Fotó via Csiffáry Gabriella.
Fotó (és még több kép): Late Modern
Volt egy remek épület a Kútvölgyi úton. Egy amolyan modern a 70-es évekből. A modern dolgokat nem szoktuk szeretni, de egy-egy eredeti alkotás azért valahogy belopja magát a környéken élők szívébe. A Körszállót például mindenki szereti (ha valami nagyot akarok mondani), Pántlika-büfét meg mindenki, aki ismeri (ha valami kicsit). Na ilyesmi volt ez is, méretben valahol a kettő közt.
Forrás természetesen a Fortepan, a linket pedig természetesen Sadia küldte - kösz!
A képet Sándor lőtte reggel, de azóta többen is jeleztétek, hogy láttok Facebookon terjedni. Hogy az olvasói levéláradat is a marketing része, vagy tényleg ekkora a felhajtás körülötte, nem tudom. Nekem mindenesetre tetszik, aranyos ötlet. És ami a legkülönösebb: a hirdetés tényleg létezik!
Július 3-án bezár az egyik legnagyobb közösségi képmegosztó oldal, a PicPlz, a feltöltött képeket törlik, ettől kezdve nem elérhetők. A hírt a Miskolc blog küldte el, akik ez alkalomból készítettek is egy összeállítást a városukról készült képekről. Érdemes átböngészni azokat is, na meg még utoljára szétnézni a PicPlz-en.
Fotó: Psztrnk - Mindszenti templom
Megkaptam recenzióra Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor Budapest a diktatúrák árnyékában című új könyvét. Úgy egészébe véve is tetszik, ám a 35. oldalra jutva olyanba botlottam, amiről úgy éreztem, azonnal ki kell posztolnom - a teljes cikk ráér. Mint írják:
Ezt is Bálint lőtte a Városmajorban járva, akárcsak a vasoszlopot. Ez a büdüskés táblácska, de van petuniás is.
Gilicze Bálint küldöttfotókat erről a rejtélyes vasoszlopról, mely a Városmajorban rozsdásodik. Mintha golyónyomok is lennének rajta. Egész pontosan még a funkcióját sem tudom, de nekem tetszik, jó lenne ha megmaradna még pár évtizedig.
Hogy miként kerültem Tatára, azt Dani megírta részletesen a Dunai szigetek blogon. Ott botlottunk bele az Ős Metál Kft. táblájába (ilyen provaktív névvel sajnos elkerülhetetlen, hogy ékezeteket kapjon a cégnév). Mögötte az evangélikus templom, a kettő közt pedig András Mihályné sövénye látható. Annyira megörült neki, hogy fényképezzük a szépre nyírt bokrokat, hogy lőttem róla még egyet telefonnal. Tényleg csinos munka...
Levelem jött a Budapesti Közlekedési Központtól, amelyben megválaszolták a címben szereplő kérdést, melyet a múlt héten tettem fel az Urbanistán. Bevallom, nem is gondoltam volna, hogy ez is hozzájuk tartozik, így kész szerencse, hogy maguktól elküldték a megoldást.
Vannak dolgok, amelyekről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy világmegváltó újdonságok, menők és trendik, pedig mások jó ideje a legnagyobb természetességgel csinálják. Ilyen mondjuk a kerékpározás. Budapesten csatákat kell vívni egy-egy biciklitárolóért, pedig egykor ott volt minden templom, tanácsháza, iskola és Áfész bolt előtt - és sok helyen máig ott van. Na meg persze ilyesmi a gerillakertészet is...
Értem én, hogy épül az új kertés, de "legalább néha-néha lazíthatnának egy félórát" (ahogy a költő mondta nagyjából).
Nem Budapest igaz, de annyira klassz ez a fotósorozat a Retronauton, melyen a New York-i Szabadság-szobor éptési folyamata követhető végig egy párizsi műhely udvarán.
Sok egyéb bevásárlóközpont mellett a Mundo is felmentést kapott az "igen-igen szigorú" plázastop alól. A hír egy olvasónál verte ki a biztosítékot, aki azonnal klaviatúrát ragadott. Az egész plázastop-mizériáról előbb-utóbb én is szeretnék írni pár sort, de addig is álljanak itt az ő gondolatai vitaindítónak:
Tudjátok, Média Építészeti Díja. Idén is. Én is szakmai zsűritagnak vagyok kitüntetve már megint (alighanem tévedésből, mint Jan Dítě az abesszin császár érdemrendjével).
Ja és a második buborékban szereplő "ezen a weboldalon" természetesen ezt a weboldalat jelenti. Jó nevezést!
Volt már kép az Urbanistán a bombázás előtti Budapestről, s volt kép a bombázás utániról is. Ilyen még nem volt. A Fortepanra felkerült egy csomó kép, amelyet a Magyarországot támadó szövetséges bombázók legénysége készített "munka közben". Dani a Dunai-szigetek bloggere végigvette az összes Dunát ábrázoló képet - köztük a fentit is, melyen "Budapest mosolyát" takarja ki épp a város füstje és egy repülőgép. Na meg persze idézi a Radnóti-verset, amely mindenkinek eszébe jut ilyenkor...
Video Anitáék legújabb alkotása (emlékeztek, ők csinálták azt a pompás retrokerékpáros filmet is, na meg a Three Teadies akadálymentes klipjét is).
Kevés gyorsan és látványosan szépülő területe van Budapestnek, de azért van. Például a Kiskörút, mely az elmúlt években rohamos fejlődésen ment át sokak örömére. Kapott biciklisávot, kandelábereket, kockafákat, miegymást, na meg új térkövet. Ráadásul olyat, amit kifejezetten ide terveztek és szimbolizálja Budapestet, meg a Belvárost. Szépen végigrakták vele az egészet, csak épp az East-West Business Center elé nem jutott belőle az Astoriánál (mint az a képeket küldő ng-nek is feltűnt). Úgyhogy ott maradt a príma, minőségi aszfalt. Vajon miért?
Mit tudtok arról, hogy a bazilika népszerű köztéri lépcsőjét elkerítik? Tegnap este arra jártam és épül ki a kerítés, nem tudom mik a tervek, hogy tényleg el akarják zárni estére a söröző fiatalok elől, vagy csak "dísz" lesz.
– dobta föl a hírt a Heti Betonos Smiló Dávid egy városblogger levlistára. Aztán még pár képet is küldött illusztrációul. A dolog új volt nekem, pedig mint kiderült már jó ideje tervezgetik a lépést. Természetesen azon nyomban elindult a vita melyben a „deszkások-piások vandálkodnaktól” a „kiölik az életet a városból és miért nem a szegényeknek adták az árátig” minden elhangzott. Nézzük kicsit a higgadtabb az érveket pro és kontra.
Vajon üzleti megbeszéléseket is folytatnak közben vagy csak trécselnek? Van két szék is, szóval akár négyesben is el lehet ücsörögni ebben a mellékhelyiségben aztán időnként cserélnek. Azt hittem ilyen csak az ókori Pompejben volt... (forrás: lovely listing)
Járdán parkolni csúnya dolog. Ennél már csak az csúnyább, ha ezt betontömbökkel nyomatékosítják. Most épp az 56-osok terén, ahonnan Lesley, a 8ker bloggere küldött egy felháborodott hangú jelentést és néhány fotót.
Én csak egy képet loptam el a Garden Map oldaláról, de szerintem az egész ötletet érdemes lenne. Egy zöld rendezvény kapcsán készített térképkertet Cassano d'Adda nevű olasz kisváros. Nem csak úgy összevissza, pusztán esztétikai alapon, hanem minden virág egy egy fontosabb épületet jelöl. A rózsaszínűek és a pirosak a lakóövezeteket, a fehérek az ipari és kereskedelmi területet jelzik. A középületek sárgák, a műemlékeket narancssárgával jelölték.
Évek óta újra és újra előkerül az Ötpacsirta utca környékének rémes díszburkolata (legutóbb év elején posztoltam pár cowboy-os, starwars-os képet róla). Polgármesterek és képviselőtestületek cserélődnek, de bármi is történik, a kövek itt mindig úgy inognak, mint Szentbékkállán. Aztán most valaki megelégelte, és a Déli pályaudvarnál bevált módon gerillakertecskéket alakított ki a foghíjakkon.
A készítési folyamatról a 8ker blog készített összefoglalót, melyen látszik, hogy egyes helyek a lakók megunták a helyzetet és betonnal öntötték ki a még "kertetlen" üregeket.
Kiváncsian várom a folytatást...
(Tipp: ittlakunk.hu, ahol további képek is vannak.)
A kép természetesen illusztráció, lehet hogy itt más a klíma.
Párizsi tetőkert Flaci fotóján, igaz a növények itt is dézsásak...
Úgy gondolod, hogy a tetőterasz jó dolog? Én is annak vélem, bár még soha nem volt olyanom. Hungarisztan nevű olvasónknak azonban már igen. Az erkélyekről szóló poszt kapcsán, terjedelmes, tíz pontba szedett kommenttel hívta fel a figyelmet a hátulütőire. Kösz! Hasonló tapasztalatok vagy ellenvélemények? Kommentbe velük!
A lom is foglalt, meg a parkolóhely is. István küldte a fenti képet, hogy kissé kontrasztba állítsa a nem is oylan rég posztolt kőbe vésett lomtalanítós felirattal. Állítólag már napok óta kinn van...
Ezt a posztot egy volt orosz laktanyából kialakított lakás erkélyén írom, melyet valamikor a kilencvenes években csaptak hozzá az akkor már legalább húsz éves épülethez. (Lőttem róla expressz néhány fotót, hogy el tudjátok képzelni miről van szó.) Nem mondom, hogy elegáns (bár rontani nem rontott a négyszintes, eredetileg lapos tetős lakótelepi házak külsején), viszont Isten áldása az itt élőknek. Lehet rajta balkonkertet kialakítani, reggelizni, dolgozni, teregetni, napozni, fröccsözni, pipázni, madarakat hallgatni, lesni róla a gyerekeket a játszótéren (és még valamit, amiről hamarosan külön posztot fogok írni).
Nem is értem, miért nem született több ilyen toldás Budapesten a rendszerváltás után. Az ok alighanem a pénzügyi háttérben keresendő: nem növeli meg az ingatlan értékét annyival egy erkély, hogy megérje az utólagos átalakítást. Ám van, ahol igen. Ráadásul ott az átalakítás emelte az épületek fényét. Ami igazán érdekes, nem is csak azokét, melyek valamilyen orosz birodalmi sablon alapján épültek, hanem a világháború előtti időkből származókét is - amilyen bővítésre én még csak példát sem tudok idehaza.
Ladiszlai Gábor (akivel nem is olyan rég a Tüskecsarnoknál ismerhettük meg a világ "legjobb fej" biztonsági őrét), most Berlinből jelentkezett egy remek ötlettel, amihez fotókat is küldött illusztrációul:
A magyar társadalom nem túl megosztott, ha építészeti alkotások megítéléséről van szó. Nagyjából meg lehet saccolni előre, mi az, ami az emberek 90%-ának tetszeni fog.Kivéve, ha valami politikához köthető, mert akkor az épület tetszési indexe nagyjából tükrözi a legfrissebb közvéleménykutatási eredményeket, függetlenül attól, hogy a Nemzeti Színházról vagy a Lehel Csarnokról van-e szó.
(A CET kicsit bonyolultabb ügy ennél, annak a háttere annyira átláthatatlanul kusza, hogy az egyszeri szavazópolgár nem tudja eldönteni, hogy akkor most tessen-e neki vagy sem.)
Vagy tíz évvel ezelőtt fedeztem fel a Nap utcában. Tegnap arra jártam (egy Manzárd - Két Cica - Kocsmablog - Urbanista blogos iszogatás után) és örömmel fedeztem fel, hogy még megvan. Legalábbis a tábla. Remélem a kisiparos is űzi még a mesterséget...
A Blaha Lujza tér sarkán van egy remek kupola. Ennek már önmagában örülni kell, mert a budapesti kupolák jelentős része sajnos megsemmisült, és sajnos nem épült újra. Még azzal együtt is szeretni való és nagyon jellegzetes, hogy a tetejét díszítő Hermész-szobor mára elkallódott.
Rovataink a Facebookon