többször is megtagadta őt.

Évezredek óta visszatérő konfliktusforrás minden férfi-nő kapcsolatban, hogy szex után a férfi elálmosodik (rosszabb esetben rögtön el is alszik, még rosszabban horkol is), a nő pedig ezen felidegesíti magát. Ahhoz képest, hogy mennyire sok embert érintő jelenségről van szó, aránylag keveset kutatták az okait a tudósok, de azért mára nagyjából összeállt a tudományos magyarázat a dologra.

Az önéletrajzában Miles Davis azt írta, hogy a zene változása a világ változására reagál: még a minket körülvevő hangok sem ugyanazok, mint száz éve. Davis ezt a karambolok hangjával szemléltette: régen két kocsi összeütközésekor fémes csattanás és nyikorgás hallatszott, ma műanyagok tompa puffanása.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma a világon, így érthetetlen, miért félnek sokan repülőre szállni. A modern utasszállítók ráadásul egyre megbízhatóbbak – csak hát lezuhanni néha, azt ne kéne.

Pedig a mai utasoknak fényévekkel jobbak a túlélési esélyeik, mint egy tesztpilótának. Gondoljanak csak bele, hány profi pilóta halt szörnyű halált, mielőtt Chuck Yeagernek sikerült elérnie a hangsebességet! És még ő is sokkal jobb helyzetben volt, mint az első világháborús pilóták.

A félreérthető angol márkanevek nyilván elsősorban az angol anyanyelvűeket sarkallják vicces asszociációkra. (A többiek kérjenek tolmácsot, ha nem értik.) A Lucky Strike esete is ilyen: a cigarettamárka elnevezése és szlogenje miatt igen sokáig tartotta magát a pletyka, hogy fű van benne. A lucky magyarul szerencsést jelent, a strike ige pedig (ki)húzást. (Please strike the last sentence – kérlek, húzd ki az utolsó mondatot.) Innen a legenda, hogy minden sokadik dobozban elrejtettek egy szál füves cigit, és ennek a kihúzása a lucky strike, a szerencsés húzás.

Fotó: Blank Archives / Europress / Getty

Valószínűleg a humorista sem gondolta, hogy egy ártatlan viccéből tömegpszichózist kiváltó önbeteljesítő jóslat lesz. Pedig így történt. 1973 decemberében Carson a saját tévéműsorában ezt mondta:

Tudják, mi tűnik el a szupermarketek polcairól? A vécépapír. Az Egyesült Államokat akut vécépapírhiány sújtja.

Jhonny Carson és egy arcképével nyomtatott vécépapír-guriga

Fotó: Nbc / Europress / Getty

1963. november 22-én lőtték agyon John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. A gyilkossággal kapcsolatban a történészek és a konteósok több köbkilométernyi szakirodalmat halmoztak föl, így a részletekkel most nem foglalkoznánk.

Minden őshonos ausztrál állat erszényes, de nem minden erszényes állat őshonos ausztrál, ahogy Észak-Amerika egyetlen erszényes emlőse, az oposszum sem az. A kenguru-patkány crossdresser-világbajnokság állati aranyérmese nemcsak emiatt különleges, hanem a fura szokásai miatt is.

Fotó: Dea / C.dani / I.jeske

Tudják, melyik a világ legfallikusabb épülete? Az amerikai Cabinet magazin is kíváncsi volt a válaszra, így 2003-ban versenyt hirdettek, mert az olvasók segítségével szerették volna kideríteni a választ.

New York-i Williamsburg takarékbank székháza

Fotó: Stan Honda

1939 novemberének utolsó napján, két hónappal a második világháború kitörése után a sztálini Szovjetunió megtámadta Finnországot, miután az nem volt hajlandó elcserélni az országa déli részét némi orosz tajgára (ez a szovjeteknek azért kellett volna, hogy a határhoz közeli Leningrád védettebb legyen). A szovjet hadsereg sokszoros túlerőben volt, háromszor annyi katonával, harmincszor akkora légierővel és százszor több tankkal, mint a finnek – így jogosan várták azt, hogy legfeljebb 1-2 hét alatt ledarálják az ellenállást.

Finn géppuskások a téli háborúban

Nem így lett, a téli háború több mint három hónapig tartott, a Vörös Hadsereg hatalmas veszteségek árán (125 ezer halott és 190 ezer sebesült katona, 3500 kilőtt tank) tudta csak megadásra kényszeríteni a finneket. Ez főként annak volt köszönhető, hogy Sztálin hírhedt tisztogatása után alig maradt tapasztalt tiszt a szovjet seregben, és az amúgy sem túl acélos morált porrá zúzták az áldozataikat tucatszám szedő finn mesterlövészek.

Az első olyan fényképet, amin felismerhető emberi alakok is szerepelnek, 1838-ban, Párizsban készítette Louis Daguerre, a fotózás egyik úttörője. Ez az a kép, az első lefotózott emberek a kép bal alsó részén, az utcasarkon láthatók.

A fotó keletkezési körülményei érdekesek csak igazán. Daguerre ugyanis nagyjából hétperces záridővel dolgozott, vagyis nem Párizs utcái voltak szokatlanul üresek, hanem az átlagos járókelők és a közlekedés egyszerűen nem töltött elég időt ahhoz a látómezőben, hogy elég fény kerüljön be róla a fényképezőgépbe. Ez alól csak egy, a Boulevard du Temple utcasarkon épp a cipőjét fényeztető úr, illetve a cipőfényesítő volt kivétel.

Ez eddig a fotótechnikai történelem, a friss hír az, hogy most egy kicsit alaposabban is megvizsgálták a felvételt, és találtak néhány olyan részletet, amelyek akár további emberek (illetve kutyák) lehetnek. Az alábbi kiemelések közül az első a már ismert és híres eső embert (és a cipőpucolót) mutatja, a másodikon az elhúzott függöny mögül kibámuló kisfiút sejtenek az elemzők (vagy egy macska az, vagy egy váza), a harmadiktól a hatodikig pedig különböző, embernek látszó dolgok vannak. Na jó, az ötödiken pont egy szőnyeg lóg, de ha jobban megnézik, a szőnyeg mellett egy könnyűbúvár áll, a légzőkészülék csövével a szájában.

Ha úgy akarjuk látni a képet, ahogy azt Daguerre látta, a többi dagerrotípiához hasonlóan ezt is meg kell tükröznünk, a francia feltaláló eredetileg ugyanis tükörképben fotózott.

1918. november 11-én 11 órakor lépett életbe az első világháborút lezáró fegyverszünet, a háború utolsó amerikai áldozatát 10:59-kor lőtték le a németek. Biztos nem értesült időben, hogy véget ér a háború – gondolhatnánk, pedig Henry Gunther tudta, hogy perceken belül életbe lép a fegyverszünet.

Fotó: Wikipedia

Mindannyian vágtuk már meg a kezünket papírlap élével, és mindannyiunknak élénk emlékeink vannak róla, hogy azok az egészen apró sebek bizony pokolian tudnak fájni. Az a helyzet, hogy a tudomány szerint ez valóban így van: a papírvágások nyoma sokkal fájdalmasabb, mintha mondjuk egy késsel vágtuk volna meg magunkat. De vajon miért?

Rengeteg online cikk, blogposzt, sőt, Wikipedia-bejegyzés szól Maarrat an-Numán nevű város egyszerre legendás és hátborzongató középkori ostromáról. Nem véletlenül: állítólag az első keresztes hadjárat katonái a csata után kannibálokká változtak, tömegesen főzték meg és fogyasztották el áldozataikat.

A várost egy hónapos ostrom után 1098. december 12-én foglalták el a keresztesek. A támadóknak akkor már alig volt mit enniük, és azt várták, hogy városban találnak majd élelmet - de tévedniük kellett. A Tancredi geszta szerint a keresztesek „megfőzték a felnőtteket és nyárson megsütötték a gyerekeket”, egyes források szerint türelmetlenségükben sokan nyersen is ettek az áldozatokból, akik a legdurvább becslés szerint húszezren voltak. Erre azonban ugyanúgy nincs történelmi bizonyíték, mint például a nyársra húzásra. Maga az emberevés az ostrom után azonban bizonyított ténynek tűnik.

Kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz-hajas-kopasz – így lehetne röviden, de lényegre törően összefoglalni az orosz belpolitika legdurvább sormintáját: 1825 óta ugyanis ez a szabály határozza meg, hogy ki vezeti az országot.

I. Miklós óta ugyanis igaz az, hogy váltják egymást a kopasz és a hajas fejtetővel rendelkező vezetők. A kopasz Miklóst II. Sándor váltotta, aztán jött a kopasz III. Sándor, majd a magas homlokkal, de sok hajjal rendelkező II. Miklós. Ő 1917-ig uralkodott, ekkor meggyilkolták, de ez az év sem törte meg a hagyományt, annak ellenére sem, hogy rövid idő alatt hárman is vezették az országot. Először a kopasz Lvov, aztán a jófiú-frizurás Kerenszkij, akit a kopasz Lenin váltott. Sztálinnak rengeteg haja volt (bár a potsdami konferencián készült fényképeken már mintha kopaszodna), Hruscsovnak viszont szinte semennyi. Annál több az őt váltó Brezsnyevnek, akit az az Andropov követett, akinek csak oldalt volt sok haja. Csernenkó ősz volt, de nem kopasz, Gorbacsovnak pedig nem is kellett haj, hiszen volt helyette ikonikus anyajegye. Jelcinnek olyan sok haja volt utána, hogy össze is kuszálta a szél és a vodka, és ezzel el is értünk napjainkba.

Most, hogy Putyin és Medvegyev váltogatja egymást az elnöki és miniszterelnöki pozícióban, és mindketten elég fiatalok, sokáig biztosnak látszik a sorminta fennmaradása. Hacsak Medvegyevnek ki nem hullik a haja, vagy Putyinnak ki nem nő.

A városi legendák (és a Wikipédia) szerint a történelem valaha kiszabott leghosszabb börtönbüntetése 384 912 év volt. Ez azonban mégsem szerepel a Guiness-rekordok könyvében, mert valójában csak az ügyész kérte ezt a büntetést, a bíró végül csak 14 év 2 hónapot ítélt meg. 

De mi az a szörnyű bűn, ami bármilyen ügyészség szerint ekkora büntetést érdemel? 1972 márciusában a 22 éves Palma de Mallorca-i postás, Gabriel March Grandos

Mindegyikért egyenként kilenc évet adott volna neki az ügyész.

A vécé és az ott elvégzett nagydolog utáni tisztálkodás már elég régóta velünk él: az ókori görögök köveket és agyagdarabot használtak személyes higiéniájuk rendben tartására. A vécépapírról sokan úgy gondolják, hogy a modern idők találmánya. Nem tévednek sokat, de azért nem kimondottan új dologról van szó.

Fotó: Mac Gramlich

Hogy melyik minden idők legjobb James Bond-filmje, és melyik a legjobb főgonosz, arról minden rajongónak megvan a maga véleménye, de hogy a Goldfinger, és annak címszereplője helyet követel magának minden komolyan vehető toplista élmezőnyében, az biztos. Ez a film határozza meg a mai napig a Bond-kalandok alapvető dramaturgiáját, ez volt az első igazán nagy költségvetésű, és nagy bevételt termelő darab a sorozatból, és ez volt az első, amiben Bond a mai napig a névjegyének számító hitech kütyüket használta. A fiatal Sean Connery által alakított ügynök ellenfele a filmben Auric Goldfinger, a szuperbűnöző, aki az amerikai aranytartalék elrablására készül. Ebben a filmben hangzik el a máig sokat idézett párbeszéd, miszerint:

- Azt várja, hogy beszéljek?

- Nem, azt várom, hogy meghaljon.

Bár a név (azt jelenti, Aranyujj) tökéletesen illeszkedik a sztoriba, azt a Bond-regények írója, Ian Fleming egy valódi személytől kölcsönözte, a jellemvonások nagy részével együtt. Az illetőt úgy hívták, Goldfinger Ernő, és mint az a keresztnévből sejthető, magyar volt.