Fotó: Matt Crossick / Northfoto

Le sem tagadhatná híres édesapját Jude Law legidősebb fia, Rafferty. A zenészi szakmába is belekóstoló, modellként dolgozó férfi most épp annyi idős, 27 éves, mint amikor édesapja egyik leghíresebb karakterét, A tehetséges Mr. Ripley Dickie Greenleafjét keltette életre a filmvásznon, ez a tény pedig magát a színészt is igen csak meglepte.

Visszanézve arra a filmre furcsa belegondolni, hogy 25 éve volt. A legidősebb fiam, Raff 27 éves, én sem voltam sokkal idősebb... sőt, pont ennyi idős voltam akkor 

– magyarázta Law a People magazinnak, akik egymás mellé is tették a fotóikat. Tény és való, az apa-fia páros megtévesztésig hasonlít egymásra, így nem is lenne kérdés, ki játszhatná egy esetleges előzményfilmben karakterét – pláne, hogy Raff színészként is bontogatja már szárnyait.

„Nagyon jó! Imádtam A levegő uraiban” – dicsérte gyermeke legfrissebb alakítását a brit filmsztár.

Az üzletember szerint szigorra van szükség.

Fotó: RTL

Ha Balogh Leventén múlna, akkor a mai fiataloknak biztosan fel kellene kötniük a gatyájukat, a Cápák között befektetője ugyanis úgy véli, vissza kellene állítani a kötelező sorkatonaságot. Az üzletember szerint szigorra lenne szükség.

A Szentkirályi ásványvíz alapítója továbbra is sok energiát szán arra, hogy felkutassa a tehetséges fiatalokat: az utóbbi időben több száz egyetemi előadást tartott meg. Bár a magyar oktatás színvonaláról jó véleménye van, a nyugati iskolarendszerről kevésbé: úgy véli, túlságosan enyhe követelményeket támasztanak a diákok elé.

Bizonyos szintű szigorra szükség van. Én még voltam katona 18 hónapig. Nem örült neki senki, hogy elvesznek ennyi időt az életünkből, de nagyon jót tett nekünk. Kellett, mert embert faragott belőlünk. Megtanultuk kimosni, összehajtani a ruhánkat. Vissza is hoznám, mert szükség van rá. Mondjuk nem 18 hónapot, de 12-t biztos. Én abba a rendszerbe, ahol nincs egyes vagy bukás, nem hiszek. Akkor mi az ösztönző erő arra, hogy jobban teljesítsek? Ilyen jegyek vannak, hogy ejnye-bejnye, meg ügyes voltál. Hagyjuk már!

– akadt ki a Talk TVZWorld podcast című műsorában Balogh, aki azt is elárulta, miért nem szeretné, ha gyermekei külföldön tanulnának. 

„Szimi még belesett ebbe a téves Kelet-Európai őrületbe, hogy minden jobb, ami külföldön van. A Bólyaiba járt, remek jegyei voltak, aztán kitalálták, hogy a Kingstonra megy Londonba. Bejutott, de három év alatt rájött, hogy nem akar külföldön élni. Volt egy felesleges körünk Anglia és Magyarország között. De utána nem sokkal megálmodta magának a pszichológiát, és most ezt végzi. A középső lányom, Tiffany nem igazán szeret tanulni, ő inkább vállalkozó fajta, még bontogatja a szárnyait. A legkisebb lányom, Szofi pedig már 13 éves kora óta nemzetközi jogász akar lenni. Nála még megy a küzdelem, hogy külföldön vagy itthon fog-e tovább tanulni, de remélem, én fogok győzni és itthon marad” – magyarázta a vízkirály, akinek szavait a Story idézte.

A Valmar énekese csípős megjegyzést tett a táncosnőre.

Fotó: TV2

Stana Alexandra és Marics Peti között a Dancing with the Stars című showműsornak köszönhetően szoros barátság szövődött, a közös munka után pedig a TV2 Zsákbamacska című vetélkedőjében is együtt láthatóak Pető Brúnó társaságában. A táncosnő és az énekes között szemmel láthatóan működik a kémia, ráadásul mindkettejüknek remek a humora. A Valmar énekese előszeretettel ugratja is a táncosnőt. Így történt ez a szerda esti adásban is, amelyben Marics a vicces bemutatkozást követően csípős megjegyzést tett Stanára.

– Nem tudunk megszabadulni, de őszintén, annyira nem is akarunk Stana Alexandrától. Hát már megint hogy festesz te cica? – kérdezte Marics Stanát annak fekete, testhezálló ruhájára utalva.

– Most nagyon macskásan vagyok... – válaszolt a táncosnő, mire az énekes beszólt neki.

– Csak egy fül hiányzik, mert bajusz az van...

A táncosnő erre se köpni, se nyelni nem tudott: az arcára fagyott a mosoly, mire Marics – hogy mentse a helyzetet – gyorsan megjegyezte, hogy csupán viccnek szánta a dolgot.

Szólókarrierbe kezdett az énekesnő.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Mohamed Fatima a Borsnak adott interjút, melyben beszélt a Fekete Vonat tavaly januárban adott nagyszabású koncertjéről, amely az együttes 25. évfordulóját, illetve annak újraalakulását volt hivatott megünnepelni. A szakmailag sikeres, de bevétel szempontjából nem megtérülő koncert után az együttes tagjai között konfliktus alakult ki, de Fatima azóta túllépett ezen, és szólókarriert épít.

Az énekesnő most arról mesélt a lapnak, hogy érzi magát, és hogyan tekint vissza erre az időszakra. Mint kiderült, számára a zene a gyógyszer, és folyamatosan dolgozik önmagán. A Jön a Mohamed című legújabb dalában pedig egy olyan részét szeretné megismertetni a közönségével, amit eddig nem mutatott, és szeretett volna kiírni magából.

Úgy érzem, hogy gyerekkorom óta van egy üzenetem, hogy nem számít, ki honnan származik, mert csak ember és ember van, és én ezt igyekszem közvetíteni a zenémen keresztül. De úgy érzem, hogy most tudok először kiteljesedni úgy, hogy a saját zenémet, a saját szövegemet írom, és végre eljött a pillanat, hogy tényleg megismerhet a közönség 26 év után

– fogalmazott az énekesnő, aki bevallotta, hogy számára pozitív végkimenetele lett a Fekete Vonat egykori tagjai között feszülő botránynak, hiszen sokat tanult ebből az időszakból:

A lecke mindig ott kell, legyen az ember életében, mert anélkül nem tudunk fejlődni. Az elmúlt időszakot is abszolút így éltem meg, és azt mondom, hogy örülök, hogy ez megtörtént és így történt meg, ahogy. Nem lennék ma az, aki vagyok, ha nincs ez a konfliktus, erősebb lettem és hálás vagyok ezért. Minden ember életében van olyan pillanat, amikor azt gondolja, hogy kudarc volt az egész, amit csinált. Ha nem lett volna az egész, szerintem nem jutottam volna el ide.

Hozzátette, személy szerint nem konfliktusként élte meg a történteket, mert amíg mindenki ezzel foglalkozott, addig ő dalokat írt, és akkor született öt szerzeménye is. Bár elmondta, voltak olyan hibák, amik betudhatóak a vérmérsékletének, ilyenkor nagyon hirtelen reagált, ahelyett, hogy „elszámolt volna tízig vagy százig is akár, de minden okkal történik”. A múlton töprengés helyett inkább már a jelenben igyekszik élni.