Az ukrán kormány képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy Oroszország nem akarja a háború befagyasztását a jelenlegi frontvonal mentén. Ezt Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be − írta meg a Strana.
Ma ugyanezt a gondolatot ismételte meg Mihail Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Bild főszerkesztő-helyettesének, Paul Ronzheimernek adott interjújában.
Podoljak kommentálta a Németországban kormányzó Szociáldemokrata Párt frakcióvezetőjének, Rolf Mützenichnek a háború befagyasztásának szükségességéről szóló nyilatkozatát.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az EU megtiltotta a Southwind török légitársaságnak, hogy a légterében repüljön, mivel bizonyíték van arra, hogy a társaságnak kapcsolatai vannak Oroszországgal – jelentette a Cumhuriyet török napilap.
Miután Oroszország 2022. február 24-én teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, az EU és más országok megtiltották az orosz légitársaságoknak vagy orosz tulajdonú repülőgépeknek az EU légterének használatát, valamint megtiltották a légi közlekedéssel kapcsolatos technológiák exportját.
A Southwind Airlines 2022 áprilisában alakult Törökországban, és tucatnyi oroszországi és belorusz célállomásra, valamint Moldovába, Libanonba és Észak-Macedóniába közlekedik.
A Southwind azt tervezte, hogy járatokat indít Antalya és Helsinki között, de március 25-én a finn közlekedési hatóság megtagadta tőle a leszállási jogokat, mivel bizonyíték van arra, hogy a légitársaságot Oroszország irányítja.
A finn döntésre válaszul Brüsszel megtiltotta a Southwindnek, hogy felszálljon és leszálljon az EU területén, vagy az EU légtere felett repüljön – jelentette a Cumhuriyet.
Az orosz tüzérség lőtte a Donyecki területen fekvő Krasznohorivka városát szombaton, két ember meghalt, egy pedig megsebesült – jelentette a főügyészség alapján a The Kyiv Independent.
Krasznohorivka a megszállt Donyeck városától nagyjából 30 kilométerre nyugatra fekszik, és az a település volt, ahová az orosz erők sikertelenül próbáltak betörni Avgyijivka február végi eleste után.
A mostani támadásban a jelentések szerint házak és melléképületek rongálódtak meg.
Az egyik házban egy 73 éves férfi meghalt, 50 éves sérült lánya pedig kórházba került – közölte a főügyészség. Egy másik, 70 éves nő egy szomszédos utcában lévő házban halt meg a lövedéktől – áll a jelentésben.
Krasznohorivka 10 éve a frontvonalban van, és továbbra is az ország egyik legveszélyesebb helye
– írta Vadim Filaskin donyecki területi kormányzó, aki a lakosokat evakuálásra szólította fel.
A 2014 óta részben az orosz erők által megszállt Donyecki területet rendszeresen érik támadások, és a helyi tisztviselők gyakorlatilag naponta számolnak be veszteségekről a civil lakosság körében.
Jelenleg nap- és gázerőművek telepítésén dolgoznak Ukrajnában, miután több hőerőműben is súlyos károk keletkeztek. A károk javítása esetenként akár egy évig is eltarthat – írja a focus.ua.
Az Orosz Föderáció továbbra is az ukrán energetikai létesítményekre mér csapásokat – fejtette ki Andrij Gerusz, az ukrán Energiaügyi, Lakásügyi és Közüzemi Bizottság elnöke. Hozzátette, hogy Ukrajnának az egyik feladata, hogy az energiarendszerben új lehetőségeket alakítson ki.
Mint mondta, ha Ukrajnának „5-10 nagy erőműve van, azok célpontok, és eltalálhatóak. Ezzel szemben a nap- és gázerőműveket szinte lehetetlen vagy nagyon költséges rakétákkal kilőni” – vélekedett Andrij Gerusz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette Szerhij Sefirt, aki 2019 óta töltötte be a főtanácsadói tisztséget. Felmondott három tanácsadójának is, valamint két elnöki képviselőnek, akik az önkéntesek tevékenységét, illetve a katonák jogait felügyelték – adta hírül az MTI.
Egyelőre nem adtak magyarázatot a hónapok óta tartó személycserék újabb hullámára. Kedden Olekszij Danyilovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárát menesztette az államfő, február 8-án pedig Valerij Zaluzsnijt, a fegyveres erők parancsokát, akit márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé neveztek ki.
Az ukrán kormány képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy Oroszország nem akarja a háború befagyasztását a jelenlegi frontvonal mentén. Ezt Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be − írta meg a Strana.
Ma ugyanezt a gondolatot ismételte meg Mihail Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Bild főszerkesztő-helyettesének, Paul Ronzheimernek adott interjújában.
Podoljak kommentálta a Németországban kormányzó Szociáldemokrata Párt frakcióvezetőjének, Rolf Mützenichnek a háború befagyasztásának szükségességéről szóló nyilatkozatát.
Bila Cerkva polgármestere, Gennagyij Diki bejelentette, hogy csatlakozik az ukrán fegyveres erőkhöz. Videóüzenetében elmondta, hogy tiszti ranggal és katonai tapasztalattal rendelkezik − írta meg a Strana.
Légvédelmi tiszt vagyok. Úgy döntöttem, hogy csatlakozom az ukrán fegyveres erők soraihoz, és több százezer, millió polgártársunkkal együtt kiállok államunk védelméért
− mondta Diky.
Gennagyij Dikij ellen tavaly tavasz óta folyik az eljárás hatalommal való visszaélés vádjával.
Oroszországnak „jelentős mennyiségi előnye van” a háborúban − közölte a brit védelmi minisztérium.
Legutóbbi hírszerzési frissítésében a minisztérium azt írta, hogy az orosz erők
fokozatosan nyomulnak előre Avgyijivkától nyugatra.
Azt is megjegyezték, hogy Oroszország folytatta a támadásokat a frontvonal számos más pontján is, de az elmúlt hetekben ott kevés előrelépést ért el.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 March 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 30, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/t88BVNdmHL #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/fNCCUrFP3e
Oroszországnak jelentős mennyiségi előnye van a konfliktusban, a lőszerek és felszerelések számában Ukrajna fölé kerekedik
− írta a minisztérium.
„Oroszország valószínűleg havonta körülbelül 30 ezer további katonát toboroz, és nagy valószínűséggel továbbra is képes a veszteségek elviselésére és az ukrán erők kifárasztását célzó támadások folytatására” − közölték.
Oroszország eddig dokumentáltan 15 090 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 10 643 megsemmisült, 694-ben károk keletkeztek, 823-at a személyzete otthagyott a harctéren, 2930-at pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített harcjárművek között 2873 tank van. A harckocsik közül 1901 megsemmisült, emellett 154 megsérült, 285-öt magára hagytak a harctéren, 533-at pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt mélyen érintik az országban zajló tragédiák, köztük a Crocus City Hallban elkövetett terrortámadáshoz hasonlóak – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádió Vállalat (VGTRK) újságírójának, Pavel Zarubinnak adott interjújában, amelyről a TASZSZ orosz állami hírügynökség is beszámolt.
Az államfő teljesen átengedi magán az ilyen tragédiákat. És higgyék el, az, hogy nem látnak könnyeket az arcán, nem azt jelenti, hogy nem fáj neki. Nem valószínű, hogy bárki is megtudja és megérti, min megy keresztül. Beleértve önöket és engem is
– nyilatkozta a Kreml szóvivője.
„Putyin háborújában már nincs határa a brutalitásnak” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter a német Tagesspiegel szerint egy interjúban.
A miniszter azt mondta: az orosz elnök szerinte világossá tette, hogy „a racionális érvek és az emberi értékek hatókörén túl van, és azt is, hogy nem akar érdemi tárgyalásokat folytatni”.
Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni Putyin dehumanizáló kurzusától. Mert a békét és az emberséget csak a saját erőnkből teremthetjük meg Európában
– mondta Baerbock.
Hozzátette azt is: „elképzelhetetlen” következményekkel járna, ha Ukrajna vereséget szenvedne a háborúban. Ez az egész nemzetközi biztonságpolitikai rendet felborítaná, ezért a Nyugat érdeke az, hogy Ukrajnát támogassa.
Mindemellett leszögezte: az ki van zárva, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába.
„Putyin célja az volt, és most is az, hogy megsemmisítse Ukrajnát mint független, szabad országot, és hogy háborúba rángassa bele a NATO-t. Kezdettől fogva világossá tettük, hogy ezt soha nem fogjuk megengedni. És ez így is marad” – mondta Annalena Baerbock.
Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke közölte: arra számít, hogy Ukrajna hamarosan békét ajánl, de olyan feltételek mellett, amelyek elfogadhatatlanok lesznek Oroszországnak.
Véleményem szerint a dolgok odáig fajultak, hogy a közeljövőben Ukrajna békét fog kérni. De ez nem az a béke lesz, amire szükségünk van, ami nekünk megfelel. Olyan békére van szükségünk, amely garantálja Oroszország biztonságát. Ezt az elnökünk világosan és egyértelműen kijelentette
– fogalmazott a RIA Novosztyinak nyilatkozva. Hozzátette azt is, hogy szerinte a jelenlegi ukrán kormányzat semmiképp sem tudja szavatolni Oroszország biztonságát, és csakis a kormány leváltása esetén tudnának elfogadható békét kötni.
Olaf Scholz német kancellár húsvét alkalmából tartott beszédében emlékeztetett az igazságos béke szükségességére, és Ukrajna további támogatására szólított fel – írja az Ukrajinszka Pravda a Die Weltre hivatkozva.
A béke szabadság nélkül elnyomást jelent. Nincs béke igazságosság nélkül. Ezért támogatjuk Ukrajnát az igazságos békéért folytatott harcában mindaddig, amíg ez szükséges lesz
– mondta a német kancellár, hozzátéve, hogy a húsvéti istentiszteleteken a keresztények szerte a világon egy békésebb világért imádkoznak.
Scholz hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatására Németország biztonsága miatt is szükség van. „Hosszú évtizedeken át az európai béke egy nagyon fontos elven alapult: a határokat nem szabad erőszakkal mozgatni. Soha többé! És Vlagyimir Putyin Oroszországa megsértette ezt az elvet” – fogalmazott Olaf Scholz.
De a mi kezünkben van, hogy ezt az elvet ismét működőképessé tegyük. Azzal, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, határozottan és kimérten
– mondta a kancellár.
Németország is többet fog befektetni saját biztonságába, és összetartja az országot, ahelyett, hogy hagyná magát szétszakítani. „Annál is inkább, mert egyesít bennünket az a meggyőződés, hogy a törvénynek elsőbbséget kell élveznie az erőszakkal szemben” – tette hozzá. Ez a béke előfeltétele, különösen manapság – hangsúlyozta Scholz. A kancellár „ebben a nehéz időszakban is” boldog ünnepeket kívánva zárta videóüzenetét.
551-re nőtt a Crocus városházán történt terrortámadás sérültjeinek száma – jelentette az Orosz Föderáció Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának moszkvai régiós főigazgatósága a TASZSZ szerint.
2024. március 30-án 06:00-ig 695 ember (köztük 15 gyermek) megsérült a terrortámadás következtében, ebből 144-en haltak meg (köztük 5 gyerek)
– áll a közleményben.
Az orvosi szolgálat hozzátette, hogy a sérültek többségét járóbeteg-kezelésre irányították.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról is beszélt a The Washington Postnak adott interjúban – amelynek egy részletéről már korábban is írtunk –, hogy ha nem kapnak elég támogatást az Egyesült Államoktól, akkor könnyen lehet, hogy vissza kell vonulniuk.
Az államfő azt mondta: azért nem tudnak ellenoffenzívákat tervezni, mert nem tudják, hogy lesz-e elegendő fegyverzetük a támadáshoz.
Ha nem teszünk lépéseket egy újabb ellentámadás előkészítésére, akkor Oroszország teszi meg ezt. Ezt tanultuk meg ebben a háborúban: Ha te nem teszed meg, Oroszország megteszi
– mondta.
Nem sokkal később beszélt Avgyijivka februárban történt elvesztéséről is, és azt mondta: ha nem kapnak katonai támogatást, akkor nehéz helyzetbe kerülnek. „Próbálunk valamilyen módot találni arra, hogy ne kelljen visszavonulnunk” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy egyelőre stabil a helyzet, Avgyijivka elvesztése után rendezték a védelmet, de még mindig nagyon kellene az utánpótlás.
Ha nincs amerikai támogatás, az azt jelenti, hogy nincs légvédelem, nincsenek Patriot rakéták, nincsenek zavaróeszközök az elektronikus hadviseléshez, nincsenek 155 mm-es tüzérségi lövedékek. Ez azt jelenti, hogy hátrálnunk kell, vissza kell vonulnunk, lépésről lépésre, kis lépésekben
– fogalmazott.
Végül megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok azzal is sokat segíthetne, ha átadná az ATACMS típusú, nagy hatótávolságú rakétákat, mivel ezekkel olyan csapásokat tudnának végrehajtani, amelyekkel megakadályozhatnak számos orosz támadást, például a Krímből felszálló gépek légicsapásait.
Az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusa (ROC MP), egy Kreml által ellenőrzött szervezet és az orosz hibrid hadviselés eszköztárának ismert eszköze március 27-én és 28-án Moszkvában megtartotta az Orosz Népek Világtanácsát, és jóváhagyott egy ideológiai és politikai dokumentumot, amely a Kreml több ideológiai narratíváját köt össze, nyilvánvalóan arra törekedve, hogy az ukrajnai háború és Oroszország expanziós jövője köré egy szélesebb nacionalista ideológiát alakítson ki − írta meg az Institute for the Study of War.
Kirill pátriárka, a ROC MP vezetője, aki a hírek szerint maga is a volt szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) tisztje és Vlagyimir Putyin orosz elnök ismert, elkötelezett támogatója, elnökölt az Orosz Világnépek Tanácsának kongresszusán, amely jóváhagyta a dokumentumot, és Kirill valószínűleg a Kremllel egyeztetett a dokumentum ideológiai narratívájáról és politikai ajánlásairól.
Kirill pátriárkát egyébként korábban a magyar kormány közbenjárására vették le az Európai Unió szankciós listájáról.
Az „Orosz világ jelene és jövője” című dokumentum az orosz törvényhozó és végrehajtó hatóságokhoz fordul, és konkrét felhívást intéz az orosz politikai dokumentumok és törvények módosítására. Ezek a felhívások valószínűleg vagy arra irányulnak, hogy a Kreml kívánt politikáját az oroszok körében még a végrehajtás előtt elfogadtassák, vagy pedig arra, hogy teszteljék a közvélemény reakcióit azokra az intézkedésekre, politikákra, amelyeket a Kreml tisztviselői jelenleg fontolgatnak. Putyin és a Kreml tisztviselői a teljes körű invázió kezdete óta fokozatosan megpróbálták kidolgozni az ukrajnai háborúval kapcsolatos hamis ideológiai narratívákat, és a Nyugattal való valótlan geopolitikai konfrontációt hangoztatták.
A ROC MP egy héttel a Crocus City Hallban elkövetett terrortámadás után és nagyjából egy hónappal az ortodox húsvét kezdete előtt adta ki a dokumentumot, és valószínűleg az a célja, hogy kihasználja a terrortámadást követő felfokozott aggodalmakat és az orosz ortodoxia fokozott tiszteletét, hogy támogatást szerezzen Putyin ultranacionalista politikájának és ideológiai víziójának.
Az ellenség ismét modernizálta a légi indítású Kh–101 cirkálórakétát, amely megnövelt, körülbelül 800 kilogramm tömegű robbanófejet kapott. Erről először 2024 januárjában számoltak be, amikor az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának vezetője propagandalátogatást tett az MKB „Raduga” vállalatnál, ahol ezeket a cirkálórakétákat gyártják − fogalmaz a Defence Express nevű ukrán információs és tanácsadó cég honlapja, amely katonai felszerelések, fegyverek és Ukrajna hadiipari komplexumának felülvizsgálatára szakosodott.
Ez a tömeg kétszer akkora, mint a rakéta korábbi robbanófeje. Azonban nem egy egység tömegének egyszerű növeléséről beszélünk, hanem két különálló harci egység elhelyezésével történő megoldásról. Ez egy, az ukrán légvédelem által lelőtt Kh–101 rakéta elemzése után vált ismertté.
Rob Bauer altengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke március 29-én újságíróknak nyilatkozva elmondta, jelenleg nincs jele annak, hogy Oroszország támadást tervezne valamely NATO-tagállam ellen, ehelyett arra figyelmeztetett, hogy a szövetségnek fel kell készülnie a jövőbeli eszkalációra.
Nincs jele annak, hogy Oroszország támadást tervezne valamelyik NATO-ország ellen. Nem hiszem, hogy közvetlen fenyegetésről lenne szó
− mondta Bauer újságíróknak Rigában a The Kyiv Independent szerint.
Annak ellenére, hogy a NATO-t nem fenyegeti közvetlen veszély, Bauer figyelmeztetett, hogy
Oroszország ambíciói túlmutatnak Ukrajnán. Ezt tudjuk, ezért a szövetség egészének jobban fel kell készülnie.
Bauer figyelmeztetései akkor hangzottak el, amikor számos nyugati vezető arra figyelmeztetett, hogy Oroszország expanziós fenyegetései NATO elleni orosz támadáshoz vezethetnek az elkövetkező években.
Elkészült az első 3D nyomtatott iskola Ukrajnában, egyes szakértők szerint ezzel a futurisztikus módszerrel lehet majd gyorsan újjáépíteni Ukrajna lerombolt városait – írta meg az EconomX.
Az ukrajnai Lvivben lévő, közel négyezer négyzetméteres oktatási létesítmény falait mindössze 40 óra alatt nyomtatták ki 3D nyomtatóval. Ez az első 3D nyomtatott oktatási központ Európában és az első olyan épület, amelyet egy háborús övezetben ezzel az eljárással hoztak létre.
Ukrajnában, ahol sok technikus, építőmunkás és ipari szakértő a frontvonalakon harcol, az automatizáció segíthet ellensúlyozni a munkaerőhiányt – idézi az Eduline Olga Gavurát, a projekt egyik munkatársát. A szakértő hozzátette: Lviv is azon városok közé tartozik Ukrajnában, ahol az orosz légitámadások a mai napig pusztítanak, civileket gyilkolnak, és otthonokat rombolnak le.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a március 29-i frissítés szerint 49 281 volt, ebből 3329 tiszt, közülük 386 főtiszt, vagyis alezredes vagy magasabb rangú – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést. Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatóak.
A TÉNYLEGES SZÁM VALÓSZÍNŰLEG SOKKAL MAGASABB.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő reagált Volodimir Zelenszkij egyik közelmúltbeli kijelentésére.
A szóvivő felidézte, hogy az ukrán elnök a CBS-nek adott interjúban pár napja először mondta azt, hogy nem csak az 1991-es, nemzetközileg elismert határok figyelembevételével lehetne tárgyalni a békéről Oroszországgal. Az interjúban arról beszélt, hogy a 2022-es invázió kezdete előtti határok is a tárgyalás alapját képezhetnék.
Zaharova arra is visszautalt, hogy az ukrán elnökválasztásra 2024. március 31-én kellene sort keríteni, de a háború miatt elhalasztják, és ezzel hozta kapcsolatba Zelenszkij kijelentését.
Ideges. Közelednek a választások. Vagy nem lesznek választások?
– mondta Zaharova a RIA Novosztyinak. Az orosz állami hírügynökség azt is megjegyezte, hogy Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök korábban azt mondta: Zelenszkijnek csak 2024. május 21-ig van legitim felhatalmazása elnökként.
Oroszország a vízerőművek elleni támadások fokozásával bővítette az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni támadások célpontjait – áll a Washingtoni Hadtudományi Intézet (Institute for the Study of War) jelentésében, amelyet a Unian szemlézett.
Mint írták, a március 28–29-i csapásokkal az orosz erő a Kanevszkaja és a Dnyeszter vízerőműveket bombázták a Cserkaszi és Csernyivci régiókban. Emellett kritikus infrastruktúrát céloztak Ivano-Frankivszk és Dnyipropetrovszk, Krivorizsszkaja és Szrednedniprovszkaja környékén is. Ezen kívül március 22-én az orosz csapások jelentősen megrongálták a zaporizzsjai Dnyeperi vízerőművet, így a létesítmény egy ideig valószínűleg nem fog működni.
Mint az elemzők emlékeztettek, az ISW korábban úgy értékelte, hogy az ukrán energetikai létesítményekre mért orosz csapások célja Ukrajna védelmi-ipari képességeinek rombolása lehet, és újabb próba Ukrajna légvédelmi rakétáinak hiányát kihasználni.
Oroszország új terve az ukrán gátak és vízerőművek elleni támadásra jelentős fordulatot és eszkalációt jelent az oroszok hadviselésében. Az orosz erők korábban nem indítottak elhúzódó rakétacsapásokat ukrán gátak és vízerőművek ellen
– hangsúlyozták az elemzők.
Ukrajna aktívan épít álfegyvereket, hogy hamis célpontokat adjon Oroszországnak – írja cikkében a The Telegraph. Az Ukrán Fegyveres Erők azonban megjegyzik, hogy ezek bár segítenek „lekoptatni az ellenséget”, azonban a háború megnyeréséhez valódi fegyverekre van szükség.
Ukrajna álfegyvereket – életnagyságú rakétavetőket és tüzérségi löveg-modelleket – épít ócskavas anyagokból, hogy hamis célpontokat adjon Oroszországnak a fronton. A The Telegraph szerint az utóbbi időben megnőtt a kereslet az álfegyverek iránt a fronton, mivel az ukrán csapatoknak megnövekedett orosz csapásokkal és csökkenő készletekkel kell szembenézniük.
Ezeknek a modelleknek az a fő gondolata, hogy lekoptassák az ellenséget és megmutassák a helyzetüket. Valódi fegyverekre van szükségünk, mert csak valódi fegyverekkel nyerhetjük meg a háborút
– fogalmazott az Ukrán Fegyveres Erők közleményében.
Eddig 200 modellt építettek a Stugna páncéltörő irányított rakétavetőből és két D–20 tarack tüzérségi lövegből, amelyeket a fronton helyeztek el. Az első szimulációs rakétavető kifejlesztése két hónapot vett igénybe, ára körülbelül 3-4000 hrivnya volt. Ám azóta a gyártási folyamatot felgyorsították: néhány nap alatt 1000 hrivnyából megépíthető egy modell.
Megrendelés érkezett bonyolultabb modellek kidolgozására is, köztük a Patriot rakétarendszer makettjére. A fejlesztés körülbelül 10 000 dollárba kerül. Az ukránok hamis Starlink-rendszereket is készítenek. A hamis terminálokat a valódiak mellé helyezik, hogy megzavarják az orosz hírszerzést.
Az ukrán fegyveres erők harcosai ugyanakkor megjegyzik, hogy a hamis fegyverek valószínűleg nem jelentenek megoldást a nyugati segítségnyújtás késedelmeire.
A Fehér Ház ismét sürgette az Egyesült Államok Képviselőházát, hogy hagyja jóvá az Ukrajnának nyújtott segítséget az ukrán energiarendszer elleni orosz támadások miatt, új légvédelmi rendszerekkel ellátva Kijevet – írja az Ukrajinszka Pravda Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa szóvivőjének nyilatkozata alapján.
A szóvivő kijelentette, hogy a március 28-ról 29-re virradó éjszaka Oroszország az egyik legnagyobb légitámadást hajtotta végre Ukrajna energiarendszere ellen a teljes körű háború kezdete óta, ezzel az egész országban sok embert megfosztott hőtől, víztől és áramtól, hiszen a kora tavaszi napok ellenére még mindig hideg van.
Ez a bombázás – az Ukrajna kritikus infrastruktúrája elleni orosz támadások sorozatának része – szörnyű emlékeztető Vlagyimir Putyin erőfeszítéseire, hogy megtörje az ukrán nép szellemét, és sötétségbe taszítsa őket
– fogalmazott a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
A szóvivő felszólította a Kongresszust, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát a folyamatos támadásokkal szemben. Ehhez az Egyesült Államok Képviselőházának kétpárti kiegészítő nemzetbiztonsági törvényt kell elfogadnia, „hogy több légvédelmet küldhessünk Ukrajnának”.
„Ukrajnának sürgős szüksége van segítségre, és nem engedhetünk meg magunknak további késéseket” – hangsúlyozta Watson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Postnak adott interjút, amelyben közölte: nem ért egyet az amerikaiak kritikájával, amely Ukrajna legújabb háborús stratégiáját érte.
A Financial Times korábbi cikke szerint az Egyesült Államok néhány napja arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartózkodjon az orosz energiaipar elleni csapásoktól, mert ez az egész világon befolyásolhatja az olajárakat.
Erre válaszolva most Zelenszkij közölte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre, és legitim katonai stratégiának tartja az orosz energiaipar elleni csapásokat. Valamint azt is hozzátette, hogy véleményük szerint ezek a támadások megfelelnek a NATO előírásainak is.
Továbbá leszögezte: abba még az Egyesült Államok sem szólhat bele, hogy Ukrajna miként, mire használja a saját maga által gyártott drónokat.
A saját drónjainkat használtuk. Senki sem mondhatja nekünk, hogy nem tehetjük ezt
– mondta az ukrán elnök az interjúban a The Kyiv Independent szerint.
Németország békét szeretne, de nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát katonai támadásokkal szemben – jelentette ki az X közösségi platformon a húsvéti ünnepek alkalmából közzétett videóban Robert Habeck német szövetségi alkancellár, amiről az MTI is beszámolt.
Békét szeretnénk. Igen. De az őszinte, keserű válasz: valószínűleg nem lesz gyors, jó vége, még ha másképp is szeretnénk
– fogalmazott Robert Habeck az ukrajnai háborúval kapcsolatban a pénteken közzétett videóban.
Hangsúlyozta: „alkalmazkodnunk kell a fenyegetettségi helyzethez. Minden más naivitás lenne. Németország ezért jól tenné, ha többet fektetne saját biztonságába. Nekünk, Németországnak, az Európai Uniónak mindenben meg kell védenünk magunkat, beleértve a katonai támadásokat is.”
Korán kiálltam amellett, hogy fegyvereket szállítsunk Ukrajnának, és amellett vagyok, hogy továbbra is támogassuk őket egyre több és több katonai anyaggal
– jelentette ki. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tiszteletben tartja azt az álláspontot is, amelyik elvi, erkölcsi okokból vagy vallási meggyőződésből más következtetésre jut a fegyverszállítások kérdésében.
A tárgyalásos megoldást lehetővé tévő tűzszünetről Habeck azt mondta, hogy ellene van „a háború befagyasztásának”.
„Bármennyire megértem, hogy az áldozatok nagy számára való tekintettel a háború befagyasztásáról beszélnek, ez az álláspont figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy csak az ukránok dönthetnek arról: milyen árat hajlandóak fizetni, és milyen feltételekkel akarnak tűzszünetet elérni, vagy véget vetni a háborúnak” – fogalmazott Habeck.
Véleménye szerint Oroszország Európa egyesülését és egységét akarja megsemmisíteni: „ezért Németország biztonsága és az európai béke szempontjából is fontos, hogy Ukrajna sikeresen megvédje magát, és Németország segítse ebben” – szögezte le.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka egy interjúban beszélt arról, hogy további személyi változások várhatóak az ukrán hadsereg vezetésében, beleértve a vezérkart is – írja a Bloomberg.
A főparancsnok azt mondta: a célja az, hogy olyan tisztviselők kerüljenek a hadsereg vezetői közé, akik közvetlen harctéri tapasztalatokat szereztek az invázió kezdete óta.
A parancsnokságnak ismernie kell a harctér minden igényét, és értenie kell a helyzetet a front minden részén
– mondta Szirszkij a februári kinevezése óta adott első interjújában, amelyet az Ukrinform állami hírügynökségnek adott. Részleteket egyelőre nem árult le, így azt sem, hogy hány személyt válthatnak le a hadseregben.
A főparancsnok arról is beszélt az interjúban, hogy nincs szükség további félmillió ember mozgósítására. Valamint – az aktuális harctéri helyzettel kapcsolatban – elmondta, hogy „az ellenség széles fronton folytatja offenzíváját”, és „mindenáron” el akarja érni a Donyecki és Luhanszki régiók határát, valamint további területeket akar elfoglalni a délkeleti Zaporizzsjában.
Szilárd védelmi vonalakat készítünk elő szinte minden irányban, amelyek veszélyben vannak
– szögezte le Szirszkij az interjúban.
Az elmúlt 24 órában az ukrán védelmi erők mintegy 730 orosz katonát likvidáltak – derült ki az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) vezérkarának a Facebookon közzétett összefoglalójából.
Eszerint az orosz hadsereg teljes harci vesztesége 2022. február 24. és 2024. március 25. között körülbelül 441 ezer 520 fő.
A orosz hadsereg egyéb veszteségeiről is beszámoltak,
Ezenkívül a háború kezdete óta 1023 rakéta-sorozatvető rendszert (MLRS), 347 repülőgépet, 325 helikoptert, 26 hajót és csónakot, továbbá 1 tengeralattjárót is kiiktattak (az ukránok által az oroszokról közölt veszteségi adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni. A szakértők szerint mindkét hadviselő fél erősen túlzó veszteségi adatokat közöl a másikról).
A brit The Telegraph értesülései szerint az orosz hadsereg körülbelül 505 négyzetkilométernyi ukrán területet foglalt el október óta, amikor is megkezdte jelenlegi offenzíváját a frontvonal mentén.
Elemzők becslése szerint Oroszország naponta akár 1000 halott vagy sebesült embert veszít, miközben csak feleakkora területet foglalt vissza, mint Anglia legkisebb megyéje, Rutland.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ugyanakkor arról biztosította az ukrán közvéleményt, hogy bár a fronton most nehéz a helyzet, a védők több pozíciót szereznek vissza, mint amennyit veszítenek.
Pénteken az orosz hadsereg 442 támadást hajtott végre a Zaporizzsjai régió 9 városa és falva ellen, lakóépületeket és infrastrukturális létesítményeket semmisítve meg – közölte az Interfax Ivan Fedorovnak, a Zaporizzsjai Regionális Államigazgatás vezetőjének bejegyzésére hivatkozva.
Fedorov szerint az orosz katonák 3 légicsapást hajtottak végre Mala Tokmacska és Rabotino ellen. Ezenkívül 91 dróntámadást is végrehajtottak a régióban.
Továbbá mintegy 339 tüzérségi lövedéket lőttek ki a régióban, és 28 bejelentés érkezett lakóépületek, infrastrukturális létesítmények megrongálódásáról. Civilek nem sérültek meg – közölte a tisztviselő.
Péntek éjjel az oroszok 60 kamikaze drónt és 39 különféle típusú rakétát indítottak Ukrajnába. Az ukrán légvédelemnek 56 drónt és 29 rakétát sikerült megsemmisítenie – közölte az RBC Ukrajina.
Oroszország egy infrastrukturális létesítményt is megtámadott Poltava közelében. Philip Pronin, a Poltavai Regionális Katonai Akadémia vezetője jelezte, hogy több találat is érte az egyik ilyen létesítményüket.
Az oroszok csapásai főként az energialétesítményekre irányultak, három hőerőművet támadtak meg Ukrajnában, amelynek következtében a berendezések súlyosan megsérültek.
Kritikus infrastrukturális létesítményeket is megtámadtak Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Lvov és Ivano-Frankivszk régiókban. Áldozatokról vagy sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés.