Nyugit ígér a kormány, mégis mindenki retteg

A parlament kedden szavazott a 2013-as büdzsé hetedik módosításról, és a hiányt 170 milliárd forinttal 1050 milliárdra emelte. A változtatásra a pedagógus-béremelés finanszírozása, az E.On gázüzletágának felvásárlása és a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő tőkeemelés miatt volt szükség.

Az új, jövő évi költségvetés 2,9 százalékos hiánnyal, 2 százalékos GDP-növekedéssel és 2, 4 százalékos inflációval számol. Többletbevételre számítanak az áfából és a jövedéki adóból is. Az egykulcsos adórendszer és a gyerekek után járó adókedvezmények is fellendíthetik a fogyasztást. 100 milliárd lesz az általános tartalék, és ugyanekkora az országvédelmi alap is, ez a két tétel az előre nem látható kiadásokat fedezheti. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint pedig egyetlen ágazat sem jár majd rosszabbul, mint idén.

Varga azt is újra megerősítette, hogy a GDP három százaléka alatt tartják az idei, és a jövő évi hiányt is. Ezzel kapcsolatban azért kisebb vitába keveredett a kormány az unióval:  a takarékszövetkezetek és az MVM feltőkésítésre szánt 170 milliárd forintos kiadás az NGM szerint nem számít hiánynövelő tételnek, az EU szerint meg igen. Surányi György közgazdász is vitába szállt Varga optimizmusával a héten tartott közgazdász vándorgyűlésen Gyulán: szerinte nincs itt se foglalkoztatási se növekedési fordulat. A közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás okozza csak a mutató emelkedését.

Az adórendszer utolsó módosításairól szóló törvénymódosítást szeptember 30-ig nyújtják be a parlamentnek. Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerint szerint idén nem lesznek “forradalmi változtatások": új adók bevezetése vagy adóemelés. A piac viszont joggal szkeptikus, mert amikor legutóbb Varga Mihály azt ígérte, hogy nem kell több megszorítás, rögtön három hétre rá bejelentették a második Varga-csomagot.

Adósmentés: politikai játszmázás

Varga korábban azt is mondta, hogy bankok és a kormány megegyezése nélkül nem lesz újabb devizahiteles-mentés. Most úgy néz ki, hogy november elsején a kormány mégiscsak magától is kitalál valamit a probléma rendezésére, ha a bankok nem kezdenek önként a szerződések forintosításába. A Bankszövetség elnöke, Patai Mihály a kormány helyében nem erőszakoskodna, és a forintosításra csak fokozatosan lát lehetőséget.

Varga Mihály

Fotó: Földi Imre

Szerinte a teljes forintosításhoz körülbelül 10-12 milliárd svájci frankra lenne szükség, ekkora frankkereslet viszont durván gyengítené a forintot, és az importtermékek, például a benzin ára rögvest a kétszeresére ugrana. Ilyen mértékű valutakonverzió csak szétverné az elmúlt évek stabilitását, és a teljes bankszektorban összesen két bank maradna talpon, a többit pedig fel kéne tőkésíteni. A devizahitelek forintosításának lehetőségét később Orbán Gábor is kizárta.

A kormányzati ultimátum inkább tanácstalanságot jelez. A bankokkal szembeni erőteljes fellépés a fontos része a beinduló kampánynak, de ezen kívül sok minden nem tiszta. Nem tudni például, hogy pontosan mit vár a kormány a bankoktól, vagy hogy pontosan hogyan és kiken akar segíteni. Az sem világos, hogy mit takar pontosan a “szerződések módosítása az ügyfelek javára”. Forintosítást, deviza-kamatkedvezményt, vagy a hitelszerződések futamidejének megváltoztatását? És a az eddigi adósmentő akciók sem sikerültek túl jól.

A Bankmonitor.hu felmérése szerint egyébként a mentőcsomagot a magyarok többsége ésszerű keretek között támogatja, és csak 9 százalék nem akar semmilyet. 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak és az államnak egyaránt viselnie kell adósmentés költségét. A Bankszövetség tervezetében az áll, hogy a hiteleket az MNB-től a piacinál olcsóbban kapott devizából fizethessék vissza az adósok, a kormány pedig úgy szálljon be, hogy a devizakölcsönöket kiváltó új forinthitelekre adjon 1–2,5 százalék közötti kamattámogatást.

Ki látja a növekedési fordulatot?

A KSH szerint ugyan 10 százalék alá esett a munkanélküliség, egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra és rekordon pörög foglalkoztatottság, a A Policy Agenda a legújabb, a héten megjelent gazdasági elemzése ennél jóval sötétebb képet fest le: ha minden így megy tovább, 2014-re enyhe, alig több mint 1 százalékos gazdasági növekedés lesz. Az év egészében pedig nem javul majd a foglalkoztatás, mert csak látszólagosan bővül: a  a kormány a választások előtt jelentős közfoglalkoztatási programot indít majd, de ennek az egész évre nézve nem lesz átütő hatása.

A Költségvetési Tanács optimista, szerinte bejöhet a kormány számítása, ha átírja a stabilitási törvényt. A GKI azért kisebb növekedéssel számol, és a választási költekezéstől félti a költségvetést.

Az euróövezet gazdasági növekedésével sincs még minden teljesen rendben, és messze van a fenntartható pályától: tovább csökkent a magánszektornak nyújtott hitelek összege. Az EKB laza monetáris politikával lendítene az eurózónán belüli keresletet. Az IMF pedig a közös költségvetést sürgeti.

Az Egis analitikai és fejlesztési laboratóriuma

Fotó: Illyés Tibor

A Budapesti Értéktőzsdén a BUX 18 659 ponton zárt az előző heti 18 424 után. A Mol papírjai 15 860 forintot, az OTP-részvények 4356 forintot értek a hét végén, a Richter részvényeivel 3 840 forinton kereskedtek, az MTelekom záróértéke 307 forint volt. A hét - nem túl vidám - tőzsdei híre, hogy felvásárolhatják  az Egist 28 000 forintos részvényenkénti áron, ami 33 százalékkal haladja meg a piaci árat.  A többségi tulajdonos, a francia Servier váratlanul megvenné az a céget és kivezetné a tőzsdéről, mert ez jobban megérné neki. Ezen  milliárdokat kereshet az állam, és a részvényesek is jól járnak, de egy erős céggel lesz kevesebb a hazai tőzsdén.

	39. heti záró	38. heti záró
BUX	18 659	18 424
OTP	4356	4331
Mol	15860	16 400
Richter	3840	3 705
Magyar Telekom	307	319

Készülnek a nonprofit energiaszektorra

Múlt héten is beszámoltunk róla, hogy az állam nonprofittá alakítaná a közműszolgáltatásokat. Visszavásárolná például azokat a fővárosi közműcégeket, amiket a Demszky-korszakban külföldi befektetőknek adtak el. Tárgyalnak a Fővárosi Csatornázási Művekkel, a Főgázzal, és állítólag több másik céggel is, de erre aligha lesz most pénzük.

E.On hétfőn kerül vissza az államhoz. Ez az elmúlt húsz év egyik legnagyobb értékű állami vásárlása, ezért a héten összefogott a Jobbik, az MSZP és az LMP, hogy vizsgálóbizottságot állítsanak fel. Később az MSZP kiszállt, és visszavonta a vizsgálóbizottsági kezdeményezést, mert rájött, hogy mégsem akar együttműködni a Jobbikkal. Az Index is közérdekű adatigényléssel fordult az érintettekhez, hogy hozzák nyilvánosságra az ügy dokumentumait.

Fotó: Nagy Attila

A kormány közben több mint félmilliárd forintnyi kötbér fizetésére kötelezett tíz távhőszolgáltató céget, mert szerinte hibásan számláztak. A Budaörsi Településgazdálkodási Kft. fellebbezett, és Budaörs közleményben jelezte, hogy beáll a cég mögé.

Nem megy jól a trafikoknak sem, de ez nem szegte a pályázók kedvét. Hússzoros volt a túljelentkezés az új trafikpályázaton: a harmadik körös pályázatban a 180 koncesszióra majdnem négyezer pályázat érkezett. Lebukott az első illegális trafik is: külföldről behozott cigarettákat foglaltak le, és a NAV akár 500 millióra is büntetheti a boltot. Közben csempészcigire is vadászik a NAV a határátkelőknél, és a dohánybolt nélküli településeken.

Átalakítás, csaló, elfogatóparancs

Meg nem erősített hírek szerint október 1-jétől Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési elemzések igazgatóságának vezetője lehet a pénzügyi szervezetek felügyeletének alelnöke. A PSZÁF-ot a múlt héten olvasztották a jegybankba, a régi vezető, Szász Károly távozik. Windisch-el együtt már négy belsős tagja lesz a monetáris tanácsnak, ezért egy újabb külső tagot is kell majd találni, mert a szabály szerint a külsős tagok számának meg kell haladnia a belsős tagok számát. Windisch egyébként korábban, Matolcsy nemzetgazdasági minisztersége alatt, az NGM adó- és vámigazgatási főosztályának volt a vezetője. Azelőtt az adóhivatalnál dolgozott, lényegében csak adóigazgatási tapasztalata van.

Szeptemberre ígérték, hogy elindul a Sólyom, de a napi.hu információi szerint az is lehet, hogy ez csak a következő évben jöhet össze . Három gépük ugyan készen vár Angliában, de nincsenek meg a szükséges engedélyek. Iparági szakértők szerint pedig az őszi-téli szezon elég kedvezőtlen járatok indítására, ezért az idő múlásával egyre kevesebb az esély, hogy belépjenek idén a piacra. Közben az is kiderült, hogy a Sólyom egyik partnere visszaeső csaló. Kenyeres Sándor többszörösen elítélt, csalással és okirat-hamisítással vádolják és évek óta hiába próbálnak rajta behajtani tízmilliókat.

Hernádi Zsolt

Fotó: Földi Imre

A héten lépett a horvát bíróság is és kiadta az elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A MOL-vezér állítólag szeptember 25-én nem jelent meg a rendőrségi kihallgatáson, de az olajtársaság cáfolta, hogy Hernádit bármilyen megkeresést kapott volna az ügyben. Hernádit már egy jó ideje szeretné kihallgatni a horvát bűnügyi hatóság a 10 millió eurós korrupciós ügy miatt, melyben a volt horvát kormányfőt, Ivo Sanadert már elítélték. A horvátok azzal gyanúsítják Hernádit, hogy lefizette a volt horvát kormányfőt, Ivo Sanadert, hogy a MOL többségi tulajdont szerezzen az INA-ban.

Bár a múlt héten ígérte meg a Ryanair, hogy mostmár igazán jól fog viselkedni, most bírságolta meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 10 millió forintra megtévesztő reklámok miatt. A reklámkampányukkal szemben 99 és 49 forintos jegyeik csak egy-két úticélra voltak jók.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!