Űrszemétradart épít a Lockheed Martin
915 millió dollárért figyelnék a több százezer, orbitális pályán keringő szemétdarabkát.
915 millió dollárért figyelnék a több százezer, orbitális pályán keringő szemétdarabkát.
Repülő tárgyakat is el tud kapni a Svájcban átprogramozott gyári szerkezet.
Egy európai műhold felbocsátásából származik a fém borítólemez.
A repülési magasságot 800 méterrel növelték meg.
Ausztrál kutatók olyan föld-űr lézert fejlesztenek, amivel könnyen megsemmisíthető az űrhulladék.
Kategorizálják a Föld körül keringő darabokat, majd kidolgozzák, hogyan lehetne összeszedni.
Már a kockacukor méretű űrszemét is olyan pusztítást végez, mint egy gránát. Több millió ekkora vagy kicsit nagyobb darab kering a Föld körül, míg 22 ezer tízcentisnél nagyobb, ember alkotta tárgy kering valahol felettünk.
A NASA távcsövét el kellett mozdítani a 43 ezer km/órával száguldó orosz műhold útjából.
Az európai űrügynökség tudósai csupa scifibe illő megoldással álltak elő egy darmstadti konferencián.
Zászlókat, űrjárműveket, csizmákat, golflabdákat hagytak ott az űrhajósok.
A Koszmosz-2251 roncsai veszélyesen közel kerültek az ISS-hez, pályamódosításra lehet szükség.
Későn vették észre az űrszemetet, az űrállomás legénységének át kellett menekülnie a Szojuzba.
A műholdak a légkörbe fogják hajítani a veszélyes orbitális hulladékot.
Egy amerikai távközlési műhold roncsai veszélyeztetik az ISS űrhajósait.
A minibusz nagyságú Rosatnak csak egyharmada ég el a légkörbe lépve, 1,8 tonnányi űrhulladék záporoz majd a Földre.
A hattonnás roncs becsapódásának helyét csak az utolsó órákban tudja meghatározni a NASA.
A hattonnás műhold szeptember 22. és 24. között zuhan le, a becsapódás helye továbbra is ismeretlen.
A húsz éve Föld körüli pályán keringő UARS szeptember végén zuhan le, de a becsapódás helyszínét még megbecsülni sem tudja a NASA.
Európa legnagyobb teljesítményű távközlési műholdja lett volna, de meghibásodott az irányító rendszere. Nagy eséllyel űrszemét lesz belőle.
A veszély miatt átmenetileg el kellett hagynia az űrbázist az ott dolgozó hat űrhajósnak.
A légüres térben lebegő tárgyakat lesik távolról. Amerika az északi, Ausztrália a déli félgömböt figyeli, mostantól megosztják az információkat.
Ütközéssel fenyegetett egy ismeretlen eredetű űrhulladékdarab, ezért pályát kellett változtatnia az ISS-nek.
Bármikor elindulhat pár véletlen ütközésből olyan láncreakció, ami elpusztítja a gps-rendszert, vagy a műholdas tömegkommunikációt.
A műhold az életciklusa végefelé felfújja a léggömbjét és leereszkedik a légkörbe ahelyett, hogy veszélyes, irányítatlan hulladékká változna.
Több tízezer objektum kering már a Föld körül, ezeket követné az új szonda.
Az Atlantis vasárnap dokkol, de lehet, hogy előtte manőverzeni kell az ISS-sel.
130 ezer kilométerre száguld el, átmérője 11-24 méter.
Azt hitték, hogy a kétkilós fémdarab egy repülőről szakadt le, de a légierő szerint az űrből érkezett.
Ijesztő képeket közölt a 19 ezer űrszemetet figyelő hálózat, de nincs ok pánikra.
Ha kell, módosítják az ISS pályáját, de erre valószínűleg nem lesz szükség.
Tavaly veszítette el egy asztronauta az ISS-en, űrséta közben.
Egy kínai hordozórakéta maradványa veszélyeztette az állomást, de sikerült kikerülni.
A hasonló esetek gyakoribban lesznek a jövőben, mert egyre több szemét kering az űrben.
A szerdán összeütközött távközlési műholdak roncsai megsérthetik a Fengjün-1 és a Cejüan-1 szatelliteket is.