Paulina
16 °C
20 °C

Politikusok bilincsben, szökésben, tárgyalóteremben

2010.01.03. 14:07
Tavaly is több polgármester, alpolgármester, országgyűlési és önkormányzati képviselő és közhivatalnok került szembe a törvénnyel. Bilincs kattant az erzsébetvárosi polgármester kezén, gyilkossági ügybe keveredett egy csepeli önkormányzati képviselő, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy VII. kerületi fideszes képviselő ellen, vesztegetés miatt állt bíróság elé Dombóvár volt polgármestere, néhány korábbi ügy pedig most zárult le a bíróságon.

Bilincsben vitték el az erzsébetvárosi polgármestert

2009. politikai szenzációja kétség kívül Hunvald György letartóztatása volt. A VII. kerület polgármesterét február 10-én vette őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség. A polgármestert hivatali vesztegetés mellett hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják a kerületi ingatlanok bérbeadása és értékesítése kapcsán.

Az ügyben először Nagy Györgyöt, az Erzsébetvárosi Lakásépítő Kft. ügyvezetőjét tartóztatták le tavaly novemberben. Bár hivatalosan soha nem erősítették meg, valószínűleg vádalkut kötött a hatóságokkal, így vallomása után kezdődtek a további letartóztatások (Nagy néhány hét múlva ki is jöhetett a börtönből). 2008 novemberének végén őrizetbe vették Gál Györgyöt, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának SZDSZ-es elnökét, a szabad demokraták VII. kerületi frakcióvezetőjét. A gyanú szerint a később ugyancsak letartóztatott Kardos Péterrel, a pénzügyi bizottság SZDSZ-es elnökével, és egy hamis értékbecslést készítő ingatlanbecslő segítségével áron alul adtak el önkormányzati ingatlanokat egy vállalkozónak. A vállalkozó később off-shore cégek közbeiktatásával jóval magasabb áron értékesítette tovább a házakat. Az ügynek ma már összesen 21 gyanúsítottja van.

Ősszel botrányt okozott, amikor kiderült, hogy Hunvald előzetes letartóztatása idején is megkapta fizetését. November elején az erzsébetvárosi képviselők még leszavazták a Fidesz indítványát Hunvald pénzének felfüggesztéséről. Az előzetesben lévő polgármester november 16-án ügyvédje útján mondott le havi 571 ezer forintos illetményéről, illetve szeptemberben 171 ezer forintos költségtérítéséről. A pénzt egy letéti számlára utalják, amelyet Hunvald György csak akkor vehet fel, ha a hatóságok tisztáznák a vádak alól.

Idén novemberben Hunvald György interjút adott az ATV-nek. Ebben azt mondta: az önkormányzatot nem érte kár, sőt az alkalmazott konstrukcióval jelentős haszonra tett szert a kerület, hiszen nem kellett közpénzt költeni a lakók kiköltöztetésére. Hunvald azt is mondta: nincs százmilliós vagyona, sem sokmilliós festmény-, vagy óragyűjteménye, csak adósságai.

Mexikóba szökött a Fidesz volt VII. kerületi alelnöke

Az erzsébetvárosi ingatlanüggyel összefüggésben novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Fidesz volt VII. kerületi alelnöke, Czibula Csaba ellen. Czibulát már 2008 novemberében, Gál György letartóztatása után ki akarták hallgatni, de a képviselő
előbb Horvátországban, a Vir szigetén lévő nyaralójában bujkált, majd onnan Mexikóba ment. Az ügyészség indoklása szerint megalapozott a gyanú Czibulával szemben, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat képviselőjeként, illetve a gazdasági bizottság tagjaként  2003-2004 között több millió forint kenőpénzt kapott, részben közvetlenül az ügyben érintett vállalkozótól, részben pedig Gál Györgytől.

Czibula Csaba az ügyészség szerint a pénzeket azért kapta, hogy a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságában és képviselőtestületében egyes VII. kerületi ingatlanok értékesítését támogassa. Az előterjesztéseket Gál György készítette. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta az elfogatóparancs kiadását.

Gyilkossági ügybe keveredett a csepeli MSZP-s képviselő

Január 8-án fogták el az előző nap történt csepeli kettős gyilkosság gyanúsítottjait: az iskola pedellusát és Deme Gábort, az iskola gazdasági vezetőjét, aki a csepeli önkormányzat pénzügyi és közbeszerzési bizottságának szocialista tagja is volt. Január 7-én a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában egy 3-4 millió forintos sikkasztási ügy miatt elküldték Deme Gábort és a biztonsági őrként is dolgozó pedellust, Kun Tamást. Estére találkozót beszéltek meg Takács Józseffel, az alapítványi iskola vezetőjével, aki egyúttal a csepeli önkormányzat MSZP-frakciójának helyettes vezetője is volt. Az igazgatót egy másik kollégája is elkísérte a megbeszélésére.

A megbeszélésen a pedellus elővette fegyverét és előbb az iskola igazgatóját lőtte le, majd vele lévő kollégáját is. A biztonsági őr magát is megsebesítette, hogy elterelje magáról a gyanút. Kihallgatásakor azt állította, hogy egy símaszkos férfi támadt rájuk. A lelőtt iskolaigazgató zsebében azonban egy diktafon volt, amelyet a halottszemlén találtak meg. A diktafon rögzítette a történteket. A felvételek szerint Deme Gábor sírva, pánikban teljesítette a gyilkos parancsait. A pedellus a szerverszobából elhozta a biztonsági kamerák képeit rögzítő számítógépet, amelyet később a gazdasági igazgató dobott a Dunába. Deme ügyvédje szerint védence ellen csak bűnpártolás miatt lehetne vádat emelni. Ha bebizonyosodik, hogy kényszer hatására tüntette el a biztonsági kamerák felvételeit, akkor nem büntethető.

Kattant a kerékbilincs

A Budapesti Nyomozó Ügyészség november végén a terézvárosi jegyzőt és az egyik alpolgármestert felbujtóként elkövetett hivatali visszaéléssel gyanúsította meg, az úgynevezett kerékbilincselési ügyben. Hatvani Csaba MSZP-s alpolgármestert azzal gyanúsítják, hogy július 22-én rávette a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjét, hogy egy, a kerületben szabálytalanul parkoló autóról a kerékbilincset költségek megfizetése nélkül szereltesse le. Sajtos Csilla jegyzőt ugyanezzel gyanúsítják, csak egy másik autóval kapcsolatban, amelyről július 24-én vették le a kerékbilincset. A képviselőtestület decemberben nem támogatta, hogy a két gyanúsított ellen fegyelmi eljárást is indítsanak, mivel mind a jegyző, mind az alpolgármester panasszal élt az eljárás ellen.

Farkas Kálmánt, a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjét már augusztusban előzetes letartóztatásba helyezték. A gyanú szerint 2008-ban és 2009-ben havonta 500-800 ezer forintot kapott a Centrum Parkoló Kft. ügyvezető igazgató-helyettesétől. A kenőpénzből Farkasnak a közterület-felügyelet munkatársait kellett arra ösztönöznie, hogy minél több kerékbilincset helyezzenek ki, ugyanis az önkormányzat a társaságnak a bilincsek száma alapján fizetett. Az előzetes letartóztatásba helyezett Farkas Kálmánt ebben az ügyben vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják. Gyanúsítottként hallgatták ki a kerületi közterület-felügyelet egyik munkatársát is, valamint a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetőjének helyettesét, Dudás Gábort. Dudást és Farkast augusztus 10-én érték tetten, amikor Dudás 215 ezer forintot adott át a Centrum Parkoló Kft. székhelyén a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjének.

Rossz éve volt a dombóvári polgármesternek

Áprilisban vesztegetés gyanújával hallgatták ki Szabó Loránd dombóvári szocialista polgármestert, akit Naszvadi Balázs fideszes önkormányzati képviselő jelentett fel. A fideszes képviselő állítása szerint Szabó 2 millió forintot és egy tanácsnoki állást ajánlott neki azért, hogy elálljon egy rágalmazási pertől (a polgármester 2008. november 28-án egy testületi ülésen azt állította Naszvadiról, hogy a Dombóvár környéki önkormányzati társulás vezetőjeként 16 önkormányzatnak 6 millió forintos kárt okozott).

Naszvadi látszólag belement az ügyletbe, a pénz átadását a Hír TV stábja rögzítette. Szabó Loránd június 17-én lemondott posztjáról. A polgármester pere október 30-án kezdődött, amelyben a vesztegetés mellett különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással és hivatali visszaéléssel is vádolják. Az ügyészség szerint Szabó Loránd 2003-ban és 2004-ben három alkalommal képviselőtestületi felhatalmazás nélkül adott megbízást arra, hogy a város önkormányzata különböző összegeket utaljon át két, részben önkormányzati tulajdonú cégnek.

A volt polgármester azzal védekezett, hogy pályázati önerő igazolására utaltak át pénzeket cégeknek, és ezek a pénzek néhány napon belül visszaérkeztek. Mint mondta, ebből nem származott anyagi előnye, és ez a módszer gyakori volt a pályázatoknál. A per január 15-én folytatódik. December 16-án a rágalmazási ügyben félmillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla Szabó Lorándot.

Elsőfokú ítélet az SZDSZ-es fantomszavazatok ügyében

Decemberben a 2007-es szabad demokrata elnökválasztáson leadott hamis szavazatok miatt hét vádlottat ítélt el első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság. T. Asztalos Ildikót, az SZDSZ korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét és hat társát magánokirat-hamisítás miatt egy, illetve két év próbára bocsátotta a bíróság, egy vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentett. T. Asztalos Ildikó fellebbezett az  ítélet ellen.

A próbára bocsátással a bíróság megállapítja, hogy bűncselekmény történt, de nem szab ki büntetést, hanem azt próbaidőre elhalaszthatja. Ha a próbaidő alatt az elítélt nem követ el újabb bűncselekményt, megszűnik a büntethetősége. A vádirat szerint az SZDSZ Borsod megyei szervezetének elnöke a párt 2007. március 30-31. napján tartott országos tisztújító küldöttgyűlésén rávette vádlott-társait arra, hogy négy távol lévő küldött nevében regisztrálják magukat, és az így kézhez kapott szavazólapokkal a távol lévő küldöttek nevében szavazzanak.

Ugyanígy járt el a párt egy szabolcsi szervezetének küldötte is, a férfi a vele lévő élettársát és annak barátnőjét vette rá, hogy két, jelen nem lévő küldött nevében regisztrálják magukat, és adják le szavazataikat. Ezen a küldöttgyűlésen választották az SZDSZ elnökévé Kóka Jánost, az álküldöttek pedig befolyásolhatták az elnökválasztás eredményét is. Az első fordulóban ugyanis ugyanannyi szavazatot kapott Kóka és kihívója, Fodor Gábor, ezért második szavazási kört kellett tartani, és Kóka csak ekkor tudott szerény többséget szerezni.

Másfél év a hulladékkal bizniszelő kunbajai polgármesternek

Májusban a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt a Kecskeméti Városi Bíróság első fokon, nem jogerősen másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Halász Istvánt, Kunbaja polgármesterét, illetve 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és 500 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. A tizenkilenc vádlott közül négyen kaptak börtönbüntetést, tizenketten legfeljebb 120 ezer forintos bírságot, egy embert felmentett a bíróság.

A Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal feljelentése alapján 2006. december 7-én indult nyomozás. Az adatok szerint 2006 júliusától 2006 végéig több mint 4 ezer tonna német eredetű hulladék érkezett illegálisan Magyarországra. A hulladékot összesen 20 helyszínen helyezték el, többnyire tanyákon, hulladéklerakókban, majorokban. A vád szerint valamennyi, Magyarországon megtalált németországi hulladék behozatala elsődlegesen Halász István és kiskőrösi vádlott társa közreműködésével történt.

A kiskőrösi férfi 1 év börtönbüntetést és 300 ezer forint pénzmellékbüntetést kapott. Az ő esetében 2 évre függesztették fel a szabadságvesztés végrehajtását. Az ügyben Halász István feleségét 10 hónap fefüggesztett börtönre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.   Tizenkét vádlott 40-120 ezer forintos pénzbüntetést kapott. Egy vádlottat felmentett a bíróság, 2 vádlott pedig 30, illetve 40 nap közérdekű munkát köteles végezni, fizikai munkakörben.

Pénbüntetés a bikacsökkel ütlegelő szemelyi polgármesternek

Májusban százezer forint pénzbüntetésre ítélte a Pécsi Városi Bíróság Szemely polgármesterét. Kovács Pál még 2008-ban bikacsökkel verte meg a helyi internetes lap akkori szerkesztőjét. A polgármestert garázdaságban és testi sértésben mondta ki bűnösnek a Pécsi Városi Bíróság. A település első embere 2008 nyarán magához rendelte Komor László szerkesztőt az újságban megjelent írások miatt, majd bikacsökkel háromszor megütötte őt. Bár a polgármestert tettéért akár három évig terjedő fogházbüntetéssel is sújthatták volna, a bíróság az enyhítő körülményeket figyelembe véve a pénzbüntetés mellett határozott.

Felfüggesztett börtön a pofozkodó képviselőnek

November 23-án a Fővárosi Bíróság másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság májusi döntését, ami nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Lengyel Zoltánt. Az egykori fideszes, majd MDF-es, később független országgyűlési képviselőt 2007 júliusában rendőrök állították meg a fővárosban, és igazoltatni próbálták. A képviselőnél nem voltak iratok, ellenkezett az igazoltatás ellen, majd a budai Vár alatti Alagút kijáratánál megütötte az egyik intézkedő rendőrt.

Lengyel Zoltán azt állította, hogy az őt igazoltató rendőrök kirángatták az autójából, majd sérüléseket okoztak neki. Lengyelt a Fővárosi Bíróság rendőrök sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, könnyű testi sértés és becsületsértés miatt ítélte el. A jogerős ítélet után  lemondott képviselői mandátumáról.