Ez olyan lett, mint a cuki lakótelepi ház a Lakatos utcában :) - írta hegedűsünk Tücsi, aki a linkelt házikóképet is küldte, melyből 2011 egyik legnépszerűbb Urbanista-posztja született.
A projekt amúgy egy festékgyártó kampányának a része, melynek korábbi millenárisos megmozdulásáról már volt szó. Rengeteg klassz fotót a FB-on.
Nem is olyan rég a small is beutifullal dobálóztam a ZP kapcsán, pedig ha valamire, akkor erre a kezdeményezésre igazán ráillik a híres idézet. Ez sem valami világújdonság (miniatűr erről arról, kátyúkertészetről írtam már én is), de hát a virágágyások sem valami eredeti dolgok a városokban, mégis nagyon örülök neki, hogy vannak. Kösz a tippet Anette Laboux:
Van egy fantasztikus kertkapu egy mátyásföldi kerítésen. Nekem kifejezetten tetszik, bár csak annyit tudtam írni róla tavaly, hogy talán az utcának nevet adó Vasminiszter (vagyis Baross Gábor) emlékére készült a fogaskerék-kompozíció. Nos bárhogy is van, az biztos, hogy a kommentekben elhangzott tippek jó része mellé trafált, bár voltak, akik a vége felé már pedzegették (a bevallom, számomra sem egyértelmű) megoldást, melyet végül Bolla Zoltán osztott meg az Urbanista olvasóival. Kösz!
A margitszigeti Palatinus óriáscsúszdájáról lehet szavazni a Budapest Gyógyfürdőinek honlapján. Hogy milyen következményekkel jár a nép szava, azt nem tudni (mint ahogy azt sem, hogy tulajdonképpen mi a nép szava, mert az eredmény állása nem jelenik meg szavazás után).
Betonkacsa - Eperjesi Rita, Ábrahám Tamás
Ha olyan iszonyú kommentvitát váltott ki néhány köztéren kötögető/horgolgató nőszemély, akkor vajon mit fogtok szólni ehhez? BME-sek különböző izékkel betonozták tele Budapestet. Van közte PilleBeton és Csibetone, Konyhatapad és Bomló szövet...
"On the Streets of São Paulo". Tudj meg mindent a kiállításról itt, ha pedig a képek érdekelnek, böngészd őket itt.
Gróf Balázs rajza - indafoto.hu/zpfoto
Small is Beautiful. Az ember olyan önzetlenül tud lelkesedni valamiért az elején, amíg még kicsi, legyen az politikai mozgalom, start up cég vagy zenekar. Én is így voltam a Zöld Pardonnal, amikor még csak le lehetett heveredni a fűbe a színpad, meg az egy szem pult közé és háttérzenének hallgatni valami tök ismeretlen bandát. Persze nem a „régen minden jobb volt” beszél belőlem, az sem zavart, amikor már más méretben és más közönségnek üzemelt, filléres belépővel és nagy nevekkel.
Persze voltak, akiket igen. És bár érthető a lakók panasza, nem értettem egyet a bezáratásával. Ha egy tányér koszos, akkor nem kidobni kell, hanem elmosogatni (vesd össze KÖKI). Nem tudom, hány ott élőt zavart a léte és mennyivel kevesebbet (?) a mostani helyszín.
Ha pedig nem a hangoskodás volt a fő szempont, hanem mondjuk az, hogy jelenthetne nagyobb bevételt is az önkormányzatnak a közterület bérbeadása, elkerítése, akkor ott egy remek példa, az általam igencsak kedvelt Sziget. Ők éveken át ingyen használtak egy igencsak értékes területet. Aztán a főpolgármester-váltás után kicsit rájuk szóltak, hogy irgum-burgum, majd rövid, de hangos alkudozás után megállapodtak. Aztán most mindenki boldog.
Csak egy villanásnyira, de 0:48-tól ott van Budapest. (Tipp: Zsolt)
Mivel többen kifogásoltátok, hogy az elmúlt napokban olyan haszontalanságokkal foglalkoztam, mint a gerillakötés, most jöjjön valami igazán közszolgálati: eladó Elvis sírhelye.
Mint az Index.hu írja, miután meghalt a Király, 1977. augusztusában a Memphis-i Forest Hill temetőben álló gránitból és márványból készült mauzóleumba temették. Ám két hónappal később exhumálták és áthelyezték a család gracelandi otthonában. A kripta azóta üresen áll.
Nos sírhelyeket az Urbanistán is szoktak hirdetni, olykor egész furcsán is, de ez azért mindent visz. Kíváncsi vagyok mennyibe kerül egy ilyen luxus öröklakás. Ami ráadásul nem is újépítésű...
A mai szép, napsütötte délutánon (mely színes szándékaink és fonalaink tiszteletére dacolt az időjósok véleményével) legalább másfél tucatnyian kiültünk a Deák téri evangélikus templom lépcsőjére kötni-horgolni, turisták és pesti, munkából hazasiető lakosok legnagyobb bámulatára, majd szépen fogtuk a helyben (illetve a leleményesebbek által már otthon előre) elkészített mindenféle szépséges alkotásunkat és felvarrtuk őket a kopár lámpaoszlopokra. Sokan illeték elismerő szavakkal a tevékenységünket, remélem, hogy a továbbiakban is mindenki örömére fog szolgálni és még sokáig úgy marad, ahogy távozáskor hagytuk.
- írja a tegnapi Deák téri eseményről az Egymillió öltés Magyarországon alcímet viselő Varródoboz blogon. További képek a félelmetes gerillákról és tetteikről itt. Kösz a fotókat Tücsi!
Frissítve: egy másik szervező-tettestárs, Wild Judit is elküldte képet, katt ide!
Emlékeztek még a Blahán folyt gerillakötésre? Holnap 6-tól Wild Juditék ismét belevágnak! Mindenkit szeretettel várnak a Deákon, állítólag még kötni sem kell tudni hozzá. Sőt horgolni sem. Elég a hozzá nem értő lelkesedés is. Itt tessék csatlakozni az eseményhez! Még az is lehet, hogy én is kinézek, ha már egyszer horgolt-gombos nagylemezünk jelent meg a napokban...
"A magyar értelmiség előtt két út van: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan." Ez az ősöreg vicc jutott eszembe, mikor belekukkantottam Dalnoki István KRESZ-táblák című albumába, melyet ennek a VII. kerületi "két irányból egy irányú" utca kapcsán ajánlott figyelmembe. Kösz!
Frissítve: többen is kérdeztétek, hol készült a kép. Mint István a Facebook-poszthoz linkelte:
Budapest III. kerület Keled út és a Sujtás utca találkozása. Balra a vasúti töltés van. (Egy T alakú kereszteződés). Úgy tudom azóta már ezt a forgalmi rendet megszűntették, lehet a kép miatt... :)
A legbájosabb Budapestről szóló spanyol nyelvű blog, az En Budapest Facebook-oldalán akadtam a fenti képre. (Fotó: Joost van Beek)
Kedves Urbanista!Nem tudom, hogy ez érdekes-e. A csatolt képeket a Síp utcában fényképeztem (Wesselényi sarok, Budapest, VII. kerület). A két képen ugyanannak a táblának a két oldala látható. Egyébként ez egy keskeny utca, semmi esetre sem férne el egymás mellett két autó. Kötelező haladási irány egyenesen, de ott egy behajtani tilos tábla van a túloldalon.Frontális ütközésre fel!Üdv.Erdős Rita
Nekem erről ismét az Égig érő fű jut eszembe, csak most a táblakihelyezők, mikor csapdába zárják szegény kukásokat. (Lehet, hogy nem pont onnan indul, mert a YouTube a múltkor is csak saccra lőtte be nekem a szobros posztnál a zseniális Dörner-Kovács páros bunkó rendőreit.)
"Budapest nagy mosolya :) (Panoráma légifotó 400 méter magasból; 10-12 próbálkozás kellett hozzá, nem volt egyszerű összehozni.)" - írta Sárközi Szabi, aki az Urbanista Facebook-oldalára töltötte fel képét. Nagyon örülök, hogy nem adta fel hamarabb és gratulálok a fotóhoz, mely egyébként szépen illeszkedik a főváros testrészeit bemutató sorozatba.
Fotó: michaud, Indafotó.
Fotó: Balassa Bálint
Nem hiszem, hogy az én javaslatomra álltak neki diákok kifesteni a kelenföldi vasúti aluljárót, de azért jó érzés, hogy alig egy hónapja vetettem fel az ötletet itt az Urbanistán. És lám, néhány napja Balassa Bálint hívta fel a figyelmem arra, hogy kivirult a beton Újbudán. (Később még rengeteg képet töltött fel a helyszínről a facebook.com/urbanistablog oldalra, érdemes végigböngészni őket.)
Pár napja nevezték ki Finta Sándort Budapest új főépítészének, akit azon melegében meghívtak az Inforádió Aréna című műsorába (a teljes műsort itt hallgatható meg). Az sajnos nem derült ki a beszélgetésből, hogy mégis mit csinál(hat) a budapesti főépítész, bár azért halványan utalt rá, hogy
"ha a kerületek erősödnek, az eléggé nehézzé tesz egy, a várost átfogóan fejleszteni kívánó szemléletet".
Nincs mese én is meg vagyok fertőzve a gyanakvással. A lufis autókat látva nekem is valami vírusmarketing jutott eszembe. Pedig úgy néz ki, valaki egyszerűen jó fej volt a Dembinszky utcában. Végül is, ha minden különösebb ok nélkül le lehet rúgni szemeteseket és visszapillantó-tükröket, akkor miért ne lehetne minden különösebb ok nélkül fellufizni autókat?
Remek #streetart #Budapest #Ferencváros Közvagóhíd #R33 Ne aggódjatok, nem közút, egy régi gyárudvar @hghu @EnBudapest twitter.com/urbanistablog/…
— Urbanista (@urbanistablog) May 19, 2012
Ajánlom hozzá szeretettel a legjobb méhecskés dalt:
A Kiskirálylány Budapest talán legnépszerűbb szobra. S bár felállítása (leültetése) óta ellepték a fővárost a zsáneralkotások, melyekkel remekül lehet fotózkodni a turistáknak, mégis csak ez marad az egyik első és az egyik legklasszabb. Marton László saját kislányát formázta meg újságpapír koronával a fején előbb kisplasztikának, majd köztéri szobornak.
Bájos némafilm (tényleg néma, akit zavar a csönd tegyen be alá egy kis zenét). Szerintem a kerettörténettel együtt sem túl hosszú, de ha valaki csak a jövőképekre kiváncsi az oylan 2:50-től nézze végig. Érdekes egyébként, hogy vannak benne olyan részletek, amelyeket ma is vizionálnak egyesek Londonról - mondjuk az árvíz. Az én kedvencem viszont az 1924-es kőműves munkatempója (6:30-nál). Kár hogy azt nem a jövőhöz, hanem a jelenhez rakták, mert ilyet nem olyan nehéz találni ma sem. Bár talán nem dolgozik ilyen szépen...
Rekord üzletet kötöttek a New York-i lakáspiacon: 52,5 millió dollárért kelt el egy kecó. - írja a Daily News. Ha belegondolok én 52,5 millió forintos lakásban se laktam még, de ez forintban ugye 12,3 milliárdot jelent (és belegondolni is fura, hogy az átváltás körüli kerekítésből is kijönne pár pompás kégli).
"Hali! Egyetemi beadandóm miatt georeferáltam Budapest 1941-es légifotóit, amit még márciusban blogoltál, kitettem egy ingyentárhelyre google maps összehasonlítással:
- írta Balázs. Bár gőzöm sincs, mi az a georeferálás, ez az élvezeti értékéből mit sem von le. Klassz dolog végigsétálni a jelenben kezdődő és hetven évvel ezelőtt folytatódó utcákon (már ahol folytatódnak). A legizgalmasabbak az összehasonlítások persze a külső kerületekben.
Frissítve: Ha valakinek nem menne a fenti link, Csáki István feltöltötte ide: http://drupart.hu/map/. próbáljátok ki, szupergyors!
Miként a korábbi posztokban is jeleztem: az archív képek eredeti forrása a Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A veszélyes fa vágása helyett veszélyes favágást hirdető cetliről jutott eszébe Szépjuhásznénak, hogy van egy hasonlóan furcsa felirat a Keleti Károly utcában is.
"Nálunk a lakótelepen van egy szobor, két kocka, meg egy lik. Az a neve... az a neve... A megtalált gyermek vagy mi a rosseb."
- mondja a rendőr a 6:3 legviccesebb jelenetében. Nos nem véletlenül jutott eszembe, mikor megláttam a fenti képet és megtudtam, mit is ábrázol. Amíg félkész volt az alkotás a Nagycsarnok mögött, addig egyértelmű volt, hogy a 2001: Űrodüsszeiának állít emléket:
Mi legyen Budapest jelképe? A stilizált hajómalom! - említette az ötletet nem is olyan rég a Vízparti fejlesztések blog. Remek elképzelés. Olyannyira, hogy máshol - persze egészen máshogy - már meg is valósították. Természetesen Ráckevén, ahol az egyetlen működő magyar hajómalom ring a Duna hullámain. A Dunai-szigetek bloggerével - Szávoszt-Vass Dániellel - ott jártunk néhány napja.
Az alábbi levelet tegnap kaptam Marcitól és nem tudom rá a választ. Főleg, hogy miért függetlenítik a kivilágítást a Lánchídétól, de rákérdezek. (A fenti fotó csak illusztráció, és néhány nappal korábban, a szuperhold idején készítette BDVmot 006)
Helló, Nem tudom lemaradtam-e valamiről, vagy ez még másnak nem szúrt szemet, de meghosszabbították volna a Királyi Palota díszkivilágításának üzemidejét? Ha jól tudom májustól szeptemberig sötétedéstől hajnali 1-ig, e szezonon kívül meg éjfélig vannak bekapcsolva a budapesti díszkivilágítások. Ehhez képest tegnap 3/4 kettő körül a Dunaparton sétálgatva tűnt fel, hogy még ki van világítva a palota, ami a sötét Lánchíddal elég szokatlan látványt nyújtott. Gondoltam, biztos valami karbantartás, és egy kicsit tovább van bekapcsolva. De ma is ez a helyzet, épp most nézem az ablakomból, ahonnan mindhárom nagy kupolát, citadellát, egész várat lehet látni (mindezt Újpestről) és minden vak sötét kivéve a várpalotát ami ebben a percben is (2:42) is fényárban úszik. Különösnek tartom, ha te is akkor megpróbálhatnál utánajárni, ha gondolod. üdv, Marci
Rovataink a Facebookon