- Belföld
- vagyonnyilatkozat
- vagyon
- kósa lajos
- rogán antal
- szijjártó péter
- lázár jános
- villa
- simon gábor
Ne már, én tényleg ilyen gazdag volnék?
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Szombaton éjfélkor ismét megjelennek a parlament honlapján a képviselői vagyonnyilatkozatok, amelyek elvileg a politika átláthatóságát szolgálnák azzal, hogy képet adnak arról, az egyes politikus bevallott jövedelme és életkörülményei szinkronban vannak-e egymással. Elvileg.
A gyakorlatban azonban, ahogy kollégánk már tavaly megírta, ennek kitöltésekor nyugodtabb szívvel lehet hazudni tévedni, mint a kampányban a választási program megírásakor vagy a politikai ellenlábasunkat besározó röplap nyomtatáskor. Hiszen tavaly tavaszig soha senkire nem bizonyították rá, hogy szándékosan hazudott, pedig időről időre kirobbantak olyan ügyek, amikor úgy tűnt, hogy a nyilatkozatban lévő számok és a valóság olyan távol állnak egymástól, mint Habony Árpád a közmunkától.
És mintha 2014-et a politikusok annak szentelték volna, hogy bebizonyítsák, mennyire igazunk volt: alig múlt el hónap, hogy ne jöttek volna elő újabb és újabb ügyek, amik közül egyik-másik akkorra pofon lehetett volna egy politikus pályafutásnak, hogy a fűtött medence feszített víztükre adja a másikat. De ez egy következmények nélküli tudjukmi – egy kivétellel.
Az év eleje a Rogán Antal–Simon Gábor versenyfutással indult. A szocialista Simon Gábor ügyét – akkor még neve említése nélkül – egy elsőre nehezen érthető műfajú Magyar Nemzet-cikk robbantotta ki, de pár nappal később már megnevezték, a pártja elhatárolódott tőle, ő lemondott mindenről – persze akkor már levegőben lógott, hogy mind párttisztségét és -tagságát, mind mentelmi jogát bukni fogja.
És bár akkor még jóhiszeműségéről beszélt, hamarosan képbe került a történetben az időközben különösnek tartott körülmények között meghalt, az Interpol által egy panamai csalás miatt körözött Welsz Tamás és egy hamis útlevéllel elrejtett tovább jelentősebb összegek is. Simon végül gyanúsított lett, házi őrizetbe került, de a vagyonnyilatkozatát az utolsókig védve azt mondta: csak azért nem nyilatkozott a 240 millióról, mert nem tudta, hová is lehetne beírni.
Még javában tartott a Simon-ügy, amikor március elején csatlakozott hozzá Rogán Antal: az akkor még belvárosi polgármesterként is buzgólkodó fideszes frakcióvezető hirtelen napról napra vagyonosabb kezdett lenni.
Előbb kiderült, hogy a 149 négyzetméteres lakás, amit 2009 decemberében vett, és amiről azt nyilatkozta, hogy felerészben az övé, valójában a földhivatali nyilvántartás szerint egyedüli tulajdona. Pár nappal később Rogán újra átírta a vagyonnyilatkozatot, akkor a lakás megnőtt, 149-ről 185 négyzetméteresre, amihez egyébként hozzácsatolták a felesége 70 négyzetméteres lakásrészét is a szomszédos ingatlanból, így valójában körülbelül 255 négyzetméter körüli lakásuk. (Apró érdekesség, hogy az ugyanabban a lakóparkban ingatlantulajdonos Varga Mihály azokban a napokban szintén módosította a vagyonnyilatkozatát.)
Illetve
Tavaly az év első felében több más kormánypárti politikus is módosította utólag a vagyonnyilatkozatát. A mára erősen Fidesz-kritikussá vált Illés Zoltán korábbi zöldállamtitkárról kiderült, hogy 1998 óta ugyanazokat a számokat másolja át. Szatmári Kristóf, az NGM akkori államtitkára még a 2013-as nyilatkozatát töltötte ki hibásan, egy fél házzal kevesebbet írt bele. A bonyhádi Potápi Árpád pedig, aki korábban a krecsány szót bevezette a köztudatba, arra jött rá, hogy nagyobb a telke. Simicskó István pedig évekig rontotta el hol a méretet, hol a vásárlás évét – a vagyonnyilatkozatok komolyságát jelzi, hogy évekig senkinek nem tűnt fel.
Az Index ezután 1998-ig visszamenőleg megnézte a politikus jövedelmi és vagyoni helyzetét, de nem tudtunk rájönni, hogy – a felvett hatalmas hitelt is figyelembe véve – honnan jött össze, ami összejött neki. Ráadásul hamarosan kiderült, hogy egy vidéki házat is kihagyott a vagyonnyilatkozatból, majd az is, hogy egy balatoni ingatlana is nagyobb, mint ahogy korábban állította. Rogán Antal vagyonának ügye viszont végül elült – de hát már a nemzeti hírügynökség is tudta, hogy kár vele foglalkozni: április elejéig a Simon-ügyről 43 hírben számoltak be, a Rogánéról 0 hírben. Igen, jól látja, ez egy kövér nulla.
Az ősz már Szijjártó Péterről szólt.
Noha már a január végi vagyonnyilatkozatának kitöltésekor látszott, hogy a valaha volt legkomolyabb politikai karriert befutó futsalista egy igazi befektetési guru, aki évekig többet tett félre, mint keresett, szeptemberben kerültek igazán előtérbe a vagyoni ügyei.
Akkor, amikor kiderült, hogy 140 négyzetméteres dunakeszi családi házát ugyanott egy 400 négyzetméteres villára cserélte, ami nem cáfolt sajtóhírek szerint 167 millió forintba került, és még költeni is kellett rá. Szijjártó rövid időn belül több, egymással nem teljesen szinkronban lévő magyarázatot adott a történtekre, de mindegyik lényege az volt, hogy a szülei, a felesége és felesége szülei adták a pénz nagyjából felét – 10, 20, 67 és 79 millió forintos összegek is elhangoztak.
Szijjártó a minisztériumán keresztül azt is közölte, hogy már 2003-ban is a szülei vették a 140 négyzetméteres, 27,5 milliós házat. Persze költött ő is magára, ezt a panorámás balatonedericsi villát több részletben ő vásárolta meg.
A külügyminisztert a nehéz napokban Kósa Lajos védte meg, nem sokkal sikeresebben, mint Dániel Zoltán belügyminiszter a feketevágással gyanúsított Pelikán gátőrt.
Kósa ezt nyilatkozta:
Az úszómedence szerintem nem státuszszimbólum, inkább oltári macera (...) De ha egy jó helyen lévő házat medencével árulnak, mit csináljon? Hordassa tele sóderrel?
Pár nappal később aztán már ő került képbe, amikor október elején váratlanul előkerült egy, a felesége nevén lévő, 2002-ben a tulajdonukba került, 100 milliós értékű budapesti lakás.
Kósa ismét zseniális standuppal reagált:
Soha, senki nem kérdezte. Nem is van nagyon oka, az ember nem szokott úgy beszélgetni, hogy megkérdezi, te, otthon neked mid van.
De később aztán elmondta, hogy cserével jutottak az ingatlanhoz.
Lottón nyerte
A meggazdagodásra klasszikus kamuszöveg lehetne, hogy lottón nyerte, de tavaly ez valósággá vált. Vagyis tavalyelőtt. A tavalyi vagyonnyilatkozatokból az egyik legüdébb színfoltot a bagi Tóth Gábor jelentette: a fideszes politikus (aki ma már nem tagja a parlamentnek, a nagyközség polgármesteri székébe pedig nem választották újra) egy lottótelitalálatos társaság egyik tagja volt, így nettó 10 millió forint ütötte a markát 2013-ban.
A lakópark beruházójának tulajdonosai egyébként egy milliárdos beruházásban voltak érdekeltek Debrecenben, de az erről szóló korábbi sajtóhírek miatt Kósáék korábban bírósággal mondatták ki, hogy „nincs összefüggés azon tények között, hogy a debreceni polgármester a Mester Nívó Kft.-nek adta el ingatlanát, illetve hogy később a cég által alapított Dexium Kft. között szerződéses kapcsolat jött létre”.
Az évet Lázár János története zárta: nem sokkal azután, hogy kiderült, körülbelül egymilliót érő, vagyonnyilatkozatában nem szereplő Rolex órája van, akad más is, ami szintén nem került bele a vagyonáról szóló dokumentumba. Az a svábhegyi luxuslakás, ami Lázár tízéves fiának nevén szerepel, áprilisban vették, és ingatlanpiaci adatok alapján készített becslés szerint 60-70 millió forintot érhet.
Lázár nem vitte túlzásba a magyarázatot, maradt a jól bevált szijjártói receptnél: azt mondta, hogy a lakást családi összefogással sikerült kigazdálkodni, a család „nagyon sokban segített”, és megjegyezte azt is, hogy januárban új vagyonnyilatkozatot ad le, és akkor minden világos lesz a vásárlásairól. A többes szám nem véletlen: mint az RTL kiderítette, Lázár nyáron egy húszmilliós mádi szőlőbirtoknak is tulajdonosa lett.