Étrendjük és a mozgással töltött idő összefüggésbe hozható a mellrák kialakulásának kockázatával fiatal lányoknál. Születésüktől 13 éves korukig 1146 lány egészségét követette tanulmányában Jaak Janssens, az Európai Rákmegelőzési Szervezet elnökének vezetésével egy kutatócsoport. A belgiumi székhelyű szervezet a gyerekkori táplálkozási szokásokat, az életmódot, valamint a környezeti tényezőket vizsgálta, és kapcsolatot keresett a korai mellrák kialakulásának kockázatával.
"Úgy tűnik, a mellrák csaknem teljesen a gyerekkorból ered. A mell kifejlődése megkezdődésekor a legérzékenyebb" - írja a tanulmány, melyet az Európai Orvosi Onkológiai Társaság eheti konferenciáján ismertetnek a szerzők.A vizsgálat összefüggést talált a fiatal lányok körében az elhízás és a mozgásszegény életmód, valamint a mellrák kialakulásának emelkedett kockázata között. Egyes hormonok jelenléte a gyerekkori környezetben (például cumispalackokban) szintén növelte a mellrák kockázatát - állítja a tanulmány. (MTI)
Az amerikai űrhivatal mérnökeinek sikerült újraindítaniuk a Odyssey számítógépét. A Mars körül keringő berendezés számítógépe sikeresen követte a földről kapott újraindítási parancsokat.
A Mars Odyssey 2001 óta kering a bolygó körül. Nevét a 2001: Űrodüsszea film címéről kapta.
A szonda egyrészt megfigyeléseket végez, és azt kutatja, volt-e valaha víz a Marson, másrészt távközlési átjátszóállomásként üzemel a Marson tevékenykedő leszálló egységek és a földi irányítás között.
Az újraindítással frissítették a számtógép memóriáját. Ugyanakkor kiderült az is, hogy teljesen működőképes a számítógép, a navigáció és a távközlési rendszer tatalék eleme. A szondán minden berendezésből kettő van, az egyik dolgozik, a másik tartalék. De a frissítés előtt nem volt szükség a tartalék alkatrészekre. Egyszer viszont, 2006-ban meghibásodott a tartalék rendszer egyik eleme, ami miatt a földi irányítók nem lehettek biztosak abban, hogy a tartalék szükség esetén működőképes lenne-e.
Az újraindítás után azonban bebizonyosodott, hogy mindkét rendszer rendben van.
Az elhízott nők nehezebben esnek teherbe még akkor is, ha fiatalok és menstruációjuk szabályos - olvasható abban a tanulmányban, amelyet az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatócsoportja tett közzé a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism című folyóiratban.
A szakemberek 2006 februárja és 2007 áprilisa között 96 nő esetét vizsgálták meg, akik egy dél-ausztráliai magánklinikát kerestek fel fogamzási problémákkal.
Petesejtjeik leszívása nyomán a tüszőfolyadékot vizsgálva figyelték meg, hogy az elhízott nők petefészke olyan elváltozásokon megy keresztül, amelyek felelőssé tehetők azért, hogy egy petesejtből a megtermékenyítés után nem lesz embrió.
"Az elhízott nők petesejtjeit körülvevő tüszőfolyadékban gyakori a gyulladás és szokatlanul magas a zsírtartalom, ami hatással lehet a sejt lehetséges fejlődésére. A petesejtek tulajdonságait befolyásolja a petefészken belüli közeg" - magyarázta Rebecca Robker, a kutatás vezetője.
A zsírok megváltoztathatják a petesejt anyagcseréjét, és ez ártalmas az embrió kialakulására. A gyulladás kárt okozhat a petesejtekben, ami hatással van az embrió túlélésére.
Azt már eddig is tudták, hogy az elhízás változásokat okoz a vérzsírban és növeli a gyulladás lehetőségét, ami rossz irányban befolyásolja az ember általános egészségét. Az ausztrál orvosok most arra jöttek rá, hogy ezek a változások a petefészek környezetére is hatással vannak.
40 év felett 10-ből 7 embernek magas a koleszterinszintje Magyarországon, de a népesség felének is az ajánlott 5 mmol/l feletti az értéke. Mindez azért veszélyes, mert a magas koleszterinszint az egyik, ha nem a legfőbb oka a legtöbb halált okozó szív-, és érrendszeri betegségeknek. A tapasztalatok szerint a nagy gazdasági társadalmi változások csak tovább rontják a helyzetet, ezért is most, a pénzügyi válság idején hirdette meg csütörtökön az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Kardiológiai Intézettel közösen a Le a magas koleszterinnel! elnevezésű kampányt.
Magyarországon évente 70 ezer ember hal meg szív és érrendszeri betegségekben, Európában az összes halálozás fele emiatt történik - mondta Ofner Péter, a kardiológiai intézet főigazgatója a kampányindító tájékoztatón. Pedig ezek a betegségek 70-80 százalékban megelőzhetőek. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ugyanis a szív- és érrendszeri elváltozások 53 százalékban az életmód, 19 százalékban a környezeti hatások miatt jönnek létre, és csak kisebb mértékben felelősek a genetikai okok illetve az egészségügyi ellátás hiányosságai - tette hozzá.
Az életmódváltással, az egészségesebb táplálkozással, rendszeres mozgással lehet leginkább csökkenteni a koleszterinszintet, így a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Császár Albert kardiológus főorvos, a Magyar Tudományos akadémia doktora elmondta: a magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei, ezért is fontos, hogy az emberek rendszeresen méressék ezt meg.
Fontos tudni, hogy van úgynevezett jó koleszterin és rossz koleszterin, de a kettő együttes értéke nem haladhatja meg az 5 mmol/l értéket, sőt ha más rizikó tényezők is fennállnak (például dohányzás, túlsúly), a 4 alatti az ajánlott érték. A szakorvos kérdésre válaszolva elmondta: 2-3 éve megdőlt az a nézet, hogy a magas koleszterinszint ellen jó a fokhagyma, így továbbra is a leghatékonyabb módszernek csak az egészségesebb életmódot tudja ajánlani.
Kisebb mennyiségű, ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb intenzitású, mediterrán jellegű vízháztartási rendszerhez kell alkalmazkodnia Magyarországnak - mondta Kóthay László vízügyi szakállamtitkár csütörtökön a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének konferenciáján Budapesten. Hangsúlyozta: a vízhiány gyakoribbá válása, valamint a szélsőséges csapadékmennyiség miatt a vízminőséggel is több probléma lehet. A gondok megoldásához szükséges magasabb tervezési és fenntartási költségek pedig a szolgáltatási díjak növekedését eredményezik.
A szakállamtitkár szerint a negatív vízügyi folyamatok visszafordítása érdekében a vízháztartás folyamatos elemzésére, valamint megfelelő megelőzési és alkalmazkodási technikákra van szükség. A vízhiány és víztöbblet időszakaihoz egyebek mellett tározók építésével, a vízenergia hasznosításával, valamint a szennyvíziszap bioenergiaként történő felhasználásával lehet alkalmazkodni - fejtette ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakembere.
Több vadló is elpusztult Kanada legnyugatibb területein a szokatlan hideg miatt. A lovak a nagy hó miatt nem találnak táplálékot. A Vancouvertől 500 kilométerre nyugatra fekvő indiánrezervátum területén 19 vadlovat találtak megfagyva az elmúlt két hétben. Így még nagyjából 60 lehet az évtizedek óta errefelé élő ménes létszáma. A lovak le vannak gyengülve, mert nem érik el a mély hó alatti fagyott növényeket, és nem tudnak futni a hó miatt. Az illetékesek valamilyen mentőmegoldáson gondolkodnak, de a terület nagyon távol van a lakott vidékektől, nagy a hó, és nincs olyan hely, ahol az állatokat begyűjthetnék és feltáplálhatnák.
A vadménes létszáma telente megnő, mert a helyi indiánok a házi lovaikat is kicsapják. Decemberben két magányos házi lovat úgy mentettek ki egy havas hegyoldalról, hogy önkéntesek egy héten át ástak ki egy egy kilométer hosszú árkot a mély hóban. A tulajdonosaik ellen vádat emeltek az állatokkal való kegyetlen bánásmódért, akár 5 évet is kaphatnak érte.
Felszínre hoznak egy négyszáz éve elsüllyedt, Ming korabeli kínai kereskedelmi hajót a Dél-Kínai-tenger partján. 2007-ben egy helyi halász fedezte fel a 10 méter hosszú hajót, 10 kilométerre a Kanton tartománybeli Santou várostól. Felszínre hozatalát kínai régészek egy csoportja tervezi.
A helyi kereskedők portékáit szállító kereskedelmi hajó belsejéből már felszínre hoztak 200 porcelántárgyat, de becslések szerint tízezer darabot szállított, amikor elsüllyedt. A lelet nagy része Van-li császár uralkodása idejéből (1573-1620) való, bár négy-ötszáz évvel korábbról való tárgyak is előkerültek belőle.
A hajó azért nagyon érdekes emlék, mert Van-li császár megtiltotta a tengeri kereskedelmet.
Két éve folyamatosan őrzik a hajó környékét is, hogy megakadályozzák a kifosztását. Kína - az után, hogy elárverezték az Yves Saint-Laurent francia divattervező hagyatékához tartozó, a brit és francia csapatok által 1860-ban a Régi Nyári Palotából elrabolt bronzfejeket - fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy történelmi kincsei ne kerüljenek ki az országból.
A Peking közelében talált Homo erectus, a pekingi ősember 750 ezer éves, derül ki a Nature brit tudományos lapban szerdán közzétett tanulmányból. A kövületek lelőhelyén a kvarcszemek alumínium- és berilliumizotópos vizsgálatával kínai és amerikai kutatók 750 ezer évre vezették vissza az 1920-ban Csoukoutienben megtalált kínai majomember csontjainak korát.
Az új időmeghatározás arról tanúskodik, hogy a utolsó jégkorszakban, illetve a jégkorszakok közötti időszakban is éltek emberfélék a térségben. Az információ az ázsiai népvándorlások jobb megértését is szolgálhatja.
A Csoukoutien környéki barlangrendszer, ahol négy viszonylag ép emberi koponyát, továbbá 40 másik ember csontjait és 98 emlősfaj kövületeit találták meg, a világ legnagyobb lelőhelye a Homo erectus-maradványoknak.
Nemzeti vízstratégia elkészítését kezdeményezi a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi Elnöki Bizottsága a víz stratégiai szerepének biztosítása és jó minőségének megőrzése érdekében. Ennek érdekében a két testület vízpolitikai-vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó közös munkabizottságot hozott létre, amelynek társelnökei Németh Tamás, akadémikus, az MTA főtitkára, és Nagy Andor, a NFFT tagja, országgyűlési képviselő. AZ NFFT-MTA Közös Víz Munkabizottságban a két testület delegáltjai, felkért szakpolitikusok és szakértők, állandó meghívottként pedig az illetékes tárcák felelős vezetői és munkatársai vesznek majd részt.
Az MTA közleménye kiemelte: minden jelenlegi előrejelzés felhívja a figyelmet a természeti erőforrások, különösen a víz végességére. Magyarország azonban nagyhatalommá válhat a víz jövőkép kialakításában akkor, ha a döntések előkészítésében, valamint a szakpolitika tervezésekor arra a tudásra alapoz, amely az elmúlt több mint 200 év kutatásaira épül. A munkabizottság megállapodott abban, hogy hangsúlyos feladatának tekinti a 2011-es magyar EU elnökség ideje alatt a víz kérdésének kiemelt kezelését, illetve azt, hogy a víz stratégiai szerepe a magyar társadalomban is tudatosodjék.
Március 17-én a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemen nyílik az ország első klímairodája. A British Council klímavédelmi programjának tehetséges fiataljai és a Szent István Egyetemi Klímatanács által életre hívott tudásközpont Magyarország első karbonsemleges egyetemi helyisége. Az iroda célja, hogy a felsőoktatásban tanulók szaktudásuk mellett a fenntarthatóság és a klímavédelem ismereteivel is felvértezve hagyják el az iskolát.
A klímairodákban a különböző területeken tanuló hallgatók az általános ismereteken túl a fenntarthatóság saját szakmájukra eső vetületét is megismerik. A fenntartható design a formatervezésben, a karbontudatos menedzsment a szervezéstudományokban, vagy a fenntartható termelés a gyártásban, mind-mind új szempontok figyelembevételét jelentik. Azok a fiatalok, akik felkészültek, nemcsak társadalmunknak értékesek felelős döntéseik miatt, hanem saját munkaerő piaci esélyeiket is növelik.
Az irodába a legújabb környezettudatos technológiákat építették be. Az olyan aprónak tűnő részletekre is figyeltek, mint hogy a padló vízbázisú ragasztóanyaggal készült-e. Az iroda napi rutinjában is a karbontudatos működési elvek érvényesülnek majd, és azt a nálunk még kevéssé elterjedt gyakorlatot kívánja bevezetni, hogy kapcsolatot teremt a gazdasági szereplők és a hallgatók, mint leendő munkavállalók között. A British Council klímacsapatának – ami tavasszal újabb tíz fővel egészül ki – célkitűzése 2009-re, hogy további klímairodák létrejöttét segítse. Az irodák hálózatba kapcsolódásával pedig, idővel valódi dialógus alakulhat ki a klímavédelemről a különböző szakterületekkel foglalkozó klímairodák között.
Ásatások zajlanak a Sárvíz-csatorna mentén, néhány száz méterre a kincseiről híres Seuso nagyúr palotájától. A Fejérvíz Zrt. főnyomóvezetéket fektet öt települést érintve, ám a bronzkortól kezdve emberek laktak ezeken a részeken, ezért a régészek leletmentést végeznek a beruházás előtt. Eddig két középkori árok került elő, illetve kerámiák. A szakemberek a héten még épületmaradványokra is számítanak. A középkori árkok a település védművei lehettek. Ilyenekre nagy szükség volt, hiszen a tatárjárás és a török hódítás alatt elpusztultak ezek a települések, és csak később költözött vissza a lakosság. „Néhány kerámiát, cserépdarabot találtunk eddig, de most értünk ahhoz a részhez, ahol beszűkül a Sárvíz-csatorna. Tudjuk, hogy ott átkelőhely volt, ezért településnek is lenni kellett, azt reméljük, hogy épületmaradványok is előkerülnek a földből” - mondta Fülöp Gyula, régész.
Az főnyomócső nyomvonalán, Székesfehérvár-Maroshegytől Sárkesziig zajlanak majd az ásatások. A leletmentés múlt héten kezdődött az első nyolc kilométeres szakaszon, Sárpentele és Úrhida között. A Fejérvíz Zrt. a beruházását április 10-én kezdi, a leletmentés két héttel korábban, várhatóan már a jövő héten befejeződik itt.
Japán tudósok megfigyelték, hogy thaiföldi majmok fogtisztításra tanítják a kicsinyeiket. Ez azt bizonyítja, hogy a főemlősök tanítják és tanulják az eszközhasználatot - adta hírül az AFP francia hírügynökség szerdán a kutatásvezetőre hivatkozva. Maszataka Nobuo, a Kiotói Egyetem főemlőskutatója meglepőnek nevezte a tapasztaltakat, mert a tudomány eddigi állása szerint csak az ember képes tanítani az eszközhasználatot.
Maszataka csoportja Bangkok közelében hosszú farkú makákók egy 250 tagú kolóniáját tartotta megfigyelés alatt. Külön vizsgáltak 7 nőstényt a kicsinyeikkel. Számolták, hogy a nőstények milyen gyakran tisztították fogközüket hajszálcsomókkal. A kutatók azt figyelték meg, hogy az anyamajmok nagyjából kétszer olyan gyakran tisztították a fogukat, és láthatóan alaposabban, ha a kölykök nézték őket. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az anyák tudatosan tanították a kicsinyeiket a „fogselyem” használatára.
Maszataka azonban felhívja a figyelmet, hogy ez egyelőre hipotézis. A kutatócsapat most a kölykökre akar összpontosítani, és ki akarja deríteni, hogy az anyák viselkedése csakugyan segíti-e a kicsinyeket a fogtisztítás elsajátításában.
A terhesség alatti migrén arról árulkodhat, hogy a kismamánál nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés és a trombózis kockázata - állapították meg amerikai tudósok. A kutatók 18 millió olyan páciens adatait fésülték át, akik 2000 és 2003 között kórházi kezelésben részesültek. Ezek között 44 ezer olyan terhes nőt találtak, aki migrén miatt volt kórházban. A migrénes terhes nők közül nagyon sok kapott kezelést agyi érkatasztrófára, szívrohamra, magas vérnyomásra és szülési kómát megelőző állapotra. Ez a kutatás azt ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy mi volt előbb: a migrén vagy a szív- és érrendszeri rendellenesség. Ezt további vizsgálatoknak kell kideríteniük. A tanulmány a British Medical Journal (BMJ) című brit orvosi lapban jelent meg szerdán.
Kedden sikeresen befejeződött kedden a Nemzetközi Űrállomás űrhajósainak 120. űrsétája. Michael Fincke amerikai asztronauta és Jurij Loncsakov orosz fedélzeti mérnök csaknem öt órát töltött a világűrben az űrállomáson kívül. Több kisebb feladatot kellett elvégezniük, de az űrséta elsődleges célja az volt, hogy az űrállomás külső felületén üzembe helyezzék az Európai Űrügynökség növényi magvakat, spórákat, mikrobákat és baktériumokat tartalmazó tárolórekeszét. Az aktatáska méretű szerkezet 14 hónapig lesz kint a Föld körül keringő űrbázis Zvezda nevű modulján. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan reagálnak a mikroorganizmusok az űrbéli környezetre: a rendkívüli hőmérséklet-ingadozásra és a radioaktív sugárzásra.
Többszöri halasztás után a tervek szerint szerda este - közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban - útnak indítják a Nemzetközi Űrállomásra a Florida állambeli Cape Canaveralból a Discovery amerikai űrrepülőgépet hét asztronautával a fedélzetén. A kéthetesre tervezett küldetés legfontosabb része az ISS negyedik, egyben utolsó napelemtáblájának üzembe helyezése. A Discovery űrhajósai a tervek szerint négy külső szerelési munkát hajtanak végre. Az elképzelés szerint jövőre befejeződik az ISS építése. Tizenhat ország vett részt a több mint egy évtizede elkezdett, nagyjából százmilliárd dolláros projektben.
Online csoportterápiát indít két argentin pszichoanalitikus. „Az úttörő vállalkozással azt szeretnénk megtudni, képes-e a szükséges intimitást megteremteni a virtualitás” - mondta el az EFE spanyol hírügynökségnek Adriana Zadunaisky, a kísérlet vezetője. A hathónaposra tervezett kísérletet hat-nyolc egyetemista önkéntessel folytatják le. Az egyéni online terápiát már széles körben alkalmazzák olyan páciensekkel, akik külföldön dolgoznak vagy krízishelyzetben vannak, de csoportok esetében eddig nem használták. Az önkéntes résztvevőknek adott időben otthon le kell ülniük bekapcsolt számítógépük elé, és ügyelniük kell arra is, hogy más ne vegyen részt - még akaratlanul sem - a terápiás ülésen.
Aranyékszerekre bukkantak spanyol régészek Luxor közelében egy óegyiptomi hivatalnok sírjában, aki az állam kincstárnoka volt 3500 éve, Hatsepszut királynő uralkodásának idején. A kutatócsoport öt arany fülbevalót, valamint három aranygyűrűt talált az újonnan feltárt sírkamrában, amely Dzsehuti, a kincstár felügyelőjének vagy családtagjainak szolgált végső nyughelyül.
Ez a második sírkamra az adott temetkezésben. A két falát a Halottak Könyvének szövegei borítják, amelyek az elhunytat voltak hivatottak megóvni a túlvilág veszélyeitől, és eligazítani ennek különböző területein. A plafont Nut, az ég és a túlvilági fák istennőjének ábrázolásával díszítették. A spanyol expedíció José Galan, a Madridi Nemzeti Kutatóközpont régészének vezetésével 2002 óta végez feltárásokat a Nílus bal partján. A 2008-as ásatási szezon végén fedezték fel Dzsehuti temetkezésén belül a 3 méteres aknát, ez év elején pedig megtalálták a második sírkamrát.
Míg a felső sírkamrában megsemmisítették Dzsehuti, valamint a hivatalnok szüleinek nevét, az alsó sírkamrában ezek épségben fennmaradtak.
A gyermekházasság súlyos egészségi és társadalmi teher az indiai nőkön, de demográfiailag az egész világra negatív hatást gyakorol, hívták fel szakemberek a figyelmet a Lancet című tekintélyes brit orvosi lap keddi számában.
Indiai és amerikai közegészségügyi szakértők 2005-2006-ban csaknem 23 ezer 20-24 éves olyan nőt vizsgáltak meg, akik földrajzilag és társadalmilag egész Indiára reprezentatívak. A nőknek csaknem fele (44,5 százaléka) már 18. éves korára férjezett volt. Indiában 1978 óta ez a nagykorúság határa a lányok számára, a fiúk a 21. évük betöltésekor válnak nagykorúakká. Ezeknek a nőknek több mint egyötöde (22,6 százaléka) már 16 éves kora előtt, 2,6 százaléka pedig 13 éves kora előtt ment férjhez.
A parlamenti pártok támogatják a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló törvény módosítását, amelynek általános vitáját kedden folytatták le az Országgyűlésben. Az előterjesztés célja, hogy az akadémia modern, európai kutatóhálózatként működjön.
A folytatódó általános vitában Magda Sándor (MSZP) elmondta, reméli, hogy az MTA lesz az, amely megtalálja azokat az irányokat, amely kivezeti az országot a kátyúból.
Egy 1992 és 2006 között folytatott megfigyelés során a kutatók a radar-interferometriát vették igénybe. Ez azt jelenti, hogy a radar, amellyel felszerelték a műholdakat, elektromágneses sugarakat küldött a Föld felé és regisztrálta a visszaérkező jelzés eredetét. Így milliméteres pontossággal meg tudták rajzolni a vulkán oldalainak formáját és változásait. A megfigyelésekből kiderült, hogy 1993 és 2001 között a vulkán "belélegzett", azaz a korábbi duzzadás lelohadt. Ezzel párhuzamosan az oldalain hosszú repedések keletkeztek és több centiméterrel elcsúszott a tenger irányába.
Egyre savasabbak lesznek az óceánok a növekvő széndioxid-koncentráció hatására, ami gátolja a tengeri állatok meszes héjának képződését. A kevesebb héjképződés tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést, hiszen ezek az állatok fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében - állítja friss tudományos eredményekre hivatkozva William Howard, a Tasmániai Egyetem professzora.
A tasmániai tudós az Antarktisz körül elterülő Déli-óceánban élő amőbaszerű, apró tengeri állat, a foraminifera mészhéját kutatta, összevetve annak jelenlegi összmennyiségét az üledékben található leletekkel, amelyek az 50 ezer évvel ezelőtti állapotot mutatják. A kutatás során arra jutott, hogy a mészvázak tömege 30-35 százalékkal esett a vizsgált időszakban.
Mindez azért aggasztó, mert az óceán felületén élő likacsosházúak kulcsszerepet játszanak a széndioxid megkötésében. A kis lények az óceán mélyére szállítják a gázt, ezzel évtizedekre kivonva azt a légkörből. "A nagy kihívás most az, hogy megértsük, miként fog mindez hatni az ökoszisztémára" - hangsúlyozza William Howard. "Őszintén szólva egyelőre fogalmunk sincs".
Az óceánok vize egy évszázaddal ezelőtt 8,2 pH-értékkel bírt, mára ez valamivel 8,1 alá csökkent. A csekélynek tűnő változás hatására a világtenger 30 százalékkal savasabbá vált - húzta alá Howard, hozzátéve: a friss eredmények az első közvetlen bizonyítékot jelentik arra, hogy az óceán savasodása kihat a tengeri élővilágra.
2020-ig egy robotot, 2030-ra pedig már egy asztronautát készül a Holdra küldeni Japán - derült ki a kormány pénteken nyilvánosságra hozott jelentéséből. A kínaiak első űrsétája és az indiaiak által tavaly bejelentett első robotizált űrmisszió után az ázsiai országok között folyó világűrhódító verseny legújabb résztvevője Japán lett. A tervek szerint a 2030-ig felküldött robot és űrhajós feladata a Hold hasznosítható erőforrásainak felkutatása lesz. Egy űrfejlesztéssel foglalkozó fórum szintén pénteken tárgyalta annak lehetőségét, hogy Japán elkezdje saját, emberi űrutazással foglalkozó programját.
Kutatók meggyőző bizonyítékot találtak arra, hogy az ember legalább ezer évvel korábban háziasította a lovat, mint eddig gondoltuk.
A mai Kazahsztán területén a botai kultúrához tartozó nép már 5500 évvel ezelőtt házi állatként tartott vadlovat, állapították meg brit régészek.
Az ötven éves kor fölött elkezdett rendszeres testgyakorlás is jelentős egészségügyi előnyöket hozhat a férfiaknak - közölték svéd kutatók pénteken. A tanulmányban 2205 svéd férfi egészségi állapotát követték nyomon több mint húsz éven át, ötven éves koruktól fogva.
Megállapították, hogy az első évtized nem hozott változást a korai halálozási arányban azokhoz képest, akik nem változtattak életmódjukon. Tíz év elteltével azonban már jelentkeztek a fizikai tevékenység pozitív hatásai - írta Liisa Byberg, az Uppsalai Egyetem kutatója munkatársaival a British Medical Journal című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
A vizsgálat kezdetekor az önkénteseket kis, közepes és nagy aktivitású csoportokba osztották.
Nagy aktivitásnak számított a heti legalább három órányi erőteljes sport vagy kerti munka. A közepes aktivitású csoportba kerültek azok, akik rendszeresen sétáltak vagy kerékpároztak, míg a többiek mozgásszegény életmódot folytattak korábban.
Öt év elteltével azt találták a kutatók, hogy a halálozási arány az ötven alatt is aktív csoportban volt a legkisebb, míg a korábban alig mozgó csoportban a legnagyobb.
Tíz év elteltével azonban azoknál, akik ötven körül elkezdték a rendszeres fizikai tevékenységet, hasonló volt a halálozási arány, mint a korábban is aktív férfiaknál.
Az emberi bőrsejtekből génbevitellel előállított őssejtek rákot okozó hatását előzheti meg amerikai kutatók új eljárása, amelyet a Cell című szakfolyóirat csütörtöki számában ismertettek.
Az embrionális őssejtek körüli etikai problémák miatt több kutatócsoport próbálkozik évek óta azzal, hogy emberi bőrsejteket bírjon rá néhány gén segítségével: alakuljanak pluripotens őssejtté (iPS). Ehhez általában vírusokat használnak szállítóeszközként, a beépített gének azonban a későbbiekben rákot okozhatnak, és a sejtek több ezer génjével megjósolhatatlan eredménnyel léphetnek kölcsönhatásba.
A massachusettsi Whitehead Bioorvoslási Kutatóintézet munkatársai olyan módszert fejlesztettek ki, amelyben Parkinson-kóros emberek bőrsejtjeibe vírusvektorral három gént juttattak be, majd miután elvégezték újraprogramozási feladatukat, eltávolították azokat. Így extragének nélküli embrionális őssejtekhez hasonló sejthalmazt nyertek.
Ezeket egyelőre nem használhatják a Parkinson-kórban elpusztult agysejtek gyógyító célú pótlására, mert a biztonságos emberi alkalmazás még várat magára. Dirk Hockemeyer, a kutatás résztvevője azonban hangsúlyozta, hogy új gyógyszerek laboratóriumi tesztjére azonnal használhatók az újraprogramozott emberi sejtek.
Működésbe lépett pénteken az Indonéziához tartozó Jáva sziget legmagasabb tűzhányója, a Szemeru vulkán. A 3676 méter magas tűzhányó éjszaka kezdett el füstölni és hamut lövellni a magasba, de mivel az eső is eleredt és erős szél fújt, egyelőre nem jelent veszélyt a környező településekre - közölték a helyi hatóságok.
A Jáva keleti részén magasodó Szemerut a hinduk "az istenek székhelyének" nevezik. Az aktív tűzhányó az elmúlt években több alkalommal is működésbe lépett. Az Indonéziát alkotó szigetcsoport az aktív vulkánok és törésvonalak alkotta körön, a Csendes-óceáni medencét körülvevő Tűzgyűrűn fekszik, így az ország különösen ki van téve az erős földmozgásoknak.
Úgy tűnik, megfejtették a gouda sajt különleges ízének 800 éves titkát. A rejtélyt német tudósok leplezték le. A müncheni műszaki egyetem kutatói egy sor ízfokozót találtak a sajtban, amelyek felelősek lehetnek a szájban hosszan érezhető krémes ízért.
A müncheni és a münsteri egyetem tudósai évek óta kutatták a gouda különleges ízét adó természetes molekulákat, amelyek az érlelés folyamatán alakulnak ki. A legmodernebb analizáló technika révén sikerült azonosítani hat, a gouda összetéveszthetetlen ízéért felelős különleges peptidet - írták a szakemberek a kéthetente megjelenő Agricultural and Food Chemistry című tudományos folyóiratban.
A Harappa kultúra hetvenhárom sírját, a több ezer éves kultúra eddigi egyik legnagyobb temetőjét fedezték fel régészek Észak-Indiában. A maradványokra Harijána államban, az Újdelhitől alig hatvan kilométerre fekvő Farmana településen találtak rá. A csontvázak az időszámítás előtti 2500-2000-es évekből származnak, a kultúra virágkorából. Ritka az ilyen méretű Harappa-kori temető, és lehetséges, hogy a hajdani civilizáció legnagyobb sírkertjéről van szó.
A hagyományok és a településrendezés nagyon hasonlít az eddigi leletekhez, de a cserépedények formái, a pecsétek és más elemek igen sokfélék, ami arra utal, hogy a Harappa kultúra, az eddigi feltételezésektől eltérően, nem volt homogén, közölte Vaszant Sinde, a Púnai Indiai Intézet professzora, aki szerint a leletek segítségével közelebb kerülhetünk az Indus folyó völgyében virágzó ősi kultúra rejtélyeinek megfejtéséhez.
A kutatók nem ismerik pontosan a Harappa kultúra eredetét, és időszámítás előtti 2000 körüli hanyatlásán ak okára sem találtak magyarázatot. A jelenleg Pakisztánban található Harappa városról elnevezett elfeledett kultúra első tárgyi emlékeire a XIX. század derekán, az első vasút építésekor munkások akadtak rá. Tervszerű ásatás csak az 1920-as években kezdődött.
Ez egy páratlanul békés kultúra, területén semmiféle öldöklésre alkalmas harci eszközt nem találtak. A harappák felülmúlták a nagy közel- és távol-keleti kultúrák színvonalát: a házakban víztároló, szemétgyűjtő, kőlapokkal fedett csatorna volt, a legtöbb utcát csatornázták, kikövezték. A most előkerült csontvázakat DNS-vizsgálatoknak vetik alá.
Kisebb valószínűséggel fejlődik ki allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban volt kanyarófertőzésük, állítják egy nagyszabású európai tanulmány szerzői a Pediatrics című orvosi folyóirat márciusi számában.
Az elmúlt évtizedekben szaporodtak az allergiás rendellenességek, és ezzel egy időben gyakoribbá váltak a védőoltások, és kevesebbszer fordultak elő gyerekkori fertőzések, állapította meg Helen Rosenlund, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa és kutatócsoportja. Korábbi vizsgálatok azonban - melyek összefüggést kerestek az allergia, a kanyarófertőzés és a kanyaró elleni védőoltás között - hol pozitív, hol negatív, esetleg semleges eredménnyel zárultak.
A PARSIFAL elnevezésű tanulmány olyan gyerekekre összpontosított, akik az antropozófia szemléletében nevelkedtek. (Ezt a szellemi irányzatot Rudolf Steiner alapította, akinek nevét Magyarországon többnyire a Waldorf-óvodák és -iskolák révén ismerik.) Ezek a gyerekek kevesebb antibiotikumot, lázcsillapítót és védőoltást kapnak, illetve sok bioételt esznek.
A kutatók 12 540, öt és tizenhárom év közötti gyerek adatait elemezték.
Német tudósok váratlanul kihalóban lévő majomfajták nagy csoportjaira bukkantak Vietnámban. A Ke Bang nemzeti park munkatársaival együttműködve, Hanoitól 500 kilométerre délre találtak rá több mint 100 fehérarcú bóbitás gibbonra, és a mintegy 60 tarka karcsúmajomra. Németország egy 14,4 millió eurós (4,4 milliárd forintos) program keretében támogatta a kölni állatkert szakembereinek segítségével készülő átfogó kutatását, amelynek célja, hogy pontos rálátásuk legyen a majmok számára. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a környékbeli falvak lakóit is rávegyék az állatok fokozottabb védelmére. A környéken ugyanis vadászok járnak, akik elfogják az állatokat, és ínyencségként vietnámi, illetve kínai éttermeknek adják el őket - mondta Paul Insua-Cao, a Fauna és Flóra nemzetközi szervezet (FFI) munkatársa.
Új hatóanyag javíthatja a szívkoszorú áthidaló műtétek (bypass) tartósságát. Innsbrucki kutatók olyan hatóanyagot nyertek ki a havasi gyopár gyökeréből, amely forradalmasíthatja az érrendszeri megbetegedések kezelését. Az ötlet már szabadalmaztatás alatt van, és tovább kívánják fejleszteni, hogy piacra kerülhessen. A projektet az osztrák gazdasági minisztérium százharmincezer euróval (40 millió forint) támogatja.
Az innsbrucki egyetem gyógynövényekkel foglalkozó részlegén Hermann Stuppner kutatótársaival a legkorszerűbb fitokémiai módszerekkel kutatja a gyógyászatban hasznosítható természetes anyagokat. Különös figyelmet szentelnek az osztrák és az ázsiai népi gyógyászat hagyományos gyógynövényeinek.