Kristóf, Jakab
20 °C
31 °C
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Üdv a Macsótudományi Egyetem gólyatáborában, vetkőzzetek bugyira!

2014.09.09. 10:50 Módosítva: 2014-09-09 17:51:41
Az ELTE hallgatóinak kétharmada nő, az egyetem és a hallgatói önkormányzatok vezetésében mégis alig vannak jelen. A helyzet pont ott azon a karon a legelképesztőbb, melynek fonyódligeti gólyatáborában egy lányt megerőszakoltak. Miközben a Tanító- és Óvóképző Kar hallgatóinak 94 százaléka nő, a kari hallgatói önkormányzatot egy férfi vezeti. Ő volt az, aki információk szerint hónapok óta tudott róla, hogy K. Sándor Szilárd szexuális bűncselekményt követett el és fotóval zsarolt egy lányt, mégsem tett semmit. Rengeteg gólyatábori élménybeszámolót hallgattunk meg és olvastunk el, melyekből egyértelműen kiderül, a mostani eset nem teljesen példa nélküli: a szervezők rengeteg helyen szexuálisan kihasználják és megalázzák a friss hallgatókat. Hogy a szexuális jellegű feladatoknál kizárólag valamiféle kifordított macsó férfifantázia érvényesül, rögtön érthetővé válik, amikor megnézzük az egyetem- és HÖK-vezetések nemi összetételét.

Eddig is voltak esetek, hogy valakit akarata ellenére szexre kényszerítettek, de az áldozat is seggrészeg volt. Így eddig nem is volt probléma, hisz' másnap ott volt, hogy ő is leitta magát, és önként ment el, és erre tanúk is voltak. Drogokat nem használtunk, azzal mi is tisztában voltunk, hogy abból baj is lehet, és akkor mi is megüthetjük a bokánkat...

photo (10)
Fotó: Olvasónk

Nem a tanító- és óvóképzősök augusztus végi rendezvényén erőszakoltak meg először egy lányt a magyarországi gólyatáborok történetében. Hogy hol és mikor, sosem fogjuk megtudni, és azt sem, hogy legalább nagyságrendileg hány ilyen eset történhetett. A fent idézett sorokat az ELTE egyik gólyatábori szervezője írta, aki az egyetem több karán is részt vett az elmúlt években a friss hallgatók táboroztatásában. Azt is elárulta, külön megtervezték, hogyan lehet „kiütni″ a gólyákat egy olyan módszerrel, ami a beginázástól nem sokban különbözik:

...volt egy biztos módszer arra, ha valakit le akartak itatni, de tudták, hogy mértéktartó. A sört-bort felöntötték egy kis pálinkával vagy valami töménnyel. Előzőleg persze kikísérleteztük, hogy lehet ezt úgy csinálni, hogy az ital ízén ez ne érződjön. Na persze, ha érződött is, senki sem törődött vele. Buli volt, egyetem volt, és egy zárt közösség. Mindenki örült, hogy felvették, és látatlanban is megbíztak bennünk és egymásban.

Az ő története csak egy a sok közül, melyeket egykori vagy ma is aktív HÖK-ösöktől, szervezőktől, illetve táborozóktól hallottunk. Sok esetben az ezekben a történetekben szereplő „játékokat″, ha azokra nem egy gólyatáborban, hanem bárhol máshol kerül sor, kirúgás, sőt büntetőeljárás követné. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Körösparti Péter szerint „kirívó és példátlan″, ami az ELTE TÓK fonyódligeti táborában történt. Ez azonban nem igaz. Az erőszakoló, K. Sándor Szilárd felelősségét egy milliméterrel sem csökkenti, de a helyzet az, hogy a hazai gólyatáborok szervezésével sokkal mélyebb, rendszerszintű probléma van. K. Sándor Szilárd nem véletlenül gondolhatta, egy ilyen tábor a megfelelő terep arra, hogy megerőszakoljon egy fiatal lányt, és még az egészet jól meg is ússza.

Hogy mégsem úszta meg, sajnos inkább az számít kirívónak és példátlannak.

Nem derül ki – ha mégis, úgysem lesz büntetés

A 15 év feletti magyar nők 9%-a él át szexuális bántalmazást a legújabb EU-s kutatás szerint, de a magas látencia (rejtettség) miatt nehéz pontos adatokat mondani. Valószínűleg az arány még ennél is magasabb. Ezeknek a bűncselekményeknek a nagy része azonban titokban marad, mindössze az esetek 1-2%-ából lesz feljelentés. Az áldozatok félnek: a szégyentől, a további bántalmazástól, és attól a meghurcoltatásról, amivel egy jogi procedúra jár. Egészen alapvető dolgok hiányoznak. Lóránd Zsófia, a NaNE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) szakértője példaként említi, hogy egy megerőszakolt nő Magyarországon legfeljebb csak kérheti, hogy nő hallgassa ki – de a kérés teljesítése teljesen a rendőrkapitányságok jóindulatától függ. Ahogy az áldozatokkal általában azt is jó előre közlik a rendőrségen, hogy veszélyes dolog feljelentést tenniük, mert ha nem lehet bizonyítani a bűncselekményt, hamis vád miatt még őket ítélhetik el. Ráadásul a kirendelt igazságügyi pszichológusok, akiknek a szakvéleménye a peres eljárásban döntő lehet, gyakran teljesen felkészületlenek. Lóránd hallott már olyan „szakértőről″ is, akinek az volt a meggyőződése, hogy eleve nem lehet senkit megerőszakolni, ha az nem akarja.

A NaNE segélyvonalára nem egy bejelentés érkezett már a gólyatáborokhoz hasonló, oktatási környezetben vagy céges csapatépítésben történt szexuális bántalmazásról, nemi erőszakról.

Miért hagyják a gólyák, hogy megalázzák őket?

A Kettős Mérce blog szerzője remekül leírta, hogy az elsős gólyák miért engedelmeskednek az instruktoroknak, amikor őket kellemetlen helyzetbe hozó, sőt megalázó feladatok elé állítják őket. Bár a szervezők az összes gólyatábori botrány esetében azt állítják, hogy a gólyák önként, kényszerítés nélkül vesznek részt a feladatokban, valójában komoly pszichológiai nyomás van rajtuk. Így „a gólyák – akik közül sokan, miután felvették őket, életükben először készülnek fel arra, hogy teljesen elszakadnak családjuktól, barátaiktól és korábbi lakóhelyüktől – gyakran inkább lenyelik az ellenérzéseiket, hogy ne lógjanak ki az új közösségből″. És egyébként is olyanoknak kellene ellentmondaniuk, akik „éppen azzal a néhány kritikus évvel idősebbek náluk, akik már az ő leendő egyetemük vagy főiskolájuk hallgatói, akik esetleg hallgatói önkormányzatosként a kollégiumi lakhatásukról vagy ösztöndíjaikról dönthetnek majd, akik teljhatalomnak tűnő befolyással rendelkeznek felettük a gólyatábor ideje alatt″.

Konkrétan egy műfaszt kellett leszopni

Le kellett ülni a földre, és olyan tényeket állítani, amelyek az illetővel még nem történtek meg, de ha akadt olyan a társaságban, akivel már megtörtént, fel kellett állnia, és helyet kellett cserélnie azzal, aki az állítást mondta. Csak az ízelítő kedvéért: „Már szoptam faszt az erkélyen. Nekem még soha nem verték az arcomra. Már dugtam két pasival egyszerre."

– a fenti játékot a gólyáknak az ELTE ÁJK két évvel ezelőtti, balatonkenesei gólyatáborában kellett játszaniuk, ami az Indexnek küldött élménybeszámolók alapján még bőven a visszafogottabbak közé tartozott.

A  Corvinus Egyetem G karának jó pár évvel ezelőtti rendezvénye már az egy fokkal durvábbak közé:

Felépítettek egy több helyiségből álló horrorkastélyt az instruktorok, és egyesével kellett rajta végigmenni. Volt, ahol a rémisztgetés volt a cél, de volt, ahol a színtiszta megalázás. Eleve aki végigvezetett, folyamatosan nyomta a lelki terrort, hogy te gólya vagy, ezt végig kell szenvedni, és senki vagy... Az egyik szobába belépve például egy szervezőn egy műfasz volt, és konkrétan azt kellett leszopni, miközben ketten ordítanak veled, hogy csináld, különben meghalsz, és sose visznek ki. Majd fojtogatva a falhoz nyomnak, és üvöltöznek, hogy valld be, hogy buzi/leszbikus vagy.

És persze akadnak extrémebb esetek is, mint például az egyik gazdasági főiskolán:

A gólyákat helyből csoportokra osztottuk, és az egész táborban egy pontverseny zajlott a csapatok közt. Ennek egy jó része (valóban) intellektuális volt, kellett egy színházi előadást szervezzenek stb., de emellett kellő mennyiségű pontot lehetett összegyűjteni a bátorságpróbán is. Volt egy csomó állomás, ezeknek jó része egyáltalán nem kötődött a nudizáshoz, másik részekben pedig nem volt tiltva éppen a dolog. Elvégre mindenki elmúlt 18. Mindenesetre állomásonként minden csapat kaphatott mondjuk 10 pontot, ha ügyesek voltak. A gond ott kezdődött, hogy valamelyik szervező bedobta az egyik részeg csajnak, hogy kapnak 100 pontot, ha a csaj ad egy csókot a srácnak, és a hölgyet nem kellett kétszer kérni. Innentől a helyzet elkezdett fokozatosan érdekessé válni, és valahol fél órával később történt, hogy két felvidéki hölgy, akik egyébként nem ismerték egymást, tömeg előtt lezavartak egy 69-et. (...) Amennyire rémlik egyébként, az egyik hölgy talán el se kezdte a tanévet, vagy nagyon gyorsan eltűnt, a másik viszont maradt a suliban egy ideig.

Mielőtt továbbmennénk, egy dolgot érdemes megjegyezni:

Sem az obszcenitással, sem a szexualitással nincs az égvilágon semmi baj. Felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak, ha jól érzik magukat. Baj azzal van, ha olyat csinálnak, amit nem akarnak, és amiben kifejezetten rosszul érzik magukat.
 

A sok-sok tucatnyi gólyatábori beszámoló meghallgatásában és elolvasásában a legérdekesebb az, hogy a szexuális jellegű feladatok semmiben, tényleg semmiben nem különböznek egymástól:

  • Kizárólag valamiféle kifordított macsó férfifantázia húzódik meg mögöttük.
  • Azokban a táborokban, ahol ilyen feladatokat kapnak a gólyák, a játékok kitalálói mindig huszon-harmincéves férfiak, a gólyák többsége pedig tizenéves lány. A hatalmi helyzet a táboron belül totálisan egyenlőtlen.
  • Az idősebb férfiszervezők a nyomásgyakorlás különböző eszközeivel – a jutalmazástól a burkolt fenyegetésig és a nyilvános megalázásig – veszik rá a lányokat, hogy teljesítsék az akaratukat. Persze a fiúkat is ráveszik, de nem az a lényeg.
  • A női szervezők, koordinátorok, segítők (igen gyakran egyes HÖK-ösök barátnői), ha vannak, asszisztálnak a fiúk által kitalált feladatok levezényléséhez, az ő jelenlétük legitimálja a „játékokat″, és segít, hogy a gólyalányok biztosan engedelmeskedjenek.
  • Az élménybeszámolók alapján a táborok vezetői számos helyen szándékosan alakítanak ki egy olyan hangulatot, ahol aztán sokkal könnyebben tudják szexuálisan kihasználni, megalázni, sőt akár bántalmazni a gólyákat. A könnyű csajozás nem járulékos haszon, hanem kifejezett cél. A gólyatáborokban elkövetett szexuális bántalmazások és visszaélések így egyáltalán nem függetlenek a „szervezett programoktól″.

Edu bácsi és a Jobbik

„Az ELTE BTK 2003-as gólyatáborában számomra a legviccesebb momentum az volt, hogy ilyen HÖK-ös haveri farvízen a tábor lakója volt "Edu bácsi", azaz Eduardo Rózsa-Flores is. Gőzöm sincs azóta se, hogy mit keresett ott. Remélem, gólyákat toborzott egy sandinista-revizionista-keresztény-muszlim-bolivarista kommandóba.″

– a beszámolók rendre kiemelik, hogy a pesti bölcsészkar táboraiban más jellegű súlyos visszaélések is történtek. Az ELTE BTK hallgatói önkormányzatát a kétezres évek első felében teljesen elfoglalta az a klikk, amelyik később a Jobbik alapításában is részt vett. Több bölcsészkari HÖK-vezetőből azóta a szélsőjobboldali párt országos vagy önkormányzati politikusa lett. 

Az is nyilvánvaló, hogy a gólyatáborok és a tábori szervezők, instruktorok többségével semmi baj nincsen: 

a többség tisztességgel és lelkiismerettel végzi munkáját.

Ahhoz, hogy ez sajnos mégse így legyen, az élménybeszámolók alapján leginkább két tényező együttállása szükséges:

  1. Jó sok kiszolgáltatott gólyalány, akik most kerültek ki a gimnáziumból.
  2. HÖK-ös férfi főszervezők, olyanok, akik hozzá vannak szokva, hogy bármit megtehetnek.

Ezek után nincs abban semmi különös, hogy a legtöbb és legdurvább gólyatábori visszaélésekről szóló történetet főként az ELTE karjairól, elsősorban az ELTE BTK-ról és az ELTE ÁJK-ról kaptunk.

Az ELTE-t akár Macsótudományi Egyetemre is át lehetne nevezni, olyan elképesztő mértékben felülreprezentáltak a férfiak az egyetem, a karok és a hallgatói önkormányzatok vezetésében.
 

A nemek aránya tehát a következő:

  • Az ELTE hallgatóinak kb. 62%-a nő, 38%-a férfi.
  • Az ELTE rektora férfi.
  • Az ELTE nyolc karából hetet férfi dékán irányít.
  • Az ELTE egyetemi hallgatói önkormányzatát (EHÖK) férfi vezeti.
  • Az ELTE kilenc hallgatói önkormányzatából öt élén áll férfi és csak négy (BGGyK, PPK, TáTK, TTK) élén áll nő. 
  • Szóval még egyszer: az ELTE hallgatóinak kétharmada nő.

És hogy az ő elképesztő alulreprezentáltságukból miért lehet akár tragédia is? Nézzünk egy konkrét példát, az ELTE TÓK 2014-es gólyatáborát.

Tényleg, kik is szervezték a tábort?

Eltűntek és hallgatnak a HÖK-ösök...

A botrány kirobbanása után az ELTE TÓK 2014-es gólyatáborának oldaláról gyorsan töröltek mindent, többek között a szervezők névsorát, sőt a Youtube-on is privátra állították a bemutatkozó videóikat. (Szerencsére még időben lementettünk mindent.) A hallgatói önkormányzat hivatalos online felületein semmilyen közlemény nem tudósít arról, hogy egy lányt megerőszakoltak a gólyatáborban. Arról sem, hogy a HÖK-öt az egyetem vezetése felfüggesztette. A hallgatói önkormányzat elnökét és a gólyatábor főszervezőjét, Galántai Tamást hiába kerestük telefonon, ahogy a többi szervező sem válaszol a hívásainkra és üzeneteinkre.

A fonyódligeti rendezvényt az azóta a weboldalról törölt lista szerint (lásd a jobboldali keretest) tízen szervezték, öt fiú és öt lány. Elsőre a nemek aránya nem is tűnik olyan rossznak. Csak hát a bemutatkozások alapján gyorsan nyilvánvaló lesz, a főszervezők mind a fiúk voltak, a lányok pedig csak „segítők″, „zsűritagok", „koordinátorok" – vagyis azok, akik végrehajtják, amit a fiúk kitaláltak. Aztán a hallgatói statisztikákat nézve az is kiderül, hogy

az ELTE TÓK-on a hallgatók 94%-a nő, 6%-a a férfi, a hallgatói önkormányzatot mégis egy férfi vezeti, ahogy az első helyettese is férfi.

Ami tényleg egészen hihetetlen, főleg, hogy az egyetem másik hasonlóan magas arányban nők által látogatott karának, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karnak a hallgatói önkormányzatában például – teljesen normálisan – kizárólag nők dolgoznak. De az ELTE TÓK-on a konkrét számok talán még beszédesebbek: a most gólyatáborozó 2014-es évfolyam Facebook-csoportjának 494 tagjából mindössze 17 a fiú. És utóbbiban már a HÖK-ös fiúvezetők is benne vannak. 

...és a HÖOK elnöke is

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökét, Körösparti Pétert a köztévé és az ATV stúdiójában is várták hétfő reggel, hogy beszéljen a fonyódligeti táborban történtekről és arról, hogy szervezetének mi az álláspontja. Az atv.hu információi szerint Körösparti még pénteken is megerősítette, hogy ott lesz a műsorban, majd vasárnap az egyik munkatársa azzal a hírrel jelentkezett, hogy a HÖOK-elnök csak telefonon tud interjút adni. Az ATV ebbe beleegyezett, de hétfőn hiába hívták, sem ő, sem a munkatársa nem vette fel a telefont. Körösparti a köztévében sem jelent meg.

Az Átlátszó Oktatás értesülése szerint a kari HÖK-elnököt, Galántai Tamást már tavasszal megkereste a gólyatábor szervezői közül az egyik lány, hogy ne dolgozzanak együtt K. Sándor Szilárddal. Ha Galántai odafigyel rá, megelőzheti a bűncselekményt. A lány ugyanis elmesélte neki, 

hogy K. egy ottalvós buliban éjszaka a tudta nélkül fotózta, úgy, hogy a ruháját is felhúzta, így intim testrészeit is le tudta fényképezni. K. ezután megfenyegette a lányt, hogy ha nem fekszik le vele, akkor gondoskodni fog róla, hogy a képek a közösségi portálokon fognak kikötni. (...) A lány akkor figyelmeztette a történtekre a kari HÖK-elnököt, amikor megtudta, hogy K. is jelen lesz a hallgatói önkormányzat egy tavaszi rendezvényén. Az elnök akkor megígérte, hogy beszél a HÖK fiú tagjaival, hogy tartsák K.-n a szemüket, de végül nem mondta el senkinek, hogy mi jutott tudomására.

Nem arról van szó, hogy minden férfi potenciális erőszaktevő lenne, vagy annak cinkosa. Hanem arról, hogy egy zárt férfiklikkben a női nézőpontot sokkal nagyobb eséllyel hagyják teljesen figyelmen kívül. Az ELTE TÓK-on is ez történt.

Nem csak levetkőztetik, le is fotózzák

A hallgatókról megalázó helyzetekben készített fotók, videók a hatalmukkal való visszaélés újabb dimenzióit nyitják meg egyes tábori szervezők számára. Az ELTE TÓFK gólyatáborában erőszakoló K. Sándor Szilárd a beszámolók szerint valódi úttörője volt ennek a módszernek: az augusztus 30-i megerőszakolásról értesülésünk szerint legalább száz képet készített, hogy azokkal zsarolja áldozatát és próbálja a jövőben is szexre kényszeríteni. Ehelyett azt sikerült elérnie, hogy legalább még egy Btk.-tényállást valósított meg, ráadásul maga szolgáltatott bizonyítékokat a rendőrségnek.

Több hozzánk beérkezett beszámoló szerint a szervezők nem egy gólyatáborban a meztelenre vagy félmeztelenre vetkőztetett gólyákról felvételeket is készítenek, miközben az elsőévesek mobiljait elkobozzák, nehogy le tudják buktatni őket. Az alábbi élménybeszámoló egy BGF-es hallgatótól származik:

„A váltófeladatok során a vetkőzés és az ivás volt a pluszpont. Lényegében ez a gólyatábor a felsőbb évesek élvezkedése az egymást nem ismerő, bátortalan gólyákon. Képek és videók azért nem nagyon kerülnek nyilvánosságra ezekről a dolgokról, mert a szervezők gondosan ügyeltek arra, hogy a gólyák telefonjait elzárva tartsák. Ezt a lopások megakadályozásával indokolták. Az általuk készített képek, videók sosem kerülnek ki publikus oldalakra, ezeket majd csak egymásnak mutogatják és dicsekednek, hogy megint mekkora királyok voltak.″

Márpedig az egyetemek különböző vezető testületei a mai Magyarországon, tetszik vagy sem, zárt férfiklikkek. Az ilyen csoportokban pedig nagyobb eséllyel bagatellizálják el a nők ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket. De már csak az is elég, ha egyszerűen kevésbé érzékenyek rá – rosszabb esetben pedig a klikkhez tartozó többi férfiak az ilyen viselkedést megbocsáthatónak, tolerálhatónak, menőnek tartják. Még rosszabb esetben olykor maguk is gyakorolják. 

Az Index egyik olvasójának állítása szerint az erőszakoló K. Sándor Szilárd nem csak a Tanító- és Óvóképző Kar hököseivel volt jóban. Más karokon is kapott megbízásokat, végső soron maga is az ELTE HÖK-ös férfielitjéhez tartozott. Egyik olvasónk szerint ő készíthetett több olyan, később lejárató céllal nyilvánosságra került fotót is, melyek a később jobbikos parlamenti képviselőt, Szávay Istvánt mutatják még HÖK-ös korában bulizás közben. Szávay ugyanakkor a cikk megjelenése után határozottan állította, hogy a BTK-n az ő hallgatói érdekképviselői ideje alatt K. nem kapott semmilyen megbízást, az erőszakoló férfi nem a bölcsészkari HÖK-ösökkel volt jóban, illetve a róla készült fotókat sem K. készítette és nem is zsarolta azokkal.

Egyetlen helyen lehet csak kétharmada a nőknek: a titkárságon

Ő az egyetlen női rektor egy magyarországi egyetem élén

Vigh Andrea 1962-ben született Liszt Ferenc-díjas hárfaművész 2013 őszétől vezeti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet (LFZE).

Cikkünk elején az egyes karok HÖK-öseinek a praktikájáról szóló beszámolót, miszerint a sörbe, borba a gólyák tudtán kívül tömény szeszt kevernek, hogy így üssék ki például a lányokat,

nem meglepő módon egy lány írta meg nekünk.

Ha ma Magyarországon egy 18-19 éves nőtt leitatnak vagy bedrogoznak, majd szexuálisan bántalmaznak, a már idézett statisztikák alapján könnyen megjósolható, milyen jogi elégtételre számíthat, a szexuális bűnöző pedig miféle elrettentő büntetésre. Leginkább semmilyenre. Ha mindez egy gólyatáborban történik vele, a hazai intézményrendszer általános hiányosságain túl egy még zártabb és még inkább férfiak által dominált világgal is meg kell küzdenie.

  • A gólyatáborok főszervezői jellemzően férfiak, a hallgatók közötti számarányukhoz képest messze-messze felülreprezentálva.
  • A szervezést a hallgatói önkormányzatok felügyelik, melyeket szintén férfiak vezetnek. A szeptember eleji állapot szerint 26 magyarországi állami és nem állami egyetem hallgatói önkormányzatai közül 20-at vezetnek férfiak és 6-ot nők (a CEU ebben az összesítésben nincs benne). Ez 77-23%-os arányt jelent a férfiak javára, miközben a 2013/2014-es tanévben a felsőoktatásban tanuló hallgatók 54,8%-a volt nő és csak 45,2%-a férfi.
  • Ha egy HÖK kisebb botrányba keveredik, a kari vezetés dönt a sorsáról. A szenátus többsége férfi, ahogy általában a dékánok is. Ráadásul a szenátusi szavazattöbbség biztosítása érdekében a dékánok rá vannak utalva a HÖK-ösök szavazataira.
  • Ha a HÖK valamilyen nagyobb botrányba keveredik, valószínűleg az egyetem vezetése lép közbe. Egy egyetem vezetése számára a legfontosabb, hogy védjék a rájuk bízott intézmény jó hírét, pozícióját, végső soron az egyre apadó állami forrásokat. Közben pedig a kari szinthez hasonlóan rá vannak utalva az egyetemi HÖK-ök képviselőinek támogatására. És természetesen az egyetemek élén álló rektorok is: férfiak. A 27 magyarországi állami és nem állami egyetem élén (a CEU-val együtt) a szeptemberi eleji állapot szerint 26 férfi és mindössze 1 nő áll, az arányok: 96,3% férfi és 3,7% nő.

Ezentúl központilag szerveznék az ELTE-n a gólyatáborokot

Az ELTE rektora, Mezey Barna múlt csütörtökön a „legsúlyosabb" felelősségre vonást ígérte. Két hallgatói önkormányzat működését felfüggesztették, az ELTE TÓK hallgatói vezetőivel szemben pedig fegyelmi eljárást indítottak. A gólyatáborok szervezésének eddigi rendszerének is vége, az ELTE azt ígéri, a rendezvényeket a jövőben egy új, központilag kialakított formában, „az egyetemi vezetés által meghatározott és számon kért minőségi garanciákkal″ valósítják meg.

Hogy miféle felelősségre vonás és büntetés jár mondjuk azért, ha listázzák a gólyalányokat abból a szempontból, hogy mennyire „basznivalóak″, szépek, csúnyák – neadjisten zsidók –, arra az ELTE a tavalyi bölcsészkari listabotrány kezelésével már választ adott. Az egyetem vezetése akkor is felfüggesztette a kari hallgatói önkormányzat működését és új választást írt ki. Ezek után évtizedes befolyásuknak köszönhetően egy ugyanabból a körből származó csapat, mint amelyik addig is uralta a BTK HÖK-jét, megválasztatta magát. Az ELTE vezetése pedig mosta kezeit.

De hová tűnt Garbai Ádám ELTE BTK-s HÖK-vezető, aki belebukott a tavalyi listabotrányba?

Garbai puhára esett: az országos hallgatói szervezet, a HÖOK választmányának budapesti régióképviselője lett.

És hogy a vicc még ütősebb legyen, nézzük meg, hogyan is néz ki a hallgatói csúcsszervezet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának nemi összetétele:

  • Elnökség: a HÖOK 10 fős elnökségében 9 férfi és egy nő ül, ez 90% a 10% ellenében.
  • Választmány: a HÖOK 24 fős választmányában a 23 férfi – köztük az említett Garbai Ádám –mellett szintén egyetlen egy nő ül. Az arányok: 95,9% és 4,1%. 
  • Felügyelőbizottság: mindhárom tag férfi. 100% - 0%.
  • Szerencsére megmenti az ordító aránytalanságot, hogy akad egy olyan alegység, ahol viszont egyenesen kétharmados a női többség: a HÖOK titkárságon.

Tud olyan gólyatáborról, ahol bármilyen szexuális visszaélés vagy bántalmazás volt? Írjon a tema+golyatabor@mail.index.hu-ra! Ha pedig olyan történetet mesélne el, mely arról szól, hogyan diszkriminálnak nőket az egyetemek vagy a HÖK vezetésében, akkor a tema+diszkriminacio@mail.index.hu-ra várjuk a levelét!